Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

iráni útvesztő Iránban, ismét felgyorsultak az események. Egyszerre több olyan dolog is történt, amely hosszabb távú hatásá­ban befolyásolhatja az or­szág sorsának alakulását Mi ez az irány? Az iráni nép barátainak már régen az a meggyőződése, hogy a jövő záloga a jelenleginél gyor­sabb konszolidáció. Termé­szetesen, távolról sem mind­egy, milyen előjelű ez a kon­szolidáció, az azonban már igen, szembeötlő, hogy a ki­bontakozás útját jelenleg mindenekelőtt a káosz, az anarchia sorozatos megnyil­vánulásai torlaszolják el. Azt persze senki nem vár­ta, hogy egy több évtizedes jobboldali diktatúra összeom­lása után a fejlődés, a de­mokratikus továbblépés ró­zsákkal kirakott úton törté­nik. Egy olyan országban, amelyet hatalmas ellentétek — ráadásul nemcsak gazda­sági—politikai, hanem nem­zetiségi ellentétek is (!) — jellemeznek, nem tekinthető törvénynék az, hogy minden csoda három napig tart. A csoda — a népakarat csodája — bekövetkezett, a sah re- zsdmje viszonylag rendkívül gyorsan összeomlott. De, mint várható volt, az iráni politi­kai és etnikai erők kizárólag abban értettek egyet, hogy a gyűlölt császárságnak pusz­tulnia kell Amikor ez megtörtént, el­kerülhetetlen volt a külön­böző erők politikai, sőt he­lyenként fegyveres összecsa­pása. Kibontakoztak a létező legnagyobb veszély körvona­lai: az ellenforradalomé. A területileg nagy államban kü­lönböző hatalmi központok alakultak ki, hoztak egymás­nak ellentmondó intézkedé­seket. Valamennyi megfigye­lő egyetértett abban, hogy amennyiben ez az állapot ál­landósul, jó közeget teremt mindenféle ellenforradalmi kísérlet számára. Nos, a leg­utóbbi napok eseményei pon­tosan ezt a tételt igazolták, valamint azt, hogy Iránban a sok érdekelt fél végre — jobb később, mint soha -»- felismerte ezt a veszélyt, sőt hajlandó levonni belőle a szükséges következtetések legalább egyrészét. Könnyen lehet, hogy ép­pen a katonatisztek leleple­zett és elfojtott összeesküvése könnyítette meg számos egy­házi és politikai vezetőnek azt, hogy eljusson eddig a felismerésig Milyen jelei vannak ennek? A legújabb teheráni hírek szerint Kho­meini bejelentette, hogy köz­kegyelemben részesül min­denki, aki a sah rezsimj ében viszonylag kisebb vétségeket követett el. Ugyanakkor — és a dolgok összefüggenek! — fokozatosan feloszlatták a forradalmi bíróságokat, amelyek intézkedéseit mind kül-, mind belföldön sokan vitatták, bírálták, nem egy­szer maga Bazargan minisz­terelnök is. Ez a két intézkedés segít­heti a megrázkódtatás után még mindig morajló iráni tűzhányót abban, hogy meg­nyugodjék, hogy az indulatok átadják helyüket a józan, át­gondolt politikai döntéseknek. Méghozzá olyan döntések­nek, amelyéket egy legalábbis valamennyire egységes veze­tés hoz. H. E. Tíz amerikai közül hét Folytatódik a SALT-vita a szenátusban Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Az amerikai nép békét, együttműködést kíván — de ehelyett súlyos feszültség ke­letkeznék a kelet—nyugati kapcsolatokban, ha a törvény- hozás elutasítaná a SALT- szerződést, jelentette ki ked­den Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. A külügyminiszter a többi között azzal érvelt a szerző­dés mellett, hogy azt messze­menően támogatják az Egye­sült Államok NATO-szövetsé- gesei is. A vitában egy sor szenátor hangoztat ellenérve­ket, fenntartásokat, ami to­vább valószínűsíti, hogy a tör­vényhozás megpróbál majd — valamilyen formában — mó­dosítani a SALT-szerződésen. A SALT-szerződés megfelel az amerikai nép érdekeinek, várakozásainak. Az ameri­kaiak erős biztonságot igé­nyelnek — ugyanakkor olyan külpolitikát, amely a békét, az együttműködést keresi, nem akarnak visszatérni a hi­degháborúhoz — hangoztatta Cyrus Vanqe. Jóllehet a két nagyhatalom között minden­képpen folytatódik a katonai, a világpolitikai versengés, a SALT-szerződés elmaradása Craxi is meglepődött Osztatlan meglepetést kel­tett Olaszországban Alessandro Pertini köztársasági elnöknek az a döntése, hogy Bettina Craxit, az Olasz Szocialista Párt 45 éves főtitkárát bízza meg az új kormány megalakí­tásával, Meglepetéssel fogadta a hírt maga Craxi is, aki az államfő kérésére Milánóból repült vissza Rómába és ke­reste fel Pertini államfőt. A meglepetés érthető. Olasz­ország történetében még nem volt példa rá hogy az ország államfője szocialistapárti po­litikusra bízza az új kabinet létrehozását ­Bettino Craxi a megbízatás elfogadása után újságíróknak kijelentette: tudatában van az ország oly régóta húzódó vál­ságát okozó problémák sú­lyosságának és összetettségé­nek. Arra fog törekedni, hogy elnyerje a demokratikus és haladó politikai erők széles körének együttműködését. A l’Unita napilapja megál­lapította: A köztársasági el­nöknek az az elhatározása, hogy a szocialista párt főtit­kárára bízza a kormány meg­alakítását, új, kiemelkedő fontosságú esemény, amelynek jelentőségét nehezen lehetne lebecsülni... Bettino Craxi egyébként ar­ra a kérdésre, hogy á kom­munista pártot is hajlandó-e bevonni az új többség kiala­kításába, kitérően válaszolt. esetén az sokkal veszélyesebb lenne: már kisebb helyi vál­ságok is súlyos konfrontáció­hoz vezethetnének. Vance hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint a Szov­jetunió a béke híve és szilárd kapcsolatokra törekszik az Egyesúlt Államokkal. Cáfolta egyes szenátorok állításait, hogy a Szovjetunió a SALT- szerződés révén megtakarított katonai kiadásokat más hadi­célokra fordítaná — azoknak békés rendeltetése van mon­dotta. Meglehetősen alacsony szín­vonalú vitában a szenátus külügyi bizottságának 15 tagja láthatóan elsősorban a közön­ségnek beszélt, »keménységet« mutatva, Illetve McGovern szenátor esetében — nagyobb mértékű fegyverkorlátozást sürgetve. A vita folytatódik. »Minden 10 amerikai közül 7 támogatja a SALT-ot« — ezzel a címmel jelent meg a Washington Post-ban az »Amerikaiak SALT-ért« elne­vezésű társadalmi szervezet egész oldalas fizetett hirdeté­se a szenátus külügyi bizott­sága hétfőn megnyílt SALT- vitája kapcsán. »A közvélemény-kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége a SALT mellett fog­lal állást. Az amerikaiak úgy t' gondolják, hogy a SALT meg­fékezi a fegyverkezési haj­szát« (MTI) Mongólia ünnepén Tegnapból a mába O'Leary a bűnbak Carter amerikai elnök a hét l elején is szigorú titoktartás közepette tanácskozott kor­mányának tagjaival Camp Davidben. A »válság-konfe­renciákba« amint azokat a sajtó emlegeti, bevonnák a kormányzókat, szenátorokat, szakszervezeti és néger veze­tőket, s az elnök személyes bizalmasait is. A Washington- közeli hegyekben fekvő elnö­ki nyaralóból különböző ta­lálgatásokat közöl a sajtó. El­lenőrizni őket lehetetlen, de nyilvánvaló, hogy Cartemek a többi között azt is sugall­ják tanácsadói: jelöljön meg bűnbakot. Miközben Carter amerikai elnök az ország vezető poli­tikusaival Camp David-ben az új energiaprogramról tanács­kozott, benyújtotta lemondását John O’Leary energiaügyi mi­niszterhelyettes. • O’Learyt a hétvégi konzul­tációk során — és korábban is — számos éles támadás • érte és szorgalmazták, hogy az energiaügyi tárca éléről a most lemondott politikus mel­lett James Schlesinger is tá­vozzék. Az elnökhöz intézett lemondó > nyilatkozatában O’Leary kérte, hogy Carter fogadja el lemondását, és szeptember 4-től más politi­kus vegye át a helyét. A le­mondott miniszterhelyettest kiáltották így ki az újabb energiaválság bűnbakjának, holott vajmi kevés szerepei volt a helyzet alakulásában. Az amerikai elnök a tör­vényhozás harmincegy tagjá­val és tíz állam kormányzó­jával tanácskozott. Hírek sze­rint derűlátóan Ítéli meg az amerikai gazdasági és energia- válság elleni átfogó intézkedé­sekről kialakítandó egyetértés lehetőségeit. Mint Jody Po­well, a Fehér Ház szóvivője közölte, az elnök elégedett a megbeszélések eredményeivel. Powell szerint egyöntetű az egyetértés a tekintetben, hogy az Egyesült Államoknak hosz- szú távon kell szembenéznie a fenyegető energiaválsággal. (MTI) A monróviai tanácskozáson Békefenntartó erők létesítését javasolták Afrikai »békefenntartó erők« felállításának gondola­tát vetette fel az Afrikai Egy­ségszervezet csúcsértekezle­tét előkészítő monróviai kül­ügyminiszteri tanácskozáson beszédében Edém Kodjo, az A ESZ togói nemzetiségű főtit­kára. A főtitkár a fekete földrész országait tömörítő szervezet hatékonnyá tételét sürgette. Elképzelése szerint az AESZ- nek válságok esetére hasonló eszközökkel kellene rendelkez­nie, mint az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának. Amint kifej­tette: »a kéksisakosokhoz (az ENSZ békefenntartó erőihez) hasonló erőkre lenne szüksé­günk, amelyek képesek be­avatkozni bonyolult helyzetek­ben és képesek alátámasztani az AESZ végrehajtó szervei­nek döntését...« Kodjo az Afrika-közi békefenntartó erők felállításának szükséges­ségét megindokolandó az ugandai eseményeket említet­te: véleménye szerint »a tan­zániai beavatkozás Ugandában több alapvető AESZ-elv al­kalmazásának kérdését veti fel«. HÍREK A VILÁGBÓL A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitká­rát fogadta Nicolae Ceauses- cu, Románia elnöke. A tár­gyalásokon a nemzetközi élet időszerű kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseken jelen volt Stefan Andrei külügymi­niszter is. Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere kétnapos hivatalos láto­gatásra Washingtonba érke­zett. A látogatás során Woj­taszek megbeszélést folytat az amerikai kormány és a kongresszus vezető képviselői­vel. A lengyel külügyminisz­ter egyebek között találkozik Vance amerikai külügymi­niszterrel, és Brzezinskivel, a nemzetbiztonsági tanács ve­zetőjével. — Jelentős földgázlelőhely­re bukkantak a dél-spanyol­országi Cádizi-öbölben. A le­lőhely földgáztartalókát 2000 millió köbméterre becsülik — közölte a spanyol olajtársaság szóvivője. A lelőhely mintegy harminc kilométerre van a parttól. A dél-koreai kormány azon­nali hatállyal átlagosan 59,2 százalékkal emelte az olaj é- származékainak árát. Az intézkedésnek — jelentések szerint — egyebek között az a célja, hogy a belső fogyasz­tás csökkenjen. »Global Shield ’79« fedő­néven az utóbbi 20 esztendő legnagyobb gyakorlatát kezd­ték meg hétfőn az amerikai hadászati légierő törzsei 1 és egységei. A hadgyakorlatot irányító parancsnokság kép­viselője bejelentette, hogy a gyakorlaton az Egyesült Álla­mok elleni »nukleáris táma­dás« során teendő feladatokat ’ végzik el. A gyakorlaton az I Egyesült Államok összes ra- 1 kétatámaszpontja részt vesz. Szöuli jelentések szerint a dél-koreai Incshön kikötőbe érkezett az amerikai 7. flotta zászlóshajója, az Oklahoma City elnevezésű rakétacirkáló. A flotta parancsnoka Szöul­ban megbeszéléseket folytat dél-koreai katonai vezetők­kel, és az ott állomásozó ame­rikai csapatok parancsnokai­val. Az erőszakos bűncselekmé­nyek száma 17 százalékkal nőtt az ' Egyesült Államokban ez év első negyedében, mig a súlyos bűncselekmények szá­ma 11 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző esztendő hasonló időszakában —■ kö­zölte Griffin Bell igazságügy- miniszter. Az FBI bűnügyi statisztikája szerint a jelenle­gi adatok a legmagasabbak az 1974—1975-ös időszak óta. Középkori viszonyok, val­lási béklyók, több évszáza­dos függőség — ez jellemezte a huszadik század fordulóján Mongóliát. 1921-ben, amikor a szovjet Vörös Hadsereg se­gítségével az antifeudális és imperialistaellenes forrada­lom győzedelmeskedett és megszületett a népi hatalom, az ország a legelmaradottab­bak közé tartozott a világon. Szuhe Bator csapatai július 11-én foglalták él a fővárost, Urgát (ma Ulánbátor) — e napot azóta is Mongólia nemzeti ünnepeként tartják nyilván. A hazánknál tizien- hatszor nagyobb (viszont csak másfél millió lakosú) ország élete a fél századnál alig hosszabb idő alatt gyö­keresen megváltozott A mongol forradalom ered­ményei az elmúlt 58 évben világtörténelmi jelentőségű példaként elsőként bizonyí­tották: a kapitalizmus kiha­gyásával, a fejlődés egy ala­csonyabb fokáról közvetlenül is lehetséges a szocializmus­ba átlépés. Megtörték a lá­mák uralmát, kulturális for­radalom zajlott le — az írás- tudatlanság ma már a múlté — kialkuüt a munkásosztály. Egységes szocialista gazdasági rendszert, hoztak létre, s je­lenleg agrár-ipari országként már a szocializmus anyagi- műszaki bázisának megte­remtését tekintik központi feladatuknak. Ezt írják elő a Mongol Népi Forradalmi Párt utolsó, 1976-ban megha­tározott XVII. kongresszusá­nak határozatai is, amelyek­nek valóra váltása azóta is sikeresen folyik. A közép-ázsiai szocialista ország nemzeti jövedelme 1970 óta másfélszeresére bő­vült, az ipar fejlődése pedig még ennél is dinamikusabb volt; az elmúlt 30 évben a tizenötszörösére nőtt. Válto­zatlanul döntő fontosságú az állattenyésztés. (Mongólia az egy főre jutó állatállomány terén világelső!), a mostani, hatodik ötéves tervben vi­szont fontos feladat lett bel­terjesebbé tétele. Ennek hoz­zá kell járulnia az évszáza­dos nomád, pásztorkodó élet­forma átalakításához is. Mongólia ma már csak földrajzilag számít távolinak; az ország 1962-ben csatlako­zott a KGST-hez, s azóta ha­zánkkal is évről évre bővül­nek kapcsolatai. Magyar szakemberek (például geoló­gusok, térképészek és hidro- lógusok) százai vettek és vesznek részt számos gyár üzembe helyezésében, az ás­ványkincsek' feltárásában, kutak fúrásában. Az 1971-ben elfogadott komplex program különös súlyt fektet Mongólia további gyors ütemű fejlődésére. Az összekötő szálak erősségét jelzi, hogy Mongólia külke­reskedelmének mintegy 96 százalékát a szocialista gaz­dasági közösség tagállamai­val bonyolítják le. Fiatal la­kosságának erejére támasz­kodva (a népesség majd fele még 16: életévét sem töltötte be) Mongólia megalapozot­tan dolgozhat nagyszabású, ám reális terveinek valóra váltásában. Fogadás az évfordulón Donojn Purev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, a mongol népi forradalom 58. évfordulója al­kalmából, kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fo­gadáson részt vett Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. Havasi Fe­renc, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökihelyettese. Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Tre- thon Ferenc munkaügyi mi­niszter, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más veze­tő személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplo­máciai képviselet száipos ve­zetője és tagja. Donojn Purev nagykövettel az élen, a mongol nagykövet­ség munkatársai az évforduló alkalmából kedden megkoszo­rúzták a Szabadság téri szov­jet hősi emlékművet. A ko­szorúzáson megjelentek a Szovjetunió budapesti nagy- követsége, a magyar fegyveres testületek és a Külügyminisz- I térium képviselői. (MTI) Ezekben a napokban, ami­kor egyre világosabban kiraj­zolódik a nicaraguai diktatú­ra csődje, Washington tovább folytatja lázas diplomáciai erőfeszítéseit a számára meg­felelő rezsim megmentésére — írja Nyikolaj Mojkin, a TASZSZ kommentátora. Mint ismertté vált, az Egye­sült Államok titkos tárgyalá­sokon próbált rábírni néhány latin-amerikai országot, köz­tük Venezuelát, Kolumbiát és a Dominikai Köztársaságot — arra, hogy gyakoroljanak nyo­mást a nicaraguai nemzeti {újjáépítési kormányra: széle­sítse ki összetételét a wa­shingtoni érdekeknek megfe­lelő politikusokkal. A diplo­máciai manőverek lényege: fenntartani az Egyesült Álla­mok számára kedvező rend­szert és megakadályozni, hogy I »baloldali radikálisok«, min- ‘ denekelőtt a sandinista nem­zeti felszabadítási front haza­fiai kerüljenek hatalomra Ni­caraguában. A TASZSZ kommentátora rámutat: Washingtonban fel­ismerik, hogy egy vulkánikus »baloldali robbanás« második Kubát teremthet a térségben, s megindíthatja más latin­amerikai országokban is a né­pi felkelések láncreakcióját az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatban lévő rezsimek ellen. Ez az, amiért Wasing- ton állhatatosan folytatja a diplomáciai manővereit a ni­caraguai status quo fenntar­tására. Washington nemcsak a ni­caraguai válság lehetséges po­litikai kihatása miatt aggó­dik, de nyugtalanítják a je­lenlegi helyzetből adódó gaz- i dasági, valamint stratégiai ka­tonai következmények is. Az Egyesült Államok ugyanis nem akarja elveszteni ellen­őrzését a latin-amerikai tér­ség felett, amely biztos áru­piacot, olcsó munkaerőforrást és fontos nyersanyag-szállítót jelent a számára. Ezt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Álla­moktól függő latin-amerikai országokban több mint 3000 amerikai társaság tevékeny­kedik, s az Egyesült Államok katonai—ipari komplexuma 70 százalékban ebből a tér­ségből szerzi be stratégiai nyersanyagait. Végül nem utolsó szempont az a kato­nai—stratégiai jelentőség, amelyet az Egyesült Államok számára számos latin-ameri­kai ország, köztük Nicaragua földrajzi helyzete jelent. (MTI) „Második Kuba” lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom