Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
Az árintézkedések nyomában Az árrendszer változása Az árak tájékoztatnak, s befolyásolnak a döntésekben. Az árak helyes irányban akkor befőlyásolnak bennünket, ha a termék tényleg annyiba kerül —■ és annyit is ér —, mint amennyit fizetünk érte. A jelenlegi termelői ár és a szabályozórendszer — a támogatásokkal, az engedményekkel együtt — elismeri a vállalatok tényleges költségeit. Az energia és az anyag drágulása például nem kényszeríti ki a takarékosságot, mivel annak terheit a költség- vetés viseli. Világpiaci mércével A jövedelmezőséget ezért függővé kell tenni a vállalati tevékenység nemzetközi mércéjével mért hatékonyságától. Olyan korszerű árrendszer szükséges, amely az átlagos hazai ráfordításokat és a zavartalan fejlődéshez nélkülözhetetlen nyereséget csak azoknak a vállalatoknak biztosítja, amelyek helytállnak a nemzetközi versenyben. Így a vállalatok — a világpiaci ármérce következetes alkalmazása révén — a versenyképesség fokozására, a termelési szerkezet alkalmazása révén — a versenyképesség fokozására, a termelési szerkezet korszerűsítésére, jobb piaci munkára, az előnyösebb export- és importárak elérésére, rugalmas alkalmazkodásra kényszerülnek. A világpiac üzenetét viszonylag egyszerűen, továbbíthatják a felhasznált nyersanyagok és az energiahordozók árai, ha a mindenkori nemzetközi árfolyamon kapják meg a vállalatok. E reális árak már kellően ösztönözhetnek a takarékosságra. Ezért kell gondoskodni róla, hogy az időleges — konjunkturális — áringadozások a belső árakra ne hassanak, a vállalati árkockázati alapokból kiegyenlítésre kerüljenek. De hogyan »világpiacosít- sák* a késztermékek árát? Nincs egységes (pl. tőzsdei) árfolyam. Az exportár erősen függ a termék és az eladó hírnevétől, a piaci munkától stb. Azt lehetne mondani: ne adhassák idehaza se drágábban termékeiket a vállalatok, mint a legigényesebb külföldi piacokon. Am ha ezt egy az egyben érvényesítenénk, a késztermék hazai árszínvonalát oly mértékben kellene csökkenteni, hogy a termelő vállalatok 40 százaléka ráfizetésessé válna. Türelmi idő A hazai üzemek nemzetközi mércével mért alacsony hatékonyságának — szó szerint — meg kell fizetnünk az árát. Nem tehetjük ugyanis működésképtelenné egyik napról a másikra sok-sok üzemünket. A hazai ellátás védelme szintén kompromisszumokra késztet az árszínvonal kialakításában. (A kiegyensúlyozott, töretlen ellátást még importversennyel sem lehet garantálni. Az import lehetőségei korlátozottak — a szocialista országokból az árukínálat, a tőkéspiacokról pedig az ország ismert devizahelyzete miatt.) Ezért a belföldi késztermék- árak az átmeneti türelmi időben rendszerint meghaladják majd a tőkésexportárakat, de nem nyújthatnak fedezetet a külpiaci veszteségek fedezésére. Sőt: határozott különbséget tesznek élenjáró, közepes és elmaradott színvonalú munka között. Minél jövedelmezőbb az export, annál magasabb nyereséget tartalmazhatnak a belföldi értékesítés árai. És fordítva: a rossz hatásfokú export esetén a belföldi nyereség nem feszi lehetővé a szükséges fejlődést, a nyugodt megélhetést sem. Az esetleges többletkülönbségeket pedig csak akkor számolhatják el a belföldi árakban, ha azt a külföldi vevő is elismeri, megfizeti. Hz a legdrágább... A jövő évtől fokozatosan bővül a szabad áras termékek köre. Ennek célja az árrendszer rugalmasságának növelése. Ha az árrendszer rugalmasságának növeléséről lemondanánk. az ármechanizmust nem fejlesztenénk, akkor a konkrét árkiigazítások idővel óhatatlanul elavulnának, és ismételt lépésekkel — újabb és újabb feszültségvállalással — tudnának csak a változó követelményekkel, feltételekkel lépést tartani. A fogyasztás, minél inkább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sokrétűbbé válik, annál inkább megköveteli az árrendszer rugalmasságát. Ha ezt. a vezetés nem ismeri föl időben, akkor zavarok keletkeznek az ellátásban és növekszik a hiánycikkek száma. Még az áremelkedés veszélyét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áruellátás érdekében. Mert az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik forrása. Ha nincs tartalék alkatrész és miatta áll a drágább gép vagy háztartási készülék, a veszteség nyilvánvaló. Hasonlóképpen aránytalanul nagy kárt okoznak a hiány szülte készletfölhalmozások, a vég nélküli sorbaállások. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Megfeleld garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapvető élelmiszernek; a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapjain változtathatók. De a szabad áraknál sem szabad a vásár: a vállalat köteles betartani az árképzés, a kalkuláció szabályait, és a fontosabb termékeknél áremelési szándékát köteles előre jelezni . az árhatóságoknak. Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségrevonás (gazdasági bírság, fegyelmi vagy büntető eljárás) szintén az indokolatlan áremelés megelőzését szolgálja. Vajon a rugalmas árrendszer nem vezet-e az áremelkedések fölgyorsulósóra? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka termelékenysége, takarékoskodnak az energiával, az anyaggal, javul az export jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csökkenhetnek is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás minősége nem javul kellően, vagy esetleg külső okok miatt romlik, az óhatatlanul áremelkedésben, inflációs gondokban tükröződik vissza. Vagyis az életbe lépő ármechanizmusban a legfőbb árstabilizátorrá a termelés hatékonyságának növelése válik. Elfogadott kihívás Különösen fontos, hogy legalább lépést tartsunk a külpiaci versenytársak fejlődésével, és eredményes munkával ellensúlyozzuk, kivédjük a cserearányromlás hatásait. A cserearányromlás egy oldalról nézve külső és objektív hatás. De fölfoghatjuk olyan kihívásnak is, amelynek elfogadása, közömbösítése tőlünk függ. Tegyünk tehát róla, hogy soha ne hasson bénítólag, elemi erővel. Ha ugyanis elkerüljük a cserearányromlást, a tőkés-világpiaci infláció hazai hatását rugalmas árfolyampolitikával egyszerűen ellensúlyozhatjuk. A belső árstabilitás szempontjából oly fontos exporthatékonyság ezért vált az árképzés alapjává a feldolgozóiparban. Tudjuk, hogy az áremelés — mint a javak újraelosztása — feszültségekkel, konfliktusokkal jár, a gazdasági előrehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállalnunk kell a vállalatok és dolgozók közötti differenciálással, az egyes tevékenységek viszafejlesztésével járó hálátlan feladatokat is. Az árpolitika hozzásegít bennünket, hogy a megváltozott, az új külső és belső viszonyokhoz rugalmasabban, jöbban alkalmazkodjunk. Döntő szerepe, gazdaságformáló ereje azonban az eredményesebb, jobb munkának van. Kovács József KOTRÖHAJO A DRÁVÁN Festékhez kel A Barcs nevet viselő vontatóhajó mindig partközeiben úszik: ott a folyó sodrása, ott a legmélyebb a víz. Az út soha nem hosszabb egy kilométernél. A vizen dolgozó kotróhajót nem viszik ennél messzebb a kikötőből: a gyors mozgású folyó — a Dráva — ugyanis költség nélkül szállítja a homokot. A kotró vödörsora 6—11 méter mélyen dolgozik, s amint elvontatják, a víz ismét betemeti homokkal a gép mélyítette árkotJ' Három uszály hordja tavasztól késő őszig a homokot. Naponta tizennyolcat fordul- nrk. Egy rakomány 45 köbmé- .tert tartalmaz. A szürkés-fehér homok — azt mondják a szakemberek — a legtisztább, amit Magyarországon bányásznak; nincs benne sem [ gyei Állami Építőipari Válla- I lat: panelüzemében a vékony ! falú előregyártóit elemek ké- I szítésénél van rá szükség. Né- 1 hány éve új felhasználó is van: a barcsi mészhomoktég- la-gyár. A kotróhajó évente 130 ezer köbméter homokot ►■•termel ki« a meder fenekéről. A tanács költségvetési üzeme tovább nem akarja növelni a termelést. a minőséget azonban szeretné javítani. A szemnagyság szerint osztályozott anyag ugyanis importot pótolhat. A festékgyárak, az öntödék tőkés valutáért veszik meg a vivőanyagot és az öntéshez használt homokot. A Kemiká) barcsi gyárában végeztek már kísérleteket a drávai homok felhasználására: azt állapították meg, hogy vetekszik a legjobb külföldivel. A festékhez azonban meghatározott szemnagyságú homok kell: a szigorú előírásoknak a Dráva-1 ból kibányászott csak akkor felel meg, ha osztályozzák. A költségvetési üzem épp ezért készít tervet egy homokosztályozó építésére. A szemnagyság szerint hat csoportba kívánják sorolni. Ha a terv valóra vélik valamennyi hazánkban gyártott festéknél töltőanyagként tudják használni. Az osztályozott drávai homokra különösen a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat építésiműanyag-fel- dolgozó gyára számít: az itt készülő breplasztához, szárazhabarcshoz, műbetonhoz használják majd föl. E termékeikhez jelenleg az öntödei Vállalattól szerzik be a töltőanyagot. I KUBA ÜNNEPÉN Kuba népe ünnepel. Vele ünnepelnek világszerte mindazok, akik mindig is rokon- szenvvel figyelek és segítették harcát — a szabadságért, az ország felvirágoztatásáért. A figyelem ma 950 kilométerre Havannától, Oriente tartomány székhelyére, Santiago de Cubára irányul: u Moncada-laktanya ostromára, a kubai forradalom első öt órájára emlékezve. Huszonhat éve, 1953. július 26-án hajnalban a város lakói épphogy hazaértek a karneválról, amikor lövések rázták meg Santiago de Cu- bát. Fidel Castro vezetésével 160 hazafi — 158 férfi és 2 nö — a népcllenes Batista- diktatúra második legnagyobb erődítménye, a Mon- cada laktanya ellen intézett vakmerő támadást, öt órán át küzdöttek elszántan a kormány csapatokkal, de a tízszeres túlerő végül diadalmaskodott. Batista kato- ii.it 68 forradalmárt kihallgatás közben agyonlőttek, né- hányukat — köztük a bátor csoport vezetőjét Fidel Cast- rót — később fogták el és bíróság elé állították. Ök csak azért élték túl a leszámolás borzalmas napjait, mert később kerültek fogságba és nem katonai, hanem polgári bíróság ítélkezett fölöttük. Amikor két esztendővel később az elbi- zakodott Batista amnesztiát hirdetett, Castro és társai emigrációba menteic. A Granma nevű hajó fedélzetén egy év múlva tértek vissza hazájukba, és már olt. szervezték a népi fölkelést — Batista, megdöntésére. A forradalmároknak egészen a győzelemig Oriente tartomány hegyei nyújtottak menedéket. Ma mint a forradalom szülőhelyét emlegetik ezt a területet szerte az országban. Lakói büszkék j szép hagyományokra. A Moncada napjainkban iskolaváros: a felnövekvő nemzedék a volt erőd fehér falai között legföljebb csak elképzelni tudja azokat a július 26-i órákat, a lövéseket, amelyek jelt adtak a fölkelésre. A diktátor 1953- ban azt hitte, hogy a Moncada ostromlóinak meggyilkolásával, bebörtönzésével sikerült végleg kiirtani az országból a haladó eszméket, törekvéseket ... Non így történt! Hat és fél év múltán a kubai nép végleg diadalmaskodott elnyomói fölött. Aztán felülkerekedett minden olyan imperialista törekvésen, amely Amerika első szabad földjének meg- bílincselésére irányult. Azóta Kuba példájával bátorítja Latin-Amerika és a világ valamennyi nemzeti felszabadulásáért küzdő népét; a szocialista közösség tagja, internacionalista politikát kö- vety tekintélye, szavának súlya vari a nemzetközi porondon. K. M. Védjük meg a társadalmi tulajdont! Üzletek biztonsági berendezések nélkül Sok szó esik a vagyonbiztonságról, a társadalmi tulajdon védelméről. Gyakran írunk olyan bűncselekményekről, amelyeknek elkövetői károsítják a társadalmi tulajdont, azaz: közvetve bennünket is. Amikor egy-egy ilyen betörés előfordul es kivonul a rendőrség helyszínelő csoportja, sok esetben megállapítja, hogy a hanyagságnak, a nemtörődömségnek »köszönhető« a betörő sikere. Miért? Nézzünk meg néhány példát! Nemrég Kaposváron a Béke—Füredi-lakótelepen levő ABC-áruházba törtek be. Üj létesítményről föltételezné az ember: eleve úgy építették, hogy minden követelménynek megfelel. A valóság azonban sokszor más. Az új áruházban például nem volt biztonsági berendezés; a betörő a hátsó ablakon hatolt be, ahol csupán egy sima ablaküveget kellett »hatástalanítani«. Szerencsére kézrekerüit. a tettes. Nem sokkal utána betörtek a cseri vendéglőbé is. Nem volt nehéz dolguk, mert megtalálták a kulcsokat, s mindenhová bejutottak ... Egy másik esetnél a pénzt zárás után szanaszét hagyták az üzletben, s a betörőknek csak össze kellett »söpörni«. Mit mondhatunk ezekre az esetekre? Hanyagság, nemtörődömség? Nagyon enyhe kifejezések. Az ABC-áruházra föl lehetett szerelni a riasztó- berendezést, ez azonban csak a betörés után jutott eszükbe az illetékeseknek. Amíg nem történt baj, úgy találták: fölösleges. 1 Ahol még nem fordult elő ilyen eset, ott általában meglehetősen »könnyedén« fogják I föl a társadalmi tulajdon vés delmét. Nem akarunk más országok példáival előhozakodni, az tény azonban, hogy ahol adnak a tulajdon védelmére, ott már eleve úgy készítik a terveket, hogy szerepel bennük a biztonsági berendezés, és a kivitelezés során sem feledkeznek meg róla. Mi —- úgy látszik — feledékenyek va- gvunk, még akkor is, ha ezt a feledékenységet a mi zsebünk bánja. A társadalmi tulajdon védelme valamelyest javult az utóbbi időben. Ám az áfész- egységekben még nem veszik túl komolyan. Olyan pénzkezelési hanyagságokra bukkannak sokszor az ellenőrök, hogy könnyű a tolvajok dolga: a pénzt az asztalfiókban vagy I lemezkazettában tartják, s a kazetta melett ott a kulcs. Az év első felében — sajnos — Somogy megyében 79 olyan betörés volt, amellyel a társadalmi tulajdonban okoztak kárt. A tavalyi év hasonló időszakában 61. A betörések száma tehát — ha nem is jelentősen — növekedett. És a vállalatok, szövetkezetek nem sokat tesznek ellene. Igaz, a riasztóberendezés pénzbe kerül. Ez azonban megtá"ü)ő befektetés! És nagyon fontos a belső rend, a pénzügyi fegye- í lem megszilárdítása. Ennek I hiánya ugyanis gyakran segíti I a tolvajt — azokat, akik kárt okoznak a társadalmi tulajdonban. n. t. Ballonkabát Amerikába Az Egyesült Államokba is szállít felsőruházati cikkeket a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet. A megrendelést a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalaton, keresztül kapták és »bemutatkozásként« ötezer batlonkabátot szállítottak a tengerentúlra. A Csurgón varrt kabátnak sikere volt, hiszen a szállítmány érkezése után újabb megrendelést kaptak: azt kérték a szövetkezettől, hogy gyártsanak juh velúrból zakókat, dzsekiket. A megrendelő a magyar külkereskedelmi vál-' lalatnak abban is segített, hogy megszerezze a gyártáshoz szükséges alapanyagot. Az első ötezres tétel elkészült, és a napokban útnak indul a tengerentúlra. Az Egyesült Államokból érkezett bérmunkamegrendelés nemcsak az árak miatt kedvező a szövetkezetnek, hanem azért is, mert elfogadják a magyar üzemekben gyártott kellékeket, a bélésanyagot, a gombot. Ennek révén olyan cikkeket is tudnak exportálni, amelyek különben nem kerülnek tőkés piacra. A kellékekért a bérmunkadíj húsz. százalékát számíthatja fel a szövetkezet. I iszap, sem szerves anyag. A ! j Dráva mossa ilyen tisztára. Épp ezért értékes a hordalék j homok, amelynek legnagyobb 1 felhasználója a Baranya me-1
