Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

Számvetés a pártoktatásban Ai irányító pártszervek és -szervezeteit a közelmúltban értékelték a pártoktatás idei tapasztalatait és a .iövö évi tennivalókat. Ezt követően a megyei párt-végrehajtóbizott- ság is számvetést készített a propagandamunka főbb ta­pasztalatairól. Az értékelés alapján megállapítható: Az 1978/79-es pártoktatási évben fejlődés tapasztalható a Köz­ponti Bizottság határozatának végrehajtásában. Mindenék- c'ött hatékonyabbá vált a pártszervek és -szervezetek propagandamunkát előkészítő, segítő, ellenőrző és elemző munkája. Javultak a pártok­tatás minőségi mutatói, nőtt a propagandamunka rangja melyet az erkölcsi elismerés új rendje is elősegített. Mind­ezek eredményeképpen foko­zódott a politikai műveltség presztízse, és növekedett az érdeklődés az ideológiai kérdé­sek iránt. A pártbizottságok a tanfo­lyamok kialakításában figye­lembe vették a helyi sajátos­ságokat, a hallgatók összeté­telét és igényeit. A pártokta­tás fce.ső arányainak változá­sa jól szolgába a heiyi poli­tikai szükségletek kielégítését. Megyénkben több mint ezer tahfoiyamon csaknem 23 000 hallgató vett részt. A párttag­ság növekedésével arányosan nőtt az oktatásba bevont kommunisták száma. Mind többen kapnak pártmegbíza­tást a propagandamunka vég­zésére. A párttagság csaknem 70 százaléka rendszeresen részt vesz a politikai oktatás­ban. A pártonkívüliek köré­ben is örvendetesen nőtt az érdeklődés a pártoktatás iránt. A fizikai dolgozók szá­ma káderképzésben megkét­szereződött. Az eredmények mellett azonban hullámzó tevékeny­séggel is találkozhattunk. A pártoktatás formális felfogá­sa, a tartalmi kérdések felü­letes megválaszolása, a kö­vetkezetesség hiánya azt jelzi, hogy az ideológiai munka még nem kapta meg min­denütt a hozzá méltó rangot. A szemináriumokon elhang­zott véleménycserék politikai és ideológiai szempontból hasznosak, érdekesek voltak. Tükrözték közgondolkodásun­kat és hasznosítható jelzése­ket adtak a párthatározatok ■végrehajtásához. Ugyanakkor felhívták a figyelmünket arra is, hogy elméletileg mely kér­désekben kell még megalapo­zottabb választ adni a politi­kai, ideológiai, cselekvési egy­ség kialakításához. Valamennyi tanfolyamon központi szerepet kaptak a gazdaságpolitika kérdései. A résztvevők többsége reálisan, külső és belső feltételrendsze­rével összefüggésben látja gazdasági helyzetünket. A gondokat jobban felismerték, bár a valós kép még mindig nem elég szilárd. Az oktatási év elején a népgazdaság hely­zetét többen kedvezőbben ítélték meg, az utóbbi hóna­pokban viszont megszaporo­dott a gazdasági nehézsége­ket eltúlzó vélemények száma. A hallgatók szükségesnek | tartják a KGST-országok szo­rosabb összefogását, az integ- j ráció elmélyítését, a szabályo­zó rendszer módosítását. Töb­ben fölvetették, hogy az irá- I nyílásban nagyobb következe­tességre, szervezettségre, a munkában pedig nagyobb fe­gyelemre van szükség. A pro- I pagandisták nagy gondot for- I dítottak a minőséggel, a haté- J konysággal, a takarékos gaz- j dá'kodással, az árviszonyok - [ kai, a jövedelmi és elosztási j viszonyokkal, az élelszínvo- i nallal kapcsolatos kérdésekre, | de még nem eleget, Propa- i gandánknak adósságai vannak I a szocializmus ár- és ipénz- i ügyi rendszerének,- az árszín- | vonalnövekedés okainak és szükségességének, a gazdasági érdekviszonyoknak, az élet- színvonal komplex szemléle­tének, szinten tartásának elvi megközelítésében és magya­rázásában. A szocialista életmód to­vábbra is nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A hallga­tók nagyobb része úgy érté­keli, hogy társadalmunkban a szocializmus eszméje és gya­korlata mély gyökeret vert. Erősödnek a társadalomban és az egyének életvitelében a szocialista vonások, melyek megnyiivánulnak a szocialista munkaversenyben, a közös­ségért végzett társadalmi munkaakciókban. A pártokta­tásban is érzékeltük azt a tenniakarást, mely további fejlődésünket, gondjaink meg­oldását elősegíti. Bírálták tár­sadalmi valóságunk negatív jelenségeit, ellentmondásait. A. túlzott anyagiasságot például a tudat fejlődése szempontjá­ból is veszélyesnek tartják. Kifogásolták, hogy helyenként vagyonuk alapján ítélik az embereket. Fölvetették, hogy a minden áron való gazdago- dási vágy károsan hat a mű­velődési igényekre. Több hall­gató hívta fel a figyelmet a poliUkai közömbösség veszé­lyeire, visszahúzó hatására. Továbbra is indokolt tehát, hogy a propaganda nagyobb figyelmet fordítson a szocia­lista társadalom fejlődési szükségleteivel összefüggő em­beri magatartás és életmód kialakítására, és jobban mu­tasson rá a munkahelyi kö­zösségeket erősítő folyamatok­ra. A párt szövetségi politiká­ját és gyakorlatát a tömeg­tanfolyamokon jónak tartják. A döntő többség véleménye szerint a munkásosztály veze­tő szerepe továbbra is érvé­nyesül. Helyesnek ítélik meg a szocialista nemzeti egység kialakításáért tett lépéseket. A munkás—paraszt' szövetsé­get meghatározónak tartják. Mégis indokolt, hogy nagyobb elméleti igényességgel magya­rázzuk a párt szövetségi po­litikájának időszerű kérdé­seit. Tudatosítani kell, hogy az egység nem egyszer s min­denkorra jön létre: időről- időre érhetik zavaró hatások, egyes szakaszokban próbára is tehetik az ellentmondások. A közös politikai érdek, a kölcsönös egymásra utaltság hangsúlyozásával meggyor­síthatjuk a progresszív társa­dalmi folyamatok kialakulá­sát és megerősödését. A párt­testület kiemelt feladatnak jelölte meg, hogy az alapvető osztályok mellett nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az if­júság és az értelmiség, küiö- j nősen a munkásifjúság és a' , fiatal értelmiség eszmei-poli­tikai nevelésére. A szövetség'' politikán belül a korábbinál nagyobb érdek­lődés nyilvánult meg az egy­házpolitikai kérdések iránt. A hallgatók többsége az állam és az egyház közötti viszony rendezettségét pozitívan érté­kelte. Fontos politikai ered­ményként fogták fel, hogy a hívő emberek is elfogadják a szocializmust és nem akarnak más társadalmi rendszert. Az együttműködést mindkét fél részéről hasznosnak tartják. Ugyanakkor még jobban tu­datosítani kell, hogy a politi­kai egvüttműködés nem jelent ideológiai megbékélést. A párt helyes szövetségi politikája, a vallásos emberek szocialista építésbe való bevonása jó fel­tételeket teremt a tudomá­nyos világnézet hatékonyabb terjesztéséhez. A propagandisták nagy gondot fordítottak a szocialista demokrácia helyes értelmezé­sére. A hallgatók elfogadták, hogy a szocialista demokrácia továbbfejlesztése jövőnk szempontjából fontos tényező. Meghatározónak tekintik a pártdemokrácia fejlesztését. Az üzemi demokráciával kap­csolatban méltatták, hogy na­gyobb beleszólásuk van a vál­lalati ügyek eldöntésébe. En­nek eredményeként kedvezőb­bé vált a munkahelyi légkör. Jónak tartják az üzemi és a helyi demokrácia fórumait, ugyanakkor bíráló megjegyzé­sek is elhangzottak a formá­lis vonások miatt. Többen megfelelőinek tartják a fóru­mok rendszerét, de hiányol­ják tartalommal való megtöl­tését. Fejlődésünk érdekében továbbra is magyarázni kell a kötelességek és a jogok össz­hangját, s bátrabban kell tu­datosítani a véleménynyilvá­nítás nélkülözhetetlenségét, az elvszerű vita szükségességet, s a különvélemény helyes ér­telmezését, A nemzetközi kérdések kö­zül sokoldalúan vitatták meg a békés egymás mellett élés az enyhülés és az ideológiai harc problematikáját. Elfo­gadták, hogy napjainkban a i világnézeti harc vált a nem­zetközi osztá.yharc fő terüle- ; lévé. Ilyen megközelítésben j nyilvánvalóvá vált a hallga­tók előtt, hogy a fejlett tőkés­országokkal való gazdasági és politikai kapcsolatok javulása j nem jelent ideológiai békét. . Többen viszont a békés egy- j más mellett élést magától ér- | teiődő és természetes állapot- J nak fogták fel. Továbbra is : fontosnak tartjuk magyarázni i és elfogadtatni pártumc nem-' j zetközi politikáját. A különbö­ző nemzetközi kérdések meg­ítélésében erősíteni keli az osztály szemléletet. Nyilván­való, hogy a békés egymás mellett élés az egyetlen ész­szerű és a népek érdekeinek megfelelő lehetőség. Bátrab­ban hivatkozhatunk szocialis­ta építőmunkánk eredmé­nyeire, eszménk igazságára, ugyanakkor cáfoljuk a bur- zsoá propaganda valóságot el­ferdítő, manipulációs törekvé­seit. A politikai oktatás sikeré­nek egyik döntő feltétele a propagandisták személyisége. Ezért a helyes kiválasztás mellett továbbra is fontosnak tartjuk felkészítésüket, to­vábbképzésüket. A propagan­dista konferenciák egyre job­ban. betöltik szerepüket, meg­felelően szolgálják a propa­gandisták folyamatos tájékoz­tatását, tapasztalatcseréjéi. Bíztató kezdeményezések ta­núi vagyunk a módszertani képzésben és a továbbképzés­ben is. Néhány helyen propa­gandista klub is alakult; ezek jó lehetőséget nyújtanak a felkészüléshez. Alapszervezeteink számára I új feladatot jelentett a tö­megpropaganda-tanfolyamo- kon részt vevő hallgatók mi­nősítése. Az alapszervezetek nem mindenütt éltek ezzel a lehetőséggel. A színvonal ja­vítása, a hallgatók aktivizálá­sa, meggyőződésük erősítése érdekében jobban ki kell használni az adottságokat. A párt vezető testületé vé- gülis megállapította, hogy a propaganda, az idei pártokta­tás hozzájárult a politika megvalósításához, a párt ideo- lógiai-politikai-szervezeti és cselekvési egységének fokozá­sához. A propagandamunka rangja, feladatai és felelőssége azonban további előrelépést követel. Dr. Horváth Sándor, ■ megyei pártbizottság osztályvezetője Az év minden hetének meg­vannak a maga jellemző, többnyire visszatérő esemé­nyei. A mostaninak is. Ilyen­kor sokasodnak a híradások — közeledvén az üdülési fő- idény csúcsa — a Balatonról, mezőgazdaságunk legfőbb gondja pedig a betakarítás. E két fontos dolog körül rende­ződött a hét somogyi króniká­ja. Évek óta rengeteget beszé­lünk a Balatonra nehezedő roppant nyomásról és a tó­parti üdülőhelyek jobb ellátá­sáról. Míg korábban a tóparti fejlesztések irányításáért fe­lelős legfőbb szervek jobbára az újságokból, a tanácsok és egyéb hivatalos intézmények információiból vagy magán­emberként .értesülhettek arról, hogy mi történik itt, tavaly óta a miniszterek személyesen is ellátogatnak, szemlét tart­va a tóparton. A héten dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter látogatott meg több balatoni élelmiszerüzletet, vendéglátó egységet és a hely­színen szerzett sokoldalú, köz­vetlen tapasztalatokat. A balatoni ellátással ugyan nem a hűvös, esőre hajló idő­ben van baj, hanem, amikor a kánikulában ezrek özönle­nek a vízparthoz, több tucat­nyian kígyóznak a fagylaltmé­rők, halsütők, strandbüfék stb. előtt, nincs »ideje« lehűlni az üdítőitaloknak, »beköszönt« a feszített tempó és a valódi nagyüzem az éttermekben. A miniszter így is sok ér­tékes tapasztalatot szerezhe­tett. Például arról, hol tart a gyorsfejlesztési program meg­valósulása? Évek óta megfe­szített ütemben épülnek ABC-k, kis üzletek, büfék a Balatonnál. S valahogy még­sem elég. Pár évvel ezelőtt a hivatalos szervek nem kis örömmel állapították meg. hogy a szezonra 10 ezer négy­zetméternyi eladóteret adtak át, javítva a kulturált kiszol­gálás, árukészletezés föltéte­leit. Elég volt egy nagyobb kánikula, hogy kiderüljön: a balatoni fejlesztések feneket- I len zsákhoz hasonlítanak, I amely a mégoly tekintély es- S nek látszó Összegeket is könv- | nyűszerrel elnyeli. Így lesz ez a jelenlegi gyorsfejlesztési programmaL is? (Két év alatt 20 ezer négyzetméternyi alap- terület-gyarapodás.) Ezt előre nem lehet tudni. Érdemes volna azonban most már azt is megvizsgálni: milyen szakmai és emberi tartalékai vannak a Balaton­nál az ellátás jvításának? Akad számos bolt, ahol a kor­szerű forgalomszervezési eljá­rásokról láthatóan nem is hal­lottak, a kereskedők áruisme­rete fölöttéb hiányos, a mun­kamorálról, udvariasságról itt most ne is szóljunk... E rej­tőző tartalékok föltárása és helyes ösztönzőkkel, érdekelt­ségi rendszerrel való haszno­sítása legalább olyan fontos volna, mint a gyorsfejlesztési programok. A héten egyre több gaboná­val telt autót, vontatókocsit láthattunk. ’Működésbe léptek a tsz-eknél, a malmokban a szárítók is: a legtöbb helyen még 26—27 száalékos a gabo­na víztartalma. | A fejlett technikát ma már I a malmokban és gazdaságok­ban egyaránt alkalmazzák. Nagy kérdés azonban, hogy megfelelően kezelik-e a gépe­ket. Itt van például a szárí­tás. Fölmérhetetlen a haszna. A doho6, vizes, penészes bú­zát szinte már évek óta nem ismerjük. A szakszerűtlen üze­meltetés azonban mégis több baj forrása lehet. Néhány he­lyen a kezelési utasítások be nem tartása miatt szinte meg- pörkölődik a szárítókban az újonnan aratott gabona. A szükségtelenül nagy hőtől a fehérje- és keményítőtartalom denaturálódik, és súlyosan ká­rosodik. S ez bizony nem ja­vítja a lisztek minőségét. Több helyütt tapasztalható az étke­zési és a takarmánybúza Ö6z- szekeverése. Ezért is olyan ne­héz ma szép, egészséges ke­nyeret és péksüteményt készí­teni. Ez utóbbin talán segít a tavaly megkezdett objektív minősítés: a laboratóriumi vizsgálatok során megállapí­tott sütőipari érték és az ár összekapcsolása. Szintén a hét fontos esemé­nye volt, hogy megnyílt az immár ország-, sőt Európa- szerte ismert nagyatádi fa-' szobrász alkotótábor. Csupor Tibor Búzaföldről a tárolóba Július elsején kezdte meg a Somogy megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat a gabona átvételét. A járás termelőszövetkezeteiből 1200 vagonnal, az állami gazdaságoktól 400—500 vagon termest várnak. Naponta huszonkilenc vagon gabona kerül, 28—29 százalékos víz­tartalommal, a vállalat tárolóiba. * A toponári Kaposláj Termelőszövetkezet szárítója tegnap óta éjjel-nappal üzemel. A beérkezett gabonát vizsgálatnak vetik alá — a vállalat la boratóriumá ban. Folyamatosan érkeznek a megrakott teherautók a kapos­vári nagymalomba. Cycrlyás László képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom