Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

Szovjet—kínai kapcsolatok Kezdeményezésekben nem volt hiány •Csak kölcsönös erőfeszíté­sekkel érhető el« a szovjet— kínai kapcsolatok megjavítása — mutat rá Igor Alekszand- rov aláírással közölt cikkében a tegnapi Pravda. »Ha a kínai fél valóban jóakaratról és re­alizmusról tesz bizonyságot, akkor a dolog a Szovjetunión nem múlik« — hangsúlyozza a cikk szerzője. Ezután em­lékeztet a kínai országos népi gyűlés második ülésszakára, majd így folytatja: Ami a Szovjetunióhoz fű­ződő viszonyt illeti, sajnálat­tal kell megállapítani, hogy Craxi dilemmája Nagy meglepetést okozott Olaszországban Bettinó Craxi jelölése a kormányfői tisztségre. Amikor Ugo la Maifát, a köztársasági párt nagy tekintélynek örvendő elnökét annak idején megbíz­ták a kabinet megalakításá­val, őt még valamiképpen elfogadták a római -szent háromszögben«, vagyis a mi­niszterelnökség palotája, a képviselőház és a ' szenátus berkeiben. A 45 éves Craxi- nak adott megbízás azonban megrengette a paloták falait. Itáliában hozzászoktak már a kormányválságokhoz. Szer­dán kezdte meg tárgyalásait a szocialisták vezére a köz­társaság 42. kabinetjéről, s a »strandkormány«, vagy a »hídkormány« fogalmát is a Tiberis partjáról kapta szárnyra a világhír. Most azonban — persze ez a fo­gadkozás sem újkeletű — tartós kabinetet szeretnének az ország élére, s ha Craxi lenne az elnöke, akkor meg­dőlne a kereszténydemokrácia második világháború utáni hegemóniája. A Piazza dl Gesun, a ke­reszténydemokraták székhá­zéban éppen ezért hétfő óta tárgyalás tárgyalást ér. Szem­mel láthatóan megzavarta el­képzeléseiket Sandro Pertini államfő döntése, a szocialista politikus kijelölése. Craxit inkább ütőkártyának hasz­nálták volna, semmint fősze­replőnek egy olyan játszmá­ban, amelyben a kezükből ki­került az adu. Köteteket ten­ne ki a kereszténydemokrata párt finom húzásainak, oly­kor otromba, máskor rend­kívül elmés játékstílusának elemzése. A hatalom sáncait eddig derekasan védték, s ha a szükség úgy hozta, más pártokat fordítottak szembe egvmássaL Ezúttal azonban meglehe­tősen tanácstalanok. Igaz ugyan, hogy a szocialisták és a kommunisták viszonya az elmúlt másfél év alatt elhi- degült, s ahhoz sem fér kétség, hogy a kapcsolatok megromlásáért éppen a meg­bízott kormányfőt terheli a felelősség. Csakhogy a ke­reszténydemokraták berkei­ben éppúgy, mint másutt Ró­mában tisztában vannak az­zal, hogy a szocialisták irányvonalában néhányszor már tapasztalhattak jókora pálfordulásokat Erre utal az II Popolo, a keresztényde­mokraták központi lapja, amely máris »chilei távlatot« emleget, s attól óvja a ki­jelölt kormányfőt. Craxi számára most két lehetőség kínálkozik: vagy csakugyan megteremti a de­mokratikus és haladó erők széles körének együttműkö­dését, s ebben az esetben nem hagyhatja ki a kor­mányból a kommunistákat sem. Vagy végleg föladja a szocialista párt korábbi ori­entációját, s a keresztényde­mokratákkal osztozik a ha­talom koncain. Ebben az esetben viszont számolnia kell pártjának további gyön­gülésével, s áz ország sú­lyos gondjaiért vállalnia kell a felelősséget. Kétségtelen, hogy Craxi dilemmáira nehéz választ ta­lálni. S éppen ezért nem könnyű döntenie sem! Gy. D. az országos népi gyűlés szó­székét ismét arra használták fel, hogy rágalmakat szórja­nak a Szovjetunióra, megpró­bálják befeketíteni annak kül­politikáját, ellenséges kiroha­násokat intézzenek a szocia­lista Vietnam és számos más tetvéri ország ellen. Az SZKP KB lapja emlé­keztet rá, hogy szovjet rész­ről nem volt hiány a szovjet —kínai kapcsolatok megjaví­tását feladatul kitűző kezde­ményezésekben és javaslatok­ban. Kínai részről mindezeket a valóban konkrét és tárgysze­rű javaslatokat elutasították, vagy figyelmen kívül hagyták. Ilyen körülmények között va­jon kit illethet szemrehányás azért, hogy nem tették meg a megfelelő gyakorlati lépéseket és erőfeszítéseket a Szovjet­unió és Kína közötti kapcso­latok légkörének megjavításá­ra? A szovjet állam mindig szükségesnek tartotta, hogy a nemzetközi kérdéseket, köztük a legbonyolultábbákat is, bé­kés úton, kölcsönösen elfogad­ható módon, egyenjogú ala­pon rendezzék. Teljes mérték­ben vonatkozik ez a Kínához fűződő kapcsolatainkra is. An­nál is inkább, mert két szom­szédos hatalomról van szó, hogy a béke megbízható és tartós legyen. A lap befejezé­sül emlékeztet a szovjet ve­zető testületeknek a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának eredményeiről elfogadott nyi­latkozatára: »a komoly és po­zitív szovjet—kínai párbeszéd megfelelne az enyhülési folya­mat érdekeinek, átfogó jelle­get kölcsönözne annak. Talán hétvégére Carter változatlanul tanácstalan Carter amerikai elnök gaz­dasági vezetőkkel tanácskozott Camp David-i üdülőjében, ahoi hír szerint nagyszabású energiareformokat és kor­mányátszervezést készít elő. A Fehér Ház közölte, hogy az elnök elutasította a benzin­árak azonnali felszabadítására vonatkozó javaslatokat. Az in­tézkedés — az idei 40 százalék után — további 50 százalék­kal növelné az üzemanyag árát. Az elnök újabb energiata­karékossági intézkedésként kedden elrendelte: a középü­letéket, az üzleteket legfel­jebb 26 Celsius fokra fűthe- tik. Az előzetes tervek szerint télen a fűtést korlátoznák, legfeljebb 18 Celsius fokra. A kormány hosszú távú, tízéves energiatakarékossági programja új utakat is keres. A cél, hogy a 80-as évek vé­gére napi 2—5 millió hordó­val csökkentsék az Egyesült Államok olajbehozatalát — értesült a The Wall Street Journal. Carter véleménye szerint nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlen, hogy az or­szág csökkentse függőségét a külföldi olajtól, ezért — a háborús időszak példájára — központi kormányhivatalokat hoznának létre az energiagaz­dálkodás teljhatalmú irányí­tására és a műbenzm-program megvalósítására. Robert Strauss, Carter egyik bizalmas tanácsadója kedd esti tv-nyilatkozatában kije­lentette: várható, hogy — ha nem is azonnal, de a közeleb­bi jövőben — az elnök sze­mélyi változtatásokat hajt végre kormányában és a fe­hér házi apparátusban. Washingtonban arra számí­tanak, hogy Carter a hét vé­gére befejezi példátlanul hosszúra nyúlt Camp David-i tanácskozásait, s talán már pénteken ismerteti terveit. (MTI) BÉCS — ENSZ-VÁROS A rekordok háza A hetedik találkozó HÍREK A V A Portugál Szocialista Párt kedden követelte a kormány­tól, hogy szakítsa meg diplo­máciai kapcsolatait a Somoza rendszerrel, ismerje el a nem­zeti újjáépítés kormányát és adjon magyarázatot azokra a híresztelésekre, amelyek sze­rint portugál cégek fegyvert szállítanak a nicaraguai dik­tátornak. A Voyager—2 amerikai űrszonda váratlanul kitűnő minőségű képpel lepte meg a pasadenai űrközpont munka­társait: a Földre küldött fényképen tisztán kirajzoló­dik a Jupiter gyűrűje, ame­lyet a Nap élesen megvilágít. Nem sakkal korábban meg­szakadt minden összeköttetés a Voyager-rel, s a földi irá­ny ítóközpontbap már nem szá­mítottak újabb képekre bizo­nyos pályamódosítások előtt A jó minőségű felvételek hoz­zásegítenek abhoz, hogy meg lehessen határozni a gyűrű összetételét és egyes alkotó­elemednek méretét Szerdára csaknem teljesen megbénult az élet Peru több városában, miután a megélhe­tési költségek emelkedése miatt a szakszervezetek ked­den sztrájkot hirdettek. A munkabeszüntetés következ­tében több helyütt leálltak a vonatok és az autóbuszjára­tok. Az ország egyik legfon­tosabb idegenforgalmi köz­pontjában, Cuzcóban eltorla­szolták a nemzetközi repülő­térre vezető utat: csomagjait cipelve több tucat külföldi turista gyalogszerrel tette meg a mintegy öt kilométeres »sé­tát« a városközpontba. Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára levelet intézett Ja­mes Carter elnökhöz. A párt­vezető felszólította az elnö­köt: mozdítsa elő, hogy a KP I augusztus utolsó hetében meg­rendezésre kerülő XXII. kong­resszusára meghívott külföl­di kommunista és munkás­párti küldöttségek megkapják a beutazási engedélyt. Henry Simonét belga kül­ügyminiszter kétnapos hivata­los látogatásra Bagdadba ér­kezett, ahol elsősorban Bel­gium és Irak kétoldalú kap­csolatairól tárgyal majd . — jelentette a hivatalos iraki hírügynökség. Tito Jugoszláv elnök meg­hívására kedden rövid mun­kalátogatásra Brioni szigetére érkezett Willy Brandt, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke. Tito elnök szerdán fo­gadta Brandt-tot. A nyugat­német politikus még kedden találkozott Branko Mikulics- csal, a JKSZ KB elnöksége ügyvezető elnökével és meg­vitatták a két párt kapcsola­tait és együttműködését. U Maung Maung Kha bur- mai kormányfő kínai látoga- i tásra indult. Peking után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot keresi föl. AJenahem Begin izraeli mi­niszterelnök és Anvar Szadat egyiptomi elnök — mint je­lentettük — előbb négyszem­közt, majd a tárgyaló kül­döttségek tagjainak jelenlété­ben találkozott. Hatvanöt perces megbeszé­lésükön kötetlen eszmecserét folytattak a két ország kap­csolatairól és a palesztin »ön- kormányzatról«. A konzultá­cióról sem az izraeli, sem az egyiptomi szóvivő nem közölt részleteket, A Reuter hírügy­nökség szerint a hetedik Be­gin—Szadat találkozón (a har­madik a különbéke aláírása óta) palesztin kérdésben a fe­lek rendkívül eltérő nézeteket vallanak, de izraeli tisztség- viselők szerint a megbeszélés légköre ennek ellenére igen jó. Több forrás a konzultáció kötetlen jellegével magyaráz­za, hogy a keddi tárgyaláso­kon nem történt érdemi hala­dás. (MTI) Hogyan lehet tizennégyezer ablakot tisztán tartani? Kér­dezzünk meg egy háziasszonyt, el fog borzadni e számtól, hi szén három-néggyel is eleget bajlódik. Pedig ilyen temér­dek üveg borítja azt az óriás épület-csoportot, amelyet az osztrák népnyelv ENSZ-vá- rosnak nevez, hivatalos címe pedig a Bécsi Nemzetközi Központ. Válaszolandó a kér­désre: á jóval több mint száz méter magas tetőperemre fel függesztett gondolákban dol­goznak majd az ablaktisztítók és mossák-mossák a végtelen üvegfelületet. Mint hírlik, egy életre szóló hivatás lesz ez. mert amint befejezik a tizen négyezrediket, kezdhetik újra az elsőt. Korántsem ez ennek a központnak egyetlen érde­kessége. Repülőgépen közeledve, fe- lülnézetből több Y-alakot for­mál ez az épületrendszer. De ha ott áll az ember lent, négy kilométerre a városköz­ponttól a Dunaparkban, nyo­masztóvá válik ez a giganti­kus betontömeg. Aki tehát emberközeli, derűs, hangula­tos látnivalót keres az osztrák fővárosban, inkább a Grin­zing kisvendéglőit keresse föl. No, de nem is a derű terem­tés volt itt az építéssel a cél, hanem az, hogy Bécs — New York és Genf után — a har­madik ENSZ-központtá vál­jon. Mikor Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével má­jus végén erre jártunk, még javában dolgoztak a munká­sak a belső kiképzésen, de már látni lehetett, milyen lesz e központ: irodák, dolgo­zószobák, tanácskozótermek, szolgáltató helyiségek — több, mint 4500 tisztviselő számára. Ide költözik az a két ENSZ- szervezet, amely eddig is — szétszórva — Bécsben dolgo­zott: a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (amely egyebek között az atomsorom­pó szerződés megtartását el­lenőrzi) 1500 és az Ipari Fej­lesztési Szervezet 1200 tiszt­viselővel. Néhány kisebb osz­tály is átteszi székhelyét a New York-i palotából, pél­dául a kábítószerek illegális terjesztése ellen küzdő testü­let, amelynek munkájában Magyarország is részt vesz. Bécs nagyon büszke e mű­re, s a »rekordok házának« nevezi. A rettentő sok abla­kon át a magasból kitekintő rettentő sok tisztviselő már maga is csúcsteljesítménynek nevezhető. De ezzel még nem fejeződik be a technikai kü­lönlegességek felsorolása. De miért fektetett Ausztria ilyen tömérdek pénzt ebbe a létesítménybe? És miért adja bérbe jelképes összegért, va­gyis ingyen? Elsősorban po­litikai oka van ennek. A kis, semleges Ausztria fővárosa igényt tart arra, hogy meg­tartsa és növelje nemzetközi rangját Mint katonai vagy gazdasági hatalom, ezt ter­mészetesen nem érheti el, de mint fontos találkozók színte­re, nemzetközi szervezetek székhelye, igen. A múlt két évtizedben már számos nem­zetközi jelentőségű találkozó és konferencia zajlott le itt, legutóbb a Brezsnyev—Carter eszmecsere idején tekintett az egész világ Bécsre. Ezt az ál­lapotot mintegy intézménye­síti majd az ENSZ-város fel­avatása. Gazdaságilag se ráfi­zetéses, ha egy város a nem­zetközi politikai érdeklődés középpontjában van — a Brezsnyev—Carter találkozó, mintegy kétezer újságírót, s megfelelő mennyiségű kész­pénzt vonzott ide. Amikor Losonczi Pál meg­látogatta az átadásra készülő központot, az építkezés igaz­gatója elmondta, hogy a hat milliárdos költség előrelátha­tólag a tervezettnél egy mil- liárddal alacsonyabb lesz. Sajnos a magyar küldöttség programja olyan szoros volt, hogy nem futotta az időből leülni az osztrák építőkkel és részletesen kérdezni őket: mi­ként lehet határidőre és mégis az előirányzottnál olcsóbban tető alá hozni egy épületet. Tatár Imre Az európai KGST-tagállamok villamosenergetikai együttműködése A Tillamoeenergia termelése a KGST-országok egyik leg­fontosabb népgazdasági fel­adata. 1960-ban átadásra került az a 220 kV-os rendszerközi táv­vezeték, amely az NDK, Len­gyelország, Csehszlovákia és Magyarország energiarend­szereit kapcsolta össze. 1962­ben ugyancsak 220 kV-os táv­vezeték épült a Szovjetunió és Magyarország, illetve Szov­jetunió és Lengyelország kö­zött a szovjet energia szállí­tására. Ugyanebben az eszten­dőben megalakult az európai KGST-országok egyesített energetikai rendszereinek disz­pécser központja Prágában. 1963-ban megtörtént a szov­jet és a román villamosener- gia-rendszer összekötése 400 kV-os vezetéken keresztül. 1967-ben egy 220 kV-os veze­tékkel Bulgária is csatlakozott az egyesített rendszerhez, s ezzel befejeződött az egyesí­tési folyamat. Az egyesített energetikai rendszer elősegí­tette a tagállamok villamos- energia-iparának gyors fejlő­dését 1960 és 1977 között a tagállamok erőművi kapaci­tása 91 millió kW-rói 320 millió kW-ra, a villamosener- gia-termelése pedig 406 mil­liárd kW-ról 1540 milliárd kW- ra növekedett. Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasz- tás színvonala pedig, elérte a fejlett tőkés országok muta­tóit (Bulgária 3810, Magyar- ország 2585, NDK 5530, Len­gyelország 3159, Románia 2763, Szovjetunió 4442, Csehszlo­vákia 4480 kWh/fő, ezzel szem­ben Olaszország 2793, Francia- ország 3805, NSZK 5478 kWh/fő). Számottevő az a tevékeny­ség is, amely az egyes tagor­szágok nagy villamcserőmű- veinek építésénél műszaki együttműködés formájában valósul meg, hazánkban pl. a Duna menti Hőerőmű felépí­tésében jelentkezett ez a mű­szaki segítség. A KGST XXIII. űlésszaikán, 1969-ben az energetikai együttműködés további töké­letesítését és elmélyítését ha­tározták eL Az 1975-ös XXIX. ülésszak az ötéves tervek egyeztetését, s intézkedési terv kidolgozá­sát, illetve végrehajtását fo­gadta eL Ezen terv kereté­ben került sor az Albertirsa— Vinnyica 750 kV-os távveze­ték építésére. A KGST XXXI. ülésszaka 1977-beri a tagországok atam- eröművi berendezések gyártá­sának fejlesztésére vonatkozó programot dolgozott ki. A tagországok épülő atomerőmű­vekhez szállított terveken és berendezéseken túlmenően Novovoronyezsben oktató köz­pont felállítására is sor ke­rült, a tagországok szakem­ber-ellátásának biztosítása ér­dekében. A villamosenergiai állandó bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a vízenergia-forrá­sok kihasználására. Jó példá­ja a törekvésnek a Duna komplex hasznosítása is, mely az érdekelt tagországok közös vállalkozásaként valósult meg: a Gabcikovo—Nagymaros ma­gyar—csehszlovák, a Vaskapu II. és a Dzserdap II. román— jugoszláv, a Nikopol—Tumu— Magurele bolgár—román együttes munkával épül fel. Tovább épülnek a korszerű 750 kV-os távvezetékek a Szovjetunió atomerőművei és a tagországok között, s ezzel lényegesen fokozódik az egye­sített rendszer kapacitása, ha­tékonysága és megbízhatósága. (TERRA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom