Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

Szovjet vezető testületek állásfoglalása Széles néptömegek helyeslik a találkozó eredményeit A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Legfel­sőbb Tanács elnöksége és a minisztertanács teljes egészé­ben jóváhagyta Leonyid Brezsnyev és a szovjet kül­döttség tevékenységét a bécsi csócstalálkozón. Mint az erről tegnap este Moszkvában köz­zétett közlemény megállapítja, a szovjet vezető testületek mélységes megelégedésüket fejezik ki a találkozón elért eredményekkel és mindenek­előtt a Szovjetunió és az Egyesült' Államok szerződésé­vel a hadászati tánadó fegy­verzetek korlátozásáról, vala- valamint az ehhez fűződő jegyzőkönyvvel és egyéb ok­mányokkal, továbbá a szov­jet—amerikai közös. közle­ménnyel kapcsolatban. ’A megállapodás ezekről a kérdésekről az SZKP KB Po­litikai Bizottsága, a legfelsőbb tanács elnöksége, a miniszter- tanács hosszú és megfeszí­tett tevékenységének, Leonyid Brezsnyev személyes hozzá­járulásának eredménye« —, •hangoztatja a közlemény. »A bécsi találkozó fontos lépés a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi légkör egészének megjavítása terén — állapítják meg a szovjet vezető testületek. — A Bécsben aláírt dokumentu­mok teljes megvalósítása új lehetőségeket nyit arra, hogy megszüntessék a rakéta-nuk­leáris fegyverek készleteinek felhalmozását, biztosítsák tényleges mennyiségi és mi­nőségi korlátozását. A közlemény megállapítja: az új szerződés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvére épül, a Szovjetunió és az Egyesült Államok érdekeit egyensúlyba hozza. »Semmifé­le eltérést nem lehet megen­gedni a szerződéstől — szöge­zi le a dokumentum. — A Szovjetunió kész teljes mér­Haderőcsökkentési tárgyalások Felszólalt a magyar nagykövet tékben teljesíteni vállalt kö­telezettségeit, s abból indul ki, hogy a másik fél is hason­ló módon közelíti meg ezt a kérdést. »A Szovjetunióban pozitívan értékelik azt, hogy a felek ha­tározott állás foglaltak az enyhülés további elmélyítése mellett. Nagy jelentőségű a felek egyetértése abban a kér­désben, hogy az európai föld­rész helyzetében végbement pozitív változások, amelyek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában jutottak kifejezés­re, olyan intézkedések segítsé­gével erősíthetők meg és fej­leszthetők tovább, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik ki.« »A Szovjetunió kötelességé­nek tartja, hogy továbbra is következetes, állhatatos harcot folytasson a fegyverkezési verseny éllen, mindenfajta fegyverzet gyártásának csök­kentéséért és teljes megszün­tetéséért, a nemzetközi fe­szültség további enyhítéséért, a világ tartós békéjéért«. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége, a minisztertanács úgy véli, hogy a bécsi talál­kozó megnyitja a lehetőséget a szovjet—amerikai kapcsola­tok különböző területeinek kö­vetkezetesebb kiszélesítéséért, a felek teljes egyenlőségének, egyenlő biztonságának, szuve­renitásuk tiszteletben tartá­sának, az egymás belü gyeibe való be nem avatkozásának elvei alapján. »A szovjet nép, amely egy­ségesen támogatja pártunk és a szovjet kormány békepoliti­káját, pozitívan értékeli a bé­csi találkozó eredményeit E politikai sikere új erőt és energiát ad a szovjet embe­reknek a kommunista építés nagy feladatainak megoldásá­hoz« — állapítja meg végül a sz.ovjet vezető testületek ál­lásfoglalása. (MTI) ! W. J. de Vos holland nagy­követ elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássorozat 207. plenáris ülését, amelyen felszólalt Fodor Zoltán nagy­követ, a tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség -veze­tőié. Beszédében méltatta a SALT—II. aláírásának törté­nelmi jelentőségét és kifejez­ne reményét, hogy ez új táv­latot és lehetőséget nyit meg a bécsi tárgyalásokon is. Rá­mutatott arra, hogy lehetőség van a kölcsönösen elfogadható egyezmények megalkotására más, bonyolult katonai kér­désekben is — ha a felek el­fogadják és következetesen betartják az egyenlő bizton­ság, a kölcsönösség és az egyenlő jellegű kötelezettségek elvét. Sajnálatos — mondotta —, hogy tárgyalásainkon a nyugati országok figyelmen kívül hagyták ezt az elvet. A magyar képviselő hang­súlyozta, hogy a hadászati tá­madófegyverekre vonatkozó megállapodás aláírásának nincs automatikusan ösztönző, minden akadályt leküzdő ha­tása a bécsi tárgyalásokra. A haladás csak akkor bontakoz­hat ki a SALT—II. szerződés teremtette kedvező talajon, ha a nyugati résztvevők reális álláspontot képviselnek, ke­resik a , kölcsönösen elfogad­ható megállapodások útját, lemondanak az egyodalú ka­tonai előnyök szerzésére irá­nyuló kísérletekről, felülvizs­gálják, majd módosítják ir­reális — csupán feltételezése­ken alapuló — követeléseiket, s ezt követően a kölcsönös kompromisszumok útjára lép­nek — amint tette az a négy szocialista ország az 1978. jú­nius 8-i javaslatában. Termé­szetesen elengedhetetlen, hogy hivatalos formában és konk­rétan is választ adjanak a fenti javaslatra a nemzetközi kapcsolatokban kialakult el­vek és gyakorlat figyelembe vételével. A magyar küldöttség veze­tője a továbbiakban kifejtet­te véleményét a létszámada­tokról folyó vitáról. Megálla­pította, hogy azt a nyugati or­szágok élezik annak érdeké­ben, hogy megakadályozzák az álláspontok közeledését és a konkrét megállapodás ki­dolgozását. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt három évben egyetlen komoly érvet, vagy bizonyítékot nem tudtak szembeállítani a négy szocia­lista ország hivatalos létszám­adataival. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a feltételezett különbség nem létezik. Fodor Zoltán nagykövet vé­gezetül felhívta a nyugati de­legációkat, hogy hagyjanak fel a létszámkérdésben eddig kö­vetett taktikájukkal, mert ez a tárgyalásokat eltéríti a fő kérdésekről és a fő célkitűzé­sektől, ugyanakkor , késlelteti az álláspontok közeledését, a konkrét megállapodás kidol­gozását. Ennek kellene az el­ső lépésnek lennie ahhoz, hogy a tárgyalások új impul­zust kapjanak, s a SALT—II. szerződés után valóban konk­rét eredmények születhesse­nek a bécsi tárgyalásokon is. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülésére jövő csütörtökön kerül sor. Terroristák pere Megkezdődött Rómában Moro feltételezett gyilkosainak pe­re. Képünkön: Giuilana Conforto, akinek lakásában rejtő­zött a »Vörös Brigádok« két tagja. Marokkó kérésére EGK-csúcs Stra Összeült a Biztonsági Tanács Tegnap délben Giscard d'Estaing francia államfő el­nökletével megkezdődött a strasbourgi városháza szalon­jában az EGK kétnapos csúcs- ertekezlete. Nagy-Britanniát első ízben képviselik konzer­vatívok : Thatcher asszony miniszterelnök és Lord Car­rington külügyminiszter. Lu­xemburg kormányfője, Gas­ton Thorn pedig utoljára vesz részt ilyen megbeszélésen, hamarosan átadja helyét a keresztényszocialista Pierre Wernernek. A csúcsértekezlet iránt a sajtó részéről óriási az érdeklődés: mintegy 900 újságírót akkreditáltak Stras- bourgban. (MTI) Marokkó kérésére ßzerdän,' közép-európai idő szerint 21.30-kor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa Algéria állítólagos támadását Marokkó ellen. Mint ismeretes, Raba£ a múlt héten két üzenetet is intézett a BT-hoz, s ezekben azzal vádolta Algírt, hogy ő szer­vezte azokat a június első fe­lében elkövetett fegyveres tá­madásokat marokkói terüle­tek ellen, amelyek során 26 marokkói katona és polgári személy vesztette életét. Az elsőnek felszólaló Mo­hamed Bucetta marokkói kül­ügyminiszter felhívta a Biz­tonsági Tanácsban helyet fog­laló országokat, ítéljék el Al­gériát. A Polisario Front meghí­vott képviselője közölte, hogy a Marokkó által megnevezett támadásokat a volt Spanyol­Szahara függetlenségéért küz­dő front hajtotta végre. Oleg Trojanovszkij, a Biz­tonsági Tanács soros elnöke 40 perc után elnapolta az ülést. — A BT ezután csütör­tökön, magyar idő szerint dél­után fél négykor ült össze: ekkor szólalt fel Mohammed j i Bedjaoui, Algéria képviselője. I Sivatagi háború Három afrikai ország — Maróikká, Algéria és Mauri­tánia — három éve tartó vi­szályát próbálja jelenleg ki­bogozni az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Marokkó kérésére ült össze a testület, hogy megvitassa Algéria állítóla­gos fegyveres támadását nyugati szomszédja ellen. A hónap elején valóban történtek fegyveres összecsa­pások Marokkó területén s ezek során 26 marokkói ka­tonai és polgári személy vesztette életét. Ám arra vo­natkozólag, hogy ezeket a támadásokat algériai kato­nák hajtották volna végre. Marokkó semmiféle bizonyí­tékkal nem rendelkezik. A felelősséget e katonai akciókért a volt Spanyol- Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front vállal­ta magára. A spanyol gyar­matosítók távozása után — 1976-ban — Marokkó és Mauritánia önkényesen fel­osztotta a területet, amely­nek értékét elsősorban az ott levő óriási foszfátkészle­tek adják meg. A két ország nem volt hajiondó tárgyal­ni a mintegy százezer lako­sú volt gyarmat függetlensé­géről, amelyért a Polisario Front nevű felszabadítást mozgalom szállt síkra. A front — Algéria hathatós támogatásával — ezért már harmadik éve fegyveres har­cot vív Marokkó és Mauritá­nia ellen. Algéria álláspont­ja az, hogy Nyugat-Szahara (főleg az állattenyésztő) né­pének joga van az önálló ál­lam létéhez, s ehhez a maga részéről minden segítséget megad a Polisarionak, amely • nek fő bázisai algériai terüle­ten vannak. , Egy idő óta Mauritánia már hajlik a tárgyalásokra a Po­lisario fronttal, amelynek ka­tonai akciói immár csak Ma­rokkó ellen irányulnak. A sivatagi háború nagy terhe­ket ró Marokkó amugyis zi­lált gazdaságára. Katonai esz­közökkel Rabat semmiképpen sem oldhatja meg Nyugat- Szahara problémáját. Irreá­lis az a Biztonsági Tanács­ban elhangzott követelése is, hogy a testület ítélje el Al­gériát. A BT az egész ügy­ben nem sokat tud tenni. A megállapodást csak az érde­kelt felek közös megállapo­dás hozhatja létre. P. V. Írországba tart a Boeing Nikola Kavaja szerb nacio­nalista, aki szerdán hatalmá­ba kerítette az egyik ameri­kai légitársaság Boeing—727- es belföldi járatát, csütörtök " reggel mindössze annyi időt töltött New York Kenedy- repülőterén, ameddig átszállt egy, az óceán átrepülésére’ al­kalmas Boeing—707-es gépre. Mint azt az FBI közölte, a gép közép-európai idő szerint csütörtök reggel nyolc órakor szállt fel a New York-i repü­lőtérről és útirányul az Íror­szági Shannon nemzetközi re­pülőteret jelölte meg. Az FBI nem közölte ugyan, hogy a gépeltérítőn kívül ezúttal hány személy tartózkodik még a Boeing—707-es fedélzetén, de hírügynökségek feltétele­zik, hogy Káváján kívül a gépen van ügyvédje és a ko­rábban túszul ejtett három­főnyi személyzet. A szerb nacionalista, aki Michigan, fölött kerítette ha­talmába a New York és Ok­lahoma között közlekedő já­ratot, egy chicagói börtönben fogva tartott társa szabadon bocsátását követeli. A gép először Chicagóban szállt le, ahol a géprabló szabadon en­gedte a gép utasait. Néhány órás chicagói tartózkodás, az­az üzemanyagvétel után a gép ismét útnak indult és hamarosan újra a Kennedy- repülőtéren landolt. Írországban a katonaság egy részét riadókészültségbe he­lyezték és felkészültek a gép fogadására. A tv-nézok szemeláttára Agyonlőtték a riportert Döbbenetes képsort láthat­tak szerdán este az ABC há­lózat tv-híradójában az ame­rikai tv-nézők tízmilliói: a nicaraguai ámerika-barát dik­tatúra katonái agyonlőtték az ABC riporterét. Bill Stewart, a társaság 38 éves munkatár­sa a managuai harcokról tu­dósított. Riportja első részében gi­tároztak, énekeltek az utcán Somoza diktátor »nemzeti« » 110 literes műanyag szeméttárolók 500 Ft-ért, 60 literes műanyag ballonok 252 Ft-ért most kaphatók a Kaposvár, Május 1. u. 15 alatti vasáru boltban. gárdájának katonái. Ezután félelmetes képeket örökített meg az operatőr: Stewartot a gárdisták másik csoportja fel­tartóztatta: Hiába igazolta magát a fegyvertelen újság­író: először nicaraguai tolmá­csát lőtték agyon az utcán, utána az -úttestre fektették a tudósítót és géppisztolytűz végzett vele. Vance amerikai külügymi­niszter tiltakozott a Somoza- rendszernél. Stewart tragédiája 24 órá­val azelőtt játszódott le, hogy az Egyesült Államok való­színűleg nyilvánosan is elejti majd azt a népelnyomó rend­szert, amelyet 45 évvel ez­előtt létrehozott. 1934-ben amerikai tengerészgyalogo­sok verték le a Sandino tá­bornok vezette szabadsághar­cot és áegítette hatalomra Somoza nemzeti gárdáját. Bill Stewart, a meggyilkolt tv-riporter utolsó előtti tudó­sításában kormánya számára is megszívlelendő tanulságot vont, le: »Népi háború ez, évtizedek gyűlölete halmozó­dott fel a Somoza-család iránt« — jelentette az ABC Nicaraguából. (MTI) HÍREK 1 VlEAGBQL Carter amerikai elnök és Schmidt nyugatnémet kancel­lár másfél órás telefonbeszél­getést folytatott. Carter a SALT—II. megkötésével kap­csolatban adott felvilágosítá­sokat Schmidt kancellárnak — közölte az NSZK kormá­nyának egyik szóvivője. A kancellár megelégedéssel fo­gadta az amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet államfő bécsi találkozójának eredményeit. A török parlament többsége úgy döntött, hogy további két hónappal meg kell hosszabbí­tani a rendkívüli állapotot az ország 19 tartományában. A jobboldali pártok a terroriz­mus és a szakadár törekvések megfékezését célzó intézkedés meghosszabbítása ellen sza­vaztak. Ecevit kormányfő 1978 januári hivatalba lépése óta több mint 1500 embert gyilkoltak meg szélsőséges szervezetek fegyveresei Tö­rökországban. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök négynapos hi­vatalos, baráti látogatásának befejeztével tegnap Pillából különrepülőgépen elutazott Jugoszláviából. Tito elnök előzőleg Brloni szigetén bú­csúzott el magas rangú ven­dégétől. Deszai indiai látoga­tásra hívta meg Joszip Broz Titót, aki a meghívást elfo­gadta. Az Egyesült Államok szer­dán végrehajtotta az idei ha­todik föld alatti nukleáris atomrobbantást a nevadai kí­sérleti telepen — közölték az energiaügyi minisztériumban. A robbanótöltet csaknem 20 kilotonna volt. A brazíliai szövetségi leg­felsőbb bíróság szótöbbség­gel úgy döntött, hogy nem adja ki Gustav Wagner volt SS-tisztet, a sobibori és a treblinkai náci haláltábor egvkori parancsnokát. A száz­ezrek haláláért felelős hábo­rús bűnös kiadatását az NSZK, Ausztria, Lengyelor­szág és Izrael kétte. A brazí- törvényeinek megfelelően liai bíróság szerint az ország Wagner bűnei elévültek. Wagnert a döntés után köz­vetlenül szabadlábra helyez­ték. Az amerikai szenátus nagy többséggel jóváhagyta azt az 1,7 milliárd dollárnyi össze­get, amelyet az Egyesült Ál­lamok az 1980-as költségveté­si évben külföldi államoknak folyósít gazdasági segély cí­mén. Bejrutban meggyilkolták Khaled al-Irakit, az Al- Szaura című palesztin hetilap főszerkesztő-helyettesét. Az újságíróra ismeretlen tettesek akkor nyitottak tüzet, amikor elindult a lap szerkesztőségé­be. Jerry Rawling, a ghanai forradalmi tanács vezetője a helyi hivatalos hírügynökség­nek adott nyilatkozatában ki­jelentette: a korrupció ellen hadjárat mindazokra a sze­mélyekre le fog sújtani, akik ilyen vagy olyan módon eltu­lajdonítottak , különböző ösz- szegeket az állam pénzvagyo- nából, meglopták a nemzet- gazdaságot vagy hozzájárultak a közállapotok lezüllesztésé- hez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom