Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

Brezsnyev Zsivkovot fogadta Letartóztatták az újságírókat Új sajtótörvény készül Iránban A, Krirrvfélszigeten tegnap baráti találkozóra került sor Leonéid Ißrezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke között. Todor Zsivkov rövid pihenésre .érkezett a Szovjetunióba. A beszélgetésben részt vett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bi­zottság titkára, Milko Balev a BKP KB titkára és Anatolij Blatov, az SZKP KB főtitká­rának tanácsadója. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov megvitatták a le­szerelésért és a válsághelyze­tek felszámolásáért vívott harc aktivizálásának lehetősé­geit, amitől sokban függ az általános nemzetközi helyzet. Ebben a vonatkozásban elvileg fontos lépés a SALT—II. szer­ződés aláírása. A Szovjetunió és Bulgária céljának tekinti eredmény elősegítését minden olyan nemzetközi tárgyaláson, amely a fegyverkezési hajsza korlátozásával és megszünte­tésével, az enyhüléssel, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rekhez tartozó államok közöt­ti békés együttműködés terén jelentkező problémák felszá­molásával foglalkozik. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov találkozása a szívé­lyesség, a testvéri barátság és a nézetek teljes egysége je­gyében ment végbe. Hírügynökségek megerősí­tették, hogy az iráni kormány elrendelte az egyik legna­gyobb példányszámú, függet­lennek tartott iráni napilap, az Ayandegan szerkesztőségé­nek bezáratását Az ország fő­ügyésze azzal vádolta az új­ság kiadóit, hogy az Ayande- gant »cionisták finanszíroz­ták-«, és a lap arab-ellenes propagandát folytatott. A szerkesztőség bezáratásával együtt elrendelték a lapválla­lat tulajdonában volt beren­dezések és vagyontárgyak el­kobzását A teheráni rádió közlése szerint az Ayandegant azzal is vádolták, hogy az iráni forra­dalom szellemével ellentétes eszméket terjesztett Mint a rádió hangsúlyozta, a lap viszályt szított Irán mu­zulmán népének körében, ka­tonai titkokat tárt fel, zavart keltett a légierő soraiban. Ér­tesülések szerint az Ayande­gan igazgatóit letartóztatták, és hasonló sorsra jutott 13 új­ságíró, adminisztrációs alkal­mazott és nyomdász is. Az új sajtótörvény nyilvá­nosságra hozatala egyébként a legújabb értesülések szerint vasárnapra várható. Khomeini ajatollah, az or­szág vallási vezetője legújabb rádiónyilatkozatában a gaz­daság helyreállítására szólí­tott fel, egyebek között a sztrájkok beszüntetését is kö­vetelte. Mint mondotta, a munkabeszüntetések, vala­mint a hamis hírek és propa­Hanoi gesztusa Az amerikai képviselöház kilenc tagú küldöttsége mégis ellátogathat Vietnamba. Hanoi jó szándékát mutatja, hogy korábbi döntését mégváltoz­tatva, hajlandó fogadni az Egyesült Államok delegáció­ját, amely az úgynevezett menekültkérdést kívánja a helyszínen tanulmányozni. Kétségkívül fontos gesztust tett ezzel Vietnam annál is inkább, mert a küldöttség egyik tagja: Robert Brinan képviselő éles hangon támad­ta a hanoi kormányt és ala­posan elferdítve állította be a menekültek ügyét. Az USA és Kína — mint arra Phan Hien vietnami kül­ügyminiszter-helyettes saj­tókonferenciáján utalt — ar­ra törekedett, hogy a genfi konferencián a VSZK-t ültes­se a vádlottak padjára. Wa­A szomszéd agyonlőtte Dragieát shingtonban és Pekingben. úgy tűnik, megfeledkeznek arról, milyen körülmények előzték meg a menekültprob­lémát Közismert, hogy Viet­nam területére az amerikai­ak annak idején 14 millió ton­na robbanóanyagot dobtak le, s most mégis az USA hi­vatkozik a legzajosabban az emberi jogokra! Kína fölbúj­tatta a Vietnam területén bé­kében élő hoákat, tömeges távozásra bírta rá őket, s ügynökei révén mindent el­követett, hogy a kínai szár­mazású vietnami polgárok és a kormányzat közé éket ver­jen. Ilyen előzmények után in­dult meg a csakugyan aggasz­tó méretű népmozgás, amely okkal keltett riadalmat Dél- kelet-Azsia térségében, a kör­nyező országokban, amelyek képtelenek arra, hogy a nagy­számú menekültet élelmezzék és befogadják. Hozzájárult a helyzet kiéleződéséhez és el­mérgesedéséhez, hogy az ame­rikai 7. flotta, valamint az olasz haditengerészet néhány egysége provokatív módon a vietnami felségvizek közelé­ben cirkál. A megokoiá6 — a menekülteknek nyújtandó segítség — valójában azt a szándékot takarja, hogy a hadihajók jelenléte még töb­beket biztasson a VSZK el­hagyására, tovább gyarapítsa a hontalanok, a földönfutók számát. Az amerikai küldöttségnek módjában áll majd a helyszí­nen tanulmányozni, hogy Vi­etnam tiszteletben tartja ál­lampolgárainak emberi jogait, igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a há­ború évtizedei alatt súlyos károkat szenvedett földön ki­ki boldoguljon. Ha az USA delegátusait csakugyan a jószándék vezér­li, s a menekültprobléma megoldásához kívánnak hoz­zájárulni, mindezek figyelem- bevételével küldetésüknek kell eleget tenni. • Az elfogult megnyilatkozások, a rágalmak csak tovább bonyolíthatják az amúgy is rendkívül súlyos helyzetet ganda terjesztése »durva bűn- cselekmény«, amely gyengíti a kormányt. Khomeini rámuta­tott hogy a sztrájkok hatéko­nyan hozzájárultak ugyan a császári rezsim megdöntésé­hez most azonban az ország­nak iszlám kormánya van, és minden hasonló akció iszlám­ellenes lépést jelent. A képen: letartóztatásuk előtt, a szedőgépek között az újságírók ülősztrájkkal tilta­koznak amiatt hogy meg kel­lett szüntetni lapjuk megjele­nését. Parasztok tüntettek Pekingben Pekingben szerdán — már­cius óta első ízben — ismét parasztok tüntettek. Mintegy kétszáz főből álló csoport még a délelőtti órákban megszáll­ta a híres kormányrezic^encia, a Csunghanhaj környezet, és a késő esti órákig nem tágí­tott onnan. A nap folyamán csak annyi változás történt, hogy a díszes pagoda-bejárat előtti szűk, háromszög alakú térséget fe­hér egyenruhás rendőrök vet­ték körül, és senkinek sem engedik meg. hogy beszédbe elegyedjen a betonon üldögélő, részint már bóbiskoló embe­rekkel. Azok szerint, akik koráb­ban még tudtak némi szót váltani a Csungnanhaj körül táborozókkal, a vidékről érke­zett panaszosok magával Hua Kuo-fenggel, a párt és a kor­mány elnökével akarnak ta­lálkozni, egyébként nem tágí­tanak a helyükről. Panaszaik jobbára személyes jellegűek. Az elmúlt években különböző jogsértéseknek voltak az áldo­zatai, és lakóhelyükön mind ez Idáig nem hallgatták meg j őket, nem orvosolták pana- ‘ szaikat. A szürke tábornok Tragikus leányrablás zaj­lott le a közép-szerbiai Crk- venac faluban. Az Ausztriá­ban vendégmunkásként dol­gozó Velizar Mirkovics nyári szabadságának leteltével ma­gával akarta vinni külföldre régebbi szerelmét, Dragica Bogicsevicset. Erről azonban a leány és édesanyja hallani sem akart. Mirkovics ekkor elhatároz­ta, hogy elrabolja kedvesét. Két barátja kíséretében éjnek idején, gépkocsin megjelent Dragicáék udvarában — ott azonban a mama közvetlen szomszédja, Vladimír Ljubi- szavljevics társaságában pus­kával várta ékel Amikor a fiatalember bará­tai segítségével a leányt be­tuszkolta az autóba, Ljubi- szavljevics kilőtte a jármű egyik kerekének gumiját. A leányrablót azonban ez nem akadályozta meg szándéka megvalósításában: elindult a kocsival. Ljubiszavljevics ez­után, Dragica édesanyja ké­résére a távolodó autó után lőtt. A golyó a lányt megölte, Mirkovicsot pedig megsebesí­tette. A tragikus ügyben a rend­őrség megindította a vizsgála­tot. m SomőgtjfMp/ap Á mítosz véqe Szó sincs róla, hogy Gah­lent boldoggá tette volna a Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemrendjének Nagyke­resztje a csillaggal és a váll­szalaggal, amit nyugdíjba- vonulása alkalmából adtak át neki. És bár mosolyog azon a fényképen — különben nem hagyta magát fényképezni! — ami utódjával, Gerhard Wessellel való kézfogását örökítette meg, arcvonásai nagyon kényszeredettek. A »szürke tábornok« nem Wesselt, egykori helyettesét a hitlerista hadseregben, hanem legutolsó bizalmasát, Horst Wendlandot kívánta volna utódjául. Wendland, akárcsak Wessel, a Wehrmacht tisztje volt. Csakhogy Wessellel ellen­tétben, aki már 1952-ben más munkaterületre kérte magát, s tizenhat éven át Pullaohtó! távol, a hadügyminisztérium hírszerzésében, majd a NATO-nál dogozott, mindig feltétlenül szolgálta »Schnei­der urat«. Gehlen arra számított, hogy ha nem is tudja nyugdíjazá­sát elodázni, Wendland segít­ségével gyakorlatilag tovább­ra is ő marad az NSZK hír­szerzésének feje. Mániákusan ragaszkodott hatalmához és politikai koncepciójához. Jel­lemző gondolkodására 1971- ben megjelent emlékiratainak végkövetkeztetése: »A BND-t alapjaiban legyengítették és többé nincs abban a hely­zetben, hogy támogassa a szabad világ küzdelmét a vi­lágkommunizmus ellen«. A legyengíté^hez« kétségte­lenül hozzásorolta, hogy Wessel végleg, kitette elődje szűrét Puliachból. Egyszerűen kitiltotta a telepszerűen épült kémközpontból, ahol pedig nyugdíjba vonulása után még három szobát és egy tit­kárnőt kapott a tábornok, hogy emlékiratain dolgozhas­son. Minden iratot rendelke­zésére bocsátottak, ő pedig egykori beosztottait éppúgy utasította, mintha még min­dig ő lenne a főnök. Ha va­laki szembe kívánt sze­gülni parancsaival, akkor Wendland, a helyettes mint illetékes a segítségére sietett Wessel először Wendlanddal csapott össze. S a becsvágyé egykori hitlerista tiszt, aki nemcsak a főnöki kinevezés­re számított hiába, házion a helyettesi pozíció elvesztésé­vel is számolnia kellett, nem tudta elviselni a kudarcoi. Szolgálati szobájában 1968. október 3-án főbe lőtte ma gát. Gehlen ott volt a temeté­sén, s tovább írta emlékira­tait, továbbra is a- ház főnö­kének tartotta magát Geh­len kikötötte, hogy a kézirat egy másolatát az amerikaiak kapják hálából, mert nélkü­lük nem lehetett volna az, amivé lett. A készülő mun­kát Pullachban csak »hadi- napló«-ként emlegették, em­lékeztetve arra, hogy Pullach ura béke idején is mindig háborúban érezte magát. Az amerikaiak még annak­idején egy éppolyan fényűző mint titokzatos villát aján­dékoztak neki a starnberei tó feletti hegyen. Ott, a Wald- strasse 26. szám alatt fejezie be Gehlen kéziratát és aztán 77 éves korában az életét. A könyvből — csak a cí­me spártaian szerény: A szol­gálat — azért egyértelműen kiderül, hogy a BND főnöke, a saját országa törvényeit durván megszegve, szerveze­Irak politikai arculata Fordulatra fordulat Irak, a Közel-Kelet straté­giai és gazdasági szempont­ból egyre fontosabb olaj-or­szága viharos időszakot él át. Az események háttere, sőt még időrendire is annyira kusza és feLderíthetetlen, hogy értékelésüket csak a legnagyobb tartózkodással le­het megközelíteni. A látszat az, hogy Irakban előbb rendezett őrségváltás következett be a hatalom csúcsain — majd viharos gyorsasággal k ej vette ezt egy átfogó összesküvés leleplezé­se. Pánarab mozgalom Az események legalább vázlatos megértéséhez emlé­keztetni kell arra. hogy Irak­ban és Szíriában az önmagát szocialistának valló Baath párt van hatalmon. Ennek a mozgalomnak elméleti célja a pánarabizmus, vagyis az »egységes arab nemzet« megteremetése. Ennek az elméleti célnak a fenntartásával 1966 óta a Szí­riái és az iraki Baath viszo­nyát a konfrontáció és a gyűlölködés jellemezte, • amelybe szabotázscselekmé- nyék és politikai gyilkosságok is belefértek. Magában Irak­ban a Baath 1968-ban jutott hatalomra. Egészen az ese­mények legutóbbi szakaszáig az iraki vezetés a közel-kele­ti ügyekben ultra álláspontot képviselt. Nem volt hajlandó elismerni Izrael állam létét és a sokoldalú, méltányos rendezésnek a Szovjetunió által támogatott koncepció­jával is szemben hűvös tar­tózkodás jellemezte. Belpolitikailag Irakhan el­méletben létrejött egy hala­dó nemzeti front, amely egye­sítette a Baath pártot, vala­mint az iraki kommunistákat és a kurd demokratákat. A valóságban ezen a - fronton belül a Baath vezető szerepe abszolúttá vált s a többi résztvevő önálló politikai ak­ciót sokszor brutális mód­szerekkel akadályozták meg. Ebben az egész időszakban A1 Bakr köztársasági elnök állott az iraki állam élén. A rendszer »erős embere« azon­ban a nála negyed századdal fiatalabb (jelenleg 42 éves) Szaddam Husszein volt 1969 óta ő töltötte be az alelnöki funkciót. Az utóbbi két év­ben pedig a gyengélkedő el­nök helyett az állam és a párt tényleges irányítójaként működött. Ily módon nem je­lentett különösebb meglepe­tést, amikor július 16-án kö­zölték: egészségi okokra hi­vatkozva A1 Bakr lemondott. tét széles körűen dolgoztatta magában az NSZK-ban, s azt a célt követte, hogy az or­szágban politikailag uralkodó helyzetet építsen ki. Az em­lékiratok nyíltan támadták Wesselt, a BND akkori főnö­két. Nos, ő nem maradt adós a válasszal. Elmondta, hogy mennyi energiájába került megtisztítani a »szolgálatot« annak a családi összefonódás­nak a maradván.yaitói, ame­lyet Gehlentől örökölt, ösz- szesen 130 (!) közeli vagy tá­volabbi rokon élt a szervezet­ből — »Reinhard bácsi« szép nagy darab kenyérhez juttat­ta rokonait. A vizsgálat idején, a het­venes évek elején már sem­mi sem maradt az egykori Gehlen mítoszból. Egyre vi­lágosabbá vált, hogy ez az ember, aki önmagáról ter­jesztette a legendásan csengő »szürke tábornok« nevet, tu­lajdonképpen szürke, megle­hetősen korlátolt agyú és kor­látozott képességű ember volt. Egy dicstelen korszak kon­junktúra lovagja, aki — né­mi szerencsével, kihasználva az akkori nyugatnémet vi­szonyokat és az akkori ame­rikai politika adta lehetősé­geket — némi hírnévre és nem kis hatalomra tett szert Csoda-e, ha már nem Mí­vesen emlékeznek rá? pintér István Ezzel Szaddam Husszein egy személyben köztársasági el­nök, miniszterelnök, a hadse­reget kézben tartó forradal­mi parancsnoki tanács elnö­ke, valamint az iraki Baath párt főtitkára lett. Összeesküvés, puccs Alig néhány napig volt hi­vatalban az uj elnök, amikor közölték: július 28-án a for­radalmi parancsnoki tanács rendkívüli ülésén a tanács öt tagját kizárták és vala- mennyiüket leváltották álla­tni tisztségükből is. A levál­tottak között volt Abdul Husszein, a forradalmi pa­rancsnoki tanács főtitkára, és Adnan Husszein is. Az el­nöknek csak névrokonai. Ez utóbbit alig két héttel előbb az új elnök nevezte ki mi­niszterelnök-helyettessé, s ez a politikus egyúttal az elnö­ki iroda vezetését is ellátta. A hivatalos közlemények figyelmesebb olvasása azon­ban feltárta, hogy az össze­esküvésnek és puccskísérlet­nek, amellyel az öt vezető pöüükust és társaikat vádol­ták — már A1 Bakr lemon­dása előtt be kellett követ­keznie. A jelentések ugyanis azt közölték, hogy Abdul Husszeint, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsának főtit­kárát már július 12-én, négy nappal az államfő-váltás előtt letartóztatták. Ilyen körülmények között érthető, hogy csak a hivata­los jelentésekre, illetve né­hány befolyásos arab lap ál­tal szellőztetett kombinációk­ra lehet hivatkozni, A hiva­talos indoklás szerint az ősz» szeesküvők »egy külső hata­lom érdekében szervezked­tek, s egyik fő, célkitűzésük az volt, hogy Irak csatlakra^.,; zék az egyiptomi—izraeli ku-’ -lönbékéhez«. Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendők bagdadi politikájának figye­lembe vételével ez a legké­zenfekvőbb magyarázat. Irak politikájának bizonyos új vonásait figyelembe véve azonban azon nem lehet cso­dálkozni, hogy más irányú kombinációk i6 felbukkannak. Arah-öböli hatalom Az ország helyzetében két nagyszabású változás követ­kezett be. Az egyik az a tö­rekvés, hogy az egyiptomi—■ izraeli különbéke utáni idő­szakban elássák a csatabár­dot J-ak és Szíria között. A második jelentős változás az, hogy az iráni sah bukása után Irak az Arab-öböl kör­zetének potenciális vezető hatalmává vált. Ezzel egyidő- ben fokozatosan megromlot­tak kapcsolatai az új iráni rendszerrel. Ugyanakkor pedig az iraki vezetés (már Szaddam Husz- szein irányításával) látványo­san megjavította kapcsolatait néhány konzervatívabb arab országgal. Mindenekelőtt Szaúd-Arábia, Kuvait, Jor­dánia sorolható ezek közé. Ez az irányzat párosult belpoli- kailag a Baath uralmának szigorúbb érvényesítésével és más politikai erők elleni megtorlásokkal. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy az ösezesküvők egyes kombiná­ciók szerint nem annyira az egyiptomi—izraeli különbe­kéhez való csatlakozást igé­nyelték volna, hanem inkább a régi radikális vonal felújí­tását és a konzervatív arab rezsimekhez (rajtuk keresz­tül netán a Nyugathoz) fű­ződő szálak gyengítését. A tények zavarossága és az információk szükségszerű hi­ányossága arra figyelmeztet, hogy minden megbízható ér­tékítélet egyelőre lehetetlen. Csak annyi bizonyos, hogy Irak nagyszabású politikai átformálódás színtere. En­nek az átformálódásnak az irányát csak a Szaddam Husszen által vezetett or­szág jövőbeni tényleges poli­tikai akciói alapján lehet majd megítélni,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom