Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

Oktatás az akol mellett juhászfoépzés megoldásán. Csak példának említem: az elmúlt nyolc-tíz évben So­mogybán tíz-tize nkét nagy­üzem kizárólag azért szüntette meg ezt az ágazatot, mert képtelen volt megfelelő ju­hászt találni. És hiába, ez olyan szakma, ahol kulcssze­repe van. az embernek. — A mostanihoz hasonló oktatás mikor volt? — Ilyen jellegű egyáltalán nem vólt, úgy tudom, még az országban sem. A lengyeli szakiskolával közösen szer­veztük ezt a betanított mun­kás képesítést nyújtó oktatást. Foglalkozunk a juhászattal összefüggő minden elméleti kérdéssel, azonkívül nagy ta­pasztalattal rendelkező juhá­szok a gyakorlatban ismerte­tik meg a szakma leglénye­gesebb, legfontosabb fogásait a hallgatókkal. Természetesen úgy, hogy az adott munkamű­veletet gyakorolják is a részt­vevők. Ezért »lépett elő tanárrá« Szilágyi Pista bácsi, aztán Szántó Ferenc, vagy a bated Horváth László. Ahogy a le­geltetésnek, a körömápolás­nak is vánmak titkai, vannak olyan fertőtlenítő- és ápoló­szerek. melyeket a juhász ma­ga talált ki, apáról fiúra szállt a tudománya, és a mai napig különbnek bizonyulnak, mint amelyeket a patikában meg lehet vásárolni. A verőfényes októberi na­pon - a visnyei akol mellett Kiss Pál nagybajomi juhász éppen egy sántaság elleni gyógyikeverék receptjét ma­gyarázza. i — Ezt jói figyeljék meg — szól közbe társaihoz egyikük —, a Pali receptjével kezeltem ki az állatokat. Príma, csak azt mondhatom! Rézgálic, ecet, konyhasó, ke­nőzsír — néhány alapanyag, amelyből összeállnak - a gyógy- keverékek. Persze más ke­zelést kell adni a birkának, ha száraz homokon jár, is­mét mást, ha nedvek talájon. :— Van itt mit megtanulni — mondja Sárái Ferenc osz­lopára. brigádvezető. — Én csak azt mondóm: bár még több helyről jöttek volna. Csak köszönetét mondhatunk azért, hogy végre ilyen szem­pontból is .gondoltak erre az eléggé mostoha ágazatra. A népgazdaságnak érdeke, hogy sok legyen a bárányhús, fej­lődjön a juhtenyésztés, de ez nem megy szakértelem nélküL — A szemléleten szeretnénk változtatni — fűzi hozzá Tol­nai tíyula —, a rendszerszerű termelés itt is újat kíván. Ugyanakkor az új körülmé­nyek között szükség van a juhásztudomány hagyomá­nyos fogásaira is. Ügy érzem most, az oktatás félidejénél, hogy sikerül ezt a célt való­ra váltam. Sók keserű véleményt, hal­lottam az elmúlt évek során arról, hogy a juhászat kihaló szakma, nincs utánpótlás, nincs képzés. Ezen az első szervezett oktatáson a részve­vő huszonöt hallgató nyolcvan százaléka fiatal. Ahogy Tolnai Gyula jellemezte őket: »ügyes, tehetséges, rátermett gyere­kek, lehet építeni rájuk«. I Vörös Márta Készül a gyógykeverck. — Van-e valami titka, »fo­gása« a legeltetésnek? — Hát van is, meg nincs is. A' legeltetés mindig attól függ, milyen az idő, milyen hónapban vagyunk, milyen a gazdaság határa. Mondjam egy kicsit részletesen? — Mondja. — Hát kezdtük tavasszal. Márciusban, áprilisban, má­jusban olyan füvek vannak, hogy aíkkor ad legtöbb tejet a birka, akikor lehet a leg­szebb bárányt nevelni. A ta­vaszi füveknek annyi a táp­anyaguk, hogy kiválóak a bá­rányok. Én mindig abrak nél­kül neveltem a bárányt. ' Per­sze most más a helyzet, sűrí­tett éltetés, gyors hizlalás van. már kell az abrak is. Reggel hét-nyolc óra között kell ilyenkor kihajtani, aztán dél­után háromtól naplementéig. Mert alko­nyaiban sze­ret legelni a birka... Szilágyi Pis­ta bácsi nyug­díjas juhász beszél, ma­gyaráz. Het­ven év tapasz- illatának, szinte bölcses­séggé érett ju­hászgyakor­latának mód­szereit igyek­szik tovább­adni. Tíz­húsz percig hallgatva őt akaratlanul is az motoszkál az ember agyában, hogy ennek a na­gyon köznapinak tűnő tevé­kenységnek, a legeltetésnek tudománya van, megvannak a fogásai, ha úgy tetszik, a szakmai , titkai. És nem egé­szen úgy van a valóságban, ahogy a közismert dal mond­ja: »a juhásznak jód megy dolga...« — Mindig ébernek kell l^n- ni — mondja hallgatóságának a fehér bajuszú juhász —, a jószágot mindig szemmel kell tartani. A helyszín a hedrehelyi stzö- vetkezet, itt szervezte meg a megyei juhtenyésztő társulás az első j uhászképző tanfolya­mot. — A taggazdaságok egyik legfőbb igénye az, . oktatás volt — tájékoztat Tolnai Gyu­la, a társulásnak és ennek a tanfolyamnak a vezetője. — Köztudomású, hogy nálunk a l Háromnegyed év alatt 223,7 milliárd forintos forgalom Az év kilenc hónapjában 223,7 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le a kiskeres­kedelem, folyó áron 9,5 szá­zalékkal, s összehasonlítható áron 1,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idősza­kában. Élelmiszerekre és él­vezeti cikkekre 70,8 milliárd, a vendéglátásiban 30,9 milli­árd forintot költött, ruházati cikkekből 29,3 milliárd, ve­gyes iparcikkekből 92.7 mil­liárd forint értékűt vásárolt a lakosság. A háromnegyed év alatt az élelmiszer-ellátás megfelelő, a ruházati cikkek kínálata kielégítő volt, a ve­utóbbt hónapokban változott a forgalom belső összetétele is, az élelmiszerek és élvezeti cikkek növekedési üteme fo­lyó áron a korábbiakkal ellen­tétben meghaladta az ipar­cikkekét. Szeptemberben az előző ha­vinál mintegy 830 millióval kisebb, 26,5 milliárd forintos' forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem. A mérséklő­dés különösen a ruházati és a . vegyesiparcikk-kereskede- lemben volt szembetűnő. Az élelmiszerforgalom 8,3 száza­lékkal' emelkedett. Körmölés az akol mellett. Számítógép a liiskombinát exportüzemében gyesiparcikk-ellátás — néhány krónikus hiánycikktől elte­kintve — javult A forgaüom — mély az év első felében élénk volt. s kü­lönösen a júliusi áremelést megelőző időszakban erősö­dött — az árváltozást követő­en szinte valamennyi árufő­csoportban visszaesett, a har­madik negyedév végére azon­ban már normalizálódott Az Ofaf cv Jamal félszigeten A tyumenyd körzetben újabb országos fontosságú munkate­rület alakult. A Koimszomol védnökséget vállalt a Jamal- Nyenyec Autonóm Körzetben folyó földtani kutatások felett. Szerte a körzetben, az Ural hegység sarkvidéki területei­től a Jenyiszej ig, a Kara-ten­gertől az Ob középső folyásá­nak vidékéig már felverték sátraikat a geológiai kutatók előőrsei. / A tudósok véleménye sze­rint itt a »gázsapkák« alatt nagy kőolajkészletek rejtőz­nek. Ez a feltételezés részben már be is igazolódott: csupán a múlt évben hat lelőhelyet fedeztek föl ezen a területen, Urengoj már eddig is több milliárd köbméter gázt adott az országnak, de távol áll még attól, hogy'»kimondja az utolsó szót«. Jelenleg 14 igen gazdag rétegből áll. Olaj, gáz és gázkon denzátum egyaránt található itt. A Kaposvári Húskombinát exportüzemében kis számító­gépet alkalmaznak a sertések vágás utáni minősítésének, a termelés tervezésének és el­számolásának meggyorsítá­sára. A vállalatnál most fo­lyik a felkészülés a várha­tóan novemberben érkező IBM 511.0-es kis számítógép fogadására. Nemrégiben lét­rehozták az információs és számítógépes osztályt: ennek tesz a feladata majd a szá­mitógép üzemeltetése, a prog­ramok kidolgozása, az infor­mációk csoportosítása és az adatszolgá Itatás. Belltís László gépész üzem­mérnök, az új osztály vezető­je elmondta: a Schweissfurt— Kirschfeld cég pályázata nem tartalmazta a számítógépes termelésirányítást: az , NSZK- ban ugyanis a húsipari vál­lalatok zárt láncú televíziós hálózatot használnak. A szer­ződés megkötésekor került az ipari tévé helyett a számító- gépes eljárás a dokumentá­cióba. Az eltérő gazdasági vi­szonyok miatt a programokat nálunk dolgozzák ki. A gép­től sokat várnak. Az eljárás bevezetésével kapcsolatos vál­lalati célokat, Czóbel Béla igazgatóhelyettes fogalmazta meg: — Egy ilyen korszerű mű­szaki színvonalat képviselő ‘üzem optimális kihasználását ■ez - biztosítja, láz nem zár ja ki azt a lehetőséget, hogy később a vállalat más tevé- kenysétíét is számítógépre vi- gvüik. A húskombinátnak más­hol is kell adatféldolgoztatást végeztetnie, mert ez a gép nem olyan kategóriájú, hogy egvmaga mindent el tudna látni. A termelésirányításon kívül a kémiai gyártásirányí­tásban ugyancsak használni fogjuk. Végre rendelkezünk olyan laboratóriummal, amelyben nagy pontossággal meg lehet állapítani az anya­gok minőségét. Ennek isme­retében a termékek keverési arányát a kívántnak megfe­lelően lehet, alakítani a szá­mítógép segítségével. A szá­mítógép a szabvány szigorú betartásának biztosítéka. A termelési folyamatban kije­löltük azokat az ellenőrzési pontokat, ahonnan a mért. adatok a számítógépbe kerül­nek. és a sertések azonosítása, egyedi minősítése így megold­ható a vágástól a hűtőbe ke­rülésig. .Langer László közgazdász, az információs csoport, veze­tője negyedik éve foglalkozik számítástechnikával és infor­mációelmélettel. Az e témá­ból írt doktori értekezését no­vemberben védi meg. O mondta: az információs cso­port létrehozásának az volt a céija, hogy a döntési szintek­nek megfelelően összpontosít­sa az adatokat. Erre a fel­adatra kiválóan alkalmas se­gédeszköz a számítógép. A döntés a vezetői munka kri­tikus része, mert csak a való­ban. szükséges és valós ada­tok alapján tehet helyesen meghozni azt. A számítógép naprakész adatai alapján ope­ratívan avatkozhatnak be a termelésbe. Kárpáti Judit matematikus már megismerkedett a gép prospektusaival. — A gép kisebb, mint az R 10-es, de elég sokrétű az alkalmazási lehetősége. Van benne beépített függvény, a kijelző képernyőjére ezer- húszon négy szám vagy betű írható. Működtetéséhez nem kell klimatizált helviség. A termeléselszámolásnál a son­kaüzem tizenkét, adatrögzítés mérlegétől kapjuk majd aj gépbe táplálandó adatokat. I Az utalványozásnál a csórna-! golásból és a dobozolt terme- : kék mennyiségéből vezethető vissza az anyag- és élőállat- szükséglet. A -kapott, adatok­kal a későbbiekben folyama­tosan módosítani szeretnénk a termelési tervet. Tiszteletre méltó úttörő jel­legű a Kaposvári Húskombi­nát szándéka, hogy export­üzemét számítógépes terme- lésirányítással lássa el. Éppen ezért nagyon meg kell gon­dolni minden lépést, hogy igazán úttörők lehessenek a húsiparban, j Cs. fe. Szavak fölénye H árman ültünk a szobában, s a három, férfi közül talán jómagam a legíelszabadultabban. Szabadsá­gon voltam éppen, nem hajtott a tatár. Hallgat­tam a beszélgetésüket. Furcsa módon. nem. is a téma raga­dott meg — ha jól emlékszem, a vadgazdálkodásról volt szó —, hanem a fiatalabb szenvedélye, s a másik mosolya, ahogy gyakran megismételte a mondatba zsugorított két szót: »Nekem mondod?« Partnere életből ellesett tapasz­talatokat sorakoztatott feli, s hozzáfűzte a maga vélemé­nyét is. A válasz.— egy-egy hosszabb levegővétel közben — nem sokat váratott magára: »Nekem mondod?« A fia­talember egy idő után megsokallta a »refrént«, és odavág­ta: »Persze, hogy neked mondom, hiszen veled beszélge­tek!« Gyanítom,, hogy a témába mélyedve nem vette észre: voltaképpen mit akar kifejezni ez a két szó. Ügy láttam: fölényt. Pontosabban: a társadalmi helyzetből, és természe­tesen az egyéni adottságokból, tulajdonságokból fakadó fö­lényeskedést. A »Nékem mondod?« örökös ismételgető je legalább három fokkal magasabban áll a társadalmi hierarchia lép­csőfokán. S bár' beszélgető partnere nem volt »beosztott«. barátként közeledtek egymáshoz, ő mégsem tudott meg­szabadulni — nem tudom, mi okból kialakult — fölényes­kedő stílusától magatartásától. Arra gondoltam: csakugyan nem lehet újat. érdekeset, figyelemreméltót, mondani an­nak. akire nagyobb feladatot bízott, akitől nagyobb fele­lősségre számít a munkahely, a nagyobb közösség, a tár­sadalom? E bevezető után szinte már hallom az ügyeletes rossz­májnak megjegyzését: »Ne, ebből megint valami unahnas . moraKzálás sikeredik.« Lehet. .Ámbár azt hiszem, egy meg­lehetősen lényegbe vágó társadalmi jelenség tanúi vagyunk. Igaz, megfigyeléseim nélkülöznek minden tudományos ala­pot. Ezzel szemben igen sok taoasv* ad a t húzódik meg mö­göttük. S ha ez igaz. a »Szavak fölénye« talán érdemes lesz a figyelemre. Végtére is Jd-kl igazolhatja saját, kör­nyezetében, hogy beszédünkben, stílusunkban egyre jobban kifejeződik a társadalmi fang, az emberek közötti különb­ség. Aligha hihető, hogy ez jó iránvba hat. Gondoljanak csak az »én« örökös túlhangsúlyozására. Vagy hadd .sorol» jak fel néhány — az utóbbi években elteriedt — kifeje­zést. »Én úgy ítélem meg. hogy ...« »Én úgy látom ...« »■Nekem az a véleményem..,« »Hitem szerint azt monda­nám ...« »Lehet, hogy alsóbb szinteken úgy látszik, de ...« »Nekem más a tapasztalatom...« Sokszor nemcsak a sza­vak, hanem a hangsúlyok is a fölény kifejezését szolgálták. Csakúgy. mint amikor valaki -szinte lesöpri az asztalról a kíváncsian tudakozódó kérdését, mondván: ez nem így van. Pedig úgy van — s ezt. nem ártana elismerni —, legföljebb a jelenségek összefüggését kellene világosan megmagyaráz­nia. Elvileg persze helyes, hogv mindig a legokosabb, a legfelkészültebb, a legrátermettebb embernek keltene ten­nie a brigádvezetőnek. a mnheivfőnöknek és igv tovább. Gvakran azonban ennek objektív akadálya is van. Be kell látnunk, jobb. ha valakit a környezete, a közösség — és munkássága alapián — tart a legokosahbvak. min+ha bárki is önmagáról — és fölényeskedve — próbál kiállítani ilyen- fai+a kétes értékű bizonyítványt, n bevezetőben említett beszélgetésen kívül sok más tapasztalat is felhalmozódik az emberben. Megfi­gyeltem például, hogv az olyan alkatú ember, aki szavainak, magatartásának fölényére épít, kínosan vigyáz arra, nehogy véletlenül is helyeselje a' másik véleményét. Hát még ha a beosztottiá.ról van szó! Nem azonosítja ma­gát azzal,’'aki okosat, jót — egyáltalán: 'véleményt — mond. Ha kártvaiátékosnak tekinteném, azt mondanám, hogy következetesen »überol«, azaz felülüt mindent: rá­játszik. ellentmond vagy-éppen azt- bizonygatta, hogv ez­zel azután semmi újat nem mondtak a számára. »Röpté­ben« kitalál valami mást, s bár lehet, hogv az a téma gyerekes megközelítése, mégiscsak ő találta ki. ő látja fey, ha nem is volt ideje vési gson dóim a az »álláspontját«. Te­hát. más jáyaslat- született. Nem okvetlenül - jobb ai. előb­binél. mégis »elfogadhatóbb-. mert a hatalmi ynzfrió ma­gasabb fokáról hangzott el., Ez a módszer — nem kétséges — végtére is a kiemelkedést, a fölülkerekedést. szolgálná, ha nem lógna ki a lóláb. De kilóg. Az lóg ki. hogy az il­lető a társadalmi rangjából feltételezett magabiztosság ré­vén a szavak, a stílus fölényére épít. Pedig talmi csillogás ez. Hátat fordításra késztet. Szeretném, ha semmiképp sem értene félre az olvasó. Az emberek természetesen azt tartják sokra, aki hitelt ér­demlően beszél, aki ennek szellemében cselekszik, s aki magát is tartja, ■valamire. Elismerem: nagyon magas szin­ten talán még kötelező is az indulatmenfessés. Leiiebb azonban képtelen vagyok elfogadni a szenvtejenséget. Meg­vallom: nem túlságosan lelkesít az’a magatartás, misze­rint »helyzeténél fogva« valaki nem tud vagy nem akar megindulni egy örömteli vagy tragikus esemény kapcsán; képtelen azonos-utói az emberek gondjaival; nem tud fel­oldódni. mert tökéletesen félreérti a »három, lépés távol­ság« példázatát.; senkit sem enged közel magához, mert a tekintélyét félti tőle. s szokványos szövegével a túlságosan is szabályos ember látszatát keltve igyekszik csendet te­remteni maga körül. És csakugyan csendet teremt. Az em­berek —. észreveszi vagy nem — visszahúzódnak, elfordul­nak tőle. Azt hiszem, még tavaly volt, amikor az egyik ifjúsági fórumon felállt egy fiatalember és azt mondta: »Arra sze­retnék választ kapni X elvtárstól, de lózung nélkül, hogy...« A felszólítás nem keltett derűt, de moraj lőtt — és a ló­zung nélküli követelmény hallatán egyetértőén morajlott — a fiatalok; tábora. Mert ismerték a válaszadót. Mert nem kértek többet az üres szavakból. Mert elvártók — és joggal —, hogy nyílt, egyenes választ kapjanak a dagály osan kö­rülkerített semmitmondás helyett.. Mert a világért sem akartak úgy reagálni a válaszra, mint a szavak fölényében sütkérező ember: »Nekem mondod?«, »Nekünk mondod?« Tanulságos epizód volt. És — kényszerhelyzetben bár — csakugyan elmaradt a lózung... Mit is mondtunk? Azt, hogy a magasabb beosztású vagy a magasabb körökpen forgó emberek egy részének stílusában — s -ezt a munkás a brigádvezetővel, a brigád­vezető a művezetővel, a tsz-tag a mezőgazdásszal, a peda­gógus a szakfelügyelővel vagy az igazgatóval szemben ér­zékeli — egyre jobbam, kifejeződik a társadalmi rang. Te­kintély munkával; emberséggel, közvetlenséggel és szigor- - ral teremthető — iszonyú szükség van rá. Ä képességek a cél eléréséhez szükséges módszerek »kitalálásával«, jó vezetéssel, előrelátással és szervezőkészséggél " bizonyítha­tók. A társadalmi rang pedig sokkal inkább szerénységet, alázatot és elkötelezettséget követel, mintsem a magamuto­gatást, a tetteik- nélkül kierőszakolt fölényt. O kunk van rá tehát, hogy ne szeressük túlságosan azokat, akik mellett nem nőhetnek fel újabb és újabb okosok. Ne szeressük a kérkedést, az ész, a .készültség fitogtatását, de ismerjük el a jót, az okosat, íz előrevivőt, az ember olyan hasznos javaslatainak sorát’, amelyek valósággá is érnek, és nemcsak a »szavak fölé­nyével« keresnek Utat az egyéni célok megvalósulásához. Jávori Ilcla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom