Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

Bolgár—maivar barátsági naovavolés Szófiában (Folytatás az 1. oldalról) Bulgáriának és Magyaror­szágnak létérdeke a béke megóvása a világnak ezen a részén,. Minden alapunk és jogunk megvan arra, hogy aggódjunk Európa sorsáért. Ezért a sorsért a nagy és a kis népek egyforma felelős­séggel tartoznak. Számunkra az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának ajánlásai nem csupán frázisok. Minden tő­lünk telhetőt megteszünk kö­vetkezetes és teljes megvaló­sulásukért Nagyra becsüljük a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaságnak, a szocialista Magyarország párt­ós állami vezetésének béke­szerető erőfeszítéseit és ak­tív külpolitikai tevékeftységét, ebben a földrészünk sorsába amelyet Közép-Európában, rendkívüli módon kiható ke- resztezési ponton a jószomszé­di viszony és a békés egymás mellett élés előmozdításáért folytat. A bolgár nép Európa má­sik fontos kereszteződési pont­ján él. A Bolgár Népköztár­saságnak a Balkán-félszigeten a békére és a kölcsönös meg­értésre irányuló politikája közismert és egyre szélesebb körű elismerésnek örvend. Ugyanezeken az elveken alapul a világ többi országa iránti politikánk is. A világ oszthatatlan, és oszthatatlan a béke is. Nem elegendő az, ha a »-forró pontok« távol , van­nak határainktól. Ez nem nyugtathat meg bennünket. Sajnos a világ reakciós erői, a béke és a leszerelés ellensé­gei nem tették le a fegyvert. Arra törekszenek, hogy vala­miféle szovjet, illetve kom­munista veszély pszichózisát keltsék éveken keresztül is­mételt rágalmaikkal. A világ békéjét komolyan veszélvezteti a kínai vezetés terjeszkedő, hegemonista po­litikája és nagyhatalmi sovi­nizmusa, összeesküvése a vi­lág legmilitaristább és leg- reakciósabb köreivel, vala­mint a vele szomszédos orszá­gok ellen elkövetett agresszív cselekményeivel. Ismeretes az ehhez a politikához fűződő viszonyunk. Ezzel egyidejűleg üdvözöljük a Szovjetunió ja­vaslatát, amelyet a szovjet— kínai államközi kapcsolatok rendezését célzó tárgyalások megkezdésére tett. El'vtársnők és Elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom az' im­perializmus és a maoizmus haladást gátló kísérletei elle­nére a békéért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladá­sért vívott küzdelemben újabb csúcsokat hódít meg. Mi a kommunista pártok közötti széles körű eszmecse­re és tapasztalatcsere mellett szállunk síkra, mivel ez erő­síti mozgalmunk egységét, szüárdítja a nézetazonossá­got, helyes irányba tereli egy­séges cselekvésünket, maga­sabbra emeli a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus zászlaját — a forradalmi erők leghatéko­nyabb imperializmus-ellenes fegyverét a békéért, a szabad­ságért és a haladásért vívott harcban. . Elvtársak és Elvtársnők! Végezetül köszönetét szeret­nék mondani magyar elvtár­sainknak mindazért, amit ta­lálkozónk rendkívül alkotó és szívélyes légkörének . megte­remtéséért tettek. Most is, mint mindig, őszinték voltunk egymáshoz, megosztottuk a távlati feladatokat és a gon­dokat. Ezért szeretném megkérni a magyar elvtársakat, hogy tol­mácsolják a magyar kommu­nistáknak és az egész ma­gyar népnek baráti érzésein­ket amelyeket a mai találko­zó is megerősített. A magyar népnek újabb sikereket, békés hétköznapo­kat, eredményes munkát, bol­dogságot és jólétet kívánunk! Éljen és virágozzék a bol­gár—magyar barátság! Éljen a béke, éljen a kom­munizmus ! A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, az államtanács elnö­kének szavai után Kádár Já­nos lépett a mikrofonhoz. Kádár János beszéde Együttműködésünk minden területen dinamikusan fejlődik Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! Bolgár Barátaink! A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében tisztelettel köszöntőm a mai bolgár—magyar barát­sági nagygyűlés' elnökségét és minden részvevőjét. Szívből köszöntőm a meleg fogadta­tást, amelyben részesítettek bennünket, s külön Todor Zsivkov eívtárs elismerő sza­vait, amelyekkel méltatta a Magyar Népköztársaság ered­ményeit és kétoldalú kapcso­lataink jelentőségét. Azzal a céllal léptünk ez­úttal is testvéri Bulgária földjére, hogy közös elhatáro­zással még szorosabbra fűz­zük, még gyümölcsözőbbé te­gyük pártjaink, , népeink, or­szágaink sokoldalú együttmű­ködését, és tovább erősítsülf a megbonthatatlan magyar— bolgár barátságot. Küldöttsé­günk- tárgyalásai kedvező al­kalmat nyújtottak arra, hogy kölcsönösen tájékozódjunk országaink helyzetéről, né­peink munkájának eredmé­nyeiről és az előttünk álló feladatokról. Meggyőződhettünk arról, hogy sikeresen teljesülnek a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán és az országos pártértekezleten született ha­tározatok. A VII. ötéves terv eddigi eredményei bizonyítják, hogy a Bolgár Népköztársaság, amelynek korszerű ipara és fejlett mezőgazdasága van, di­namikusan halad előre. Élek az alkalommal, s a magyar nép nevében szívből gratulálok nagyszerű eredmé­nyeikhez, további sikereket kívánok az egész bolgár nép­nek. Kedves Elvtársak! Felelősen mondhatjuk bol­gár barátainknak, hogy a ma­gyar nép a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt vezetésével szintén helytáll, sikeresen munkálkodik a fejlett szocia­lista társadalom építésén, múlt év áprilisában áttekin­tette az 1975 tavaszán tartott Pártunk Központi Bizottsága XI. kongresszus óta végzett munkát, és meghatározta a további feladatokat. Központi Bizottságunk gondos vizsgálat összegezéseként állapíthatta meg, hogy a XI. kongresszus határozatai, amelyeket párt­tagságunk, népünk egyetértés­sel fogadott és cselekvőén tá­mogat, a társadalmi élet ösz- szes fő területén a megvaló­sulás útján vannak. A magyar nép szocialista építő munkájának eredményei kézzel foghatóak, vitathatatla­nok, és valóban történelmi je­lentőségűek. Pártunk ennek tudatában is mindig köteles­ségének tartotta és tartja, hogy nyíltan szembenézzen a valósággal és őszintén szóljon a megoldásra váró nagy fel­adatokról, azokról a nehézsé­gekről, amelyeket a további előrehaladás érdekében le kell küzdeni. Most olyan szakaszban va­gyunk, amikor az anyagi ter ­melésben és népünk életkö­rülményeinek életszínvona­lának javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása s a további biztonságos, szo­lid fejlődés megalapozása a döntő feladat. Pártűnk ennek a megoldására összpontosítja erőfeszítéseit, erre mozgósítja népünket. összegezve, elhondhatjuk balgár barátainknak: a Ma­gyar Népköztársaság belső helyzete szilárd, a munkás- osztály és a párt vezető sze­repe érvényesül, a népi hata­lom, s annak legfőbb politi­kai alapja, a munkás—paraszt szövetség erős, az értelmiség odaadóan támogatja a szocia­lista építőmunkát. Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Hogyamányos barátságunk, szövetségünk, bővülő testvéri együttműködésünk szilárd alapja a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internaciona­lizmus eszméje, nézeteink tel­jes azonossága minden fontos elvi és politikai kérdésben. Országaink gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködése dinamikusan fejlődik. Kétoldalú /áruforgalmunk évi átlagban 20 százalékkal nö­vekszik és — ami különösen örvendetes ezen belül a sza­kosított és kooperációs ter­mékek aránya elérte már a 30 százalékot. Most megerősí­tettük a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködé­sünk fő irányait 1990-ig meg­jelölő dokumentumot már ki­dolgoztuk a következő ötéves tervidőszakra szóló vegyipari egyezményt, és természetesen együtt vizsgáljuk számos más, konkrét gazdasági témában az együttműködés lehetőségét. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jól fejlődnek kap­csolataink a kutura, a . tudo­mány és az oktatás területén is. Meggyőződésünk, hogy mos­tani látogatásunk, tárgyalá­saink tovább erősítik orszá­gaink, népeink kapcsolatait, testvéri együttműködését Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Tárgyalásainkon áttekintet­tük a nemzetközi politika főbb kérdéseit. Elmondhatom, hogy pártjaink, kormányaink álláspontja a nemzetközi helyzet minden alapvető kér­désében azonos, és ez nagy­mértékben segíti közös har­cunkat. Megítélésünk szerint a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikája elvi alapokon nyugszik, nyílt és. következetes, barát ellenfél is tudja hová tarto­zunk és mit akarunk. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapja szö­vetségünk, barátságunk, kap­csolataink szüntelen erősíté­se a Varsói Szerződés, a KGST tagállamaival, a szo­cialista közösség országaival. Ezen belül is megkülönböz­tetett jelentőségű számunkra az együttműködés fejlesztése közös, nagy barátunkkal, a Szovjetunióval. Különös figyelemmel kísér­tük a hadászati támadófegy­verekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásokat, és örömmel vettünk tudomást arról, hogy e fegyverek korlá­tozásáról Becsben eláírták a SALT—II. egyezményt. Kormányunk gyakorlati nemzetközi lépéseivel is tá­mogatja azt a közös javasla­tunkat, hogy az európai álla­mok, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvé­telével mielőbb tartsanak kon­ferenciát a katonai enyhülés kérdéséről. Kedves Elvtársnők, Elv­társak! Barátaim! A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében sze­retném ismételten szívből megköszönni a meleg és elv­társi fogadtatást és azt a le­hetőséget, hogy e forró han­gulatú nagygyűlésen találkoz­hattunk bolgár barátainkkal. Pártunk, népünk a jövőben is híven ápolja barátságunkat, szocialista együttműködésünk elmélyítésére és bővítésére törekszik. Éljen és virágozzék a Bol­gár Népköztársaság! Éljen a dicső harcokban ed­ződött Bolgár Kommunista Párt! Éljen a magyar és a bolgár nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után a nagygyűlés az Inter- nacionálé hangjaival, a meg­bonthatatlan magyar—bolgár barátság éltetésével ért véget. A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség keddi napja »hazai« program­mal fejeződött be: a szófiai magyar nagykövetségen talál­koztak a bolgár fővárosban dolgozó diplomatáinkkal, a magyar kolónia tagjaival. Á SALT—II. a józan, felelős politikai erők csatanyerése Rácz Pál külügyi államtitkár nyilatkozata A SALT—II. egyezmény alá­írása alkalmából Rácz Pál külügyi államtitkár nyilatko­zatot adott Deregán Gábornak és Mélykúti Attilának a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társainak. — A szovjet—amerikai SALT—II. megállapodás alá­írása a fegyverkezési verseny korlátozására tett fontos, ön­magában is nagy világpoliti­kai jelentőségű lépés, amely egyértelműen bizonyítja az az enyhülési politika életké­pességét, új, pozitív lépésekre ösztönző erejét — hangsú­lyozta bevezetőjében. Büszkén mondhatjuk, hogy ez egyben a szocialista országok együt­tes erőfeszítéseinek, az SZKP XXIV. kongresszusán megfo­galmazott békepirogram valóra váltásának jelentős fegyver­ténye, a szovjet vezetés, sze­mélyesen Leanyid Iljics Brezsnyev kitartó erőfeszíté­seinek eredménye. — A hadászati támadó fegyverzet mennyiségi korlá­tozásáról szóló szerződés alá­írása jelzi azt is, hogy az Egyesült Államok vezetői tu­domásul veszik világunk rea­litásait, s ha nem is cikk- cákkok nélkül, de eljutottak a bátor és józan felismeréshez: az egyezmény megkötése ne­kik is alapvető érdekük. Kí­vánjuk, hogy Carter elnök sikerrel vívja meg a harcot az egyezmény ratifikálásáért is, az erőpolitika híveivel szem­ben. A SALT—II. aláírását ilyen értelemben a józan, fe­lelős politikai erők globális jelentőségű csatanyerésének teíkinthetjük a hidegháború erői fölött. — A SALT—II. által keltett kedvező politikai légkör jó le­hetőséget nyújt arra, hogy a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon is mihamarabb előrelépés történjék. Ameny- nyiben a NATO-országok fel­ismerik valós érdekeiket és kinyilvánítják politikai akara­tukat az előrehaladásra, ak­kor a megegyezés itt is rövid időn belül elérhető közelség­be kerülhet. Joggal számítha­tunk arra, hogy a SALT—II. aláírása általában is kedvező hatással lesz a katonai enyhü­lés sok más területén. — A mostani aláírás és a SALT—n. előkészítése várba­tóan miként hat vissza a po­litikai enyhülésre, s ezen ke­resztül az országok két­és sokoldalú kapcsolatainak to­vábbfe j 1 esztésér e ? — A várható hatásokat il­letően nehéz lenne ponto6 »előrejelzést« adni, nyilván­való azonban, hogy a poli­tikai és a katonai enyhülés között nem lehet éles határt húzni. A katonai enyhülés a politikai légkör javulására tá­maszkodó folyamat, s az eny­hülés mindaddig »féloldalas« marad, amíg a politikai téren elért eredmények nem egé­szülnek ki a katonai enyhü­lés érdekében tett intézkedé­sekkel. Az ilyen intézkedések politikai hatása mindenek­előtt az államok közötti biza­lom légkörének javulásában mutatkozik; csökken a fenye­getettség, növekszik a bizton­ság érzése. Ez jobb feltétele­ket teremt a politikai kapcso­latok szélesítéséhez, a tudo­mányos és kulturális kapcso­latépítéshez, az államok — és hozzáteszem: az állampolgá­rok a közötti kapcsolatrend­szer gazdagításához az élet minden területén. Ugyanakkor gazdasági hatá­sa is számottevő: tekintélyes anyagi eszközöket szabadít fel a békés építőmunka, a gazda­sági és a társadalmi fejlesz­tés céljaira, ami viszont újabb lendületet ad a sokoldalú ál­lamközi kapcsolatok szélesíté­séhez. A SALT—II. a szov­jet—amerikai kapcsolatoknak az eddigieknél várhatóan ked­vezőbb és tartalmasabb fejlő­dése mellett bizonyosan ked­vező hatással lesz a nemzet­közi politikai légkörre. Fel­gyorsítja és eredményesebbé teszi más leszerelési fórumok munkáját, s elősegíti az euró­pai biztonság és együttműkö­dés ügyét, a jövőben sorra kerülő találkozók, például az 1980-as madridi találkozó si- * kerét. Az új szerződés meg­határozott időszakra gátat emel a legpusztítóbb és leg­költségesebb fegyverfajták to­vábbi felhalmozása elé. Ha­tályba lépése után pedig — a Szovjetunió kezdeményezé­seihez híven, és remélhetőleg késedelem nélkül — megkez­dődik majd a SALT-tárgyalá- sok újabb szakasza. A SALT—III. feladata már nem­csak a hadászati fegyverzet további korlátozása lesz, ha­nem annak kölcsönös csök­kentése« is, kiterjesztve a tár­gyalásokat olyan fegyverfaj­tákra is, amelyekkel eddig még semmdyen fórumon sem foglalkoztak. A világ népei — köztük a magyar nép — azt remélik, hogy a most aláirt szerződés egyértelműen ked­vező és előrevivő hatással lesz a nemzetközi légkörre, a poli­tikai közgondolkodásra, és to­vább szélesíti azoknak a tá­borát, akik készek aktívan közreműködni a világbéke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításában, a békés, egy­más mellett élés és együtt­működés elmélyítésében. — Mi a Magyar Népköztársa­ság álláspontja a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről? — A magyar nép számára — amely történelme során gyakran szenvedett háborúk­tól — létkérdés a világ bé­kéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai, a legutób­bi három évtized békés épí- tőmunkájának eredményeit, és a jövő nemzedék sorsáért érzett felelősség egyaránt arra köteleznek bennünket, hogy tevékeny részt vállaljunk a világ biztonságának megszi­lárdításában, a nemzetközi fe­szültség robbanásveszélyes tűzfészkeinek felszámolásáért, a leszerélésért folyó küzde­lemben. Magyarország nem nagyha­talom, nem rendelkezik sem nukleáris fegyverrel, sem nagy hadipotenciállal. Ezt a helyze­tet azonban nem tekinthetjük olyan »sajátosságnak« amely valamiféle passzivitást sugall. Nem szemlélhetjük kívülálló­ként a leszerelési erőfeszíté­seket Éppen ezért a Magyar Népköztársaság képviselői te­vékenyen részt vesznek a le­szerelés egyes kérdéseinek megoldására irányuló tárgya­lásokon. A genfi leszerelési bizottságban küldöttségünk már eddig is több, kedvező visszhangot kiváltó kezdemé­nyezést tett. A magyar kép­viselők ilyen irányú tevékeny­ségét az ENSZ-ben is elisme­rés övezi. A bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon — ahol hazánk megfigyelővel képvi­selteti magát — arra törek­szünk, hogy az előrehaladás körvonalai mielőbb kibonta­kozzanak. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások Magyarország szá­mára is rendkívül fontosak, mivel a tervezett csökkentés térsége földrajzilag közel van hozzánk,. így az ottani erő- egyensúly alacsonyabb szintre szállítása kedvezően hatna hazánk, népünk biztonságára is. Képviselőink a kétoldalú tárgyal ásokom is aláhúzzák a leszerelési intézkedések fon-- tosságát. i — Hogyan ^rtelmeahPtWK. hogyan értékelhetjük a szo­cialista országok legújabb bu­dapesti kezdeményezéseit? — A leszerelés előmozdítása szempontjából különösen fon­tosnak tartjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződésben tömö­rült szocialista országok kor­mányainak a fegyverkezési verseny megszűnte jósé gya­korlati módszereiről beterjesz­tett javaslatait. A Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottsága éppen egy hónappal ezelőtt főváro­sunkban ülésezett. Amint az ülésről kiadott közlemény is jól tükrözte, országaink ez al­kalommal ismét kifejezésre juttatták a leszerelési intézke­dések megvalósítására irányu­ló eltökéltségüket. A közle­mény tartalma és hangvétele, a benne megfogalmazott konkrét javaslatok és konst­ruktív kezdeményezések vilá­gosan bizonyítják országaink politikájának erőfeszítéseinek következetességét. Mi szünte­lenül törekszünk saját kezde­ményezéseink továbbfejleszté­sére, de készek vagyunk messzemenően figyelembe venni partnereink hasznos ja­vaslatait is. — Ez alkalommal például kiszélesítettük azt a korábbi javaslatunkat, hogy a helsin­ki értekezlet résztvevői szer­ződésben mondjanak le a nukleáris fegyver egymás el­len elsőként való alkalmazá­sáról. Javaslatunk új eleme, hogy — a nyugati partnerek észrevételei nyomán — felhí­vásunkat kiterjesztettük a ha­gyományos fegyverekre is. Úgy véljük, egy ilyen átfogó megállapodás aláírása mara­déktalanul «megfelelne a hel­sinki záróokmány szellemé­nek kifejezné az okmányt aláíró államok, sőt — meg­győződéssel hozátehetem — a világ minden népének érde­két. Külön is hangsúlyozni szeretném, milyen nagy fon­tosságot tulajdonítunk annak a javaslatnak, hogy lehetőleg még az idén üljön össze vala­mennyi európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada politikai szintű érte­kezlete, amelyen az államok közötti bizalom erősítésére szolgáló intézkedések kiszéle­sítését és az. európai katonai enyhülést előmozdító konkrét intézkedéseket kellene megvi­tatni és összehangolni. Meg­győződésünk szerint adottak az értekezlet összehívásának a reális feltételei. A gyakor­lati részletek egyeztetésére szövetségeseinkkel együtt ké­szen állunk. — Egy ilyen értekezlet rendkívül hasznos előkészíté­se lehetne a madridi találko­zónak is, amely a helsinki zá­róokmány által megindított folyamat legközelebbi jelen­tős állomása lesz, . mintegy másfél év múlva. A madridi találkozó a helsinki záróok­mány által érintett minden területtel kell, hogy foglalkoz­zék. Ha a katonai enyhülés kérdéseit a Varsói Szerződés tagállamai által javasolt poli­tikai szintű konferencián már ezt megelőzően megtárgyal­nák az európai államok —• az Egyesült Államokkal és Ka­nodéval együtt —, és a meg­oldásra érett kérdésekben megfelelő döntéseket hozná­nak, akkor jól szolgálnák a madridi találkozó előkészíté­sét. 1 — Es miként értékelhetjük — a SALT—II. tükrében — a le­szerelésben eddig elért ered­ményeket? — Való igaz, hogy a lesze­relés terén — minden kedve­ző fejlemény és számtalan konstruktív kezdeményezés ellenére — nem sikerült még döntő áttörést elérni, hogy ezért kik a felelősek, azt hi­szem, nem kell részleteznem, Súlyos hiba lenne azonban, ha az eddig elért eredménye­ket bárki lebecsülné. Világo­san kell látnunk — és szeret­nénk, ha partnereink is így gondolkodnának —, hogy -az olyan szívós és kitartó erőfe­szítések, mint amilyenek le­hetővé tették például a SALT —II. megállapodás aláírását, minden nehézség ellenére meghozzák az eredményt. A Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslatai messzemenően illeszkednek a mostani siker nyomán alakuló kedvező lég­körbe. Kár lenne kihasználat­lanul hagyni ezt a lehetősé­get. — Javaslataink azt jelzik, hogy készek vagyunk a többi állammal együtt határozott erőfeszítéseket tenni a katonai enyhülés, a leszerelés érdeké­ben. A szocialista országok készsége azonban nem elég. — Konstruktív készségre van szükség az összes többi állam részéről is. Mi bízunk abban, hogy a partnerállamok felelő­sen és reálisan1 gondolkodó ooiitikai tényezői és közvéle­ménye részéről kellő elisme­résre és méltó válaszra talál­nak erőfeszitéseink. Bízunk abban, hovy az érintett kor­mányok döntő többsége miha­marabb pozitívan válaszol ja­vaslatainkra — mondotta be­fejezésül Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom