Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

Legyen ott a tervező is Lassan az építőiparral is úgy vagyunk., mint a focival, .jókat beszélünk róla, és egy kicsit mindenki ' szakértő. '•Nem így kellene, hanem úgy«, adják az emberek a tanácso­kat, szövegezik a véleménye­ket. Tehetik ezt azért is, mert a házak mindenki szeme lát­tára nőnek ki a földből. Az cpítőmunkás a legnagyobb nyilvánosság előtt dolgozik. Az építők olyan alapvető szükséglet, mint az otthon megteremtésén fáradoznak. Akiknek még nincs lakása, vár, remél, esetleg pluszmun­kát vállal, hogy több pénzhez jusson, gyűjt és spórol. Aki­nek már van tető a, feje fö­lött, a gyerekére gondol. An­nak gyűjtögeti otthonterem­tésre. Ebben úgyszólván min­denki érdekelt Társadalmi ügy lett az építőiparral tö­rődni. E témával foglalkozó Szak­emberek véleménye szerint az építőipar iránt az érdeklődés azért is felfokozott, mert te­vékenysége nagyban megha­tározza az emberek hangula­tát, közérzetét És ami szín­ién lényeges, ez az ipar csak­nem az összes ágazat képes­ségét, a népgazdaság szerve­zettségét tükrözi. Egy emele­tes házban például több tíz­ezer tészegység, anyag, elem van. Az anyagok, elemek mi­nősége. mennyiségé, hiánya, határidőre vagy késedelmes szállítása jellemzi a többi ipar­ág helyzetét fejlettségét, együttműködésük állapotát is. Az emberek talán nem min­dig gondolnak arra, hogy ami­kor dicsérik, vagy bírálják a padlószőnyeget az éppen le­tört kilincset, a rosszul záró ablakot a beázott tetőt, a hi­bás radiátort, akkor nemcsak az építők munkáját kritizál­ják. Néhány évvel ezelőtt — fő­ként szervezetlenség és egyéb hiányosságok miatt — az ipar előszobájaként emlegették az építőipart. Később változott a helyzet Kiépült a házgyárak hálózata, az építkezések tech­nológiája is jelentősen fejlő­dött. De alaposan megnöveke­dett a társadalmi igény, az építőiparral szemben támasz­tott igény is. Nemcsak meny- nyiségileg — 15 év alatt 1,2 millió lakást kell felépíteni — hanem minőségileg is, amiről érdemes kicsit meditálni. Nem készülhet el úgy közin­tézmény, üzem, hogy a meg­rendelő kérését, kikötéseit ne hallatná, vagy ne fogadtatná eL Mert különben nem fizet, leállítja a beruházást, vagy másik vállalatra bízza a mun­kát. Az állampolgár viszont legtöbbször készen kapja a lakást. Amikor már az óha­jaival senki nem törődik, sok értelme nincs, hogy sóhaját elmondja. Még az első kapa­vágás előtt kellene a tervező­nek figyelembe vennie a majdani lakó kérését, igényét. Ehelyett mi történik? Nor­mák, statisztikák, számok és a meglévő forintok alapján ki­alakul a szabvány. Igaz, a házgyárak jellege miatt túl nagy variációra nincs lehető­ség, de annyi bizonyos, a je­lenleginél nagyobb választék­ra, az igények differenciál­tabb kielégítésére lenne szük­ség. Egy másik társadalmi óhaj: gyorsabban és olcsóbban épít­kezni. De hogyan lehetséges ez, amikor évről, évre több há­zat kell tető alá hozni, s vi­lágszerte emelkedik a nyers­anyag, így az építőanyag ára is. Persze, nemcsak azért le­het drága az építkezés, mert emelkedik a cement, a beton vagy a tégla ára. Pontosan kimutatható, hogy ha a kulcs­átadásig megnyúlik az idő. több ezer vagy millió forint­ba kerül a késés. Okai: a be­ruházás nem összefüggő folya­mat, a tervező elzárt, függet­len életet él, mert nem köte­lessége, hogy álmának meg­valósulását figyelemmel kísér­je. Időben nem is tud beavat­kozni, ha az eredeti elképze­lésen valamit változtatni kell. Ezért gyakori az ismételt terv- készítés, ami a beruházás megkezdésénél legalább egy év késést jelent. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium a közel­múltban kidolgozta az építés­szervezés VI. ötéves tervre vonatkozó fejlesztési koncep­cióját. Lényeges döntés szüle­tett: a tervezői, építészeti te­vékenységet megfelelő hatás­körrel és felelősséggel be kell kapcsolni a beruházás minden szakaszába. A terve­zőnek ott kell lennie, amikor az előkészítő munkát meg­kezdik és ki kell vennie ré­szét a munkahelyi művezetők teendőiből, egészen a befeje­zésig. Átadás után ellenőriz­niük is kell a létesítmény üzemelését és értékelni a ta­nulságokat. Újszerű együtt­működés és munkamegosztás alakulhat ki ily módon a terv- vező, a kivitelező, a beruhá­zó között. H. M. A táskái hévíz sorsa Visszasajtolási kísérletek kezdődnek Az olajbányászok módszerét alkalmazzák Egy jókora aktatáskát meg­töltenének az Országos Víz­ügyi Hivatalban található ira­tok. melyek a táskái hévíz­ről készültek. Nagy reménye­ket fűzött mindenki ehhez a vízhez .amikor rátaláltak. Oly bőséges a forrás, hogy sok­féleképpen hasznosítható. Csakhogy hamarosan gondok is felvetődtek. Mi legyen a felhasznált meleg vízzel? Az ásványi sókban gazdag gyógy­vizet a Bolatonba vezetni nem lehet, elszállítására vagy tárolására nincs .megoldás. Egy lehetőség maradt: visz- sza kell juttatni a táskái vi­zet a földbe, »honnan érkezik. Az olajbányászok találták ki már. régebben ezt a megol­dást, az olajfúrásoknál sok­szor jelentkezik mellékter­mékként a hévíz, amely ott nem hasznosítható. Azaz va­lamire mégis jó. A bányászok visszasajtolták a vizet, és ez­zel egyenletessé tették a ré­tegnyomást, változatlan erővel tört fel így az olaj. Ezt a módszert átvették a vízügyi szakemberek is. Több helyütt kipróbálták már, és jó ered­ményeket hozott. A héviz- kutak vízhozama egy idő után általában csökken. Ha visz- síajuttatják a vizet a mélyebb rétegekbe, ez a csökkenés megállítható. Némi késéssel elkészültek a táskái meleg víz visszásaj to­lásának tervei. A Mélyép-terv- nél dolgozták ki a kiviteli terveket, e hónap közepén át­adják a munkaterületet a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű és Fürdő Vállalatnak, s a za­lai szakemberek több alvál­lalkozó segítségével augusz­tusban megkezdik a kísérle­teket. Kétféleképpen lehet vissza­juttatni a vizet a föld mé­lyébe. Van, ahol a gravitá­ció elég ahhoz, hogy lejusson, van, ahol vissza kell nyomni. Táskán valószínűleg az utóbbi megoldásra lesz szük­ség. Az egyes számmal jel­zett 720 méter mély kútból érkező 80 fokos vizet egy ki­lóméteres csővezetéken viszik majd a kisebb vízhozamú ha­tos kúthoz, és itt sajtolják vissza. Közben a többi kutat is megfigyelik, mérik a víz- szintet, a nyomás változását, a vízhőmérsékletét és sok mást, hogy megállapítsák: le­het-e keverni a kutak vizét, nem okoz-e káros változáso­kat a visszásaj tolás. A földbe csak olyan minő­ségű vizet lehet visszanyom­ni, amilyen érkezik. Nem le­het szennyezni a forrásokat, ezért a kísérletek arra is ki­terjednek. hogy a megépíten­dő fürdőben felhasznált vizet miként kell tisztítani. Azt is megvizsgálják, hogy a buzsá- ki termelőszövetkezet kerté­szetében már ma is növény- házfűtésre használt vizet mi­ként lehet visszajuttatni a kutakba. 1980-ra befejeződnek a kí­sérletek. A kutatók választ kapnak a kérdésekre, részle­tes adatokat szolgáltatnaik ar­ról, hogy mire és hogyan használható a táskái meleg víz. Annyit már most megjó­solnak : ha a több száz évre elegendő vízkészlettel éssze­rűen és takarékosan gazdál­kodnak, Táskának nagy jö­vője lehet. U P. Fizetnek az ügyeskedők Szinte minden fórumon szó­ba kerül, hogy mire van pén­ze a tanácsnak? Azt azonban kevesebben kérdezik meg hogy miből van pénze? Nem sokat beszélünk az adóról, pe­dig ez teremti meg a tanácsi gazdálkodás alapjait. A megyeszékhely kasszájá­ban huszonötmillió forint folyt be tavaly az adókból. Pedig ma még nem minden állampolgár tesz időben ele­ket a kötelességének. így for­dulhat elő, hogy évenként ezerkétszáz-ezerötszáz között mozog a letiltás. Vita folyik manapság arról, hogy mennyi nem tisztességes jövedelemhez »-illik jutni«. Ki­sebb jeleivel naponta talál­kozhatunk, a nagyobbakat vi­szont az adóztatás révén le­het kitapintani. A közvéle­mény éberen figyeli az ap- róbb-nagyobb manipulációkat, s az emberek többsége egyet­ért azzal, hogy a szigorúbb ellenőrzés révén sokan, rajta­vesztenek az ügyeskedésen. Vannak például be nem jelen­tett mezőgazdasági földterüle­tek, garázsok, eltitkolt borter­mések és egyebek. A Kapos­vári Városi Tanács az idén majdnem hétszázötvenezer fo­rint adót rótt ki nyolcvanegy ilyen személyre, s az adón fe­lül még húsz százalékos köz­ségfejlesztési hozzájárulást is kell fizetniük. S mennyivel kirívóbb ha­szonra tesznek szert munka nélkül például a szabálytalan telekparcellázások révén. Ki­használják az építési terület, a mezőgazdasági tevékenység iránti nagy keresletet. Van­nak, akik spekulációs céllal adnak túl az irdatlanon. Az adóztatás mindnyájunk érde­két szolgálja, a esak őrülhe­tünk, hogy minden évben ho­rogra akad a spekulánsok egy része. Sokkal több gondot okoznak a kontárok, mert a megrende­lőknek eszük ágában sincs ta­núskodni — a »mester« ellen. Neki — úgymond — csak szí­vességből varrták meg a ru­hát, s már nincs jogalap az adó megállapítására. M . szakmákban sem könnyű a harc a kontárok ellen. Ügyeskedőket sok területen találunk. így azután megy az adókivetés azoknak, akiknek még mindig megvan az úgy­nevezett többletingatlanju :: azoknak, akik nem teljesííeí- ték az előírt építési kötele­zettséget. Több mint tizenha’- ezer forint adót fizetett az a három tulajdonos, akinek a háza nyolcszázezer forintnál többet ér. S most már meg­kezdődött a többletingatlanok kényszerértékesítése is, az idén például nyolcra tett javaslatot a pénzügyi osztály. A váro6 lakossága sokat te­het azért, hogy még több sza­bálytalanság kerüljön napvi­lágra, mind többször lehessen elvonni a munka nélkül szer­zett jövedelmet, gátat szabni a szabálytalanságok révén gyarapodó vagyonnak. Az ál­lampolgári fegyelem erősítése fontos, hiszen nem mindegy, hogy mikor és mennyi összeg folyik be a város kasszájába. Amikor az egyik oldalon ké­rünk a kasszából, a másik ol­dalon azért tenni is kell, hogy mindenki pontosan fizessen. A városi tanács vb is így fog­lalt állást, amikor erről a té­máról tárgyait. 1» G. Győzelem békében A Pajzs ’79 gyakorlaton végzett kiemelkedő mun­kájáért » honvédelmi mi­niszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatá­val tünlette ki Dancsházi Gusztáv őrnagyot. Sokan évódnek a gyakorla­ton részt vevő hivatásos, tar­talékos tisztekkel, a tényle­ges szolgálatukat teljesítő ka­tonákkal: aztán, győztetek-e? — Tőlem is megkérdezték. S higgye el, valóban győzelem volt. Sikeresen befejezni a* igén nehéz együttműködési Kiegyensúlyozni a veszteségeket Eredményesen — látványosságok nélkül Szerencsés száma a 13-as a csökölyiek száma: éppen ti­zenhárom éve, hogy nyeresé­gessé vált a termelőszövetke­zet évi mérlege, s azóta soha nem lendült a mutató a ne­gatív oldalára. Igaz, a kedvező megállapítás mögött nehéz évek, változó eredmé­nyek húzódnak, hiszen tavaly­előtt például 6 millió nyere­séggel zártak, tavaly ennek csak a felét sikerült elérni, s az idén a kedvezőtlen időjárás sem sok jóval bíztatott... A kilátásokról beszélgettünk hat hónap tapasztalatai alap­ján Szabó Jánossal, a termelő- szövetkezet elnökével — Száz hektár paradicso­mot termesztünk az idén, a tavalyi 65-tel szemben. Az asztály miatt húsz hektáron újra kellett ültetni a palántá­kat, de a többség szerencsésen átvészelte a szárazságot, s a kései eső sok mindent helyre­hozott. Ha minden jól alakul, augusztus első hetében meg­kezdhetjük a szállítást a kon­zervgyárnak. Tavaly 290 mázsát hozott hektáronként a paradicsom, a nyári szárazság ugyancsak éreztette hatását. Szerencsére, az idén a júniusi esők jókor érkeztek, s az elnök vélemé­nye szerint remény van a hektáronkénti 400 mázsás ter­mes elérésére. — Az ültetések fele nagyon jól fejlődik, talán csak itt, Csökölyben. ahol géppel taka­rítunk majd be, gyengébb a termés. Ezen a részen újraül- tetésre is szükség volt. Hetente védik vegyszerrel á töveket, s emellett hektáron­ként öt liter lombtrágyával segítik a fejlődést. A mind népszerűbb érésgyorsító már raktárban van, ha eljön az ideje, azt is kiszórják a növé­nyekre. —- Az idén először sikerült eltalálni a növényvédőszer mennyiségét, s 85 hektáron »tökéletes« gyomirtást végez­ni. »Belőttük« az adagot, s ez különösen örvendetes, mert bár rendelkezünk még elegen­dő kézi munkaerővel, a jövő útja a minél hatékonyabb vegyszeres növényvéde'em. S nem utolsó szempont, hogy a kalászok idei kiesését többek között a kertészetnek kell majd pótolni. A korai fagyok 178 hektár­ból 70-en kipusztították az őszi árpát. Amit meghagytak, az is 5 mázsával elmaradt a tervezettől. Az 500 hektárra vetett búza is várhatóan ke­vesebbet hoz 3 mázsával, mint kellene. Talán csak a 450 hek­tárnyi zabnak jött idejében az eső. A kiesés ugyan nem veszé­lyes arányú, de nagy terüle­tekről lévén szó, mégis jelen­tős. Részben ellensúlyozza majd a málna idei rekordter­mése, valamint a paradicsom, ha beváltja a hozzáfűzött- re­ményeket. Persze ez még nem elegendő. — Amikor láttuk, hogy az aszály nehéz helyzet elé állít Vérvétel előtt. bennünket, erőteljesebben kezdtünk foglalkozni az állat- tenyésztéssel. Úgy látjuk, az idén 10—15 százalékkal többet termel majd az állattenyésztés a tervezettnél. Ennek részben a jobb takarmányértékesítés az oka, s az, hogy sikerült le­rövidíteni a hízlálási időt. A közel 3 ezer liter tejet adó tehenészet az alapja a ve­gyes hasznosítású szarvasmar­ha-állománynak. Az idén hí­zóbikából mintegy 150-et ér­tékesítenek. (A szarvasmarha­telep udvarán éppen vérvé­telre vár 28 fiatal bika, ame­lyek ha megfelelnék az egész­ségügyi előírásoknak, Líbiába utaznak.) A sertéskibocsátás 1600 lesz. S ami a legfőbb, mindkét ágazattól nyereséget várnak A mérleg nyelve tehát a po­zitív felé billent, de rendel­keznek még vésztartalékok­kal is. A másod vetésű köles kiegészíti a takarmánybázist; s a 700 hektár kukoricának kedvez a mostani idő. Év vé­gére négy millió forint nyere­séget tervezett a gazdaság ve­zetősége. Az elnök bizakodik: ha eredményesen gazdálkod­nak, ha sikerül kiegyensú­lyozni a veszteségeket, elérhe­tő a kitűzött nyereség. Tizenhárom év eredménye kötelez, fogalmazódik meg a látogatóban az összkép. Csö- kölyön látványosságok nélkül, de- évröl-évre eredményesen gazdálkodik egy közepes ta- laiadottságú és közepes nagy­ságú termelőszövetkezet. S — termelő üzemről lévén szó — ez a legfontosabb. R. A. gyakorlatot, amelyen néphad­seregünkön kívül bolgár, cseh és szovjet egységek is részt vettek; emberek, gépek, harc­eszközök tevékenységét ered- ' ményesen összehangolni, el­végezni a különleges hadmű­veleti, harcászati gyakorlato­kat. S akkor volt a nagy ká­nikula. Végül mindent sike­rült úgy teljesíteni, ahogyan azt elvárták a gyakorlaton résztvevőktől. Harminchat éves, tizenhá­rom éve néphadseregünk hi­vatásos tisztje. Mikor és ho- gvan döntötte el, hogy ezt az életpályát választja? — Fiatal gyerekként. Csa­ládomban senki nem volt előttem, aki személyes példá­jával erre ösztönzött volna. Édesapám a Dunai Vasmű mérnöke volt. Szüleim nem ellenezték az elhatározáso­mat, s most, hogy visszate­kintek a hadseregben eltöl­tött időre, nem bántam meg, hogy hivatásos tiszt lettem. Éveken át tanult. Az Egye­sített Tisztiiskolát követően néhány évig csapatgyakorla­tot látott el különböző beosz­tásokban, majd a 3 éves Zrí­nyi Katonai Akadémiát vé­gezte el. kiváló eredménnyel. A tanulásról, a gyakorlaton szerzett tapasztalatokról, a tiszti hivatás követelményei­ről beszélgetünk. — örülök, hogy résztvevője lehettem ennek a gyakorlat­nak, amely fényesen bizonyí­totta a szocialista országok I hadseregének magasfokú fe- ' gyeimét, fölkészültségét. Azt, hogy minden körülmények között kepesek megoldani fel­adatukat. Láthattam a gya­korlat előtt, meg közben is, hogy katonáink — hivatáso­sok és tényleges szolgálatu­kat teljesítők — mindent el­követnek az időben megis­mert cél eléréséért, a magas- fokú együttműködés, a test­véri szocialista országok csa­patainak segítése érdekében. Dancsházi Gusztáv sok ta­pasztalatot szerzett a gya­korlaton. Elsősorban azért, hogy ilyen nehéz feladatot csak jól felkészült katonák oldhatnak meg. Csak az a pa­rancsnok, tiszt tudja katonáit eredményesen irányítani, aki szüntelenül tanul, képezi magát. A technika a hadse­regben éppen úgy fejlődik, mint az élet más területein. Csak az képes eredményesen megismerni, megismertetni a katonákkal, elsajátíttatni ve­lük értő kezelését, aki maga is kellően érti, ismeri. Felső­fokú gépjárműtechnikusi ok­levele van, s most végzi az es­ti egyetem speciális kollégiu­mát. A tiszti hivatást választók rengeteget vannak távol a családjuktól, a szolgálat, a to­vábbképzés, a gyakorlat miatt. Különösen egy ilyen nagy g-’akorlat előkészítése ftöve- telt tőle is sok időt. energiát. S ez bizony azzal járt: első­sorban a feleségére maradt a családról való gondoskodás, a k=t gyermek nevelése. — Tudta, hogy mivel jár a tiszti hivatás, art is, hogy sokkal többet kell vállalnia — esetleg lemondania is —, mint más asszonyoknak. M s- érti, segíti a munkámat. Sz. I„

Next

/
Oldalképek
Tartalom