Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-31 / 125. szám
Ki tervezte a kaposvári mozipalotát? Minikönyv súlyos hibával T A Somogy megyei Mozi üzemi Vállalat kiadóként vállalta a megyei mozitörténet kiadását. A második kötet nemrégiben jelent meg. Lapunkban részletesen foglalkoztunk a kiadvánnyal, mint egy olyan munkával, amelyik megérdemli, hogy fölhívjuk rá a figyelmet A minikönyv — és írásunk — olvasói méltán háborodtak föl azon, hogy helytelen adatokat közöl a szerző, a könyv e részletének írója, Mautner József. Minden kaposvári, aki régóta él a városban, tudja, Lamping József tervezte a mai Vörös Csillag filmszínházat, az 1927 nyarától épült mozipalotát. A szerző úgy fogalmazott, hogy Lamping neve is szerepel az épülettel kapcsolatosan, nyilván ezért kerülte el a figyelmemet a további részlet, amely szerint »az épület tervező mérnöke Huszár Held György volt«. Mivel Lamping József tervezőirodát tartott fenn, nem vontam kétségbe a szerző állítását — hihettem azért is, mert a régi Kaposvárt ilyen részletekbe menően nem ismerhetem. No és: a lektor Andrássy Antal is biztosíték volt számomra, hogy körültekintés nélkül átvegyem az adatokat. Ketten is tévedtek, Mautner a szerző és Andrássy, a lektor, akinek nyilván az a dolga, hogy hitelesítse a megállapításokat. Nagy az ő személyes felelősségük abban, hogy hibásan jelent meg a kaposvári mozipalotával kapcsolatos tájékoztatás. » Iskola áterásoknak Pribojszky Mátyás citcraműész. 1 Kitűnő mód- 1 szertani kiad- 1 vánnyal lepte 1 meg az érdeklődőket a megyei művelő- 1 dési központ. Az ország első citeramű- vészének, Pribojszky Mátyásnak a kez- 1 dők részére írott Citera- iskoláját adta ki. Mi indokolta e sorozatindítónak szánt kiadvány megjelentetését Somogybán? I A citera, a citerázás, ma igen népszerű, közkedvelt. Iskolai citeraze- nekarok, művelődési otthonok szakkörei, muzsikáló együttesek gyakran és szívesen választják ezt a könnyű, zenei anyanyelvűnkhöz hangzásban igen 'közel álló hangszert. A citerának a népéletben, a folklórban igen nagy hagyományai vannak, különösen az Alföld tanyavilágában és falvaiban terjedt el széles körben. A háborús és a háború utáni években visszaszorult a használata. így ír erről Pribojszky Mátyás: »Az 50-es években alig lehetett egy-két citerát találni, azok többnyije a padlásról kotorták elő öreg, félig-meddig tönkrement hangszereiket. 70—80 éves parasztemberek épp hogy meg tudták szólaltatni. De ennyi is elég volt ahhoz, hogy a népzenét frissen felfedező, lelkes fiatalok ráfigyeljenek.« A hangszer újrafelfedezése egybeesett a népművészet, a népzene új keletű fölfedezésével, reneszánszával. Ma az országban sok száz, 8—12 tagú citerazenekar működik. Szinte nincs olyan nagyobb község, ahol a pávakörök mellett vagy önállóan ne muzsikálna egy-egy ifjúsági vagy felnőtt együttes Somogybán is. A citera egyszersmind elismert pódiumhangszer. Mind több zeneművet írnak fiatal zeneszerzők — citerára — hivatásos előadóművészek számára. A művelődési központ kiadványa — fölmérve a cite- rázók népes táborának igényeit — segítséget kíván adni a muzsikálóknak a hangszertanuláshoz. Pribojszky rajzokkal, szakavatott magyaré- _ z a tokkal segít a helyes test-,' tartás és kézmozdulatok elsa-1 játításában. S a karcsú könyvecske végén elegendő gyakorlásra szánt kotta anyagot is talál az olvasó. Tanulni mindig öröm. Hangszeren tanulni egy kicsit több is ennél. Az ország első hangszeres művészétől tanulni a legszebb dolgok egyike. A művelődési központ más népi hangszerek tanulását is szeretné ösztönözni további módszertani iskolák, kiadványok megjelentetésével. Georgij Vlagyimov Három Még maradt is édesvizünk, s a Csif fürdést és nagymosást rendelt el. Mégiscsal: illik tisztán érkezni a bázisra, s mi mindenünket átizzadtuk, összekoszoltuk a hallal. Az alsóneműmet a mosakodással intéztem el, bár így kész kínlódás: akkora csak a fülke, hogy vigyázzban állva is alig fér el benne az ember. Közben ide-oda csúszkál a deszkán a lavórral együtt, s nem tudja, mihez kapjon először, nehogy meztelen testtel nekivágódjon a rozsdás válaszfalnak, s a lavór se boruljon föl a már kimosott cuccot együtt. Úgyhogy a többinek már neki se fogtam — a nadrágnak meg a pufajkának —, hanem elhatároztam, hogy régi tengerészszokás szerint spárgával összekötözöm, és bedobom a tengerbe. Ha elég gyorsan halad a teknő, szép tisztára mosódik az egész, reggelre nem marad benne egyetlen folt sem. Mi pedig teljes sebességgel haladtunk, legalább tizenkét csomóval; a bázishoz majdnem úgy szoktunk sietni, mint haza, a kikötőbe. Eközben sündörögtek oda hozzánk ők ketten. Belekapaszkodtak a kötélkorlátba, s nézték, ahogy a cuccomat a hullámokba hajítom. — Fantasztikus — mondta Alik. — És tiszta lesz tőle? — Majd holnap meglátod. — Nem volna jobb a tatról bedobni? — De. Csakhogy ott ráte- ke'-edhet a csavarra. Éreztem, hogy valami másról akarnak kérdezősködni. Alik ott állt egy darabig, azA Lamping család jogosan vette zokon, hogy figyelmetlenül foglalkoztak Lamping J ózsef tervezői munkásságával. Bizonyságul megsárgult fényképeket mutattak, íme: a kaposvári mozipalota terve 1926-ban már kész volt. Huszár (Held) egy évvel később kapcsolódott be az iroda munkájába, tehát csak a kiviteli terveken dolgozhatott. Egyébként — akárcsak ma — team munka ez is, de a tervezői elképzelést senki sem sajátíthatja ki, csak az, aki azt végezte. Lamping József sajátos stílusú épületekkel gazdagította a várost, ráismerni minden épületére. A késő eklektika körébe tartoznak épülettervei. Az egyiptomi elemek megtalálhatók már az 1908-ban. Csécsy Antallal közösen tervezett színházépület rajzán is. meiy- lyél első díjat nyertek, de nem ezt építtette meg a város. A somogytúri Kúnffy Adolf családi mauzóleumot terveztetett Lampinggal 1920-ban. Vagy említhetnénk az e stílusban tervezett munkái közül még az uzsoki hősi emlékművet. melyhez Kisfaludy Strobl Zsigmond _ készített volna figurális kompozíciókat. A kaposvári Gazdasági és Ipari Takarékpénztár épületét is Lamping József tervezte, s nem ahogy a somogyi mozitörténet szerzője írja — Huszár (Held) György. Sorolhatjuk tovább: a megyei kórház belgyógyászati épületét, a villanytelep transzformátorát... A súlyos tévedések sértik Lamping József építészeti tevékenységének az emlékét, elismerését; sértik a szerzői pontosság követelményét, tehát arra figyelmeztetnek, hogy körültekintő figyelem és a munka iránti . alázat néjkül nem szabad effélére vállalkozni. Ezek után már kétkedve olvasom a szerző minden sorát... A szovjet iskolákban harmadik éve dolgoznak iskolaotthonos oktatási formában az első osztályok. Az iskolaotthonos oktatás... Néhány évvel ezelőtt még kevesen ismerték e kifejezést. Ma sok szovjet pedagógus és tudós mege^vezik abban, hogy ilyen lesz a jövő iskolája. A következtetés levonására maga az élet késztet. A tudományos-műszaki forradalom korszakának információözönét egyre nehezebb beleszorítani az iskolai programokba. Ebből következik, hogy a tanulókat túlterhelik házifeladatokkal, szellemi fejlődésük érdekében hátrányba került fizikai, esztétikai fejlődésük, szabad idejüket nem ésszerűen használják fel. A moszkvai 710. számú iskolában a Szovjetunió Pedagógiai Tudományok Akadémiája folytatja a kísérletet, pontosabban ennek gyermek- és serdülőkori fiziológiai tudományos kutató intézete. — Igyekszünk tudományos alapon meghatározni a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének feladatait — mondja Galina Mánké, az intézet laboratóriumának vezetője. — A nap első felében tartjuk a »komoly« foglalkozásokat: matematikát, nyelvoktatást (nálunk első osztálytól kezdve idegen nyelvet tanulnak a gyerekek), olvasást, természetrajzot __ A nap m ásik felét az esztétikának és a sportnak szenteljük. Közben naponta 11—12-ig kötelező a levegőn tartózkodás. Ezt A nap első fele a »komoly» foglalkozásokkal telik. Az órán. Horányi Barna Foglalkoztatják a gyermekek képzeletét. perc hallgatás (Regényrészlet) tán elslattyogott, Gyimka ellenben kitartóan figyelte, hogyan pörög a cuccom a sodrásban, s csapkodja a kötél a hajó falát. — Régóta ismered, főnök? — Kit? — Ugyan főnök, mit játszod meg magad? — Jó, nem játszom meg magam. Minek akarod tudni? — Hallgass ide. — Megfogta a könyököm, de én odébb húzódtam. — Légy szíves, ne gurulj be mindjárt. A helyzet az, hogy én úgyszólván gyerekkora óta ismerem. Együtt jártunk suliba. Szóval nagyjából jól gondoltam. Most már csak azt kellene megtudni, hogy melyikük miatt nem jött el akkor este. Alik vagy Gyimka miatt? — Volt valami közietek? — kérdezte Gyimka. — Csak egyszerűen tudni szeretném, mennyire jutottatok. Vállat vontam. Éppen erről nem szerettem volna beszélni. — Szóval nem volt — mondta Gyimka. — Adj hálát érte. Nem is lesz. Nem szóltam semmit, csak elfordultam. Gyimka sóhajtott. — Nem arról van szó, főnök, hogy lefeküdt-e veled, vagy sem. Egy ilyen sráccal, mint te, még szívesen le is feküdne. Ne gondold, hogy ezt a férfiszolidaritás mondatja velem: ugyanúgy érzek iránta, mint irántad. •— Melyiktekkel jár? Veled vagy ővele? — Egyikünkkel se, főnök. Tisztára baráti kapcsolat. És már olyan régi, hogy más nem is lehet belőle. Főnök ... ne haragudj, hogy igy hívlak, rájár a szánt, nahát. — Ha neked jó... — Szóval sajnálom, hogy el kell keserítselek. Irtó rendes srác vagy. Nem szeretném, ha csalódás érne. — Azt akarod mondani, hogy egy kurva? — Dehogy! — nevetett. — Bár az lenne! — Vagy talán ... valami... — Semmilyen, főnök! Nevetnem kellett. — No, ezt már nem hiszem el. Valamilyennek csak kell lennie. Csak te nem ismered. — De bizony ismerem, főnök. Mert én is olyan vagyok. Én is, meg Alik is, meg a többiek is, akik Pityerben maradtak. Az egész galeri. Csupa kedves, tisztességes srác. Nem piszkitanak a maguk fészkébe. Nem tapossák agyon a másikat a maguk karrierje érdekében. Az pedig nagy szó, főnök. — Maradjunk csak Híjánál. — Látod, ezért tisztellek téged, főnök. Amiért ilyen következetes vagy. A természet egyszerű gyermeke. Mégiscsak tudni akarod, hogy jó-e vagy rossz. Tudod, az orosz nyelvben van egy olyan szó, hogy igen. s van egy olyan, hogy nem.. Sajna, a »denem- hiányzik. Van egy barátom. Vágyik Szosznyic- kijnak hírják, szerinte muszáj lesz bevezetni, mert az emberiség egyre jobban szükségét fogja érezni. Volt egy ilyen játékunk: Vágyik, szereted az Alkát? Denem. Azt akarod, hogy menjen el, és többé ne is lásd? Denem. Egyszer; csak úgy a vicc kedvéért, megkérdeztem: Nem akarsz kettyinteni velem egyet? Mit gondolsz, mit felelt? Denem. — Nem volt jobb dolgotok? — Most pedig térjünk visz- sza Liljához, főnök. Ha jól értem, te hívtad meg az Ark- tikába. Nahát, egész este erről beszélt. Hogy neki muszáj oda elmenni. És, hogy mennyire furdalja a lelkiismeret. Már annyira untuk, hogy kis híján otthagytuk. De ő csak tovább nyaraly- gott és dumált ott nekünk. Nem tudom, .te hogy vagy vele, de én jobban szeretem, ha mindjárt elküldenek a jófenébe, mint ezt a gennyes nyavalygást. Tetszel neki? Denem. Pont olyan volt. mint ez a »denem is la«. Hát ez van. főnök. Ha megértettél belőle valamit, örülök neki. Nagyon elkeserítettelek? — Túl fogom élni. — Akkor nyugodtan álhatóm az igazak álmát. Agyő! Elment. Én meg kimásztam a hajó orrába, és ledobtam magam az egyik csónak alá. Fújt a szél, közvetlenül a fülem mellett bömbölt a dzsessz, a kéményből hullt rám a korom, de legalább egyedül lehettem, s elgondolkozhattam erröl-arról. Azt megértettem, hogy semmi értelme még egyszer elolvasnom a levelét: nem fogok találni semmit a sorok között. Ellenben találkoznom kell vele, és belenéznem hosszan a szemébe, ahogy még sohasem néztem bele. A szél a tat felé űzte a fekete felhőket. Elúsztak mellettünk egy hajó fényei: az árboc-, a bal és jobb oldali. s a tatvilágitás meg az árbocok kötélzetén függő lámpák. Valami ünnepük lehetett az angoloknak, mert az összes árbocot fényfűzé- rek kötötték össze. (Szabó Mária fordítása) dinamikus szünetnek nevezzük. Programját íiziológusok dolgozták ki, akik különben azt állítják, hogy a nap háromnegyed részét a gyermeknek mozgással kell töltenie. Nálunk az órák a szokásos 45 perc helyett 35 percig tartanak. A tudósok úgy vélik, hogy a fiatal korosztályok figyelme 15—20 percig koncentrálható. A 710. számú iskola gyakorlata igazolta ezt a megállapítást. A »rövidített« órák nemcsak hatékonyabbakká váltak, hanem lehetővé tették az egyéni foglalkozásokra fordított idő növelését is. A napirend megváltoztatása megvalósította az iskolások sok nemzedékének dédelgetett álmát: nem kell házi feladatot írniuk. Az iskolában töltött többletidő alatt a tanulók elvégzik, amit ezelőtt házi feladatként adtunk nekik. Kísérleti iskolánk legérdekesebb új kezdeményezése az, alkotó fantázia fejlesztésére szánt órák bevezetése. Ezeket Tatjána Penja, az intézet tudományos munkatársa vezeti. — Mi az esztétikai nevelés? — mondja. — Mindenekelőtt az alkotóképesség és -készség fejlesztése; nevelés a szépség befogadására. Ebben a művészet játssza a főszerepet. Az órákoá kívül minden csütörtökön tárlatlátogatást szerveznek a Tretyakov-galé- riába és a főváros más képzőművészeti kiállításaira. Évente háromszor ankétet tartanak a gyermekek esztétikai fejlődéséről. Véleményem szerint azonban a 710. számú iskola kísérletének legfontosabb része a tanulók és tanáraik között kialakuló lelki kapcsolat, amelyet nem lehet semmilyen színes televízióval, magnetofonnal vagy számológéppel helyettesíteni. Nem lehet nélkülözni a gyermeki benyomó sokra fogékony, a gyermekok felé nyitott szívvel ford-fló nevelőt. Mihail Szi.dur Kísérleti oktatás — esztétikai nevelés
