Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

A titkárok többségét újjáválasztották Társadalmi munkát vállaltak öt éve, hogy a KlSZ-alap­szervezetek, a munkahelyi és a tanintézeti küldöttgyűlések minden tavasszal értékelik az elmúlt mozgalmi év munká­ját, egyben megbeszélik az új feladatokat. A mostani tava­szi fórumon 1978 nagyobb programjai adták az egyik alaptémát. Így szó volt a VIT hazai eseményeiről, a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vénysorozatáról. Az üzemi bizottságok fel­készítő munkája alapos és tervszerű volt, a tanintézeti bizottságoknak azonban még segítségre van szükségük. Je­lentős volt a pártszervezetek támogatása, tagjaik nagy számban látogatták a taggyű­léseket. Különösen jó munkát végzett a kaposvári, a mar­cali, a nagyatádi és a siófoki járás KISZ-bizottsága. A ta­vaszi fórumokon a KISZ-fia- talok 83 százaléka vett részt. A beszámolókban a munka és a tanulás kapta a fő hang­súlyt, s mivel a dolgozó fia­Egészségünk nyári veszélyei Üdülés, kirándulás Június második felében már valamennyi üdülő, tábor, ho­tel, ynotel és egyéb idényjel­legű i vendéglátóipari és ke­reskedelmi hely megnyitotta kapuik a Balatonon. A meg­felelői ellátásáért felelős vala­mennyi intézmény, hatóság fi­gyelme- ettől kezdve fokozot­tan a 1 parti sávra összponto­sul. A * feladat súlyát nem kell indokolni: az ország kereske­delmi szálláshelyeinek har­madrészre Somogybán van, és ennek a( 97 százaléka a Bala- ton-partem. A kellő számú szálláshely biztosítására a megyei tanács hatékony intéz­kedéseket! tett: ebben az év­ben mintegy 6500 új hellyel bővültek a\ táborok, így vár­ható, hogy a tavaly nyáron oly nagy gondot okozó vad­kempingezés az idén megszű­nik. A számos -közegészségügyi követelmény közül ragadjuk ki a legfontosabbakat Minden vendéglátóipari és kereskedel­mi egységre egyformán vo­natkozó követelmény: az egyes élelmiszerek fajtánként! elő­írás szerinti, hűtött tárolása. Ennek elmulasztása igen sok­szor hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseikhez vezet, fertőzések, járványok alakul­hatnak ki. Az idegenforgalommal kap­csolatban az üdülőterületek környezetvédelmére is gon­dolni kelL A felelősség meg­oszlik az üdülővendégek és üdültetők között; Gyakran esik szó a Bala- ton-parton az illemhelyek problémáiról. A kellemetlen szagú, szennyes WC-k min­denkinek bosszúságot okoznak. Tisztán tartsuk, szagmentesí­tésük állandó feladat Előre­lépés e téren is van: a for­galmas helyekre konténeres, mozgó, vízöblítéses WC-ket telepítenek. Az illemhelyek tisztaságáról, az éttermek, bü­fék és egyéb vendéglátóipari helyek fenntartóinak kell gondoskodniuk. A legyek elszaporodása fer­tőzések terjesztésének veszé­lyével jár. A csípőszúnyogok rendszeres irtása június má­sodik felében az idén is meg­kezdődött és a szezon végéig folytatódik. Kirándulás köziben — első­sorban erdőszéli területeken — számítani lehet kullancs- veszélyre is. Az aljnövényze­ten, a fákon, bokrokon tele­pednek meg vírusfertőzést terjeszthetnek. Fertőzést azonban a kullancs — ha egyáltalán fertőző, — csak többórás vérszívás után okoz. Ezért naponta többször is vizsgáljuk át a bőrünket, és a kullancsokat azonnal távo­lítsuk el. Erre jó módszer a kullancsra cseppentett olaj, vagy vízzel bőven átitatott vatta elhelyezése; a vérszívó ugyanis levegő hiányában magától lefordul a bőrről. A Balaton mindannyiunk kincse. Üdülőkörzeteinek ér­tékei nemcsak napfényének, vízének és tisztább levegőjé­nek köszönhetők, hanem ter­mészeti környezetének is. A környezet védelme, az üdü­lés közegészségügyi feltételei­nek biztosítása valamennyi­ünk közös gondja és felelős­sége. (Folytatjuk.) talok 65 százaléka brigádtag, így a legtöbb helyen szó esett a szocialista munka versenyről is. Nagyobb figyelmet érde­meltek volna azonban a mun­kafegyelemmel, a szervezés­sel. a tartalékok feltárásával kapcsolatos KISZ-es felada­tok. A társadalmi munkaak­ciókról sok helyen dicsérettel számoltak be. A fiatalok ér­tékes munkát végeztek a VIT megyei rendezvényeinek szervezésében, lakóhelyük munkahelyük szépítésében, a fonyódligeti ifjúsági és úttö­rőtábor építésében. A KISZ-en kívüli fiatalok az eddiginél nagyobb figyel­met érdemelnek. A tanintéze­ti küldöttgyűléseken a tanul­mányi munka, a politikai képzés és az építőtáborok szervezése került előtérbe. Az Edzett ifjúságért tömegsport- mozgalommal bővültek a sportolási lehetőségek, mégis számos kritikai észrevétel hangzott el. Az Alkotó Ifjú­ság pályázatnál gyorsítani kell a pályamunkák hasznosí­tását, gyakorlati alkalmazá­sát. A politikai nevelőmun­ka tapasztalatait is értékelték az alapszervezetek. Több szemléltető eszköz és képzett propagandista áll rendelke­zésre, mégsem váltak még igazi vitafórumokká a vita­körök. A dolgozói bizottságok tit­kárainak 84,5 százalékát, a tanintézetek titkárainak 72,4 százalékát újjáválasztották. Az értékelések jól előkészí- tetten, átgondoltan kerültek a tagság elé, mintaszerű mun- . kát végzett több nagyüzem i KISZ-szervezete. Év közben 1635 fiatalt vettek fel me­gyénkben az ifjúsági szerve­zetbe. A taggyűlések tapasz­talata, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni a gyengén működő alapszerve­zeteket. T anyabirodalombcm Tegnap a szombathely! Kertész Tsz pótkocsis kamionjából szobavirágok és dísznövények gazdag választékát kínálták — az átlagnál olcsóbban — az eladók. A gazdaság 60 szá­zalékban tőkés exportra termel, nyaranként azonban na­gyobb arányban is jut belföldi eladásra. ötvőskónyi—Szentkereszt- pusztán Ledniczki József nem emelt föl hegyeket. Amit csi­nált, azt bárki megtehette volna, és mégsem tették meg, csak kevesen. Már jó néhány perce autó- tóztunk a mezőn, amikor új­ra utat fogott a kerék. Külö­nös út volt ez: két méter szé­les, salakos, kavicsos, néhol pontosan keréknyomnyi szé­lességű hidakkal, máshol az autót éppen csaik átengedő »diadalívekkel« fékezésre kényszerítő. — Ezt az utat a Ledniczki építette — mondta a kalau­zom. — Ki tudja, hány évig hordta hozzá a követ és a sa­lakot az öreg oldalkocsis mo­toron. — Aztán még hozzátet­te: — Különös ember ez. Ta­vat és mocsarat töltött fel, termőföldet hordott a termé­ketlen pusztaságra, erdőt tele­pített, utat, hidat épített... Az efféle munkák, ha egy em­ber csinálja, évtizedbe tel­nek ... — Ha valaha is belegondol­tam volna, hogy mire vállal­kozom és miért, alighanem itt ma ugyanaz a meddő puszta­ság terülne el, melyet a há­ború utolsó napján, 17 évesen i találtam — mondta később Ledniczki József. — Mikor ha­zatértem, már nem éltek a szüleim. Itt álltam egyedül... A kert végénél német ágyúál­lások meg bunkerek voltak. Először ezeket töltöttem föl, azután jött a többi. Ezer köb­méterszám. Időközben a már deresedé hajú férfi családot alapított, s ma feleségével és kisfiával él itt — Nem érte meg. Azt hi­szem, ha tanulhattam volna, ma egészen más ember lehet­nék. Jó lett volna világot látni, ezer dolgot megismer­ni... De azért büszke vagyok arra, amit a két kezemmel el­értem, hogy »paradicsomot« teremtettem a pusztában. Ez ugye mégiscsak elégtétel? Primőr zöldség termelésével foglalkozik, »maszek kertész«, ötven méternél is hosszabb fóliasátrakban piroslik a pa­radicsom, zöldell a helyen­ként 15—20 dekás paprika ... Arra gondoltam, miért vélik ezt sokan »aranybányának«? i Nem kérdeztem házigazdá­mat, mennyit keres. Nem is tudom. Azt azonban láttam, hogy a férfi és a családja annyi — most műhelynek és fészernek használt »épület­ben« töltött — év után ma is egy vakolatlan és a legkevés­bé sem lakályos házban él. »Erre még nem jutott erő...« — Legtöbbször még sötét van, amikor felkelünk. Bera­kodunk, és indulunk a piac­ra. Hazatérve kezdődik a pa­lánták ápolása, öntözés, föld­hordás, ezekben a hetekben a szedés. Szürkület után stekk- lámpánál dolgozunk tízig, ti­zenegyig ... Ha Ledniczki kőművest hív­na — s ezt nyilván megtehet­né —, alighanem szép háza lenne. De nem hiszem, hogy erre készül: maga fogja be­vakolni a házát, mint ahogy eddig mindent maga csinált. A ház végi fák tövében kis sárgarépa- és paprikakupaco­kat láttam. Sehogy sem értet­tem, miért került szemétre a zöldség... — Nem bírnám elviselni, hogy ne az én árum legyen a legszebb. Ezért a »hiúságért« szívesen feláldozom az apra­ját. Különben sem kalkulálok soha. Kimegyek a piacra, megnézem, mennyi a hasonló kategóriájú portéka a bolt­ban, azután kiírom az árat Sohasem számoltam még ki a termelési költséget vagy a hasznot, még csak azt sem, hogy hány kiló vagy mázsa termett valamiből. — Voltaképpen miért csi­nálja? Hiszen mamár módja volna, hogy »felszabadítsa« önmagát. — Hát nem érti? Ez az egyetlen mód, hogy olyat csi­náljak, amiről azt hiszem, hogy más nem képes rá. Hogy csak egy-egy, a vevők által megcsodált szép paprika ké­pes igazolni a sokévi munkát. Különben is egy idő után, ha az ember megszokja, létszük-1 ségletté válik a munka. En­gem kiver a víz az ideges­ségtől, ha csak öt percet vár­ni kell valami miatt. A tét­lenséget tízszer annyiért seit» vállalnám, mint a munkát. Ledniczkiné megértéssel és megadással segíti a férjét, az ötödikes Attila azonban hal­lani sem akar róla, hogy kér-} tész legyen. Nem is titkolja,' hogy nem akarja vállalni az éjszakába nyúló munkát. Ap­ja példája tiszteletet ébreszt benne, de el is riasztja. — Nem fél attól, hogy az évtizedekig építgetett »tarya- birodalom« üresen marad? — Nem hiszem, hogy üre-1 sen marad. Talán a fiam vé­leménye is változik még. Ha pedig mégsem, hát akkor is tovább építem, amíg csak bí­rom. Azt mondják róla, különös ember: a munka megszállott­ja. Elgondolkodtam, valóban különös? Ügy gondolom, az ősz hajú pusztai férfi meg­szállottsága mindennél iter­mészetesebb, emberibb. Bíró Ferenc Piaci körkép */ Óriás pöfeteg és társai 34. rész. — Te meg olyan vagy most — nyújtotta ki karját vádló- an Schmütz felé —. mint egy szakszervezeti gyűlésen az igazgató, aki a prémiumosz­tást magyarázza. Schmütz röhögött Elek is röhögött — Igaz — támadt fel Schmützben a gondolat —, még nem vagyunk semmiféle szakszervezetnék a tagjai. Tennünk kell. — Most mit kezdjék ezzel a pénzzel? — kérdezte jám­boran Elek. Somogyi Néplap — Mit? Kiveszel két hétre a Hiltonban egy lakosztályt Ott is étkezel. Aztán lemégy a Balatonra, valahova, vízisí­vel együtt befizetsz két hétre, elektromos vízisível persze, hiszen nix benzinmotor. Elek felhorkant. — Erre nem elég. Tudod mit? Kimegyek Belgiumba, és veszek egy golyós fegyvert.. — Azt is lehet — bólintott Schmütz —, és akkor marad még öreg napjaidra is. — Nem arra gondoltam. Ve­szek egy golyós fegyvert és hazajőve lepuffantalak, mint egy gyalogbékát. Egyen meg a fészkes fene. Te rabló. Elek hangját átfütötte a szeretet Hogy ez a Schmütz micsoda varázsló! Tényleg megcsinálta. Nézte a kezében tartott takarékkönyvet, rémü­lete egyre inkább elpárolgott. Aztán hirtelen csak ennyit mondott: — Tudod — visszafojtotta a hangját —, úgy érzem ma­gam, mint a bankrablók. Eh­hez a pénzhez most nem sza­bad egy ideig hozzányúlni.' Ha megjegyezték a sorszá­mát ... Schmütz elmosolyodott. — Én is éppúgy teszek. Az i ember sohasem tudhatja.. Az esztendő végére Schmütz kipótolta Elek pénzét kilenc- százezerre. Kerek kis summa. Elek megbabonázva nézte az egeret, aki Eszterházy-kockás öltönyben járt, vakítóan fe­hér ingeket hordott csokor- nyakkendővel. — Neked mennyid van? — kérdezte óvatosan. Schmütz legyintett — Szóra sem érdemes. Úgy­sem csináljuk már sokáig. Adózni nem szeretnék... Fogalma sem volt, hogy mennyire igaza van. Eleonóra jelezte egy szép, tavaszi délután, hogy történt valami. — Gubanc — mondta egy­szerűen. — Valami gubanc van. Schmütz tudni szerette vol­na, mi az. — Először is, engem áthe­lyeztek a pénzügyi osztályra. Gépírónak. Az adóügyi cso­porthoz. Ez nem lehet vélet­len. A főilletékes, amikor ezt közölte, olyan jelentőségtelje­sen nézett rám, hogy okvet­lenül történt valami. Hajjaj! Schmütz lázasan gondolko­dott. Mi történhetett? Aztán rájött. Ancika, a manikűröslány, hazavitte a pornó folyóirato­kat. Nem dugta jól el hófe­hér leányszobája rózsaszínű párnái alá, és édesanyja, szü­letett Schönfeld Matild rá­bukkant. Először gondosan végignézte őket, aztán átadta magát az egészséges felhábo­rodásnak. Megmutatta az új­ságokat férjének és úgy dön­töttek, hogy okvetlenül ma­gyarázatot kérnek Ancikától. Meg is kapták. — Milyen újságokat hoztál? — kérdezte nyájasan a mama vacsorakor. — Színesek? — Szakmai folyóiratok — közölte Anci, de nem folytat-j háttá, mert édesapja levágta | az asztalra a kanalat. — Szakmai? — dörögte — hát majd utánanézek ennek a furcsa szakmának. Nem rin- gyónak neveltem én a lányomat — közölte még a jelenlévők­kel, és diadalmasan nézett körül... —. majd utána né­zek ennek a szakmának. Be- lemászok a stricijeid pofájá­ba. Másnap elkezdte a járkálást. Marokra fogta a pornográf lapokat, elment egyik hivatal­tól a másikig. Onnan pedig hazament, hogy nyugodtan át tudja nézni az újságokat, ne zavarja senki. (Folytatjuk.) Gombamód megszaporodtak a gombaárusok a héten. Teg­nap is mázsaszám volt szeg- fűgomba: literét a múlt heti­nél 8 forinttal olcsóbban, 12- ért adták. A finom rókogomba tartotta 70 forint körüli ki­lónkénti árát és a helyenként kukacos vargányát sem adták 60-nál olcsóbban. A gomba- özönben is nagy feltűnést kel­tet az az óriás 'pöfeteg, amellyel egy fiatalember je­lentkezett a vizsgálónál. A rendszerint 15—20 dekás gom­ba e példánya 7 kilónál is többet nyomott. Arát 4—500 forintra becsülték. Szó. ami szó, nem kellett érte sokat hajlongani. .. A zöldségfronton megtörtént a nagy áttörés. Immár a kis­termelők is kilóra árulták a paprikát, paradicsomot. Az utóbbi ára 20 és 35, a papri­káé 25 és 40 forint között vál­takozott, a minőségtől füg­gően. Tovább mérséklődött a zöld­bab ára is, már 12—15 fo­rintért adtak egy kilót. Meg­szépült a zöldség az esők nyomán: a jobb minőségű áruért kevesebbnek tűnt a változatlanul 3 forintos cso- mónkénti ár. Az újburgonyát 10-ért mér­ték, valamivel drágábban a zöldborsó maradványait. Dömping ide vagy oda, az uborka ára nem akaródzik zu­hanni, tegnap is 12 forint volt. Az újhagyma tegnap is cso­móban volt kapható, négyért. A gyümölcsújdonságok ho­vatovább 10 forintos »egység­áron« vásárolhatók. Kivétel csupán a francia barack, amelynek festenivaló példá­nyaiért 35 forintot is kértek. A körte, a sárga és apróbb őszibarack, a ribizli, valamint az aratási alma egyaránt 10— 12 forint. Különös módon a meggy tartja az árát. Noha tegnap is sor állt a felvásárló előtt, és a standok legtöbbjén is pi- roslott meggy: az ár most is 10—16 forint volt. — Hogy a málna literje? — Tiizzeenn... — az árus-} ban ádáz harcot vívott a nye­reségvágy és az óhaj, hogy, portékáján mielőbb túladjon. Mivel egyik sem volt képes döntő fölénybe kerülni, a »n« nyúlt, mint a rétestészta. Vé­gül kétségbeesetten kibökte: 12. Ugyancsak érdekes ta­pasztalat, h-ogy tíz árus közül nyolc az első kérdő pillantásra enged két-három forintot. A megyei Zöldért árbaro­métere néhány figyelemre­méltó változást ígér. Tegnap még 28 forint volt a paradi­csom java, mától fele ennyi. Ez a változás alighanem érez­teti majd hatását a hétvégi szabadpiacon is. A tv-paprika mától hat. a hegyes erős öt forinttal lesz olcsóbb. Az előbbit tegnap még 33'ért, az utóbbit 27 forintért mérték. A zöldbab ára is mérséklődik, 15 forintról 12-re. A kovászolni való uborka mától 10 forint, a salátának való pedig már csak hat. Az újburgonya, fajtától füg­gően, 12 és 8,60. Az utóbbi áron kel el a káposzta, ha nem kel; ha kel, 12 forint ki­lója. Töközönt sejtet a 4 forintos ár. A karalábé 6 forint. A gyümölcsfélék mar nem ennyire alkalmi áron fogy­nak. A meggy, ha pándi 27, de az apróbb fajta is 16. A málna 25—30 forint. A 19 fo­rintos ribizli árát is fanyar mosollyal nyugtázzuk. Az őszi­barack 25, a kajszi fele ennyi­be kerül. A körte 9—13-ért kapható. B. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom