Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

Hogy érzi magát a munkahelyén?- \ %

Veszem a kalapom

Igen, akinek nem tetszik a munkahelye, "'"agy kitelt a becsülete, odébbáll Hogy ez milyen társadalmi' feszültségekkel, egyéni konfliktusokkal, mekkora termeléskieséssel .iár. arról már számos tanulmány született. /

A tájékozódás szerint az öt gyárban a megkérdezettek 17 s-.ázalcka tervezi fölcserélni munkahelyét. Ami önmagában kiesé magas, a jelenlegi fluktuációhoz képest alacsony arány. A vizsgált munkahelyeken ugyanis a fizikai dolgozóknak évente átlag 24—2S százaléka kéri ki a munkakönyvét. (Tavaly egyébként a legkevesebben a Mezőgéptől távoztak, a legtöbben pedig á textilműveknek mondtak búcsút.)

Miért foglalkoznak a mui\- kahély-vál toztatás szándékával? A megkérdezettek elsősorban anyagi okoltál jelöltek meg. Ezt kövei! a munka nehézsége, elsősorban a kedvezőtlen munkafeltétel. A többi indok meglehetősen nagy szóródási mutat. Érdemes azonban megvizsgálni. hogyan rrilatkoznak a kilépetlek távozásuk indokairól.

A húskombinátban a legtöbben családi gondokat dik- -táltak be az érdeklődő személyzetisnek. valamivel kevesebben közelebbi munkahelyet találtak. A kilépők túlnyomó többsége betanított, még inkább segédmunkás, aki hasonló vagy kedvezőbb pénz- kereseti lehetőséget másutt is könnyűszerrel talál. A gyár vezetői szerint azonban jelentő« az egyműszakos beosztást és óra béres munkakört nyújtó! munkahelyek vonzása.

A villamossági gyár párt- bizottsága három fő okot ál-- lapított meg: a többi munkahelyhez képest alacsonyabb bárszínvonalat, a szükséges áthelyezéseket csepeli egyedi gépgyárhoz, és a húskombinát fejlesztésének hatását egyes szakmunkásrétegekre.

Itt a 227 tavalyi kilépő a következő indoklást adta:

Kevés a fizetés 50

Elköltözés 13

Elégedetlenség a munka- körülményekkel 6

Áthelyezés 9

A családi körülmények változása 27

Igazolatlan mulasztás 47

Nem indokolta 66

Feltűnő az okot nem szolgáltató és az igazolatlan mulasztás miatt kilépők nagy száma, őket eltanácsoltalak is felfoghatjuk, illetve olyanoknak, akik fegyelmi eljárást előztek meg távozásukkal.

A textilműveknél jelentős szerepet játszik a családi ok — ezen belül a házasságkötés —, a gyerekszüléssel megváltozott otthoni körülmény és, •mindezekkel összefüggésben * háromműszakos beosztás. Ebben a gyárban azonban nemcsak megkérdezték a kilépés indokait, hanem arról is tájékozódni próbáltak, hol, milyen munkakörben helyezkednek el. Megdöbbenve tapasztalták, hogv például az 1978. VI, 1. ós XI. 31. között távozó 149 dolgozó közül, ,79-en egyáltalán nem léptek munkaviszonyba. Vagy egy másik összefüggés szerint az 1978. ITT.

1. és V. 31. között kilépett és cl is helyezkedett 43 (29-ről ebben az időszakiban sem érkezet visszajelzés) dolgozó közül csupán húszán vállalták munkát Kaposváron, nyolcán Somogy más .területén —

18-an pedig a megyén kívül!

A fluktuáció tehát változatlanul magas, még ha csökkenő tendenciát mutat is. Az eltérő munkafeltételek, kereseti lehetőségek, az általános társadalmi mozgás, új munkahelyek létesítése, régiek fejlesztése bizonyos magyarázatul szolgálnak erre. Mégis föl kell figyelni arra a nagy. mintegy 15—20 százalékot kitevő arányra, melyet a köny-* nyüszerrel mozdulók alkotnak. E tekintetben nagy felelősség hárul a munkahelyi közösségek arculatát (formáló politikai-társadalmi szervekre. Nem kis részben rajtuk, múlik, milyen gyorsan, minden egyéni válságtól menteken kéri ki a munkakönyvét valaki 100—200 forintos bérkü- lönbözetért, vagy »néhány buszmegállónyí távolságcsökkenésért, apró könnyebbségekért, sok esetben csak látszólagos előnyökért. Hiszen ők alkotják a gerincét annak a teljesen közömbös és passzív rétegnek, amelyet sem a kulturális. sem más jellegű megmozdulások. munkahelyi fórumok nem képesek magukkal ragadni. Elsősorban közülük kerülnek ki azok, akik gyakran szítanak elégedetlenséget röviddel a belépésük után. hajlamosak az intrikára, és eleve a közösségükkel való

Ügyfélszolgálat közmegelégedésre

szembenállás vezérli őket minden megnyilvánulásukban. Számukra a társak, a brigád csak1 kényszerű közeg, amely nem segíti, hanem elnyomja törekvéseiket. Ez a gondolkodás- és magatartásforma falusi. illetve kispolgári kömye- z.ebtől táplálkozik még akkor is. ha éppen második generációs munkásokról van szó. i

Végül is, hogyan érzik magukat az öt gyár dolgozol munkahelyükön? A többség kétségkívül jól. Vitatkozik, veszekszik szinte . naponta, ha kell, kiabál a felettesével, ma- j gára haragítja társait, otthon panaszkodik, hogy ezt a hajtást nem lehet elviselni, de azért, ha huzamosabb ideig távol van, hiányzik számára a gyár. A sokat szidott munkahely, amelynek falai között, a brigádokban, !a munkacsoportokban — különösen a falusi környezetből bekerültek — garantált anyagi és szociális biztonságót éreznek; társakat, barátokat síereztek, és a korábbinál magasabb szintű információs kapcsolatokat alakíthattak ki , ,

A gyárak sokat tesznek azért, hogy dolgozóik munkaidőben és azután is jól érezzék magukat: büféket tartanak fenn, ifjúsági klubokkal, könyvtárakkal, egyre javuló szociális körülményekkel, szórakozási és sportlehetőségék sorával teremtenek mind jobb feltételeket. Sajnos, a kötődés erősítésében, a tulajdonosi szemlélet formálásában a lehetőségeknél ós a szükségesnél mérsékeltebb a társadalmi-politikai szervezetek közösségteremtő, -alakító, egyé- nlségformáló hatása. Ez is az egyik oka annak, hogy elég széles réteg tudatában még nem váltak elismert értékké olyan magatartásformák, mint a mozgalmi tevékenység, a kezdeményezés, az elvsz^ű kritika, a pontosság, az igényesség, a munkaidő teljés kihasználása. Aprólékos, és személyre szőlő agitációs és propagandamunkára, a demokratikus fórumok tartalmasabb működtetésére, gazdag módszerű politizálásra van szükség ahhoz, hogy a műszak végén mind kevesebben rohanjanak egymást taposva a buszokhoz.

Paál László

A Balatonnál napról napra több a vendég: a főszezon “kellékei« közül a hét elején leginkább a napfény és a me-, leg hiányzott. Ennek ellenére egyre több autó tart megpakolva az ország minden részéből a part felé, és sűrűbben látni külföldi rendszámú kocsikat is. A héten már a második turnus dolgozott a megye építőtáboraiban, és sorra nyílnák meg i&z apró, hely: táborok a járási székhelyieken, városókban.” ahol a fiatalok egy-egy munka “elvégzését vállalták.

• A nyarat idézik a gabona- földek is: az aratás jeleivel szinte mindenütt találkozik az útra kelt autós. Kombájnok húzódnak le az út mellé, ha. összetorlódik mögöttük a gépkocsisor: vezetőik udvariasán utat engednek az autóknak, pedig nekik legalább | olyan sürgős, , hogy minél | előbb célhoz érjenek. A hét elején még az esők nehezítették — időnként meg is állító! lak — az aratást. A hél ve- \ gerc meggyorsult a munka. A szakemberek véleménye szerint a megye gazdaságai túl- j jutottak az aratás felén: ma] estig várhatóan a búza 80 százaléka kerül ledéi alá. Be- j fejeződött a repce betakar!- j tusa, és a tavaszi árpa ara Iá 1

Sa is a vége felé jár. Sok jelző illik az idei aratásra. Kettő közülük: szervezetten és takarékosan. A gazdaságok úgy szervezik a munkát, hogy minden betakarítható szem a magtárba kerüljön. Ügy látszik, gondosabbak a gabonát szállító vontatók és pótkocsis teherautók vezetői: nem lehet az út mentén elszórt személtet találni.

Takarékosságról volt szó a Minisztertanács pénteki ülésén is: arról döntött a kormány, hogy milyen intézkedéseket kell tenni ennejt ; érdekében a költségvetésből gazdálkodó intézményekben.

Á döntés lényege: a takarékosság nem csökkentheti ezekben az intézményekben az ellátás színvonalát, a szociális, egészségügyi, oktatási és kommunális feladatok ellátását. Ebből viézont következik, hogy azokon a területeken kell takarékoskodni, amelyek nem akadályozzák a feladatok teljesítését. Azt azonban. hogy hoj lehcl> leginkább megfogni a pénzel. azok tudjak,' akik 'döntenek egy-egy összeg felhasználásáról .

A megyei tanára végrehajtó bizottsága ülést tartott a héten. Szerdán a. somogyi képzőművészeti életet, értékelte a testület. Megállapították, hogy

1976 januárjától fogadja a kaposváriakat a városi tanacs ügyfélszolgálata. A három és fél év bizonyította, hogy nagy szükség volt e tanácsi szolgáltatásra:- az iroda dolgozói nagy szakmai gyakorlattal igazítják el az ügyfeleket, ellátják őket tanácsokkal/ az osztályoknak továbbítandó beadványok nyomtatványaival, és a kitöltésben is segítenek. Dr. Mike Sándor szervezési osztályvezetővel beszélgettünk az ügyfélszolgálat munkájáról, a tapasztalatokról.

— Jól sikerült annak idején a személyele kiválasztása, ez közrejátszik abban, hogy az akkor megelégedésser fogadott szolgáltatás panasz nélkül működik. Egy évvel ezelőtt módosítottuk a szolgálat munkáját annyiban, hogy a népesség-nyilvántartó csoporthoz kapcsolódóan — égj' ablak választja ei egymástól a két irodát — a ki- és bejelentkezés ugyancsak helyben megoldható. Meglehetősen sokan vannak, akik beköltöznek Kaposvárrá?, és a városon belül is gyakori a lakhelyváltozás.

Igény van rá, hogy jogi kérdésekben is tájékoztatást kapjanak az ügyfélszolgálathoz fordulók, ezért vezettük be, azt a módszert, hogy minden szerdán délután az apparátus egy- egy dolgozója ilyen jellegű felvilágosítást ad, s ha szükség van rá, a beadványokat is "megszerkeszti. Minthogy gyakoriak a birtokviták, legtöbbször dr. Réczey Zoltán, az igazgatási ósztály csoportvezetője az ügyeletes tanácsadó. A városi főtanácsosnak nagy a gyakorlata ezen a téren, az osztályon ő a birtokháborítás] ügyek intézője.

Ottjártunkkor is sokan várakoztak az ügyfélszolgálat irodájában. Hétfőn és szerdán megnyújtják a félfogadás idejét: hat óráig állnak a lakosság rendelkezésére. (Ez az időhosszabbítás azonban nem vonatkozik a címbejelentésekre — ezeket ugyanis az egyéb napokra érvényes félfogadási időben végzik.) Az iroda egyik falát a Házi jogtanácsadó füzetei borítják. Nemcsak böngészésre vannak kitéve, hanem bárki elviheti az öt érdeklő témával foglalkozó példányt.

— Egy részé a tavasszal rendezett somogyi • jogpropaganda-hónap kiállítási anyagából való. de rendszeres utánpótlást kapunk a megyei tanácstól az elfogyott számokból

— mondta dr. Mike Sándort

— A,melyikből többet visznek, abbói árra is következtetni lehet, hogy az adott, időszakban milyen jogi kérdések foglalkoztatják leginkább a lakosságot.

— Most például az ingatlanszerzéssel, az adókkal és a lakáscserével. illetve -használattal összefüggő tájékoztató kiadványok kelendőek — kapcsolódott a beszélgetésbe Békési Jánosáé főelőadó, aki má- sodmagával l&tja el az ügyfél- szolgálati irodában a tennivalókat. — Ha éppen nincs a választékban a keresett füzet, szóban mondjuk el a kért felvilágosítást. A beadványokhoz nemcsak nyomtatványt adunk, hanem azt is megnézzük, szabályos-e a kitöltésük.

Az iroda ügyfelei között ezen a napon sok volt a fiatal. Magyarázatot a főelőadótól kaptunk:

— Június 30-ig a gépjárműadóval kapcsolatban adtunk

— a csekkek mellé — tájékoztatást, jelenleg a muiücs- könyvigénylés a »sláger“. Az érettségizett és az általános is- ' kólát végzett fiatalok, akik nem tanulnak tovább az 6sz- s-zel, most jönnek munkakönyvért, hogy elhelyezkedhessenek. S jönnek az építkezés, ingatlanvásárlás előtt állók; hozzánk fordul a lakosság vagyonszerzéshez nyilatkozatért, hatósági bizonyítványért.

Itt jelentik be, adják le A talált tárgyakat. Férfikerák- pár támasztotta a pultot ott- jártunkkor, de hoztak már ide motorkerékpárt is. Pénz, kulcscsomó, személyi okmány kerül leggyakrabban az ügyfélszolgálathoz a becsületes megtalálók jóvoltából, hog^ aztán hosszabb-rövidebb ideig várja feledékeny gazdáját.

Most, a nyári napokban — a lakcímváltozási bejegyzést igénylőket is figyelembe véve — általában neg}'ven ügyfél kopog be. Ehhez jönnek a munkakönyvét ■ kérők: naponta mintegy harmincán töltik ki az ehhez szükséges nyom- tatványolpt.

Gyorsult, egyszerűbbé

vált az ügyintézés a városi tanácson, s ez a lakosságot kedvezően érintő változás feltétlenül az ügyfélszolgálat javára írható.

H, F.

Lengyelország és a KGST

A KGST-t 30 évvel ezelőtt .alapító öt ország egyike Lengyelország volt. Jelenleg a mezőgazdaságban és az iparban a szervezet teljes gazdasági potenciáljának 9,5 százaléka jut az országra, amely ezzel a KGST második legjelentősebb állama.

Bár olaj-, földgáz-, és rézkincse kevés, a nyersanyagokban leggazdagabb három tagállam egyike Lengyelország. Ezek exportja fejében a KGST-partnerektől szerzi be az iparilag nélkülözhetetlen anyagokat. Az olaj behozatala 1077-ben 16,4 millió tonna

volt, ebből 12,8 millió tonnát a Szovjetunió szállított. Mintegy 2,8 millió tonna olajszármazék szállítása mellett a KGST-országok adják a teljes földgázimportot, 28 millió köbmétert. Ezen túlmenően

11,8 millió tonna rézércet —• ezt kizárólag a Szovjetuniótól —, 556 ezer tonna mangánércet, 179 ezer tonna timföldet és 2,9 millió tonna, káliumsót vásárol Lengyelország a KGST-től.

Az együttműködés legfontosabb területe azonban az ipar. A KGST-országokba irányuló nyersanyagexport értéke 1977- ben 4 milliárd, az ipari termékeké T8 milliárd devizazloty volt. Ez jellemezte az importot

nemcsak a megyénkben dolgozó művészek száma emelkedett. hanem — cs ennek a ténynek ugyancsak örülni kell — az itt dolgozó, alkotók munkássága is sokrétűbbé, gazdagabbá vált. A megállapítás egyúttal ösztönzés is a jobb munkára, a bátrabb kezdeményezésre.

A hét időjárása sokszor volt ■téma: másként értékeli ezt a nyaralni 'készülő ember és megint másként a .termésért aggódó mezőgazdász. . Az éjszakai esők és a meleg javították a kapások terméskilátásait, és az erdőt járó emberek-elmondása szerint valóságos gom haszon vege t terítettek az avarra. Azt, hogy bőven terem a gomba, a piacok forgalmán is- meg lehet látni. A gombával házalók megjelentek a városbán. Szakismeretüket. hozzáértésüket nem vitatva e tény kapcsán azonban érdemes rriegemlíteni azt, hogy az idén is kezeltek már embereket gomba mérgezéssel Kaposváron. Iíendelet írja elő, hogy gombát csak ellenőrzés után szabad árusítani. Az árusításnak és az ellenőrzés- j nek pedig a piac a színhelye. |

A házhoz vitt gombát meg-j venni felelőtlenség.

Dr. Kercza Imre |

Brigád a tóparton

Kiemelkedő társadalmi

munkájukért a “Tegyünk többet Somogyért« kitüntetéssel jutalmazták a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat boglár- lellci építésvezetőségének Bokányi Dezső brigádját.

Aggódva nézi az eget, az egyre gyülekező felhőket. Hogy miért, az kitűnik Pre- káczka Péter brigádvezető szavaiból :

— Most fejeztük be a bog- lérlellei MÁV-üdülő harmadik épületét, az átadásra készül- lünk. Harmadik, éve dolgozunk itt, s eddig nem volt baj sem a határidővel, sem pedig a minőséggel. Szeretnénk most is kifogástalan munkát átadni. Azután nyomban kezdjük a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 50 millió forintba, kerülő telepének áz építését. Jó lenne, ha az eső nem akadályozna bennünket Itt születtem Balatonszemesen. itt tanultam a kőmüvesszakmát, s 1961-től vagyok a vállalatnál. Nekem a nyár elsősorban munkát jelent. Nagyon kevesi

időm jut arra, hogy lemenjek a partra fürdeni. Gyakran csak késő este végzek, s akkor a fáradtságtól már nincs kedvem ...

Nagy felelősséget jelent a tizenhét, tagú brigádot vezetni, de rá mindig lehet számítani.

Ezt jól tükrözi Krézinger Gyula építés- vezető véle- 'ménye:

— Amikor ide kerültem, nem ismertem eléggé a munkájukat, s nem bíztam bennük annyira, mint azt megérdemeltéit volna. Munkájukkal bizonyították: tudnak önállóan, felelőséggel dolgozni. Pre- káczka, Péter felelősséggel irányítja társait, hozzájuk szükségtelen műszaki ellenőröket küldeni, mert a tervutasításokat, a határidőket pontosan betartják, a minőségre nagyon kényesek. , Munkájukat mindenkor garanciával végzik. Soha nem volt baj, az építtetők eddig még' mindig elismerésben részesítették őket.

Ezt,az 1961-től végzett munkájával érdemelte ki Prekácz- | ka Péter, s az a közösség, [ amelyet ő irányít. Ez a brigád a tóparton dolgozik. Építettek üzletet Siófokon és Balaton- földváron, ugyanitt és Boglár- lellén meg más községekben üdülőket, raktárakat, s s2inte valamennyit határidőre, kifogástalan minőségben. Emellett Bogi árlel lén, Balatonszemesen és még jó néhány üdülőhelyen iskolákat, óvodákat, bölcsődéket pártfogolnák, önzetlenül

végeznek társadalmi feladatokat. A múlt esztendőben társadalmi munkájuk értéke elérte a 200 000 forintot

Arra is jut idejük — persze csak vasárnap vagy szabadságuk alatt —, hogy brigádtársaik családiház-építésénél segédkezzenek. Ott alapoztak, falaztak Magda Tibor és Julin László boglárlellei és Horváth István balatonszemesi házánál. Védnökséget vállaltak a vállalat bogiári üdülőjénél és munkásszállásánál.

Másfél évtizede brigád vezető Prekáczka Péter, ezt a közösséget éppen tíz éve vezeti. Ez alatt kétszer nyerték el a szocialista versenyben az ezüstkoszorút, s 1977. meg 1978. évi munkájukért az aranykoszorút. Tavalyi társadalmi tevékenységükkel, kifogástalan szakmai munkájukkal érdemelték ki — elsőnek a vállalat szocialista brigádjai közül — a -Tegyünk többet Somogyért« kitüntetést.

— Nagyszerű emberek vannak a brigádomban. Univerzális szakemberek, minden szükséges munkát kifogástalanul elvégeznek. Többen, köztük Pajor Gyula, Julin László, Magda Tibor, Mártái Tibor kiérdemelték a kiválójelvényt, s ez a mostani kitüntetés valamennyiünk munkájának az elismerése — dicséri társait a brigádvezető, aki maga is kétszeres kiváló dolgozó.

Bíznak benne, számítanak szakmai tudására, felelősség- érzetére. Ezt fejezi ki, hogy nyolc köművestanulót bíztak rá. ö tanítja meg őket a szajc- ma szeretetére, neveli őket jó szakmunkásokká.

i

Szalal László