Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

A régi nótát fújja f . . " — Brtedrwski Ismét az ame­rikai katona-politikai straté­gia »teoretikusaként-“ lépett fel —, írja a TASZSZ az el­nöki főtanácáadónak az ame­rikai külpolitikai társaság előtt mondott washingtoni be­szédét ismertetve és kommen­tálva. Brezinski beismerte, hogy a mai világban »az emberiség egész történetének legátfogóbb és. legintenzívebb politikai változásai mennek végbe«, hogy »alig egy fél emberöltő- nyi idő alatt a világ több. mint 100 új nemzeti állam megszületésének lehetett ta­núja«, hogy a »nyugat politi­kai uralmának kora a végét járja«. A változásokról levont kö­vetkeztetések azonban — han­goztatja a szovjet hírügynök­ség —, egyáltalán nem tanús­kodnak arról, hogy Brzezinski számolni kíván a reális hely­zettel. A főtanácsadó a továbbiak­ban így folytatta: természete­sen az Egyesült Államok kor­szerűsíti a NATO katonai po­tenciálját, konzultál a katonai tömb harcászati nukleáris fegyverrendszereinek moder­nizálásáról, szélesíti katonai jelenlétét, hogy biztosíthassa az »érdekeket« a Közel-Kele­ten »miközben szorosan együttműködik Japánnal és Dél-Koreával«. Brzezinski e nyílt militarista külpolitikai irány valamiféle igazolásával kísérletezve is­mét kitért a Szovjetunió ré­széről állítólag fenyegető ka­tonai és politikai veszélyre. A TASZSZ hírügynökség Moszkvából keltezett kom­mentárja megállapítja, hogy Brzezinski állításainak kép­telensége teljesen nyilvánvaló. Äz Egyesült Államok elnö­kének nemzetbiztonsági főta­nácsadója nem vonta le a ta­nulságot a közelmúlt tapaszta­latából, lényegében ismét az­zal az igénnyel hozakodott elő, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is legyen a világ csendőre. Ezzel összefüggésben »három létfontosságú straté­giai övezetet« határozott meg: Ny ugat-Európát — a Közel- Keletet és a Távol-Keletet, ahol — szerinte — az ameri­kai potenciálnak meg kell védenie az Egyesült Államok katonai-stratégiai célkitűzései ’ El nem kötelezettek Kína szán Az el nem kötelezett orszá­gok küszöbön álló havannai értekezletével foglalkozva a Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat egyebek kö­zött megállapítja: — A havannai csúcskonfe­rencia körül zajló harc szá­mos bizonyítékot szolgáltat ar­ra, hogy az el nem kötelezett országok és az egész el nem kötelezett mozgalom szem­pontjából súly06 veszélyt je­lent a kínai vezetők hegemo- nisztikus politikája. Az el nem kötelezettek mozgalma iránt tanúsított kínai magatartásban 1 kommunisták erőfeszítései helyességét bizonyítja Az olasz szocialista párt elő­zetes támogatásáról biztosí­totta Francesco Cossiga kine­vezett miniszterelnök kor­mányalakítási kísérleteit- Mint ismeretes, a kereszténydemok­rata párti volt belügyminiszter a negyedik politikus, aki a két hónappal ezelőtt tartott parlamenti választások óta kí­sérletet tesz egy életképes kor­mány összeállítására Cossiga elődje, a szintén keresztény- demokrata Pandolfi, a szocia­listák elutasító álláspontja nyomán adta vissza kormány­alakítási megbizatását az ál­lamfőnek. Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt parlamenti csoportjának vezetője a párt vezetőségének ülésén elsősor­ban a kereszténydemokratákat tette felelőssé az elhúzódó olasz kormányválság miatt. A megoldhatatlannak tűnő vál­az uóbbi időben új vonások jelentek meg. A pekingi vezetők, felismer­ve a mozgalom reális ere.iét megpróbálják fölhasználni azt hegemonisztikus céljaikra. A kínai propagnda, eltorzítva a mozgalom jellegét és alapvető céljait, igyekszik azt egyfor­ma mértékben irányítani az imperializmus éllen, a »-két szuperhatalom« ellen. A je­lek arra vallanak, hogy Kína már nem éri be azzal, hogy kívülről gyakoroljon befolyást a mozgalomra, hanem keresi a mozgalomba való közvetlen behatolás útjait. A lap mindezekkel kapcso­latban rámutat: Az el nem kötelezett orszá­gok külpolitikájának legfőbb célja az olyan nemzetközi vi­szonyok kialakítása, amelyek szükségesek a nemzeti felsza­badító mozgalom véghezvite­léhez, társí»dalmi-gazdasági haladásuk biztosításához, tel­jes önállóságuk és egyenjogú­ságuk megteremtéséhez, a nemzetközi politikai-gazdasági kapcsolatokban, belértve a Kínához fűződő kapcsolataikat is. Ennék első feltétele világ­szerte a béke megőrzése és megszilárdítása; így az el nem kötelezett országok nagy erő­feszítéseket tesznek e cél el­érése érdekében. ság »►bizonyítja az Olasz Kom­munista Párt egységkormány létrehozását célzó erőfeszítésé­nek helyességét« — mondotta a kommunista politikus. Francesco Cossiga pénteken kijelentette, hogy a jövő hét elejére az elnök elé terjeszti kormányának névsorát Az új miniszterelnök már megkezdte első, tájékozódó jellegű ta­nácskozását a politikai pártok képviselőivel. A marseflles-1 kikötőbe ér­kezett az »America« nevű re- nülőgépanyahajó, amely a Földközi-tengeren tartózkodó 6. amerikai flotta kötelékében tartozik. A hajó fedélzetén 80 katonai repülőgép állomáso­zik. Hivatalosan bejelentették, hogy az anyabajó a francia ha­ditengerészet harci gépeivel közös hadgyakorlaton vesz részt. A kambodzsai főváros re­pülőterére szovjet • repülőgép érkezett, fedélzetén gyógysze­rekkel. Az elmúlt tíz nap fo­lyamán ez a második szovjet egészségügyi szállítmány, ame­lyet az Aeroflot légitársaság gépei juttattak el Kambodzsá­ba. Az etiópjai ideiglenes kato­nai kormányzótanács újabb ki­nevezésekről határozott. A nemzetvédelmi miniszter posztjára a bejelentés szerint Teszfaje Volde-Szelasszié ez­redes került. A kormányban — az ország történetében elsőíz­ben — egy nő is helyet fog- 1 ->]: Deszta Bisau a pénzügy- miniszteri tárcát kapta. Todor Zsivkov, a bolgár Kommunista Párt KB első tit­kára találkozott Szófiában Ma­ri alosz Floo^kisszal, a Görög Kommunista Párt KB főtitká­rával. A megbeszélés során tá- 1 jékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és véleményt cseréltek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről. Brazíliában 100 ezer pedagó­gus szüntette be a munkát, kö­vetelve a kormánytól, hogy tel­jesítse béremelési ígéreteit. Az ország vezetése az oktatók egyik korábbi sztrájkjának ha­tására tett ígéretét a fizetések emelésére, most azonban elha­tározta, hogy decemberre ha­lasztja az intézkedést. Az or­szágban 110 ezer bányász is sztrájkba lépett. 25 család kezében összponto­sul az ország földterületeinek fele Paraguayban — állapítja meg a Juventund Rebelde ku­bai ifjúsági folyóirat. Hivata­los adatokra hivatkozva a lap közli, hogy a művelhető földek nagy része elsősorban a más­félezer külföldi vállalat és tu­lajdonos kezében van. Kilenc ember vesztette éle­tét, és húsz sebesült meg idáig a Santo Domimgó-x taxisofőrök immár két napja tartó sztrájk­ja során. A tüntetők és a rend­őri egységek összecsapása nyo­mán mintegy 500 embert tar­tóztattak le. A kolumbiai forradalmi fegy­veres erők (FARC) nevő ge- rillaszervezet 50 tagját fogták el . a hadsereg egységei — je­lentette be a katonai titkosszol­gálat szóvivője. A katonai őr­járatok számos fegyvert is el­koboztak. A Swissair svájci légitársa­ság bejelentette: 7 és 13 száza­lék körüli tarifaemelést hajt végre nemzetközi járatain. A légitársaság díjemelési javasla­tai — mintegy 8,5 százalék az európai, és észak-amerikai já­ratokon, 7 százalék a japáni és 13 százalékos a dél-keletázsdai vonalokon — szeptembertől, a i kormány jóváhagyása után. lép­nek életbe. Jan Szydlak lengyel minisz­terelnök-helyettes, a LEMP KB PB tagja fogadta Varsóban Gerhard Weist, az NDK mi­niszterelnök-helyettesét. A be­szélgetés során a két politikus áttekintette az NDK és Len­gyelország közötti gazdasági és tudományos—műszaki együtt­működés kérdéseit. A bábrezsim ellen A zimbabwei hazafias erők újabb akciókat indítottak Mu- zorcwa püspök bábrezsime elit". Képünkön: Joshua Nko- mo a Hazafias Front társelnöse egy Lusaka környéki mene­külttábor ifjú lakói között. JS ISO. napon Technológiád és biológiai kí­sérleteket végzett tegnap űr­tartózkodásának 160. napján Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. A befejezéséhez kö­zeledő tudományos-műszaki program keretében a KRT— 10 rádióteleszkóp segítségével a földfelszín és a világóceán egyesrészeit, feltérképezik, il­letve a pülzárok rádiócsilla- gászti megfigyelését végzik el. Ljahov és Rjumin két tech­nológiai kísérletet is végre­hajtott a »krisztall« olvasztó- kemence és a »párologtató« elnevezésű berendezés fel­használásával Folytatják a biológiai megfigyeléseket is. .Változatlan körülmények kö­zött tartják azokat a növénye­ket, amelyek fejlődését hóna­pok óta követik. Az űrhajósok egészségi ál­lapota a héten elvégzett komplex orvosi vizsgálat ta­núsága szerint kitűnő. A pa­rancsnok pulzusa 60-at, a fe­délzeti mérnöké 55-öt üt per­cenként. Vérnyomásuk 135/60, illetve 130/60 higanymülimé- ter. Az űrkomplexum berende­zései jól működnek. Bolíviai huzavona Bár vészesen közeledik Bo­líviában az elnök ünnepélyes beiktatásának napja — jó né­hány latin-amerikai államfő és Carter elnök felesége is hivatalos a ceremóniára —, mindmáig nincs elnöke az or­szágnak. Pontosabban szólva: rendben tartották a választá­sokat, amelyeken néhány kör­zetben a jobboldali jelölt Vic­tor Paz Est enssoro javára hamisították az eredményt. Bár a baloldal jelöltje Hernan Slies Zuazo kapta a július ele­jét tartott választásokon a többséget —, a parlamenti vitában egyelőre nincs dön­tés. A jobboldal ugyanis köröm­szakadtáig ragaszkodik hatal­mához, s a törvényhozásban helyet foglaló 144 politikus közül 64 Estenssoro híve, el­lenlábasa pedig mindössze 46 képviselőt sorakoztatott föl maga mögött. Bolívia alkot­mánya viszont előírja, hogy ha a jelölt a választásokon nem szerzett abszolút többsé­get, az elnököt a parlament nevezi ki. A hosszú huzavona miatt a országban egyre feszültebb a helyzet. Csütörtökön La Paz, a főváros élete szinte megbé­nult a bolíviai munkás köz­pont által hirdetett nagysza­bású sztrájk következtében. A munkabeszüntetés oka: a vá­lasztási csalás miatti tiltako­zás. Hosszabb idő után most először véres összetűzésekre is sor került, amelyekben egv személy életét vesztette, ha­tan megsebesültek. Ha a ziáros határidőn belül a törvényes keretek között megválasztott baloldali politi­kus nem foglalhatja el helyét az ország élén, a belpolitikai helyzet bizonyára tovább éle­sedik. A baloldal erejét, az ország közérzetét híven tük­rözte az elnökválasztás ered­ménye, s aligha valószínű, hogy a legmagasabb közjogi méltósága tisztségét egyköny- nyen átengedjék a jobboldal­nak. Sajnos, a parlamenti vita kimenetelében olyan tényező­vel kell számolni, amely sem­miképpen nem kedvez a vá­lasztások győztesének. Hugo Banzer, a korábban megbuk­tatott diktátor hívei szám sze­rint 21 mandátummal rendel­keznek a törvényhozásban, s így ők jelentik a mérleg nyel­vét. Az eddigi vitában' a je­lekből ítélve azért nem álltak még ki nyíltan Estenssoro mellett, mert. a jobboldali pol­gárság elnökjelöltjétől a jövő­re nézve fontos előnyöket sze­retnének a maguk számára ki­csikarni. Of. D. | KURDOK 4000 éve ország nélkül Barzani egyik fia, aki a kurd fegyveresek élére állt Irán­ban. Bőrük világosabb a kör­nyező népekénél, nem ritka köztük a kék szemű, szőke hajú sem. A férfiak jellem­ző viselete a színes kendő és a bő buggyos nadrág, vala­mint a ruházat eléngedhetet- len kelléke — a fegyver. A kurdokról van szó, erről a mintegy 15 milliós népről, amely laza törzsi szövetség­ben él évezredek óta a mai Törökország, Irán, Irak terü­letén. Számukat ezek az or­szágok igyekszenek a valós­nál kisebbként megjelölni. Az ok: viszonyuk a kurd nemzeti kisebbséggel soha­sem volt, $ jelenleg , sem rendezett. Törökországban például a nemzeti újjászületésként ér­tékelt Atatürk korszakban (a világi, polgári Törökország megteremtésének az idején) a vezetés tudni sem akart a kurdok jogos követeléséről, hogy biztosítsák számukra is az őket megillető jogokat. Máig sem változott a hely­zet, a hivatalos Ankara még nemzeti kisebbségnek sem is­meri él őket — noha nyole- mildióan élnek az ország ke­leti részein. Kurdok nem lé­teznek — mondják a török fővárosban, — csak »hegyi törökök«. Stabilitás hiány A térség politikai viszo­nyait az elmúlt évezredek- évszázadok során tartós sta­bilitás sosem jellemezte, ’ s ennek az egyensúlyhiánynak a kurdok itták meg a levét. A perzsa, az iszlám, a mon­gol, majd később a török hódítók szétforgácsolták, gyakran egymással is szem­beállították a kurd törzse­ket, A legalább négyezer éves népet a nyelv (a per­zsával rokon kurd nyelv), a közös kulturális örökség, majd a VII. században az iszlám felvétele egységessé forrasztotta. Bár mohamedán népről van szó, azt tartják, hogy a kurdok csak a ke­resztényekhez viszonyítva muzulmánok, azaz sosem ra­gadta el őket az iszlám bi- gottság. Így például a kurd társadalomiban a nők minden tekintetben egyenrangúak a férfiakkal. A mai Közel-Kelet politi­kai térképének kialakulásá­val egyidőben, a 20-as évek­ben kezdődött meg a kurdok tudatos küzdelme jogaikért, amiben szerepet játszott a kurd munkásosztály, értelmi­ség megjelenése. Felértékel az olaj A Közel-Keletet világpoli­tikai-stratégiai szempontból hallatlanul felértékelő olaj csak bonyolította a kurdok helyzetét. Irakban például a mintegy másfél-kétmillió kurd lakta északi területe­ken van az ország óriási kő­olaj vagyon,ának több mint a fele. A bagdadi vezetés már csak ezért sem volt hajlandó mind a mai napig a meg­ígért jogokat a kardoknak megadni. Ami Irakot illeti, a kurdok számára az első re­ménysugarat az angolbarát királyi dinasztia 1958-as bu­kása villantotta fel. Kászim, a győztes forradalom vezetőt je azonban a kezdeti ígére­teik után, egyre inkább szem­beszegült a kurdokkaL Utód­ja, Aref marsall még kemé­nyebb kézzel látott neki a kurd kérdés fegyveres meg­oldásának. A kurdok - — Musztafa Barzani, a legen­dáshírű vezér irányításával — fegyverrel válaszoltak. Ejtsünk néhány szót Bar- zaniról, a kurd függetlenségi mozgalom vezető alakjáról* akit az idén tavasszal te­mettek el iráni területen lé­vő szülőfalujában. Barzani, mint a mozgalom politikai (Kurd Demokrata Párt) és katonai vezetője középutas, minimális programot vallott, hogy valamennyi kurdot (föl- desurat és zsellért, gazdagot, szegényt) a nemzeti felsza­badító háború megvívására összefoghassa. Ellenezte a társadalmi reformokat, attól tartva, hogy ezekkel szembe­fordítja a mozgalommal az észak-kurdisztámi törzsfőnö­köket. Nézeteire bizonyos be-, folyással volt az az időszak- amit emigrációban a Szov­jetunióban töltött a haladó iráni kurd autonóm állam 1946-os leverését követően. Barzani halálos ágyán kije­lentette: »Életem legnagyobb hibája az volt, hogy megbíz­tam az amerikaiakban.«. Sza­vai nyilván arra az időszak­ra vonatkoztak, amikor a kurdok bizonyos csoportjai­nak a CIA pénzt és fegyvert adott, hogy az USA-érdekek- nek ellentmondó iraki baa- thista rendszert ily módon is gyengítsék. A megoldás kulcsa A kurd önállósodási tö­rekvések legújabb szakaszát 1979 februárjától, az iráni sah-ellenes forradalom győ­zelmétől számítjuk. Iránban a lakosság mintegy 8 száza­lékát alkotják a hivatalos államvallástól, a siitizmustól eltérő, szunnita kurdok, aki­ket a sah idején kegyetlen a legteljesebb mértékben üldöztetések értek, jogaikat megtagadták. Khomeini és mozgalma győzelmével a kurdok arra számítottak, hogy sérelmeiket az új rendszer orvosolja. Minthogy azonban mindeddig érdemi változás nem történt, egyre több kurd vallja a né­zetet, hogy ismét fegyverrel kell jogaikért küzdeni. Te­gyük hozzá, az iráni, alapve­tően haladó irányú változá­sok ellenfelei, a nemzetközi reakció, a belső haladáselle­nes erők kihasználják azt a tétovázást, koncepció nélkü­liséget, amivel az iráni ve­zetés a nemzetiségi kérdést kezeli. Az nem megoldás, hogy Teherán páncélosokat, csapatokat vet be a kurdok ellen. Persze az sem szolgál­ná Irán ügyét, ha most egy- csapásra engednének a szél­sőséges követeléseknek és kisebb államok sokaságára hullana szét az ország. A ki­út, amelyre az iráni kommu­nista párt, a Tudeh idén már­ciusiban kidolgozott program­ja is rámutat: az új Iránon belül kell biztosítani a nem­zetiségeket megillető vala­mennyi jogot, beleértve az autonómia — a kurdok fő követelése — megadását is. S»f> i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom