Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

El nem kötelezettek Befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgyalások (Folytatás az 1.* oldalról) * termelési együttműködés te­rén az 19í!l—1985-ös időszak­ra. Kiemelték annak fontos­ságát, hogy a gyártásszakosí- tást' és a kooperációt kiter­jesszék az alkatrészek és a részegységek gyártására. Mind­ennek érdekében támogatják a vállal ajtók közvetlen 'kap­csolatainak bővítését. A kormányfők aláhúzták, hogy a két ország gazdasági integrációjának elmélyítésé­ben nagy jelentőségűek a kö­zös beruházások. Megelége­déssel szóltak arról, hogy a KGST egységes energetikai rendszerének részeként a ma­gyar—csehszlovák együttmű­ködéssel megépült a Vinnyica —Albertirsa közötti 750 kilo­voltos távvezetéknek Alber­tirsa—Göd közötti szakasza. Megépült az Adria kőolajve­zeték magyarországi szakasza. Megkezdődött a gaboikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer • közös építése. A miniszterelnökök áttekin­tették azoknak a tárgyalások­nak eredményeit, amelyeket a kéit ország központi tervező szerveinek elnökei a közel­múltban folytattak és jóvá­hagyták azokat. Rámutattak arra, hogy további erőfeszíté­séket kell tenni a tervegyez­tetés mielőbbi sikeres befeje­zésére. Fontosnak tartják, hogy megkezdődjék a gazda­sági- együttműködés program­jának kidolgozása az 1990-ig terjedő időszakra. Á két mi­niszterelnök kedvezően érté­kelte a magyár—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság tevékenységét. Hangsú­lyozták a két fél érdekeltsé­gét a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista- Köztársaság gazdasági együtt­működésének, árucserefor- galmánák további bővítésé­ben, az Í9S1—1985-ös Időszak­ra is. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájának a sokoldalú gaz­dasági együttműködés továb­bi elmélyítésében, és előmoz­dítják az integrációs célprog­ramok megvalósítását. Megelégedéssel állapították meg, hogy egészségesen fej­lődnék a kapcsolatok a kul­túra, az oktatás és a tudo­mány területén. Kifejezték i ' i ■— készségüket e kapcsolatok to­vábbi bővítésére. ■ A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke j az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szólva kifejezte kor­mánya szilárd elhatározását, hogy tovább erősítik a kát or- í szág szövetségét a Szovjet­unióval, a szocialista közösség többi országával. Hangsúlyoz­ták, hogy a két ország a Var­sói Szerződés szervezetének keretében fokozza internacio­nalista együttműködését a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, a leszedelésért, a vi­lág békéjéért és biztonságáért folytatott harcban. A miniszterelnökök tár­gyalásai szívélyes, elvtársi légkörben, a teljes nézetazo­nosság jegyében zajlottak le, és hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyí­téséhez, a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei testvéri barátságának erősíté­séhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Lubomir Strougalt, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnökét, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. • • • Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden hazaér­kezett. Útjára elkísérte Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hetényi Ist~ ván országos tervhivatali ál­lamtitkár, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Tor- dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Breinich Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökhe­lyettese. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Szekér Gyicla, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter, Várlconyj Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Varga József, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője. Jelen volt Stefan Bodnár, a Cseh­szlovák Szocaldsta Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára »felvételre keres 1 gépjármű előadót és 2 gyors- és gépírót. Jelentkezni lehet a gyár j rKvcv \ személyzeti t osztályán. Kaposvár, Mező Imre u. 15. í A KAPOSVÁRI HÚSKOMBINÁT \ SCWEISFURTH—KIRCHFELD Építésvezetősége bútorozott, összkomfortos lakásokat keres Kaposváron. Jelentkezés: 12-462-es telefonszámon (42022) Mondale Hua Kuo-fenggel találkozott Kétmilliárd dollár hitel A hivatalos látogatáson Kí­nában tartózkodó Walter Mon­dale amerikai alelnök és Teng Hsziao-ping kínai miniszterel­nök-helyettes kedden Peking- ben megállapodást írt alá az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kulturális cseréjéről és aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely rögzíti a két ország közötti villamos­energetikai együttműködést. Ez utóbbi értelmében Was­hington segítséget nyújt a kí­nai viilamosenergáa-termeilés fejlesztéséhez és a kínai vízi­energia hasznosításához. Mondale a keddi nap folya­mán kétórás megbeszélést tarfott a kínai fővárosban Hua Kuo-fenggel, a Kínai'Ál­lamtanács és a KKP KB el­nökével. A találkozón az ame­rikai alelnök átnyújtotta Car~ tér elnök amerikai látogatásra szóló meghívást tartalmazó le­velét Hua Kuo-fengnek. A Kínai Államtanács elnöke a meghívást elfogadta és tí- szontlátogatá&ra hívta meg Carter amerikai elnököt. Az amerikai alelnök ked­den sajtóértekezletet tartott. Ezen a kínai—amerikai kap­csolatok «-új, fontos állomásá­nak« nevezte pekingi látoga­tását és a kínai vezetőikkel folytatott tárgyalásait. Elmon­dotta, hogy «az egyenlőség, a barátság, viszonosság és a kölcsönös tisztelet elveit gya­korlati jelentéssel töltötték meg«, s erről tanúskodnak a látogatásakor megkötött egyez­mények is. Megerősítette, hogy Washington kétmilliárd dollár értékű hitelt nyújt Pe- kiingnek. Az amerikai alelnök pekin­gi tárgyalásaival egyidőben kedden a kínai fővárosban kétszáz vidékről érkezett tün­tető ülősztrájkba kezdett, hogy így tiltakozzon a tarto­mányi hatóságok túlkapásai ellen és orvoslást kapjon sé­relmeire. Meghiúsult a provokáció Viaszévá hazaérkezett Rokonok, barátok, ismerő­sök, érdeklődők s természete­sen riporterek fogadták ked­den reggel Moszkva Sereme- tyevó repülőterén az Aeroflot IL—62 típusú gépét, amelyet az amerikai hatóságok több mint három napon át nem engedtek felszállni a New York-i Kennedy repülőtérről. 112 utas és a személyzet tíz tagja volt gyakorlatilag fog­ságban, túszként, mert a ha­tóságok mindenáron meg akarták akadályozni Ludmitla Vlaszovátiak, a moszkvai Nagy Színház együttese táncosnőjé­nek hazatérését a Szovjet­unióba. A provokatív akció hátteré­ben az áll, hogy Vlaszova férje, Alekszandr Godunov balettáncos a szovjet szervek véleménye szerint mindeddig tisztázatlan, nem világos kö­rülmények között eltűnt. Az amerikai hatóságok ennek nyomán azt állítják, hogy Vlaszova nem saját akaratá­ból kíván visszatérni a Szov­jetunióba, hanem »erőszak­kal« kényszerítik erre. Bár Ludmilla Vlaszova a repülő­gép fedélzetén a leghatáro­zottabban visszautasította ezeket az állításokat, az ame­rikai különleges szolgálat kép­viselői arra akarták kénysze­ríteni, hogy a gépből kiszáll­va tárgyaljon velük. Mikor a táncosnő ezt megtagadta, erő­szakkal, sőt fegyverrel fenye­gették meg, majd megtagad­ták a géptől a felszáliási en­gedélyt, rendőrautókkal vet­ték körül, hogy meggátolják mozgását. A szovjet hatóságok erélyes fellépésére végülis azt a meg­oldást választották, hogy Ludmilla Vlaszova a gépen kívül, 'de szovjet hivatalos szervek jelenlétében tárgyalt az amerikai szervekkel, akik provokatív módon igyekeztek rábírni arra, hogy tagadja meg hazáját. A TASZSZ hírügynökség kedden hosszú kommentárban foglalkozik a meghiúsult pro­vokációs kísérlettel, s ebben leszögezi: durva és előre meg­fontolt szándékú akcióról volt szó. Olyan országban ke­rült erre sor, amelyben- állan­dóan a »szabadságról« és az »emberi jogok megvédéséről« hangzanak el szónoklatok. »Nem magánszemélyek, ha­nem hivatalos amerikai sze­mélyiségek csaptak hűhót a repülőgép ügye körül« — ál­lapítja meg a konrujaentár. ugyanakkor leszögezi: Lud­milla Vlaszova szovjet állam­polgárhoz méltó módon visel­kedett, a leghatározottabban szembeszállt minden kísérlet­tel — s ebben messzemenően támogatta őt a gép minden — ' túszként fogvatartott — utasa. Huszonnégy esztendeje Banduixgban, amikor a világ tömbökön kívülálló országai­nak politikai alapelveit meg­fogalmazták, még csupán ma- roknyian ültek a tárgyaló- asztalnál, Hat évvel később Belgrádban már'25 ország so­rolta magát az el nem köte­lezettek csoportjához. Ma pe­dig kilencvennél több állam képviselői készülnek a hato­dik csúcstalálkozóra, amely szeptember első napjaiban kezdődik Kuba fővárosában. A számok önmagukban is jelzik, hogy milyen gyorsan fejlődött ez a mozgalom. Az adatok azonban aligha feje­zik ki azt a politikai súlynö­vekedést, amely révén mint­egy másfél évtized alatt a nemzetközi viszonyok kétség­kívül fontos tényezőjévé vált az el nem kötelezettek moz­galma. Polarizálódó világunk­ban jövőt meghatározó jelen­tősége van annak, hogy a Föld országainak jó kéthar­mada merre halad, több mil­liárd ember nevében milyen politikát követ. örvendetes a tény, hogy az el nem kötelezettek mozgal­mának alapelvei nem váHoz- t, k, sőt az évek során a ha­ladó politikai tendenciák szellemében fejlődnek to­vább. Változatlanul alapvető feladatuknak vallják a ki- zsákmánvo’ós, a gyarmatosí­tás és újgyarmatosítás, a faj­üldözés elleni következetes harcot az antiimoerializmus, a nemzeti felszabadulás, az emberi jogok, az országok és népek függetlenségére, szu­verenitására, a leszerelés, az igazságos gazdasági-társa­dalmi viszonyok elveinek tá­mogatását. Azt is látni kell azonban, hogy a mozgalom részvevői sokfélék, hiszen országaik között a legkülönbözőbb tár- sadalmi-gazdasági-politikai berendezkedésűek találhatók. Vannak olyanok, amelyek év­tizedek óta következetesen építik a szocialista rendszert s olyanok is, amelyek kifeje­zetten tőkés viszonyok között fejlődnek. Politikailag hala­dók és igen konzervatívak egyaránt tagjai az el nem kötelezettek csoportjának. Természetes hát, hogy rend­kívül nehéz megtalálni azt a közös nevezőt, amely össze­kapcsolja az ideológiájukban, politikájukban, érdekeikben annyira különböző államokat Éppen ezért az el nem kö­telezettek ' mozgalmának a legnagyobb problémája ma az egység. Hiszen keliő inten­zitású egység, az arra való ál­landó törekvés ríélkül nem tölthet be hatékony és pozi­tív szerepet a világban sem­milyen mozgalom. Márpedig a havannai konferencián szá­mos olyan világpolitikai prob­léma került . napirendre, amelynek megítélésében elő­zetesen nem . tudtak elfogad­ható kompromisszumra jutni. Ilyen volt például a legutób­bi colomból értekezleten Kambodzsa képviseletének és Egyiptom esetleges kizárásá­nak kérdése. Jón éllány or­szág, a mai kambodzsai rea­litásokat figyelembe véve, a januárban hatalomra jutott népi kormányt, mások vi­szont — »vietnami beavatko­zásra« hivatkozva — az el­űzött, népirtó rezsimet tekin­tik Kambodzsa jogos képvi­selőjének. Ahogy egy snr ország Egyiptom kirekesztését szorgalmazza az Izraellel kö­tött különbéke miatt, úgy az amerikai politikához közelál­ló államok ezt nem hajlandók támogatni. Sok kisebb-na- gvobb ellentétet lehetne még felsorolni, ami • igazolhatná, hogy a korábbinál több és nagyobb belső nehézséggel küzd az el nem kötelezettek mozgalma. Elhamarkodott lenne azon­ban azt a következtetést _ le­vonni, amelyet a tőkés világ számos sajtóterméke tenden­ciózusan sugall: nevezetesen azt, hogy a mozgalom meg­oldhatatlan válságba került, s a »végsőket rúgja«. Hiszen a legtekintélyesebb tagorszá­gok vezetői következetesen hangsúlyozzák, hogy az ellen­téteknél erősebb a közös szán­dék, korunk pozitív folyama­tainak támogatására. S jen­nek érdekében az él nem kö­telezettek hajlandók a komp­romisszumra, mert-' jól látják, hogy a nagy nemzetközi poli­tikai befolyást szerzett moz­galom szerepe, eredmény ea működése forog kockán. Ha­vanna tétje és fő témája ép­pen az lesz, hogy mit tegye­nek az egység megszilárdítá­sáért, a mozgalom haladó jel­legének erőteljesebb érvénye­sítéséért. A. K. Indokról a nácik gondoskodtak „Vas idegek, kemény elhatározás..,” Három hét telt el a Heyd- rich által kiadott parancs és a között, hogy Naujodks megkapta az utasítást az ak­ció végrehajtására. Ezt az időszakot az SS Sturmbann- .fühxer öt megbízható embe­rével együtt Gleiwitzben, egy ottani kaszárnyában töltötte. A »konzerveket« — vagyis azokat a szerencsétlen rabo­kat, akiket koncentrációs tá­borokból választottak ki, hogy lengyel egyenruhába öltözte­tett elesettekként szolgáljanak a lengyel támadás bizonyíté­kául. mintegy 70 km-re a ha­tármenti rádióadótól. Oppeln- bem gyűjtötték össze. Müller, a Gestapo főnöke személyesen adja át majd Naujocksnalf őket, ha üt az óra. Az akció megszervezésében az Abwehrnek, vagyis a had­sereg hírszerzésének is jutott feladat: a szükséges eredeti lengyel egyenruhák, fegyve­rek, zsoldkönyvek és egyéb iratok megszerzésére ugyanis a katonai kémszolgálat ka­pott megbízatást. Az SD és az Abwehr között Groscurth alezredes töltötte be az ösz- szekötő tiszt szerepét. Stutt­gartban 1970-ben megjelente­tett naplója szerint ő magá­tól Himmler tői. az SS és az SD legfőbb főnökétől kapta meg az »igényt«, amelyet az­tán. a saját főnökének. Cana- rismak továbbított: 150 len­gyel egyenruhát kell szerezni, a megfelelő, tartozékokkal. Himmler azt sem titkolta, mi célt szolgál a megbízatás. Miközben a német—lengyel határon már minden készen állt a háború ürügyének meg­teremtésére, a birodalmi kan­cellária körül lázas diplomá­ciai tevékenység folyt még a háború megakadályozására. A Führer háborút akart, de mégis úgy kellett tennie, mintha legfőbb erőfeszítése a vérontás elkerülése volna. Va­lójában azonban augusztus 22-én már a támadás napját is eldöntötte. Halder tábor­nok. a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke jegyezte föl hadinaplójában: »Y-nap: VIII. 26. (szombat) végleges — több parancs nincs«. Az időpont meghatározásá­ra azután került sor, hogy Hitler az Obersalzbergben emelkedő berchtesgadeni »sasfészké«-be hívta a német hadsereg legfőbb parancsno­kait és kétszer is beszédet in­tézett hozzájuk. A háború megindításához mindent ked­vezőnek ítélt. Mindenekelőtt a személyi feltételeket: Né­metország élén ő áll, Olaszor­szág élén Mussolini. A világ harmadik nagy .»személyisége Franco azt biztosítja, hogy Spanyolország ha nem is lép be a háborúba, de semle­gesként őket támogatja. A másik oldalon viszont Angliá­ban és Franciaországban hiá­nyoznak a mértékadó embe­rek, az ellenfeleknek olyan vezetőik vannak, akiket még a középszerűség mércéivel sem lehet mérni. Nem uralkodók, nem a tett emberei. A politikai helyzetet is kedvezőnek tartotta: most kell tehát lecsapni, mert 2—3 év múlva minden megváltoz­hat. Senki nem tudja, hogy meddig fog ő, a Führer élni, márpedig a németek csak ve­le győzhetnek. Végkövetkezte­tése: Németország nem veszít­het, csak nyerhet. A gazdasá­gi helyzet olyan, hogy hódí­tás nélkül néhány esztendeig tudnának csak kitartani. Te­hát: »Kíméletlen elhatározott­sággal vállalnunk kell a koc­kázatot. A politikusnak épp­úgy, mint a hadvezérnek.. Vas idegek, kemény elhatáro­zottság ...« Hitler azért tekintettel volt a tekintendőikre: egyáltalá­ban nem mindegy, hogy mi­lyen a háborús ürügy, Bizal­masának, Albert Speernek így nyilaitkozott: »Ezúttal elkerü­löm az 1914-es hibát. Minden attól függ, hogy a másik ol­dalra kenjük a vétkességet. 1914-ben ezt nagyon hanyagul csinálták. A külügyminisztéri­um fogalmazványai most is egyszerűen használhatatla­nok. A legjobb, ha magam fo­galmazom a jegyzékeket«. (Azokról a jegyzékekről volt szó, amelyekben a háború előestéjén a birodalmi kor­mány Nagy-Britannia jegyzé­keire válaszolt.) Ugyanazon az estén — nyilván kikapcsoló­dásképpen —■ Hitler újra j megbeszélte Speerrel egy ter­vezett csodapalota részleteit. I Hitler náci vezetők társaságá­ban egy »Véderőkiállításon«. Több mint 25 millió köbmé­teres, csupa márvány épüle­tet akart emeltetni a háború után Berlin szívében, a Hit­ler Adolf térnek elnevezendő hatalmas térségen. A kancel­lár palotáját és hivatalát, a hadsereg főparancsnokságát és a Reichstagot akarta elhe­lyezni a melléképületekben. A hatalmas kupolacsarnok közepén halála után szarko­fágját helyezte volna el: a világ legnagyobb építészeti alkotásában a világ legna­gyobb hadvezére... (Következik: A birodalmi kormány eltökélt szándéka) Pintér István Havanna előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom