Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
iüiiialieiyi a Balaton-part A pincéi* a vendég elé megy A zavartalan pihenésért Siófok, Csárdás étterem. Déltájban az asztalokon a foglalást jelző táblácskák mulatják: csoportokat várnak ebédre — de akad szabad asz- lal is. A pincérek közül mindig akad *egy, aki az éppen belépő vendég elé siet, s helyet kínál a teremben. — A vendéglátásban meghatározó fontosságú, milyen az összhang a pincérek között Nálunk a Csárdásban például két brigád váltja egymást, de mindannyian együtt egy szocialista brigádban dolgozunk, Tavalyi munkánkkal . kiérdemeltük a vándorzászlót, az üzlet pedig az állandóan nyitva tartó üzletek kategóriájában a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat níy ódíját. Mindehhez persze tényleg el kellett érnünk azt a nívót, amelyet később rend- f. 'eresen ellenőriznek, hogy tartjuk-e. így mutatja be munkahelyét Mayerhofer László, a Csárdás egyik pincére. Az étterem teíen-nyáron üzemel — évi forgalma mintegy tízmillió forint —, s természetesen ilyenkor, az idegenforgalmi főidényben éri el tetőfokát a vendégjárás. — Nyáron főként csoportokat fogadunk, köztük sok külföldit, főként lengyeleket és osztrákokat — magyarázza a pincér, vagy ahogyan ő he- Jvesbít, felszolgáló. Ma már ugyanis nincs pikoló, pincér es főúr, csak felszolgáló és mosogató sincs, hanem kony- halány. — Magyaros ízekkel szolgálunk, ezt keresik, ezért önnek hozzánk szívesen a külföldiek is, é6 ez illik az üzlet nevéhez. A mai étlapról például a kétszemélyes Csárdás-tálat ajánlom a vendégeknek többek között, de sokan kérik a bélszín változatait és a nyírségi gombóclevest. Nemcsak ajánlom az ételt, hanem elmagyarázom az összetételét is, így a vendég tudja, mi kerül eléje az asztalra. Az udvariasság, az előzékenység hatására a még oly ingerlékeny vendég is megnyugszik, és türelmesen kivárja azt a huszonöt percet, amíg a megrendelt rántott csirke áfsül. Egyébként nem váratják soká a vendéget, mert — így mondja Mayerhofer László — a csoportok nem azért jönnek a Balatonhoz, hogy étteremben töltsék az idejüket, — Nyárom igencsak »nagy a hajtás« az éttermekben a tóparti területeken, de szó sincs kíméletlen munkáról. Feleségem a Borharapóban felszolgáló, fordított műszakban dolgozunk, de a szabadnapokat összehozzuk, és így együtt is pihenhetünk. A vizet, a strandot mindketten kedveljük, én azonkívül a horgászást szeretem. Annyit vagyok emberek között, hogy ha rossz az idő, műszalkváltás után inkább a pecázást, a csöndet választom... Ha elmúlik a szezon, feleségem a Pannónia téli foglalkoztatójában dolgozik, én továbbra is a Csárdásban szolgálok feL a vendégeknek. Mayerhofer László elnézést kér: vendég foglalt helyet az ő »placcán«, siet fölvenni a i rendelést... Címként ezt Is leírhattuk volna: 140 nap az üdülőkért — ugyanis egy évben ennyi ideig fogadja a beutaltakat o SZOT ezüstparti üdülőkomplexuma. Fogadja és ellátja mindennel, ami a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz kell. Egy- egy turnusban mintegy másfélezer vendég élvezi a gondos kiszolgálást. A személyzet azon van, hogy a két hét elteltével mindenki szép emlékekkel, gazdag élményekkel térjen haza. Mi kell mindehhez? Kellemes környezet, soksok stran.didő — az sem árt, ha az időjárás esetenként a kirándulásnak kedvez —, ízletes és bőséges étek, választékos progrma. Az időjárás kivételével mindezekről emberek gondoskodnak! Az első és az utolsó csoport felnőttekből áll, a közbeeső időszakban gyermekek ragvcsaládok is pihennek itt. Kiszolgálásukról és a komplexum rendjéről, tisztaságáról, a környezet állandó rendben tartásáról hatvan állandó és százhatvan időszakos dolgozó gondoskodik. — Állandó személyzetünk zöme a konyhán és a karbantartóknál dolgozik, nekik a szezonon kívüli időre is biztosítunk kereseti lehetőséget — mondta Ángyán József né főkönyvelő. — Az időszakosokból egyre nehezebb hozzájutni a szükséges létszámhoz, ezért különösen jól jött most, a főszezonban a Soproni Vendéglátóipari Szakközépiskola segítsége: negyvenhat diák * dolgozik nálunk egy hónapig Hosszú autósor várakozik I <ellén a 67-es és a 7-es főút találkozásánál, A gépkocsik nem tutinak a főútra kihaj tani. Szerencsére rendőrök érkeznek, s karjelzéseik nyomán megszűnik a ki tudja mióta összegyűlt »dugó«, a forgalom egyenletessé válik. k' nem győzzük. Nagyon kellene t a 7-es és a 67-es csomópont- k nái, s talán még Boglárlelle- központjában is egy lámpa- rendszer, hogy a forgalconirá- nyitás ne vegyen el tőlünk a annyi időt, s több jusson az- ellenőrzésre — mondja Zrínyi Ferenc zászlós, a fcxnyódi közlekedési őrs dolgozója. Tizenhatodik éve teljesít I szolgálatot a rendőrségnél a | Balaton partján, sok a tapasz- jj talata. Ismereteinek többségét I a közlekedésben szerezte. — Melyek a gyakori szaI bálysértések? — Elsősorban az áthaladási elsőbbség meg nem adása, a j hazai és a külföldi járművezetők részérői is. fennek következtében gyakran történik ; halálos végű vagy súlyos sé- j rülésekkel járó baleset. Ka- j nizsa és ßalatonkeresztür kö,- f zött, az említett csomópontnál | tavaly például nyolc halálos ' baleset történt emiatt. Gya-ko- | rí, főként az esti órákban a ; gyorshajtás. Sajnos, még az útkereszteződéseknél, a kijelölt gyalogátkelőhelyeknél sem csökkenti a járművezetők egy része a sebességet. Gondot okoz a gyalogosok figyelmetlensége, szabálytalansága. Fonyódon például rövid távolságon belül három kijelölt gyalogátkelőhely is van; a strandra, a vasútál lomásra, vagy a halsütőhöz igyekvők jó részt mégsem a biztonságukat védő kijelölt helyet választják, hanem a rövidebb. szabálytalan utat. S a tilos jelzést, a rendőr karjelzését [ figyelmen kívül hagyják. — Nincs veszélyben a forgalomirányító rendőr élete? — Előfordult már. hogy a szabálytalanul, figyelmetlenül haladó génkocsi miatt, el kellett lépnie a helyéről, mert különben baleset történik! S még egyet: indokolt lenne a 1 7-es és a 67-es csomópont közvilágítását korszerűsíteni, mert este a sötétben nagyon rosszak a látási viszonyok, Grófnál vásárolnak Van itt minden ! Játék és sportszer, üveg-porcelán, tőkehús fóliába csomagol tan, háztartási és vegyi áru, élelmiszer, edény, zöldség-gyümölcs stb. S mindez nyolcvan négyzet- méteren ... Ezerötszáz— kétezer ember fordul meg a balatonlellei 435-ös ABC-üzletben egy »-gyenge« napon. Valaha hétmilliós bevételt terveztek, • ma már a huszonnégymillió forintos t forgalomnál ’ tartanák évente. Hát hogyne, amikor egy ilyen nyári hónapban a 4 200 000 forint is megvan! — Csatát nyertünk a tőkehússal — állítja Gróf László, aki hét éve dolgozik itt vezetőként. Akkor nyitották a boltot. — A másik döntő ténye- jző: házhoz szállítunk. Gyermeküdülőkbe, KISZ-táborba ba. Schmidt József kirendeltségvezető az itteni kereskedői szellem jellemzésére még azt is elmondja, hogy a Gróf-féle rugalmasságnak híre van: ha Bogláron jó kenyeret sütnek, bizonyos, hogy ebben az ön- kiszolgálóban az kapható! Ha máshol nincs »folyékony ke- nvér«, azaz sör, itt beszerezhető, mert az üzletvezető az esős napokon is mer hozatni. Ez persze átvételi többletmunkával jár. Vállalják.' — Milyen feltételek mellett? — Tizennégyen dolgozunk tt, ez hatvanszázalékos mun- caerőhelyzelet jelent. A szak- j ;épzettségi szint sem megfe- * elő. Tízórás a munkaidő, de nár nyitás előtt át kell venni tz árut, az ebédszünetben ta- ;at'ílunk, s újra feltöltjük áru- ■al a polcokat. Este zárás után igya néz a munka vár ránk. Ottjártunkkor megnéztük, hogy az egyik júliusi hét végén — ekkor 1400 beutaltat látott el napi négyszeri étkezéssel a konyha — miből mennyit használtak fel. Szombaton 130 kiló sertés- és 100 kiló marhahús, vasárnap 155 kiló sertés- és 12 kiló maiv hahús került az asztalra különféle étkek formájában. Naponta öt mázsa kenyeret, ^600 zsemlét, 400 liter tejet fogyaszt az üdülő. A konyha törasszeméjyzete az 1970. évi nyitás óta itt dolgozik, s »leereszteni« percekre sem szabad, Hiszen az ebédnek — megfelelő hőfokon — tizenkettőre az asztalon kell lennie. Válogatni három menü közül lehet, s ezek egyike mindig kímélő étel, így a diétások is megtalálják a nekik valót. A programokról a négytagú kultúr csoport gondoskodik Balázs Mária, a kis közösség vezetője mondta: — A szociálturisztika keretében külföldieket is fogadunk, nekik természetesen külön programokat állítunk össze. Minden, épületben táblán,- hangszórón tájékoztajuk a beutaltakat arról, amit szervezünk, amire jelentkezni lehet. Aszfaltrajzversenyt rendeztünk például a gyerekeknek —• százhatvarian. vettek részt a vetélkedőn —, s a legjobb alkotások szerzői jutalomként pómin lovagolhattak. Koncertek, hajókirándulások. ORI-műsorok, női futballmérkőzések — nehéz lenne felsorolni, mi mindennel igyekszünk elérni, hogy a vendégek jól szórakozzanak. Az olvasás' híveit ötezer kötetes könyvtár várja, ahol Csiszár Elekné segít a válogatásban. A beutaltak nem sokat tudnak arról, mi történik a »ku- liszsák mögött«, hányán és milyen munkával fáradoznak azért, hogy az üdülés valóban felüdülést nyújtson. A személyzet tagjai közül sokan végigdolgozzák a nyarat a vízparton anélkül, hogy egyszer is megmártóznának a Balatonban ... Legszebb a francia — Így van ez Boglárle'He központjában, a gyógyszertárnái, Fonyódon, a hajóállomásra vivő úton, azután a Bala- tonkereszlúr és Nagykanizsa között, levő csomópontnál. A reggeli meg a délutáni csúcsidőben rendszeresen irányítjuk a forgalmat? ám ha egy kissé borús, rossz az idő, akkor egész nap csúcsforgalom van Gépkocsik »bolyonganak«, Gróf László huszonöt éve dolgozik a szakmában, ebből huszonegyet együtt a feleségével jóban-rosszban. Valamikor, régen kereskedő lakott a házukban; így szerette 'meg a pályát a mostani üzletvezető. S, ha a neve ismerős, az sem véletlen: évekig rúgta a labdát NB Il-es játékosként Siófokon, Kaposváron. Lapozgatok a panaszkönyvben, de panasz helyett dicséreteket találok. Helybeliektől, debreceni lakostól, pestiektől. — Német, cseh szót is hallottam az üzletben. Hogyan értik meg a külföldieket? — Négyen beszélünk németül. A tanulók. német nyelvórákat is kapnak. A következő ötéves terv első felére, megérnek majd a feltételek, hogy a leilei 435-ös ABC-t bővítsék, erre nagy szükség van. Az üzletvezető már arról a boltról beszél, én pedig ezt kérdezem tőle: — Mit mond el az új tanúéinak? — Azt, hogy már az első lap döntsék el: élethivatást 'ólasztanak-e, vagy ideiglenes ;ereset.i lehetőséget. Mert ez tt — szolgálat! Zöld színű útlevél fekszik > az asztalon. A borítójára nyo- | mott sokféle krikszkrakszból | ítélve valamelyik arab ország- | bel érkezett a gazdája. A fiatalember mindenféle színes! papírpénzt szedeget elő körülbelül hat szebéből, kisimítja. [ sorba rakja, odaáll az üvegablakhoz. Fürge ujjú hölgyek számolják a bankókat, szoroznak, j osztanak, kivonnak, összead- : nak. Nemsokára egy köteg forinttal távozik a zöld útieve- j les. És jön a következő ven- I dég, más színű okmányokkal | és másféle pénzzel . . . Kadlicskó Józsefné, a siófoki Siotouv iroda valutapénztárosa mosolyog: — Mi nem is nézzük pénznek. Egyszerű munkaeszköz. Pénzt csak akkor jelent, ha hiányos a kassza, és fizetni kell. — Mi történik, ha nem stimmelnék ? — Nem tudom. Tíz éve nem fordult elő ilyesmi. Valahogy fizetnünk kellene, de a lebonyolítást nem ismerjük. Mindig egyezik a pénztár. — Hányféle pénzzel találkozott már? — Ezt sem tudom, olyan j sok volt. A legszebb bankó a ! francia frank. A napokban váltottam kuvaiti pénzt. Ezt neon ismertük, sohasem találkoztunk még vele. Azonosítottuk a könyvből, megnéztük az [ árfolyamot, azután már csak í rutinmunka az egész. | . — Miből van az idén a kelőbb? — Csehszlovák koronából,' NDK és NSZK márkából, osztrák schillingbői. Sokat váltunk. De sorbaállás nincs, hárman dolgoznak, gyorsan megy, mert gyakorlott emberek vannak itt. A vendégek sem türelmetlenkednek. Csak néhány NSZK-beli vitatkozik, kevesellik a kapott forintot.. — Hogyan lehet valaki valutapénztáros? — Ha becsületes és számolni is tud, nincs akadálya. Persze nem könnyű bejutni. Azután oktatás, szigorú ellenőrzés melletti munka következik. Majd az első önálló nap után a keze-lába remeg, egye- zik-e minden. Később a resz- ketés elmarad. — A valuta vonzó ügyeske- dési lehetőség. Itt rengeteggel találkoznak. Nem nagy a kísértés ? — Minket nem szédít meg. — Sokan esküsznek rá, hogy a valutával foglalkozóknak mindig van egy kis »maszek« szerzeményük. — Én ilyenről még nem hallottat). — Tíz éve dolgozik itt. Hasz- szú idő. Ez alatt egyetlen feketéző sem próbálta megkísérteni? — Soha. Odakint többen nézegetik az árfolyam táblázatot. Számolgatnak, örülnek vagy bosszankodnak. Az év első felében 4.8 millió külföldi látogatott hazánkba, 79 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor, az Országos Idegenforgalmi Hivatal most elkészült gyorsmérlege szerint. Jugoszláviából 23, Ausztriából pedig 03 százalékkal többen érkeztek, mint a múlt év első felében. Ugyanez idő alatt 1,7 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 33 ezerrel több, mint 1978 első felében. A legtöbb turistacentrumban igen élénk a forgalom. A Balaton déli partjának kempingjeiben az év első felében 3 százaléklcal kevesebb vendég szállt meg, mint tavaly ilyenkor. A fizető-vendéglátó szobákat viszont 14 százalékkal többen bérelték. 3 százalékkal nőtt a hazai turistaforgalom. A szocialista országokból 20, a tőkés országokból pedig 57 százalékkal több vendég érkezett a Balaton déli partjára, mint egy évvel korábban. Főleg sok lengyel, cseh, NDK-beli, osztrák, jugoszláv éS nyugatnémet turista kereste föl a partot. Ellátásuk, kiszolgálásuk nagy feladatot ró az itt működő kereskedelmi és vendéglátó vállalatokra, összeállításunkban azokat kívántuk bemutatni, akik a. rokkanó hőségben, a nagy vendégforgalom idején is helytálltak, dolgoztak azért, hogy jól érezze magát, aki pihenni, szórakozni, kikapcsolódni érkezett a Balatonhoz. ÄII a forgalomban...
