Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
jövedelmező A mikroelektronikáé a jövő Korunk technikai fejlődésének egyik igjellem- -őbb irányza- a a miniatü- Izálás, az egy- a kisebb zerkezeti egységek előállí- ása és hasz- íálata. Külö- lösen érvé- lyesül ez az dektroniká- ian, terme- izetes öesze- üggésben utókkal a kívánalmakkal, .melyeket töb- iek között a ; zárni tástech- áka, a hír- :d ásrtechnika, íz űrkutatás és a haditechnika támaszt. \ mikroűektonika ■ az 'tóktromiká- lan önálló :z akaszt jelent és fejlődése alig követhető. Az első működő mikro Hajó a tenger mélyén Az első és a második világháborúban óriási riadalmat okozott a németek tengeralattjáró-háborúja, amelyben minden lehetséges célt. személyes áruszállító hajókat is megsemmisítettek. Igaz, az első világháborúban a németek 344 tengeralattjárója közül 129-et elpusztítottak, mégis ezek elsüllyesztettek 15 millió tonna árut. A második világháborúban viszont a szövetséges hatalmak radarelhárítása a háború végére hatástalanná tette a tengeralattjárókat. A tengeralattjáró építésével egyébként már a XVIII. században kísérleteztek, A tengeralattjáró tulajdonképpen olyan hadihajó, amely képes a víz felszíne alá merülni és ott tartósan haladni. A merülési tartályok vízzel való megtöltése, valamint a vízszintes kormány lapátok lefelé állítása révén merül le a kívánt mélységig. Ez a mélység csak korlátozott lehet, különben a víznyomás összerop- panthatja. Felemelkedésénél sűrített levegővel szorítják ki a vizet a merülési tartályokból. Az elhasznált levegő fel- frissítésére oxigénadagolást és szénsavlekötő szerkezeteket alkalmaznak. Fő fegyverzete a torpedó, de a víz felszínére emelkedve lö- vegeiből tüzet is tud nyitni. Űjabhan rakétaindító berendezéssel . is ellátják. A víz alatt akkumulátorok által táplált villanymotor, a víz felett yiedig rendszerint Diesel-motor hajtja. Újabban atomenergiával hajtott tengeralattjárókat is építenek. Sajnos, a tengerala mint hadieszköz, napjain, is fontos, bár békés célokra is kezdik használni, például a tengerek mélyének kutatására. A víz felszíne alatt haladó tengeralattjáró hullámkápző ellenállása kisebb, mint az azonos nagyságú, felszínen úszó hajó' ellenállása, továbbá a hajótest nincs kitéve a felszíni hullámzás okozta hajításnak. Ezért tanulmánytervek készültek az áruszállításban való felhasználásukra is.' elektronikai áramköröket még nincs 20 éve, hegy előállították, de a szakemberek véleménye szerint a fejlődés üteme olyan gyors, hogy alig lehet előre megmondani, mit fog előállítani egy gyár két év múlva. A mikroelektronika alkalmazási területe állandóan bővül. A számítógépeknek a kezdeti alkolríiazása óta, amikor ezeket a berendezéseket még aránylag egyszerű digi- táli »be« vagy «kn« áramkörökből építették fel, végbement a lineáris áramkörök kialakítása, amelyek folyamatosan változó jel hatására működnek anélkül, hogy azt eltorzítanák. A haditechnikában sok földi és fedélzeti radarrendszert, rakétákat és hozzájuk híradástechnikai vevőberendezéseket fejlesztettek ki mikroelektronikai eszközökkel. De már megjelentek a 90 százalékban mikroelektronikai eszközökkel épített rádió- és tv-készülé- kak is. Igen nagy lehetőséget nyújt a gépkocsigyái'tás: az Egyesült Államokban például már mikroelektranikus feszültségszabályozókat alkalmaznak és valószínűleg megérjük azt is, hogy a mikroelektronika egyedurakodó- vá válik a sebességmérőkben, moíorfordulatszám-szabályo- zókban, a szélvédő-ablaktörlőik szabályozásában, az abroncsnyomást érzékelő műszerekben stb. Az orvosi elektronika egy további olyan terület, ahol nyilvánvaló alkalmaz;« lehetőségek vannak, például a pészm ékerek (szívritmus-szabályozók) és a szervezetbe ültethető készülékek, amelyek megszületése a mikroelektronika nélkül elképzelhetetlen volt. Az integrált mikroáramkör szerkezeti elve az, hogy valamilyen alapanyagra vákuumban réteget visznek fej, amelyen »kirajzolják« az áramkört, ahelyett, hogy különálló alkotórészeket gyűjtenének össze egy szerelőlapon és azokat huzalokkal kötnék össze. Képünkön; mikroáramkör ellenőrzése a varsói Khitra- Fextron Gyárban. Salvador Dali, aki májua 16-án volt hetvenöt éves* spanyol származású, az Egyesült Államokban és Francia- országban tevékenykedő szürrealista festőként él a köztudatban. Nevéhez azonban sok minden fűződik még. Filmet . rendezett, könyvet írt saját alkotói módszeréről, ékszereket, színházi jelmezeket és díszleteket tervezett, de leginkább az önreklámban tűnt nik ki kortársai közül. Párizsba - taxin Kiállításai már 1925—26- ban az elidegenedés élményére es az elientéthatások- ra épültek. Elsősorban Freud- ból és filozófiai olvasmányaiból merített, mert azt vallotta, hogy csak ezek képesek meghatni és megkönnyeztet- ni. Képeinek akkori egyensúlya — fényes, világos, nagy távlatú tengeri tájak, sziluettek hajladoznak — ellentmondott Dali állandó izgalmi állapotának. Párizsba utazott — taxin —, hogy megnézze Picassót, Versailles-t és a Musée Grévint, a panoptikumot. Ekkor »furakodott be« — Breton szavaival élve — a szürrealisták csoportjába. Az újonc Dali képei delí- riumos és neurotikus állapotból fakadó rémhallucinációk, amelyek hivatása az oszlásnak, rothadásnak induló anyagi és szellemi állapot érzetét kelteni. Dali 1930-ban megjelent könyvében, a Látható nőben a »paranoiás kritikai aktivitást«, a filozófiai terminológia bőséges íelhasználoásá- val kidolgozott alkotás módszerét ismerteti. Dali valóban rendkívüli ügyességgel hasznosítja a vizuális megfigyeléseket, az emlékezet interpretációit és mindazt a torzítást, amelyet a pszichológiai rendellenességek és a patologikus véletleneik tudatos és módszeres kiaknázása nyújt számára. E túlburjánzó fantáziájú művész festményein mindig ugyanazt a tízPolistirsl a betonban Korunk egyik legjelentősebb anyaga a beton, ez a mesterséges építőanyag, amelyet — alapformájában — kellő mennyiségű adalékanyagból, kötőanyagból és vízből keveréssel állítanak elő. Készítésekor képlékeny, könnyen alakítható, formába önthető, a kötőanyag és a víz vegyi reakciója következtében azonban mesterséges kővé szilárdul. Újabban világszerte kísérleteznek különféle adalékanyagokkal, amelyekkel a beton tulajdonságait különféle irányban befolyásolják. Ha például a cementet merev habarított polistirolból készült golyócskákkal keverik össze, olyan különleges beton az eredmény, amely — jó szilárdsága ellenére — sokkal könnyebb, mint a hagyományos, s ugyanakkor meglepő módon ellenáll a hidegnek és a fagynak. A sok millió finom, levegővel teli polistirol- golyócska a betonban úgynevezett hőpalackhatást vált ki, és kiválóan szigetel. A kísérletek során kiderült: a hideg elleni szigetelés olyan hatásos, hogy már 16—20 centiméter vastag polistirolbetonból készült fagyálló alapréteggel is eredményesen helyettesíthetők a fagy elleni védelemhez különben 80 centiméter vastagságú durvakavics alépítmények. Az új eljárással a polis- tirolbeton feletti bitumen hordozóréteg vastagsága is csökkenthető. Az egész rendszer főleg akkor nagyon gazdaságos, ha mozgóberendezés közvetlenül az építési helyen keveri a nyersanyagokból a kész, könnyű építési anyagot. Az új, fagy elleni védőrétegeket már a gyakorlatban is kipróbálták, mégpedig gyors-1 forgalmú kísérleti vasúti pályaszakaszon, ahol a polisti- rolbeton fagyálló és lökéscsillapító vasúti alapépítményként szolgál. Az útépítők is építettek egy 200 méter hosz- szú kísérleti szakaszt, amelyen több mérési helyet alaAz új anyag törési terjedését mérik. kítottak ki, hogy állandóan figyelhessék a hőmérsékletet és a belső nedvességet. Ily módon ellenőrzik az útburkolat “-belső életét«, • és a rendszerről új ismereteket szereznek. Dali egyik szürrealista szobra, amelynek címe: »Torreádor Halucilogene Aux Cuülers«. tizenkét morbid ötletet — cérnalábú elefánt, fiókok az emberi testben stb. — variálja, mégis minden képe más tartalom hordozójává válik. Hangyák kézből A frottázstechnikához hasonló fogásokat is alkalmazott; különféle tárgyak érdes felületének »átd dőzsölésével« állított össze kompozíciót. Azt, hogy álmaiból valóságot varázsol, a legrészletezőbb naturalizmussal sikerült elérnie. Annyira tiszteli az aprólékos realizmust, hogy képes elmenni a csalóka látszathatásig, sőt a fényképtechnika alkalmazásáig is. Hogy ez utóbbiban milyen lehetőségeket látott, arról barátjával, Bunuellel készített filmjei. Az andalúziai kutya és az Aranykor tanúskodnak. Dali boszorkányosán ismeri a sokkhatás eszközeit. Filmjeit nem technikai trükkökkel, hanem inkább szimbólumaival teszi megdöbbentővé, egyesek számára pedig meg- botránkpztatóvá. Az andalúziai kutya nézői aligha felejtik el a borotvával keresztülvágott szem vagy a kézből előmászó hangyák premier plánját. E szürrealista filmek után 37—38-ban Dali hátatfordított az izmusok eme utolsó képviselőjének; a reneszánsz hagyományok hatása alá kerülve előkészítette a visszatérést az újabb alkotásaira jellemző klasszicizmushoz. Az Egyesült Államokban, ahol 1940-ben letelepedett, mégis komoly sikert aratott. Befolyásolta a divatot, a reklámművészetet, színpadi jelmezeket, díszleteket tervezett, balett szcená- riumokat írt, nevezetesen a Labirintust 1941-ben, az Érzelmes beszélgetést és a Bolond Trisztánt egy évvel később. A szürrealista pápa átka A háború után visszatért Spanyolországba, azóta tőként szülőföldjén, valamint Rómában él. Régi barátai azonban már csak meggazdagodott bohócnak tartják. Nem tudják megbocsátani neki, hogy »színpadias pózolását Spanyolországban azoknak a reakciós erőknek a szolgálatába állította, amelyek győzelmükkel a legsúlyosabb csapást mérték arra a humanizmusra, mely a szürrealistáknak minden túlzó különcködésük ellenére mégiscsak fő ügyük volt« — írja Breton, a szürrealisták pápája, aki Dali technikáját egyébként ultra- retrográdnak és akadémikusnak nyilvánította. Maga Dali nem sokat törődik a kiközösítéssel, egyébként is inkább szadomazo- chistának és őrültnek hirdeti magát, mint bármely festészeti izmus követőjének. Egy szó mint száz: ennél jövedelmezőbb őrülettel aligha találkozhatunk. Az bizonyos, hogy a hetvenöt éves művész a legvir- tuózabb festők egyike és a meghökkentésnek éppúgy mestere, mint a klasszikus perspektívának. Leghíresebb • képei mégis a szürrealizmus egyik, ún. verisitikus ágának iskolapéldái. Ö a legnevesebb, a leggazdagabb, a leghatásosabb, de csöppet sem tiszteletre méltó alakja a XX. század művelődéstörténetének. M. 2fe. A „Kövér sír" kurgán A poflstlroJbeton szerkezetének a stabüságát tesztelik műszerekkel a kísérlett laboratóriumban, A dnyepropetrovszki területen lévő Ordzsonokidze város melletti kurgánok egyikében, amelyet »Kövér sír« néven tartanak számon a régészek, egyedülálló szkíta leletre bukkantak. A szinte teljesen elpusztult kurgán bejáratában világos nyomok utalnak arra, hogy a sírt előzőleg kirabolták. A sírkamrában nem is hagytak semmit a sírrablók, ellenben rendkívül értékes tárgyakat veszítettek el — valószínűleg sietségükben — a bejárati folyosón. A nedves talajból sorra bukkannak elő a szebbnél szebb, részben görög mfesterek által a szkíták számára készített aranytárgyak. Többek között találtak egy aranyozott, adatjelekkel gazdagon díszített kardhüvelyt, és egy arany nyákéket. A felbecsülhetetlen értékű arany nyakék súlya meghaladja az egy kilogrammot, félhold alakú és arany fonatokkal keretezett, díszített mezőkből áll. A fonatok végeit szájukban gyűrűt tartó oroszlánfejek fogják össze. A fonatok közötti gazdagon díszített három mezőben a szkíta élet egy-egy jellegzetes mozzanatát örökítette meg az egykori mester. Különösen szépek a házi munkát ábrázoló, szinte szoborszerű alakzatok. A báránybőrből ruhát varró férfialak és a tehenet fejő nőalak emelkedik ki a remekművű sorozatból. A nyakék érdekessége, hogy egyetlen jelenet sem ismétlődik rajta. A leletek feldolgozását megkezdték a kutatók. Somogyi Néplap /
