Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

Mindenkié, de csak békés célra Egyezmény a Holdról A Hold mindenkié, de csak békés célra szabad használni a természeti kincseit egyetlen ország sem sajátíthatja ki — e gondolat jegyében dolgozott ki nemzetközi konvenciót az ENSZ 47 állam képviselőjé­ből álló világűr-bizottsága. A hétéves munkával kedden el­készült tervezetet a világszer­vezet közgyűlésének még jóvá kell hagynia. A dokumentum a nemzetközi jog szerint azon­nal érvénybe lép, mihelyt öt államban törvénybe iktatják. »Az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységét szabályozó meg­állapodás« röviden a »Hold- szerződés-« kimondja, hogy a Holdon talált természeti kin­cseket, erőforrásokat senki sem sajátíthatja ki, azokat nemzetközi ellenőrzéssel az egész emberiség javára kell majd kiaknázni. A Holdon korlátozás nélkül minden or­szág folytathat kutatásokat, de a Hold területének legki­sebb darabja sem rendelhető egyetlen állam szuverenitása alá sem. A Holdon nem szabad sem­milyen katonai tevékenységet folytam, senki sem létesíthet ott támaszpontokat, és fegy­verkísérleteket sem végezhet. Katonai személyek is csak békés célú tudományos kuta­tást folytathatnak a föld fel­színén. A Holdra nem szállítható semmilyen hulladék. Mindez nemcsak a Holdra, hanem a naprendszer vajp- mennyi égitestére is vonatko­zik — a Földet kivéve. A spanyol kormány visszautasította Begin javaslatát Somoza utódlásáról Közös álláspont kialakítására törekednek Ä spanyol kormány vissza­utasította Begin izraeli mi­niszterelnök javaslatát, hogy a két ország létesítsen egy­mással diplomáciai kapcsola­tot. A spanyol külügyminiszter szóvivője közölte: „A spanyol kormány attól teszi függővé a diplomáciai kapcsolatok léte­sítését Izraellel, hogy megva­lósul-e Közel-Keleten a pa­lesztinok érdekeinek is meg­felelő átfogó béke, az ENSZ- határozatok szellemében”. A nyilatkozat válasz volt arra a Beginne! Jeruzsálem­ben készített interjúra, amely az El Pais című spanyol li­berális lapban jelent meg. Az izraeli kormányfő azt mond­ta: ideje lenne diplomáciai1 kapcsolatokat létesíteni Izrael és Spanyolország között Spa­nyolország az egyetlen ország Nyugat-Európában, amelynek nincs nagykövetsége Izrael­ben. Az El Pais-nák adott inter­júban, amelyet a lap főszer­kesztője készített, Begin egyébként más külpolitikai terveiről is beszélt. A következő négy _ évben „szeretne végleges békeszer­ződést aláírni Egyiptommal és Jordániával, szeretné meg­kezdeni a tárgyalásokat Szí­riával és megoldani a liba­noni határkérdést” — jelen­tette ki egyebek között. Szerdán összeül a nicara­guai kongresszus és a törvény­hozó testülethez közelálló for­rások szerint »valószínűleg Somoza utódlásáról lesz szó« — jelentették egybehangzóan a hírügynökségek. Erre utal az is, hogy ezúttal az ellenzékben lévő konzerva­tív párt képviselői is részt vesznek a tanácskozáson, mi­után eddig többször hangsú­lyozták: addig bojkottálják az ülést, ameddig nem Somoza távozásáról lesz szó. Mint már beszámoltunk ró­la, Somoza liberális pártja az elmúlt héten többször próbál­ta összehívni a kongresszust, de csak most sikerült elérnie, hogy határozatképes létszám­ban jelenjenek meg a képvi­selők a managuai Interconti­nental szálló ideiglenesen par­lamentnek berendezett bálter­mében. Ugyancsak szerdán érkezett vissza Mamaguáha Lawrence Pezzullo amerikai nagykövet is, akinek megbízatása ellené­re sem sikerült eddig lemon­dásra bírni Somozát. A nagy­követ azért járt Washington­ban, hogy Warren Christopher küiügyminiszter-helyetessel vitassa meg a nicaraguai fej­leményeket. A sandinisták a jelentések szerint bevették az ország dé­li részén elterülő Rivas tarto­mány hasonló nevű székhe­lyét, ezzel megtörve Somoza déli védelmi vonalát. A ko­rábbi tervek szerint Rivasban kívánt berendezkedni a nem­zeti újjáépítés kormánya. Ugyanakkor a felkelők sikere­sen verték vissza a nemzeti gárda Rasaya visszahódítás'ára indított támadását. A nicaraguai helyzettel kapcsolatosan tanácskozott Rafael Angel Calderon costa ricai és Jorge Castaneda me­xikói külügyminiszter Mexikó­városban. Calderon elmondot­ta: a megbeszélések célja, hogy közös álláspontot alakít­son ki Mexikóval és az An- dok-paktum öt országával (Kolumbiával, Bolíviával, Ecuadorral, Venezuelával és Peruval) Somoza utódlását il­letően. Julio Cesar Turbay Ayala kolumbiai elnök kedden Lon­donban kijelentette: »Somozát törvényen kívül kell helyezni, mert képtelen demokratiku­san kormányozni országát és az általa okozott konfliktus most már azzal fenyeget, hogy túlmegy az ország határain.« Turbay Ayala síkraszálit az amerikai államok szervezete határozatának megvalósítá­sáért és hangsúlyozta, hogy országa is igyekszik nyomást gyakorolni Somozára, hogy le­mondjon. (MTI) Irán kéri Mexikótól a sah kiadatását A májusi amerikaeil enes tömegtüntetésekkel mély­pontra jutott iráni—amerikai viszony javulása az új ameri­kai nagykövet kinevezésével kapcsolatos ellentétek megol­dásától függ — jelentette ki Ibrahim Jazdi iráni külügy­miniszter egy interjúban. Carter májusban Walter Cutler-t — aki előzőleg Zai- re-ben teljesített diplomáciai szolgálatot — jelölte a nagy­követi tisztségre, az iráni kor­mány azonban ezt nem fo­gadta el. Az Egyesült Álla­mok a nyilvánosság előtt meg­maradt Cutler jelölése mellett Irán hivatalos választ azonban még nem kapott Washington szándékairól — hangsúlyozta Jazdi. Irán több milliárd dollárt fordított amerikai katonai fel­szerelések vásárlására, és ezek fenntartásához alkatré­szekre van szüksége. Erről vásárlási szerződéseket is kö­tött, de a februári forradalom óta egyetlen alkatrész sem érkezett az Egyesült Államok­ból — mutatott rá a külügy­miniszter a két ország között ellentétek másik okára. A külügyminiszter végül hangsúlyozta, hogy a száműze­tésben élő sah megöletése nem a kormány hivatalos po­litikája. »A kormányok , nem tehetik meg azt, amit egy nem hivatalos szervezet Ha azon­ban önkéntesek visszahozzák a sahot Iránba, bíróság elé állítjuk.« A kormány hivata­losan is kérni fogja a kiada­tását Mexikótól — jelentette ki a külügyminiszter. Korlátozás nélkül ad urániumot Vance Ausztráliában Az ausztráliai Canberrában szerdán Vance amerikai kül­ügyminiszter tájékoztatójával megkezdődött a részvevő Ausztrália, Üj-ZéLand és az Egyesült Államok angol nevé­nek kezdőbetűiből ANZUS- paktumnak nevezett a NATO mintájára 1951-ben kötött Csendes-óceáni biztonsági szerződés 28. külügyminiszteri értekezlete. Vance tájékoztatta kollégáit a Bécsben aláirt SALT—II megállapodásról. Ezután beje­lentette: az Egyesült Államok nem akar új, külön flottát felállítani az Indiai-óceán el­lenőrzésére. Ehelyett — Auszt­rália támogatásával — növel­ni akarja a térséget ellenőrző hadihajók és repülőgépek szá­mát. Az ANZUS-paktum tárgya­lásaitól függetlenül az ameri­kai külügyminiszter csütörtö­kön ausztrál kollégájával. Andrew Beacoc Je-kal aláírja a két ország úgynevezett »nukleáris védelmi szerződé­sét«. Az egy évvel ezelőtt ki­dolgozott megállapodás alap­ján Ausztrália ezentúl korlá­tozás nélkül ad el urániumot az Egyesült Államoknak, de vétójoga van az uránérc atom­fegyver gyártásában való fel- használását illetően. (MTI) 240 millió dólláros „csomagterv*' Amerikai fegyverek Tajvannak A Pentagon kedden hivata­losan tájékoztatta az ameri­kai kongresszust tajvani fegy­vereladási terveiről. Az ame­rikai hadügyminiszter először hoz nyilvánosságra ilyen ter­vet, mióta január elsején az Egyesült Államok elismerte a Gyors 11 eta Az 1979. július 3-án megtartott június havi lottó jutalom- sorsolásról, amelyen a 22. heti szelvények vettek részt. 2 362 309 n 2 776 177 3 2 367 236 n 2 786 031 k 2 372 163 n 2 790 958 g 2 377 090 n 2 800 812 1 2 386 944 n 2 810 666 i 2 391 871 i 2 815 593 i 2 401 725 k 2 820 520 k 2 416 906 m 2 830 374 h 2 421 433 c 2 835 301 e 2 426 360 c 2 840 228 3 2 450 995 1 2 850 082 3 2 455 922 c 2 855 009 ra 2 460 849 d 2 850 936 i 2 495 338 i 2 864 863 3 2 90(5 192, h 2 879 644 k 2 924 900 j 2 894 425 f 2 529 827 1 2 904 279 i 2 534 754 m 2 914 133 c 2 539 681 j 2 919 060 g 2 544 608 3 2 928 914 i 2 549 535 i J 2 933 841 i 2 559 389 3 2 938 768 1 2 564 316 j 2 943 695 ■ c 2 593 878 h 2 948 622 1 2 598 805 i 2 958 476 3 2 603 732 j 2 963 403 ‘ 3 2 608 659 3 2 968 330 n 2 618 513 1 2 988 038 i 2 623 440 3 44 601 480 k 2 633 294 1 44 511334 c 2 638 221 m 44 621 188 h 2 643 148 m 44 626 115 3 2 653 002 m 44 631 042 3 2 657 929 n 55 618 252 3 2 672 710 n 55 623 179 m 2 682 564 n 55 864 602 k 2 721 980 n 55 884 310 i 2 726 907 n 61 244 886 3 2 740 615 i 61 249 813 d 2 761 396 3 61 259667 3 2 766 323 J 62 264 594 d 2 771 250 J 61 269 521 1 61 274 446 m 61 279 375 n 61 284 30(2 k 61 338 499 j 61 34« 426 n 61 348 353 j 61 353 280 1 61 377 915 j 61 387 769 i 61 392 696 j 61 397 623 1 61 407 477 1 61 412 404 C 61 417 331 m 61 422 258 d 61 427 185 h 61 432 112 k 61 441 966 k 61 446 893 n 61 466 601 k 61 486 309 j 61574 995 j 61 579 922 j 61 584 849 j 61 589 776 k 61 594 703 1 61 599 630 C 63 575 357 J 63 560 284 i 63 599 992 j 65 496 887 k 65 501 814 m 65 506 741 C 65 911 668 i 65 516 595 d 65 521 522 k 65 536 303 n 65 541 230 n 65 546 157 1 65 551084 m 65 560 938 m 65 570 792 g Szadat Strausszal tárgyalt „Nem azért jött, hogy csendben hallgasson” A gyorslistán a* alábbi rövidíté­seket használtuk: a — vásárlási utalv. (lOOO Ft.) b — Lada 1200 tip. személygépko­csira utalvány c — szerencse utalv. (30 000 Ft.) d — színes tv I. (28 000 Ft.) e — színes tv n. (22 300 Ft.) t — zenesarok ut. (20 000 Ft.) g — otthon lakberendezési utaiv. (15 000 Ft.) h — ismerje meg • Szovjetuniót, a Somogyi Néplap az 19*0. évi olimpiai játékok orszá­gát (14 000 b.) i — televízió (10 000 Ft.) j — vásárlási ut. 10 000) Ft.) k — vásárlási ut. (9 ooo Ft.) 1 — vásárlási ut. (7 000 Ft.) m — vásárlási ut. (5 000 Ft.) n — vásárlási ut. (S OOO Ft.) A nyertes szelvényeket 1979. Jú­lius 25-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek, az OTP fiókok vagy pos­ta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elmére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttat­ni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) Anvar Szadat egyiptomi el­nök kedden több mint egy­órás megbeszélést folytatott Robert Strauss-szal, az ame­rikai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottjával. Az amerikai diplomata az egyiptomi elnöknek átadta Carter elnök személyes üze­netét, de annak tartalmáról semmit sem hoztak nyilvános­ságra. A megbeszélésen kizárólag az egyiptomi—izraeli—ame­rikai tárgyalásokat tekintették át, amelyeken a palesztinok nélkül próbálnak dönteni a megszállt Ciszjordániában és a Gaza-övezetben élő 1,1 mil­lió Palesztinái arab sorsáról. A tárgyalássorozat fordulóját csütörtökön Alexandriában tartják. Az amerikai diplomta ki­jelentette: nem fog habozni, hogy a zsákutcába jutott »au­tonómia-tárgyalásokat« saját elgondolásai alapján mozdítsa ki a holtpontról. Mint Strauss, aki első ízben vezeti az ame­rikai delegációt, fogalmazott, »nem azért jött, hogy csend­ben hallgasson«. Az Egyesült Államok teljes jogú tárgyaló­félként kíván bekapcsolódni, ám Izrael ezt ellenzi, mivel az amerikai álláspont Egyip­tomhoz hasonlóan elveti, hogy a tárgyalások lefolytatására kiszabott egyéves időszak alatt újabb zsidó települése­ket hozzanak létre a meg­szállt területeken. Jelentések szerint Szadat a megbeszélésen sürgette, hogy az Egyesült Államok, ha csak lehet, kezdjen közvetlen pár­beszédet a Palesztinái Felsza- badítási Szervezettel. Ügy vé­lekedett, hogy ez igen hasz­nos lenne és hangoztatta, hogy mindig is ez volt az el­képzelése. Ismeretes, hogy a PFSZ, amely elítéli az ameri­kai kezdeményezésre létre­jött különbékét, elvben nem utasítja el a Washingtonnal való tárgyalások lehetőségét, abban az esetben, ha az Egye­sült Államok elismeri a PFSZ-t a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes kép­viselőjének. Kínai Népköztársaságot é6 megszakította diplomáciai kapcsolatait a tajvani »Kínai Köztársasággal«. A 240,6 millió dolláros cso­magtervben szerepelnek elekt­ronikus berendezések, távirá­nyítású levegő-föld rakéták és irányzó szerkezetek, vala­mint 48 F—5-ös típusú va­dászgép gyártásához szükséges felszerelés, ötvenmillió dollár­ért pótalkatrészeket szállíta­nának Tajvan már meglévő ultramodern hadfelszerelésé­nek fenntartására. A Pentagon arra hivatkozik, hogy ezt az üzletet még a kapcsolatok megszakítása előtt tárgyalták meg. és egyébként is, a 25 évvel ezelőtt kötött tajvani—amerikai védelmi paktum január elsejei felmon­dása ellenére az Egyesült Ál- 1 lamok további katonai segít­séget ígért a szigeten műkö­dő ellenforradalmi kínai kor­mánynak. Azt is megoldották, hogy a fegyverüzlettel kapcsolatban amerikai kormányképviselők­nek ne kelljen Tajvanra utaz­niuk: a Pentagon szerint az új fegyverek műszaki átadá­sát a szállító cégek alkalma­zottai biztosítanák. Harcban a bandákkal Nem csökken a feszültség Afganisztánban. Sajnos, a fia­tal demokratikus köztársaság­ra változatlanul nagy nyomás nehezedik: mint a TASZSZ kabuli jelentése fogalmazta, »egyes szomszédos országok és az imperialista hatalmak reakciós körei« változatlanul támogatást nyújtanak a ban­dákba verődött ellenforradal­mi elemeknek. Kabulban nemrég fegyveres provokációt hajtottak végre az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság ellenségei. A ha­tármenti tartományokban sok­fiié bandák garázdálkodnak. Falvakat támadnak meg, is­kolákat, középületeket gyújta­nak föl és zaklatják a lakos­ságot. Arra is gyakran adódik példa, hogy elhajtják az ál­latokat, felégetik a termést, s arra próbálják rákényszeríte­ni a parasztokat, hogy csatla­kozzanak a terrorista csopor­tokhoz. Ha valaki ellenáll, nemcsak őt, hanem a család­ját is meggyilkolják. Az ellenforradalmárok — köztük a volt afgán nagybir­tokosok — elsősorban a szom­szédos Pakisztán támogatását élvezik. Bár az afgán vezetők közvetlen eszmecserét ajánlot­tak Ziaul Hak tábornok pa­kisztáni államfőnek, a csúcs- találkozó nem jött létre: a pakisztáni fél visszautasította a meghívást. Sah Muhammed Duszt, a politikai kérdésekben illetékes afgán külügyminisz­ter-helyettes a hét elején Isz­lámábádban tárgyalt a két or­szág közti feszültség okainak megszüntetéséről, de a jelek­ből ítélve küldetése nem járt sikerrel. Érthető, hogy 'Afganisztán ilyen körülmények között vé­delmi képességének növelését tűzte ki célul. Ennek érdeké­ben Nur Mohammed Taraki- nak, a Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a forradalmi tanács el­nökének vezetésével kedden ülést tartott a legfelsőbb vé­delmi tanács. Afganisztán külső is belső ellenséggel kénytelen szembe nézni. Határait szüntelen ag­resszió éri, nemegyszer pa­kisztáni katonai erők is meg­sértik területi integritását. Zsoldosok és ellenforradalmi bandák tartják rettegésben az afgán falvakat. Egyes forrá­sok szerint a pakisztáni bázi­sokon kínai szakértők és im­perialista ügynökök is részt vesznek a fegyveresek kikép-, zésében. Nyilvánvaló, hogy Afganisz­tán földrajzi helyzete, antiim- perialista politikai irányvona­la a térségben, sőt azon túl is közös frontba tömörítette mindazon erőket, amelyek szemben állnak a társadalmi haladással, s rossz szemmel nézi a szovjet—afgán kap­csolatok alakulását. Nem új- keletűek eszközeik sem: a fegyveres provokációk, a rab­lás és a védtelenek legyüko- lása. Az afgán nép azonban eltökélten védelmezi a forra­dalom vívmányait, s képes arra, hogy visszautasítson minden fajta beavatkozást az ország belügyeibe. Kínai kampány Vietnam ellen A kínai vezetés és a sajtó fokozza kampányát a Vietna­mi Szocialista Köztársaság el­len a kambodzsai kérdésben és az úgynevezett menekült kérdésben. A Zsenmin Zsipao az ASEAN-országok külügy­minisztereinek Báli szigetén megtartott értekezletét annak jeleként értékeli, hogy vala­miféle délkelet-ázsiai és nyu­gati egységfront van kialaku­lóban Vietnam ellen a kam­bodzsai és a menekült kér­désben. A lap kommentátora fontos fejleménynek tekinti, hogy az Egyesült Államok és Japán támogatja a délkelet-ázsiai országok »összefogását« Ha­noival szemben. A kínai párt­lap arra szólítja fel az ASEAN-országokat, hogy »ne hátráljanak meg a vietnami agresszorok fenyegetése előtt, hanem egyesüljenek és szán­janak szembe a közös ellen­séggel«. Theng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes, aki a közelmúltban Vietnam »ismé­telt megleckéztétóséről« nyi­latkozott, biztosította Dawee Chullasapya thaiföldi légimar- sallt és miniszterelnök-helyet­test, hogy Kína »minden Thai­föld ellenes fenyegetést saját maga ellen irányúiénak te­kint és minden módon kész Thaiföld támogatására«. Meg­figyelők szerint Theng Hsziao- ping értésre adta, hogy Pe­king kész katonai támogatást nyújtani Thaiföldnek a Viet­nami Szocialista Köztársaság ellen. Hua Kuo-feng kínai pártel­nök és miniszterelnök ugyan­akkor közölte A. C. S. Ha­rmed sri lankai külügyminisz­terrel. hogy Peking »súlyos és sürgős« jroblémájáriak tekin­ti az úgynevezett menekült kérdést és támogatja azt a javaslatot, hogy az ENSZ égi­sze alatt hívjanak össze nem­zetközi értekezletet a »mene­kültek« kérdésének megvita­tására. A kínai vezető semmi kétséget nem hagyott az iránt, hogy véleménye szerint egy ilyen értekezlet elsőrendű fel­adata valójában nem a mene­kült kérdés megoldásai, hanem Vietnam elítélése és nemzet­közi elszigetelése lenn«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom