Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

Sonkakonzervet gyártanak Kaposváron fTotytatás az 1. oldalról) Hard forint értékűt szállíta­nak tőkés piacra. Készülnek itt különféle löncsök is. A legkisebb konzervdoboz súlya X libra — körülbelül fél ki­logramm — lesz, a legna­gyobb pedig 24 libra. Az ex­portra nem értékesíthető ré­szekből — a fejből, a leeső húsdarabakból — a magyar ízlésnek megfelelően fűszere­zett töltelékáru készül. A húskombinát belföldi feldol­gozója 1981-re lesz kész, és akfeor ezer vagonnál több húskészítményt gyártanak évente. Készül az üzemben nagy mennyiségű húspogácsa is. Az emberi fogyasztásra nem alkalmas hulladék sem megy veszendőbe: az export- üzemhez kapcsolódó liszt- üzemben állati takarmányt, csőéit-, vér- és húslisztet ké­szítenek. A korszerű techno­lógia teszi lehetővé, hogy a szennyvízből is visszanyerjék a takarmányozásra használha­tó zsírokat, fehérjéket Az exportra föl nem hasz­nálható — általában a kere­sett olcsóbb — húsrészek pe­dig a megye jobb ellátását szolgálják. A következő hó­napokban új csomagolású húst talál majd a vásárló a boltok hűtőpolcain: a váku­umfóliába takart árut auto­mata gépek szabvány szerint osztályozzák, mérik, és írják rá az árai i A somogyi iparfejlesztés eddigi történetének legna­gyobb és leggyorsabban meg­valósult beruházása a sonka- sonzervüzem. Alapanyagát a megye gazdaságaiban hizlal­ják. — A kapacitásnak mefele­lő számú állatot 1982-től tud­ják részünkre biztosítani » negye gazdaságai — mond­ta a húskombinát igazgatója — Addig — engedéllyel — más megyéből is vásárolunk illatot. A vállalat minden sertést felvásárol a megyé­ben. CéLunk az, hogy javítsuk a minőség szerinti átvételt, és érdekeltté tegyük a termelő­det a minőség javításában, ilyen értelmű megállapodást dolgoztunk ki például a Ka- iyb-bal és néhány termeló- »zövetkezetteL Az új üzemben aaofc fog­lalják el a helyüket akik a jepeket berendezéseket keze­ik. Az építők egy faházba töltözteik. Szobányi tervraj­zok, levelek, táviratok között -endezi a jegyzeteit, telefonáL árvél, 6 ha kell — kalapjai kapva — rohan bizonyítani, intézkedni Udo Zarzilzki épí­tésvezető. — Mi a nehezebb: elkezde­ni vagy befejezni egy beru­házást? i — A kezdetnél is, a befe­jezésnél is van néhány forró pillanat... Az építés befeje­ződött, nekünk most az a fel­adatunk, hogy megmutassuk: képes arra az üzem, amire tervezték. — Most elutazik? — A napokban tudom meg hogy meddig maradok még Egy azonban bizonyos: ha Magyarországon járok, Kapos­várra mindig eljövök ... Egy év múlva pedig mindenkép­pen szeretnék visszatérni hogy megnézzem, milyen lesz akkor, ha működik az üzem. Tudja, életemnek egy darab­ja ez a munka. Or, K I. I Az építők köszöneté A Sohweissfurth Kirchfelri konzorcium a szerződésnek megfelelően határidőre, az előírt költségkereten belül befejez­te a Kaposvári Húskombinát sonkakonzervüzemének építését. Ez azért vált lehetővé, mert az építkezés megkezdésétől a be­ruházás befejezéséig minden segítséget megkapott munkájá­hoz. A támogatásért, a jó együttműködésért a Schweissfurth Kirdhfeld, konzorcium ezúton fejezi ki köszönetét a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Somogy megyei és a kaposvári városi pártbizottságnak, a megyei és a városi tanácsnak, a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnak, a Kapos­vári Húskombinátnak, valamint azoknak a hatóságoknak és intézményéknek, melyek a beruházás különböző fázisaiban közreműködték, javaslatukkal, tanácsukkal és véleményükkel segítették a munkát KONZORCIUM SCHWEISSFURTH KIRCHFELD idegen nyelven itthon is X vevő betért a boltba, és az osztrákok lágyította né­pet nyelven megszólalt A iiatal eladó tágra nyüt szem­nél figyelte, és egy szót sem értett A vevő végül kézzel, ábbal mutogatott, az eladó pedig hol ide, hol oda ugrott Síépes »közönség-« gyűlt ösz- fze — a sorra várva —, amíg i más országból érkezett ven- iéget kiszolgálták. A boltban csak magyarul ieszélnek, és a külföldi vevő- -e csupán udvariasan moso- yogni tudnak. Pedig — fó- eg esős, hűvös időben — egy- -e több a külföldi Kaposvá­ron. is: a Május 1. utcai üzle- ek, vagy a Somogy Áruház lagyobb forgalmat érhetné­lek el, ha több dolgozójuk íjánlhatná az árui németül /agy szerb-horvátul. Váro­sunk két szállodájában, a sozzájuk kapcsolódó vendég- átóhélyeken sok a külföldi, ■íogyan értik meg a vendége­cet? A Dorottya portáján légy alkalmazott beszéli a lémet kettő az angol, egy ledig az orosz nyelvet Álla- ni nyelvvizsgája két dolgo- ónak van. Az étteremben öbb nyelvű étlapot kínálnak i pincérek. A Kapós-szálló- iák egy, németet és angolt jeázéiő dolgozója van, két násik a német »konyhanyel- -et« beszéli: az idegen nyél- ál propagandaar.yagük szegé­ly«. Az utazási Irodákban sem sokkal jobb a helyzet. A leg­Az áremeléssel járó több­letkiadások bizonyos ellensú­lyozására szolgáló jövedelem- kiegészítésnek az a része, amely munlcabér-kicgészítés- ként jelentkezett és a dolgo­zók legnagyobb tömegét érin­ti, az intézkedéseket köve­tően legelőbb mutatkozott a családi költségvetések bevételi rubrikáiban. Aztán jöttek, il­letve jönnek folyamatosan a többiek, hiszen a rendelkezés kimondja, hogy jövedelem­pótlékkal kell kiegészíteni a biztosítás megszűnése után járó táppénzt, a baleseti táp­pénzt és a terhességi gyer­mekágyi segélyt arra az idő­re, amikor a dolgozó a mun­káltatójától nem kap munka­bér-kiegészítést. Az egyéb- ként járó gyermekgondozási segélyt meet már összesen 290 forint jövedelempótlékkal kél! kiegészíteni. Ezeket az össze­geket az a szerv folyósítja amelyik a táppénz, vagy a gyes kifizetésére il riékes. Nyolcezren kapnak gyes-kiegészítést Dobor Tibortól, a megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság ellenőrzési osztályveze­tőjétől es Geicz Gézánétól, az igazgatóság családipótlék-cso- portjának vezetőjétől kértünk tájékoztatást arról: hogyan haladnak Somogybán a pótlé­kok kifizetésével; milyen ta­pasztalatokat szereztek az ed­dig eltelt rövid időszakban a munkahelyi ügyintézésről, * tájékozott-e a lakosság az ez­zel kapcsolatos tennivalóiéról. — Megyénkben a rendelke­zéseket követően mintegy nyolcezer édesanya kapott gyes-kiegészítést a munkálta­tóknál működő társadalom- biztosítási kifizetőhelyektől vagy a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóságtól. Emelkedett a csa­ládi pótlék összege, és 130 fo­rint jövedelempótlékot kap­hatnak az egygyermekes csa­ládok. Nem adható pótlék annak az eltartónak, akinek szakmunkástanuló gyermeke munkabért 'kap, ebben az esetben viszont a tanuló munkabér-kiegészítésre jogo­sult. Jövedelempótlékot kap­hat az is, akinek a gyermeke árvaellátásban részesül vagy harmadéves szakmunkásta­nuló, illetve, ha a gyermek szakmu nkástanuló-otthcimban van elhelyezve. A pótlékot az egygyermekeseknek külön kell igényelniük, ez nem oldható me« automatikus ügyintézés­sel. Ha a szülő olyan munka­helyen dolgozik, ahol társada­lombiztosítási, kifizetőhely van, akkor annak, ha a mun­káltatónál ilyen nincs, akkor a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságnak kell eljuttatni az igényt, ahol az ilyenkor szük­séges — a családi pótlék igénylésére rendszeresített — nyomtatványt is beszerezhe­tik. Nem jár jövedelempótlék az állami gondozásba vett, valamint a térítés nélküli in­tézetben, nevelő-, csecsemő­vagy gyermekotthonban elhe­lyezett gyermek után. Jár vi­szont — s az eddigi tapaszta­latokból következtetve úgy látszik, ezt nem mindenki tudja — az árvaellátásos és a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermek után is a 130 forint. Itt is az apa jogán kell megállapítani a járandó­ságot. Ha az apa nem dol­gozik, vagy kisiparos, az édes­anya igényelje munkahelyén a jövedelempótlékot. Földerített igényjogosultságok Miközben a Társadalombiz­tosítási Igazgatóságon és az 'iizeoni kifizetőhelyeken folya­matosan értékelik a beérke­zett igényléseket, és soron kí­vül kiutalják az egygyerme­kesek júliusi jövedelempótlé­kát, gyakran bukkannak mu­lasztásokra. Itt nemcsak a pontatlanul kitöltött nyomtat­ványokról van 6zó. hanem a személyi tájékozatlanságról is. Az igénylések áttanulmá­nyozása során például kide­rült, hogy vannak szülők, akik az egy gyermekük után annak születésétől fogva csa­ládi pótlékra lettek volna jo­gosuljak. mert a gyermek be teg. Azt sem tudja mindenki, hogy ha valakinek a saját háztartásában eltartott gyer­mekén kívül van még egy 18 éven aluli, vér szerinti gyer­meke, az a saját háztartásá­ban élő gyermeke után csa­ládi pótlékra, nem pedig jö­vedelempótlékra ■ jogosult, n most nem 130, hanem 490 fo­rint illeti meg. Az igényeket év végéig le­het benyújtani, s a jogosul­tak 1979. július 1-től — visz- szamenőleg — megkapják a pótlékot, A Társadalombizto­sítási Igazgatóságon munka­erő-átcsoportosítással végzik a nagy feladatot jelentő mun­kát. Még pontosabb munkát — Az igazgatósághoz ésrke- ző igényeket folyamatosan, feldolgozzuk, hátralékunk nincs, általában a beérkezés­től számított tíz napon belül kiutaljuk a jövedelempótlékot. Segítünk, ahogyan tudunk, az érdekeiteknek is. Az árvaellá­tást élvezőknek például érte­sítést küldünk, hogy ne mu­lasszák el a 130 forintos pót­lék igénylését. A kifizetőhe­lyek ügyintézőinek az igazga­tóságon tartottunk tájékoztató értekezletet, a többi munka­adó címére körlevelet küld­tünk, amelyben részletesen le­írtuk az ügyintézőkre váró feladatokat. Folyamatos munkáról van szó, de hogy mindenki meg­kapja július 1-ig visszamenő­leg a jövedelempótlékot, ah­hoz az kell: az igénylő lap december 31-ig beérkezzen. Méghozzá nem hiányosan vagy tévesen kitöltve! Gyak­ran hiányzik az okmányról például a szülő nyilatkozata, amelynek értelmében ő a gyermek eltartója, és az igénylő lap sem mindig oda kerül, ahonnan a pótlékot majd folyósítják. Akadnak rokkantsági nyugdíjasok, akiknek egy gyermekük van. s most jövedelempótlékra jo­gosultak: nekik az igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­hoz kell eljuttatniuk, hogy megkapják a pótlékot. H. F. déglátó Vállalat az őszi hóna­pokban rendszeresen szervez nyelvtanfolyamokat dolgozói­nak. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat foglalkozik in­tézményesen nyelvoktatással. Tanfolyamai nagyon népsze­rűek , Siófokon és Kaposváron. A különös csupán az, hogy a kereskedelmi vállalatok nem veszik ezt igénybe, de példá­ul a SÁÉV, a Mezőgép, a húskombinát kihelyezett tan­folyamot kért. Ezek a példák ma még a kivételt jelenük. Miért nem tanulnak a dol­gozók? A kérdést így is' föl lehet tenni: hogyan kamato­zik ma Magyarországon a nyelvtudás? Az elismeréséről szóló rendelet kimondja, hogy a nyelvvizsga után pótlék ad­ható. ami a fizetés meghatá­rozott százaléka. Ahol adják, ott a kollektív szerződés sza­bályozza, mégpedig eléggé szűkmarkúan. -A felsőfokú nyelvvizsga esetén — a ren­delet szerint — a havi törzs­bér 8—15 százaléka adható. Csaknem mindenütt 8 száza­lékot állapít meg a kollektív szerződés, ez a minimális ős ••- szeg is csak adható, tehát ahol adják, ott a szemlélet már meglehetősen modem. A vállalatok az új technoló­giák, eljárások megismerését elősegítő alapvető Ismeretek elsajátítását nem ösztönzik j kenőképpen. | Oseke László Szőlőérlelő napok kedvezőbb a kép az Ebusz- nal: a legnagyobb múlttal és tapasztalattal rendelkező magyar idegenforgalmi hiva­tal kirendeltségén ketten tet­tek állami nyelvvizsgát, má- S'k ha inak ■‘valamilyen nyelv- ismerete van. Az Ibuszt a Volán Utazási Iroda követi, ahol két dolgozó tett sike­res állami nyelvvizsgát A Siotour kaposvári irodájában is dolgozik a németet közép­fokon beszélő munkatárs. A‘ Cooptouristnál viszont senki­nek sincs nyelvvizsgája. Hasonló a helyzet Barcson is. A forgalmas útkeresztező­désben lévő ABC 31 dolgozó­ja közül ketten beszélnek va­lami keveset horvátul, a Bo­róka étteremben pedig csak a portás. Egy forgalmas ha­tárátkelőhelyen, ahol a szom­szédos ország lakói közül so­kan fordulnak meg! Kevés ez. Pedig de jólesik, ha hatá­rainkat átlépve is megértik az anyanyelvét használó ma- j gyár turistát A Siotour bar­csi irodájának két dolgozója horvátul is, németül is be­szél. Igaz, hogy állami nyelv­vizsgát tenni ma nem köny- nyű. Ennek ellenére gyarap­szik az ezzel rendelkezők szá­ma. Mégsem lehet hivatkoz­ni arra, hogy a vizsga nehéz­ségi foka meghaladja képes­ségeiket, tekintsenek el tőle. Az idegenforgalmi szerveze­tek szakmai jellegű nyelvi alapismeretek: megszerzésére kötelezik alkalmazottaikat, é Pannónia Szálloda- és Vea-J — Ott lesz jó termés, ahol a gazda sokat »dörgöl ódzik« a szőlőhöz. Szüretváró idő ez már. A »taszári hegynek« pedig olyan a nedve, mint a nektár. Há­rom-négy községből is Itt ér­dekeitek a jó levegőt, a tiszta bort értékelni tudó emberek. Légvonalban közeli a szőlőte­rület, még úgy-ahogy föld­úton is. A faszának, íonóiak azonban sokszor választják a kerülőt Szentbalázs felé, hi­szen, bármennyire hosszú is az út, de köves. Pohár bor mellett szó esik mindenről. Pedig — úgy gon­dolom — Fonai György nem kitárulkozó ember. Meggon­dolja, megfontolja a szót, amit kimond. Éppen hadi élményekről mesél. Arról a sebesüléséről, amely tulajdonképpen egész életére kihatott, s idő előtt »betegség-nyugdíjba« paran­csolta a jó tartású embert. Lengyelországban, Vorotov- kánál rohamot vezényeltek nékik, de er­ről elfelejt­hették értesí­teni a saját tüzérségüket Bizonyítja, hogy Gyuri bátyánk en­nek következ­tében sérült meg: a löve­dék a háta mögött vágó­dott be, s a földdel együtt dobta föl őt. A lábában inakat szag­gatott, a szi­lánkok -még mozognak- benne ma is. Évente egy-két hónapot mindig kínlódik emiatt. Megérzi róla az ember, hogy tisztségviseléshez szokott em­ber. S úgy is van! — Földműves voltam, az­után amikor beléptem a tésze- be az ötvenes évek idején, egy ideig még elnök is voltam. Később ugyan »szétment-« a szövetkezet, de amikor öt­venkilencben újjászervezték, beléptem ismét. Tizennégy évig én voltam a magtáros. Négy éve eszem a nyugdíjasok kenyerét Hogy még egy számot és tényt hozzátegyek magam is: tizenegy év óta elnöke Fonó­ban a Hazafias Népfront he­lyi bizottságának. — Nagy összetartás van eb­ben a községben. Itt még min­denki megtudott kapaszkodni. A társadalmi munkáért min­dig tudunk érmet adni. A művelődési otthon rendben tartása, a gondoskodás az öregekről, a betegekről össze­fogást igényel. Annak idején, amikor ít: iskola épült, csak csodáikoz.ak a környékbeliek, hogy hányán nyüzsögnek oti. Eredménye.] vannak a »Tisz­ta udvar — rendes ház« moz­galomnak, felvilágosító mun­kát végzünk a törpe vízmű létrehozásáért. Kovács Gyula községi párttá tkárral jól e^vütí működünk. De mond­hatnék még jó néhány nevet... Olykor »hivatalos emberek« jönnek hozzá Kaposvárról, máskor ő megy értekezletre. De alapvetően »hegyi ember« mostanában. Nagyon rájárnak az őzek a zöldre, védeni kell . a szőlőt. Van úgy, hogy lóhá­ton n^egy ki. Nem kell szak­könyvbe pillantania; mindig tudja, mit vár tőle a szőlő. Most a levélritkítás követke­zik, szüret előtt pedig a ka­pálás. ötvenkilenc éves, az »új időkben«, 1946-ban nősült. Lánya a batéi takarékszövet­kezetben dolgozik, a fia — magasabb szinten folytatja az ő munkáját — a nagyberki termelőszövetkezetben állat­tenyésztési üzemmérnök. Me­nye ugyanott belső ellenőr, veje Baléban állatorvos. A három unoka gyakran vendé­geskedik a nagyapai házban. Az idő a késő délutánba hajlik. Szép ősz ígérkezik. — Régen az uraságok ok­tóber elseje előtt nem enged­ték szüretelni a gazdákat Hegyőrt állítottak a visnyei és a kozári kapuknál. Hol vannak már az urasá- gok, a kötelező akók, meg azok a hegyőrök! U I* Somogyi Néplap Ne várjanak automatika« Ogyintézésre Már fizetik az egygyermekesek jövedelempótlékát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom