Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
Kísérletek a főiskolán Tűi a megyehatáron A kastélyban új nemzedék nő Szennyvíztisztító halak Húszéves a szakmunkásképző intézet Vépen Hatalmas ősfák, bu.ja növényzet, szépen ápolt, gondozott park, benne virágok, diszbokrok. Hangulatos, nagyszerű környezetben található Vépen, 50 hektárnyi területen, az egykori Erdődy grófok ma műeiniék kastélyában a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkástovábbképző Intézet. T raktárosokkal kezdték Húsz esztendeje, 1959 őszén nyitotta meg kapuit ez az intézet Pápán. A kezdetről Ugróczky Ferenc személyzeti vezető tájékoztat. — Aikkor elsősorban traktorosokra volt .szükség, tizenkétezer embert kellett fölkészíteni erre a feladatra. Nagy részüket mi képeztük ki. Kevés volt az intézetben a mérnöktanár, a technikusi, a főiskolai tanári végzettségű oktató. Ezt a feladatot az itt dolgozó több mint száz szakmunkás látta eJ. A mostani 81 tanáruk többségének mérnöki, főiskolai diplomája, technikusi végzettsége van. A hatvanas évek elején költöztünk Vépre, s ahogy fejlődött a mezőgazdaság, úgy változott az intézet feladata is. Az utóbbi másfél évtizedben növénytermelő gépész szakmunkásokat képezünk, s évek óta folyik a mtmkástovább- képzés is. Több min* húsz szakmában céltanfolyamokat szervezünk. Az álla ttel epek karbantartóit például az egész ország részére képezzük ki. Faluvezetők Tanzániának Az intézetben a fejlődő országok részére évek óta sok szakembert nevelnek. — Ezt a tevékenységünket tíz esztendeje végezzük. Jelenleg 74 olyan hallgatónk van, aki Tanzániából, Jamaicából és Etiópiából érkezett,, s voltak már Irakból, Szíriából is nálunk. Faluvezetővé képezzük ki őket, megismerik a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket, a termelési rendszereket — kukorlcatermesz' tés, baromfitenyésztés —, ezenkívül politikai-szakmai előadásokat hallgatnak. Rendszeresen eljárnák a megye tsz-eibe, állami gazdaságaiba gyakorlati munkára. Nemrég kubai és mexikói küldöttség tanulmányozta az intézet munkáját. Kedvező tapasztalatokat szereztek, s hamarosan onnan is érkeznek majd hallgatók. Várnak 1 résztvevőket Mozambikból és Líbiából. Az itt szerzett tapasztalatok alapján, s ennek az intézetnek a mintájára létesített hazánk két ugyanilyen oktatási intézményt Irakban. Véipen készítik a szemléltető eszközöket részükre, s itt készülnek fel a tanárok. Segítenek a beilleszkedésben Molnár István, a szakmunkásképző KISZ-bizottságának titkára kalauzolt bennünket az intézetben. — Jelenleg 510 fiatal tanulja a szakmát, ennél volt már jóval több is, számuk meghaladta az ezret. Tizennyolc tanulói és egy »-felnőtt« KISZ- alapcszervezetük van. Fontos feladatunknak tartjuk az ide érkező fiatalok nevelését, beilleszkedésének segítését. Sokan lemorzsolódnak, ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a pályaválasztás és -irányítás nem mindenkinél megalapozott. Ezért a választott szakma megszerettetése, a pályán való megtartás szintén fontos. A fejlődő országok fiataljaival baráti kapcsolatokat alakítunk ki, rendszeresen tartunk közös ifjúsági rendezvényeket Korszerű tanműhelyek, ipari tv A régi-kastélyépületben van a szállodai színvonalú kollégium. A fejlődő országokból érkezettek között találni nőket is, ők ugyanolyan igyekezettel, szorgalommal ismerkednek a magyar mezőgazdasággal. a nyelvünkkel, mint a férfi társaik. Ebben sokat segítenek a nyelvi labor, a szakmai, políNsp janink nagyipara, mező- gazdasága szinte »ontja« a szennyvizet. Sokféle anyag, hulladék jut a különböző technológiai és tisztító vizekbe, s ezek — a természetes környezetbe kerülve — különösen »viselkednek« Vizeink élővilágát károsan befolyásolják. Felborul az a rendszer, amely eddig biztosította, fenntartotta ezeknek a vizeknek az egyensúlyát. Élő vizeinkre különösen veszélyes a nagy állattartó telepek híg trágyája. Amióta megépülték e telepek, a szakemberek lázasan kutatják, hogyan lehetne ezt a kedvezőtlen hatást kivédeni. Általános megoldás a tisztítás: az Országos Vízügyi Hivatal előirtikai tárgyak elsajátításában pedig a korszerűen berendezett, fölszerelt kabinetek. Tizenöt van a hatalmas épületben, amelyet néhány éve emeltek. A korszerű berendezésekre, a szaktanműhelyekre több mint 100 millió forintot költöttek az elmúlt években. Ipari televízió, monitorok,, képmagnók, központilag és házilag készített filmek, feiel- tetőgépek, dia- és írásvetítők segítik az oktatást. Hat tanműhelyükben minden szükséges gép, szerszám, fölszerelés megtalálható. Az erőgép-tanműhelyben az első kormos traktoroktól a legkorszerűbb Dubnákig valamennyi gép ott van. A szabad időt hasznosan1 tölthetik el a tornacsarnokban,. a kondicionáló teremben, a labdarúgó- és az atlétikai pályán, az ifjúsági klubban. Somogyiak Vépen Az intézet évente 2000— 3000 — tavaly 3194-en voltak — betanított és szakmunkás továbbképzését, szakmai tudásának gyarapítását segíti elő Vépen és a megyébe kihelyezett tanfolyamokon. Egy-egy évben átlagosan 150 fiatal szakember távozik tőlük, s kezdi meg a munkát a Dunántúl öt megyéjének mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az elmúlt oktatási évben 36 somogyi tanult Vépen különböző tanfolyamokon. Jelenleg is vannak: nágocsi,. siófoki, öreglaki, bárdibükki termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozók végzik a traktor- és targoncavezetői, a hegesztői tanfolyamokat. Bizonyára tudásban gazdagodva térnek majd vissza a megyénkbe. I Szalai László A Volga-vidék új iparközpontja A Volga-paitt Sztavropolt (a mai Togliattit) 1783-ban alapították, de a város igazi története csak századunk ötvenes éveiben kezdődött éL A város, amelynek a második világháború előtt nem volt jelentős ipara, napjainkra a Szovjetunió egyik legnagyobb ipari központja lett Togliattiban elektrotechnikai vállalat gép- és foszforgyár, szintetikus kaucsuk üzem és számos más gyár, valamint több tudományos kutató intézet működik. Fejlődése fontos állomása volt a Volgái Autógyár felépítése, ahol a népszerű »Lada« személygépkocsik, készülnek. Egyre nagyobb szerepet játszik a vegyipar. Togliattiban épül a Szovjetunió egyik legnagyobb nitrogén műtrágya- gyára. Az üzem első részlegében a múlt év végén kezdődött meg a munka, a közelmúltban adták át a második részleget, ahol évi 450 ezer tonna folyékony ammóniurnot állítanak elő. Ebben a tervidőszakban, 1980-ig hat részleget helyeznek üzembe. Eddig komoly gondot jelentett a gyár termékeinek szállítása, mivé! a vasút nem használható ki gazdaságosan. Ezért Togliattitól Odesszáig 2000 kilométer hosszúságú, 12 területet érintő vezetéket építenek. A vezeték mentén 30 elosztóállomás is felépül, ahonnan autóciszternáik segítségével közvetlenül szállíthatják a műtrágyát a földekre. A Szalontay Mihály z utolsó nap Ö? Hát lehetek én hajszolt és űzött? No persze, persze most nem ez a lényeg ... Tehát telefon, Marika . .. sikoly ... ezt már mond tam. Valahol a 6-oson. Vacak országút. Mindig mondom az öreg Csizmadiának, hogy óvatosan, óvatosan, ráérünk, ember. Maga sem mai csirke, én sem vagyok már fiatal, de azért haza akarok menni. Mert az is rohan . . . Rohan? Száguld! Hogy hova rohan egy olyan ember, akinek mér két éve nyugdíjba kellene lenni?! Te érted ezt ? Na persze, most nem ez a lényeg. Szóval rendőrök, Shell-kocsi, a kis Fiat pozdorjává. Totál kapta. Most folyik az ellenőrzés. Nem lehet tudni, műszaki hiba, ön- gyilkosság, mit beszélek ösz- sze-vissza... Lehet tudni. Mondták. Véletlen baleset. Gyorshajtás. 120 kilométerrel ment, erre mutatnak a fók- nyomók. Gondolom ... mert ezt a féknyom dolgot nem mondták. A tetemet — ők így mondták a telefonba — elvitték a helyszínről, már intézkedtek. Ügy, hogy semmi értelme, hogy te oda lemenj! Eszedbe ne jusson! Inkább segíts itt nekem elintézni az el in! ezni valókat. Azt se tudom. mit csináljak? — Amíg visszajövök — élted ? — szóval, amíg visszajövök, addig felhívod a nagy- főnököt, mellette dolgozott hét évig, elmondod miről van szó, és elmentek a szüleihez. Holnap majd én is elmegyek. De előtte még beszélsz Irénnel, Marika tudja, hogy mi a telefonszáma, legjobb lenne persze, ha személyesen beszélnél ! — Nem lehetne, hogy te .. — Engem ótól. Ha egy ilyen hírt viszek neki, még megöl. — És engem persze megölhet, mi? — Téged meg. Dögölj meg! Amíg visszajövök, megkérdezed Irént, van-e pénze, és adsz neki, ha nincs, ha azt mond ja, hogy van, de úgy látod, hogy nincs — akkor is adsz! Én majd megadom. — Miinek nézel te engem? Persze, hogy adok! Szarok a pénzedre! — No, jó-jó — azzal meglökte Ambrus vállát, lecsúszott a föld-salak -kosz keverékén, kinyitotta a kocsi ajtót, beült a volán mellé, egy pillanatra a működő automatizmusok erejével rákoccantotta homlokát a műbőrrel szegett kormanytkerék felső peremére, aztán mert hogy lefelé állt a kocsi orra, kiengedte a kézifékéi, rükvarcbol kettesbe tette a sebességváltót, ■ már nagy erővel kinyomta a kuplungot. A kocsi lassan kezdett gurulni, amikor már kellően felgyorsult, ráengedte a gyújtást, felengedte talpa a pedált. Sík mezőiben óriási vadgesz- tenyefa alatt hevert a kék kocsi roncsa. Nemrég eshetett az eső, a levegő szinte gőzölgött. Az országút mentén kétoldalt dús réteg vastag füve zöldellt, s az öreg nem értette, hogy pont itt a két domb között az egyenesben, a végig tiszta jó fellátású úton, itt történhetett Mikivel, ami történt. Hisizein közismerten jó vezető volt. nyugodt autós, jó reflexű, bóketűrő, a veszélyt előre felismerő. Ö maga utált autózni, s ha csak lehetett, Mikiit kérte meg, vigye ide, vagy oda, imádták mindketten a hosszú autós dumákat, sokszor csak azért kísérte el Mikit, hogy megbeszéljék a megbeszélendőket, és ha már hosszabb időre kimaradt, akkor szinte keresték az alkalmat, hova menjenek. Dél körül lehetett, mert a nap igencsak felülről tűzött, mégis a rét felett könnyű párafelhő lébegett, ami legalábbis szokatlan, az öreg így tudta, a föld kigőzölgés köde csak alkonyaikor csapódik ki. A fa mellett megállt, kiszáll:, megnézte kétoldalt az országutat, olyán két és fél, három méter árok húzódott, puha, vastag füves árok. a sok esőzés átáztatta a talajt, de sehol semmiféle nyomot nem látott, itt-ott csillantak csak men az országúton a Itat hiányzó első szélvédőjének morzsalék-üvegida- rabkái, de egyébként olyan volt az országút, mintha valaki lesöpörte volna. Visszaült a kocsiba, e amennyire az árok, a hiányzó padka engedte, 1 eh utódot t az országútról, de két hal kereke így is fennmaradt a betonon. Behúzta a kéziféket, gondosan bezárta a kocsit, s odament a roncshoz. A kocsi motorrésze teljesen becsúszott a két első ülés elé, a kormánykerék meg groteszken a kocsi tetejét érintette helyikén és természetellenesen felfelé görbülve. Két első kerék nem is volt, a kocsi az első üléseknél kezdődött, a piros műbőr borította kagylóüléseknél. Ami furcsa volt, s feltűnt neki, hogy valahogy az ütés a vezető felőli résznél lehetett nagyobb, és csak ferde-furcsán kisebb a másik odalon. Ezen az oldalon oldala sem volt a kocsinak, amelyik közepén még meg is bicsak- lott, eleje és a hátsó lökhárító tompaszögűén felfelé mutattak, és a kipufogó cső mintha még füstölögne. Ahogy megfogta a töredezett kék íes- tékes bádogot, az forró volt, magába szívta a napot, hiába adta árnyékát az öreg gesztenyéi a. Átment a kocsi túloldalára, itt még ajtó is volt, ha lógott is. már-már beült, mert úgy oldalra tett lábbal befért volna, de ahogy tenyere árért az ülésre valami • puhát érzett... Fölemelte a tenyerét, nézte, alvadt vér volt, a vérpiros ülésen vérpiros vér. ja, hogy milyen mértékben szükséges a szennyvizeket tisztítani, mielőtt élővizeinkbe beengedik. Az eljárás gazdaságosságát növeli, ha a félig, vagy egészen tisztított folyadékot újra hasznosítani tudják. Próbálkoznak a híg trágyával szennyezett vizek szántóföldi fölhasználásával vagy faültetvényekre permetezik. Üjabban kísérleteznek a halastavi tisztítással is. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán két ’éve átfogó kísérlet folyik a halastavi tisztítás-hasznosítás módjáról. Egyebek között azt vizsgálják, hogy a tórendszerbe vezetett telepi híg trágyát milyen mértékben képes szűrni, tisztítani a tó élővilága, különösen az ott élő halállomány. S az így megszűrt folyadék felhasználható-e újra technológiai vízként. A főiskolai tangazdaság zaranypusztai sertéstelepén már korábban tisztítómű épült. A berendezés lehetővé teszi, hogy a tóra akár nyers, vagy homogenizált, vagy biológiailag tisztított híg trágyát bocsássanak. Így sokoldalúan vizsgálható a tavakba jutott szerves trágya lebomlása, a víz tisztulása. — A halasítási rendszernek a biológiai és az utótisztítás- ban lehet szerepe — mondja a főiskola hallaboratóriumá- ban Körmendi Sándor hidro- biológus. — Az első évben még csak jobbára modellkísérleteket folytattunk, az idén már kiterjedt a vizsgálódás köre. Megpróbáljuk a legjobb halfajösszetételt és a népesí- tési sűrűséget megállapítani. Ugyancsak figyelemmel kísérjük, hogy mekkora az a hígtrágyaadag, amellyel a halak megbirkóznak. Hogy teljesen megbízható adatokat kaphassunk, részletes vízkémiai, vízbiológiai elemzéseket végzünk. Az algásodás mértékének, a zooplanktonok, a baktériumok szaporodásának öszszefüggésében nézzük a halfajok növekedését így lehet megállapítani, hogy a halak milyen mértékben képesek kivonni a vízből a szennyet. A kísérletekhez sokfajta berendezéssel látták el a tisztító tavakat. Egyaránt köny- nyen megoldható a kellő mennyiségű híg trágya vízbe juttatása, az oxigén-utánpótlás, sőt ha kell, hígító víz is érkezik a viz alatti fúvókon. A körülmények — a kísérletül szolgáló tavak élővilágának föltételei — tehát szükség szerint befolyásolhatók. Ez azonban az üzemelési költségeket tetemesen növeli. Viszont ezt ellensúlyozhatja a halivadék eladásából származó bevétel. — Miért beszélnek haliva- dékról? — kérdeztük Bross Istvánt, a laboratórium vezetőjét, főiskolai adjunktust. — Mert a kis halak táplálkozási szokásai alkalmasabbak a szűrésre, mint a nagyoké. S ebben a környezetben növekedésük is igen gyors, Évente többször is kicserélhetek. Egyébként a hal, mint víztisztító élőlény, csak az egész tórendszer utolsó előtti láncszeme. A tisztítás komplex munkáját a tavak egész bonyolult élővilága végzi; növények, algák, férgek, rákocs- kák. Eddig a halak a szennynek legföljebb 8 százalékát voltak képesek kiszűrni. Mi ennél jobb eredményt várunk. A víz végső formáját egy nádas, sásos, gyékényes szűrő- tározóban nyeri vissza. E száras növényeken a víz alatt bonyolult élőbevonat telepedett meg, s ezek hasznosítják a halastóból érkező még tisz- títatlam szennyvíz szerves anyagát. A kísérletsorozatot a főiskola a Mélyépterv tervei alapján a Mezőgazdasági Minisztérium növényvédelmi és agrokémiai főosztályának megbízásából végzi. Cs. T. Piaci körkép Minden szentnek maga felé... Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Különösen igaz ez most, mindenszentek előtt a virágárusokra, akik tudvalévőén nem is mind szentek. Kaposváron a tegnapi hetipiacon szentségtelen virágárak voltak. Még a szemérmesebb eladó is 20 forintot kért a krizantém száláért, egy szolid koszorúért pedig 160-at, A fagy tizedelte kommersz csokrocskák alapéra tíz forint volt. De »-felárat-" is kértek attól, akiből kinézték, hogy megadja. A szegfű száia Kaposváron 12— 15 forint, ugyanakkor a fővárosban hatért »kísztihan- dot« is köszönnek hozzá. A zöldségárak helyenként mintha kárpótlást próbálnának nyújtani a virágpiacon elszenvedett »vérveszteségeikért-«. Érthetetlen, módon újra öt forintért is tukmálták ránk a paradicsomot; • korántsem exportképes zöldpaprikát 15—20-ért adtak. A pri- taminpaprika darabára 2 forint volt. A töltött káposzta — ha nem kéne hozzá hús — olcsó egytálétel lehetne. A fejes káposzta kilója csak 6 forint. A primőr — azazhogy inkább már »szekunder« — retek csomója 4 forint. Karfiolt 10-ért mértek. A karalábé darabára csendesen emelkedik: 4 forint egy meglehetősebb darab. A nagyon is pórias tököt úritök áron kínálták. Egy szeletke a rikító csemegéből 5—6 forint. A hagyma öt forinttal drágább mint a boltokban, 12— 13- ért adják. Zöldségből se- holsem alkusznak 10 forint alatt. Az idő nem múlt el nyomtalanul a 2,50—3-ért kínált fonnyatag fejessalátán. Ügy látszik, a múlt péntek óta szigorították a piaci növényegészségügyi ellenőrzéseket, mert tegnap már senki sem árult »tilalmas babot«. Akadt viszont lencse 3 forintért. Egyik napról a másikra ritkasággá vált a sütni való gesztenye. Logikus lett volna, ha meg is drágul, ezzel szemben (naivitás a kaposvári piac áraiban logikát keresni) olcsóbb lett. 15—18 forintért mérték. Budapesten ennél 20 forinttal (!) drágább. A gyümölcspiacot a körte uralta. Voltak ugyan másodlagos fagyási sérüléseket szenvedett kupacok is, zömében azonban magakellető volt az árú: az előbbinek kilója 15— 16 forint volt, az utóbbiaké tízzel drágább. Akadt kritikán aluli vackorkörte is, 7-ért. »Valami ván, de nem áz igázi«. A rajkini szállóige jól jellemzi az almát: igazán szép ártt csak elvétve lehetett látni, 15-ért. Aki nem volt válogatós, 10-ért kapott, akinek pedig csupán annyi volt fontos, hogy »alma« legyen, Csiinesitöl vett 5,60-ért. A 20 forintos szőlőről nehéz volna jót írni. Nem keltett feltűnést, hogy megjelent az első naspolya. A gyümölcs nyújtotta mérsékelt élvezethez 20 forintért bárki hozzájuthatott. Az »állami szektorban« 12-ért kapható e szegényes ínyencség. Dióbél kilónként 100 forintért kapható. Érdemesebb megtörni a 25 forintos héjast. A tojás mindenütt két forint volt, mígnem ... Egy tojásárus asszonynak dolga lévén, a fiára bízta az »üzletet«. A kitűnő kereskedőere- nyeket villogtató ifjú nem akart hosszasan álldogálni a hidegben, és saját pejhedző szakállára 1,50-ért szállította le az árat. Egy percen belül hosszú sor állt előtte... A baromfíipiacon 150-ért adtak egy kacsát. Ehhez képest méregdrágának látszott egy négykilósra mondott, enyhén szélütött liba 260-ért. Egv pár jérce 120 volt. Egy erényesnek látszó kakas 100-ért a gazda ja nyakan maradt. B. I.
