Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
Az űrkutatás célja: a Föld Hova utazunk? Az emberiség a növekvő szükségleteit csak környezetének egyre fokozottabb kihasználásával tudja kielégíteni. Újabb területeken kezd mezőgazdasági tevékenységet folytatni — erdőt irt, mocsarat csapol stb. —, vagy a régieken nagyobb terméseredmények elérésére törekszik — műtrágyát használ, növényt nemesít, gépesít stb. Újabb bányákat nyit, vagy a meglevők nehezebben hozzáférhető készleteit is kitermeli. A környezet kihasználásának növelése kétféleképpen történhet. Vagy úgy, hogy az ember újabb területeket kezd hasznosítani, vagy úgy. hogy a már uralma alatt levő területek kevésbé értékes, esetleg nehezebben hozzáférhető erőforrásait is kiaknázza. Erőforráson itt és a továbbiakban minden olyan természeti tárgyat, folyamatot, jelenséget értünk, amely megfelelő átalakítással emberi felhasználásra alkalmassá tehető. Mindkettőhöz azonban új ismeretek megszerzésére van szükség. Például mielőtt egy újabb területet akarnak bevetni, meg kell tudni, nem veszélyezteti-e például árvíz, de azt is, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű napfény, víz stb. Vagy ami a bányászatot illeti, nyilvánvaló meg kell tudni, hogy van-e az adott területen kitermelésre érdemes mennyiségű és minőségű ásványkincs. 'Elmondhatjuk tehát: a környezet birtokbavételének, kihasználásának előfeltétele a közelebbi, távolabbi környezet megismerése. Miért volt szükséges a cikk elején elhangzottakat egy kissé részletesebben taglalnunk? Gondoljunk csak a következőkre: az ember a földön a világegyetemnek egy véges részén él. Az itt te * Iható és felhasználható erőforrások is végesek. Sőt ezeknek jó része az úgynevezett meg nem újuló erőforrások közé tartozik, például a szén, az olaj, az ércek stb., amelyek csak egyszer használhatók fel. Ide sorolható a talaj termelőképessége is, mivel a mezőgazdaságban ezt az erőforrást az ember újítja meg (trágyázás). Az ember tehát a földön egyre kevesebb kihasználható erőforrást talál, ezért szükségszerűen elkezdett tájékozódni »szülőföldje« határain túl. A METRÓSAT műhold felvétele a földről. Az ilyen felvételek lehetővé teszik a föld meteorológiai jelenségei összefüggéseinek tanulmányozását. Elküldte első felderítőit az első mesterséges holdak képében a földet körülvevő űrbe, és elkezdte a világegyetem e részének megismerését. Tekintettel arra, hogy a Sputnyik—1 fellövéséig . csak feltételezések voltak arról, hogy mi lehet a föld felszíne felett néhány száz kilométer magasságban, először is azt vizsgálták: tényleg üres-e a világűr. A továbbiakban már messzebb repültek a mesterséges égitestek, először a legközelebbi égitestet, a holdat, majd a Vénus és a Mars bolygókat vizsgálták. E sorok írásával csaknem egyidóben pedig mér egyedülálló adatokat sikerült szerezni a Jupiter bolygóról. Uugyamákkor e műholdak segítségével nemcsak a világegyetemet, hanem a földet is elkezdték vizsgálni Igen lényeges új adatokat szolgáltatnak ezek a vizsgálatok, többek között olyanokat is! melyek a népgazdaság számára közvetlenül félhasználhatók. A mesterséges égitestek közben egyre bonyolultabbá váltak, egyre többféle vizsgálatot, megfigyelést tudnak elvégezni. Egyes esetekben már annyira sokrétűek és bonyolultak a feladatok, hogy ezeket prog ramozott automaták vágj földről irányított eszközök segítségével már nem lehet maradéktalanul végrehajtani. Tízért az -ilyen feladatok meg oldása már nem nélkülöző, a »legtökéleltseob automata<- az ember jelenlétét a . kísér leteknél, megfigyeléseknél Tehát az űrrepülés, az embes megjelenése a földön kívüli térségekben szükségszerű, ét nem öncélú volt. A műholdak, űrhajók jóvoltából hatalmas ismeretanyag halmozódott fel. Ezt az ismeretanyagot azután szinte megszerzése óta folyamatosan használja az ember az élei legkülönbözőbb területein. A sok közül csupán néhánya! lássunk most. Ezeket tekinthetjük ugyanis végső soron az űrkutatás eredményeinek, vagy rövidebben ez az űrkutatás haszna. Már . az űreszközök és az azokat célba juttató rakéták megalkotásánál sok olyan tervezési módszer, szerkezeti anyag, konstrukciós megoldás stb. születik, me/; a népgazdaság más területein is kiválóan felhasználható. Ezek közül kiemelhető a teflon széles I körű elterjedésének lehetővé I tétele. A rakéta- és műholdtechnika igen aok teflont Igényel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyártási eljárásra, hogy kielégítsék az igényeket. A gyártási eljárás megszületett, és olyan jól sikerült, hagy érdemes volt nagy tömegben előállítani ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező anyagot, és más területeken is alkalmazni. Napjainkban az állandóan növekvő termeléssel együtt növekszik az áruk cseréje, a kereskedelemben is. Évente a különböző nyersanyagok, félkész és késztermékek tonnáinak milliárdjai vándorolnak a föld különböző pontjai közölt. Vándorr.’>ak ezenkívül az emberek is — gondolunk itt a turizmus robbanászerű növekedésére. E vándorlások, szállítások nagy részét földrészek között bonyolítják le. Azért, hogy a kitermeléstől az értékesítésig minden a lehető legnagyobb szervezettséggel, a lehető legkisebb veszteséggel járjon, igen-igen sok ' információt kell esetenként igen nagy távolságokra továbbítani. 1 Nem jelent ugyan létfontosságú intformáciőtovábbítást — ámbár igen nagy tömegeket érint — a különböző nagy sportesemények kontinensek közötti közvetítése űrtávközlési műholdakkal, mint például legutóbb az argentínai labdarúgó VB-n. Ma már az ilyen információtovábbítás is elképzelhetetlen űrtávközlési műholdak nélkül. Az időjárás pontos. megbízható előrejelzése a népgazdaság egyre több területén válik létszükségletté. Gondolunk itt elsősorban a vízgazdálkodásira. mezőgazdaságra, szállításra stb. A felsorolt néhány példából is látható, hogy az űrkutatásból származó ismereteket sokfelé használja az ember, de addig még nem jutott, hogy a világegyetem erőforrásait közvetlenül Is birtokába vegye. Ez a lépés a következő évtizedben várható, amikor az ember olyan berendezést telepít a világűrbe, mely a Nap energiáját átalakítja elektromos energiává, és a földre továbbítja. Baj AttHa a Magyar Tudományos Akadémia 1 Interkozmosz Tanácsának titkára CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel A hatvanas évék közepén a legtöbb nyugat- és közép-európai országban kétszer any- nyi tej terméket ettek lakosonként, mint nálunk. Az NDK és a csehszlovák lakosok 3—i kilogramm saj tot is bekebeleztek, míg a magyarok csak 80—90 dekát. S közben közgazdászaink -eladatlan készletekről panaszkodtak. Mi volt ennek az oka? Egy sor kervezőtlen változás az ötvenes évek elején. Ebben az időszakban visszafejlődött a tömeges tejkereskedelem hálózata. A felszabadulás előtt Budapesten 305 lakosra jutott egy tejbolt. 1957-ben 850-re. S ezek az üzletek állandóan zsúfoltak voltak. Szállítási hibák miatt gyakran késett' a tej. Ha időben befutott a' szállítmány, tömegje- lenetek adódtak, vagy jobb esetben hosszú sorbaállás következett. A háztartásokban, üzemi étkezdékben megfelelő hűtőalkalmatosságok híján tárolni sem lehetett nagyobb mennyiséget. Hamar összement, élvezhetetlenné vált. Baj volt a frissességgel is. Már a húszas évektől karbonáttal késleltették — hűtés helyett — a tej savanyodását A vegyszer gátolta a tejsav- képző baktériumok szaporodását, de az egyéb, már fertőző kórokozókét nem. Egy kis hanyagság, és fertőző folyadékká válhatott az egészség itala. Később formalinoldattalf!) is kísérleteztek, de ezt hamar abba kellett hagyni. A boltok aesn árusítottak könnyen hozzáférhető és tárolható kom- zervtejet és tejport sem: ilyeneket megfelelő minőségben csak mostanában kezdenek gyártani Magyarországon. Sokan — érthetően — leszoktak a reggeli tejről. Helyette munkába indulás előtt a gyorsan, könnyen elkészíthető, erősen cukrozott teát itták. További családokban szoktak le az élettanilag hangsúlyozottan fontos reggelizés- ről. Ma különösen a korán kelő munkáscsaládoknál szokásos üres gyomorral kezdeni a műszakot. Ekkor merevedett meg • sertészsír használatának amúgy is túlzottan elterjedt szokása. Az ötvenes évek első felében a gyakori hiány miatt felszökött a zsír értéke az emberek szemében. így beszélt erről Moldova Györgynek egy idős őrségi parasztepnb®r: »Zsírt volt a legnehezebb szerezni, pedig messze eljártam érte. Bemegyek a szentgotthárdi boltba, megállók hátul, megvárom, amíg a segéd megszólít: — Mi kellene? — Zsír. — Várjon, gondolkodom. Hogy segítsek gondolkodni, fizettem neki két üveg bort. — Mennyi zsír kell? — Tíz liter. . — Én adok, de hogy viszi haza? Ha megtalálják magánál, börtönbe kerül. Eldugtam a kocsin, szerencsére nem kutatták át«. Amelyik ételt ilyen kerülőÚton lehet megszerezni, nagyon becses lesz az. Ezért nem népszerű az étolaj. Az 50-es években kizárólag a hiányzó sertészsír pótanyagát látták benne, és semmire se tartották. S amikor yolt már elegendő zsír, azonnal visszaesett az olaj fogyasztás. 1956 után egyenletesen emelkedett az élelmiszerek termelése, és a kívánt mértékben változtak az arányok is. 1960 és 64 között azonban átmeneti megtorpanás tapasztalható. Ez szorosan összefügg a falu történelmi átszervezésével; ekkor alakultak meg a termelőszövetkezetek. A bizonytalanság, az évszázados reflex, félelmek tehát jószerével még másfél évtizede is újabb megerősítést kaptak. A századforduló holnapot rettegő nincstelenjeinek félelme, a szükség élményének hatása — ha csökkenő erősséggel is — a hetedik évtized közepéig tartott. Azóta eltelt fél emberöltő- nyi idő. Természetes, hogy ez a gondolkodásmód, az értékek, eszmények hatása a mába nyúlik. Ki nem ismeri a nagyon is napi, kényszerű görcsöt, mely a pukkadásig jóllakott embert a tányérban maradt étel elfogyasztására ösztönzi? Ezért őriz a köztudat számos, szívós-makacs, kiirtható tlan közhely bölcsességet; »Csak az az enyém, amit megessek !«/" »Szegények vagyunk, de jól élünk«, »Amit megettem, abból baj nem lehet«, a büszke konzervativizmus pöf- feszkedéseit Magyarország felnőtt nemzedékeinek ízlését jobbára még a gyermekkorban, a családi környezetben' kialakult értékek, szokások határozzák meg. E szokásokat alakulásuk, formálódásuk idején a »Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok« görcse jellemezte. Gazdasági fejlődésünk sajátos közép-kelet-európai útja késleltette » valóban egészséges táplálkozási szerkezet és saokásrendszer kialakulását. Az utóbbi két évtized magyar társadalmának hatalmas átrétegződése sem jelenthetett gyors fordulatot Nagy tömegek lettek szinte egyik napról a másikra parasztból munkássá és kisebb részben értelmiségivé. A jelenlegi-» szellemi foglalkozásúak közül minden negyediknek, a munkások közül minden másodiknak az apja még falun élt, mezőgazdasági munkával kereste kenyerét A szakmunkások ötödé, a betanított munkásoknak csaknem a fele és a segédmunkásoknak kicsi híján kétharmada falusi földművesként kezdett dolgozni. A falusi emberből lett gyári dolgozó életkörülményei nem módosultak döntően. Ma a magyar munkások 40 százaléka falun lakik, és a városiak nagy hányada is falusias, földszintes negyedekben, a peremkerü letekben él. Nem elhamarkodott azt mondani, hogy az új munkás- és értelmiségi rétegek kész szokásai, megállapodott ízlésvilága jórészt őrzi még a paraszti táplálkozás tradícióit »Végül is mitől függ a kimozdulás?« — kérdezi Loson- czi Ágnes. Úgy véli, hogv a termelési és árukapcsolatok fejlettsége teremti meg a változás föltételeit S akkor az »egyenletes közellátás elfeledteti és megszünteti az éhségtől való félelmet szükségtelenné teszi a mohóságot s legalább egy generáció életében megteremti a valóban színvonalas táplálkozást Ez az alapja, hogy új igény, íz szakértő módon épülhessen be a család táplálkozási igénytárába, és erre gyerekeiket is megtanítsák az összes tanításra képes és alkalmas társadalmi intézmény útján.« (VÉGE) Megkezdődött a szezon, és utazási lázban égünk. Azt, hogy az idén hol ijy áraljunk, a magyar tenger meHslt, valahol a Bükkben, avagy külföldön, még a télen eldöntöttük, és most beutalóért, IBUSZ-szobáért, útlevélért szaladgálunk, aztán nekivágunk az országnak vagy a nagyvilágiak. Kinek-kinek ahogy a kedve 'tartja, vagy a pénztárcája engedi. — Nálunk a szezon már márciusban megkezdődött — mondja Oláh Imre őrnagy,, a Kaposvári Járási-Városi Rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályvezetője. A legnagyobb forgalom eddig márciusban volt, mivel nőnapkor sokan utaztak Jugoszláviába, a Szovjetunióba és Lipcsébe. Egyébként havonta átlagosan 8—900 útlevélkérelem érkezik hozzánk. A forgalomnövekedés egyik oka, hogy a Szovjetunióba utazók számára megszűnt a csoportos útlevél, ide is egyénit kell kérni. Az utazási irodák több embert visznek külföldre, mint tavaly, tehát több útlevélre van szükség. A járási-városi kapitányságon a szocialista országokba utazók útlevélügyeit intézik. Hová akarnak utazni a legtöbben? — Az összes kérelemnek a fele Jugoszláviába szól. Az emberek többsége általában a határközeibe utazik, rokonokhoz, barátokhoz. — Mennyi ideig kell várakozniuk a kérelmezőknek az útlevélre? — A várakozási Idő hivatalosan 14 nap, áronban 8—10 nap alatt elkészülnek az útlevelek, s ezeket minden esetben postán küldjük el a tulajdonosnak. Ennek az az előnye, hogy így nálunk kisebb lesz az ügyfélforgalom, és a vidékieknek sem kell kétszer beutazniuk a megyeszékhelyre útlevélügyben. Sajnos, az idén két esetben előfordult, hogy a kézbesítés során «elkallódott« az útlevél. Szerencsére az ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. A vidékiek viszont gyakran levélben küldik el az útlevélkérelmüket a személyi igazolványukkal együtt. Ez nagyon ■ helytelen gyakorlat, hiszen mi a személyi igazolványt postán nem küldünk vissza, hanem eljuttatjuk a legközelebbi rendőr- kapitányságra, és ott veheti át a tulajdonos. Jobb lenne, ha az útlevelet kérő a kitöltött nyomtatvánnyal együtt bemenne a legközelebbi rendőrkapitányságra, ahol ellenőriznék, hogy az adatok egyeznek-e a személyi igazolvány adataival. Aláírják a lapot, és akkor már nekünk el sem kell küldeni az igazolványt, csak a kérelmet ‘ — Milyen esetben nem adnak a szocialista országokba útlevelet? — A büntetett előélet kizáró ok. Általában ilyen emberek nem is jönnek hozzánk kérelemmel. A közlekedési bűncselekményért elítéltek azonban — mivel a büntetés letöltése után mentesülnek mindenfajta hátránytól — kérhetnék szocialista országba szóló útlevelet — Általában kik utaznak a legtöbbet? — A fiatalok, de nagyon sokan családostul kelnek útra A 14 éven aluli gyermekeknek nem kell útlevél, az 5 fényképük az adatokkal együtt valamelyik szülő útlevelébe kerül, s már mehetnek. Vannak azonban olyan gyerekek, sőt csecsemők is, akiknek saját útlevelük van. Ha ugyanis a nagymama viszi őket külföldre, akkor már külön útlevél kell. A legtöbb ilyen apróság az NDK-ba, illetve Csehszlovákiába utazik, rokonokhoz. Az útlevelek öt évig .érvényesek, és egyszer lbhet kérni a hosszabbítást, újabb öt évre. A járási kapitányságról a megyeire mentünk ahol a kék — azaz a nyugati országokba szóló — útleveleket állítják ki. Kocsis József őrnagytól, igazgatásrendészeti, osztályvezetőtől az iránt ér« deklődtünk, vajon az osztrák —magyar megállapodás — az, hogy a két ország körött megszűnt a vízumkényszer — milyen változást hozott — Ez és még néhány kedvezmény azt eredményezte, hogy az idén májusig elértük a tavalyi forgalmunk 75 százalékát. Természetesen aki most kapott úti*velet, nem bizonyos, hogy rögtön utazik is, lehet, hogy majd csak az ősszel. Az Ausztriából hozzánk érkezők száma azonban óriási mértékben megnőtt. A megyében az első négy hónapban 48,1 százalékos volt a növekedés, az egész országban ennél jóval nagyobb. Tavaly az első negyedévben 81 ezer 321 turista érkezett Ausztriából, az idén 140 ezer 74L — Milyen kedvezményeket kapnak a nyugati országokba készülők? ' — Lehetővé tesszük, hogy azokra a sportrendezvényekre, melyeknek magyar résztvevője is van, minél többen juthassanak ki. Ezek 1—2 napos utak. Ilyen esetekben nem érvényes, hogy az illető utána három 'évig nem utazhat Ha például a kérelmező vegyes társasutazáson vesz részt, azaz olyan szervezett úton, ahol szocialista és tőkés országokba is eljut, és három napnál tovább nem tartózkodik a kapitalista országban akkor nem kell utána három évet várnia, hanem egy év múlva újra mehet Ez az eset áll fenn akkor is, ha a kérelmező nem szocialista országba utazik, szervezett társasúton, és öt napnál ró-, videbb ideig tartózkodik ott Ezek a rendelkezések a turizmust segítik: ha valaki valóban világot szerene látni, akkor megtehesse. Egyébként bizonyos valutagazdálkodási okok miatt szabályozták a jugoszláviai utazásokat Ezek szerint látogatói útlevélkilépőt évente egy alkalommal kiadnak, aztán, ha az illető abban az évben újra ilyet kér, már hoznia kell a hivatalosan lefordított; hitelesített meghívólevelet is. Tehát a nagy nyári nép- vándorlás megkezdődött. Hogy hányán utaznak majd? Ki tudja. Csupán egy adat. Kaposváron csaknem 30 ezer embernek van szocialista országba érvényes útlevele. Ha ehhez hozzáadjuk a kisgyermekek számát, akkor azt mondhatjuk, majdnem az egész város útra kelhet Dán Tibor I asztalos szakmunkást, I építőipari könnyíígépkezelőt, és legalább mérlegképes vizsgával rendelkező I belső ellenőrt fölvesz , a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet (41652) Az ügyintézés tíz napig tart
