Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-09 / 185. szám
Bértömeg A teljesítmény alapozza meg A közgazdasági példabeszéd szerint az utcaseprőt nem azért kell fizetni, hogy sepergessen, hanem hogy az utca tiszta legyen. Az elv világos, a gyakorlat viszont sorra produkálja a váratlannak tetsző helyzeteket. így azt, hogy bér is van és tisztítandó út is . van, de a munkára nincs elég jelentkező... A köztisztasággal foglalkozó vállalat egyik lehetősége — ha ezt a reá vonatkozó előírások megengedik — felosztani a meglevő létszámra a teljes bérmennyiséget, s ennek fejében többlet- munkát követelni, azaz úgy megnövelni az egy-egy dolgozóra jutó, rendbentartandó útszakaszt, hogy mindenütt legyen a feladatnak gazdája. Példánk — ma már — nem i számít ritkaságnak a gazdálkodó szervek gyakorlatában. A fokozatosan terjedő bértömeg-gazdálkodás kétségtelenül a teljesítménytartalékok fölszabadítója lehet, hiszen — látszatra — egyetlen kötöttséget jelöl meg: a vállalatnál, a szövetkezetnél dolgozóknak kifizetett összes bér évi meny- nyiségét, mondjuk tízmillió forintot Ennek a summának a túllépése szankciókkal jár; a részesedési alap terhére a költségvetésnek járulékot kell befizetnie, mégpedig progresszívon emelkedő kulcs szerint. Ennek indoka a bérkiáramlás ésszerű korlátozása, bár kétségtelen: ugyanakkor valamelyest fékeződik a bértömeggazdálkodásban rejlő ösztönzés is. Ha viszont a cég nem lépi túl a tízmilliós — példabeli — keretet akkor önállóan, tetszése és érdeke szerint dönthet arról, hogy feladatai ellátásához meg- elégszik-e száz emberrel s ad-e nekik havi 8333 forintos átlagkeresetet vagy ezit a létszámot megtoldja további hetvenöt fővel, igaz, akkor az átlagkereset 4761 forintra csökken. Napjainkban a bértömegszabályozásnak két fő típusa használatos. Az egyik az ún. abszolút a másik a relatív bértömegmeghatározása. Az első forma a kifizethető bér összegét függetleníti a vállalati tevékenységtől, s a bértömeget legtöbbször kívülről, az irányító szervek írják elő a gazdálkodónak. Főként ott alkalmazzák, ahol nincs mód a vállalati tejjesítmény és a bérfejlesztés összekapcsolására. Szerepe van ótt is, ahol — népgazdasági érdekeltségből — a létszám további bővítését nem tartják kívánatosnak. Ilyen alapon gazdálkodnak a bérrel, például a tervező-, a beruházáslebonyolító vállalatok, a kutatóintézetek; ez érvényesül a városi tömegközlekedésben, a vasútnál. A másik formánál a vállalat tevékenysége egyben meghatározója a fölhasználható bér mennyiségének is, bizonyos automatizmusok segítségével. Volt idő — nem is olyan régen —, amikor az ún. biztosított bértömegnövekedés kényelmes támaszként szolgált a gazdálkodóknak, mert az mindenképpen járt Ma egyre inkább abba az irányba halad az ösztönzés, a szabó- j lyozás, hogy a bérnövekményt telj es ítmény növekmény alapozza meg, azaz: érvényesüljön a valamit valamiért elve. Persze önmagában a bértömeggazdálkodás sem tud segíteni azon, hogy például — amint egy fölmérés kiderítette — a vállalatoknál kiutalással, fejlesztéssel foglalkozók átlagos havi bére 10—22 százalékkal — összességében 16,3 százalékkal — volt csak nagyobb a teljes nem fizikai foglalkozású állomány átlagos bérénél. Mint a példa is bizonyítja: a lehetőségeket jobban ki kellene használni, mert a bértömeggazdálkodás a teljesítménytartalékok föltárásának ugyan eredményes formája, de ma még jórészt csak ígérete. V. T. «.cet talán foljajdul Lépések a gyárkapuban Óriási az üzemcsarnok. Két utcája is van, és az utak mellett négy sorban hatalmas gépek állnak katonás rendben. Néha föltűnik közöttük az elektromos villás- targonca. Nagy koloncokat cipel. A több tonnás acéldarabok nemsokára a gépre kerülnek és talán föl is fájdulnák, amikor a lomha óriások vagy a valamivel kisebb fürgék beléjük marnak... Irdatlan nagy itt minden. És a behemót »jószágok« között dolgozik az ember. Vrr Zoltán alig több mint egy hónapja belépett a Csepel kaposvári nehézgépgyárának kapuján,. Átlépte már korábban is sokszor azt a küszöböt. És azóta is, a vasárnap és a szabad szombat kivételével naponta. 1979. július másodikán az a bizonyos egyetlen lépés is ugyanolyan volt, mint a többieké, mint az ország minden gyárába sietőké, mint a világ minden munkákezdő emberének lépése. Egyszerű lábmozdulat egy képzeletbeli vonal fölött, és a vonalon belül ott a gyár. Urr Zoltánnak azonban a július másodiki lépés egyszeri és megismételhetetlen, Urx Urr Zoltán Zoltán szakmunkás akikor lépett be először a gyárkapun. — Odajön a Pista bácsi, és mindent megmutat, ha valami nem megy. Mindig megkapom a megfelelő segítséget. Kell is, mert a bizonyítvány még nem jelenti azt. hogy mindent meg tud csinálni az •ember. A Pista bácsit Pálffy Istvánnak hívják. Kevés szóval sokat mondó ember, kőnyugal- mú arca van. — Zoltán már tanuló korában a kezem alatt volt. Istápolóm a régi strácomat. Ennyi az egész. — És ha elront valamit? — Munkaidő után megcsinálja újra. Nem veszekszünk Mindenki hibázhat. munkás ijedt kisfiúként állt az üzemcsarnokban az első munkanapon. Pedig már alaposan ismerték a gyárat De nem mindegyikük mellett állt gyakorlott társ. Nincs annyi ember, a ter- , melésnek zavartalannak ' kell lenni. A segítő nélkül maradtak vajon hogyan állják meg helyüket? Az üzemvezető szerint bírják az iramot. Őket is figyelik néha, és köny- nyebb munkát kapnak először. László György Fölkészültek a tanácsok Dr. Raft Miklós nyilatkozata Tavaly több mint 120 ezer szabálysértési üggyel foglalkoztak a tanácsok. Hatáskörük az idén július 1-től — a szabálysértési kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet hatályba lépésével — lényegesen bővült. Sikerült-e felkészíteni az új típusú szabályszegések elbírálására az ezzel foglalkozó tanácsi dolgozókat? — dr. Rajt Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese erről tájékoztatta az MTI munkatársát. — Állampolgári fegyelmezetlenségek, egyes foglalkozások alapvető szabályainak, az együttélési normáknak a megsértése, végül, de nem utolsósorban a Btk-ban bűncselekménynek nyilvánított magatartások enyhébb »változatai«, tehát sokféle szabályszegés az, amit a szabálysértési hatóságok bírálnak éh Az ilyen ügyek száma számottevően megnövekszik, mivel a korábban bűncselekménynek számító becsületsértési, magánlaksértés! ügyeket a tanácsok szabálysértési hatóságai intézik. Várhatóan mintegy tízezerrel növekszik a vagyon elleni szabálysértések száma is, mivel körülbelül ennyi volt a korábban még bűncselekménynek számító 500 és 1000 forintos értékhatár közötti Ippósi, sikkasztási és más károkozások száma. Az ilyen cselekmények elkövetői közül azok lesznek majd hatóságaink »ügyfelei«, akik 1000 forintnál nem na- •obb értéket tulajdonítottak t. Viszont értékre tekintet ílkül büntetőbíróság elé keltnek azok, akik a veszélyes módon, bűnszövetségben, erőszakkal, üzletszerűen, betöréssel vagy például zsebtolvajlással vétenek a személyi vagy a társadalmi tulajdon ellen. Érdemes megemlíteni: a kiszabható pénzbírság felső határa ötezerről tízezer forintra emelkedett. — Bízunk abban — mondta dr. Raft Miklós —, hogy a helyi körülményeket jól ismerő tanácsi szervek sikerrel látják el feladataikat és a jogi védelem mellett arról is gondoskodnak, hogy ne váljék szabálysértési üggyé minden megromlott, de még helyrehozható szomszédság, vagy emberi kapcsolat. Ezért a hatóságnak még a tárgyalás előtt meg kell hallgatnia a feleket Ezt az alkalmat is föl lehet használni arra, hogy a békétlenek közt megértést teremtsenek. Űj szabá’ysértée a nem gépi meghajtású jármű — kerékpár, kézikocsi vagy más hasonló úti alkalmatosság — jogtalan igénybevétele. Ugyancsak a tapasztalatok alapján kerül t a jogsértések közé az üzemi gépkocsival való visz- szaéiés, amelynek elkövetője ezier forintig terjedő bírsággal sújtható. Korábban az územbentartási engedélyt, menetlevél nélküli autóvezetők »csupán« fegyelmi felelősséggel tartoztak. — Érdekes szabálysértés a járműalkatrészek szakszerűtlen készítése. Ennek felállítására azért volt szükség, mert igen sok fusizással előállított alkatrész, jármű tartozék került az autókba, amelyek azután súlyos balesetek forrásaivá váltak. Ezért á minőségi jóváhagyáshoz kötött gén járműalkatrészek eloállí- tói — a műszaki kontroli- vizsgálat e'hagyása miatt — tízezer forintig terjedő pénz büntetéssel sújthatók. — Az űj Btk rendkívül szigorúan bünte'i a korrupciós bűncselekmények elkövetőit Enyhébb, ám gyakorisága miatt korántsem veszélytellen magatartás, a vesztegetés szabálysértési alakzata, A .jövőben ezért ötezer forintig ter. — Dorgálás azért volt már — koppannak Borda György forgácsolóüzem-vezető szavai. A Csepelbe érkező fiatal szakmunkások’ néhány hónapig kedvezményt kapnak. A j norma hatvan százalékát kel; I megcsinálniuk, bérüket pedig fölkerekítik száz százalékra I Ha valaki többet csinál vagy talán eléri a százszázalékos teljesítményt, nyeregben érezheti magát: hamar belejött, később sem lesznek gondjai. Keszthelyi Csaba a gondtalanok' közül: — Először volt az eligazítás, aztán megkaptuk a gépet; bedsztoltak egy idősebb munkás mellé. És uccu neki, már dolgoztunk is. Remegett a ke- zem-lábam. Néha még most is egy kicsit bizonytalan a világ. — Minden ilyen hirtelen jött? — Minden. A tanműhelyek és a termelőüzem gépei között ég és föld a különbség. Az ugrás akkora, hogy néhány szakKeszthelyi Csaba iedő bírsággal sújtható az a ülami szervnél, szövetkeze! léi vagy egyesületnél dolgoz< iki munkájával kapcsolatba ;súszópénzt kér. — Egyszerűbb, gyorsab esz a hatósági munka is. . ►nyilvánvaló«, tisztázott tén; illású szabálysértéseknél, tál ;yalás nélkül is bírságol!« najd a szabálysértési hatc iág. Tavaly fele-fele aránj ián fordultak elő a szabálj sértési tárgyalással, illetve a tárgyalás mellőzésével lezárt ügyek. Most ez utóbbiak bővítésére nyújt lehetőséget a módosított törvény, mivel nemcsak ezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni tárgyalás nélkül, hanem akár tízezer forintosat is, ha kellő bizonyítékok állnak rendelkezésre. Segíti és várhatóan csökkenti majd a szabálysértési hatóságok munkáját az az új lehetőség, hogy a tanácsi szakigazgatási szerv részéről eljáró és erre fölhatalmazott dolgozók — általában azok, akik ellenőrzési, feladatokat látnak el — egyes szabálysértések tetten ért elkövetőjét, például parkrongálás, köztisztasági szabálysértés, tiltott helyen táborozás 50— 200 forint közötti összegben a helyszínen megbínságolhatr ják. Erre eddig csak a rendőrségnek volt módja. — Szeretném hangsúlyozni, hogy hatóságaink valamennyi szabálysértés elbírálásánál a társadalmi együttélési kapcsolatok .helyreállítására törekszenek. Természetesen ez nem jelent valamiféle liberalizmust. A büntetésekben érvényre jut továbbra is az elkövetett jogsértés súlya, veszélyessége. A tanácsok és a hatóságok közötti jó kapcsolatokat igyekszünk felhasználni. különösen a birtokháborí- tási és. az említett együttélési Háborúskodások esetében — mondotta befejezésül dr. Raft Miklós. — Lehetne valamivel »szelidebb« az átmenet? — Nem gyerekek már: munkások. Ez tudatosul bennük, és hajtanak. Van olyan üzemrészünk, ahol több kezdő van együtt, és úgy teszik meg az első »munkáslépéseket«. Persze mindenütt nagy a fegyelem. Sokat követelünk. A termelőüzemben senkit sem lehet pátyolgatni. Azok, akik nem érik el a kellő időben a követelményszintet, meg kell bogy gondolják: érdemes-e itt-, maradniuk. Kérdeznék tovább. De a rövid szünetben Urr Zoltán és Keszthelyi Csaba fegyelmezett, semmiről sem árulkodó arcát látva felködlik néhány pillanatra a gyárkapu, az a július másodiki lépés, és a képzeletbeli vonal. Borda György is | maga elé néz ebben a pár pillanatban, azután ezt mondja: — Érezzük persze, hogy nagy ez a szakadék. A gyengébbeket áttesszük másik gépre, talán ott többet produkálnak. De riéhányan mindenképpen kihullanak. Rossz munkást a Csepel serr. bír el. Rossz munkást?. . A »bélyeg« néhány hónap alatt megvan. László György nem azon a napon tette meg azt a lépést, amikor a többiek. NDK-beli jutalomút várt rá, lűváió tanulmányi eredményeiért. Később lépte át a vonalat. Emlékszik rá: — Egészen másképp jöttem be akkor. Először szakmunkásként. És úgy is fogadtak. Mondani ugyan senki sem mondta, de éreztem, hogy most kemény napok jönnek. Megszűnt a régi hangulat, a sok móka, a vidámság. Az a tanulók dolga. ‘ — Amikor először bejöttek dolgozni, akkor sem volt valamiféle vidám »avatás«? — Nem értem pontosan, mire gondol. — Valaha valamilyen beugratással ismerték el az öregek, hogy a társukká 'fogadják az új munkást. Mondjuk végigfuttatták a gyáron egy nem létező alkatrészért. Valahol aztán a kezébe adtak egy jó nehéz vasat, hogy hadd cipelje. Amikor visz- szatért vele, nagy nevetés, hátbavagdo- sás várta. Ezzel lett »teljes jogú« társ. — Ilyen ma nincs. A munkafegyelem nem engedi. Ülünk körben. Nehezen értjük meg egymást. A hárem- esztergályos szak-. munkás talán nem is várt többet az első munkanap reggelén, mint az eligazítást, a munkadarabot és a »mélyvizet« az első percektől. Tudták, hogy erre kell készülniük. — Fásultnak látszottak a fiatalok — mondom az irodában. Akkerman József, a Csepel igazgatója nem lepődik meg: — Igen, talán jobb lenne nekik még egy kis pihenés, egy-két hét a gyáron kívül. Biztosan kitombolnák magukat. — Itt, a gyáron belül lehetne-e enyhíteni a gondjaikon? Föloldani a kicsit rideg érkezést? — Normakedvezményt kapnák, és más — anyagi és egyéb — ösztönzőkkel is igyekszünk rászorítani őket, nogy mielőbb munkába lendüljenek. Mátrai Ferencné tanulmányi előadó: — Szeptemberben ünnepségen fogadjuk a pályakezdőket. Beszéd hangzik el a kötelességekről és arról, hogy mit ad a gyár. Azután kötetlen, beszélgetés, bál következik. Minden jó szót... Urr Zoltán szakmunkás egyszer mosolygott. Amikor a Pista bácsit említette. Szeptemberben Urr Zoltánt is ünnepélyesen fogadják. Alikor már túl lesz a félszázadik lépésen és eszébe sem jut az egyetlen és megismételhetetlen. amely csak a hasonló lábmozdulat miatt volt olyan, mint a többi. Ha valaki egyszer filmet készítene ezekről a lépésekről és a képzeletben meghúzott vonal fölötti pillanatban »ki- merevítené« a képet, és azután lassítva vetítené tovább, vajon mi mindent figyelhetne meg? — Ilyen hirtelen rossz volt jönni — mondta csöndesen az egyik ifjú esztergályos. — A munka az szép, csak túl gyorsan kellett átállni. Nagy a fegyelem. Ez kell is De rossz, hogy nemigen tudjuk megnézni egymást a régi társakkal. — Ott is hagytad a gépet, pedig tilos »megszökni« — válaszol az üzemvezető. — Ilyenkor mi történik? — Kapott a fejére. De nincs sértődés. - Megértette. Dolgozik is. Jobban, mint a szökés előtt. De vajon mi doppingolta? A dorgálás, vagy a beszélgetésre'»lopott« néhány perc? Irdatlan nagy itt minden. A behemót jószágok között föl- föltünik, dolgozik az ember. A gépek mellett állnak azok. akik nemrég léptek be a gyárkapun, és most észrevétlenül változnak gyerekből emberré. A több tonnás acéldarabok talán följajdulnak — amikor beléjük marnak és formálni kezdik őket az óriások. Luthár Péter