Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

Hecpnyítt az el nem kdMezeftek Yl. csúcsértekezlete fT irtrto.«fa ** 1 2. oldalról) •ég« elleni erők fokozzák erőfeszítései­ket a nemzet­közi életben lezajló pozi­tív változá­sok megállí­tására. A szovjet ál­lam — folytat­ja az üdvözlet — lenini örök­ségéhez híven szent köteles­ségének tart­ja, hogy har­coljon a bé­kéért és biz­tonságért, az egyenjogú nemzetközi együtt­nuiködésért, küzdjön az im­perializmus, a gyarmaLosítás, az egyenlőtlenség és a népek eúiyomásanak minden formá­ja ellen. Fidel Castro kubai és Joszip Broz Tito ju­goszláv államelnök. Lecmyid Brezsnyev végeze­tül sikeres munkát, az el nem kötelezett országok további összeforrott ságát kívánta a békéért, szabadságért, függet­Az NDK államfője a magyar kiállításon (Folytatás az 1. oldalról) szág gyümölcsöző kapcsolatait, a gazdasági együttműködés lendületes fejlődését és to­vábbi fellendítését. Veress Péter az NDK állaipfőnek adott tájékoztatójában hang­súlyozta, hogy nagy fontossá­gú az egyenletesen fejlődő magyar—NDK gazdasági együttműködés. Az NDK vezetői nagy ér­deklődéssel nézték végig a különböző magyar műszereket és garázs- be rendezés eket. amelyek iránt most, az »olaj­szűkös világban« mind na­gyobb a kereslet a világpia­com. • • * Megnyílt vasárnap Lipcsé­ben *A világ legszebb köny­vei« nevét viselő nagyszabású nemzetközi könyvkiállitás is. ahol 42 ország — köztük Ma­gyarország — és az Unesco 1200 könyve verseng az el­múlt évek legszebb kivitelű műveiért járó díjakért és dip­lomáikért A kiállítás előteré­be — a gyermekek nemzet­közi évének jegyében — a gyermekirodalom áll. 3,2 milliárd kilométer az űrben Elérte a Szaturnuszt a Pionír-!I­A Pionír—11. szombaton el­érte a Szaturnuszt és eközben felfedezte a bolygó új gyűrű­jét. Mint az arizonai egye­tem egyik csillagásza közölte, az űrszonda által küldött fel­vételeken világosan felismer­hető az új gyűrű, a Szatur­nusz hatodik gyűrűje. A tudósok feltételezték, hogy a Szaturnuszt öt gyűrű veszi körül, még korábban pe­dig csak három gyűrűről tud­tak. A bolygó három főgyűrű­je jégtőrmeléikekbői áll, egye« törmelékek épületnyi nagy­ságúak. A Pionír—11-et hetvenhét hónappal ezelőtt bocsátották fel és az űrszonda 3,2 milliárd kilométeres út megtétele után crte él a Szaturnuszt Ezzel első ízben haladt el ember­kéz alkotta tárgy a Nap óriás­bolygója mellett. Az űrbolygó 1974 decemberében megköze­lítette a Jupitert is és onnan számos felvételt továbbított' a Földire. lényégért a népek haladásáért és az emberiség boldogabb jö­vőjéért vívott harcukban. • * • Magyar idő szerint a haj­nali órákban ért véget a csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri tanácskozás. Az eredetileg tervezettnél egy nappal tovább tartó megbe­szélésen jóváhagyták a koor­dinációs iroda huszonötről harmincötre való bővítésére tett korábbi javaslatot. A koordinációs iroda új tagjai­nak földrajzi megoszlásáról később döntenek. Vasárnap nem folytatták a vitát a kam­bodzsai képviselet kérdéséről, hanem úgy döntöttek, hogy a csúcs ideje alatt rendkívüli, külügyminiszteri ülést iktat­nak be erről a témáról. A csúccsal párhuzamosan folytatja munkáját a záródo­kumentum és a politikai nyi­latkozat megszövegezésén munkálkodó politikai és gaz­dasági bizottság. Kubai forrá- soik szerint a tagországok ré-, szóról számos, hasznosnak és' építőnek nevezett kiegjészítés érkezett a bizottsághoz. Több javaslatról vita várható. A Prernsa Latina hírügynök­ség — a csúcsértekezlet té­máit elemezve — kommentárt közölt az idegen országokban, közöttük a Kubában lévő amerikai támaszpontokról. Az elemes megállapítja, hogy a legutóbbi adatok szerint, csak kubai területen, a guantaná­rnői támaszponton — a kubai nép akarata ellenére — két- J ezernyolcszáz amerikai katona tartózkodik. A jelentés szerint La tin-Amerikában közel 15 ezer főnyi amerikai katonai személyzet áEomásozák. Ha­vannai újságíró körökben a jelentést válasznak tekintik azokra a vádakra, amelyek szerint Kubában szovjet ka­tonai alakulatok tartózkodnak. mamii JwHbII átetapa ¥ D Helmut Schmidt 1918. de­cember 23-án született Ham­burgban, ott érettségizett 1937-ben. Ezt követően kato­nai szolgálatot teljesített. 1945-től a hamburgi egyete­men államtudományi és köz- gazdasági tanulmányokat foly­tatott. 1949-ben közgazdász diplomát szerzett. 1946-tól tagja a Német Szo­cialista Pártnak. 1947—1943 özött a Szocialista Német iákszövetség szövetségi el­nöke volt. 1949-tól a hambur­gi gazdasági és közlekedési hatóság közlekedési hivatalá­nak munkatársaként, majd 1952—53 között a hivatal ve­zetőjeként dolgozott 1961-ben visszatért Ham­burgba 1965-ig a város bel­ügyi szenátora volt. 1965-bcn újraválasztották a szövetségi parlamentbe, ahol' 1967-től a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnö­ke lett. 1968-ban a Német Szociáldemokrata Párt elnök- helyettesévé , választották. 1969—1974 között előbb ,had­ügy-, majd gazdasági- és pénzügyminiszter, később pénzügyminiszter volt a szö­vetségi kormányban. 1974. május 16-án megválasztották, majd 1976. december 15-én újraválasztották a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának. Halasztás, háttérrel « világ ahtóoor­tan a térség két másik or­szágára, Afganisztánra >« ‘Indiára figyelt, különös vo­natkozásban ugyan, de mind­két szomszéd-országgal kap­csolatban szó esett Pakisz­tánról is. Afganisztánnal ösz- szefüggésben úgy, hogy egyértelműen Pakisztáni te­rületről szervezték az új af­gán népi állam elleni táma­dásokat, India viszonylatá­ban pedig, hogy az ottani belpolitikai nehézségekkel egyenes arányban növekedett a Pakisztán által provokált határincidensek száma. Régi igazság, hogy egy ál­lam külpolitikája nem vá­lasztható el annak belpoliti­kájától. A mai Pakisztánban ez újra látványosan bebizo­nyosodik. Mind több jel mu­tat arra, hogy Ziaul Hak tá­bornok ígéretei ellenére rez- zenetlenül folytatni kívánja diktatórikus vonalvezetését és drákói eszközökkel nemit el minden bíráló hangot. Amikor a tábornok, még Zulfikar Ali Bhutto vezér­kari főnökeként, katonai puccsal átvette a hatalmat, arra hivatkozott, hogy »ki­zárólag a zavaros belpolitikai helyzet miatt, rövid átmeneti időre, az új választások ki­írásáig« irányítja az orszá­got. Azóta többször is elha­lasztotta a választások meg­tartását. Legutóbb Bhutto világszer­te sok bírálatot kiváltott ki­végzése után nyilatkozott úgy, hogy »most már min­denképpen*' 1079. novembere lesz a választások »végleges ém oímwnowJiatartaw» Mft­porUja. Ekkor mar taken kétkedve fogadták ezt tue államfői bejelentést — és az események őket igazolták. A legújabb hírek szerint Ziaul Hak televíziós nyilat­kozatában közölte a pakisz­táni iszlám köztársaság la­kosságával, hogy a választá- , sokat ismét »elhalasztják«, katonai kormányzata tovább­ra is hatalmon marad, ter­mészetesen a valamennyi demokratikus jogot »felfüg­gesztő« rendkívüli állapottal együtt. Ezzel egyidöben nemcsak folytatódott, hanem megerő­södött a letartóztatási hul­lám, amely elsősorban a ki­végzett Bhutto néppártja el­len irányult. Miközben sorra születnek a fanatikus iszlám szellemet tükröző új és új rendeletek, a katonai ható­ságok lesújtottak Bhutto családjára is: letartóztatták a kivégzett kormányfő hu­szonhat esztendős lányát, az­zal a váddal, hogy »megsér­tette a rendkívüli állapot rendelkezéseit«. Sokasodnak annak jelei, hogy a pakisztáni belpoliti­kának ez az irányzata Szad-Arábiától kezdve Wa­shingtonon át egészen Pe- kingig lényeges, anyagiakban is kifejezhető támogatást él­vez. A folyamat lényege olyan, hogy mind több meg­figyelő teszi fel a kérdést: milyen veszélyt jelent ez az egész neuralgikus és straté­giailag érzékeny térség biz­tonsagára. H. r. Nyugatnémet lapok a Schmidt-látogatásról Helmut Schmidt kancellár közeli napokban esedékes ma­gyarországi latogatasanak nagy figyelmet szentelnek a hétfői nyugatnémet lapok. A Die Welt és a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung ismer­teti Helmut Schmddtnek a Magyar Televízió számára adott interjúját, valamint azt a nyilatkozatot, amelyet Lázár György miniszterelnök adott a Deutsche Presse Agentur (DPA) hírügynökségnek. _ » ■ Vizsgálják a világűrből érkezett növényeket A világűrből érkezett növé­nyek vizsgálatát kezdték meg az Ukrán Tudományos Aka­démia biológiai intézetében. Az intézet felkérésére a Szál- jut—6. űrállomáson kísérlete­ket folytattak többfajta nö­vény, így gabonafélék' és uborka termesztésével. A leg­újabb mintákat most Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rju- min hozta magával 175 napos űrutazása befejeztével. A tu­dósok értékes mintákat kap­tak vissza az űrhajósoktól. A Progress« teherűrhajóval leg-- utóbb az űrállomásra jutta­tott búzamagvakból például __ már 15 centiméteres növény fejlődött ki. A Süddeutsche Zeitung az interjúk ismertetésén kívül közli a DPA hírügynökségnek a Schmidt-látogatás alkalma- ! bői kiadott rövid áttekintését 1 is- >> A lapok Schmidt interjújá­ból azt a részt emelik ki, amelyben a kancellár hangsú­lyozta : «-az európaiak összes­ségükben tartoznak össze, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi—politikai rend­szerben élnek«. A belügyminiszter Irakot vádolta Nem tárgyalnak a Mokkái Az iráni légierő F—4 Fan­tom típusú vadászbombázói vasárnap este és hétfőn reg­gel légitámadásokat intéztek a felkelő kurdok hegyvidéki állásai, valamint a felkelés központjának tekintett Malia- bátí város ellen. A városra hullott bombák a jelentések szerint' két ember halálát okozták. Mahabad környékén harcok folynak. Hithű mohamedán létére «nehéz kereszt« cipelósére vállalkozott II. Hasszán ma­rokkói király, amikor négy éve — terjeszkedési ambíciói­nak hódolva — a nyugat-sza- harai. kalandba bocsátkozott. Az egykori spanyol gyarma­ton két szomszédja — Marok­kó és Mauritánia — egy 1975 novemberében Madridban aláírt hármas megállapodás egyoldalú értelmezése alapján akkor felosztotta egymás kö­zött A 266 ezer négyzetkilo­méternyi sivatagos és gyéren lakott terület értékét a jelen­tős foszfátkészletek adják meg. Nyugat-Szahara mintegy 100 ezer fős lakossága, amelyet senki sem kérdezett meg ho­vatartozási szándékáról, meg­szállóként fogadta a marok­kói és a mauritániai csapato­kat. Polisario Front néven felszabadítás! mozgalom szü­letett, amely — az ugyan­csak szomszédos Algéria erő­teljes segítségére támaszkod­va — fegyveres harcot indí­tott a betolakodók ellen. A kibontakozott sivatagi geril­laháború a Polisario fokozódó sikereinek jegyében folyt ed­dig s egy nemrég aratott je­lentős győzelme arra vall, hogy ez a továbbiakban is így marad. Míg ugyanis eddig a Polisarionak »kétfromtos har­Nyugat-Szahara A trón a tét cot« kellett vívnia, addig most már csak egy ellenfele van: Hasszán király Marokkója. 1. * tv w . 'Ü . 12. ÖO wunLMinnM A gyengébb ország, Mauri­tánia, amelyre a Polisario helyes taktikai érzékről tanú­ságot téve kezdettől fogva a fő tüzet zúdította, belefáradt a kilátástalan háborúba s kiszállt belőle. A front har­cosai állandó rajtaütéseik­kel csaknem megbénították a mauritániai vaséin kitermelé­sét és elszállítását. Márpedig az ország exportjának há­romnegyedét a vasérc szolgál­tatja. Ez, valamint a katonai hadműveletek napi egymillió dollárra becsült költségei ki­bírhatatlan tehernek bizo­nyultak az egyébként is sze­gény ország számára. A ta­valy júliusban lezajlott kato­nai puccs, amely elmozdítot­ta a Nyugat-Szahara részbeni bekebelezésének szorgalma­zóját, Ould Daddah elnököt, jelezte a lakosság elégedetlen­ségét az elhúzódó háborúval, amely együtt járt a Marokkó­tól való fokozódó függéssel. A puccs Után a front és az új kormányzat tűzszünete^ kötött, nemrég pedig Algír­ban képviselőik békemegálla­podást írtak alá. Hinnék értel­mében Mauritánia lemondott Nyugat-Szahara egy részére támasztott jogáról s vállalta, hogy kivonja onnan csapatait, ami azóta meg is történt. A már említett okokon kívül Mauritánia döntését aligha­nem befolyásolta az Afrikai Egységszervezet nemrég Mon- roviában megtartott csúcsér­tekezletének Nyugat-Szaha- rát illető határozata. Ez tűz­szünetre szólította fel a kon­fliktusban érintett három fe­let s arra, hogy a terület la­kossága nemzetközileg ellen­őrzött népszavazás. útján döntsön: kíván-e élni önren­delkezési jogával. Marokkó azonban nem vet­te figyelembe a határozatot, sőt urálii odója bejelentette, hogy országa »-befagy asz tot t- mak tekinti« AESZ-tagságát. Mielőtt még a kivonuló mau­ritániai katonai egységek át­adták volna a hatalmat a Polisario harcosainak, marok­kói csapatok szállták meg a terület 'éli, eddig Mauritá­niához tartozó részét. Köz­igazgatási székhelyén, Dakh­lában felvonták a marokkói lobogót s a területet újabb tartományként az »anyaor­szághoz« csatolták. A nem­zetközi jog azonban az ilyes­mit annexiónak minősíti... Ilyen körülmények között a Polisario folytatja fegyveres harcát, immár egyedül a ma­rokkói megszállók elien. Még pedig az eddiginél jobb esé­lyekkel, mert a marokkói csapatok utánpótlási vonalai jelentősen meghosszabbodtak. A katonainál semmivel sem rózsásabb Marokkó helyzete a diplomácia frontján. Szom­szédjával, Algériával, amely a Polisario főpatrónusa, a vég­sőkig kiéleződött a viszony. Algéria felkérte az Arab Li­gát: ítélje el Marokkó ter­jeszkedő és területbekebelező politikájának újabb megnyil­vánulását. Az Arab Liga. amely eddig elkerülte az ál­lásfoglalást Nyugat-Szahara ügyében, .tovább nemigen ha­logathatja ezt. Ráadásul arra is ügyelnie kell, hogy ne ke­rüljön szémbe az AESZ csúcsértekezletének határo­zatával. 3. Nyugat-Szaharát illető igényéhez jogi alapnak Rábái eddig a Madridban aláírt megállapodást tekintette, amellyel — úgymond — Spa- nvolor&zág átruházta felségjo­gát Marokkóra. Ám Madrid­ban újabban azt hangsúlyoz­zák, hogy nem a felségjog, hanem a »közigazgatási fele­lősség« átruházásáról volt szó a megállapodásban. A spanyol baloldal azt követeli a kor­mánytól, hogy tárgyalják új­ra az 1975-ös egyezményt és pontosítsák azt. Figyelembe véve Marokkó súlyos gazdasági helyzetét, a lakosság és a hadsereg köré­ben növekvő elégedetlenséget, nyugati lapkommentárok egy­re sűrűbben hasonlítják ösz- siie II. Hasszán helyzetiét ko­rábbi uralkodótársával, Reza Pahlavi iráni császárral. Az USA-ban, amely Marokkó fő fegyverszállítója, reakciós kö­rök arra buzdítják a kor­mányt, hogy »ne hagyja vesz­ni még egy megbízható ba­rátját«. Washington azonban — Algériához fűződő gazda­sági érdekei és más megfon­tolások miatt — egyelőre óvakodik a nyílt állásfogla­lástól Nyugat-Szahara ügyé­ben. Azt sem látni pillanat­nyilag, hogyan szándékszik kimászni ebből a slamaszti- kából T' Hasszán. Lépnie azonba narosan kell, mert immár ija a tét. F. T. Miközben a város lakói ho­mokzsákokból fedezékeket építettek háztetőkön és más-, ként is készültek az ütközet-’ re. A kurd vallási vezetők táviratot intéztek Khomeini- hez, Sariat Madari ajatoUah- hoz, valamint Lazar gan mi­niszterelnökhöz. A távirat ha'ngsúlyozza: az ország veze­tőit bizonyára nem megfele­lően tájékoztatták a kurdisz- táni fejleményekről. Az iráni vezetők azonban továbbra is kitartanak állás­pontjuk mellett, amely szerint nem tárgyalnak a kurdokkal, és szükség esetén fegyverrel veszik be a várost és kör­nyékét. Az iráni hadsereg és az isz­lám gárdisták alakulatai mintegy száz harckocsival és a légierő támogatásával nagy­szabású támadást indítottak az ország nyugati részében felkelt és önkormányzatot kö­vetelő kurdok ellen. A had­művelet eredményeképpen az iráni kormányerők elfoglalták Bukan városát, amely alig négyén kilométerre fekszik a felkelés központjától, Maha- badtóL A kormánycsapatok folytatják előrenyom ulásu- kat Mahabad felé, miközben lefegyverzők az útjukba eső falvak lakosságát. Hacsejn Sabbaghian belügy­miniszter a kormány nevében felszólította a kurd felkelőket, hogy haladéktalanul tegyék le a fegyvert Sabbaghian megerősítette az iráni veze­tőknek azt a szándékát, hogy fegyverrel veszi be Mahaba- dot és közölte, hogy a kor­mány semmilyen körülmé­nyek között nem ismeri el a Kurd Demokrata Pártot, s kurdok politikai szervezetét, a ezért nem is hajlandó tárgya­lásokat kezdeni annak veze­tőivel. A belügyminiszter az­zal vádolta a szomszédos Ira­kot hogy támogatást nyújt a kurd felkelőknek. _ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom