Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Gyermekszínházi találkozó

Lúdas Matyi

A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka

Forog a

A keskeny folyosó telis-tele van szebbnél szebb edényekkel. Az egyik oldalon az állandókiállítás darabjai, a másikon az ifjúság alkotó képzeletének remekei sorakoznak a vitrinekben.

Az idén harmadszor rendezte meg a KISZ-bizottság és a vezetőség az Alikotó ifjúság pályázatot a Kaposvári Agyagipari és Háziipari Szövetkezetnél.

Bogóné Faludi Dóm három éve dolgozik itt, de már kiérdemelte az ifjú népművész megtisztelő címet.

— Azt hiszem, nem is tudnék más munkát elképzelni magamnak. Másodszor vettem részt ezen a pályázaton, tavaly negyedik lettem. Kíváncsi vagyokj. hogyan tetszenek a zsűrinek a javarészt sárközi motívumokkal díszített edényeim.

A vitrinben feltűnt egy sakk-készlet. Nem találkoztam még hasonlóval kerámia- kiállításon, s főként olyannal nem, amelyiknek még táblája is a környéken található agyagból készült. Meg is jegyzem a körülöttem nézelődik nek.- — Én követtem el —mondja szerényen Pór Istvánné. —

A pályázat egyik feltétele .az volt, hogy próbáljunk valami újat, érdekes formájút, színvilágot nyújtót a pályázatra elhozni.

'— A sakk-készleten a kék dominál. Ez az ötlet is az újításhoz tartozik?

— Igen, bár sok mindenben szeretem a kéket. A tisztaság, ja természetesség jelképe nálam.

— Ügy 'tudom, mindenki három darabot adhatott be elbírálásra.

— Igen, de a készlet, amellyel én is pályáztam, egynek számít — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Ilo na. — Öt éve dolgozom a szövetkezetnél,, még nem vettem részt pályázaton. Most azt mondtam magamnak: végre egyszer neked is ki kell lépned a nyilvánosság elé, ha fejlődni, tanulni akarsz. Persze tudtam, hogy a kudarc lehetőségét is vállalom ezzel.

Eközben az elnöki irodában már alakul a végső sorrend. Szabó György műszaki vezető. a bíráló bizottság tagja árról beszél hogy náluk más az Alkotó ifjúság pályázat, mint a legtöbb üzemben vagy vállalatnál. Itt a szó jó értelmében, piöbk v unnak, akik

a szakmájuknak megfelelő munkákkal vesznek részt a pályázaton. ,

Kiss Ernöné, a szövetkezet elnöke elégedett a résztvevők számával. hisz tizenheten hozták el alkotásaikat.

— Volt még vagy tíz dolgozónk, • aki kedvet érzett hozzá, de az egyik feltételünk az' volt hogy csak teljes egészében önálló munkával lehet részt venni. Sablon korongon készült s utána mázazott festett darabokat nem vehettünk figyelembe. Minden évben nagy esemény nálunk az Alkotó ifjúság pályázat, hisz úgy érezzük, lelkesíti, gondolkodásra készteti fiataljainkat, a szövetkezet pedig sok új ötlettel gazdagodik, amelyből jó néhányat hasznosítani tudtunk, illetve tudunk ‘a jövőben is. Az első öt helyezett munkáit továbbküldjük Budapestre, a HISZÖV országos pályázatára, illetve kiállítására. Olyan lehetőség is van. hogy a szakmunkásvizsgával nem rendelkező legjobbak — ha jó eredményt érnek el — tavasszal már szakmunkás- vizsgát tehetnek.

— Egyik legfontosabb dolognak az önnevelést tartom. Ez a lehetőség mindenki eiütt

nyitva^ áll, csak élni kell vele — mondja dr. Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum kerámiaosztáiyának vezetője, sok népszerű könyv szerzője.

— A kaposváriaknak nem az angóbostechnikával készült tárgyak a fő profiljuk — ez egyébként azt jelenti,, hogy bőrkemény állapotban rávinni a festéket —, itt lehet az edényre,- a 'formára mégis találkoztam egy-két nagyon szép, ilyen tárgy- gyal is. Hiányoltam viszont, hogy a szövetkeze, jellegéhez

tartozó habán alkotások nem nagyon szerepeltek, s főként olyan minőségben nem, mint azt várhattuk volna. Ettől függetlenül nagyon tetszett az anyag, s akadt egy-két kiemelkedő alkotás,, mely az országos káillításon is sikerre számíthat.

Kiss Emőné eredményt hirdet. Első díjat nyert Kovács Ilona angóbos készletével. A további sorrend: Búzás György, Haász Mária, Pór Istvánná és Faludi Dóra.

Körtéd Zsolt

gyerekek fantáziájára épült Mondhatnám azt is, hogy s gyerekjátékok világa tárul élénk, hiszen a kicsinyeit szereposztása, »díszletezése«, jelmeze is így készül: Te vagi a ... Ez pedig a ... A Díszlet- liba feladata mindez. Elindítja a játékot, Döbrögi palotájának a tornyává változik, másszor faliórává. És durcás, mint egy kisgyerek, aki sértődött» sógében — mivel csupa érdektelen szerepet kap —egyszer csak otthagyja a csapartot, a játékot. De mégse. Csupa sírás-nevetés. Cézár, a süket eb eközben »magánszámaival« hívja föl magára a figyelmet, ami — valljuk meg — időről-i-clőre változó mértékben feszül és oldódik, néha csáknem bóbiskol. Néhány jelenet mintha csak azért került volna a darabba, hogy j az idő teljék. Részleteiben pe- ( dig a játék is veszít abból I a, felfogásból, amit a keretjá- I tékban megismerhettünk. Népszínmű- és operettfoszlá- nyok lengik körül némelykor a vásári sátrakat..,

Fazekas Dübrögije igazi földesúr, akinek dölyiéért bűnhődnie kell. Az igazságszolgáltató népíi, Matyi győztesként ‘áll előttünk. Döbrögi sem bújhat ki a bőréből. Schwajda Matyija nem emelkedik ki Üöhrögi ’ alattvalói közül, kevésbé agyafúrt, kevésbé talpraesett. Döbrögi? Böbrügi nincs is, a vásárra vitt és fellázadt ludak találták csáik ki. A játék végén ki-bújik a földesúr mentéjéből, és a megérdemelt bűn- hődért megköszönve parolázük Ludas MatyivaL De vajon ez a kettős játék — Schwajda mesejátéka — megdobbamtja-e a gyerekek szívét oly módon, mint Fazekas verses elbeszélésének fekete-fehér világa, a jó és a rossz harca?

Kiemelkedő játékot láttunk a Galibát alakító Somló Istvántól, Máhr Ágnestől a Díszletliba szerepében; Galkó Balázs — Matyi — és Somló Ferenc Jászai-díjas — Döbrögi — az író elképzelését hűen igyekezett megvalósítani. A rendkívüli ötletes Cézár-szerepet M. Szilágyi Lajos sok bájjal véste emlékezetünkbe. A díszleteket Székely László ( m. v, Jászai-díjas, tervei alapján készítették, hangulatuk szinte játékmodort sugall. Szakács Györgyi jelmezei eléggé meseszerűek és eléggé »átírtak« ahhoz az elképzeléshez, melyet a rendező Szűcs János kívánt megvalósítani.

Korányi Barns

Cserepek, formák, edények, díjak

Fesztiváli figyelő

Pásztorok és vendégek

A Budapesti Gyermekszínház vendégjátéka

Mindig ugyanaz a kép fogadja a színházba, művelődési központba és egyéb rendezvényekre érkezőt.1 zsibongó gyerekek. A várakozás feszültsége vibrál, a nézőtéren. Egy gombostűt sem ’lehetne leejteni, annyian kíváncsiak a külföldi -vendégtársuiatok

előadásaira és a magyar színházak produkcióira. S nem- hogv csitulna, inkább fokozó1 dik bennük az »éhség« az élményekre. ..

A magyar színháztörténet nézőpontjából is figyelemre méltó fesztiválon ismerőssé váló felnőttekkel találkozik a gyermeknéző. Ezek' a »bácsik« és »nénik« ott vannfak minden előadáson. előadóesten. műsoron és segítenek nekik. Bár még csak az események felénél tartunk, nem elsietett a megállapítás: a szervezés, a helyszínen végzett odaadó munka segít gördülékennyé tenni a rendezvénysorozatot.

Azokról van szó, akik a prodúkciókon kívül, de a bemutatókért tevékenykednek. Tanácsi népművelők, a megyei művelődési központ, a Kilián György Ifjúsági és Ü ttörő Művelődési Központ, a Latinca-ház, a rendezvényiroda munkatársai, a kaposvári színház szakemberei a nem Saját előadásokon is, a pedagógusok, könyvtárosok és sorolhatnánk...

Ügy érezzük, az előadások végén a vastaps nekik is szól.

L. L.

Mai program

Dorottya-Sizálló, 9 óra: szakmai konzultáció.

Petőfi utcai óvoda, 9 óra: Spóra együttes műsora.

Az állatok beszédét többen .megpróbálták már emberi hangra átültetni. Fazekas Mihály azonban sosem gondolt arra, hogy lesz idő, amikor a döbrögi vásár .lúdjai játsszák el Ludas Matyi történetét. A Miskolci Nemzeti Színház az évad elején mutatta be Fazekas—Schwajda kétrészes mese játékát, a ludak Lúdas Matyi,iát. A keret játék adja tudtunkra, hogy ne hegyezzük fülünket Fazekas hexameteres sorainak a szépségére. A mai nyelvre ültetett szöveg feledteti a szinte népmes.&-e emlékeztető komikus verses elbeszélés egyszerű fordulatosságát. Schwajda a Ludas Matyi igazát — hogy tudniillik a gőg fekteti az ispán deresére, s ezért busásan megfizet — megsokszorozza a ludak fellázadásával. A magányos hős —

M.adár utcai óvoda, 10 óra 30 perc: s Spóra együttes műsora.

Füredi utcai óvoda, 14 óra: a Spóra együttes műsora.

Latinca Művelődési Központ, 14 óra: amatőr együttesek. gyermekszínjátszók fellépése.

Csiky Gergely Színház 17 óra: Pinocchio, mint igazi báb. A Teatro Stabile deli’ Aquila vendégjátéka.

Csiky Gergely Színház. 21 óra: Pinokkió. A kaposvári1 társulat előadása.

Fazekas Lúdas Matyija ugyanis még ilyen — már nem. áll ) egyedül, Galiba egyengeti út-1 ját a döbrögi erdő vastag! tölgyfájához, ahol először su- • han meg az ág Matyi kezében, majd ő forralja ki a tervet, hogy orvosnak álcázva jelenjen meg a földesúr házában, s végül újra a vásárban találkozik a lövá tett Döbrö- givel. És játszik a nézőtér is. A gyerekeket beavatta a szerző, a szereplőgárda. A kipirult arcú kicsinyek csalják kelepcébe Döbrögi őreit, hogy Ludas Matyi teljesíthesse adott szavát.

A játéktér kialaikítása is a

és rögtönző képességére. Ta- más.sy Zdenkó ügyes kézzel, stííustörés nélkül elegyített bel canto-dallamokat dzsessz- eleme’ikel, pergő recitatívó- kat musicalbe illő melódiatü- redékekkiél, s a zenei alkalmazkodás e nehéz próbáját a színészek megerőltetés nélkül állták.

Gábriel és Gabriella —Sípoki Tibor és Hűvösvölgyi Ildikó.

Teoretikus hajlamú zeneesztétáik kedvenc szórakozása immár két évszázada az ope- ~Xp műfajának el párén tálasa és á®iafc fejtegetése, miért Van válságban ez a komplex szfn- iaiSzási módi. Gyakori érv, hogy a gyermekek és a fiatalok természetellenesnek találjak az érzelmek »eténeklését«, ezért az opera közönségének nincs utánpótlása. Vészma- dárkodni persze jóval egyszerűbb, mint megtalálni az ifjúság számára elfogadható játékstílust. Szerencsére a Budapesti Gyermeksxí n ház mú- vészíközössége ezt az utóbbi, igen nehéz utat választotta, és, ha a kedd délutáni vas-, tapsból, ünneplésből messzemenő következtetéseket vonhatunk le, a legcsiszoltabb »kuvikteóriákat« is meghazudtoló sikerrel.

Tamássy Zdenkó zenés komédiája, a Vendégek ugyan egy eléggé »felnőttes« konfliktushelyzetet tartalmaz —, mert semmi esetre sem a gyermeki életere jellemző a váratlanul betoppant vendégek »kiutalásának« óhajtása és a >*-hoci-nesze felfogás« —, ám Sarkadi Imre alapanyagul szolgáló elbeszélése és Baranyi Ferenc versei annyi kedv® »patront« rejtenek, annyi rút viselkedésforma humoros bemutatására adnak alkalmat, hogy a darab nem téveszthetett hatást. A bájosan kesernyés történetet színpadra adaptáló Springer Márta és a rendező Nyilassy Judit bízvást támaszkodhatott egy sor remek színész — Ko- petty Lia, Szécsi Vilma, Cs. Szabó István, Bíró József, Sárost Gábor — »poénérzékére«

Egészen más világot — kö'l- tőiibbet érzelmesebbet, a szó legszebb értelmében gyermetegebbet — tárt elénk a tizenkét eSttendős Mozart zenés pásztor játéka, a Bastien és Bastieime, mely, ezúttal Gábriel és Gabriella címmel került színre, ugyancsak Nyilassy Judit ízlésesen, mértéktartóan anticizáló-klasszici- zájtó rendezésében. Tetszett, hogy nem akarta erőszakoltan aktualizálni a bűbájos »sztorit«, nem öltöztette ■— jó néhány külhoni kollégájával ellentétben — farmerba vagy iskolaköpenybe az ifjú szerelmespárt, nem törekedett annak megmagyarázására, hogy a féltékenykedö ifjú és a kacér kislány, a jó szándékú Colas varázsló . históriája nem más, mint egy — diáltszere- lem. Az analógia — ez derült ki a diákközönség reagálásából — így is kézenfekvő .,.. Alikor is, ha az érzelmekről * — szerei emí éltesről, ravaszságról, az egymásra találás boldogságáról, az extatikus örömről — nem róck, hanem rokokó hangvételű melódiáik árulkodnak. Szép formálásuk hallatán nem értettük a rendező egyik, a közelmúltban adott nyilatkozatát, nem értettük, miért mentegetőzik azzal, hogy a szereplők — nőm operaénekesek. Hűvösvölgyi Ildikó — Gabriella —, Sipeki Tibor — Gábriel — és Perlakit István — Colas — ugyanis mindvégig szép hangon, s ami a legfontosabb, a Mozart-stílus tökéletes ismeretével, operai színvonalon élte az ugyan' nem gégeíicamí- tó, de hallatlanul nagy zenei intelligenciát feltételező szerepeket. A Németh László által irányított kamarazenekar mindkét műben kidolgozottan, finom átérzéssel, gyönyörűen muzsikált.

Lengyel András

/