Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

LÁNGOLÓ DÖGKUTAK — AVAGY A FÜSTBE MENT ENERGIA A fáradtolaj nyomában — Mit csináljunk a fáradt­olajjal? — széttárja a kezét. — Mit csinálnánk? Beöntjük a dögkútba és meggyújtjuk. Legalább fertőtlenítjük vele. — A nyilatkozó lehetne a me­gye mezőgazdasági üzemei egy részének vezetője, mű­helyfőnöke, mivel a gyakor­latban ezt alkalmazzák a fel­halmozódott fölösleges »-hul­ladék« megsemmisítésére. Van ahol elássák, másutt a géptelep udvarának földjére öntik, hogy ne verje föl a gyom, s akad egy-két gazda- sas, ahol a nagy géppark ré­vén annyi fáradtolaj gyűlik össze, hogy azt hordóban is erdemes tárolni és eladni a Volánnak, amely elszállítja az olaj regenerál ójába. Ez utóbbi a kisebbség; megyénk 92 mezőgazdasági üzeméből mindössze hat adott el ily módon fáradtolajat. A több­ségnél, az átlagos vagy an­nál valamivel kisebb gazda­ságoknál más a helyzet. Hi­szen a literenként kapható néhány forint jóformán nem fedezi a szállítással, a gyűj­téssel járó költségeket. így nézve valóban nem sok említést érdemel a téma, ám, ha a veszendőbe menő ki- sebb-nagyobb mennyiséget összeadjuk (ilyen statisztika sajnos nem létezik), bizonyos, hogy a végeredmény már el­gondolkoztató. Az egész vilá­got lázas takarékoskodásra késztető energiaválság korsza­kában — még ha olykor tűl- zónak látszanak is a vészjel­zések —, az állandóan emel­kedő olajárak idején hatal­mas mennyiségű, így vagy úgy hasznosítható, értékes energiahordozót dobunk ki a szemétbe. Olaj regenerálót a maga pár literére nem építhet minden gazdaság, nem érné meg. S az sem látszik ésszerűnek, hogy húszliterenként szállít­sak a kaposvári vállalathoz. Mi tehát a megoldás? Több­féle is van. A Volán kapos­vári telepén a' regenerálás mir hosszú évek óta folyik, s bár még mindig kísérleti stá­diumban — formálódik az előbbi módon sem hasznosít­ható hulladék célszerű. sőt környezetvédő alkalmazása ... Mechanikai szűrés, kémiai tisztítás után adalékanyagok­kal dúsítva a nem túlságosan elhasznált fáradtolajból is­mét jól használható motor­olaj lesz. A regeneráló rész­legben szinte megállás nélkül folyik a munka. A beömlő szürkés, szennyezett folyadék a bonyolult szűrőrendszeren átpréselve tisztán. sárgásán csorog elő, s gyűlik a nagy tartályhengerekbe. Az idei terv 250 ezer liter regenerált olaj előállítása, ehhez 30 szá­zalékkal több fáradtolajat kell feldolgozni. Igaz, a feldolgozás lehető­ségét szigorítja, hogy bármi­lyen fajtájú olajat nem lehet összekeverni. Márpedig a sok­féle gépet sokféléképpen al- j kalmazó mezőgazdasági üze­mekre a többféle olaj fel- használása a jellemző. A veszni hagyott értékekre még­sem ad ez magyarázatot. Az alacsony lobbanáspontú — tehát robbanásveszélyes — olajok, a benzin-, petróleum- maradványok kivételével ugyanis mindenféle olaj ösz- szekeverhető és a regenerálón átvezethető, ebből motorolaj lehet. A probléma gyökére a szállításnál keresendő. Az fgaz. hogy néhány száz kilo­métert nem érdemes utazni a teherautóval. Viszont kellő szervezéssel, begyűjtő kör­utak kialakításával már gaz­daságos volna a felvásárlás. Tíz-tizenöt pontot érintve megtelne a teherautó tartálya. Kihagyva a legnagyobbakat (ahonnan a Volán vagy az Mindenféle hulladékot eléget a Ghelfl. Afor elszállítja a fáradtola­jat), még mindig jócskán akad »olajforrás«. Durva becslés: ha egy-egy gazdaságban éven­te mintegy kétezer liter fá­radtolaj gyűlik össze (ez át­lagosnak vehető), akkor ez 80 gazdaságnál 160 ezer liter olajat jelent! Ennyivel már érdemes volna foglalkozni! Lassan értékelhetővé vál­nak a tapasztalatok az ország­ban elsők között Kaposváron is" üzembe helyezett Ghelfi hulladékégető tulajdonságai­ról. A Volán-telepen működő berendezés óránként 40 liter, másra már nem hasznosítha­tó fáradtolaj elégetésével mintegy 500 ezer kilokalória hőt termel. Ennyi energiával fűti a kaposvári telepet a két széntüzelésű kazán. Jelenleg a kaposvári Ghel- fit nem használják még fűtés­re. A kísérletek egyik célja éppen az, hogy megvizsgál­ják: az elégetett tennék nem szennyezi-e a levegőt. Tapasz­talatok szerint nem. mivel igen magas hőfokon teljesen elégnek a hulladékanyagok. A berendezés ára mintegy két­millió forint, s további egy­millióba kerülne a hozzá csat­lakoztatható hőcserélő beren­dezés.- Már csak a hasznosítás cél­ját kellene tisztázni. Egy me­zőgazdasági megyében példá­ul fűthetne üvegházat is. Egy bizonyos: tetemes olajmennyi­ségről van szó. amely kiönt­ve, tökéletlenül elégetve fö­löslegesen szennyezi környe­zetünket. És létezik egy okos berendezés, amely úgy teremt hőt, hogy a levegőt sem szennyezi. B. A. 16. rész. Egyik nap. amikor Elek ha­zaért, az egér komoly tekin­tettel fogadta. — Beszélgessünk — mond­ta. Elek elszánt arcot vágott. — Nem bánom — válaszolt —. de előrebocsátom a követ­kezőket. Pénzt nem adok, a lakásomból pedig egy hét múlva kirúglak, és semmi sus- mus nem érdekel. Egy és háromnegyed óra múlva Elek átadta takarék- betétkönyvét Schmütznek. Harmincezer forintról, bemu­tatóra. — És itt a doboz — muta­tott a sarokba Schmütz — meg keli javítani. . — Megjavítani? — Mindent meg lehet csi­nálni, ami nem fán terem — Somogyi Néplap kántálta Schmütz —, és nem anya szülte. Nem tudom, hogy mi a baja. de neked, a te szaktudásoddal ez néhány másodperc műve. Elek megadó sóhajjal neki­látott. Egy szivattyú és egy kompresszor volt a dobozban, amelyet beállítottak a fürdő­szobába, a kád mellé. Három óra kellett, aztán egy gomb­nyomás — a víz hirtelen pe­zsegni kezdett, forrt. A ma­nometer mutatója nekilendült, a hármasra ugrott. Elek meg- bűvölten nézte. Működött a házi tangentor. Egymásra néztek. — Bemászok — mondta Elek. — Csak óvatosan, há­rom légkör elég lesz. Gyorsan levetkőzött, Schmütz megragadta a cső végét, és szakszerűen végig­pásztázta Elek testét Elek felnyögött. A vízsiugár gyak­ran csípett, vaskosan csap­kodta húsát, mintha lefejte­ni készült volna csontjairóL Nyolc . perc múlva Schmütz lekattintotta a masinát. és röviden csak ennyit mondott: __ C§GTC. Később fürdőköntösben ül­dögéltek szótlanul a szobában. Megvolt hát a tangentor, mű­ködött, valóságszaga volt az egésznek. Elek egyszer csak megszólalt. — Tulajdonképpen mi a fe­nét akarsz? Schmütz megélénkült; — Először is — mutatóuj­ját felemelte, mint a pedagó­gusok — megfelelő ingatlant kell találni. A feltételek: bel­városban; jól megközelíthető helyen legyen, közel a pártbi­zottsághoz és a tanácshoz. Ez a fontos. Másodszor: ha mind­ez megvan, át kell alakíta­ni. Kőművesmunka, süllyesz­tett, csempézett kádak, a tan- gentornak hely, váró, firhang, szóval komplett kialakítani a helyiségeket. A váróban kö­zületi filodendron, esetleg fi- kusz. Fotelok. Újságok: Stem, Spiegel, Képes Újság, Magyar Nemzet. Senki se unatkozzon. Új Tükör is. Valami zenélő instrumentum, magnó. vagy ilyesmi. H-moll mise. Végig­mentem az ormódi temetőn, Rigoletto, Mikor mentem Sza- lántára sej, Kislány, ne higgy a tükrödnek. A falon képek. Csendélet, némi pikantériával. Meztelen nő, homárral, eset­leg anélkül. Megrendelhetjük bármelyik Alap-tagnál a dol­got. Nagykereskedelmi áron, részletre. Villanybojler a viz melegítésére. Ez is fontos. A hidegben mindentől elmegy a kedve mindenkinek. Az a fel­adatunk, hogy megújítsuk a munkaerőt. Munkásellátás. Lakossági szolgáltatás. Mittu- domén. Aztán. Dezsővel is kellene beszélni. Vállalja-e? Megegyezünk vele, esetleg ma­gával hozhatja egy haverját, akit betanít. Mert megtudtam, hogy a hosszú merényi fiziko­terápiás intézetben éppen mostanában selejteztek ki egy tangentort. Nincs szerviz. s nem ért hozzá senki sem... Megvesszük azt is, négyszázat is megér. Az korszerűbb. Igaz,' elfelejtettem mondani, hogy volt egy-két telefonom. Majd felezzük a költségeket. Itt a harmincezer forint — széles mozdulattal a fotelra terített zakójának belső zse­bébe nyúlt, s egy köteg pénzt húzott elő. Odadobta a heve- rőre. — Ne hidd. hogy min­dent csak neked kell állnod. Nekem is van némi megta­karított pénzem. Telefonon utasítottam a bankáromat, hogy küldjön harmincat. Te is ennyit adtál, nem? Hat­vannal már lehet valamit kezdeni. Elek bámult. — De mi a fenét. 1 — Hogy mit? Kisfiam — végignyúlt a heverőn, karját a tarkóján összekulcsolta. — Ez az évszázad boltja. Egy tangentor hat perc. A rezsi­idővel együtt nyolc. Egy mű­szakban egy óra alatt lemegy hat, nyolc óra alatt lemegy negyvennyolc. Az pontosan negyvennyolcszor ötven forint. Tudsz számolni? Tízszer ötven az ötszáz, durván ötször öt az huszonöt, tehát kétezeröt­száz tisztán naponta. Van fo­galmad, hogy ez micsoda? — Ki fogja megfizetni az ötvenest? — Elek gondolko­dóba esett, töprengett. Nem is olyan hülye ez a Schmütz. — Ki? Azt bízzad ide. Nem mondom, egy kicsit nehéz lesz kialakítani a kuncsaft­kört, de meglesz. Nem fogunk panaszkodni. (Folytatjuk.) A vadászellenőrzések tapasztalatai Somogybán Megyénkben 35 vadásztár­saság 400 000 hektár területén 1500 vadász hódol szenvedé­lyének, egyben nem kis érté­kű gazdálkodási feladatot is ellátva. E sport és munka eszköze: a vadászfegyver, mely megítélésünk szerint ár­talmatlan eszköz a szabályok betartása mellett — de élet- veszélyes felelőtlen kezekben. Ezért fontos megelőző, nevelő feladat a társas vadászatok ellenőrzése, melyet a megyei rendőr-főkapitányság igazga­tásrendészeti osztálya és a MAVOSZ megyei intéző bi­zottsága évek óta közösen vé­gez Somogy megyében. A vadásztársaságok ütem­terv szerint szervezik a tár­sas vadászatokat — a terület vadállományának létszáma, területi eloszlása, az ütem­terv és a tagság igényeinek figyelembevételével. Ennek alapján már októberben ösz- szeállítjuk az ellenőrzési ütemtervet, mely kitér a bal- e etvédelmi és a szakmai el­igazításra, az alkoholfogyasz­tásra vonatkozó tilalom be­tartására, a lőfegyvertartási engedély és vadászjegy érvé­nyességére, a sebkötöző cso­mag és mentőláda biztosítá­sára. Az ellenőrzések során végig figyelemmel kísérjük a vadá­szat levezetését. Tapasztala­tunk ugyanis az, hogy a szak­szerűen szervezett vadászat — eredményessége mellett — biztonságos is. A vadásztársaságok az el­lenőrzést örömmel fogadják. A rend és a fegyelem jele, hogy a szúrópróba jellegű el­lenőrzéseken egyszer sem kel­lett alkoholszondát alkalmaz­ni. Vadászainkat nem a sza­bálysértéstől való félelem, hanem a fegyver kezelésével járó felelősség tartja távol a régen még használatos *cél- zóvíztől«. A múlt szezonban megláto­gatott vadásztársaságoknál szerzett tapasztalataink ked­vezőek voitak. A vadászhaj- tők is — a társas vadászatok nélkülözhetetlen segítőtársai — a szabályok szerint, fe­gyelmezetten végezték nehéz, érdekes munkájukat. Tartottunk tőle, hogy a vártnál kisebb létszámú apró- vadállomány a vadászatok színvonalát hátrányosan be- fo’yásolja, de nem így tör­tént. A vadászati- fegyelem betartása, a higgadtság jelle­mezte azokat a vadászatokat is, melyeken a teríték szeré­nyebbre sikerült. Ez jó, mert a Vadászat cél­ja nem a mindenáron való zsákmányszerzés, hanem sportszerű betakarítása annak a termésnek, melyet a vadá­szok az éves vadvédelmi, ne­velő munkával érnek el. Fi­gyelembe véve a bekövetke­zett társadalmi átalakuláso­kat, ez a sport is megválto­zott: együtt vadászik a gyár­igazgató és a munkás, a rend­őr és a tsz-tag. Az emberek élményszerű kapcsolata, a szabad idő hasznos eltöltése a jellemzője egy jól sikerült és gazdaságilag is eredményes vadászatnak. Ennek gz Irányzatnak az erősítését tartottuk elsődle­gesnek az ellenőrzések során. Megtorló intézkedésekre nem került sor, nem volt rá szük­ség. Együttes törekvésünk, hogy ez az irányzat továbbra is erősödjön. Németh Sándor Bőd Lajos r. őrnagy megyei iővadász Piaci körkép Üveges és üvegmeggy Záporral fenyegető ég alatt] az év eddigi legnagyobb ka­posvári hetipiaca jött ősszel tegnap. Az elmúlt napokban végre a megye majd minden részén hullott csapadék, ez sem tudta azonban visszahoz­ni a hirtelen abbamaradt sza­mócaszezont. Akadt ugyan néhány fonnyadt 30 forintért kínált kupac, de nem kapkod­tak érte. A korai cukorborsón sem segített már az eső, de apró szeme ellenére is »nagy sze­me« volt tíz forintért. A zöldért mozgóárusa nyilván kilóra mérte volna a papri­kát, ha lett volna neki. Volt viszont bőven a kistermelők­nél darabáras. Két forintért már egészen meglehetősen töltenivalót kínáltak; volt egy, de négy forintért is. A paradicsom 30—50 forint. A nagynak látszó árkülönbsé­get egyetlen, az áru minősé­gére vetett pillantás is iga­zolta. Az újburgonyát még mindig patikamérlegen mér­ték, noha az ára már nem volt túl magas. 15 forintért kínálták. A káposzta még tar­totta 12 forintos múlt heti árát, a cseresznye viszont ol­csóbb lett 4-5 forinttal: már 9 forintért is lehetett venni. Egy, megérett az üveg­meggy ... 18-20 forintos ára ellenére is a piac legkecseg­tetőbb gyümölcse volt. Ugyan­ennyiért mérték az újdonság- számba menő ribizlit. Már a látványa is ínycsiklandozó volt a .málnának: litere 10-13 forint. A fejes saláta javáért 1,50- et kértek, de csak azért, hogy legyen miből engedni. A kon- kurrens salátaféle, az uborka is olcsó, 10-15 forint kilója. A zöldség csomója 3-5, a re­teké hasonlóként). Gombából még mindig a 75 forintra tartott sampinyon volt az uralkodó. Az árusok szerint az eső nyomán már 4 bújnak a vadon termő gom­bák. a vasárnapi piacra nyil­ván már jócskán, jut belőlük. A nagyatádi piacot valósá­gos cseresznyezuhatag borí­totta el, az ár 10 forint. Drá­gább viszont a kaposvárinál a meggy, amelyért 25-öt sem sokalltak. Ribizli még nincs, akadt viszont málna 22-28 forintért. Az eper a megye- székhelyhez hasonlóan Dél­Somogyban is inkább csak emlék. A borsószezon előrehalad­tával egyre kevesebb a bor­só (!), ennek megfelelően az árát 18 forintig lehetett föl­tornászni. Az újburgonya a termőhely tőszomszédságában egy-két foriiittal drágább a kaposvárináL Sorbaálltak az atádi házi­asszonyok a 8-12 forintos káposztáért, és még csak nem is jutott mindegyiküknek... A fejes salátáért helyenként kétszer annyit kémek, mint a megyeszékhelyen. Egy hete 30 forint volt az uborka, tegnap 12. Nem mér­séklődött ilyen örvendetesen a karfiol ára, amely továbbra is 25 forint. Karalábét me- gyeszerte 2-3 forintért kínál­nak. A megyei Zöldértnél 40 fo­rint a paprika kilója — ugyanennyi országszerte, egé­szen keddig, amikor várható­an 10 forintot esik az ára. A paradicsom ugyancsak or­szágosan rögzített ára 30-40 forint. A velőborsóban még nincs velő, a korai pedig már fo­gyóban: a friss ár 11,60-14. A káposzta már csak 8, az új­burgonya 11-15. A karfiolnak csak ára van. hasonlóan a zellernek. A karalábé 1,50-2 forint darabonként. Cseresznye és meggy van bőven 10-20 forint közötti árakon. A tálcás málna 30, a rekeszes 25. Ribizli 16-19-ért kapható. B. F, Munkában az olajregeneráló. Kampis Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom