Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-31 / 125. szám

A Drávából kap „esőt” a kukorica Kétszáz tizenhat hektáron termeszt hibrid kukoricát az idén a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ebből hetvenhat hektáron öntöznek. Először fordul elő a gazdaság történetében, hogy mestersé­ges csapadékkal pótolják az esőt a hibrid kukoricánál. Ennél a közepes tenyész­idejű hibridnél a technológiai előírás pontosan megszabja, mikor kell vetni az apa-, il­letve az anyasorokat, hogy a keresztezés annak rendje s módja szerint mehessen vég­be. A száraz időjárásban az anyasorokat két héttel később vetették, mint az apasorokat Mivel a természeti körülmé­nyek nem úgy alakultak, ahogyan várták, szükségessé vált a mesterséges beavatko­zás egyrészt az anyasorok biz­tosabb kelése, másrészt pedig a tenyészidő kitolódásának el­kerülése végett. Ezért állítot­ták csatasorba a két Gö— 252-es, mobil öntözőberende­zést. Ezek egyenként — egy állásból — egy hektárra jut­tatják ki az Ó-Dráva vizét. Hajnali fél négykor kezdik és este fél kilenckor hagyják abba a munkát a »vándorol- tatható« berendezésekkel. A kukorica után majd a burgo­nya kap a Dráva vízéből, sőt a telepített legelőkre is jut belőle. Ehhez a munkához to­vábbi három berendezést is igény be vesznek. A tömegközlekedés jövője Eredményes jogi tanácsadás a munkahelyeken Eltűntek az álpanaszosok... A közelmúltban értékelte a szakszervezeti jogsegélyszolgá­lat megyei tapasztalatait az SZMT 'mellett működő jogse­gélyszolgálati bizottság. Az összegzés főbb megállapításai­ról, az eredményekről és az időszerű tennivalókról kértünk tájékoztatást Gaál Tamástól, az SZMT közgazdasági osztá­lyának munkatársától. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat Somogybán beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket, s a dolgozók a munkahelye­ken megértették a szolgálat célját, jelentőségét. 1977-ben még mindössze öt volt, nap­jainkban már csaknem hetven helyen fordulhatnak ügyes­bajos kérdéseikkel e bizottsá­gokhoz. A fogadóórákkal kapcsolat­ban elégedetlenségre azokon a munkahelyeken van okuk a dolgozóknak, ahol a központ Budapesten vagy más, a me­gyén kívül eső helyen talál­ható: a szolgálatot ellátók nem helybeliek, így rendszertelenül vagy éppen nem is fogadják a jogi tanácsra szorulókat A barcsi meg a siófoki példa kí­nál megoldást: az ipari szö­vetkezetek közösen hozták létre jogsegélyszolgálatukat. — A fogadóórákat a leg­több helyen úgy állapították meg, hogy azokat a dolgozók munkaidőn túl vegyék igény­be — mondta a közgazdasági osztály munkatársa. — A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a megoldással eltűntek azok az »ügyfelek«, akik ko­rábban — munkaidő alatt — be-betértek a szolgálathoz ál­panaszaikkal ... Az előadott problémák zö­me polgári jogi természetű, ezután következnek a munka­jogi ügyek — azonban az élet szinte valamennyi területére vonatkozó kérdéssel találkoz­hatnak a fogadóórákon a se­gélyszolgálat vezetői és tagjai. — A munkaügyi viták szá­ma a jogsegélyszolgálat beve­zetését megelőzően jóval keve­sebb volt, mint a polgári jo­gi peres ügyeké. Az ország­ban évente átlagosan mintegy hatvanezer vállalati ügy ke­rül a munkaügyi döntőbizott­ságok, tizenötezer a munka­ügyi bíróságok elé, ugyanak­kor százezerre tehető a polgá­ri bíróságok által tárgyalt perek száma. A jogsegélyszol­gálatok elsődleges célja a munkaviszonyból eredő viták megoldása, s még inkább ezeknek a vitáknak a megelő­zése. Példák bizonyítják, hogy a vjtak peren kívüli rendezé­se, a panaszokat kiváltó okok, egyeztetéssel történő megszün­tetése jórészt a gazdasági ve­zető megértésétől, tárgyaló- és segítökészségétől függ ... Több somogyi munkahelyen csökkent a munkaügyi viták száma azáltal, hogy a segély- szolgálat igyekszik egyeztetés­sel megelőzni a munkajogi panaszokat. Segít megoldani a családpolitikai, a családi ügyekben felmerült vitás kér­déseket is. E téren különösen fontos szerephez jutott a ne­velés, a meggyőzés és a bé­kéltetés. Előfordul, hogy ép­pen a jogsegélyszolgálat kí­sérli meg helyreállítani a megbomlott családi békét... — A tulajdonosi viszonnyal gyakran együtt járnak jogi kérdések, viták, problémák, s természetes, hogy ezekben is kérik a segélyszolgálatok ta­nácsát. Néha államigazga­tási ügyben kérnek segítséget. Ezeknek a tanácsadásoknak is tulajdonítható, hogy mérsék­lődött a tanácsiakra háruló ügyintézés terhe,’ és meggyor­sult a munkájuk. A szakszer­vezeti jogsegélyszolgálatokról szakszerűen előkészített ügyek mennek tovább, vagy nem is következik újabb állomás, mert ők maguk megadják a szükséges felvilágosítást. — A jövőben — erre szólít fel a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának állásfoglalása is — a jogsegélyszolgálat az eddiginél szélesebb körben át­vállalja a munkahelyeken a dolgozók tanácsi, államigazga­tási ügyeinek intézését — mondotta Gaál Tamás, az SZMT közgazdasági osztályá­nak munkatársa. H. F. A buszok és az utasok — Miként fejlődik tovább a közúti tömegközlekedés? — kérdeztük Vajda Miklóst, a Volán Tröszt osztályvezetőjét. — A tröszt vizsgálta a fej­lődés eddigi irányát, és ebből vont le következtetéseket a jövőre nézve. A tömegközle­kedés fejlődésével foglalkozó prognózisunk 1990-ig készült el. Ebből világosan kiderül, hogy a mennyiségi igények kielégítését szolgáló időszak a közlekedésnek ebben az ága­zatában 1975-ben már lezá­rult. Azóta egyre nagyobb hangsúlyt kap a közlekedés minőségének javítása. — Mit jelent a közlekedés­ben a minőség? — Az utasok számára nemcsak az a fontos, hogy el­jussanak a célhoz, hanem az is, hogy milyen kényelmesen és mennyi idő alatt érnek oda. Ebbe nemcsak az utazá­si időt számítják bele, hanem azt is, hogy a megállóig vagy onnan a céljukig mennyit kell gyalogolniuk. A minőség egyik meghatározója az is, hogy milyen gyakran közleke­dik az autóbusz. Tapasztala­taink szerint ebben az eset­ben a tízperces időköz vá­lasztóvonalnak számít. Ha en­nél gyakrabban jár valame­lyik útvonalon a járat, akkor az emberek már nem figyelik a menetrendet, hiszen tudják, hogy rövidesen úgyis jármű­re szállhatnak, bármikor men­nek ki a megállóba. Még egy összetevőt érdemes megemlí­teni: azt, hogy milyen sebe­sen megy az autóbusz, meny­nyi idő alatt jut el a célhoz. — Általában mind lassúb­bak a járatok. — Nem olyan egyértelmű tapasztalat ez. A közlekedés szervezői sokat tehetnek azért, hogy a növekvő forgalmi te­lítettség ellenére se nőjön az utazási idő. — Sokat panaszkodunk mostanában a zsúfoltságra. — A zsúfoltság nagyon rontja a kényelmet. Éppen ezért sok a tennivalónk. A Volánnak mindenek előtt forgalomszervezéssel kell biz­tosítani azt, hogy több hely legyen az egyes útvonalakon. E célt szogálja a számítógép, melyet a fordák szerkesztésé­nél vettünk igénybe. Három hónapja Kaposváron is ilyen módszerrel szervezzük az autóbuszok útvonalát, s a ta­pasztalatok rendkívül kedve­zők: tizenegy százalékkal több helyet tudunk ilyen módon az utasok rendelkezésére bo­csátani. Forgalomszervezési megoldás az is, hogy nem já­ratjuk végig az egyes járato­kat a vonalakon, hanem ott közlekedtetjük gyakrabban a buszokat, ahol jobban érződik a csúcsforgalom. A zsúfoltság elkerülésének egyik eszköze a lépcsőzetes munka- és taní­táskezdés. Meggyőződésünk, hogy nemcsak a közlekedési vállalatoknak jó, hiszen a csúcs az csúcsot jelent az öl­tözők vízfogyasztásában, az energia-felhasználásban is. — A helyi tömegközlekedés mellett a helyközi forgalom Gondok a Balaton partján is Kevesebb vizet használjunk! Vízkorlátozást rendelt el a kaposvári városi tanács elnö­ke — adtuk hírül lapunk teg­napi számában —, mivel so­kan öntözésre, gépkocsimosás­ra és locsolásra használták fel az ivóvizet, így vízhiány lépett föl a megyeszékhelyen. Gondok vannak a Balatoit partján is! A Dunántúli Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat termelési fő­mérnöke, Topschál József el­mondta: a Balaton mentén la­kók, illetve nyaralók közül sokan ivóvízzel öntözik kert­jüket, locsolják járdájukat, gépkocsijukat. Így a vízfo­gyasztás jelentősen megnőtt. Tavaly augusztus másodikán fogyott a legtöbb ivóvíz — 105 000 köbméter —, most vasárnap 112 ezer köbméter vizet termeltek a kutak. De hétköznap is magasabb a fo­gyasztás, mint a tavalyi csúcs. A szakemberek számításai szerint a felhasznált ivóvíz 30—35 százaléka öntözésre megy el! A Balaton-parton egyelőre még biztosítható az ivóvízel­látás, de ha tovább tart a hő­ség, s nem lesz eső, akkor ott is korlátozásokat fognák be­vezetni. Kérik a Balaton part­ján élőkét: ne pocsékolják az ivóvizet, főleg csúcsidőben — délután négy és este kilenc között. gondja is mindinkább előtér­be kerül. — Tapasztalataink szerint nem növekszik az utasok szá­ma a helyközi járatokon. Érezzük viszont azt, hogy az utazási igények megváltoz­nak : kevesebben mennek rendszeresen abba az irányba, amerre korábban sok utas volt. Ez együtt jár azzal, hogy csökken a járatok kihasznált­sága. Ugyanakkor új igények is felmerülnek, amelyeket ki kell elégíteni. A régi buszjá­rat viszont — mert még van igény rá — megmarad. So­mogybán minden száz helyre 35 utas jut a helyközi járato­kon é’ ez alacsonyabb kihasz­náltságot jelent az országos átlagnál. A közlekedési vállalatnak nem jó ez az állapot, és eb­ből a feladat is következik: meg kell akadályozni a ki­használtság csökkenését. Mai számításaink szerint akkor még kifizetődik egy járat fenn- tartá-a, ha helyeinek 40 szá­zalékára váltanak jegyet. Ha ennél rosszabb az arány, már ráfizetéses a járat. Ebből kö­vetkezik, hogy nemcsak új járatok indításáról lehet szó a következő években, hanem a kihasználatlanok leállításáról is. A mostani menetrendvál­tozással egy időben országosan 700 járatpárt állítunk le azért, mert nincs kellően kihasznál­va. Somogyra ebből tizenegy jut. A másik lehetőségünk az, hogy a helyközi járatok fenn­tartásához fűződő extra igé­nyeket megfizettetjük. Ha egy üzem ragaszkodik például ahhoz, hogy négy dolgozóját a környező három faluból be­vigyük a harmadik műszakra, akkor fizesse meg a Volán költségeit. A kihasználás ja­vításának másik módja az, hogy fokozzuk a munkameg­osztást a tömegközlekedés más ágaival. Tervszerű együttműködéssel kívánjuk kiküszöbölni, hogy a vasút és a Volán ne indítson ugyan­azon az útvonalon ugyanab­ban az időben járatot. Ez költ­séges is, drága is — mondta befejezésül Vajda Miklós. Dr. K. t Növényvédelmi téjékoztatő Kötelező az amerikai szövőlepke elleni védekezés Az erősen felmelegedő idő­járás az amerikai fehér szö­vőlepke élettevékenységének kedvező feltételeket teremtett. A lepkék repülése és tojásra­kása intenzív, és a hét elején a Balaton-part körzetében már az első lárvák kelését is , megfigyeltük. A időjárás ked­0 Somogyi Néplap — Valamit akartál monda­ni? Igen. Valamit. Azt, hogy menj a jó... Vagy azt, hogy fulladj bele, dögölj meg. Szűnj meg. De ehelyett azt mondta: — Mennem kell lassan a masszí rozóba. — Én leszek ott hamarabb — csevegett tovább Schmütz —, nekem csak öt percem van, és szintén oda készülök. A Jenőkéhez jársz? Menjünk együtt Buzi lenne? — tűnődött Elek. Majd meglátjuk. Legföl­jebb megruházom. Aztán még arra gondolt: vajon fiú lehet vagy lány? Elképzelte az egé­szet, és hangosan felröhögött. Az egér szolgálatkészen cin- cogott mellette. Elek ránézett és még jobban röhögött Vé- gülis egészen jól érezte ma­2. rész. — Na, menjünk — adta ki a parancsot. Végigsétáltak a medencé­ben. Schmütz ért elsőnek a lépcsőhöz, fürgén lépdelt ki­felé. Vékony csontú kis szőrös ember volt, egész testét vör- henyes, göndör bolyhok lep­tek el, itt-ott tejfelszőikébe csapva. Lábszára vékony volt és görbe, lapockája kiállt, len­gőbordái szétfelé lejtettek, la­pos mellkasa diszkrét potroh- ba ment át A nagy testű Elek komótosan ment föl a lépcső­kön. Vastag, erős karjait meglengette, majd mellkosa­rát döngette velük. Tömzsi lábai a zuhanyozóba vitték, az üres fülkében elégedetten engedte magára a vízsugarat. Kopasz fejéről szétspriccelt a víz. Megszárították magúkat a lepedővel, mindketten akkurá­tusán összehajtogatták. Fel­húzták a fürdőnadrágot, a köntöst, papucsba bújtak — Schrnütznek mókás, kockás kis papucsa volt —, aztán elin­dultak a masszírozóba. A me­dencefürdő előterében, egy kis asztalról elvették a kezelési papírt, lebélyegezték, és ki­mentek a folyosóra. — Mi a baj? — kérdezte a folyosón Schmütz, és mind­járt hozzátette: — Nekem, azt hiszem, általános kopásom van. Még a hadifogság ... Hadifogság? Elek elismerő­en nézett a kis emberre. Az igen, azok kemény idők vol­tak. Majd kételkedni kezdett. Az isten tudja. Volna ez olyan öreg? Mikor születhetett? Hu­szonötben? Minimum, ha ha­difogoly volt. — Porckorong — mondta eltökélten, és bajusza, ha le­hetett, még jobban lekonyult. Eszébe jutott augusztus hú­szadika. Kis telkén a ház mel­letti lépcsőt csinálta. A föld­munkát már az előző napon elvégezte a Volvo bagger, a vállalattól kérte el, tisztes órabérért, neki már csak az apróbb igazítások maradtak, meg a cementlapok lerakása, a híg habarccsal való folya­tás, egyszóval a lépcsőt meg kellett csinálni. És délben, amikor lehajolt egyszer két lapátért, megemelte... — Hekszensusz? — bámult Schmütz. — Ahhoz mérten csodálatosan mozgol, öregem. Micsoda akaraterőd lehet! Elek bólintott. Akarat az van. — Ebben bízhatsz. Odaértek. MASSAGE. Elek mozdulattal befelé tessékelte a kinyitotta az ajtót, és széles kis embert. Elvégre, ha hadi­fogoly volt... Idősebb is, meg hát talán többet szenvedett. Egészen elérzékenyült. — Ugyan — hárította el Schmütz az udvarias mozdu­vező hatására a lepkék tojás­rakása folyamatos, és ha a to­vábbiakban sem változik szá­mottevően a levegő hőmér­séklete, az elmúlt éveknél ko­rában kell megkezdeni a kár­tevők elleni védekezést. A hernyófészkek tömeges megjelenésere junius 10-től kell számítani. Ha június idő­járása lehüléses, csapadékos lesz, föl kell készülni a her­nyók kelési időszakának el­húzódására, tehát június má­sodik felében is szükségessé válhat a védekezés megismét­lése. Vizsgálataink szerint erős hernyófertőzések, illetve kártételek kialakulása várha­tó a Balaton-parton, Kapos­vár, Marcali—Balatonszent- györgy, valamint Somogyvár —Lengyeltóti körzeteiben az útmenti fákon és a szórvány- házikertekben egyaránt. Ezúton is felhívjuk a ter­melők figyelmét, hogy a kár­tevő elleni védekezés kötele­ző, függetlenül a fertőzés erősségétől, a védekezés el­mulasztása szabálysértés. A fertőzés hatásos megszün­tetése érdekében rendkívül fontos a hernyófészkek meg­jelenésének folyamatos figye­lése gyümölcsfákon, útszéli fákon, egyéb fákon, cserjéken, bokrokon stb. A hernyófész­kek észlelése esetén a fertő­zést azonnal meg kell szüntet­ni. Vegyszeres védekezésre a 7 nap várakozási idejű Unifosz 50 EC, vagy a 10 nap várako­zási idejű Ditrifon 50 WP, Ditrifon 40 WSC, Unitron 40 EC, Fiiból E, Sevin 85 WP 0,2 százalékos, Safidon 40 WP 0,2 százalékos, Satox 20 WSC 0,5 százalékos rovarölő szer valamelyike használható. latot —ne haragudj, de nem tudok első lenini... Fóbiám van. Már régről. Szegény. Elek hát bement a nyitott ajtón, és hangosan köszönt. — Nagyon jó napot. Néhányan csöndben vára­koztak a pádon, nők, férfiak vegyesen. Közönyösen bámul­tak az újonnan érkezőkre. Az egyik fülkéből stentori ordí­tás volt a válasz. — Alászolgája, mérnök úr, tessék helyet foglalni nálunk, mérnök úr. ne vigye el az ál­munkat, mérnök úr. Erre már a pádon ülök is elmosolyodtak. — A maga álmát nem tud­nám elvinni — mondta Elek hangosan —, mert, ha nem mondaná, hogy ébren van, azt hinném, hogy alva masszíroz. A fülkére akasztott lepedő meglibbent Egy szemüveges fej bukkant ki, fojtottan csak ennyit válaszolt: — Máma a kedves beteg összekakálja magát a priccsen. Most már mindenki neve­tett. — Meglátjuk — Elek mély hangon válaszolt —, tegnap sem bírt a száz kilóimmal. (Folytatjuk.) ' Kampis Péter '•»'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom