Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

Az árintézkedések nyomában Az árrendszer változása Az árak tájékoztatnak, s befolyásolnak a döntésekben. Az árak helyes irányban ak­kor befőlyásolnak bennünket, ha a termék tényleg annyiba kerül —■ és annyit is ér —, mint amennyit fizetünk érte. A jelenlegi termelői ár és a szabályozórendszer — a támo­gatásokkal, az engedmények­kel együtt — elismeri a vál­lalatok tényleges költségeit. Az energia és az anyag drá­gulása például nem kénysze­ríti ki a takarékosságot, mi­vel annak terheit a költség- vetés viseli. Világpiaci mércével A jövedelmezőséget ezért függővé kell tenni a vállalati tevékenység nemzetközi mér­céjével mért hatékonyságától. Olyan korszerű árrendszer szükséges, amely az átlagos hazai ráfordításokat és a za­vartalan fejlődéshez nélkülöz­hetetlen nyereséget csak azok­nak a vállalatoknak biztosít­ja, amelyek helytállnak a nemzetközi versenyben. Így a vállalatok — a világpiaci ár­mérce következetes alkalma­zása révén — a versenyképes­ség fokozására, a termelési szerkezet alkalmazása révén — a versenyképesség fokozá­sára, a termelési szerkezet korszerűsítésére, jobb piaci munkára, az előnyösebb ex­port- és importárak elérésére, rugalmas alkalmazkodásra kényszerülnek. A világpiac üzenetét vi­szonylag egyszerűen, továbbít­hatják a felhasznált nyers­anyagok és az energiahordo­zók árai, ha a mindenkori nemzetközi árfolyamon kapják meg a vállalatok. E reális árak már kellően ösztönözhet­nek a takarékosságra. Ezért kell gondoskodni róla, hogy az időleges — konjunkturális — áringadozások a belső árakra ne hassanak, a válla­lati árkockázati alapokból ki­egyenlítésre kerüljenek. De hogyan »világpiacosít- sák* a késztermékek árát? Nincs egységes (pl. tőzsdei) árfolyam. Az exportár erősen függ a termék és az eladó hírnevétől, a piaci munkától stb. Azt lehetne mondani: ne adhassák idehaza se drágáb­ban termékeiket a vállalatok, mint a legigényesebb külföl­di piacokon. Am ha ezt egy az egyben érvényesítenénk, a késztermék hazai árszínvona­lát oly mértékben kellene csökkenteni, hogy a termelő vállalatok 40 százaléka ráfize­tésessé válna. Türelmi idő A hazai üzemek nemzetközi mércével mért alacsony ha­tékonyságának — szó szerint — meg kell fizetnünk az árát. Nem tehetjük ugyanis műkö­désképtelenné egyik napról a másikra sok-sok üzemünket. A hazai ellátás védelme szin­tén kompromisszumokra kész­tet az árszínvonal kialakításá­ban. (A kiegyensúlyozott, tö­retlen ellátást még importver­sennyel sem lehet garantálni. Az import lehetőségei korlá­tozottak — a szocialista or­szágokból az árukínálat, a tő­késpiacokról pedig az ország ismert devizahelyzete miatt.) Ezért a belföldi késztermék- árak az átmeneti türelmi idő­ben rendszerint meghaladják majd a tőkésexportárakat, de nem nyújthatnak fedezetet a külpiaci veszteségek fedezésé­re. Sőt: határozott különbsé­get tesznek élenjáró, közepes és elmaradott színvonalú munka között. Minél jövedelmezőbb az export, annál magasabb nyereséget tartalmazhatnak a belföldi értékesítés árai. És fordítva: a rossz hatásfokú ex­port esetén a belföldi nyere­ség nem feszi lehetővé a szükséges fejlődést, a nyugodt megélhetést sem. Az esetleges többletkülönbségeket pedig csak akkor számolhatják el a belföldi árakban, ha azt a kül­földi vevő is elismeri, meg­fizeti. Hz a legdrágább... A jövő évtől fokozatosan bő­vül a szabad áras termékek köre. Ennek célja az árrend­szer rugalmasságának növelé­se. Ha az árrendszer rugal­masságának növeléséről le­mondanánk. az ármechaniz­must nem fejlesztenénk, ak­kor a konkrét árkiigazítások idővel óhatatlanul elavulná­nak, és ismételt lépésekkel — újabb és újabb feszültségvál­lalással — tudnának csak a változó követelményekkel, fel­tételekkel lépést tartani. A fogyasztás, minél inkább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sokrétűb­bé válik, annál inkább meg­követeli az árrendszer rugal­masságát. Ha ezt. a vezetés nem ismeri föl időben, ak­kor zavarok keletkeznek az ellátásban és növekszik a hi­ánycikkek száma. Még az ár­emelkedés veszélyét is vállal­ni kell a jó és minél zavar­talanabb áruellátás érdekében. Mert az a termék a legdrá­gább, amit nem lehet kapni. Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik forrá­sa. Ha nincs tartalék alkatrész és miatta áll a drágább gép vagy háztartási készülék, a veszteség nyilvánvaló. Hason­lóképpen aránytalanul nagy kárt okoznak a hiány szülte készletfölhalmozások, a vég nélküli sorbaállások. Tapasz­talatból tudjuk, hogy a lakos­ság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyen­súlyozott és zavartalan áru­ellátást. Megfeleld garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tartal­maz, védi a fogyasztói érde­keket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapvető élelmiszernek; a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapjain változtathatók. De a szabad áraknál sem szabad a vásár: a vállalat köteles be­tartani az árképzés, a kalku­láció szabályait, és a fonto­sabb termékeknél áremelési szándékát köteles előre jelez­ni . az árhatóságoknak. Az el­lenőrzés és szabálysértés ese­tén a felelősségrevonás (gaz­dasági bírság, fegyelmi vagy büntető eljárás) szintén az indokolatlan áremelés megelő­zését szolgálja. Vajon a rugalmas árrend­szer nem vezet-e az áremel­kedések fölgyorsulósóra? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka termelékenysége, takarékoskodnak az energiá­val, az anyaggal, javul az ex­port jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csök­kenhetnek is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás minő­sége nem javul kellően, vagy esetleg külső okok miatt romlik, az óhatatlanul áremel­kedésben, inflációs gondokban tükröződik vissza. Vagyis az életbe lépő ármechanizmusban a legfőbb árstabilizátorrá a termelés hatékonyságának nö­velése válik. Elfogadott kihívás Különösen fontos, hogy leg­alább lépést tartsunk a kül­piaci versenytársak fejlődésé­vel, és eredményes munkával ellensúlyozzuk, kivédjük a cserearányromlás hatásait. A cserearányromlás egy oldalról nézve külső és objektív ha­tás. De fölfoghatjuk olyan ki­hívásnak is, amelynek elfoga­dása, közömbösítése tőlünk függ. Tegyünk tehát róla, hogy soha ne hasson bénítólag, ele­mi erővel. Ha ugyanis elke­rüljük a cserearányromlást, a tőkés-világpiaci infláció ha­zai hatását rugalmas árfo­lyampolitikával egyszerűen ellensúlyozhatjuk. A belső ár­stabilitás szempontjából oly fontos exporthatékonyság ezért vált az árképzés alapjá­vá a feldolgozóiparban. Tudjuk, hogy az áremelés — mint a javak újraelosztá­sa — feszültségekkel, konflik­tusokkal jár, a gazdasági elő­rehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállal­nunk kell a vállalatok és dol­gozók közötti differenciálás­sal, az egyes tevékenységek viszafejlesztésével járó hálát­lan feladatokat is. Az árpoli­tika hozzásegít bennünket, hogy a megváltozott, az új külső és belső viszonyokhoz rugalmasabban, jöbban alkal­mazkodjunk. Döntő szerepe, gazdaságformáló ereje azon­ban az eredményesebb, jobb munkának van. Kovács József KOTRÖHAJO A DRÁVÁN Festékhez kel A Barcs nevet viselő vonta­tóhajó mindig partközeiben úszik: ott a folyó sodrása, ott a legmélyebb a víz. Az út soha nem hosszabb egy kilométer­nél. A vizen dolgozó kotróha­jót nem viszik ennél messzebb a kikötőből: a gyors mozgású folyó — a Dráva — ugyanis költség nélkül szállítja a ho­mokot. A kotró vödörsora 6—11 méter mélyen dolgozik, s amint elvontatják, a víz is­mét betemeti homokkal a gép mélyítette árkotJ' Három uszály hordja ta­vasztól késő őszig a homokot. Naponta tizennyolcat fordul- nrk. Egy rakomány 45 köbmé- .tert tartalmaz. A szürkés-fe­hér homok — azt mondják a szakemberek — a legtisztább, amit Magyarországon bá­nyásznak; nincs benne sem [ gyei Állami Építőipari Válla- I lat: panelüzemében a vékony ! falú előregyártóit elemek ké- I szítésénél van rá szükség. Né- 1 hány éve új felhasználó is van: a barcsi mészhomoktég- la-gyár. A kotróhajó évente 130 ezer köbméter homokot ►■•termel ki« a meder fenekéről. A tanács költségvetési üzeme tovább nem akarja növelni a terme­lést. a minőséget azonban sze­retné javítani. A szemnagy­ság szerint osztályozott anyag ugyanis importot pótolhat. A festékgyárak, az öntödék tőkés valutáért veszik meg a vivő­anyagot és az öntéshez hasz­nált homokot. A Kemiká) barcsi gyárában végeztek már kísérleteket a drávai ho­mok felhasználására: azt álla­pították meg, hogy vetekszik a legjobb külföldivel. A fes­tékhez azonban meghatározott szemnagyságú homok kell: a szigorú előírásoknak a Dráva-1 ból kibányászott csak akkor felel meg, ha osztályozzák. A költségvetési üzem épp ezért készít tervet egy homokosztá­lyozó építésére. A szemnagy­ság szerint hat csoportba kí­vánják sorolni. Ha a terv valóra vélik va­lamennyi hazánkban gyártott festéknél töltőanyagként tud­ják használni. Az osztályozott drávai homokra különösen a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat építésiműanyag-fel- dolgozó gyára számít: az itt készülő breplasztához, száraz­habarcshoz, műbetonhoz hasz­nálják majd föl. E termékeik­hez jelenleg az öntödei Válla­lattól szerzik be a töltőanya­got. I KUBA ÜNNEPÉN Kuba népe ünnepel. Vele ünnepelnek világszerte mind­azok, akik mindig is rokon- szenvvel figyelek és segítet­ték harcát — a szabadsá­gért, az ország felvirágoz­tatásáért. A figyelem ma 950 kilométerre Havannától, Oriente tartomány székhe­lyére, Santiago de Cubára irányul: u Moncada-lakta­nya ostromára, a kubai for­radalom első öt órájára em­lékezve. Huszonhat éve, 1953. júli­us 26-án hajnalban a város lakói épphogy hazaértek a karneválról, amikor lövések rázták meg Santiago de Cu- bát. Fidel Castro vezetésével 160 hazafi — 158 férfi és 2 nö — a népcllenes Batista- diktatúra második legna­gyobb erődítménye, a Mon- cada laktanya ellen intézett vakmerő támadást, öt órán át küzdöttek elszántan a kormány csapatokkal, de a tízszeres túlerő végül dia­dalmaskodott. Batista kato- ii.it 68 forradalmárt kihallga­tás közben agyonlőttek, né- hányukat — köztük a bátor csoport vezetőjét Fidel Cast- rót — később fogták el és bíróság elé állították. Ök csak azért élték túl a leszá­molás borzalmas napjait, mert később kerültek fog­ságba és nem katonai, ha­nem polgári bíróság ítélke­zett fölöttük. Amikor két esztendővel később az elbi- zakodott Batista amnesztiát hirdetett, Castro és társai emigrációba menteic. A Granma nevű hajó fedélze­tén egy év múlva tértek vissza hazájukba, és már olt. szervezték a népi fölkelést — Batista, megdöntésére. A forradalmároknak egé­szen a győzelemig Oriente tartomány hegyei nyújtottak menedéket. Ma mint a for­radalom szülőhelyét emlege­tik ezt a területet szerte az országban. Lakói büszkék j szép hagyományokra. A Moncada napjainkban iskolaváros: a felnövekvő nemzedék a volt erőd fehér falai között legföljebb csak elképzelni tudja azokat a július 26-i órákat, a lövése­ket, amelyek jelt adtak a fölkelésre. A diktátor 1953- ban azt hitte, hogy a Mon­cada ostromlóinak meggyil­kolásával, bebörtönzésével sikerült végleg kiirtani az országból a haladó eszmé­ket, törekvéseket ... Non így történt! Hat és fél év múltán a kubai nép végleg diadalmaskodott elnyomói fölött. Aztán felülkerekedett minden olyan imperialista törekvésen, amely Amerika első szabad földjének meg- bílincselésére irányult. Azóta Kuba példájával bátorítja Latin-Amerika és a világ va­lamennyi nemzeti felszaba­dulásáért küzdő népét; a szocialista közösség tagja, in­ternacionalista politikát kö- vety tekintélye, szavának sú­lya vari a nemzetközi po­rondon. K. M. Védjük meg a társadalmi tulajdont! Üzletek biztonsági berendezések nélkül Sok szó esik a vagyonbizton­ságról, a társadalmi tulajdon védelméről. Gyakran írunk olyan bűncselekményekről, amelyeknek elkövetői károsít­ják a társadalmi tulajdont, azaz: közvetve bennünket is. Amikor egy-egy ilyen betörés előfordul es kivonul a rendőr­ség helyszínelő csoportja, sok esetben megállapítja, hogy a hanyagságnak, a nemtörődöm­ségnek »köszönhető« a betörő sikere. Miért? Nézzünk meg néhány példát! Nemrég Kaposváron a Bé­ke—Füredi-lakótelepen levő ABC-áruházba törtek be. Üj létesítményről föltételezné az ember: eleve úgy építették, hogy minden követelménynek megfelel. A valóság azonban sokszor más. Az új áruházban például nem volt biztonsági berendezés; a betörő a hátsó ablakon hatolt be, ahol csupán egy sima ablaküveget kellett »hatástalanítani«. Szerencsére kézrekerüit. a tettes. Nem sokkal utána betörtek a cseri vendéglőbé is. Nem volt nehéz dolguk, mert meg­találták a kulcsokat, s min­denhová bejutottak ... Egy másik esetnél a pénzt zárás után szanaszét hagyták az üz­letben, s a betörőknek csak össze kellett »söpörni«. Mit mondhatunk ezekre az esetekre? Hanyagság, nemtö­rődömség? Nagyon enyhe ki­fejezések. Az ABC-áruházra föl lehetett szerelni a riasztó- berendezést, ez azonban csak a betörés után jutott eszükbe az illetékeseknek. Amíg nem történt baj, úgy találták: fö­lösleges. 1 Ahol még nem fordult elő ilyen eset, ott általában meg­lehetősen »könnyedén« fogják I föl a társadalmi tulajdon vés delmét. Nem akarunk más or­szágok példáival előhozakodni, az tény azonban, hogy ahol adnak a tulajdon védelmére, ott már eleve úgy készítik a terveket, hogy szerepel ben­nük a biztonsági berendezés, és a kivitelezés során sem fe­ledkeznek meg róla. Mi —- úgy látszik — feledékenyek va- gvunk, még akkor is, ha ezt a feledékenységet a mi zsebünk bánja. A társadalmi tulajdon vé­delme valamelyest javult az utóbbi időben. Ám az áfész- egységekben még nem veszik túl komolyan. Olyan pénzke­zelési hanyagságokra bukkan­nak sokszor az ellenőrök, hogy könnyű a tolvajok dolga: a pénzt az asztalfiókban vagy I lemezkazettában tartják, s a kazetta melett ott a kulcs. Az év első felében — sajnos — Somogy megyében 79 olyan betörés volt, amellyel a tár­sadalmi tulajdonban okoztak kárt. A tavalyi év hasonló időszakában 61. A betörések száma tehát — ha nem is je­lentősen — növekedett. És a vállalatok, szövetkezetek nem sokat tesznek ellene. Igaz, a riasztóberendezés pénzbe ke­rül. Ez azonban megtá"ü)ő be­fektetés! És nagyon fontos a belső rend, a pénzügyi fegye- í lem megszilárdítása. Ennek I hiánya ugyanis gyakran segíti I a tolvajt — azokat, akik kárt okoznak a társadalmi tulaj­donban. n. t. Ballonkabát Amerikába Az Egyesült Államokba is szállít felsőruházati cikkeket a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet. A megrendelést a Hungarocoop Külkereskedel­mi Vállalaton, keresztül kap­ták és »bemutatkozásként« ötezer batlonkabátot szállítot­tak a tengerentúlra. A Csur­gón varrt kabátnak sikere volt, hiszen a szállítmány érkezése után újabb megren­delést kaptak: azt kérték a szövetkezettől, hogy gyártsa­nak juh velúrból zakókat, dzsekiket. A megrendelő a magyar külkereskedelmi vál-' lalatnak abban is segített, hogy megszerezze a gyártás­hoz szükséges alapanyagot. Az első ötezres tétel elkészült, és a napokban útnak indul a tengerentúlra. Az Egyesült Államokból ér­kezett bérmunkamegrendelés nemcsak az árak miatt ked­vező a szövetkezetnek, hanem azért is, mert elfogadják a magyar üzemekben gyártott kellékeket, a bélésanyagot, a gombot. Ennek révén olyan cikkeket is tudnak exportál­ni, amelyek különben nem kerülnek tőkés piacra. A kel­lékekért a bérmunkadíj húsz. százalékát számíthatja fel a szövetkezet. I iszap, sem szerves anyag. A ! j Dráva mossa ilyen tisztára. Épp ezért értékes a hordalék j homok, amelynek legnagyobb 1 felhasználója a Baranya me-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom