Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
A tévéstúdió baráti köre Vendégjáras 5. 4Dokumentumfilm Latincáról Hamar oldódott a hangula 11 a kaposvári SÁÉV-szálló hetedik emeleti szép klubtermében. Hétfőn este megalakult a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának baráti köre. A pécsi után ez a második ilyen közösség. Ünnepélyesen megkötötték a szerződést is, amelyet a pécsiek részéről Sóvári Gizella stúdióvezető-helyettes és Darabos Mária KISZ-titkár. a somogyi építőipari vállalattól pedig Gyulavári Tamás igazgató és Antal Attila szb-tit- kár írt alá. A szerződés egyebek között tartalmazza, hogy a SÁÉV művelődési bizottsága vállalja a házigazda szerepét havi egy alkalommal; igazolványt biztosít a baráti kör tagjainak, a tévéstúdió életét bemutató fotóanyagot, tablókat helyez el stb. A körzeti stúdió pedig lehetővé teszi az érdeklődőknek, hogy még adás előtt láthassák egv- egy produkciójukat. Ezenkívül a vállalat művészeti csoportjait is segíteni fogja. A megjelenteket — ahogy az idő haladt egyre nőtt a résztvevők száma — Szabados Péter, a vállalat közművelődési csoportjának vezetője köszöntötte. Sóvári Gizella röviden ismertette a pécsi stúdió megalakulásának körülményeit. az eltelt nem egészen három év történetét. 1976-ban huszonöt fős létszámmal kezdték meg a munkát, ma pedig hetvenha- tan dolgoznak azon, hogy Baranyáról, Somogyról, Tolnáról képet kapjon az ország. Annak idején havonta egv- szer jelentkezett a képernyőn a stúdió, most hetenként látjuk — halljuk az azóta megkedvelt szignált. Minden hétén más típusú műsorral lépnék a nézők elé; a Pannon Krónika, a szerb-horvát és német nemzetiségi adás, a riport-dokumentumfilmek, illetve a művészeti műsorok határozzák meg a stúdió arculatát. Sóvári Gizella beszélt a tervekről is. Ambrus György, a stúdió sajtó- és propagandafőnöke a baráti kör létrejöttének jelentőségéről szólt: úgy értékelte a megalakulást, mint egy lépést a szélesebb közönségkapcsolatokhoz. Az ismerkedésnek, vitáknak mindkét fél hasznát látja majd. Gyulavári Tamás igazgató arról szólt, milyen fontos közművelődési szerepe lehet a vállalat szállóján lakó dolgozók életében a baráti körnek. Ezután a pécsi körzeti tévéstúdió egyik somogyi vonatkozású dokumentum játékát vetítették le. Latinca Sándor 19-es tevékenységéről közvetlen módon vallott a B Nagy Tibor által írt és rendezett alkotás, amely egy emberi magatartás, egy rokonszenves cselekvésvállaló alakját igyekezett megrajzolni. Megmoccan-e a szobor? Élővé válik-e a né-, zó előtt? Erre igyekezett választ keresni az a vita, amely a mű megtekintése .után zajlott le. Ez bepillantás/ engedett a jelen levőknek: hogyan születik egy alkotás; Füzes János szerkesztő, a film dramaturgja, Háda Sándor operatőr és Perjést Ildikó válaszolt a kérdésekre. Bemutatkozott a dokumentum.iáték három szereplője is: Melis Gábor, Krasznói Klára és To- manek Gábor. Mindhárman a Pécsi Nemzeti Színház tagjai. A szélesebb nézőközönség e hónap huszonheterlikén ismerkedhet meg a filmmel. A baráti kör november tizenkettedikén ül össze ismét: akkor Babiczky László Irodalmi barangolások Somogybán című színes dokumentumfilm- jét láthatják majd. L. L. Dózsák népművészete Kiállításrendezők vették birtokukba a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Űt- törő-művelődési Központ még- még használható termét, ahol szombaton Vendégjárás címmel gyermekeket és felnőtteket egyaránt érdeklő és foglalkoztató rendezvénysorozat kezdődik. A tablókra Buzsák gazdag népművészetéből válogattak hímzéseket, faragásokat, népviseletet. Károly János, a művelődési központ munkatársa beszélt az intézmény kezdeményezéséről. ’— Tervünk, hogy az ifjúsági és úttörő-művelődési központban, itt, illetve jövő évtől a Csokonai közben épült új intézményünkben bemutassuk néprajzi értékeinket. Nem múzeumi kiállításokra vállalkoztunk, hanem a gyakorlatba szeretnénk átültetni azokat a hagyományokat, amelyeket a különböző tájegységek őriznek. Az október 20-án kezdődő egyhónapos programunkat ennek alapján állítottuk össze. A kiállítás ebben I az esetben fölhívó szerepei játszik, a különféle foglalkozások látogatóinak az ügyességét is próbára tesszük. A bu- zsá'ki hímzőasszonyok és a faragók szívesen vállalkoznak rá, hogy az érdeklődő gyermekeknek és felnőtteknek tanácsot adjanak. Míg a kisebbek az udvaron gyerekjátékokkal ismerkednek, a »-felnőttmegőrzőben-« a szülőkkel foglalkozunk. Népdaltanulás is szerepel a programunkban. Az isimert és kevésbé elterjedt buzsáki hímzésmintákból pedig ki-ki ízlése szerint válogathat, az előrajzolt motívumokat haza is lehet vinni. — Tájegységenként gazdag látványt nyújthat ez a rendezvény, a különböző programok családi eseménnyé válhatnak. Ám az elkezdett hímzés, faragás — az egyszeri találkozás az élő népművészettel — hol és hogyan folytatható? — Talán ez a kérdés foglalkoztat bennünket a legtöbbet. Itt a Bajcsy-Zsilinszky utcai házban már semmit sem tehetünk; az új intézmény falai is szűknek bizonyulnak, ha mindent helyben próbálunk megoldani. A Népművészeti Stúdió vállalta, hogy a gyerekek foglalkoztatását is megoldják. Helyiséggondjaink vannak, máshol kell találnunk otthont az olyan foglalkozásoknak, amelyek elmélyítik a Vendégjárás című rendezvénysoi’ozat során alkalmilag szerzett ismereteket. Bizonyára kinyiinak azok a kapuk is, amelyeket eddig nem ismerhettünk meg; illetve zárva maradtak előttünk. H. B. Nyitott gyárkapuk Pályaválasztási hetek Pályaválasztás és munkaerőgazdálkodás, a . gyerekek döntésének pszichológiai kérdései — többe között e témában tanácskoztak tegnap Barcson a megyei pályaválasztási hetek megnyitója alkalmával. Az 525. számú ipari szakmunkásképző intézetben pályaválasztási kiállítás nyílt, majd a pályaválasztási felelősök, a pedagógusok tanácskoztak. Október végén Kaposváron szakmai előadást tartanak: középpontjában a szakközép- iskolák iránti érdeklődés áll. Pályaválasztási klubfoglalkozásokat, általános iskolások és szoc iái is tab rig á d - ta gok találkozóját, középfokú oktatási intézményeinkben nyílt napokat szerveznek, a szakmunkásképző intézetek pedig nyolcadik osztályos vendégeket , várnak. Az ádándi. a csurgód és a boglárlellei szakmunkásképző intézetek a környék általános iskoláiban tesznek látogatást, a növény- termesztő, gépész és a kertész szakmát ismertetik a nyolcadik osztályosokkal, akik hamarosan pályát választanak. Nyitott gyárkapuk fogadják a megyeszékhely általános iskolásait; a húskombinát, a Csepel Müvek egyedi gépgyára,. a SÁÉV, a Pamutíonó-ipa- ri Vállalat Kaposvári Gyára, a tejipari vállalat, a ruhagyár, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyára, az Egyesült Izzó elektroncsőgyár«. a VBKM készül a látogatásra. Nagyatádon és a járásban novemberben tartanak páiya- •választási rendezvényeket. Többek között a szülői éríe- kezJetekettús fölhasználják arra, hogy a felnőtteket tájékoztassák a továbbtanulás a pályaválasztás lehetőségeiről. Rádiós játék indul a Magyar Rádió és a megyei pályaválasztási intézet, a megyei sütőipari vállalat szervezésében decemberben. A játékban a marcali általános iskoia sütőipari szakköre mutatkozik be. A művelődési központban október 29-től november 4-ig tart nyitva az 522. számú szakmunkásképző intézet pályaválasztási kiállítása. Fonyódon november 12-től, Siófokon október 10-tőI nyílik kiállítás. Svastics Nándor, akit a Friedrich-kormány nevezett ki főispán kormánybiztosnak, ez idő tájt az Űj-Somogy Rt. igazgatóságában buzgólkodott, s a kulisszák mögött élénk versenyfutás folyt az Üj-So- mogy Rt. és a Somogyimegyei Keresztény Irodalmi és Nyomda Rt. között, éppen a régi Somogyvá rmegye nyomdájáért. A győztes az Új-Somogy lett, amely felvásárolván _ a Somogyvármegye részvénytöbbségét november elsején diadalmasan bevonult a nyomdába. A másik Rt.-nek csak a régi Gerő-féle nyomda maradt, ahol október 30-án nyomtatták a »kereszténynemzeti« Somogyi Újság első példányait» így a. szociáldemokrata Somogyi Hírlap mellett nem jelenhetett meg újra a Somogyvármegye sem, amely 1918 őszén a kaposvári polgári demokratikus körök orgánuma volt. A két újdonsült lapkiadó részvénytársaság igazgatóságában ott ült az ellenforradalmi Somogy »színe-virága«: magas rangú köztisztviselők, gyárosok, papok és földesurak. Álmuk megvalósult, olyan lapot hoztak létre, amely »tisztességes hangú« volt, azaz: az egész nyugati sajtót rágalmazással vádolta, amiért a magyarországi fehérterrorról írni mert. Olyan újságok gyeplőjét tartották a markukban, amelyek »a közéleti nyugodt munkának nem ártó« cikkeket közöltek, azaz szemérmesen (?) eteiklottak panamák, csalások, népnyúzás és törvényesített jogtiprás felett. Nekik még a neve sem kellett annak a Somogyvármegyének, amelyből Somogyi Vörös Újságot lehetett csinálni 1919 áprilisában. Gerő Hanő »Gerő Manó újságírót ismeretlen detektívek ismeretlen helyre szállították. Főkapitányság.« Eat a táviratot is Svastics kormánybiztos főispán kapta 1919. augusztus 27-én. A megyei börtön fogolytörzsköny- vének adatai szerint Gerő Manót augusztus 19-én tartóztatták la Budapesten, 1919. november 26-án már ő is ott állt a Kaposvári Törvényszék előtt, Peinhoff er Lajos volt direktóriumi tag és társai perében — ítéletre várva. Négy pontba foglalt vád volt ellene: két — név nélkül megjelent — vezércikk az általa szerkesztett Somogyi Hírlap 1919. február 18-i, illetve március 2-i számában, a július 31-i Tolnamegyei Vörös Újságban saját neve alatt közzétett »Somogy üzen Tolnának« című cikk és egy beszéd, amelyet Balatonbogláron, a Tanácsköztársaság fennállása idején mondott. A három napig tartó főtárgy aláson húsiz vádlottat ítéltek el — köztük Keller Lajost és dr. Horváth Ferencet — aki a Tanácsköztársaság idején szerepet vállalt Somogy forradalmi átalakulásában. És a húfez közül Gerő Manó, a huszonkilenc éves újságíró kapta a legsúlyosabb büntetést: hétévi börtönt... Gerő 1890-ben született, eg» Sopron megyei kis faluban, Bükkiben. Börtönnapló: »1920. január 15-én a soproni országos fegyintézetbe szállíttatott,« Középiskolát végzett, beszélt németül és franciául. Huszonhárom évesen már hetilapot szerkesztett és adott ki Kaposvárom, Színházi Újság címmel. A száraz életrajzi adatok között egy villanás az emberről! ».. . aki világéletében a félvilágit szerette, az sohasem ismerte meg a finom bájt, a megható, gyöngéd érzést, a könnyet fakasztó naivitást, a derűs melegséget, a puha becézést és féltő gondot, a mindent áldozatul dobó és hozó mártírra- gaszkodást: azt a hűséget és galambszelídséget. amit c.sak az igazi nő adhat romlatlan lelkének gazdag kincsestárából — és aminek a mai nyelvünkön egyszóval „szerelem” a neve« — írta A szerelem mesterei című tárcájában, amely a Somogyvármegye Al- manachjában jelenít meg 1919 elején. (Folytatjuk.) (Gyertyái László felvételei)
