Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

Szovjet—indiai tárgyalások Moszkvába érkezett Morardzsi Deszai, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke. A repülőtéren a szovjet vezetők üd­vözölték (balról jobbra): Gromiko külügyminiszter, Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének elnöke és Koszigin miniszterelnök. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) F (Folytatás az 1. oldalról) I Deszai látogatása idején, ülé­sezik a szovjet fővárosban a szovjet—indiai gazdasági és tudományos—műszaki együtt­működési bizottság, Ivan Ar­hipov rjüniszteréinök-helyet- tes, illetve Atal Bihari Vadzs- paji indiai külügyminiszter elnökletével, Hétfőn a Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—indiai tárgyalások. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke. Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és And­rej Gromiko, külügyminiszter, az SZKP KB' Pplitikai Bizott­ságának tagjai, indiai részről Morardzsi Deszai kormányfő és Atal Bihari Vadzspaji kül­ügyminiszter vesz részt a megbeszéléseken. A barátság és a kölcsönös megértés jegyében megtartott tárgyalásokon a szovjet—in­diai kapcsolatok széles köré­ről volt szó. Ezek a kapcso­latok sikeresen fejlődnek a két ország között 1971-ben megkötött béke-, barátsági és együttműködési szerződés alapján. Ugyancsák eszmecse­rét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, bele­értve az ázsiai helyzetet. A nemzetközi helyzet meg­vitatása sarán különösen nagy figyelmet szenteltek az enyhülési folyamat további elmélyítésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításának, a fegyverkezési verseny korlátozására, a le­szerelésre irányuló intézkedé­seknek. Megállapították, hogy a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak a hadárat! támadó fegyverzetek korláto­zásáról küszöbönálló megálla­podást rendkívül nagy jelen­tőségű a fegyverkezési ver­seny megfékezése, az enyhü­lés megszilárdítása szempont­jából A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a szov­jet és az indiai vezetők kai­Az együttműködés példája Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök a Szovjet­unióban. tartózkodik — kor- mányfői minőségben immár másodszor. Amikor elfoglal­ta a világ második legnépe­sebb országának bársonyszé­két, első külföldi útja 1977 őszén Moszkvába vezetett. Már ebből az alkalomból is számos kommentár rámuta­tott : csalódtak azok, akik azt remélték, hogy — Indira Gandhi távozása után — az új indiai vezetés majd »-érez­hetően lazítja« a szovjet— indiai kapcsolatokat. Természe tesen nem így tör­tént Természetesen, mert a két nagy ország közötti jó viszony nem volt — nem le­hetett — indiai személyekhez vagy akár pártokhoz kötött Jelenség Olyan objektív tör­ténelmi szükségszerűségek­re épülő folyamatról van szó. amely évtizedekkel ko­rábban. . kezdődött és azóta tart. A Szovjetunió mindig is sücraszállt India független­sége mellett és amikor »a brit korona ékessége« füg­getlenné vált, szovjet rész­ről igyekeztek segíteni a ha­talmas problémákkal, súlyos gyarmati örökséggel küszkö­dő országot Ipari üzemek egész sora épült Indiában szovjet se­gítséggel (a leghíresebb a bhilai acélkombinát). India kohászati bázisának egy- harmadát már ilyen üzemek adják! A két ország árufor­galma meghaladja az évi 900 millió rubelt. Ami a világpolitikai kérdé­seket illeti, a két ország te­vékenyen együttműködik a leszerelésért, az Indiai-óceán és az ázsiai kontinens biz- 'tonságáért vívott közös küz­delemben. A megfigyelők nem véletlenül emelik ki, hogy Moszkva és Űj-Delhi — legutóbb Koszigin útja idején — nyomatékosan el­ítélte . a Vietnam elleni kí­nai agressziót és általában: a pekingi politika expanzionis- ta vonásait H. E. esönös látogatásai, a szemé­lyes kapcsolatok rendszeressé, szilárddá váltak, jó hagyo­mánnyá alakultak. Minden PÁRIZS A Francia Kommunista Párt a vasárnapi szavazáson megőrizte pozícióját és ez po­zitív tény — jelentette ki a még nem végleges eredmé­nyek ismeretében Georges Marchais, az FKP főtitkára. Marchais rámutatott, hogy valamelyest csökkent a kom­munista pártot a szocialista párttól elválasztó távolság és azt mondotta, hogy ez csak bátoríthatja a pártot a XXIII. kongresszuson meghatározott politika végrehajtásában. Az FKP — hangsúlyozta Mar­chais —, világosan nemet mondott a multinacionális vállalatok »Európájára« a Közös Piac kiszélesítésére. A szocialista párt nevében Lionel Jospin és Laurent Fa- bius a nagyarányú tartózko­dással és a kis listák sikeré­vel próbálták magyarázni a szocialisták 1 százalékos sza­vazatveszteségét és azt han­goztatták, hogy a szocialista párt továbbra is »a baloldal első párja«. Jacques Chirac, a választá­sokon a nagy pártok közül leggyengébben szerepelt RPR vezetője azzal vigasztalta tá­borát, hogy De Gaulle-t idéz­te, aki szerint »a nemzet szol­gálata« választási veszteségek­kel járhat BONN Valamennyi polgári párt ve­zetője első állásfoglalásában is hangsúlyozta, hogy az »euró- váia&ztások« nem nyújtanak ilyen találkozó új öztönzést ad a szovjet—indiai együtt­működésnek minden téren. A tárgyalásokat folytatják. nyességéről folytatott bécsi tárgyalásokon vezette a svéd delegációt. 1972-ben a Stock­holmban megtartott környe­zetvédelmi konferencián a svéd delegáció tagja 1974 és 1977 között az emberi jogok fejlesztéséről és megerősítésé­ről folytatott genfi konferen­cián a svéd delegáció vezető­je volt. Hans Martin Blixet 1976- ban a külügyminisztérium se­gélyezési és fejlesztési ál­lamtitkárává nevezték ki. megbízható alapot a belpoli­tikai erőviszonyok lemérésére, az eredményekből nem lehet következtetéseket levonni a jövőre megtartandó országos választásokra vonatkozóan. Willy Brandt szociáldemok­rata pártelnök szerint az SPD eredménye nem ad okot az elégedettségre. A legutóbbi országos választásokhoz, mert szavazat veszteség (a párt ak­kor 42,6 százalékot kapott) elsősorban az alacsony rész­vételi arányra és arra vezet­hető vissza, hogy' a hagyomá­nyos szociáldemokrata szava­zók közül ez alkalommal so­kan a »zöldekre« adták vok- sukat. Franz-Jozef Strauss, a ba­jor CSU elnöke elégedetten szólt pártja szerepléséről (a CSU a bajorországi szavaza­toknak több mint hatvan szá­zalékát kapta meg.). Nem volt hajlandó azonban válaszolni arra a kérdésre, vajon milyen következményekkel jár az •euróval asz tások« eredménye a két ellenzéki párt között a kancellárjelölt személyével kapcsolatban kirobbant válság szempontjából. A láttán a »legeurópaibb« brit párt, a liberálisok tiltakoztak a leghangosabban. David Steel pártvezért botrányosnak mi­nősítette, hogy pártja a sza­vazatok 12 százalékával talán egyetlen mandátumhoz sem jut, a toryk pedig legfeljebb Fokozzák a két ország összefogását Sztanko Todoron, bolgár mi­niszterelnök hétfőn Lubomír Slrougal csehszlovák minlszr lerelnök meghívására kétna­pos baráti látogatásra Cseh­szlovákiába érkezett. Prágában hétfőn a bolgár és a csehszlovák kormányfő megkezdte tárgyalásait. A fe­lek tájékoztatták egymást a két ország politikai, gazdasá­gi és kulturális életéről, va­lamint a jövőbeni — különö­sen az 1980 utáni — fejlődés terveiről. Fontosnak tekintették, hogy azx 1981—85-ös időszakban fo­kozzák a két ország gazda­sági összefogását, főként a gépiparban, illetve más nép- gazdasági ágazatban való ter­melési kooperáció és szakosí­tás útján. A tárgyaláson szó volt az oktatási, kulturális, idegenfor­galmi és egyéb kapcsolatok erősítéséhez szükséges feltéte­lek megteremtéséről- is. (MTI) 197S-ban pedig az októberi kormányválság után hatalom­ra került kisebbségi liberális párti kormány külügyminisz­tere lett. Számos politikai és nemzet­közi jogi publikációja, a többi között a Megállapodások kö­tését befolyásoló tényezők, Tárgyalásvezetök kézikönyve, A kölcsönös elismerés mo­dem aspektusai. Az állami hi­vatalok belső kapcsolatai ci- mű munkája jelent meg. (MTI) 50 százalékával a mandátumok 75 százalékát szerzik meg. »Nemzeti szégyennek« nevez­te az igen alacsony, részvételt és ezért a két nagy párt ve­zető politikusait, lagymatag kampányukat tette felelőssé. Grimomd, a párt korábbi ve­zére úgy vélekedett, hogy Nagy-Britannia ezzel a kül­döttséggel nevetség tárgya lesz a Strasbourg! parlament­ben. BRÜSSZEL Az EGK brüsszeli központ­jában elhangzott kommentá­rok szerint, ami a vezető funkcionáriusokat legjobban meglepte, az a lelkesedés tel­jes hiánya volt a választók részéről. A nagyarányú pro­paganda ellenére a vártnál sokkal többen maradtak tá­vol az urnáktól, és feltűnően nagy az érvénytelen szavaza­tok száma is. Közös piaci megfigyelők egyidejűleg rámutatnak, hogy a középjobb nem egységes és hogy az egyes pártok között nagyok a véleménykülönbsé­gek, különösen a gazdasági és szociális kérdésekben. A kommunisták, akik előrelátha- í tóan 43 hellyel rendelkeznek majd a nyugat-ewrópai parla­mentben, sokkal egységeseb­ben fognak fellépni mint a jobboldal, annak ellenére, hogy nem tömörültek párt- szövetségbe a választások előtt. (MTI)1 Levélbomba­hadjárat A jelek arra mutatnak, hogy az IRA indította el az angliai új levélbomba-had­járatot, amelynek eddig öt sebesült áldozata van. Hétfőn hajnalban a hadsereg tűzsze­részei további két levélbom­bát fedeztek fel a pénteki robbanások óta zárva tartott birminghami fő levélosztá- lyozóban. Mindkettő időzítve volt és sikerült őket hatásta­lanítani. A két nagy barna borítékon egy londoni és egy guilfordi magas rangú köztisztviselő címe állt Mindketten szere­pelnek a brit Ki kicsoda? kötetben. A bélyegzők észak­írországiak, és ez vezette a rendőröket arra a gyanúra, hogy az IRA emberei postáz­hatták őket A rádió útján felhívták a Londonban és délen dolgozó köztisztviselő­ket hogy hétfőn délelőtt ne bontsák fel postájukat ha­nem a leveleket csomagokat adják át a rendőrségnek. Az elmúlt héten összesen hét levélbomba került a pos­tai elosztó hálózatba Bir- mindhamban és környékén. A rendőrség nem zárja ki, hogy továbbiak is léteznek, ezért folytatják a levéloszt á- lyozóba beérkezett küldemé­nyek egyenként történő el­lenőrzését Hazánk vendége Hans Martin Blix Hans Martin Blix 1926. ja­nuár 28-án született Uppsalá- ban. Nemzetközi jogi tanul­mányait Cambridge-be n, a columbiai és a stockholmi egyetemeken folytatta. 1959 és 1961 között a néppárt ifjúsá­gi szervezetének elnökhelyet­tesi tisztét töltötte be. 1962—1963-ban a svéd kül­ügyminisztérium jogi konzul­tánsa, majd ly63 és 1976 kö­zött jogtanácsosa volt. A hat­vanas évek elején az ENSZ- közgyűlésen és a genfi lesze­relési tárgyalásokon képvisel­te hazáját a svéd delegáció tagjaként. 1962—1970 között Svédország képviselője az ENSZ speciális nemzetközi bizottságában. 1968—69-ben a nemzetközi szerződések érvé­Nyilatkozatok, vélemények az „euroválasztásokról" LONDON választási eredmények Kozép-Afríka A Közép-afrikai Császár­ság ismét a világsajtó fi­gyelmének középpontjába került. Az ország önjelölt uralkodója, Bukassa császár, aki 23 évig szolgált a fran­cia gyarmati hadseregben, véres tettek sorozatát köve­ti, el. Az ország, amely rend­kívül gazdag lehetne, a föld legszegényebb államainak egyike. Onbangui-Charit, a Fran­cia Köztársaság a múlt szá­zad végén hódította meg, 1920-tól negyven évig a Francia Egyenlítői Afrika részeként igazgatták. A 623 ezer négyzetkilométer, jelen­leg három és félmillióra be­csült lakosságú terület 1960- ban vált a Francia Közösség alkotmányjogilag független államává Bokassa ezredes, a fegy­veres erők főparancsnoka, 1966. január 1-én puccsal magához ragadta a hatal­mat, aztán magát tábornok­ká, marsallá, később pedig örökös elnökké nyilvánította ki. A császár ruhája Jean Bedel Bokassa még örökös elnökként is a legiti­mitás hiányát érezte. 1976- ban új alkotmányt dolgozott ki és kikiáltotta — a csá­szárságot 1977. december 4-én pedig, lázas előkészüle­tek után császárrá koronáz­tatta magát De még mi­csoda cirkusszal! A szertar­tás forgatókönyve már 170 éve készen állt tekintve, hogy mindent úgy kellett csinálni, mint ahogyan »pél­daképe«, L Napoleon csá­szárrá koronázása idején tör­tént Koronáját amelynek fő ékessége egy 138 karátos szív alakú gyémánt a párizsi Arthus Bertrand ékszerész cég készítette, és az ország­ban bányászott rubintok es smaragdok ragyognak benne. A koronázási hin tót Fran­ciaországban tervezték és gyártották, s még kereked­nek küllőit is aranyból ké­szült babérlevelek ékítik- A 2,8 tonnás trónt a Gisors cég csinálta remekbe. Har­minc gyereke, mind meg­annyi kis herceg és herceg­nő — akik természetesen saját palotájukban laknak — valamint a császárnő koro­názására készült ruháin a híres Guisetin cég 16 ezer órát dolgozott A bagatell tételek' közül csak egyetlen: az ünnepségre a császár koccintani 48 ezer üveg francia bort rendelt Az ak­kor bohózatnak tűnő cécó közvetítéséről a francia te­levízió gondoskodott A ce­remónia a Bokassa Sportpa­lotában történt, ez ott van mindjárt a Bokassa-egyetem mellett a Bokassa-sugárúton, a Bokassa-szobor szomszéd­ságában. A császárnak ez a kedvtelése több mint 22 mil­lió dollárba került A császár meztelen A Közép-afrikai Császárság a világ egyik legszegényebb országa: az egy főre eső nemzeti érték 160 dollár. Bo­kassa alattvalóinak 95 szá­zaléka nem tud írni-olvas- ni. A volt francia őrmester­ből császárrá avanzsált Bo­kassa inkább párizsi bará­tainak, a »császárcsinálók- nak«, semmint nyomorúság­ban élő népének akart ked­vében járni, akik százmillió dolláros költségvetésének fe­lét is fedezik. Az ország ás­ványi kincsekben gazdag: 1975-ben például 435 ezer karát gyémántot bányásztak, jelentős urán-, kobalt-, nik­kel- és rézkészletei vannak. Az urán kitermelésére ala­kult társaság pL francia— svájci kézen van. Az ország gazdaságát a francia tőke uralja. Az alattvalók éhbérén szerzett profit vakká és süketté tette Párizst. Ügy tettek, mintha nem vennék észre, hogy itt még az ün­nepnapok is vérfürdőbe tor­koltának. Bokassa 1971-ben az Anyák napját azzal tette emlékezetessé, hogy minden bebörtönzött nőt szabadon engedett és kivégeztetett va­lamennyi férfi foglyot, aki­ket nők ellen elkövetett bű­nökkel vádolva börtönöztek be. Aztán a bűnözés csök­kentésére kiagyalta, hogy a tolvajokat csonkítsák meg: vágják le a fülüket, - ha visz- szaesők, a kezüket is. £s az igazságtételt személyesen is szerette ellenőrizni. 1972 nyarán halálra botoztatött és puska tussal agyonveretett a ngaragbai fogház udvarán három foglyot, 43-at pedig megcsonkíttatott. A nemzetközi gyermekév­ben Bokassa császár két íz­ben is tömegmészárlást ren­dezett, amelynek fiatal áldo­zatai voltak. Az egyenruha-ügy Az előzmény az volt, hogy császári rendelet jelent meg, amely a diákok számára kö­telezővé tette az egyenruha­viselést ■ Olyan egyenruhá­kat amelyeket a császár tu­lajdonában lévő ruhagyár készített és azokban a fran­cia üzletekben árusítanak, amelyekben a császár is résztulajdonos. Egy egyen­ruha ára azonos egy tanító havi fizetésével. Ez ellen a rendelet ellen tüntettek ja­nuárban a diákok. A csá­szári gárda bekerítette őket, 6 aki nem tudott elmenekül­ni, azt helyben lemészárol­ták. Mint a 1’ Humanité írja, a császár csak annak köszönhette, hogy trónján maradhatott, hogy Párizs to­vább támogatta. A külvilág szemtanúk ki- szivárgott vallomásai alap­ján szerzett tudomást, mi­lyen élet folyik a császár­ságban. Az április 18-a éj­szakáján elkövetett véres rémtetteket Párizsban Ban­gui tábornok, a császár le­mondott nagykövete hitelesí­tette. Az exkövet elmondot­ta, hogy az eseményekről a császári gárda egyik katoná­ja informálta, aki személye­sen is részt vett a gyilkos­ságokban. A tények bizony­sága szerint Közép-Afrika fővárosában valóságos em­bervadászat folyt Bokassa védekezni kény­szerült Az ő verziója sze­rint a meggyilkoltak nem gyermekek, hanem 15—16 éves kamaszok voltak, és ezt megtoldotta még egy ment­ségére felhozott hazugság­gal: a diákmegmozdulást külföldi ösztönzésre marxis­ták szervezték, akiknek fő parancsnokát elfogták és aki vallani fog. Félő, hogy ez a »leleplezés« ok arra, hogv újabb ártatlan emberék tu­catjait gyilkolják meg. Giscard, francia elnök kénytelen volt megszakítani a beszélő viszonyt Bokassá- val. Bejelentették, hogy a francia katonai segélyt is beszüntetik a vizsgálat vé­géig. Ez azonban bizony kevés. A nagy kérdés az, a fran­cia monopóliumok lemonda­nak-e Közép-Afrika kincsei­ről, s Bokassa császárról — véres kezű, de hűséges hely­tartójukról. m. a A császár gyilkosságai

Next

/
Oldalképek
Tartalom