Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

Az életből ellesett példákkal AZ ILLETÉKES VÁLASZA Munkavédelmi vetélkedő A borgőzös tekintetű öreg szaki egy Tűzve­szélyes feliratú benzi­neskannával a kezében betámolyog a színre és akadozó nyelvvel arra kéri hegesztő kollégá­ját, hogy végezzen el egy apróbb javítást a ki sem öblített kannán.. A nagyobb nyomaték ked­véért előhúz a zsebéből egy pálinkásüVeget, s mindketten nagyot kor­tyolnak belőle.- A »ma­szek üzlet« létrejön. A »munka« végeztével pe­dig átvonulnak a közeli kocsmába, hogy a »meg­rendelő« néhány nagy- fröccsel egyenlítse ki a számlát. A nézők jót derülnek a jeleneten, és hatalmas tapssal jutalmazzák az »életből ellesett« pro­dukciót. De most jön a nehe­ze: a közönségnek — egyúttal versenyzők is — föl kell is­merni az imént látott jelenet­ben a hibát, a szabálytalansá­got. Aki mind a húszat meg­találja, húsz pontot kap. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat harmincöt brigádja nevezett be arra a munkavédelmi vetélkedőre, > amelyet az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium hirde­tett meg és amelynek döntő­jét a vállalat munkásszállójá­ban tartották. Az előzetes írásbeli feladatok megoldása után tizenkét négytagú csapat mérte össze elméleti tudását és bizonyította gyakorlati fel- készültségét a magas színvo­nalú versenyen. A száraznak tűnő témakört vállalat munkavédelmi osz­tálya a fentiekhez hasonló tesztjátékokkal, villámkérdé- sekkel tette színessé, változa­tossá, mindenki által élvezhe­tővé. Bemutattak például olyan köszörűgépet, daruzókö­telet és kettős létrát, amelyen — ahhoz a bizonyos állatorvo­si beteg lóhoz hasonlóan — szinte minden hiba előfordult. A versenyzők' nevettek és szörnyűlködtek, pedig a ren­dezők szerint ehhez hasonló eszközöket a munkahelyeken is lehet látni, sőt: nem egyszer használnak is. — A vetélkedő egyik célja éppen az volt, hogy elrettentő, néha túlzó példákon mutassuk be: milyen felelőtlenség ön- n-.gunkkal és másokkal szem­ben a nem biztonságos szer­számok és gépek használata — mondta Zsálek Tibor,, a v llalat munkavédelmi osztá­lyának vezetője. — A SÁÉV- nél öt év alatt a felére csök­kent a balesetek száma, és azóta a sérülések miatt kiesett munkaidő is kevesebb lett A balesetvédelmi . rendszabályo­Rögtönzött divatbemutató — védőruhákból. kát azonban állandóan frissen kell tartani; az ilyen játékos formában megrendezett vetél­kedő kiválóan alkalmas erre. A döntő két győztese — a 13. számú építésvezetőség és a TMK I-es csapata — képviseli majd a vállalatot Pécsen a te­rületi vetélkedőn. L. J. A nyugellátások folyósítá­sát befolyásolja a táppénz, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében pedig a be­tegségi segély. A nyugdíj megállapításakor a táppénzre jogosult dolgozónak — a nyugellátás • megállapítása ellenére — mindaddig nem szabad folyósítani a nyugdí­jat, amíg táppénzben, balese­ti táppénzben vagy betegségi segélyben részesül. Az öreg­ségi, a munkaképtelenségi, a növelt összegű öregségi és a növelt összegű munkaképte­lenségi járadék megállapítha­tó és folyósítható, amikor a táppénzt, a baleseti táppénzt kapják. Előfordulhat, hogy a nyug­díjat igénylő dolgozó egyide­jűleg táppénzre is jogosult at­tól a naptól — vagy azt a napot követően , amelytől a nyugdíj megállapítható len­ne. Ebben az esetben a dol­gozó választhat a táppénz és a nyugdíja között. Aki az öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjának a fo­lyósítása alatt vált keresőkép­telenné és táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi­gyermekágyi segélyt kapott, azoknál a nyugdíjasoknál, e napokat úgy kell számításba venni, mintha munkabérért (muhkadíjért) foglalkoztat­ták volna: tehát a táppénzes időszak is beszámít a nyugdí­jas foglalkoztatási keretébe. Ha a nyugdíjast órakeretben (840 óra, vagy 1260 óra) fog­lalkoztatják, meg kell hatá­rozni a táppénzes időre eső órák számát. Ezt úgy számít­ják ki, hogy a táppénzhez fi­gyelembe vett, ledolgozott órák számát elosztják a ke­reset napi átlagának kiszámí­tásánál figyelembe vett na­pok számával. Az osztás eredménye adja az egy táppénzes napira jutó órák számának szorzata pedig kiadja azt az óraszámot, ame­lyet a nyugdíjas foglalkozta­tási keretébe be kell számíta­ni. Más a helyzet, ha a nyug­díjast bedolgozóként vagy olyan munkakörben foglal­koztatják, amelyre a munka­jogi szabályok nem határoz­nak meg kötelező óraszámot. Ilyenkor a táppénz alapjául szolgáló kereset napi átlagát kell megszorozni a táppénzes napok számával és azt oszta­ni 14-gyel (egy óirai foglalkoz­tatási díj), hogy megkapjuk a táppénzes időre beszámítható összes órák számát Abban az esetben, ha a nyugdíjasra nem órakeret, hanem keretösszeg az irány­adó, a táppénz összegénél alapul szolgáló napi átlagke­resetet kell egy-egy táppénzes napra a nyugdíjas keretösz-, szegébe beszámítani. S. Gy. A Somogyi Néplap június 27-i és július 7-i számában közölte Szigetvári György, a MAB elnöKe, valamint Kiss János, a Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatója levelét. Az alábbiakban mindkét le­vélre válaszolunk. A bárdi bükki kastély a mai napig semmilyen műem­léki védelmet nem kapott nem műemlék, mégcsak nem is műemlék jellegű épület. Az épület 1910-ben épült, eklek­tikus stílusban (neobarokk). Az épület gyökeres átalakítá­sának, — vagy akár lebontá­sának is — ilyen körülmé­nyek között nincs törvényes akadálya. A tervező semmi­lyen törvénysértést nem kö­vetett el, előírásszerűén járt éL sőt építészként a kötelező előírásokat meghaladó mér­tekben tiszteletben tartotta a kétségtelenül színvonalas ar­chitektúrájú építményt. A kastély felújitását a gazdaság kezdeményezte. A tervezési megbízás után egy munka- csoport kéthetes helyszíni vizsgálat alapján megállapí­totta, hogy az épület állaga életveszélyes. A tetőszerkezet­tel összeépített födémszerke­zet fagerendái annyira tönk­rementek, hogy többé már nem javíthatók. A gazdaság anyagi lehetőségeit figyelembe véve mindenekelőtt az élet­veszélyt kellett megszüntetni, és lehetővé kellett tenni, hogy a gazdaság céljai szerint üze­meltethető legyen. Az első elképzelések a régi áUapot visszaállítását tűzték ki célul, de hamarosan kiderült, hogy ehhez nincs elegendő pénz, a munka végrehajtásához szük­séges rendkívül nagy méretű faszerkezetek hazai anyagból nem valósíthatók meg, végül rövid időn belül megfelelő felkészültségű építő vállalat kapacitást sem tud ilyen jelle­gű munkára biztosítani. Mi­vel törvényes akadálya nem volt a tetőszerkezet — ha úgy tetszik: átmeneti — át­alakításának, az adottságok figyelembe vételével egy le­egyszerűsített, de a korábbi formaképzés elveit a lehető­ségekhez mérten figyelembe vevő terv kézült. Szigetvári György levelében arról ír, hogy a közeljövőben szándékuk van az eklektikus épületeikre is kiterjeszteni a védelmet. Tapasztalataink szerint ezek az eljárások hosrr- szú ideig tartanak és az át­alakítás ellenére ma nincs akadálya a védelem kiterjesz­tésének a bárdibükki kastély­ra. Ha az épület védettséget kap, az Országos Műemléki Felügyelőség a tanáccsal együtt biztosítja a stílusjegye­ket figyelembe vevő. helyre- áUítás fokozott költségeit. Ezekkel a növelt költségekkel ugyanis a gazdaság nem ter­helhető. Ha a munkákat nem végezték volna el, az épület állaga — sok más somogyi kastélyhoz hasonlóan — oly­annyira megromlott volna, hogy még a helyreállítás le­hetősége is kétségessé válik. Azzal egyet értünk, hogy a bárdibükki kastély kora mi­att ugyan nem tartozik So­mogy' megye legpatinásabb épületei közé, de jó képessé­gű építész sikerült alkotásá­nak tekinthető. Mi is szíve­sen vettük volna az eredeti állapot helyreállítását. Az • adott , körülmények között azonban fontosabbnak tartott tűk az épület további romlá­sának megakadályozását és hasznosításának biztosítását. Végül egy mgjegyzést Kiss János igazgató elvtárs levelé­re. Főiskolánkat és munka­társait a levél utolsó bekez­désében súlyosan megsértette. Azóta személyesen beszéltünk vele, s kifejezte, hogy ez nem volt szándéka. Ha történetesen a tervező a bárdibükki kastély átólakítá- nánál hibát követett volna el (ami — hangsúlyozzuk —• nem történt meg), az 6©m lenne jogcím arra, hogy lel­kesen dolgozó kollégák egész csapatát és egy intézményt — egy ember hibája miatt .—■ a nyilvánosság előtt ily mó­don minősítsenek. Dr. Bálint János igazgatóhelyettes; I Pollack Mihály Műszaki FSískola Kombinátok exportra A Beograd Agráripari Kom­binát szakembergárdája kész­ségesen átadja tapasztalatait és megtanítja az érdeklődőket az itt bevált technológiákra. Ez a kombinát jelenleg 30 ága­zatban, 23 500 dogozót foglal­koztat. 90 000 hektár a föld­területe, jelentős állatállomá­nya van, 45 000 szarvasmar­hája és 60 000 sertése. Évente 32 000 tonna gyümölccsel, nagymennyiségű tejjel, tejter­mékkel, hússal, húskészít­ménnyel látja el a hazai pia­cot. A kombinátról számos ta­nulmány született, s e tapasz­talatokét komplett »kulcsra­kész« mezőgazdasági, üzemejg megtervezésénél is felhosz- nálhatják. A Beograd 1963-tól napja­inkig többszáz millió dollár értékű modellt és tervet ké­szített algériai, iráni, perui, mexikói és egyiptomi meg­rendelők számára. Jelenleg folynak a tárgyalások kínai, Szíriái, venezuelai, madagasz- kári és angolai partnerekkel az együttműködés különböző lehetőségeinek a felhasználá­sára. Legutóbb Irakban öntözőmű tervezésére és építésére ka­pott megbízást a Beograd, Ugyanakkor egy 5000 hektár kiterjedésű agráripari kombi­nát kifejlesztésére Angolából érkezett rendelés. Kereskedelmi kapcsolatok Az elektrotechnikai lipya- goli, .műszerek, berendezések exportjával is imporl|íval foglalkozó bolgár nagyváUa- lat. az Elektroimpéx, a világ spk országával áll kapcsolat­ban. A baráti országokon kí­vül a fejlett nyugati ipari ál­lamokba is szállít korszerű termékeket: az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszország­ba vagy távolabbi vidékekre, Algériába, Pakisztánba, Bang- ladesbe. A vállalat exportlis­táján szereplő termékek több mint 40 országban keresettek. Molnár Zoltán 14. Úgysem alszom — gondolta akkor Csóti Aranka. András ide fog jönni, megvárom. Ide fogja vezetni az a kopaszra nyírt kisfiú. Így nagyon jó lesz; itt várni, ebben a tisz­ta, keményre vasalt ágyban. Ételtől megerősödve, langyos víztől megenyhülve. S gondolni is csak szépre, ünnepire akart. Talán a kék égre a folyó fölött. Azokkal a könnyű kis fátyolfelhőkkel... Aztán szép fehér őszirózsák jutottak eszébe. Azon a napon, amikor a katonák letépték a sapká­jukról a címeres gombokat, s olyan csodálatosan szép fehér őszirózsákat tűztek föl, hogy addig soha életében nem lá­tott olyan nyönyörű őszirózsá­kat ... András sapkáján az őszirózsa!... Mert az övé volt a legeslegszebb, ahogy mentek egymásba kapaszkodva végig a Rákóczi úton. Mintha zene is lett volna; halk, megindító zene ... észrevételen úszott a 0 Somogyi Néplap tömeg között, körülölelte, kö­rülfolyta, magasztos hullámai­ra vette; valósággal ringtak, repültek rajta. Így, könnyedén ringott, le­begett, szinte repült. S köz­ben egyszer csak halk csöröm­pölés, susmorgás hallatszott át a konyhából. Világosan tudta, hogy a kicsi Aranka anyja jött meg a nagyobbik lányá­val. S tudta, hogy vacsorát készítenek, mosakodnak; a kislány meg elmondja vagy talán már el is mondta, hogy ő itt van. a tisztaszobában, és hogy miképpen került ide. Meg is ismerte, kihallotta a hangját; az volt a leghalkabb, legizgatottabb, legsuttogóbb. Nem volt gyerekes hang: ér­dekes, valami felnőttes lágy­ság volt benne. Ügy hallgatta a hangját az ajtón keresztül, mint valakiét, aki az életben őhozzá tarto­zik. Ám eközben nem szűnt meg az ünnepi, zenés, őszirózsás bódulata sem... Még mindig az a nap. Csak éppen a ki­lenc hónappal ezelőtti Rákó­czi út koszos, kormos házai felett a ma délelőtti kék eget látta, a Tisza feletti kék eget, a menyasszonyi í.elhőkkeL Ä felhőket nézte, mind ma- kacsabbuL ezeket a felhőket. Amíg aztán nem volt képes megállni, s a csónakba is le kellett néznie. A csónakba, ahol a deszkák alatt szennyes lé kavargóit. Ez bizony na­gyon kellemetlen volt, nagyon ingerlő. Szerencsére eszébe jutott, hogy akkor most ki kell te­kintenie a folyóra. De nem, ez sem volt jó, hiszen köz­vetlenül alatta kavargóit a folyó, sárgás habokkal emel­kedett ... Hát ez lett a jó ringásból, a mocskos víz há­borgása .., már- el is érte a torkát. Félt, hörgés szakadt föl be­lőle. Hánykolódott. Szakadt róla a veríték, nyöszörgött, ahogy a hasát valami haso­gatta, talán még sírt is ... És csendben bejött a pa­rasztasszony, a kicsi Aranká­nak az anyja. Ráhajolt, fel­itatta a homlokát, hogy ne marja a csípős verejték, ami megindult a két oldalán. Ke­zébe vette a kezét. Az ő ujjai meg önkéntele­nül rákulcsol ód tak az isme­retlen. de furcsa módon egy­általán nem idegen paraszt­asszony kezére. És azt sem szégyellte, hogy a könnyei folynak, és a sírás gáttalanul fölbugyborékol belőle. — Menj, kislányom! Sza­ladj el Varga Julis nénihez, s mondd meg neki/ hogy azon­nal jöjjön! A kicsi Aranka valahol ott volt, érezte; most valamit mondhatott is, de talán in­kább csak bólintott. Látni nem látta, de tudta; és hal­lotta a verőceajtót is, ahogy kicsike nyikorgással magától behajlik utána. Hát elment... Hát eszerint már hívni kell a bábát is. És András még nincs itt. Jajistenem, hol lehet ilyen sokáig ez az András!... Nem történt tán valami baja. De miért is történt volna, hiszen csak kiment járőrbe. Lehet ugyan, hogy csak alkonyaitól jön haza, de visszajön, ugye, hiszen semmi, de semmi lö­völdözés az ég világon nem hallatszik. Ö. hiszen talán már« nincs is háború azóta. Hiszen talán már minden ellenség le is tet­te a fegyvert. Hiszen miért is verekedné­nek. Hát nem szebb így, hogy ez a rengeteg őszirózsa meg ez a rengeteg vörös szegfű, meg ez a kék ég meg ez a ... Ó, jaj, de szörnyű mocs­kos hányásszíne van ennek a folyónak. És partja nincsen sehol. Csak a mocskos habok. És bugyborognak, és elérik az ember állát és a száját is, és jajistenem. És jajistenem ez a rettene­tes hasogatás! A hátgerince, a csípője, a hasa, az egész tes­te... Mintha kések, tőrök. Mintha kíméletlen, elszánt ke­zek kenyeret gyúrnának a hasában. Csak fáj, csak hasít, és ir­tózatos nagy a csend. Nagy, süket csend. Se cséplőgép, se lövöldözés, se edénycsörömpö­lés, se emberi beszéd, se ve­rőceajtó. Csak az idő végtelenje. A fájdalom. (Folytatjuk.) Növényvédelmi tájékoztató H szili szirMíiÉÉse elleni védekezés Az utóbbi napok gyakran csapadékos, párás időjárásá­nak hatására a szürkerot­hadás (botritisz) tünete ismét megjelent a szőlőfürtök zöld bogyóin. Elsősorban ott, ahol valamilyen mechanikai sérü­lés (jégverés, szolőmolykárté- tel) érte a szőlőt. A kórokozó e csapadékos, az évszakhoz képest hűvösebb időben — a sebzett felületeken — gyorsan fertőz, s mivel az időjárás.ed- dig kedvezett neki, föl kell készülni a betegség rohamos terjedésére. A fertőzés veszélyét növeli az a tény, hogy a gyakori csa­padék hatására a bogyók víz­tartalma jelentősen megnő, a héj a belső növekedés ütemét nem tudja követni, s rajta ki- sebb-nagyobb repedések, sérü­lések keletkeznek — utat nyitva a fertőző spóráknak. Elengedhetetlenül fontos fel­adat tehát a megelőző védeke­zés. A betegség könnyen föl­ismerhető arról, hogy a fer­tőzött bogyók szürkés-barnára színeződnek és felületükön megjelenik a jellegzetes szür­kés-fehér penészgyep. A zöld bogyók fertőződésének követ­kezménye a zöld- vagy sava­nyú rothadás, amely terjedé­sével az egész fürt bámulá­sát okozza. Ha az idő közben tartósan száraz lesz, a beteg­ség folyamata lelassul ugyan, de a már megtámadott, rot­hadó bogyók értéktelenek ma­radnak. A betegség elleni védeke­zésre jó eredménnyel használ­hatjuk a Mycodifol 0,2 száza­lékos vagy az Ortho-Phaltan 0,2 százalékos oldatát. E sze­rek egyúttal a peronoszpóra és a szőlőorbánc ellen is vé­delmet biztosítanak. A gyakori csapadék és le­hűlés hatására mérséklődött a szőlőlisztharmat fertőzésének veszélye, de nem szűnt meg; ezért keverjük a permetléhez a lisztharmat ellen hatásos Thiovit, Kolosul 0,3 százalé­kos készítmény valamelyikét is. A szőlőmolyok nyári nem­zedéke rendkívül hosszú ideje rajzik; a lepkék még mindig rakják tojásaikat, s ebből kö­vetkezik. hogy hosszan elhú­zódó lárvakártételré kell föl­készülni. A gombaölőszer- kombinációkhoz feltétlenül ke­verjük hát a Ditrifon 50 WP, a Sevin 85 WP. az Unitron 40 EC 0,2 százalékos, a BI— 58 EC, a Roger L—40 EC, a Sinoratox 40 EC 0,1 százalé­kos töménységű rovarölő saer valamelyikét is. X Ä tervező nem követett el törvénysértést Nyugdíj és táppénz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom