Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

A képlet változatlan Még úgyszólván el sem hangzott az olasz rádióban a választások végeredménye, Rómában máris azt latolgat­ták: milyen kormányzati for­mulához nyújt támpontot a voksok megoszlása? Nos, az eiső elemzések keserűen álla­pítják meg, hogy a hét év alatt harmadszor kiírt általá­nos választások alapvető vál­tozást nem hoztak az erővi­szonyokban. Két figyelemre méltó jelen­ségből indulnak ki az értéke­lések. Az egyik: a keresztény- demokraták kudarca, a má­sik a centrum megerősödése. Az Olasz Keresztélydemok­rata Párt korteshadjarataban valóságos hecckampányt in­dított a kommunisták ellen. Itália társadalmi és gazdasá­gi gondjaiért, a terrorizmus elterjedéséért a DC (Democra- zia Cristiana — keresztényde­mokrata párt) az OKP-t hi­báztatta. Egyben mindent el­követett, hogy a szocialisták hiúságát legyezgesse, s a leen­dő kormányzati formula szá­mára az Olasz Szocialista Pártot megnyerje. Ehhez a feltételeket szinte bizonyosra vették a DC stratégái: mind a saját, mind a szocialista voksok jelentős gyarapodásá­val számoltak. Ám az urnák megtréfálták ezt az elképze­lést: a DC nagyszabású elő­retörés helyett némileg visz- szaesett, a szocialisták pedig csak igen kis mértékben vál­tották be a hozzájuk fűzött re­ményeket A kérdés tehát to­vábbra is nyitott a törvény- hozás matematikája alapján ma sem jobb a keresztényde- mokrata—-szocialista koalíció esélye, mint korábban. Sok találgatás látott napvi­lágot már a választások előtt az ország kormányzati formu­lájáról. Meglehet, ismét föltá­masztják az egyszer már cső­döt mondott középbal koalí­ciót, a szocialisták és netán a kisebb polgári pártok közvet­len vagy közvetett részvételé­vel. Az sem kizárt, hogy át­meneti »strandkormány-« ala­kul a DC októberi kongresz- szusáig. Két dolog azonban bizo­nyos. Az egyik: az alapvető erőeltolódás hiányában Itália hatékony kormányzása to­vábbra is szűk korlátok közé szorul. A másik: a radikáli­sok, mint a választások várt­nál nagyobb arányú győzte­sei, 18 képviselőjükkel a tör­vényhozás munkáját komo­lyan akadályozhatják. Márpe­dig Itália közvéleménye en­nek éppen az ellenkezőjét várta a voksoktól. A remé­nyek azonban az életképes, szilárd kormányzás feltételeit illetően is tetemesen csökken­tek* Változatlan feszültség Navarra tartományban Barikádot emeltek a tüntetők A baszkföldi szervezet a provokációról Változatlanul feszült a hely­zet a spanyolországi Navarra tartományban és a Baszkföld egy részén, különösen Gui- puzcoa tartományban annak következtében, hogy vasárnap Tudelában egy környezetvé­delmi tüntetés során rendőr­golyónak esett áldozatul Gla- dis del Estal egyetemista lány. A baszkföldi politikai pártok és szakszervezetek keddre egész Baszkföldre általános sztrájkot hirdettek. A sztrájk Navarra és Guipuzcoa tarto­mányokban gyakorlatilag tel­jes, de jelentős a Baszkföld többi rész.én is. Pamplonában, Navarra tartomány székhelyén kedden is folytatódtak az ösz- szetűzések a rendőrség és a barikádokat emelő tüntetők között. Euskadi Kommunista Párt­ja, az SKP baszkföldi szerve­zete nyilatkozatában provoká­ciónak minősíti a rendfenn­tartó erők beavatkozását a tudelai, szabályosan engedé­lyezett és békés tüntetésbe és leszögezi: néhány nappal az­után. hogy a parlamenti pár­tok összessége támogatásáról biztosította a kormányt a ter­rorizmus elleni harcban, ugyanilyen határozottan köve­teljük, hogy a rendfenntartó erők a demokrácia védelmé­nek megfelelően működjenek és ne hajtsanak végre provo­kációkat vele szemben egy olyan időpontban, amikor a baszk nép nagy többsége jó­A magyar kormány állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) A hadászati fegyverzet kor­látozásáról folyó tárgyalások következő szakaszát illetően a magyar kormány fontos elő­relépésnek tekintené a tár­gyalások körének kibővítését egyrészt újabb fegyverfajták­ra, másrészt további nukleáris hatalmakra. A nukleáris leszerelésre irá­nyuló erőfeszítések azonban csak akkor lehetnek eredmé­nyesek — hangsúlyozza az ál­lásfoglalás —, ha velük pár­huzamosan politikai, nemzet­közi jogi és a bizalmat erősí­tő egyéb intézkedések is tör­ténnek. Ha például az álla­mok lemondanak államközi kapcsolataikban az erőszak al­kalmazásáról, vagy az erő­szakkal való fenyegetésről. -Az európai térségben elősegí­tené a béke és a biztonság megszilárdítását, valamint a katonai szembenállás csökken­tését. ha a helsinki záróok­mányt aláíró államok szerző­déses kötelezettséget vállalná­nak, hogy egymás ellen első­ként. nem alkalmaznak sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert.« Mivel a világ katonai ki­adásainak nagyobbik részét hagyományos fegyverzettel fel­szerelt erők fenntartására for­dítják, határozott erőfeszítése­ket kell tenni a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet korlátozására és csökkentésé­re is. A kormány állásfoglalá­sa végül rámutat arra. hogy szoros kapcsolat van a lesze­relés és fejlesztés között. Ezért fontos feladatnak tart­ja, hogy -az összes állam, de mindenek előtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai és más. katonailag jelentős államok állapodjanak meg a katonai kiadásaik fokozatos csökken­téséről, valamint az így meg- 1 takarított erőforrások egy ré­sze fejlesztési célokra történő eljuttatásának módozatairól«. 1 váhagyta az úgynevezett guer- nicaj státumot, az autonómia baszkföldi tervezetét. A párt végezetül bejelenti, az SKP parlamenti csoportja révén a tények kivizsgálását és a fele­lősök megbüntetését fogja kö­vetelni a képviselőháztól. A képen San Sebastianban a tüntetők annak az egyetemis­ta lánynak a koporsóját vi­szik, akit vasárnap egy kör­nyezetvédelmi demonstráción a rendőrség meggyilkolt. Nyugat-európai választások Kilencek parlamentje Véleménycsere Szófiában kedden folyta­tódtak a legmagasabb szintű bolgár—mongol tárgyalások. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár államta­nács elnöke és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első tiktára, a nagy népi hutái elnökségének elnöke a két ország kapcso­latainak állását tekintette át, véleményt cseréit időszerű nemzetközi kérdésekről is. A szívélyes, elvtársi légkörben folyó tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemzi. Európa-parlament — igen keveset hallottunk eddig er­ről az intézményről. Kérdés, növekszik-e mostantól jelen­tősége? Híre mindenesetre az eddiginél mára nagyobb lett: június 10-én közvetlen válasz­tásokat rendeznek a Közös Piac országaiban, képviselőket küldenek ebbe a kilenc-ország gyűlésbe. Ennek ellenére sem szabad összetéveszteni, hason­lítani sem szerepét, sem dön­tési jogait a nemzeti parla­mentekével. Jó negyedszázad­dal ezelőtt a nyugat-európai szén és acélközösség létrehoz­ta a Közgyűlést, a hat részt­vevő ország parlamenti képvi­selőiből álló tanácsadó szer­vet. Néhány esztendőre rá. a Közös Piac megalakulása után vette föl ez a testület az Euró­pa-parlament nevet, de jellege nem változott. Fajsúlya mind­eddig igén csekély volt. Pe­dig az azóta kibővült Közös Piac meglehetősen szoros együttessé vált, a kMenc tag­országra kötelező érvényű ha­tározatok egész sorát hozta. E döntések fórumai azonban másutt találhatók: időnként összeül a miniszteri tanács, és Brüsszelben dolgozik az ál­landó bizottság, amely (termé­szetesen a kormányok egyet­értésével) a nemzetek feletti intézkedéseket folyamatosan meghozza. Egy példa: néhány év óta az egyes tagországok nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat a szocialista államokkal, ezt csak ez a bi­zottság teheti meg a közösség egésze nevében. Eddig százkilencven kép­Visszaverték a gerillák a somozista támadást A sandinista egységek az ország különböző részein több pontot tartanak ellenőrzésük alatt — tűnik ki hírügynöksé­gi jelentésekből. Rivas tarto­mányban a vasárnap kezdő­dött somozista támadássoroza­tot a gerillák sikeresen visz- szaverték, így a tartomány fel­szabadított részein pozícióik megszilárdultak. Chinangeda környékén még folynak a harcok, miután a sandinisták megtámadták a Chichigalpai és az El Viejo-i helyőrségeket. León észak-nyugati részén a gerillák még hétfőn reggel megkezdték offenzívájukat a nemzeti gárda csapatai ellen, és elfoglalták a város egy ré­szét. A hétfői nap folyamán rendkívül heves összecsapások “voltak a Costa Rica-i határ közelében. A sandinisták a parti térségből a szárazföld belseje felé nyomultak előre. Miközben az ország terüle­tén dúlnak a harcok, Somoza diktátor ismételten a szomszé­dos Costa Ricát vádolja azzal, hogy támogatja a gerillákat. Rodrigo Carazo Costa Rica-i elnök ugyanakkor visszautasí­totta Somoza vádjait ü nemzeti gyász napja Iránban Khomeini ajatollah kedden, nemzeti gyász napján beszédet mondott Qum városban. A vallási vezető visszautasitotta azokat a bírálatokat, hogy be­avatkozik az ország politikai életébe, és hangsúlyozta, hogy az iráni forradalom vezető ereje az iszlám volt, és to­vábbra is az marad. Hírügynökségek a PARS iráni hírszolgálati iroda arról szóló jelentésé“ ismertetik, hogy az iraki légierő gépei hétfőn behatoltak Irán lég­terébe és bombatámadást in­téztek négy iráni település el­len. A PARS szerint a táma­dásnak hat halálos áldozata van, négyen megsebesültek. Ugyancsak a PARS közölte, hogy AU Szajed Dzsavadi irá­ni belügyminiszter kedden magához kérette Irak Tehe­ránban akkreditált nagyköve­tét és tiltakozást jelentett be. A nagykövet kijelentette, hogy nincs tudomása semmiféle lé­gitámadásról, de haladéktala­nul érintkezésbe lép kormá­nyával. Tavasz Portugáliában (II.) Tsz-ek Montemor o Novóban A távolsági busz három óra alatt ér a Lisszabontól 116 kilométerre fekvő Monte­mor o Novo mezővárosba. Miután áthaladunk a Tejo szinte tengeröböllé kiszélesedő torkolati xésze felett nagy ma­gasságban emelt hidon, ahon­nan apró játékhajónak tűnnek a kikötésre váró hatalmas óceánjárók, délkeleti irányba fordulunk Alentejo, Portugá­lia legtermékenyebb vidéke felé. összefüggő hatalmas táblák, amelyeken gabonát, kukoricát termelnek, jelzik, hogy ez már a »tsz-ek birodalma«. Ez a vidék ahhoz a 400 termelő- szövetkezethez tartozik, amely­nek parasztjai, miután elfog­lalták a földesúri földeket, nem aprózták szét a területet, hanem közösen kezdtek gaz­dálkodni. A húsz-huszonkét- fokos melegben már szárba- szökkent a zöldellő vetés. Szán­tóföldek váltakoznak erdősé­gekkel, vagy legelőkkel. Sok-1 helyütt öntözéses gazdálkodás folyik, mert itt nyáron gyak­ran tikkasztó a szárazság. Montemor o Novo környé­ke sem különbözik más alen- tejoi kisvárosok, falvak hatá­rától, s így szinte észrevétle­nül érkezik meg az autóbusz utunk végállomásához. A Posso o passo utca 36. szám alatt van a Montemor o Novo-i termelőszövetkezetek központi tanácsa. Olyan ez, mint egy főhadiszállás. Tele­fonok csörögnek, motoros fu­tárok jönnek-mennek a Ta­nácsba tömörült 24 termelő­szövetkezet valamelyikéből. Az utcán és az udvaron szin­te állandó a rakodás: ide ér­keznek be a 24 termelőszövet­kezetből az eladásra szánt ter­mékek. A lázas dologidőben szinte lelkiismeretfurdalást érzek, amikor elszólítom munkájuk­tól Israel Request, Joaquim Marquest és Fernando Cruzt. a Tanács titkárságának tag­jai t­A mintegy ötvenéves, sza- ká’las Israel Roques, a ta­nácsba tömörült tsz-ek leg­főbb vezetője tölti be az első titkári tisztséget. A fasizmus évei alatt itt volt mezőgazda- sági munkás, s neki is csak­úgy, mint többi nincstelen tár­sának meg kellett süvegelnie a földesúr intézőit, hogy leg­alább az év egy részében éh- bérért dolgozhasson látástól- vakulásig. Amikor pedig a nincstelenek élén sztrájkot próbált szervezni, megjelentek a fasiszta rendszer rendőrei és katonái és véres bosszúi álltak. Montemor o Novo földnél­küli parasztjainak első forra­dalmi tette az volt az 1974 április 25-i antifasiszta fordu­lat után, hogy elfoglalták a földeket és elkezdték a közös gazdálkodást. 1974 júniusában pedig megtörténtek a tömeges földfoglalások. A fasiszta földbirtokosok a nép harag­jától félve egvszerűen ott­hagyták intézőikkel együtt kúriáikat. A földreform előírásait min­denütt tiszteletben tartották. 1975 végéig a tsz-ek sok tá­mogatást kaptak az egymást követő ideiglenes kormányok­tól. S erre nagy szükségük is volt, hiszen parlagföldeket kellett munkába venni, sok­helyütt öntözéses kultúrákat megteremteni, s hiányoztak a gépek is a modem mezőgaz­dasági műveléshez. Hiány volt tenyészállatokban is, mert a földesurak még az utolsó na­pokban egyszerűen leölették. a jószágot. Közben csörren a telefon, s Roquesnak el kell mennie, mert a »Dél Csillaga« nevű tsz-be hívják sürgősen. »Ru­tinügy — legyint. — Megint kijött egy bírói végzéssel a volt íöldesúr jogtanácsosa, hogy az unokaöccs részére is biztosítsák a 30 hektár tulaj­donjogát. Összes testvéreit már kénytelenek voltunk kár­talanítani a »földbirtokosnak járó 30 hektár« átadásával, mert a bíróság elfogadta az 1974. április 25-e előttire dá- tumozott átruházási szerző­dést. Az unokaöccs azonban hiába próbálkozik, mert bi­zonyított, hogy ebben az idő­ben semmiféle rokoni kapcso­lata sem volt a földbirtokos­sal. sőt külföldön tartózkodott Ezt az ügvet sikeresen meg­fellebbeztük. de újra meg új­ra próbálkoznak. Sajnos, nem mindig eredménytelenül, s emiatt egy tsz-ünk meg is szűnt, mert visszaperelték, persze igazságtalanul, teljes földterületét.« A környéken nagy eredmé­nyeket értünk el — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Joaquim Marques —, mert Montemor o -Novo valamennyi termelő­szövetkezete megteremtette közös csúcsszervét, a tanácsot. Ezek a tsz-ek különböző föld- területűek. Van közöttük 13000 hektáros közös gazdaság, de vannak olyanok is, melyek csak néhány száz hektárosak, öt év alatt megháromszoroz­tuk az öntözött földek nagy­ságát, s az egykori parlagföl­dek művelésbe vételével négy­szer akkora területen gazdál­kodunk, mint egykor a nagy- birtokosok. Kétszer annyi traktorunk és négyszer több más mezőgazdasági gépünk van, mint nekik volt. Állatál­lományunk pedig háromszoro­sa annak, ami egykor itt a földesuraké volt. Ez a földterület valaha 584 férfinak és 258 asszonynak adott megélhetést, ennyi mun­kást foglalkoztatnak ugyanis évi 130 napon át a földesu-ak. Ma viszont a tsz-eknek 2267 férfi és 1 675 nő tagja van és ezek egész éven át minden hónapban fizetést kapnak. Mire vagyunk a legbüsz­kébbek? — kérdi. — Arra, hogy nyereségesek vagyunk, s nem szorulunk hitelekre, tá­mogatásokra. A. L viselője volt az Európa-parla­mentnek, most négyszáznyolc­vanra növelik számukat. Az egyes nemzeti parlamentekben lévő pártok a hazai arányok­ban szerepeltek mostanáig az Európa-parlamentben is. jú­nius 10-én — először a Közös Piac történetében — a kilenc ország választói külön »Euró- pa-képviselőkre« adják szava­zatukat. Már néhány hónap­pal ezelőtt megindították mind a kilenc tagországpan a pro­pagandahadjáratot (igaz, meg­közelítőleg sem olyan nagy­arányút, mint ha nemzeti vá­lasztásokat tartanának). Az NSZK-ban például indulnak a szociáldemokraták, szabadde­mokraták, a kereszténydemok­raták, Olaszországban a kom­munisták, szocialisták, a szo­ciáldemokraták, a keresztény- demokraták, az újfasiszták. Mindenütt külön »Európa- programmal«.' A parlament­ben a nagy országoknak 81— 81, a kisebbeknek 14—10, Luxemburgnak 6 jut. (Komoly problémát okozhat, hogy a nyugati hatalmak — megsért­ve a városról kötött négyolda­lú egyezményt — lehetővé tet­ték. hogy Nyugat-Berlin kép­viselőket küldjön a parla­mentbe.) Előfordulhat, hogy kialakulnak nemzetközi pártfrakciók, azonos vagy rokon felfogású pártok kö­zött. bár feltétlen és teljes né­zetazonosságra itt sem kell számítani. Lehetséges, hogy ez az új testület bizonyos külpo­litikai és gazdasági hatalmat nyer majd. a közös piaci or­szágokban folyó kampány en­nek némi jelét mutatja. Wil­ly Brandt szociáldemokratái azzal igyekeznek minél több szavazót maguk mögé állítani, hogy ők írták alá a szocialis­ta országokkal a szerződése­ket, ők — és nem a keresz­ténydemokraták — kapcsolták be országukat az enyhülés fo­lyamatába. A nyugatnémet szakszervezeti központ.elnöké­nek mint egyik csúcsjelöltjük­nek az előtérbe állításával azt akarják sugallni, hogy a Nyu­gatot. gyötrő gazdasási balok­ra ők ajánlanak megfelelő or­vosságot, és nem a keresz­ténydemokraták, s nem a kommunisták. Ezzel elérkeztünk ennek az eseménynek talán legérdeke­sebb vonásához, a kommunis­ta pártok részvételéhez e mindeddig egyértelműen pol- : gári irányítás alatt álló. a multinacionális tőkés vállala­tok érdekeit kifejező közös­ség munkájában. Ha régebben talán felbukkant a gondolat, hogy a baloldal ne kompro­mittálja magát ebben az in­tézményben, a helyzet ma mást parancsol. A Közös Piac valóság, tízmilliók munka- körülményei közvetlenül függ­nek az itt hozott intézkedé­sektől, százmilliók helyzetét határozza meg e kilenc ország általános helyzete. Ebből a megfontolásból döntötte el ko­rábban már több nyugat­európai kommunista párt, hogy szerepet vállal az Euró­pa-parlamentben. Az Olasz KP véleménye szerint nemcsak jelen kell lenniük, hanem mindent meg is tenni, hogy a parlament és maga a Közös Piac átala­kuljon — a monopóliumok in­tézményéből a dolgozóké le­gyen. Vannak közös nyugat­európai problémák — a mun­kanélküliség, a pénzromlás, a multinacionális vállalatok szinte korlátlan befolyása, to­vábbá a fegyverkezési hajsza, a polgári kormányzatok mun­kásellenes politikája. E nem­zeti kereteket messze túlhala­dó problémákat, mondják az olasz kommunisták, csak intéz­ményesített közös munkával lehet megoldani. Ügy vélik, hogy ki kellene szélesíteni az Európa-parlament jogkörét, baloldali haladó többséget te­remtve átformálni Nyugat- Európát. Ezzel az elgondolás­sal szemben a Francia Kom­munista Párt a nemzeti kere- I tek között folvó munkában , látja a bajok fő orvosságát, és éppen a szuverenitás védel­mében helyteleníti az Európa- parlament jogkörének növelé­sét. Június 10. után összeül a közös piaci parlament. Milyen lecz, mennyire nver szerepet, ezt a távolabbi jövő mutatja meg. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom