Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

Új termékek a Kemikálnál ákz agrárszakember nem vész el, csak... Űj termék gyártását kezd­ték meg Barcson a Kemikál gyárában: sávfelülvilágítókat és felületvilágító-domgákat ké­szítenek, Valamint az Akro- pol pasztát. Az Idén 1400 sáv­felülvilágítót gyártanak. (El­ső kép.) A második képen a i tárcsás diszpergálógép próba­üzeme. Ezen készítik az Ak- ropol színezőpasztát. Rendelkezésre állnak bizo­nyító erejű felmérések, ezek nélkül is nyilvánvaló aaonoan, hogy az egyetemről vagy fő­iskoláról kikerülő szakembe­rek jó része nem képes gyö~ keret verni a mezőgazdaság' ban. Sokuk meg sem próbál­ja... Egy fölmérés tanúsága szerint: »A fiatal szakmunká­sok, szakemberek körében je­lentős a fluktuáció, sőt az utóbi években lassú növekedés is tapasztalható. (Tavaly 918 fiatal lépett ki.) A szövetke­zetekben dolgozó fiatalok 8— 12 százaléka csak átmeneti megoldásnak tekinti jelenlegi foglalkozását...« Az idézett számok a megye mezőgazda­ságában dolgozó valamennyi fiatalra vonatkoznak. Nem jobb azonban a helyzet a fel­sőfokú végzettségűek között sem. 1977-ben 894 fiatal agrár- szakember dolgozott a megye gazdaságaiban. Egy évvel ké­sőbb csak tízegvnéhánnyal volt több, holott közben — legalábbis papíron — az or­Héf csoportot szerveznek Sikeres pártokiafási év A MÄV kaposvári üzemi pártbizottsága a pártoktatási év tapasztalatairól tanácsko­zott. Egyúttal megkezdték a következő év előkészítését is. Betlehem Lászlóval, a párt- bizottság titkárával beszélget­tünk a tapasztalatokról Alapos előkészítés — Üzemi pártbizottságunk 1977 októberében tárgyalt a pártpropaganda helyzetéről a Központi Bizottság határozata alapján. Több fontos határo­zatot hoztunk, amelynek cél­ja az eszmei nevelés színvo­nalának fejlesztése volt. Most azt állapíthatjuk meg, hogy a pártpropaganda az elmúlt években fejlődött, emelkedett a pártoktatás színvonala, ör­vendetes, hogy ez a tevé­kenység a pártélet szerves ré­sze lett, jobban igazodott te­rületünk sajátosságaihoz, hoz­zájárult kommunistáink tájé­koztatásához. Segített nekik abban, hogy jobban eligazod­janak a bonyolult kérdések­ben. Határozottabban képvi­selik pártunk irányvonalát, és élen jártak a gazdasági fel­adatokban is. Az előkészítés nem merült ki a határozatok meghozata­lában. A pártbizottság és az öt alapszervezet rendszeresen szervezte, irányította és érté­kelte a munkát. Többször tár­gyaltak erről az alapszerve­zeti vezetőségek, s így készült I el az ötéves pártoktatási terv. Különösen nagy gonddal vá­lasztották ki a propagandistá­kat, fölkészítették őket és se­gítették a munkájukat. Több évi következetes munkával elérték, hogy valamennyi pro­pagandistának felső vagy kö­zépfokú politikai végzettsége van, főiskolát, szakosítót vagy esti egyetemet végzett. Eddig négy propagandistájuk kapott — eredményes munkájáért — Lenin-emlékplakettet: Kézdi László, Csima János, Dóri János, Gelencsér Endre. A propagandisták nagy fe­lelősséggel dolgoznak. Jő példa erre Kézdi László. A vasúti pártszervezetek létre­hozásától több mint negyed százada látta el ezt a mun­kát. Januárban nyugdíjba ment, de csoportját nem hagyta ott, végig ő vezette az oktatást, s csak azután kö­szönt el a hallgatóktól. Egészséges vita Kommunistáik megtanultak politizálni, felelősséggel íté­letet alkotni. Közülük 166- nak van közép- és alsófokú politikai végzettsége, 105-en végezték el a marxista közép­iskolát, 30-an az öthónapos pártiskolát. Jelenleg is hatan járnak esti egyetemre, szako­sítóra. A foglalkozásokon egészséges, bátor vita alakult ki különösen a napi esemé­nyekkel, a termeléssel, az életszínvonallal, a gazdaság- politikai kérdésekkel kapcso­latban. Jő gyakorlati módszereket vezettek be az alapszerveze­tek. Segítette a munkát a hallgatók részére készített ojt- tafási naptár és az, hogy a pártoktatást arra a napra szervezték, melyen a szakmai továbbképzést is tartották. Ez nagyon fontos, hiszen a 305 kommunista közül 250-en vet­tek részt a hét oktatási for­mában. Különböző műsza­kokban dolgoznak, helyettesí­tésük vagy a beosztás módo­sítása, átszervezése is elősegí­tette, hogy a foglalkozásokon való megjelenés 75—80 száza­lékos volt. A pártalapszerve- zetek vezetőségei minden hallgatóval beszélgettek, s erről a taggyűlésen is beszá­moltak. Változatlan céllal A MÁV kaposvári üzemi pártbizottságának vezetői a fejlődés ellenére sem elége­dettek. A rendszeresen tanuló kommunisták közül most 150 hallgatónak ismerik el e tevé­kenységét. — Ezt a számot tovább akarjuk növelni. Az új párt­oktatási évben is jól felkészí­tett propagandistákkal, kel­lően felkészülő hallgatókkal akarjuk növelni az oktatás színvonalát. Ismét hét cso­portot szervezünk, s az alap­szervezetekkel közösen vég­zett ellenőrzésekkel kívánjuk segíteni a* propagandisták munkáját. De bevonjuk ebbe á gazdasági és a társadalmi szervezetek vezetőit és akti­vistáit is. Azt akarjuk elér­ni, hogy a marxizmus—leni- nizmus megismerése, a politi- i kai műveltség fokozása köz-1 üggyé váljon — mondta Bet- I lehem László. g ^ szág agrarfelsőoktatási intéz­ményiről kikerülő teljes évfo­lyam is elhelyezkedett. Vajon mindannyian Somo- gyon kívüli szövetkezetekbe mentek? Aligha. Jó néhány pályakezdő választotta első munkahelyéül a gazdaságokat. Azokra a megüresedett he' lyekre kerültek, melyeket a két'három éve végzettek nem sokkal azelőtt hagytak ott •.. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola adatai szerint az 1977-ben végzett állattenyésztő hallgatóknak 13 százaléka ele­ve nem a mezőgazdaságban helyezkedett el. A tavaly vég­zett állattenyésztőknek 12 szá­za1 éka ment egyéb munka­helyre vagy' a »mezőgazdaság­gal határos területre«. A ba~ romfiszakosoknak 47 százaié' ka nem tsz-ben vagy állami gazdaságban keresett állást. A statisztikáknál is elgon- dolkodtatóbb adatokat kínál egy-egy kötetlen beszélgetés a tsz-ek szakembereivel. A ka- posfüredi , gazdaság elnökhe­lyettese például nemrég vett részt a 15 éves találkozójukon, ahol megtudta, hogy a vele együtt végzett gazdász évfo­lyamból 11-en dolgoznak a mezőgazdaságban. A balaton- szahadi tsz egy fiatal szak­embere elmondta, hogy hár­man kerültek az egyetemről egyenesen a gazdaságba. Egyik volt évfolyamtársa azóta az ötödik üzemet »fogyasztja«, a másik a Fűszértnél dolgozik... Négy éve öt pályakezdő ag­rárszakember beilleszkedésé­nek gondjairól írtam. Tavaly azután elindultam, hogy meg­keressem őket, s megtudjam, mi vált valóra elképzeléseik­ből. ötük közül csak kettőt találtam meg, egy kapolyi üzemgazdásznőt és egy mesz- tegnyői növénytermesztőt, a többiek munkahelyet cserél­tek. A kulcskérdés: Miért hagy ják ott a fiatal szakemberek a mezőgazdaságot? Hogv vá­laszolhassunk át kell tekinte­ni a gazdásszá válás folyama­tát az egyetemi felvételi vizs­gától' az üzemben töltött kez­dő éveikig. He! yenkén már a pályavá­lasztás sem egészen megalapo­zott. Ha például a fiatalember, akit az Eötvösön helyhiány miatt elutasítottak, mintegy »j óbb híján« Gödöllőre megy... Ugyan mekkora az esélye, hogy élehivatásának fogja érezni a mezőgazdasá­got? De hát miért is ne sze­retné meg közben? Akad rá péiaa, hogy a városias eiőité- ieíekkel te.i emberek megle­pődnek, mikor eljutnak egy korszerű nagyüzembe. Az egyetem is sokat tesz eme előítéletek eloszlatásáért, ta­lán túlságosan is sokat... Né­mi túlzással: a tangazdaságok légkondicionált világában a leendő szakemberek a kukori­catáblában is flaszteren jár~ nak... Tény persze, hogy a fiata­lok nagy része igenis jól átgondoltan és a mezőgazda­ság viiágát ismerve választja leendő hivatását. Sajnos az iskola öt éve legalább annyi­ra eltávolítja hallgatóit a gya~ koriati mezőgazdaságtól, mint amennyire közel viszi ahhoz. Ad egy sor korszerű tudomá­nyos ismeretet, de csak el­vétve a hétköznapokon is hasznosítható, életszagú, gya­korlati útmutatást Ahogy az egyi.k fiatal mezőgazdasági gépész , a gyakorlatban töltött öt év után nemrég megfogal­mazta: ez egyetemi'főiskolai tananyag túl sok és túl ke~ vés a gyakorlathoz. Megdöbbentem, amikor az egyetemről kikerülve . azt ta­pasztaltam, hogy a tanultak­nak csak egy töredékét tu­dom alkalmazni. Túl nagy a különbség az egyetem üveg­háza és az élet között. Az is­koláik is érzik ezt, s igyekez­nek mérsékelni az üzemi gya­korlatok megszervezésével. Csakhogy az a néhány hét — még ha jó tanítómesterre ta­lál is a fiatal — csupán a rá- csodálkozáshóz elég. Munká­ba lépve kezdődik az igazi vizsga: rátermettségből, szak­maszeretetből. Talán . a leg' nehezebb »tárgy< a kudarcok és a nehéz körülmények elvi­selése. Ezeken a szűrőkön so~ kan kihullanak...« Több fiatal bevallotta négy­szemközt: megrettent a far­mernadrágjára először 'íel- fröccsenő sártól. Fokozta a rossz érzést, ha már hónapok teltek el, de még nem kapott sikerélményt adó valódi fel­adatot. »Körmölgett-em a nyil­vántartó lapokat, és úgy érez­tem, minden egészen más, mint aminek még a diploma átvételekor is hittem.« (Folytatjuk.) Bíró Ferenc A jó csomagolás vonzereje A minőségellenőrök jegyzőkönyvéből Fonnyadt első osztályú Az exportképesség fokozása, az exportálható áruk körének gyarapítása elképzelhetetlen a korszerű csomagolási módsze­rek nélkül. A csomagolás szá­zadunkban elvesztette eredeti rendeltetését, ami az áru ál­lagának, minőségének megőr­zésére irányult. Ma már tud­juk: nem igaz, hogy a jó bor­nak nem kell cégér! A tö­megtermelés kialakulásával az azonos rendeltetésű, de külön­böző előnyös vagy előnytelen tulajdonságú árutömeget egy­mástól el kellett különíteni. Erre kiválóan megfelelt az el­térő csomagolás. Később az áru tulajdonságai a fogyasztó képzetében átvivődték a cso­magolás érzékszervekkel ész­lelhető jellegzetességeire. Et­től a ponttól beszélhetünk a csomagolás tudatos fejleszté­séről, az esztétikus külső ki­alakításáról, a színdinamikai vizsgálatok eredményeinek fölhasználásáról. És mindezt a fogyasztó vásárlási szoká­sainak befolyásolásáért, vég­ső soron a versenyképesség megtartása és fokozása érde­kében használják föl. A csomagolás egy olyan in­formáció megelőz» közlésére alkalmas, amely elősegíti a vásárlást. Erre mondják, hogy az árunak el kell adnia ön­magát. A fejlett csomagolás- technika igénye annyirá fel­fokozott, hogy a hajdan ma­gukban árusított szerelvény­áruk értékesítése is nehéz vol­na manapság megfelelő cso­magolás nélkül. Széles kör­ben elterjedtek az úgyne­vezett egységcsomagok. Hol tart manapság Magyar- országon a csomagolástechno­lógia? A kérdést több oldal­ról kell vizsgálni. Termékfor­galmazási rendünk áttételei miatt a termelő közvetve ér­zékeli az igényeket, de a pia­ci hatások és az érdekeltségi rendszer együttes működése következtében ma már jóval gyorsabban, mint korábban. Ugyanakkor a termelőnek le­hetősége van az élvonalbeli módszerek tanulmányozására. A kereskedőnek készlete­zési és értékesítési feladatai vannak, egyes esetekben cso­magol is. A kereskedelmi vál­lalatok közvetlen kapcsolat­ban állnak a megrendelővel, illetve a fogyasztóval, de a kényelem, az érdekeltség hiá­nya miatt nem törekszenek a fejlett csomagolástechnika be­vezetésére. Ha pedig a meg­változtatott csomagolás rak­tári átrendezést vagy az el­árusítópultok átalakítását igé­nyelné, akkor a munkaerő­hiánytól a helyszűkéig min­denre lehet hivatkozni... Ezek a jelenségek elég nyo- masztóak. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek ele­jén elindult egy csomagolás­technikai folyamat, amelynek fejlődése azonban elmaradt a várakozástól. A legköznapibb téma a zacskós tej: minden­ki tudja, hogy így nem meg­felelő, nem higiénikus, s na­ponta súlyos népgazdasági ká­rok származnak egy államilag dotált termék elpocsékolásá- hoz. A zacskós tej mégis ma­radt — bár a környező or­szágok már régen más mód­szerre tértek át. S hozhatunk példát a konfekciók területé­ről is épp eleget. Férfiöltö­nyök lógnak ezerszám, kitéve pornak, szennyeződésnek, holott egy műanyag huzat megvédené őkei. Exkluzív ki­vitelű és áru ingek találhatók piszkos műanyag tasakban, bár a papírdoboz és a celo­fánborító sokkal elegánsabb és célszerűbb volna; arról nem is beszélve, hogy karton­ra gombc-stűzik az inget, pe­dig a műanyag keret jobban tartja a formát. Az önkiszolgáló vásárlási forma, a szakboltok létrejöt­te — szoros összefüggésben a kereskedelém munkaerőhiá­nyával — a csomagolás iránt is naponta új követelményeket támaszt. Az áru vonzerejét kell növelnie, ugyanakkor a válogatás, a lökdösés, a gya- kariati igénybevétel miatt erősnek, tűrőképesnek is kell lennie. Naponta halljuk, hogy mi­lyen termelőberendezéseket szereznek be, hogyan nőt.t a termelékenység. Arról viszont már nincs szó, hogy a nagy termelékenységű géplánchoz hasonló kapacitású csomagoló­gépet is beszereztek volna. Vagyis az egyik helyen felsza­badított munkaerőt a termelé­si folyamat más pontján újra extenzív módon veszik igény­be. Különösen érzékenyen érinti ez a jelenség feldolgo­zó iparunkat, mert a csoma­golás színvonala, a higiéniai viszonyok sokszor alapvetően meghatározzák a világpiaci versenyképességet. A csomagolóanyagok gyár­tásának hazai teljesítőképes­sége gyenge. Előfordult, hogy exportpiaci értékesítés lehető­sége ment füstbe, mert a kül­földi megrendelő által igé­nyelt másfél literes üvegpa­lack gyártására nem vállalko­zott egyetlen üveggyárunk sem. Így elmaradt .a .remény- teljes borexport. Javult a helyzet, amióta korszerű tech­nológiával létrehozták a ha­zai alufólia-kapacitást; ennek importmegtakarító hatása is volt, de az igények rohamos emelkedése miatt a gyártó nem tud eleget készíteni. A kívülálló azt gondolhat­ná, hogy a csomagolóanyagok hazai gyártása nem kifizető­dő. Cáfolásul álljon itt egyet­len adat: 1977-ben m^píegy százmillió dollár értékű cso­magolóanyagot hoztunk be tő­kés piacról, s ennek 90—92 százaléka hazai alapanyagból, hazai gyárakban is előállítha­tó lett volna. Nyilvánvaló hogy megfelelő ösztönzési rendszerrel jelentős . import- visszaszorítást lehet elérni. C. S. L. Somogybán több vizsgálatot végeztek a Megyei Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szakemberei június­ban. A Zamat Keksz- és Os­tyagyár Arany Mokka, Mok­ka konzum és Orient mokka pörkölt kávéit — 2320 cso­mag — kifogásolták, mert a kávé a megengedettnél ma­gasabb nedvességtartalmú volt. A kaposvári malomban csomagolt búzadarából egy 30 kilós bolti készlet vizsgálatá­nál kiderítették, hogy a ma­lom kevesebbet töltött a pa­pírzacskókba a megengedett­nél. A zárócímke levált, s a zacskók 20 százaléka nyitott volt. A Kaposvári Húskombinát­nak 16 mázsa felvágottját ta­lálták hibásnak. A soproni, a veronai és a vadász felvágot­takat az alacsony fehérjetar­talom, a csabai felvágottat pedig a magas víztartalom miatt kifogásolták. A gyártó eUen fegyelmi eljárást indít­ványoztak. Nem kielégítő a palackok tisztítása a Nagykanizsai Sör­gyárban — állapították meg. Ezt mind a vásárlók észrevé­telei, mind az intézet vizsgá­latai egyaránt igazolták. A somogyi raktárakban összesen 4300 üvek sört kellett átválo­gatni, mert a készlet 10 szá­zaléka beszáradt sörtől ere­dő, undort keltő uszadékot, rovarhullát tartalmazott. A mosási technológia javítása érdekében sürgős intézkedés­re kérték föl a Söripari Tröszt műszaki igazgatóját. A szabványosnál kisebb sú­lyú fehér kenyereket sütöttek a kutasi, böhönyei, nagyatádi és babócsai gyárakban. A vizs­gálat 1826 kilogramm kész­árunál talált ilyen hibát. A gondatlan munkavégzésért az intézet fegyelmi eljárást in­dítványozott. A nyár a zöldségszezon ide­je is: A megnövekedett keres­let alkalmat ad a visszaélé­sekre. Az ellenőrök a zöld­ség-gyümölcs árusítást vizs­gálva több helyen tapasztal­tak hibát. A Siófoki Állami Gazdaság 19. számú boltjánál romló zöldpaprikát, öreg ret­ket árultak első osztályú ter­mékként. A Zöldért 503. szá­mú siófoki boltjában az első osztályú zöldpaprika 60 szá­zalékát találták foltosnak, sé­rültnek. A , legjobb minősé­gű nyári retek levele elsár­gult, rothadt — tehát szintén minőséghibás — volt. Hason­ló hibákat találtak a marcali 336. számú boltban és a nagyatádi áfész 27. számú üz­letében. A felelősök fegyelmi felelősségre vonását javasol­ták. A fogyasztókat érintő for­galmazási gond, hogy a barcsi Fűszért-fiók gyakran a meg­rendelt mennyiség kétszeresét kapja különböző édességek­ből. A díszdobozos desszertek­ből például manapság csök­ken a kereslet, s a fiók rak­táraiban halmozódik a kész­let, lejár a szavatossági idő. Mire a boltba jut az áru, rendszerint túlhaladja ezt az időt. Az intézet leszögezi: a rendelésnek nem megfelelő szállítás ellenkezik a fogyasz­tói érdekkel. Somogyi Néplap a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom