Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
Csillagos, fűzfás, nylrfavesszűs, makkos Tiszta forrás — képmagnón Pereg a képmagnó í.. Ráncos kéz bogos ujjai között faragókés. Határozott mozdulatokkal mélyíti a fába, s az éles pengével ke- rekded forgácsokat emel ki. Készül a sótartó. A lászló- majori Tóth Mihály ül szerszámai között, asztalán faragókészségek sora. Komótosan dolgozik, s életéről, munkájáról mesél. Mit jelent számára a faragás, a fába örökített, gyermekkora óta azonos forma? Hangját csak a kamra zajos »társbérlőinek«, — a csibéknek, kiskacsáknak — a sipákolása szárnyalja túl. Tóth Mihály e környezetben van otthon. E hangoktól sűrű, régi, hallgatag tárgyakkal zsúfolt világ az ő otthona. Pereg a képmagnó 1. í A szennai könyvtárban idős néni kuporodik a székbe; az arcát pásztázza a kamera. S aztán fölcsendül az ének, mind bátrabban, föiszabadul- tabban. Nem is bírja tovább ülve Dávid Katalin. Énekel — ahogy megszokta életének nyolc évtizedében: a kéz mozgását hamarosan követi a láb is, A friss énekhez ránc való: a zenekar is bekapcsolódik, és a celluloidszalag egymás után rögzíti a szennai táncokat. Kattan a diavetítő. Színes képek sora. Magnószalagra rögzített dalok, eligazodást segítő katalógus. Eorrásadattár. Ma még igazán föl sem mérhető ennek a munkának a jelentősége. Január 15-től kezdték a megyei művelődési központban. A technikai eszközök segítségével megörökítik a ma még élő néphagyományt: táncot, zenét, faragást, hímzést-varrást, szövést. Hihetetlenül nagy a földolgozásra, megőrzésre váró anyag. Más egyéb munkájuk mellett hárman foglalkoznak vele: Csíkvár József, Kröninger Anikó és Csontos *dános. — Mi e munkának a célja? — kérdeztük Csíkvár Józsefet. — A néprajzi gyűjtőmunka • tulajdonképpen a múzeum feladata. — Így van. Ezért is csináljuk gyakran a múzeum igazgató-helyettesével, Együd Árpáddal együtt. Mi azonban nem csak a megőrzést tekintjük ma feladatunknak, hanem a továbbadást is: az ösz- szegyűjtött anyag mind forrásadattárunkat gazdagítja Ez mindenki számára hozzáférhető. Gyakran panaszkodnak helyi. együttesek, stúdiók, szakkörök, Páva-körök, hogy nehéz hozzáférni az igazi, eredeti népi hagyományhoz, anyaghoz. »Csak tiszta forrásból ...« Természetes igény ez. De megteremtettük e a feltételeit? Mi épp ezen dolgozunk. Bárki jöhet a művelődési központba, tanulmányozhatja föl jegyzéseinket, megnézheti képmagnófelvételeinket, a színes diákat, s hallgathat magnótekercseket. Ezeken az élő somogyi népművészet legjobb képviselői szólalnak meg, alkotásaik lát- hatók-hallhatók. Tanácsot is szívesen adunk. Lapozgatom a föl jegyzéseket ... Halottas kendő hímzett díszei. Csillagos, fűzfás, tulipános, makkos. Papnak, kántornak adták a nyír- favesszős-csdllagost. És így tovább. A munka alig fél éve kezdődött, s máris komoly eredményei vannak. Január óta elkészült 50 félórás film, számos színes diafölvétel, és ösz- szegyűlt több ezer adat. A művelődési központ kutatónaplójában a bejegyzések mutatják a széles körű érdeklődést. Az értékmentés-továbbadás — egyfajta korszerű kulturális szolgáltatás — jelentőségét nehéz volna túlbecsülni. Ezért támogatja ezt a munkát az Akadémia népzenei alcsoportja és táncosztálya is. Cs. T. Minden eddigit felülmúlt Marczali László a könyvhétről Á jubileumi könyvhét forgalma a gyorsmérleg szerint minden eddigit felülmúlt; 97,5 millió forint értékű kötet talált gazdára — mondotta Marczali László kulturális miniszterhelyettes Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A kiadók tudatosan erre az időszakra időzítették legjobb könyveik megjelentetését. Összesen 105 kötetet kínáltak, 2,8 millió példányban. Az 50. ünnepi könyvhetet elsősorban az emelte a szokásos koranyári könyvakciók sorából, hogy számos történeti visszatekintésre, jubileumi rendezvényre, megemlékezésre is alkalmat adott. Ebben az időszakban ülésezett í Budapesten az Unesco könyvbizottsága; e tanácskozást a j.-gvar kulturális élet elismeréseként, a magyar könyvszakma megtiszteléseként értékeltük. Nagy örömünkre a korábbinál is népesebb író- és kiadói delegációk érkeztek hazánkba a szocialista országokból. Felújították a múzeumot a török hódoltságtól a XX. század elejéig. A képen: a régi mezőgazdasági eszközöket bemutató nyitott szín. , (MTI-fotó. — Karáth Imre felvétele — KS) Korunk irodalma az idén is egyaránt jelen volt a rendkívül népszerű antológiákban és az egyedi kötetekben. Az újdonságok több mint három- ncwed része magyar szerző alkotása. — Elképzeléseinkkel összhangban klasszikusaink számos jeles alkotása, így a centenáriumok jegyében Móricz és Móra több műve is napvilágot látott — mondotta Marczali László. — Az utolsó példányokig elfogytak a könyvhéten az egyre népszerűbb antológiák: a Körkép ’79; a Szép versek *78; a Rivalda 77—78, az írószemmel. Különösen népszerűnek bizonyultak a vásárlók körében a kortárs szerzők prózai kötetei: Cseres Tibor, Dobozy Imre, Gyurkó László, Esterházy Péter, Hajnóczy Péter, Kólozsvári-Grandpier- re Emil, Raffai Sarolta, Molnár Géza, Lengyel József művei és az elmúlt harminc év szépprózájából válogatást adó, a 30 év sorozatban megjelent százegy elbeszélés. A legkeresettebb verses kötetek Simon Istváné és Zelk Zoltáné. A politikai kiadványok közül igen élénk érdeklődés kísérte Aczél György: A kor, amelyben élünk; Luigi Longo: A nemzeti felkelés útján; Robert és Michael Meeropol: A ti fiaitok vagyunk című műveket. — A könyvhét természetesen ízelítőt adott a tágabb világ és a szomszédos szocialista országok élő és klasszikus irodalmából is. A világirodalom újdonságai közül az Ég és föld között címmel megjelent mai szovjet elbeszélés- kötet; az amerikai elbeszélők Elveszett kisfiú című kötete és Portillo A tollas kígyó című könyve aratott sikert. A kiadáspolitikánkban egyébként is kiemelten kezelt gyermek- és ifjúsági irodalom a nemzetközi gyermekév alkalmából különösen nagy hangsúlyt kapott. Két új sorozat: a Hétszínvilág és az Ezerszínű' Magyarország indult sikerrel a könyvhéten. Eleven érdeklődés kísérte a most induló Pro memoria könyvfűzér A korona kilenc évszázada című kötetét; a Művészet ’78-at, László Gyula Borsos Mikldls című könyvét. A keresett művek közé tartozott Inotainé Bonifert Mária: Az aranyrög tetején üldögélő koldus, Ranschburg Jenő Szülők lesznek és Szenti Tibor A tanya című műve. Az idei tapasztalatok is megerősítették, hogy a jól szervezett ünnepi könyvhét a közművelődés egyik legfonto- Isabb eseménye. 14. rész. Schmütz az ágyat csapkodta a nevetéstől. Aztán, mikor abbahagyta, letörölte a köny- nyeit — száraz, kopogós könnycseppek voltak —, és nagy komolyan így szólt: — Megvettük a tangentort. Mostantól megváltozik minden. Az egész életünk! Bizony, főmérnök elvtárs. A havi fizetésedet elteheted takarékba, a mellékesből meg minden évben elmegyünk a Riviérára. Vagy akár a Balatonra is. Talán még lovagolhatunk is. — Reitschule — bólintott Elek. — Mit Nockerln.' Röhögtek. Elek erre a röhögésre igen élénken emlékezett. Igen, gondolta, akkorát röhögtünk, hogy borzasztó. A fenyődúcot csapkodtam, amivel a terem volt alátámasztva, kis híján össze- döntöttük a házat. Sírtunk valósággal. És Elek — ott, a magaslesen — elmosolyodott. Saját naívságán is csodálkozott, a sok nap elteltével. Akkor nem értett voltaképpen semmit az egészből. Schmütz, a miki- egér azt mondta, hogy megvették a tangentort. Élek bólintott, és röhögött, mint egy engedelmes, nagy állat. De nem hitt semmit. És végül kiderült, hogy komoly. Tényleg van tangentor, igaz, hogy rossz, de hát mindent nem lehet csinálni, ami nem fán terem ... Könnyű kis szél támadt, a köd föl-föllibbent. Elek két füle karéjban előre meredt, kalapja kissé feltolódott. Ott vannak. Orrlikai kitágultak, lekonyuló bajusza megremegett. Teste reszketni kezdett. A puskát lassan emelte a mellvéd fölé. Négy. Libabőrözött. Egyik szemét lehunyta, a másikkal a távcsőbe nézett. A hajszálkereszt ott nyugodott az álldogáló szarvastehén szügyén, a lapocka fölött és mellett valamivel, ahol a plakátokon az első osztályú lövés helye van bekarikázva. Elek első osztályú vadász volt. Hatalmasan szuszogott. Ujjúnak egyetlen gyakorlott mozdulatával kapcsolta be a gyorsítót, aztán ... Óriási volt a dörrenés. Az erdő félkörben vette körül a magaslest; olyan volt a színtér, mint egy katlan. A hang körbe-körbe járt. A szarvasok teljesen megzavarodtak. Fejüket fölkapták, aztán bizonytalanul elindultak — a magasles felé. Aztán egyre gyorsabban. Még gyorsabban. Vágta. Négy tehén húzott el libasorban a magasles alatt. Elek megzavarodott. Kapkodott. Már a lövés pillanatában tudta, hogy hibát követett el: hegyes végű lövedékkel töltötte meg fegyverét, s nem reszelte meg a végét, hogy a testet érve lapuljon széjjel, nagy sebet roncsoljon. így csak átszaladt az állat testén. Lázas tekintettel hunyorga- tott a céltávcsőbe. Hallotta az állatok tompa patazaját, az embermagasságú hangafűben. de sehogyan sem lelte r eg őket a távcső látóterében. - Elkomorodott.. Megint hibázott: le kellett volna kapni a távcsövet a puskáról, és szabad szemmel odapörkölni az utolsónak. Mert azt meglőttem — bizonygatta magának. A zaj elült, a katlanra rátelepedett a csend. Elek nehézkesen és elkeseredetten kászálódott le a magaslesről. Utat tört magának, s negyedóra múlva ott volt a rálövés helyén. keresgélt, kutatott. Aztán egyszer csak megállt. Vér. Egy pillanatra átfutott rajta a gondolat: Schmütz vére. Schmütz, az egér, hősi és teljességgel értelmetlen halált halt Elek puskalövésétől; a világ föllélegezhet... De Elek tudta, hogy Schmütz él, s ami még annál is rosszabb: alkot. Tan»entornt alkotott a semmiből. Tangentornt, amely vonzotta is, nem is Eleket. Hunvorítva vizslatta az elfutó állatok nyomát, s lassan elindult a csapán. Kereste a következő vérnyomot, bár tudta, hogy elvesztette a tehenet. Kötelességszerűen indult — befelé az erdőbe. S közben nagyot sóhajtva végiggondolta mindazt, ami az utóbbi napokban történt. (Folytatjuk) Kész a terv, kezdődik a munka Parkerdő lesz a cseri akácos Magyarországon a MÉM erdőrend ezőségi főosztálya 1971- ben határozta el és szabályozta a parkerdők kialakítását. A rendelet előírta a közjóléti célokat szolgáló erdők tartalmi és formai követelményeit. Kaposvár zöldövezeti fejlesztési terve 1972- ben készült el. Ez szólt a város környéki parkerdők létesítéséről az egyre növekvő igények kielégítésére. A fejlesztési és beruházási program eredménye, hogy Kaposvár parkerdőkkel országosan is a legjobban ellátott városok közé .tartozik. A Dunántúlon az elsők között valósult meg a tokaji. 1978-ban 620 hektár volt a város környéki parkerdő, s ezt a területet évente 90 ezer ember látogatja. 1978-ban újabb parkerdő kialakításáról döntöttek: a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat tervezőcsoportja elkészítette a cseri erdő komplex fejlesztési tervét; ez a terület parkerdővé történő fejlesztését írja elő. Húsz hektár ennek a területe, és Kaposvár legnagyobb parkja. Látogatottsága az itt rendezett ünnepségek és területi, környezeti adottságai miatt meghalad i a a 620 hektárnyi parkerdőét. A gondozott terület jelenleg itt 6,5 hektár. Ha az egész területet parkerdővé fejlesztik, szerepköre megnövekszik, és sokkal több embernek nyújthat pihenést, szórakozási, sportolási lehetőséget. A fejlesztési terv valóra váltása azt szolgálja, hogy a jelenlegi több művelési ág megszűnjön, az egész terület beépített, gondozott parkerdővé le.even. de a jelenlegi kul- túroark változatlanul megmaradjon. Ezen a területen akác az úr. A sarjerdő állománya nem egészséges, ezért fokozatosan fafajcserét kell végrehajtani. A terv csaknem ez.er fa és kétezer cserje ültetését irányozza elő. Ennek előkészítésére a fa- és cserjeirtás már megkezdődött. A parkerdőt sétautak hálózzák majd be. Ezek a sűrűn nőtt fák és cserjék között kanyarognak, s alkalmas tisztásokon terecskéket alkotnak. E helyeken szalonnasütóket, padokat, madáretetőket helyeznek el, és erdei gyermekját- szóterexet létesítenek. Az Erdősor utcával párhuzamosan szilárd burkolatú sétány épül az idén; két oldalát akácfák helyett ezüsthárs szegélyezi majd. A homokbányát füvesítik, és sportpályának használják. A KRESZ- páiya és a honvédelmi park közé salakos teniszpályát építenek, és pingpong asztalokat helyeznek el. A műszáki létesítmények és a növénytelepítés csak a lakosság" segítségével valósulhat meg. Az erdő homokos talaját ugyanis jelenleg sokan bányásszák. az erdőben pedig idegen anyagokat, szemetet szórnak szét. A forgalom elől eizárt területen járművekkel is közlekednek, a honvédelmi park műszaki berendezéseit rongálják, fát vágnak ... Ezeket a tevékenységeket tiltják, és szigorúan büntetik. A városi tanács más helyet biztosít az MHSZ gyakorló gépkocsijainak. ezt követően lezárják a parkon átvezető utat, s gépkocsival csak az Erdősor utcán át lehet közlekedni. A fejlesztési terv három év alatt valósul meg. Az idén 900 ezer forint értékű munkát végez el itt a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat. A vágás az erdő jelenlegi biológiai és esztétikai értékének átmeneti csökkentését is magával hozza. Ezt a veszteséget azonban a jövő érdekében vállalni kell. Később ez az erdő jó lehetőséget nyújt a váVos — különösen a cseri városrész — lakóinak a szabad idő eltöltéséhez, a szórakozáshoz, a sportoláshoz. Hartner Rudolf városi íökertész Huszonnégy órás szolgálat Üdülőorvosi központok a déli parton A balatoni szezonra, az idegenforgalom nagy munkát, körültekintést igénylő heteire, hónapjaira az egészségügy i dolgozók is évről évre felkészülnek. Elsősorban a közvetlen tóparti települések ellátására, de az ezekhez tartozó kisebb falvak lakosságára és nyaralóvendégeire is gondolniuk kell az egészségügyi ellátás irányítóinak, szervezőinek. E települések lakosságát — az utóbbi évek fejlesztési eredményeként — ma már 22 általános orvosi, nyolc gyerekorvosi körzet, 15 fogorvosi. négy üzemorvosi munkahely, 15- gyógyszertár (26 gyógyszerész),' 3 mentőállomás, egy rendelőintézet, egy- egy tüdő- illetve bőr- és ne- mibeteg-gondozó. egy kórház, egy közegészségügyi járványügyi szolgálat látja el, de »besegít« a marcali kórház-rendelőintézet, a marcali közegészségügyi és járványügyi szolgálat, valamint a megyei köjál, s bizonyos esetekben fogad betegeket a megyei kórház is. A Balaton-part állandó lakosságának egészségügyi alap- ellátási feltételei a megyei átlagnál jobbak. A rendelőintézeti ellátás (sebészet. gyermekgyógyászat, nőgyógyászat belgyógyászat) ugyancsak jobbnak mondható, mint a megyei átlag. A viszonylag jól kiépített egészségügyi hálózat lehetővé teszi, hogy az állandó lakosság és az üdülővendégek ellátása végett — elérhető közelségben — megfelelő orvosi szolgálat legyen. (Gondot, a megnövekedett idegenforgalom által támasztott igény okozhat.) Dr. Kecskeméti József siófoki járási-városi főorvos elmondta. hogy ez év februárjában kezdték meg az üdülő- orvosi szolgálat megszervezését. A munkában segítettek a tanácsi vezetők és a körorvosok. Üdülöorvosi központoI * kát alakítanak ki Siófokon, Balatonföldvárcm, Szárszón és Boglárlellén. E központokban 24 órás az orvosi és a gyógy- zertári szolgálat. A körzeti orvosok bizonyos időtartamra üdülőorvosi megbízást kapnak, s az ország különböző részéről is érkeznek szakemberek; 2-3 hetenként váltják egymást a posztokon. Ezenkívül nyugdíjas orvosok és egyetemekről, klinikákról érkezők segítik az idegenforgalom egészségügyi ellátását. Néhány nagyobb vállalat a saját üdülőjébe orvost is küld. A községi tanácsok kedvezményes étkezést, szállást adnak a Balatonhoz érkező szakembereknek. A megnövekedett feladatok ellátása végett.a tóparton élő körzeti orvosok nyáron általában nem veszik ki szabadságukat; a többletmunkáért (ki-ki a feladat nagyságához mérten) két-, három-, négyezer forintot kapnak a fizetésükön felül. A gyógyító, megelőző ellátásnál sokkal több gondot okoz a közegészségügyi, illetve járványügyi állapot. A szennyvízelvezető rendszer elégtelen, sok helyen korszerűtlen, rengeteg nehézséggel jár a szemét-, hulladéktárolás, -szállítás, néha nyomasztók a kereskedelmi, vendéglátó egységek hűtőtereinek elégjelensége, az élelmiszer szállításánál észlelt higiénés hibák, hiányosságok. A siófoki közgészségügyi, járványügyi szolgálat létszáma, felszerelése alkalmas a feladatok ellátására (a négy orvosi állás betöltésére), viszont a marcali szolgálat három orvosi állása, közül eddig csak egyet sikerült betölteni. Sz. A. A több évig tartó felújítás ] után ismét fogad látogatókat a kiskunhalasi Thorma János Múzeum. A-most megnyílt állandó kiállításon végigkísérhető Halas fejlődése Kampis Péter
