Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Jobb cipők

.Napoljfa mintegy húszezer pár cipőt minősítetlek és ellenőriznek a Minőségi Cipőgyárban. A meósok a hazai szab l ány szerint vizsgálják a cipőket a futószalag végén, a csomagolás előtt. A külföldi megrendelésre gyártott cipőket a megrendelő áJtal jóváhagyott követelményrendszer szerint minősítik.

— Tulajdonképpen csekélység — mondta egy panaszos, miután üres üvegekkel meg- radeottan belépett szerkesztőségünkbe. — Mégis bosszantó, hogy 7—8 forint értékű üveggel el kell kutyagoljak csaknem a kórházig, a Vak Boly- tyán utcába, amikor én a Kálmán. sétányom lakom. Mert a csemegében, ahol vásárolni szoktam, nem veszik vissza az üres üvegeket. Bezzeg nyáron visszavették. Pedig akkor ősz-' szehasonlíthatatlamui nagyobb volt a tumultus, mint most Az rendben van, hogy az üdülők kedvéért »megerőltette magát« a kereskedelem, de miért nem gondol a lakosságra is?!

Az említett panaszos után mások is betértek hozzánk csörömpölő táskával, méregtől ■kipirult arccal. Hol az egyik, hol a másik siófoki boltot emlegették, hogy itt se, ott se váltják vissza az' üvegeket. Hiába hivatkoztunk az árhi- vatal 1/1970. (III. 1.) sz. rendeletére, mely a következőképpen szól kereskedelmünk- ' höz: »Kötelesek az üzletükben forgalomba hozott aruk rendeltetesszerd használatára * alkalmas betétdíjas ; üvegpalackját a nyitva tartási idö.bár- mely időszakában visszaváltani.« Panaszosainkat ez nem nyugtatta meg, sót a módosító rendelkezés sem, amely úgy határozott /2/1978. (III. 31.'), hogy a kereskedelem és a fogyasztó közötti forgalomban alacsonyabbak legyenek az üvegárak, mint a kibocsátó és a kereskedelem között, hogy az utóbbinak érdekében álljon a palackok visszaváltása. (így fnimden visszaváltott üveg mintegy 30 fillér hasznot jelent az üzletnek.)

Egy felháborodott asszony a •kővetkezőt mondta telefonba:

— Ha én viszem az üvegeket, immel-ammal átveszik ugyan, de ha a kisfiámat küldőén, öt elutasítják.

Elmentünk néhány üzletibe, táskánkban üres üvegekkel, hogy meggyőződjünk a bejelentések igazságáról. Nos, a városközpont legforgalmasabb élelmiszerboltjában, a Szabadság téri csemegében valóban nem vették át az üvegeket. (A szezonban visszaváltották.) Hogy miért nem? Munkaerő- hiányra hivatkoztak, s arra, hogy amióta a Sió Áruház ideiglenesen bezárt, a szokásosnál nagyobb forgalmat bonyolítanak le. (Nem valószínű, hogy nagyobbat, mint nyáron.) Megígérték viszont, hogy mihelyt kinyit a Sió ABC-rész-i

lege, ismét visszaváltják az üvegeket. A reprezentatív vá~ sárcsarnoki ABC-ben sajnálkozva közölték, hogy nincs helyük az üvegek tarolására. Az eladó felhívta figyelmünket az Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat üvegvisszaváltó helyiségére, mely a vásárcsarnoktól alig 200 méterre található. (A vásárcsarnoktól valóban nincs messze, a Vasvári Pál vagy a Mészáros Lőrinc utcától azonban annál távolabb van.) A Fő utcai 454. számú kis boltban, miután •meggyőződték arról, hogy csekély BzáHítmányról van szó, a kétdecis borosűvegeken kívül átvették palackjainkat. A Tanácsház utcai (az ATI melletti) boltban ugyancsak. Gyerekeket nem küldtünk az üzletekbe .., .

Jogos a panasz. Az említett rendelkezés egyértelmű: az üvegeket minden üzletben vissza kell váltani.

Sz. A.

Autósztráda a Borostyánkő úton

Az útvonalat régen Borostyánkő útnak nevezték, mert erre vezetett azoknak a kereskedőknek az útja, akik a keleti-tengeri borostyánkövet vitték délre. Most a nemzetközi két nyomsávé gyorsforgalmi észak—déli autópálya

épül meg ezen az útvonalon.

A több országon átvezető autópálya, amelynek teljes hossza 10 000 kilométer lesz, nemzetközi együttműködéssel épül. Terveit lengyel és magyar szaikemfoerek készítik, A megvalósításban tíz állam közvetlenül érdekelt. A jelentős

beruházás az ENSZ fejlesztési programjában is szerepel. A központi tervezőiroda Varsóban székel. "

A sztráda négy tengert — az Adriát, a Keleti-, a Káspi- i a Fekete-tengert — köti majd össze, s csatlakozik Törökország, Szíria, és Irak főútvonalaihoz is.

Az egyes szakaszok azoknak az államoknak a tulajdonába .kerülnek, amelyeken a nemzetközi autópálya áthalad. I Magyarország például 600 ki- j lométeres szakasz birtokosa | lesz. ^ I

A

' Szalontay Mihály

z utolsó nap

Ambrus most hallgatott, meid az Öregről lecsúszott a fürdőlepedő, és Ambrus mint a szituációt jól érző emberek általában azonnal önmagára lelt. Ahogy ránézett a másik esendőségére, a megdöbbenést még nem is értő, tehát kivédeni sem tudó, csak rákészülő kapkodásra, lehajolt, felvette ,.a • lepedőt, ráterítette az Öregre, elöl összehúzta a nyakán, megmarkolta és megrázta:

— Miklós! Két órával ezelőtt! A hatoson. Dél-Dunán- túlon, Szekszárd és Pécs között 120-szal, tehát gyorshajtás — lépett ki önmaga lako- nrkusságából. — Munkahelyére telefonáltak először. Marika vette föl a telefont, sikított, elájult, megszakadt a

vonal!

Most megint’ kilépett önmagából: /

— Csak nekem lehet ilyen titkárnőm! De rögtön utána újra hívtak, akkor már én beszéltem, mondanom se kell, csak azért nem ájultam el, mert nem akartam, hogy még egyszer megszakadjon a vonal! Tudtam, hogy itt vagy, iderohantam. Most mi legyen? Shell autónak ment néki, de ott a sofőrnek semmi baja nem lett, a kocsikísérő állítólag kivitte a szélvédő üvegét, de semmi komoly. Na, most legyél fezerváltl?

És szinte kéjesen nézett az Öregre, majd amikor az leült a kád szélére, s újra lecsúszott róla a lepedő, odament a szobaaj lóhoz, bekopogott, s a »Szabad!« kiáltásra benyitott. mert gyávaságánál talán csak kíváncsisága volt fejlettebb.

3.

Málta addigra teljesen felöltözött, ült a kisasztal mellett a fotelben, s ha nem ‘ lett volna olyan szörnyen kócos, az ember azt is hihette volna, cigarettája után turkál a retiküljében. de amikor meglátta' a fésűjét, rámosolygott Ambrusra, s ülve maradva, nyugodtan - fésülködni kezdett.

Ambrus egy kicsit meglepődött, de hogy teljesen ismeretlen nőt talált az öregnél, egy kicsit fel is háborodott. Mégiscsak piszoikság, gondolta, yagy ha nem is gondolta végig, valami " ilyesmi futhatott át ködösen a fejében. hiszen ő is a történetben gondolkozók, és a történetet előre megírok fajtájához tartozott, és ha maga az egész történet nem is, de a poén mindenesetre már kész volt benne, feljövetel közben a valódi fájdalom, a valódi kétségbeesés, a tudatos tehetetlenség mögött. £ ez valahogy így hangzott:

»■Tudjátok, mondanom sem kell, az öreget X. Y. feleségével találtam, no nem vagyok indiszkrét, de hát kényszer- helyzetben voltam. ,!i< No most ez a poén mindenesetre ugrott, ezt a nőt nem ismeri ,

Nem a régi hírnév kötelez

V

ilágviszonylatban is jelentős volt egykor a magyar terményexport — olvasom a mezőgaz* dasági kivitel' növelését sürgető cikkck# elmaradhatatlan érveként. S bár tény, hogy tucatnyi indok is alátámasztja az exportnövelés szükségessé ,e'. ezt a fentebb idézettet kétkedéssel fogadom.

Vajon nem csupán munka- néikűi; tömegek »segítségével- leszorított bérek tették olv versenyképessé a magyar terményt? Nem a túltermelés idején áron. alul eladott tételek növelték »európai viszonylatban is jelentőssé« a harmincas évek mezőgazdasági exportját? A »nagy magyar gabonaszállítókat» a legkevésbé sem érdekelte' ha más években a hazai ellátáshoz is kevés volt a termés. A hajdani dicsőség« gyakori fölemlegetése téves következtetéseket sugall. Az egykori »mezőgazdasági nagyhatalomról«-olvasva ugyanis érthetően felvetődik a látszólag logikus kérdés: ha a kaszás világban »Európa éléstára« tudtunk lenni, miért nem vaf

yunk ma. a modern szocia- sta nagyüzemek korában? Természetesen Dánia vagy Olaszország akkor is jóval többet exportált,, mégis tény — s ezt a korabeli sajtó nem győzte hangsúlyozni —, hogy a magyar termény a világ sok tájára eljutott, s jó neve volt,..

Néhány még élő egykori nagygazda bezzegkedését idézik föl benem a lapokban helyenként található — mellesleg »építőnek« szánt — vélekedések. »A magyar mező- gazdaság régi jó híre kötelez. . .«

Könnyű belátni, a mező- gazdaság fejlődése miért nem folytatódott töretlenül a háború utáni újjáépítést követően. Évekbe telt, , mire a nagyüzemi termelés célravezető módszereit megtanulták,' mire a korszerű gazdálkodás alapvető, s bizonyos még korántsem tökéletes eszközeire szert tehettek. A hazai élelmiszerellátás javítása minden másnál — nyereségnél, az exportlehetőségek kihasználásánál — fontosabb volt.

Csupán a hatvanas évek második felében jutott a termelés olyan szintre, hogy a korábban »kótyavetyélés« után — például a hazai sport- lóallományt nagyrészt vágóló- kérrt szállítottuk külföldre, örvendezve, hogy a már »semmire sem jó« állatokból devizát nyerünk — valóban haszonnal kecsegtető exportáru- alapok keletkeztek.

Űjra gyors fejlődésnek indult a hazai mezőgazdasági export, csakhogy közben a nagy mezőgazdasági exportáló államok termelési színvonala is fejlődött. A magyar mezőgazdasági export hiába növekedett gyorsan, mégsem »jegyezték« a világpiacon.

Csupán a jelen évtized kezdetén létrejött iparszerű termelési rendszerek honosították meg a világszínvonalú technológiákat. Néhány év alatt egyre csökkenő munkaerőd étszóm mellett megkétszereződtek a hozamok, előtérbe kerülhettek a minőségi követelmények, s ma már jó néhány nagyüzemünk eléri az e területen nagyon is pontosan merhető világszínvonalat, Ma a szocialista országok nagyobb részében a fejlődés jó példájának tekintik hazánk mezőgazdaságát, és szívesen jönnek tapasztalatokat szerezni. Termelési rendszereink nem egyszerűen terményt vagy húst, hanem komplex technológiai rendszereket, termelési eljárásokat — ha úgy tetszik, hazai szellemi terményt — is exportálnak. Mezőgazdasági kivitelünket ismét tízmi lliár- dokban mérik, s gabonászál- lításaink, valamint húskészítményeink réven ismét kezdünk tényezővé válni a világpiacon. Csakhogy ezúttal már nem a' .hazai ellátás romlása árán leszünk az ország méreteihez képest »nagy- • szállítóvá«, s most már nem ez az egyedüli, amivel a piacokon jelentkezhetünk. A mezőgazdasági export ugyanis most csak egy a tucatnyi iparág exportja mellett.

N

em vitás, hogy a mező- gazdasági export lehetőségei még nincsenek kihasználva. Jó néhány terméknél kell növelni versenyképességünket, ' javitani az áruk minőségét, csomagolását. A mezőgazdasági export növelését azonban korántsem a »régi hírnév« által ránk rótt kötelesség indokolja, egyszerűen csak a reális igény, hogy élnünk kell kedvező termelési adottságainkkal.

Bíró Ferese

Növényvédelmi tájékoztató

A gyümölcsfák telepítése előtti teendők

A gyümölcsfa- és szőlóolt- ványok beszerzésekor figyelembe kell venni a legfontosabb minőségi követelményeket, melyek a leendő gyümölcsfa, szőlő értékét és egészségi állapotát hosszú időre megihatáirozzááí. Semmilyen körülmények között se vásároljuk meg oltványainkat zug- faiskolákban, zugárusoknál! Az érvényes jogszabályok értelmében csak államilag ellenőrzött, engedélyezett faiskolában termelt oltványokat szabad forgalomba hozni. Vásárláskor ezért feltétlenül győződjünk meg, hogy az eladásra kínált facsemetének, szőlőoltványnak, díszcserjének stb. van-e érvényes növényegészségügyi bizonyítványa.

A gyümölcsfacsemeték, gyü- mödesbokrok, bogyós gyümölcsű ék gyökeres dugványai, a szödőoltványok vásárlása során csak a fejlett, fajtaazonos, egészséges szaporitóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan növésű, > fagykárt

nem tudja, kinek a felesége, ha egyáltalán feleség, így sajnos másik előre felépített mondatát sem tudta elmondani, melybe csak az illető hölgy keresztnevét kellett volna beépíteni, s azt mondhatta volna, hogy »kedves izé, sajnos meg kell kérnem, hogy sürgősen tűnjön el, mert súlyos szerencsétlenség ért mindnyájunkat, mert Miklós, akit maga is olyan jól ismert« ... — különösen ezt a részt tudta volna jól hangsúlyozni, legalábbis a kollégáknak való elmesélés közben, s ironikusan kiemelni, a .»maga is jóiis- mert«-jét, különösen akkor, ha az illető hölgyről tudhatta vagy sejthette volna, hogy Miklósnak is megvolt.

iMost azonban zavarában bemutatkozott.

— No és — mondta a hölgy, mintegy jelezve, hogy ez a név neki semmit nem mond —. nem tudja véletlenül, hogy a házigazda hova ■lett?

Akkor már mellette állt az Öreg, a sárgászöld fürdőlepedőben, amely még mindig úgy volt rajta, mint egy római tóga. Szelíden kitolta az előszobába Ambrust, s ott mondta:

(Folytaljuk)

szenvedett, sérült vagy a kártevők, kórokozók különböző fejlődési alakjaival fertőzött növényeket ne vásárol j ük.

meg! Gyümölcsfákon, gyümölcs-bokrokon különösen a kaliforniai pajzs tetű, a gyö kérgolyva (karUoíszerű dudorok, megvastagodások a gyökéren), a- lisztharmat, málnánál a vesszöfoltosság, szőlőnél pedig a szőlőatka és az akác- pajzstetű mentességre kell különös gonddal ügyélni (a károsítok szabadszemmel is viszonylag könnyen észrevehetők), nehogy a fertőzött anyaggal behurcoljuk kertünkbe valamelyik károkozót. Egészséges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés behurco- lásának veszélye.

A telepítés előtti talajforga- tás,, talajmunkáik végzésékor győződjünk meg a talaj lakó kártevőik egyedszámárol. Ha négyzetméterenként, illetve kiásott gödrönként 2—3 lárvát találunk, a talajfertátle- nítest még az ültetés előtt

A szovjet Pedagogika Könyvkiadó gondozásában megjelent a 12 kötetes Gyermek Enciklopédia harmadik, bővített és átdolgozott .kiadása, A szerkesztésben népes szerzőgárda, tudósok, zeneszerzők, írók, pedagógusok vettek részt. A mű mindegyik kötetét 520 ezer példányban nyomtatták ki.

Az enciklopédia egyes kötetei különböző témakörökben nyújtanak bőséges és kimerítő ismeretanyagot a kisiskolásoknak, Jól tükrözik ezt a kötetcímek is: »A Föld«, »Az I égitestek világa«, »Számok és idomok«, »Anyag és energia«, »Növények és állatok«. »Technika«, »Mezőgazdaság«, »Az ember«, »Az emberi társadalom történetéből«, »Hazánk, a Szovjetunió«, »A világ országai«, »Irodalom«, »Művé- l szetek«. A kötetek tájékoztahajitsuk végire. Megyénk egész területén — különösen n házi- kertekben — számolni kell a dfótíeregíertözéssel. Kaposvár—Somogyszii—Nagyberki, és Siófok—Tata körzeteiben a drótféreg mellett a cserebogárpajor egyedszáma teszi indokolttá a védekezés végrehajtását. Helyenként megfigyelhető a viinoelilérbogarak fehér, kifli alakú lárváipaK fertőzése -is. A taiajfertőüeni- tésre javasoljuk 100 négyzetméterenként a Hungária L,—2 35—36 dkg, a Hungária E—7 15—20 dkg, a Basuditi 5 G 35 dkg, vagy a Galithion 5 G 30 —10 -dkg adagolásé készítmények valamelyikét. A kiszórást követően a talajfertötle- mtő szereket azonnal be kell dolgozni a talajba, olyan mélységbe, melyben a talajlakó kártevőket észleljük, lehetőleg ügy, hogy a szer a Megvédendő növény gyökerzónájá- nak mélységébe kerüljön. Az erősebben fertőzött területeken a jövő év tavaszán ismételjük meg a védekezést.

tó mellékleteket is tartalmaz-- nak, amelyekben életrajzi adatokat, tárgymutatókat, valamint szakkifejezések és idegen szavak rövid meghatározásait közük.

A mű iránt nagy az érdeklődés Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Mongóliában, és az NDK-ban is, Görögország pedig megvette a kiadás jogát.

A nemzetközi gyermekév alkalmából a kiadó más újdonságokkal is jelentkezik. A munkatársak »Kérdezz — felelek mindenre« címmel félmilliós példányszámúra tervezett kis enciklopédia előkészítésén dolgoznak, 9—12

éves gyermekek részére. Egy másik sorozatuk első könyve, »Az ifjú sportoló kislexikona«, az 1980-as olimpia idejére jelenik meg.

Enciklopédia, kislexikonok — gyermekeknek

mm

Üvegek