Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
Legyen ott a tervező is Lassan az építőiparral is úgy vagyunk., mint a focival, .jókat beszélünk róla, és egy kicsit mindenki ' szakértő. '•Nem így kellene, hanem úgy«, adják az emberek a tanácsokat, szövegezik a véleményeket. Tehetik ezt azért is, mert a házak mindenki szeme láttára nőnek ki a földből. Az cpítőmunkás a legnagyobb nyilvánosság előtt dolgozik. Az építők olyan alapvető szükséglet, mint az otthon megteremtésén fáradoznak. Akiknek még nincs lakása, vár, remél, esetleg pluszmunkát vállal, hogy több pénzhez jusson, gyűjt és spórol. Akinek már van tető a, feje fölött, a gyerekére gondol. Annak gyűjtögeti otthonteremtésre. Ebben úgyszólván mindenki érdekelt Társadalmi ügy lett az építőiparral törődni. E témával foglalkozó Szakemberek véleménye szerint az építőipar iránt az érdeklődés azért is felfokozott, mert tevékenysége nagyban meghatározza az emberek hangulatát, közérzetét És ami színién lényeges, ez az ipar csaknem az összes ágazat képességét, a népgazdaság szervezettségét tükrözi. Egy emeletes házban például több tízezer tészegység, anyag, elem van. Az anyagok, elemek minősége. mennyiségé, hiánya, határidőre vagy késedelmes szállítása jellemzi a többi iparág helyzetét fejlettségét, együttműködésük állapotát is. Az emberek talán nem mindig gondolnak arra, hogy amikor dicsérik, vagy bírálják a padlószőnyeget az éppen letört kilincset, a rosszul záró ablakot a beázott tetőt, a hibás radiátort, akkor nemcsak az építők munkáját kritizálják. Néhány évvel ezelőtt — főként szervezetlenség és egyéb hiányosságok miatt — az ipar előszobájaként emlegették az építőipart. Később változott a helyzet Kiépült a házgyárak hálózata, az építkezések technológiája is jelentősen fejlődött. De alaposan megnövekedett a társadalmi igény, az építőiparral szemben támasztott igény is. Nemcsak meny- nyiségileg — 15 év alatt 1,2 millió lakást kell felépíteni — hanem minőségileg is, amiről érdemes kicsit meditálni. Nem készülhet el úgy közintézmény, üzem, hogy a megrendelő kérését, kikötéseit ne hallatná, vagy ne fogadtatná eL Mert különben nem fizet, leállítja a beruházást, vagy másik vállalatra bízza a munkát. Az állampolgár viszont legtöbbször készen kapja a lakást. Amikor már az óhajaival senki nem törődik, sok értelme nincs, hogy sóhaját elmondja. Még az első kapavágás előtt kellene a tervezőnek figyelembe vennie a majdani lakó kérését, igényét. Ehelyett mi történik? Normák, statisztikák, számok és a meglévő forintok alapján kialakul a szabvány. Igaz, a házgyárak jellege miatt túl nagy variációra nincs lehetőség, de annyi bizonyos, a jelenleginél nagyobb választékra, az igények differenciáltabb kielégítésére lenne szükség. Egy másik társadalmi óhaj: gyorsabban és olcsóbban építkezni. De hogyan lehetséges ez, amikor évről, évre több házat kell tető alá hozni, s világszerte emelkedik a nyersanyag, így az építőanyag ára is. Persze, nemcsak azért lehet drága az építkezés, mert emelkedik a cement, a beton vagy a tégla ára. Pontosan kimutatható, hogy ha a kulcsátadásig megnyúlik az idő. több ezer vagy millió forintba kerül a késés. Okai: a beruházás nem összefüggő folyamat, a tervező elzárt, független életet él, mert nem kötelessége, hogy álmának megvalósulását figyelemmel kísérje. Időben nem is tud beavatkozni, ha az eredeti elképzelésen valamit változtatni kell. Ezért gyakori az ismételt terv- készítés, ami a beruházás megkezdésénél legalább egy év késést jelent. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a közelmúltban kidolgozta az építésszervezés VI. ötéves tervre vonatkozó fejlesztési koncepcióját. Lényeges döntés született: a tervezői, építészeti tevékenységet megfelelő hatáskörrel és felelősséggel be kell kapcsolni a beruházás minden szakaszába. A tervezőnek ott kell lennie, amikor az előkészítő munkát megkezdik és ki kell vennie részét a munkahelyi művezetők teendőiből, egészen a befejezésig. Átadás után ellenőrizniük is kell a létesítmény üzemelését és értékelni a tanulságokat. Újszerű együttműködés és munkamegosztás alakulhat ki ily módon a terv- vező, a kivitelező, a beruházó között. H. M. A táskái hévíz sorsa Visszasajtolási kísérletek kezdődnek Az olajbányászok módszerét alkalmazzák Egy jókora aktatáskát megtöltenének az Országos Vízügyi Hivatalban található iratok. melyek a táskái hévízről készültek. Nagy reményeket fűzött mindenki ehhez a vízhez .amikor rátaláltak. Oly bőséges a forrás, hogy sokféleképpen hasznosítható. Csakhogy hamarosan gondok is felvetődtek. Mi legyen a felhasznált meleg vízzel? Az ásványi sókban gazdag gyógyvizet a Bolatonba vezetni nem lehet, elszállítására vagy tárolására nincs .megoldás. Egy lehetőség maradt: visz- sza kell juttatni a táskái vizet a földbe, »honnan érkezik. Az olajbányászok találták ki már. régebben ezt a megoldást, az olajfúrásoknál sokszor jelentkezik melléktermékként a hévíz, amely ott nem hasznosítható. Azaz valamire mégis jó. A bányászok visszasajtolták a vizet, és ezzel egyenletessé tették a rétegnyomást, változatlan erővel tört fel így az olaj. Ezt a módszert átvették a vízügyi szakemberek is. Több helyütt kipróbálták már, és jó eredményeket hozott. A héviz- kutak vízhozama egy idő után általában csökken. Ha visz- síajuttatják a vizet a mélyebb rétegekbe, ez a csökkenés megállítható. Némi késéssel elkészültek a táskái meleg víz visszásaj tolásának tervei. A Mélyép-terv- nél dolgozták ki a kiviteli terveket, e hónap közepén átadják a munkaterületet a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű és Fürdő Vállalatnak, s a zalai szakemberek több alvállalkozó segítségével augusztusban megkezdik a kísérleteket. Kétféleképpen lehet visszajuttatni a vizet a föld mélyébe. Van, ahol a gravitáció elég ahhoz, hogy lejusson, van, ahol vissza kell nyomni. Táskán valószínűleg az utóbbi megoldásra lesz szükség. Az egyes számmal jelzett 720 méter mély kútból érkező 80 fokos vizet egy kilóméteres csővezetéken viszik majd a kisebb vízhozamú hatos kúthoz, és itt sajtolják vissza. Közben a többi kutat is megfigyelik, mérik a víz- szintet, a nyomás változását, a vízhőmérsékletét és sok mást, hogy megállapítsák: lehet-e keverni a kutak vizét, nem okoz-e káros változásokat a visszásaj tolás. A földbe csak olyan minőségű vizet lehet visszanyomni, amilyen érkezik. Nem lehet szennyezni a forrásokat, ezért a kísérletek arra is kiterjednek. hogy a megépítendő fürdőben felhasznált vizet miként kell tisztítani. Azt is megvizsgálják, hogy a buzsá- ki termelőszövetkezet kertészetében már ma is növény- házfűtésre használt vizet miként lehet visszajuttatni a kutakba. 1980-ra befejeződnek a kísérletek. A kutatók választ kapnak a kérdésekre, részletes adatokat szolgáltatnaik arról, hogy mire és hogyan használható a táskái meleg víz. Annyit már most megjósolnak : ha a több száz évre elegendő vízkészlettel ésszerűen és takarékosan gazdálkodnak, Táskának nagy jövője lehet. U P. Fizetnek az ügyeskedők Szinte minden fórumon szóba kerül, hogy mire van pénze a tanácsnak? Azt azonban kevesebben kérdezik meg hogy miből van pénze? Nem sokat beszélünk az adóról, pedig ez teremti meg a tanácsi gazdálkodás alapjait. A megyeszékhely kasszájában huszonötmillió forint folyt be tavaly az adókból. Pedig ma még nem minden állampolgár tesz időben eleket a kötelességének. így fordulhat elő, hogy évenként ezerkétszáz-ezerötszáz között mozog a letiltás. Vita folyik manapság arról, hogy mennyi nem tisztességes jövedelemhez »-illik jutni«. Kisebb jeleivel naponta találkozhatunk, a nagyobbakat viszont az adóztatás révén lehet kitapintani. A közvélemény éberen figyeli az ap- róbb-nagyobb manipulációkat, s az emberek többsége egyetért azzal, hogy a szigorúbb ellenőrzés révén sokan, rajtavesztenek az ügyeskedésen. Vannak például be nem jelentett mezőgazdasági földterületek, garázsok, eltitkolt bortermések és egyebek. A Kaposvári Városi Tanács az idén majdnem hétszázötvenezer forint adót rótt ki nyolcvanegy ilyen személyre, s az adón felül még húsz százalékos községfejlesztési hozzájárulást is kell fizetniük. S mennyivel kirívóbb haszonra tesznek szert munka nélkül például a szabálytalan telekparcellázások révén. Kihasználják az építési terület, a mezőgazdasági tevékenység iránti nagy keresletet. Vannak, akik spekulációs céllal adnak túl az irdatlanon. Az adóztatás mindnyájunk érdekét szolgálja, a esak őrülhetünk, hogy minden évben horogra akad a spekulánsok egy része. Sokkal több gondot okoznak a kontárok, mert a megrendelőknek eszük ágában sincs tanúskodni — a »mester« ellen. Neki — úgymond — csak szívességből varrták meg a ruhát, s már nincs jogalap az adó megállapítására. M . szakmákban sem könnyű a harc a kontárok ellen. Ügyeskedőket sok területen találunk. így azután megy az adókivetés azoknak, akiknek még mindig megvan az úgynevezett többletingatlanju :: azoknak, akik nem teljesííeí- ték az előírt építési kötelezettséget. Több mint tizenha’- ezer forint adót fizetett az a három tulajdonos, akinek a háza nyolcszázezer forintnál többet ér. S most már megkezdődött a többletingatlanok kényszerértékesítése is, az idén például nyolcra tett javaslatot a pénzügyi osztály. A váro6 lakossága sokat tehet azért, hogy még több szabálytalanság kerüljön napvilágra, mind többször lehessen elvonni a munka nélkül szerzett jövedelmet, gátat szabni a szabálytalanságok révén gyarapodó vagyonnak. Az állampolgári fegyelem erősítése fontos, hiszen nem mindegy, hogy mikor és mennyi összeg folyik be a város kasszájába. Amikor az egyik oldalon kérünk a kasszából, a másik oldalon azért tenni is kell, hogy mindenki pontosan fizessen. A városi tanács vb is így foglalt állást, amikor erről a témáról tárgyait. 1» G. Győzelem békében A Pajzs ’79 gyakorlaton végzett kiemelkedő munkájáért » honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tünlette ki Dancsházi Gusztáv őrnagyot. Sokan évódnek a gyakorlaton részt vevő hivatásos, tartalékos tisztekkel, a tényleges szolgálatukat teljesítő katonákkal: aztán, győztetek-e? — Tőlem is megkérdezték. S higgye el, valóban győzelem volt. Sikeresen befejezni a* igén nehéz együttműködési Kiegyensúlyozni a veszteségeket Eredményesen — látványosságok nélkül Szerencsés száma a 13-as a csökölyiek száma: éppen tizenhárom éve, hogy nyereségessé vált a termelőszövetkezet évi mérlege, s azóta soha nem lendült a mutató a negatív oldalára. Igaz, a kedvező megállapítás mögött nehéz évek, változó eredmények húzódnak, hiszen tavalyelőtt például 6 millió nyereséggel zártak, tavaly ennek csak a felét sikerült elérni, s az idén a kedvezőtlen időjárás sem sok jóval bíztatott... A kilátásokról beszélgettünk hat hónap tapasztalatai alapján Szabó Jánossal, a termelő- szövetkezet elnökével — Száz hektár paradicsomot termesztünk az idén, a tavalyi 65-tel szemben. Az asztály miatt húsz hektáron újra kellett ültetni a palántákat, de a többség szerencsésen átvészelte a szárazságot, s a kései eső sok mindent helyrehozott. Ha minden jól alakul, augusztus első hetében megkezdhetjük a szállítást a konzervgyárnak. Tavaly 290 mázsát hozott hektáronként a paradicsom, a nyári szárazság ugyancsak éreztette hatását. Szerencsére, az idén a júniusi esők jókor érkeztek, s az elnök véleménye szerint remény van a hektáronkénti 400 mázsás termes elérésére. — Az ültetések fele nagyon jól fejlődik, talán csak itt, Csökölyben. ahol géppel takarítunk majd be, gyengébb a termés. Ezen a részen újraül- tetésre is szükség volt. Hetente védik vegyszerrel á töveket, s emellett hektáronként öt liter lombtrágyával segítik a fejlődést. A mind népszerűbb érésgyorsító már raktárban van, ha eljön az ideje, azt is kiszórják a növényekre. —- Az idén először sikerült eltalálni a növényvédőszer mennyiségét, s 85 hektáron »tökéletes« gyomirtást végezni. »Belőttük« az adagot, s ez különösen örvendetes, mert bár rendelkezünk még elegendő kézi munkaerővel, a jövő útja a minél hatékonyabb vegyszeres növényvéde'em. S nem utolsó szempont, hogy a kalászok idei kiesését többek között a kertészetnek kell majd pótolni. A korai fagyok 178 hektárból 70-en kipusztították az őszi árpát. Amit meghagytak, az is 5 mázsával elmaradt a tervezettől. Az 500 hektárra vetett búza is várhatóan kevesebbet hoz 3 mázsával, mint kellene. Talán csak a 450 hektárnyi zabnak jött idejében az eső. A kiesés ugyan nem veszélyes arányú, de nagy területekről lévén szó, mégis jelentős. Részben ellensúlyozza majd a málna idei rekordtermése, valamint a paradicsom, ha beváltja a hozzáfűzött- reményeket. Persze ez még nem elegendő. — Amikor láttuk, hogy az aszály nehéz helyzet elé állít Vérvétel előtt. bennünket, erőteljesebben kezdtünk foglalkozni az állat- tenyésztéssel. Úgy látjuk, az idén 10—15 százalékkal többet termel majd az állattenyésztés a tervezettnél. Ennek részben a jobb takarmányértékesítés az oka, s az, hogy sikerült lerövidíteni a hízlálási időt. A közel 3 ezer liter tejet adó tehenészet az alapja a vegyes hasznosítású szarvasmarha-állománynak. Az idén hízóbikából mintegy 150-et értékesítenek. (A szarvasmarhatelep udvarán éppen vérvételre vár 28 fiatal bika, amelyek ha megfelelnék az egészségügyi előírásoknak, Líbiába utaznak.) A sertéskibocsátás 1600 lesz. S ami a legfőbb, mindkét ágazattól nyereséget várnak A mérleg nyelve tehát a pozitív felé billent, de rendelkeznek még vésztartalékokkal is. A másod vetésű köles kiegészíti a takarmánybázist; s a 700 hektár kukoricának kedvez a mostani idő. Év végére négy millió forint nyereséget tervezett a gazdaság vezetősége. Az elnök bizakodik: ha eredményesen gazdálkodnak, ha sikerül kiegyensúlyozni a veszteségeket, elérhető a kitűzött nyereség. Tizenhárom év eredménye kötelez, fogalmazódik meg a látogatóban az összkép. Csö- kölyön látványosságok nélkül, de- évröl-évre eredményesen gazdálkodik egy közepes ta- laiadottságú és közepes nagyságú termelőszövetkezet. S — termelő üzemről lévén szó — ez a legfontosabb. R. A. gyakorlatot, amelyen néphadseregünkön kívül bolgár, cseh és szovjet egységek is részt vettek; emberek, gépek, harceszközök tevékenységét ered- ' ményesen összehangolni, elvégezni a különleges hadműveleti, harcászati gyakorlatokat. S akkor volt a nagy kánikula. Végül mindent sikerült úgy teljesíteni, ahogyan azt elvárták a gyakorlaton résztvevőktől. Harminchat éves, tizenhárom éve néphadseregünk hivatásos tisztje. Mikor és ho- gvan döntötte el, hogy ezt az életpályát választja? — Fiatal gyerekként. Családomban senki nem volt előttem, aki személyes példájával erre ösztönzött volna. Édesapám a Dunai Vasmű mérnöke volt. Szüleim nem ellenezték az elhatározásomat, s most, hogy visszatekintek a hadseregben eltöltött időre, nem bántam meg, hogy hivatásos tiszt lettem. Éveken át tanult. Az Egyesített Tisztiiskolát követően néhány évig csapatgyakorlatot látott el különböző beosztásokban, majd a 3 éves Zrínyi Katonai Akadémiát végezte el. kiváló eredménnyel. A tanulásról, a gyakorlaton szerzett tapasztalatokról, a tiszti hivatás követelményeiről beszélgetünk. — örülök, hogy résztvevője lehettem ennek a gyakorlatnak, amely fényesen bizonyította a szocialista országok I hadseregének magasfokú fe- ' gyeimét, fölkészültségét. Azt, hogy minden körülmények között kepesek megoldani feladatukat. Láthattam a gyakorlat előtt, meg közben is, hogy katonáink — hivatásosok és tényleges szolgálatukat teljesítők — mindent elkövetnek az időben megismert cél eléréséért, a magas- fokú együttműködés, a testvéri szocialista országok csapatainak segítése érdekében. Dancsházi Gusztáv sok tapasztalatot szerzett a gyakorlaton. Elsősorban azért, hogy ilyen nehéz feladatot csak jól felkészült katonák oldhatnak meg. Csak az a parancsnok, tiszt tudja katonáit eredményesen irányítani, aki szüntelenül tanul, képezi magát. A technika a hadseregben éppen úgy fejlődik, mint az élet más területein. Csak az képes eredményesen megismerni, megismertetni a katonákkal, elsajátíttatni velük értő kezelését, aki maga is kellően érti, ismeri. Felsőfokú gépjárműtechnikusi oklevele van, s most végzi az esti egyetem speciális kollégiumát. A tiszti hivatást választók rengeteget vannak távol a családjuktól, a szolgálat, a továbbképzés, a gyakorlat miatt. Különösen egy ilyen nagy g-’akorlat előkészítése ftöve- telt tőle is sok időt. energiát. S ez bizony azzal járt: elsősorban a feleségére maradt a családról való gondoskodás, a k=t gyermek nevelése. — Tudta, hogy mivel jár a tiszti hivatás, art is, hogy sokkal többet kell vállalnia — esetleg lemondania is —, mint más asszonyoknak. M s- érti, segíti a munkámat. Sz. I„