Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EG YES 0LJETEKI Ara: 1.20 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 245. szám 1979. október 19., péntek Magyar-szovjet barátsági gyűlés Budapesten Csütörtökön délután ma­gyar—szovjet barátsági gyűlést tartottak az Ikarus gyár műve­lődési házában. A magyar és a szovjet zászlókkal díszített te­remben — ahol feliratok éltet­ték a kél nép közötti megbont­hatatlan barátságot — az Ika­rus gyáriak több száz kollektí­vája és a fővárosi dolgozók képviseletében meghívott ven­degek hosszan tartó tapssal köszöntötték a hazánkban tar­tózkodó szovjet vendégeket, az elnökségben helyet foglalt Andrej Kirilenkót, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Valentyin Mdkajevet, az SZKP KB tagját, a Moszkvai Városi Pártbizottság másodtitkárát, Jevgenyij Razumovot, az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak tagját, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetőjét. valamint Vlagyimir Pavlovot, az SZKP KB tagját, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­tét, Az elnökségben foglalt he­lyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos, a KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Somogyi Sándor, a KB tagja, a budapesti pártbizott­ság titkára. .Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője. Ott voltak a budapesti párt-, állami- és társadalmi szervek képviselői, a XVI. kerület, to­vábbá az Ikarus gyár vezetői és a termelésben élenjáró dol­gozók képviselői. A szovjet és a magyar Him­nusz elhangzása után Méhes Lajos megnyitotta a gyűlést, majd Németh Károly lépett a mikrofonhoz. Kádár János fogadta Andrej Kirilenkót Elöljáróban, átadta a barát­sági gyűlés szovjet és magyar résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János szívélyes, elvtársi üdvözletét, legjobb kívánságait, majd így folytatta: :— Nagy örömünkre szol­gál, hogy körünkben üdvözöl­hetjük Andrej Kirilenko elv­társat, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a köz­ponti bizottság titkárát, a magyar—szovjet barátság ki­emelkedő harcosát. Meggyő­ződésünk, hogy ez a látoga­tás újabb lendületet ad a sok­oldalú és minden területre kiterjedő magyar—szovjet együttműködésnek,^ barát­ságunk további elmélyítésé­nek. — A történelmileg megala­pozott magyar—szovjet barát­ság éltető ereje népeink, párt­jaink közös törekvése, azonos érdekeink, közös eszméink, a marxizmus—lenjnizmus és a proletár internacionalizmus. Ez a barátság a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmével kezdődött, és a közös küzdelmekben gyöke­rezve erősödött meg pártja­inkban, népeink szivében. Mi­után a szovjet hadsereg ál­dozatos harcokban felszabadí­totta hazánkat új alapokon fejlődött tovább ez a barát­ság, áthatja hétköznapjain­kat és ünnepeinket.* A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ünnepét saját nemzeti ünnepünkként tartjuk 'szá­mon, 60. évfordulójáról en­nek szellemében emlékeztünk meg országunkban. Nagy örö­münkre szolgál, hogy a szov­jet kommunisták, a Szovjet­Kádár János fogadta Andrej tartózkodik hazánkban. (Tele fotó — MTI-fotó — Kirilenkót, aki szerda óta Tóth István fele. K S) unió népei is 6zéles körben megemlékeztek a kommunis­ták magyarországi pártja megalakulásának s a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulójáról. — Tárgyalásainkon most is joggal állapíthattuk meg. hogy a magyar—szovjet együttműködés erőteljesen fejlődik, pártjaink és népeink kapcsolatai kitűnőek, £elhőt.e- nek. — Gazdasági fejlődésünket jelentős mértékben meghatá­rozzák a Szovjetunió energia-, nyersanyag-, gép- és techno­lógia-szállításai, illetőleg az, hogy a magyar termékek leg­nagyobb vásárlója a Szovjet­unió. Külkereskedelmi for­galmunk egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le: ebben az ötéves tervben a kölcsönös áruforgalom értéke meghaladja a húszmilliárd rubelt. — Gazdasági együttműkö­désünk egyik szép és kői cső­ri őse n előnyös példáját adja az Ikarus-gyár 11 ezres kol­lektívája. Az évi autóbuszter- melésnek több mint a felét a Szovjetunió vásárolja meg, ahonnan alkatrészeket, mell­ső tengelyeket és más rész­egységeket importálunk az autóbuszokhoz. — Annak, hogy együttmű- koöesunket az egység, a köl­csönös bizalom és megértés hatja át, fő forrása az SZKP és az MSZMP elvi alapiokon nyugvó internacionalista po­litikája, s az, hogy a szovjet nép a kommunista, a magyar nép a fejlett szocialista tár­sadalmat építi. Barátságunk Ui csarnok épül. A MÄV Debreceni Jármüiavitő Üzemének kapacitásbővítéssel egybekötött rekonstrukciója keretében új teher- és tartálykocsi javító csarnokot építe­nek. A 340 millió forintos költséggel épülő, 15 ezer négy­zetméter alapterületű csarnok kivitelezője a Kdei -magyar- országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. (MTI-fotó felv. — Ktí) Ülést tartott Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a tájékoztatót Konsztantin Karamanlisznak, a Görög Köztársaság minisz­terelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter jelentését az előkészítés alatt álló, a be­fejeződő és a közelmúltban be­fejezett nagyberuházásokról. A Vasmegyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága beszámolt te­vékenységéről, különös tekin­tettel a területfejlesztésre és az idegei} forgalom helyzetére. A beszámolót a. kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette. (Kommentárunk a 2. oldalon.) A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Befejeződött a szocialista országok közoktatási minisztereinek Ili. konferenciája Balatonaligán csütörtökön befejeződött a szocialista or­szágok közoktatási miniszterei- (Folytatás a 2. oldalon) jnek harmadik konferenciája. Hódosul a mezőgazdasági nagyüzemele biztosítása Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Kádár János, a Magyar , Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a KB székházában csü­törtökön délelőtt fogadta Andrej Kirilenkót, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját,1 a Központi Bizottság titká­rát A szívélyes, elvtársi lég­körben s a testvéri barátság és a teljes egyetértés szelle­mében lezajlott találkozón kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól, a szo­cialista és a kommunista épí­tésben elért eredményekről és tapasztalatokról. Áttekin­tenék a nemzetközi élet fej­leményeit s a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kérdéseit. Külön hang­súlyozták a Leonyid lljics Brezsnyev által Berlinben, a Nemet Demokratikus Köztár­saság 30. évfordulójának ün­nepségein tett kezdeményezé­sek jelentőségét, s azok pozi­tív hatását a nemzetközi eny­hülés, a béke és a népek biz­tonsága ügyére. Megállapítot­ták: mindkét fél számára eredményesen és gyümölcsö­zően fejlődnek az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép kapcsolatai. Ki­fejezték eltökéltségüket, hogy a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot és együtt­működést a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus szellemében továbbfejlesztik. A találkozón részt vett Né­niét/» Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, és Vlagyimir Pavlov, a . Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Magyar—osztrák pénzügyi tárgyalások Csütörtökön hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett dr. Hannes. Androsch, osztrák alkancellár, szövetségi pénz­ügyminiszter. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter. és dr. Johann Jo­sef Dengler, az Osztrák Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Délután a Pénzügyminiszté­riumban megkezdődtek a tár­gyalások, amelynek keretében á felek megvizsgálnak né­hány, a két szomszédos or­szág közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolat bővítését szolgáló, közös érdekeltségű fejlesztési elgondolást A ta­lálkozó módot adott az esz­mecserére a nemzetközi pénz­ügyi helyzet időszerű kérdé­séiről is. Tegnap délelőtt az Állami Biztosító székhazában Tar Jenő vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a sajtó képvise­lőit a mezőgazdasági nagy­üzemek biztosításában 1980. január elsején életbe lépő változásokról. Bevezetőben Tar Jenő átte­kintette a jelenlegi, 1976. ja­nuár elsején bevezetett me­zőgazdasági biztosítási rend­szer tapasztalatait. Az akkor végrehajtott változásokra azért volt szükség, mert a korábbi biztosítási rendszer nem volt képes kielégíteni az üzemek szervezettségéből adó­dó igényeket, az Állami Biz­tosítónak fokozott részt kel­lett vállalnia a hagvüzemek vagyon- és jövedelembizton­ságának megteremtésében, Üj biztosítási igények is je­lentkeztek. Termeléspoliti­kai célok sürgették például a szőlők és gyümölcsösök ter­melésének biztonsága érdeké­ben a tavaszi fagykockázat elvállalását, számottevő káro­kat okozott az árvíz, a bel­víz, amire korábban csak ki­egészítő biztosítást köthettek a nagyüzemek. Az új. korsze­rű térítési rendszer bevezeté­sével az Állami Biztosítónak az volt- a célja, hogy akkor kapjanak biztosítási térítést az üzemek, ha a kár nyomán veszteség mutatkozik. Amint a vezérigazgató-he­lyettes elmondta. az eltelt négy év tapasztalatai kétség­kívül bizonyítottak, hogy a. biztosítási koncepció alapve­tően jó, kockázati köre és kárfedezeti rendszere megfe­lel a szakosodé, koncentráló­dó nagyüzemi termelés igé­nyeinek. Ugyanakkor az Ál­lami Biztosító gazdálkodása szempontjából kedvezőtlenül alakult a mezőgazdasági biz­tosítás: az eltelt négy év so­rán mintegy tizenhét milliárd forint kártérítést fizettek ki. szemben a tizennégy mUliár dós díjbevétellel. 1976-tól a növénybiztosítás, 1978-tól már az állatbiztosítás módozatai is ráfizetésessé váltak. Közre­játszott például ebben az hogy az üzemi követelések­nek engedve, a növénybizto­sításnál engedményeket tet­tek: lehetővé vált. hogy nem a káresetet megelőző három év. hanem öt év termésered­ményeiből tetszés szerint vá­laszthatták ki az üzemek azt a három évet, amelynek át­laghozamát biztosították. A téli fagy, a kipállás és ho­mokverés kockázatának har­mincszázalékos kártérítése is nagyobb mértékű volt, mint a reális veszteség. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához a biztosító úgy járulhat Jiozzá, ha megteremti saját egyensú­lyi helyzetét — hangsúlyozta Tar Jenő. Közgazdaságilag nem elfogadható, hogy vala­mely biztosítási ágazat hc*z- szú távon ne legyen önel­tartó. Mivei a jelenlegi bizto­sítási rendszer a tényleges igényeket elégíti ki, az egyen­súlyi helyzet megteremtése jelenleg a térítések reális csökkentésével és nem a dí­jak emelésével érhető el, Ennek értelmében 1980. ja­nuár elsejétől a növénybizto­sításon belül a téli fagy, ki­pállás, homokverés kockáza­tánál az eddigi harminc szá­zalékról húsz százalékra mér­sékli a biztosító a kártalaní­tást. Ez az összeg fedezi az újrahasznosítás költségeit. A szőlő és gyümölcsös tavaszi fagykockázatánál az eddigi százszázalékos, térítést nyolc­van százalékra mérsékli, az­az húszszázalékos önrészese­dést vezet be. így érdekelteb­bé válik az üzem a megma­radt termés teljes betakarítá­sában. A szabadáras, növé­nyeknél a mindenkori utol­só három év értékesítési át­lagának szintjét fogadja el a biztosító. Biztosítást hozam­ként. pedig a tárgyévet meg­előző három év ténylegesen betakarított termésének át- lagmennyiségét fogadják el. Az állatbiztosításoknál a te­nyészállat- és lóbiztosítás dí­ját -r- ez az egyetlen díjeme­lés — átlagosan tiz. száza­lékkal emelik. A' növendék- és hízóállatok biztosításánál az eddigi három díjosztály helyett az üzemi tartásviszo­nyokat jobban kifejező négy díjosztályt rendszeresítenek. V. M. A háromnapos konferencián 11 ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Laosz, Len­gyelország, Magyarország, Mon­gólia, a ^Német Demokratikus Köztán&ság, Románia, a Szov­jetunió és Vietnam — képvi­selői folytattak eszmecserét az iskolai tanulók marxista—leni­nista világnézetének formálá­sáról, a közoktatás időszerű kérdéseiről, és összegezték a korábbi két konferencián elfo­gadott sokoldalú együttműkö­dési munkaterv végrehajtásá­nak tapasztalatait. A konferencia határozatából kitűnik: a részvevők megelége­déssel állapították meg, hogy valamennyi szocialista ország­ban a marxizmus—leninizmuS tanításainak szellemében sok­oldalú munka folyik a tanulók ideológiai nevelése terén. A részvevő szocialista orszá­gok közoktatási miniszterei el­határozták, hogy messzeme­nően támogatják és figyelem­mel kísérlik azoknak a két- és többoldalú egyezményekben rögzített témáknak a vizsgála­tát, kutatását, amelyek közvet­lenül vagy közvetve kihatnak a világnézeti nevelés színvona­lának emelésére. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy a közoktatás struk­turális, módszertani és tartalmi kérdéseiben a következő évek­ben nagyjából azonos feladato­kat kell megoldani a szocialis­ta országokban. A részvevőket Marpof ffo- necker, az NDK közoktatása minisztere meghívta az 1881- ben Berlinben tartandó IV, konferenciára. A háromnapos eszmecsere csütörtök este dr. Polinszky Károly oktatási miniszter zár­szavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom