Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

DlVSZ-akciók az ENSZ leszerelési héten (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatót követően a világszövetség főtitkára vála­szolt a hazai és a külföldi új­ságírók kérdéseire. Az MTI tudósítójának érdeklődésére, hogy a leszerelésért folytatott nemzetközi harc milyen sze­repet játszik Európa ifjúsági szervezeteinek együttműkö­désében, a következőket mon­dotta: — A leszerelésért való együttes cselekvés akcióegy­ségbe tömöríti politikai, val­lási hovatartozása nélkül a fiatalok sokmilliós táborát, a Hua Kuo-feng Bonnban tárgyait Vészjelzés Izraelben Mose Dajan lemondása után minden eddiginél feszültebbé vált az izraeli belpolitiltai helyzet. Mint várható volt, az ellenzék öt pártja bizalmat­lansági indítvány beadásával reagált a fontos személyi vál­tozásra. Ilyen indítványt nem először nirújtanak be ellenzéki részről az izraeli parlament­ben, a kneszetben — csak­hogy ezt eddig soha nem te­hették ennyire drárgai körül­mények között. Bármilyen szemszögből te­kintünk is a lemondásra, an­nak hordereje, esetleg bel-, sőt talán külpolitikai lánc­reakciókat elindító jellege egy­szerűen vitathatatlan. Milyen nézőpontokról le­het szó? 1. Ha bármely ország kabi­netjének jelentős tagja le­mond, ráadásul úgy, hogy nem is próbál egészségi, vagy sze­mélyi okokra hivatkozni, az önmagában is figyelemreméltó jele valaminek. 2. Mose Dajannak, az 1967 - es háború győztes hadvezéré­nek személye mind izraeli, mind nemzetközi viszonylat­ban különösen fontos. Amikor tárcát vállalt — méghozzá külcstárcát! — Menáhem Be­gin szélsőséges, jobboldali, icoalíciós kabinetjében, sokan úgy vélték: maga ez a tény bizonyos stabilizáló hatást gyakorolhat s kormányzat munkájára. 3. Hajam Beginnet sokkal jobban felismerte az Izraelt körülvevő kérlelhetetlen rea­litásokat és ami legalább ilyen fontos: az ő tekintélyé­vel, katonai múltjával a hé­ják sem vádolhatták »lágy­sággal«, amikor e realitások figyelembevételére igyekezett rávenni Begimt — elsősorban a sokat, vitatott telepítési po­litikában. 4. Közismerten egyetért a távozó külügyminiszterrel a Begin-kormány másik kulcs- tagja, Ezer Weizman hadügy­miniszter, számos megfigyelő az ő lemondását sem tartja teljesen lehetetlennek. 5. Mindez a Likud-kabinet- re nehezedő komoly bel- és külpolitikai nyomás körülmé­nyei között történt. A belpolir fikában a havi tíz százalékos infláció, ftz áramszolgáltatás és egyéb szolgáltatások aka­dozása, a szefárd (keleti) zsidók tiltakozó mozgalma a hátrányos megkülönbözteté­sek ellen — a külpolitikában a telepítési politikát ért ame­rikai és más bírálatok teszik rendkívül nehézzé Begin hely­zetét. Mivel a legutóbbi felméré­sek szerint mind Dajan, mind Weizman népszerűbb a mi­niszterelnöknél és mivel a Li­kud (Begin pártja) által a ha­talomból kiszorított Mapaj (munkapárt) szövetségeseivel együtt fokozza aktivitását, a lemondás által elindított lánc­reakció egyik állomása esetleg az előre hozott választások meghirdetése lehet. ' H. E. ' szocialista országokban, de a tőkés országokban élő józan gondolkodású ifjú nemzedék is arra vágyik, hogy a fel­növekvő generációk kapcsolat tát ne a gyűlölködés, a hábo­rús uszítás, hanem a béke, a megértés szelleme vezérelje. A DÍVSZ jelenleg is követ­kezetesen dolgozik á múlt év januárjában Budapesten meg­tartott európai ifjúsági lesze­relési konferencia akcióprog­ramjának- megvalósításán. így például előkészíti a II. euró­pai ifjúsági leszerelési akció­nap eseményeit, amelyek újabb alkalmat teremtenek majd a különböző világnézetű fiatalok közös fellépésére a fegyverkezés ellen, kontinen­sünk békéjének védelmére. Ez év november 9—11. között Keszthely ad otthont az euró­pai ifjúsági és diákszervezetek hagyományos konzultatív ta­nácskozásának. A tervek sze­rint itt olyan fontos kérdé­sekről váltanak majd szót egy­mással, mint a békére való nevelés helyzete, s az ifjúsági szervezeteink közötti együtt­működés erősítése. Várhatóan, akciótervet is elfogadnak, amelynek: gerincét a konti­nens 'békéjéhez, biztonságának megóvásához szükséges ifjú­sági feladatok alkotják majd. A leszerelés kérdését azonban nem tekintjük csupán Európa ügyének. Ezért a keszthelyi tanácskozáson is szó esik majd az ifjúsági világkonferencia megrendezésének előkészíté­séről. A DÍVSZ, amely kez­deményezője és azóta is szor­galmazója e konferenciának, úgy véli: megérteik a feltéte­lek arra, hogy egy-másfél év múlva Helsinkiben találkozót adjanak egymásnak földünk kontinenséinek, ifjúsági szer­vezeteinek a fegyverek nélküli világ megteremtéséért mun­kálkodó képviselők 1 A Pekingiek nyújtandó segítség állt a tárgyalások középpontjában Külpolitikai kérdések és a Pekingnek nyújtandó gazda­sági segítség állt Hua Kuo- feng kínai miniszterelnök keddi bonni tárgyalásainak középpontjában. Hua munkareggeli kereté­ben találkozott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel. Elsősorban az indokínai térségről, a kí­nai—vietnami konfliktusról és Kambodzsa helyzetéről esett szó. Genscher nyomaté­kosan felhívta vendége fi­gyelmét arra, 'milyen fontos­sággal bír a nemzetközi eny­hülés szemnontjából. ha a térségben támadt konfliktu­sokat nem erőszakos, hanem tárgyalásos úton igyekeznek rendezni. Kína gazdaságfejlesztési elképzeléseiről és a nyugat­német ipar ebben vállalt Sze­rénáról esett szó a délelőtt folyamán azon a találkozón, amelyen Otto Wolf von' Ame- rongenndk, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége elnökének vezeté­sével, az NSZK gazdasági és üzleti életének képviselői vettek részt. A kínai kormányfő a dél­után folyamán háromórás lá­togatást tett Trierben, Kail Marx szülőházában. Az esti órákban került sor Hua Kuo- feng és Helmut Schmidt má­sodik négyszemközti tárgya­lására. amelyen a nemzetközi enyhülés és a leszerelés idő­szerű kérdéseit vitatták meg. E nagy érdeklődéssel .várt találkozó előtt hivatalos bon­ni körökben megkönnyebbül­ten nyugtázták, hogv a kínai vezető eddigi állásfoglalásai­ban tartózkodott, az NSZK Keleti politikájának bírálatá­tól és a Szovjetunió nvílt. durva megtámadásától. Ugyanakkor felhívták a fi­gyelmet árra is, hogy ennek elsősorban udvariassági jel­lege volt: a pekingi külpoli­tika alaptézisei nem változ­tak meg, csupán a nyelvezet finomodott. Schmidt kancellár hétfő esti pohárköszöntőiében újból leszögezte: az NSZK a vi­szony javítását fontosnak tartja Kínával, ez azonban nem mehet más államok ro­»Hua Kuo-feng széles mo­solya minden bizonnyal csak arra szolgál, hogy eltakarja csalódását" — állapítja meg a szovjet televízió kommen­tátora a kínai pártvezető nvugat-eurónai kőrútjának eddigi menetéről. A kommen­tátor rámutatott: Hua Fran­ciaországban nem érle el leg­főbb célját, azt, hogy a fran­cia kormányt szembefordítsa a ^Szovjetunióval, a nemzet­közi enyhülés irányvonalával »Hua Kuo-feng a francia saitóban és az esetleg diplo­máciai csatornák útján is el­hangzott figyelmeztetésekkel mit, sem törődve szovietelle- nes beszédeket tartott Párizs­ban, de a francia kormány szóvivőié elhatárolta magát ezektől« — hangsúlyozta a kommen í átor. A két, fél más-más nvél ven beszélt, s nem segített Hua Kuo-fengnek Kissinger volt amerikai külügyminisz­ter váratlan fellépése, a vele lét^eiotf találkozó sem. Franciaországban jól látha­tó volt. hogv a kínai vezetés korszerű fegyverekhez akar jutni, úi katonai technológiát akar. szerezni magának. Ez sem sikerült, mert Párizs vi iágosan látta, milyen veszé­lyekkel terhes ez a léoés állapította meg a szovjet te­levízió kommentátora. ' Fekete csütörtök, sötét évek Felhívás a világ íróihoz „Éljetek minden tehetségetekkel..."1 Bukarestiben tíz szocialista ország — Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam ,— írószövetségé­nek vezetői 16. tanácskozásu­kon egyhangúlag felhívást fo­gadtak el, amelyet Európa és a világ íróihoz intéztek a, béke és a népek közötti megértés érdekében. A rámán fővárosban élfo­gadott felhívás többek között kiemeli: A szocialista országok író- szövetségének vezetői a leg­nagyobb felelősségtudattal tár1 gyaltak a nemzetközi kérdé­sekről. »A fegyverkezési haj­sza, amely szemünk előtt zaj­Orvosszlrájk Franciaországban »-Az ön egészsége veszély­ben van« — ez a felirat fo­gadta kedden a franciaországi orvosi rendelők bezárt ajta­ján a pácienseket: a francia orvosok országos sztrájkot rendeztek, tiltakozásul a kor­mány által az egészségügyi Isi- adások csökkentése végett jú­liusiban bevezetett intézkedé­sek ellen. A francia kormány a tár­sadalombiztosítási kassza de­ficitjére hivatkozva igyekezett maximálni az orvosok által felírható gyógyszerek, kezelé­sek árát, illetve olyan rend­szert bevezetni, amely az or­vosok szövetségének értékelé­se szerint az orvosi honorári­um összegét a vizsgálatok és kezelések árában elért megta­karításhoz kötné. A sztrájko­ló orvosok kedd délutánra til­takozó gyűlést hirdettek. Ál­lásfoglalásuk szerint az egész­ségügyi kiadások növelését nem lehet ugyanolyan ütemű­re szorítani, mint amilyen -a brutto nemzeti termék növe­kedése — ami a kormány •nyíltan meghirdetett célkitű- j zeee. i lik. azzal fenyeget, hogy a termonukleáris katasztrófa szakadékéba veti az emberisé­get — mutat rá a felhívás." A nyugati agressziós körök igyekeznek Európát a tömeg­pusztító fegyverek raktárává változtatni. Írói lelkiismere­tünk arra késztet, hogy fel­mérjük a valóságot anélkül, hogy elkerülnénk a súlyos, fenyegető jelenségeket. Lelki­ismeretünk arra kényszerít, hogy kijelentsük: nem beszél­hetünk a békéről úgy. hogyne tárgyalnánk meg melységé­ben a leszerelés kérdését." A továbbiakban rámutatnak a felhívást aláírók arra, hogy a fegyverkezési hajsza ••ha­tártalan gazdasági és pénz­forrásokat nyel el — miköz­ben száz és százmillió ember korunkhoz méltatlan nyomo­rúságban él". A szocialista országok író­szövetségi vezetői meggyőző­désüket fejezik ki, hogy min­den vitás, nemzetközi kérdés megoldható tárgyalásokkal és egyezményekkel. »■Tisztelt kollégák, barátok, a szó mesterei! Felhívunk benneteket, éljetek minden tehetségetekkel,’ befo­lyásoljátok az emberek eszét és szívét az olvasók elé tárva azokat a veszélyeket, amelyek fenyegetik a világot, és ame­lyek aláaknázhatják a helsin­ki határozatok jótékony hatá­sát. Felhívással fordulunk hozzátok azzal a reménnyel, hogy kezdeményezésünket tárt lélekkel fogadjátok, írói han gotok és tekintélyetek egész erejével támogatjátok!" — hangák befejezésül a felhí­vás. . A Magyar írók Szövetsége részéről Garai Gábor főtitkár írta alá az okmányt. Antifasiszta tüntetés »Á Wall Street éveik óta ma élte át legnehezebb napját. A hosszperiódusra felépült árfo­lyamépület kártyavárként dőlt össze... A tőzsdén 1100 kime­rült, tépettruhájú tőzsdeügy­nök kiabált rekedten a vevőik után, akik nem akarnak je­lentkezni" — írta a Pesti Napló 1929. október 25-i, siet­ve 26-i száma. Nem is sejtet­ték, hogv a »fekete csütörtök­kel" (1929. október 24.) a tő­kés világrendszer történetének legmélyebb túltermelési vál­sága kezdődik meg, 1933 vé­géig elhúzódik és gyökerestől alakítja át a tőké# államok gazdaságpolitikáját. A gazdaságtörténetben ritka az olyan éles határvonal, mint az 50 évvel ezelőtti csütör­töki nap. A válság pénzügyi összeomlással kezdődött, 1300 bank kénytelen volt bezárni és 5700-nál is több pénzinté­zet jelentett be csődöt. A New York-i értéktőzsdén 1929. október 24—29. között 16 mil­lió részvényt akartak értéke­síteni. de vevő álig akadt. Becslések szerint a részvény- árfolyamok zuhanása miatt 150 milliárd dollárt meghala­dó veszteség érte a vállalko­zókat, (Mai dollárban értékel­ve, kb. 500 milliárd dollár.) A tőzsdei krach a túlterme­lési válság nyitánya volt: az amerikai ipari termelés roha­mosan visszaesett, a beruhá­zások befagytak, az export egy harmadára zsugorodott, az árak zuhanása ellenére sem keletkezett kereslet, s a gyá­rak egymás után zártál* be kapuikat. 17 millió ember vált munka nélkül i vé. « A válság futótűzként ter­jedt szét a világ minden pont­jára és csak egyetlen válság­mentes sziget maradt: a Szovjetunió, amely az I. öt­éves tervvel a szocializmus építésének történelmi szaka­szát kezdte meg. A fekete csütörtököt sötét évek követték a világgazda­ságban és világpolitikában. A túltermelési krízis és a mező- gazdasági válság 1929—1933 között szorosan összefonódott. A munkanélküli emberek milliói éheztek, ezrek lettek öngvilkosok. ugyanakkor többezer tonna eabonát. cuk­rot, húst. kávét, rizst, Stb. pusztítottak el. Nem kétséges az sem. hogy az 1929—1933-as világgazda­sági válság és a II. világhá­ború vérözöne között szoros oksági összefüggés áll fenn. A válságban kiéleződött ellent­mondások levezetésének tipi­kusan imperialista jellegű megoldása a fegyverkezési hajsza, majd az ötven millió áldozatot követelő háború. A tőkésországok gazdasági fejlődését a II. világháború után több évtizedes fellendü­lés jellemezte és a közbeeső válságok nem vezettek átfo­gó világgazdasági válsághoz; Ez 1973—1974-ben robbant ki, s polgári közgazdászok sze­rint méretében és kiterjedésé­ben nagyon sokban hasonlított az 1929—1933-as krízishez. Valóban sok a hasonlóság: a termelés világméretekben visz- szaesett, a beruházási tevé­kenység pangott, a nemzetközi kereskedelem fejlődése meg­rekedt, gyorsan nőtt a mun­kanélküliség, a nemzetközi pénzügyek zavarai elmélyül­tek stb. De a jelenlegi válság és annak következményei nem azonosak az 1929—1933-as é- val. s nem lenne helyes, ha az analógák keresése elterelné fi­gyelmünket a jelenkori vál­ságproblémák feltárásától, annak várható következmé­nyeinek értékelésétől. A jelenkori gazdasági vál­ság, amely egyre inkább kró­nikus jelleget ölt. nem az ér­téktőzsdék összeomlásává! in­dult meg, hiszen a valutavál­ság fnár évtizedek óta kriti­kussá vált, A válságban sem indult meg az árcsökkenés, hanem tovább folytatódott az infláció, kibontakozott a stag- fláció, amelyet az infláció és a pangás együttes megjelenése jellemez. Nem bontakozott ki az agrárválság sem. Korszakunk realitása, hogy a KGST-országok gazdasága növekvő súlyt képvisel a vi­lággazdaságban. Ez a fejlődés stabilizáló tényezője, mind gazdasági. mind politikai szempontból. A szocialista or­szágok erőteljes jelenléte a nemzetközi munkamegosztás­ban egyre valószínűtlenebbé teszi, hogy a gazdasági válsá­gokat követő politikai feszült­ségek háborúba torkolljanak. Nem kétséges, hogy az 1973 —1974-es világgazdasági vál­ság is új folyamatokat indí­tott meg a nemzetközi gazda­sági fejlődésben. Ennek je­lei az úgynevezett világgazda­sási korszakváltás tényei.ben már naoiainkban is jelentke­zik: lassúbb a gazdasági fej­lődés üteme, a tudományos és technikai fellendülés ereje megtört, felerősödött a tőkés V'lásgazdaságon belüli esven- lőtlen fejlődés és az ezzel ösz- szefüeaő ellentmondások, zsákutcába jutottak a gazda­sási növekedésről korábban kialakított optimista elméle­tek. Ezért nem túlzás azt ál­lítani. hogv a hetvenes évek közepén lezajló válságesemé­nyek ú.i szakaszt nyitottak meg a tőkés fejlődés törté­netében, amelynek törvény­szerűségeit, várható politikai következményeit nem ismer­jük még teljesen. Ez arra int, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a nemzetközi gazda­sági-politikai változások okai­nak feltárására. megfelelő stratégiánk kialakítására. Wiesel Iván A Life írta... Reza Pahlavi az Egyesült Államokban A nyugatnémet főváros melletti Cologne-han antifasiszta j tüntetés volt. A városban kedden kezdődött négy volt j Gestapo-tiszt ellen a bírósági tárgyalás. Mohammed Reza Pahlavi, az év elején megbuktatott irá­ni sah, »súlyosan romló egész­ségi állapotára tekintettel« feleségével együtt Mexikóból az Egyesült Államokiba érke­zett. A volt uralkodó gépe helyi idő szerint hétfőn éjjel szállt le a New York-i la Guardia repülőtér egy távoli, a forgalom elől lezárt pont­ján. A rendőrség, amelyet csak röviddel a leszállás előtt értesítettek az érkezésről, nem közölte, hogy az ex-safa hová vonult éL. David Passage külügyi szó­vivő kedden hajnalban közöl­te: Reza Pahlavi azért kapott beutazási engedélyt, mert európai és amerikai orvosai szerint »gondos felügyeletre van szüksége, amelyet csak az Egyesült Államokban kaphat meg«. A betegség természeté­ről semmit sem tudott mon­dani, csupán azt fűzte hozzá, hogy a diagnózis és az ala­pos vizsgálat érdekében a bu­kott sahnak meghatározatlan időre szóló vízumot adtaik. Reza Pahlavit kedden egy New York-i kórházba szállí­tották, betegségéről azonban még nem közöltek semmit. A Life magazin legutóbbi számában azt írta, hogy az Iránban távollétében halálra ítélt ex-sah túl fölismerhető- nek tartja arcát, és ezért plasztikai sebészhez kíván for­dulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom