Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

KÖZLEMÉNY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kom­munista és * munkáspártjai központi bizottságainak nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel ' foglalkozó titkárai 1979. július 3—5-én tanácsko­zást tartottak' Berlinben. A résztvevők széles körűen tájékoztatták egymást és véle­ményt cseréltek a testvérpár­tok nemzetközi politikai és ideológiai • területen folytatott együttműködésének időszerű problémáiról, az agitáció és a propaganda kérdéseiről. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy előrehalad és eredmé­nyes a két- és a többoldalú együttműködés a szocialista építés különböző területein, a többi között az ideológiai, a tudományos é és a kulturális tevékenységben. Kifejezték a törekvésüket, hogy ezt az együttműködést továbbfejlesz­tik. -jf A * tanácskozás részvevőd hangsúlyozták, hogy a szocia­lista közösség országainak áll­hatatossága és következetessé­ge, i elvi külpolitikai irányvo­nala kiemelkedő szerepet tölt be a háború megakadályozá­sában, a nemzetközi biz bánság megszilárdításában és az eny­hülési folyamat további előre- vi telében. Egyöntetűen ; kijelentették, hogy a bécsi legfelsőbb szín­tű szovjet—amerikai tárgyalá­sok, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződése a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról fon­tos lépés a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zötti békés egymás mellett élés, valamint az enyhülés megszilárdításának útján. Hangsúlyozták, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és személy sze­rint Leonyid Iljics Brezsnyev eivtárs jelentősen hozzájárult a szerződés előkészítéséhez és megkötéséhez. A tanácskozáson megállapí­tották, a bécsi szerződés ma­radéktalan megvalósítása új távlatokat nyit korunk olyan elsődleges fontosságú felada­tainak megoldása előtt, mint a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, majd a leszerelés, amely megóvná az emberisé­get az újabb háború veszélyé­től. A tanácskozáson aláhúzták annak jelentőségét, hogy a szocialista országok a helsin­ki záróokmány szellemében konkrét és következetes lépé­seket tesznek az európai béke és biztonság megszilárdítására. Megállapították, hogy építő jellegűek azok a javaslatok és kezdeményezések, amelye­ket a Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó testületének bukaresti és moszkvai értekezletén, vala­mint ugyanezen országok kül­iievminiszieri bizottságának budapesti ülésén terjesztettek elő. Rámutattak, hogy rend' kívül fontos az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vett államok madridi találkozójának sikeres előkészítése és lefolytatása. A tanácskozáson hangsú­lyozták: tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és más reakciós erőknek minden olyan kísérletével, hogy a fegyverkezési hajsza fokozasd val, a szocialista országokat támadó kampányokkal, a né­pek közötti ellenségeskedések szitásával, valamint számos országban a revansista, mili­tarista, neofasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok ak­tivizálásával aláássák az eny­hülési folyamatot. Ezért — a politikai és a diplomáciai erőfeszítések mel­lett — intenzív ideológiai te­vékenységet kell kifejteni, hogy megértessük a világ köz­véleményével: a fegyverkezési hajszáért az imperializmus és a NATO militarista körei a felelősek, amelyek teljesen indokolatlanul próbálják ezzel a szocializmust vádolni. Isme­retes, hogy a szocialista or­szágok a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés mellett szállnak síkra. Rendkívül fontos, hogy a közvélemény részletes tájékoz­tatást kapjon a szocialista kö­zösség országainak békés kezdeményezéseiről, arról, hogy mind nagyobb mérték­ben járulnak hozzá korunk globális, az egész emberiséget érintő problémáinak megoldá­sához. A második világháború kitörésének 40. évfordulója nem halványuló érvénnyel arra figyelmezteti a népeket, hogy fokozni kell a harcot a tartós békéért, az újabb há­borús katasztrófa elhárításá­ért A tanácskozás részvevői megállapították,. hogy a testvérpártok közös ideológiai munkájának egyik legfonto­sabb iránya a szocializmus gazdasági, tudományos—mű­szaki, szociális, politikai és kulturális vívmányainak nép­szerűsítése, mert ezek a vív­mányok igazolják a szocializ­mus életerejét, s feltárják az új rendszer hatalmas alkotó lehetőségeit. A szocialista or­szágok fejlődésében, nemzet­közi pozícióinak erősítésében fontos a közöttük kialakult barátság és szolidaritás szi­lárdítása, a kölcsönösen elő­nyös, sokoldalú együttműkö­dés kiszélesítése és elmélyíté­se, fokozott részvételük az anyagi és a szellemi értékek nemzetközi cseréjében. A KGST három évtizede rávilá­gított a tagállamok hatalmas társadalmi—gazdasági ered­ményeire, a szervezet kereté­ben megvalósuló együttműkö­dés sikereire, további fejlesz­tésének és elmélyítésének táv­lataira. A tanácskozáson nagy fi­gyelmet szenteltek annak az együttműködésnek, amely a szocializmus elméleti és gya­korlati problémáinak, a mai világfejlődés új jelenségei­nek es tendenciáinak tanul­mányozásában bontakozott ki. Ezek a közös kutatások szün telenül alátámasztják és gaz­dagítják a dialektikus és tör­ténelmi materializmust, a tu­dományos szocializmust, a marxizmus—leninizmust — a munkásosztály forradalmi vi­lágnézetét. Rámutattak arra is, hogy a modem társadalmi élet dina­mizmusát, az új társadalom építői kulturális színvonalának emelkedését és szellemi igé­nyeinek számottevő növekedé­sét figyelembe véve időszerű az eszmei nevelőmunkában és annak állandó tökéletesítésé­ben szerzett tapasztalatok cse­réje. Megállapították, hogy je­lentősek a kommunista moz­galom általánosan elfogadott normáival összhangban foly­tatott párbeszédek, vélemény- cserék, nemzetközi elméleti konferenciák, amelyeken szé­les körűen képviseltetik ma­gukat a testvérpártok. Mind­ez hatékony módszer arra, hogy közösen vitassuk meg a forradalmi világmozgalam alapvető kérdéseit. A tanácskozás részvevői az európai kommunista és mun­káspártok három éve Berlin­ben tartott konferenciáján el­fogadott elvek szellemében méltatták a kommunista és munkáspár tőle, minden forra­dalmi, haladó és antiimperia- lista erő közötti együttműkö­dés és szolidaritás megszilár­dításának jelentőségét és idő­szerűségét Kifejezték pántjaik eltökéltségét, hogy határozot­tan támogatják azt a harcot, amelyet a népek á szabadság­ért és a függetlenségért azért az elidegeníthetetlen jogukért folytatnak, hogy minden külső beavatkozástól mentesen ma­guk határozhassák meg sorsu­kat Segítik azt a küzdelmet, amelyet a népek az imperia­lista, kolonial ista és a neoko- lonialista politika, a fajgyűlö­let és a faji megkülönbözte­tés ellen, az elmaradottság felszámolásáért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demok­ratikus alapokon történő át­alakításáért és az új világgaz­dasági rend létrehozásáért a békéért, valamint a nemzetek barátságáért a haladásért vívnak. A tanácskozás részvevői a baráti együttműködés és az internacionalista szolidaritás szellemében, tárgyszerűen vi­tatták meg az érintett kér­déseket fiz ENSZ-főtitkár látogatása Az internacionalista szolidaritásról Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Laosz, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjetunió és Vietnam kommunista és munkáspárt­jainak küldöttségei a nemzet­közi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárok berlini tanácskozásán ismételten hangsúlyozták párt- jaik eltökéltségét, hogy a marxizmus—lenini zmus, a pro­letár internacionalizmus el­vei alapján erősítik szolidari­tásukat az imperializmus, a reakció ellen küzdő valameny- nyi néppel. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a létező szocializmus vívmányai hoz­zájárulnak a béke, a demok­rácia, a nemzetek szabadsága és a társadalmi haladás ügyé­nek újabb sikereihez. A résztvevők pártjaik nevé­ben feltétlen támogatásukról biztosították Vietnam népét amely keményen visszaverte a kínai agressziót. Támogatják a vietnami nép harcát a bé­kéért, a nemzeti függetlensé­gért, .országa területének sért­hetetlenségéért a szocializ­musért. Szükségesnek tartják a további erőfeszítéseket an­nak érdekében, hogy mind ha­tékonyabb kampány bontakoz­zék ki a vietnami nép sokol-1 dalú támogatására. Kifejezték" szolidaritásukat a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság­gal, amely harcol az imperia­lista, reakciós erők mesterke­dései, provokációs aknamun­kája ellen és nagy erőfeszíté­seket tesz, hogy mélyreható politikai és társadalmi válto­zásokat hajtson végre, a szo­cializmus építésének érdeké­ben. Üdvözölték az új Kam­bodzsát, amelynek népe az egyetlen törvényes kormány, a kombodzsai népi forradal­mi tanács vezetésével meg­döntötte a zsarnoki Pol Pot- rendszert, és hozzákezdett ha­zájának valóban demokratikus alapokon történő felvirágozta­tásához. A pártok képviselői aláhúz­ták, hogy Peking nagyhatal- _ mi hegemonista törekvései, j amelyeket a nemzetközi impe­rializmus kihasznál a szocia­lizmus elleni harcában, sú­lyosan veszélyeztetik minden népnek legfőképpen pedig Délkelet-Ázsia népeinek biz­tonságát, és ellentétesek a kí­nai nép érdekeivel is. A testvérpártok kifejezték szolidaritásukat a szocialista ' fejlődés irányába haladó ázsiai és afrikai országokkal, s aláhúzták, hogy határozottan fellépnek az imperialista, gyarmatosító köröknek ezen országokkal szemben folytatott provokációi ellen, A résztvevők hangsúlyozták, hogy szolidárisak Nicaragua népének az elnyomó rendszer ellen, hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcá­val; szembeszállnak az impe­rializmus minden olyan kísér­letével, hogy Nicaraguában katonai intervenciót hajtson végre; ez a békés egymás mellett élés elveinek durva megsértését jelentené, és el­lentmondana az enyhülés ér­dekeinek. A tanácskozás részvevői megerősítették: változatlanul támogatják az arab népeket, s különösen a Palesztinái arab népet; méltatták az arab or­szágok többségének fellépését a Washington közreműködésé­vel megkötött egyiptomi—iz­raeli különalkuval szemben. Szolidaritásukról biztosították Namíbia, Zimbabwe és Dél- Afrika népeit az imperializ­mus ellen, a nemzeti jogok biztosításáért és védelméért, a bekéért és a társadalmi ha­ladásért vívott küzdelmükben. Az egész emberiség szempont­jából oly fontos feladatok megoldásának elősegítésében a világszervezet, és személy sze­rint ön, igen tisztéit főtitkár úr, számíthat a magyar kor­mány további aktív közremű­ködésére és támogatására — mondotta Lázár György. — Hat éven belül másod­szor vagyok a Magyar Nép- köztársaság vendége. Azt lá­tom, hogy legutóbbi ittlétem óta minden téren nagy hala­dást érték el. Szeretném fel­használni az alkalmat, hogy gratuláljak eredményeikhez. — Napjainkban senki sem tagadja, hogy az emberiség jövője attól függ, hogy képe­sek leszünk-e megoldani azo­kat a világméretű kérdéseket, amelyekkel valamennyi or­szágnak szembe kell néznie, függetlenül politikai irányza­tától vagy fejlettségi fokától. A megoldás megköveteli a nemzetközi megértés és biza­lom erősítését. Ugyancsak szük­ség van arra, hogy az orszá­gok és a népek felülemelked­jenek szorosan vett nemzeti érdekeiken, és arra, hogy tá-' megássák az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmá­nyában foglalt elveket és azokhoz tartsák magukat. — Európában — mint ahogy azt a helsinki záróokmány ta­núsítja — jelentős haladás történt ebben a vonatkozás­ban ezzel összefüggésben fi­gyelemmel kísértem és kísé­rem Magyarország jelenlegi erőfeszítéseit, amelyeket — a záróokmány más aláíróival együtt — annak érdekében tesz, hogy Európában tovább szilárdul jón az enyhülés a körszak igényeinek különösen megfelelő, korunk igényei fezémpontjából a »-bizalomépí­tő« lépések sorozatával. A főtitkár kifejezte remé­nyét, hogy a SALT—II. szer­ződés fontos lépést jelent majd a nukleáris fegyverkezé­si hajsza megállításában, csökkentésében, és általában is a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés hatéko­nyabb megközelítése felé egyengeti majd az utat. Nyilvánvaló, hogy hosszú utat kell még megtennünk. Az erő alkalmazásának eszközeit — a helsinki javaslatok elle­nére — még Európában sem csökkentették. A fegyverkezési kiadások világmértékben to­vább nőnek. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában továbbra is meg­oldatlanok és veszélyeztetik a békét a regionális konfliktu­sok. A mai világban minden problémának, minden válság­nak, minden konfliktusnak olyan következményei, lehet­nek, amelyek nemcsak a szó- banforgó térségeket, hanem egész bolygónkat érinthetik. Ezért glohális látásmóddal kell keresnünk a megoldásokat, le­gyen szó akár gazdasági, akár társadalmi, vagy politikai problémákróL Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete eleget kíván tenni annak a nagy felelősségnek, amellyel valamennyi tevé­kenységi szférájában működik, akkor a szervezetnek vala­mennyi tagország részéről folytatandó támogatásra és hozzájárulásra van szüksége. Márpedig eleget kell tenni e felelősségteljes feladatoknak, mivel a mai világban a ku­darcnak — a háborúnak, a zabolátlan környezetszennye­zésnek, a világ erőforrásai kimerítésének — könnyen a közös pusztulás lehet az ára. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a világ egyetlen olyan fóruma, ahol valamennyi or­szág képviselteti magát, és — igazságos, méltányos megoldá­sokat keresve — megvitathat­ja problémáit. A valódi nem­zetközi együttműködés soha nem volt még olyan fontos, mint éppen ma, amikor a nemzetek közösségének nem­csak a számos megoldatlan regionális konfliktussal hanem számos új kihívással is szem­be kell néznie. Ezek békés megoldása: korunk nagy kihí­vása. Nézzünk szembe vele annak érdekében, hogy egy jobb világot teremthessünk a magunk és a jövő nemzedékei számára —. mondotta befeje­zésül Kurt Waldheim. (MTI) Véget ért az OKP KP plénuma Helyes stratégia Rómában befejeződött az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és köz­ponti ellenőrző bizottságának ülése. A négynapos tanácsko­záson elemezték a júniusi vá­lasztásokon elszenvedett 4 százalékos szavazatvesztés okait, az új helyzetben a párt előtt álló' feladatokat. Utolsó napirendi pontként bi­zottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki javaslatokat a párt új vezető szerveinek megválasztására. E javaslatokat a központi bizott­ság jövő héten tartandó újabb ülésén terjesztik elő és vitat­ják meg. A plénumon megállapítot­ták, hogy a párt által az utób­HÍREK A VILÁGBÓL Ma, július 7-én ünnepük a szerb nemzeti felkelés nap­ját. Emlékezetes, hogy Szer­biában a Jugoszláv Kommu­nista Pártnak és elnökének, Joszip Broz Titónak felhívá­sára harmincnyolc évvel ez­előtt dördült el a partizán­harc első puskalövése. A köz­ponti ünnepséget idén is Be­la Crkván tartják meg. India ellenzi az amerikai katonai jelenlét növelését az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségében — jelentette ki Vadzspaji indiai külügymi­niszter egy sajtóértekezleten. A biztonság megőrzésének leg­jobb módja, ha a térség or­szágai kétoldalú tárgyalásokat folytatnak a béke fenntartá­sáról. A regionális szervezetek, mint az Arab Liga és az Af­rikai Egységszervezet is hasz­nos szerepet játszhatnak eb­ben — mondta. Willy Brandt szerint »nincs válság Izrael és a Német Szö­vetségi Köztársaság között, de ha lenne, a maga részéről mindent megtenne annak le­küzdésére«. A Német Szociál­demokrata Párt elnöke az iz­raeli televízió műsorában vá­laszolt a két ország nézetkü­lönbségeivel összefüggő kér­désekre. Jugoszláviában új törvényt hoztak, amely módosítja a személygépkocsik és más jár­művek használatának és köz­lekedésének- korlátozásáról szóló eddigi törvényt. Ennek értelmében sebességkorláto­zást vezetnek be az összes járművekre. • Nagy erejű robbanás tör­tént Memphis egyik gyomirtó szereket gyártó és tároló üze­mében. A robbanás következ­tében óriási mérgesgáz-felhő szállt a város fölé. Közel 150 embert kórházba szállítottak és az üzem környékéről több mint 2000 embert kiköltöztet­tek. Genfben véget ért a nem kormányszervezetek konfe­renciájának 14. közgyűlése. A négynapos tanácskozáson több mint 100 szervezet képviselői az egymás közötti és az ENSZ-szervezetekkel való együttműködésről tárgyasak. A konferencia elnökévé Edith Ballantyne-t, a békéért és a szabadságért küzdő nők nem­zetközi ligájának főtitkárát választották. bl három év során elkövetett stratégia helyes volt, de al­kalmazásában súlyos hibák történtek. Amikor a párt arra törekedett, hogy a kommunis­ta, a szocialista és a keresz­tény tömegek tömörítésével elérje a hatalmon lévő osztály leváltását, nem leplezték le elég következetesen a keresz­ténydemokrata párt jobboldali szárnyát. A központi bizottság és központi ellenőrző bizottság ülésén állást foglaltak amel­lett, hogy a pártnak a jövő­ben nagyobb nyamatékot kell adni a társadalom átalakítá­sára vonatkozó igényének, kö­vetkezetesebben kell harcol­ni a kereszténydemokrata párt jobboldali erői ellen, egyér­telműen kell támogatni a munkásosztály mindennapi harcát. A plénumon megállapítot­ták, hogy Olaszország mostani helyzete veszélyekkel terhes és rendkívül ingatag. A ke­reszténydemokrata és néhány más párt magatartása miatt egyelőre lehetetlen a kommu­nista párt képviselőit is magá­ba foglaló nemzeti egységkor­mány létrehozása, és az Olasz Kommunista Párt ezért ellen­zékbe vonul. Mint a L’Unita, az Olasz Kommunista Párt napilapja megállapította, a vita légköré­re a »nagyfokú kritikai fe­szültség« és a mély felelős­ségérzet« nyomta rá a bélye­gét. A vitában ellentétes meg­fogalmazások is elhangzottak. Egyesek bírálták az úgyneve­zett történelmi kompromisz- szumot, mások síkraszálltak amellett, hogy a levont kö­vetkeztetések a párt új veze­tő szerveinek összetételében is tükröződjenek. (MTI) A CIA embereken kísérletezik A Covert Action című ame­rikai folyóirat dokumentumok birtokába jutott, amelyek ar­ról tanúskodnak, hogy a hiva­talos nyilatkozatokkal ellen­tétben az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) je­lenleg is folytat kísérleteket embereken. A beszámoló sze­rint különleges csoport, vezető orvosok és pszichológusok be­vonásával az »emberi maga­tartás néhány aspektusát« ta­nulmányozza, mintha az ilyen kísérletek az ország nemzeti érdekeit vagy a külpolitikát szolgálnák. Mint ismeretes, a 60-as években hasonló titkos _ I kísérleteket végzett a CIA. Az i MC—Ultra elnevezésű prog­ram keretében akkor azt vizsgálták, hogy a nagyhatású kábítószerek, az elektrosokk és más hasonló eszközök mi­lyen hatással vannak az em­ber lelkivilágára. 1977-ben. amikor fény de­rült a CIA törvényellenes ténykedéseire. Turner, a CIA igazgatója azt állította, hogy 1963-, az MC—Ultra program befejezése óta nem végeznek kísérleteket embereken. A Co­vert Action beszámolója sze­rint azonban a CIA jelenleg is végez kísérleteket mit sem sejtő embereken. Kurt Waldheim * 1 (Folytatás az 1. oldatról.) nek és szükségesnek tartja, hogy az alapokmány előírá­sainak megfelelően az Egye­sült Nemzetek Szervezetét még hatékonyabbá tegyük e felada­tok ellátására. Hazánk ennek figyelembevételével fejti ki tevékenységét az ENSZ-ben. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom