Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
A somogyi építőipar jelene, jövője A gazdálkodás minősége Az építő- és építőanyag- ipar gazdálkodását elemezve a megyei pártbizottság azt állapította 'meg, hogy ennek az ágazatnak a termelése 1970 óta — háromszázalékos létszámnövelés mellett^ — két és félszeresére emelkedett. A termelésnövekedés döntően a termelékenység emeléséből adódik. A magas- és mélyépítő ipar együttesen 146 százalékkal emelte nyolc év alatt termelését, és tavaly elérte a 2.5 milliárd forintot. Az ágazaton belül a mélyépítés teljesítményének emelkedése volt a dinamikusabb, és részaránya az 1970. évi 22 százalékról 41 százalékra nőtt. A termelés és az árbevétel ütemessége — főleg a magasépítő szervezeteknél — nem javult kielégítő mértékben. Ez pénzügyi nehézségekkel jár, és akadálvozza a szűkös erőforrások hatékonyabb fel- használását. Több a befejezetlen beruházás Nincs javulás a koncentrációban. Hátráltatják az előrelépést az előkészítés hiányosságai is. Túl sok még a munkahelyek száma és kevés az egy munkahelyen dolgozó építő. Egyre több a megkezdett építmény, és emelkedett a befejezetlen beruházások száma. Főként a magasépítésre’ áll, hogy egyes szervezetek — ^nuíit például a SÁÉV — nem teljesítik határidőre es megfelelő minőségben azt. amit a szerződésben vállaltak. Túl sokáig tart egy létesítmény megvalósulása: kivételt ez alól csak a panelből készült lakások jelentenek. Sok ellentmondást takar az a megállapítás, amely szerint az építő- és építőapyag-ipar- ban ,3 százalékkal emelkedett a dolgozók száma. Az építőanyag-iparban és a magas- építési tevékenység területén foglalkoztatottak száma ugyanis 9—12 százalékkal csökkent. A mélyépítők száma viszont csaknem a kétszeresére emelkedett. A testület azt is megállapította, hogy a magasépítésben dolgozók számának csökkenése az utóbbi három évben mérséklődött, sőt az állami vállalatoknál sikerült megállítani a létszám fogyását. Az építési ágazathoz nem tartozó házilagos szervezetekben viszont erőteljesen nőtt a. dolgozók száma. Lasúbb ütemben ugyan, de ma is tart ez a folyamat. Az építőiparban ma több szakember dolgozik, mint a korábbi évékben: a szakmunkások aránya az 1970. évi 46 százalékról 55 százalékra emelkedett. A magasépítő szervezeteknél még kedvezőbb ez az arány: ott minden száz munkás közül 63- nak van szakmai végzettsége. | Ezer építőipari munkásra je- j lenleg 27 egyetemet, főiskolát végzett jut. Számuk és arányuk azonban elmarad a növekvő követelményektől. A megyei pártbizottság az építő- ,és építöanvag-ipar jövedelmezőségét vizsgálva azt állapította meg, hogy 1970 óta a tendencia ■ javuló. A nyereség nagyságát tekintve azonban rindkívül változatos a kép: a mélyépítés nyeresége emelkedett a legjobban, és tavaly elérte az árbevétel 11—12 százalékát. A magasépítők között az állami és a tanácsi építőipar jövedelmezősége alig változott: árbevétel-arányos nyereségük 5—7 százalék között mozog. Ez alig több mint a fele az országos átlagnak. A szövetkezeti szektorban kedvezőbb a helyzet: ott 11—12 százalék körül van az árbevétel-arányos nyereség. A hatékonyság A jövedelmezőség a munkaerő és az eszközök kihasz- i nálásától, a munkaidővel és az anyaggal való gazdálkodástól, valamint az üzem- és munkaszervezés színvonalától függ. Az élőmunka' termelékenysége 1970 pta a magasépítésben csaknem meg-1 icetszerezoaott, a méiyépUes- oeli pedig töob mint kaisze-' resefe emelkedett. A tanácsi szektoriján az átlagosnál gyorsabb, a szövetkezetiDen jjeuig lassúbb volt a nbveke- uös. Nagyok az eltérések ' az eszközök kihasznaiasauan is. A magasépítő szervezetek nyolc ev alatt megháromszorozták eszKözahomanyuKat, teljesítményük azonban meg a kétszeresére sem emelkedett. A fontos építőipari gépek kihasználása csak mérsékelten, 5—19 százalékkal javult. Nújtott és több műszakos üzemet is csak az elmúlt években vezettek > be néhány helyen. A mélyépítésben ugyanakkor az eszközhatékonyság erőteljes javulása tapasztalható. A megyei pártbizottság véleménye szerint a munkaidő kihasználása mérsékelten javult, es az indokoltnál lassúbb az előrehaladás az anyagtakarékosságban. Az tizem- és munkaszervezés színvonalának emelésére kényszerítőén hatott az iparosított építési módszerek bevezetése: a szervezettség ennek ellenére alacsony. Okát abban jelölték meg, hogy még a nagyobb építőipari szervezetek sem készítenek részletes technológiát és termelés- szervezési programot, kevés helyen alkalrhazzák a korszerű szervezési módszereket. A testület értékelte az építőipari dolgozók keresetének, munkakörülményeinek és szociális ellátásának alakulását, és megállapította, hogy az átlagbérek nyolc év alatt 60 százalékkal emelkédtek. A fizikai dolgozók bére az átlagot meghaladó mértékben nőtt. A legdinamikusabb a magasépítésben — ezen belül is a szövetkezeti szektorban — a bérnövekedés. A munkásokat a legtöbb építő szervezet már autóbusszal szállícia a munkahelyre. Nőtt az üzemi étkeztetésben részt vevők száma, és lényegesen magasabb a munkásszállások színvonala. több ember számára van bennük hely. A megyei pártbizottság értékelte beruházási folyamatban részt vevők együttműködését, és arra a megállapításra jutott, hogy az előrelépés a lehetőségeknél is, a szükségesnél is kisebb. Különösen a tervezők és a kivitelezők, valamint a kivitelezők egymás közötti kapcsolatára áll ez. Az Együttműködés lehetőségeinek kutatása helyett az akadályozó tényezők keresésére fordították erejüket. Általános tapasztalat, hogy a kivitelező nem kapcsolódik be időben, rendszeresen és kellő hatékonysággal a műszaki tervezés folyamatába. A tervezők pedig nem kísérik kellő figyelemmel a létesítmények megvalósulását. A viták gyakran indokolatlanul elhúzódnak. A következmény: a tervek átdolgozása, a kivitelezési idő meghosszabbodása, fit kivitelezők kötött a tartós termelési kapcsolat és az ésszerűbb munkamegosztás kialakulását az önellátásra való törekvés, a bizalom hiánya és a kölcsönös előnyök nem kellő figyelembevétele akadályozza. Tartós termelési egviittműködés eddig csak a SÁÉV és a TANÉP között a panellakások építésében jött létre és a dél-somogvi építőipari szervezetek között bontakozott ki ■ a Barcsi Tövál kezdeményezésére. Mamikét búcsúzik Érdekek A kivitelezők vállalkozáspolitikáját értékelve a testület azt állapította meg, hogy — a mélyépítést kivéve — nem javult keliő mértékben. A magasépítőknél ~r elsősorban a SÁÉV-nél — hosszú a tervek átvizsgálásának az ideje, és elhúzódnak a szerződéskötések. Túlzott biztonságra törekednek a befejezési határidőknél is. Többször irreális igényekkel lépnek fel a beruházókkal szemben, és elég gyakori, hogy visszaélnek a monopolhelyzetükkel. A vállalkozáspolitikában egyes esetekben az indokoltnál jobban előtérbe kerülnek a vállalati érdekek a megyei, népgazdásági érdekekkel szemben. Több alkalommal az is előfordult, hogy egyes munkanemek elvégzésének kizárása miatt a beruházóknak kellett alvállalkozót keresniük. A beruházások előkészítését t.-tékelve a munka színvonalának javulásáról győződött meg a testület. A feljlődés ellenére mégis ez a beruházási folyamat egyik leggyengébb láncszeme. A legtöbb gondot a hibás műszaki tervek, a gyakori tervmódosítások, az építési terület nem időben történő biztosítása okozzák. E fogyatékosságok meghosszobbítják a beruházások átfutási idejét, a kivitelezés időtartamát, és költségemelkedéssel járnak. A vezetés színvonalát javulónak minősítette a testület és megállapította, hogy a vezetők többsége* rendelkezik olyan elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalattal, amely képessé teszi őket feladatuk ellátására. A napi operatív feladatok mellett többet kell foglalkozniuk a jövő formálásával, a szervezet perspektivikus kérdéseivel. A megyei pártbizottság megállapítása szerint a párt- szervezetek munkája nagymértékben járult hozzá az ágazat feladatainak megoldásához. Rendszeressé és hatékonnyá tették a gazdasági vezetés beszámol a' ását. tervszerűbbé vált a kádermuniká- juk. Lakásépítés A testület külön foglalkozott a lakásépítés helyzetével és fejlődésével. A 15 éves lakásépítési program keretében 30 ezer új otthop épült. A mostani tervidőszakban további 12—12,5 ezer lakás felépítésével lehet számolni. A megyében az országos átlagnál nagyobb a magánerőből készülő otthonok aránya. A • lakásépítő kapacitás fejlődése — a korszerű építési módszerek bevezetésével és elterjedésével — a negyedik ötéves tervben gyorsult meg. A hatodik ötéves tervben már a paneltechnológia lesz megyeszerte a telepszerű több szintes lakásépítés meghatározó technológiája. Kisebb volumenben bevezetik a no-fines technológiát és az egyéb korszerű építési módokat is. Az építés iparosítása elsősorban a szerkez.et- gvártás.ban és a szerelésben jelent előrelépést. A befejezó munkáknál továbbra is a ha- gyomán3ros el járások vannak ( túlsúlyban. Gondot jelent az is. hogy . nincs a foghíjak beépítésére megfelelő kapacitás. A tapasztalatok szerint ütemesebbé vált az énítési terület átadása. Az előközműve- sítést azonban — főleg a tervezői kapacitáshiány miatt -*• nem sikerült időben megoldani: a legtöbb helyen a lakásépítéssel párhuzamosan végzik ezt a munkát. Az épületek tervezéséhez a kapacitás biztosított, jobb a tervezők munkája. Gondot elsősorban a tervszolgáltatás idejének csúszása,. a tervek komplexitásának hiánya — egyes esetekben — nem kielégítő minősége okoz. A párt- bizottság véleménye szerint lassú az előrelépés a lakásépítés ütemességében: az új otthonok túlnyomó többsége az év második felében, főleg decemberben készül el. Sok nehézséget okoz a lakásépítéshez kapcsolódó egészség- ügyi, kereskedelmi és oktatási intézmények építése. Megvalósításukra — kapacitás- hiány miatt, — a lakásépítés befejezése után kerül sor. (Folytatjuk.) Gyönyörködve nézi, a gyárudvaron zöldeilő sudár kanadai nyárfákat, s megszólal: — Mi ültettük vagy tíz esztendeje. Törékeny kis fácskák voltak... Talán majd valamikor ezekről emlékeznek ránk, a faültető munkásokra... ősz hajú, kedves arcú asz- szony Lantos Lászlóné, a Somogyi Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregységének szocialistabrigád-veze- tője. Tizenöt esztendei munka Után mosit már búesiúz.ko- di'k, né.'lány nap. s végleg megválik a gyártól, a Petőfi brigád közösségétől, amelynek éveken át volt elismert, mindenki által tisztelt vezetője. — Előbb még Zalakárosban töltök jutalmul egy hetet, azután június 1-től végleg eh köszönök. Négyéves kisuno- kám, Katika nagyon vár. hogy már csak vele foglal- kőtzzam. Nagyon nehéz búcsút venni... Ez a tizenöt év, elszakíthatatlan ül' része lett az életemnek. Tudja, mikor én itt az udvaron elkezdtem az anyagmozgatói munkát, térdig "sárban toltuk a csilléket, s a megmunkált anyagot kézzel raktuk, máglyáztuk,- Hol voltak azok a mostani korszerű gépek, amelyek megkönnyítik ezt a nehéz munkát. Most ugyan gépen dolgozom már, vagy tíz éve megtanultam a parkettakészítést, de a lábajm nem nagyon bírják az álldogálást... Nehéz lesz, hiszen annyi kedves munkatársamat hagyom itt, akivel együtt kezdtük, s egy brigádban dolgozunk. Tudom, sokszor felébredek majd kora hajnalban, amikor műszakba kellene indulni. — Mamika, jó napot . Hogy éra magát... 7 Az export növelése érdekében Borászati fejlesztés közös erővel Alig több mint két évvel ezelőtt alakult meg a Viticoop szőlőíermelési társulás a Ba- latonboglari Állami Gazdaság gesztorságával azzal a céllal, hogy a gazdaság jól bevált, kiemelkedően eredményes technológiájának alkalmazásával fejlődjön Somogy szőlő- termesztése. A gesztoron kívül tizenegy . termelőszövetkezet. két állami gazdaság és egy áfész-szákcsoport lépett be a társulatba összesen czer- hatszázriegyvenikileijc hektár szőlői er,ülottel. A társulás tevékenysége kezdettől fogva kiterjedt a szaporítóanyag-termeléstől a borászatig, a borpalackozásig a termelés és értékesítés minden szakaszara. A közös érdekeltség, a gesztor és a partnerüzemek közötti "jó kapcsolat kialakítása — ez állt az első pillanattól, kezdve a társulás minden tevékenységének középpontjában. A bevált bogiári módszerek elterjesztésében a szaktanácsadásnak meghatározó szerepe van nemcsak a termő szőlőknél, hanem az új ültetvények létesítésében is. A társulás megalakulásával egy időbén kezdődött megyénkben egy nagyarányú szőlőtelepítési program végrehajtása, melynek során a partnerüzemek 679 hektáros szőlőterülete a tervidőszak végére több mint kétszeresére, 1453 hektárra nő. A program szerint akkor a társulás a gesztorral együtt összesen 2801 hektár szőlőterülettel rendelkezik. A bogiári gazdaság a terület kijelölésétől, a fajtavá- lasztástól. a telepítéstől kezdve a termesztés technológiáig mindenben messzemenő támogatást adott és ad partnereinek, és igen jelentős a tárgyi segítségnyújtás is A nagy teljesítményű gépek közös használata, a légi növényvédelem, a permetezés számottevő előnyt jelent a szűkös anyagi eszközökkel rendelkező partnerüzeméknek. A ' tí példás, körültekintő szervezettségnek köszönhető, hogy az együttműködés első két évében sikerrel hajtották vég- j re a tervezett telepítéseket. Rangja lett a partnerüzemeikben a szőlőtermesztésnek; ma már minden partnerüzemben legalább egy felső végzettségű szakember dolgozik, és az 1978-as téli oktatással jelentősen nőtt a szakmunkások és a betanított, munkások szama is. Az együttműködés múltja ugyan rövid, de az eredmények kétségtelenül bizonyítják, hogy a társulat termésátlagai, a telepítések eredése. minősége országos .viszony- | latban is kiemelkedő. A so- ! mogyi szőlőtermelés fel.lend.i- j tése mellett a társulás szer- ! rezesekor a bogiári gazda- i Ságnak az. is célja volt. hogy | az együttműködéssel megfelelő árualapot biztosítson a borkombinátja maximális kihasználásához. A ’ telepítési program ütemszerű végrehajtása, a termésmennyiség várható növekedése új követelmények elé állítja a társulatot, szükségszerűen megkívánja a közös erővel történő borászati fejlesztések végrehajtását. Az új ültetvények termőre fordulásával. ugyanis már nem lesz elegendő a borkoembinát kapacitása (1983-ra várhatóan hatvan százalékkal nő a termésmennyiség). sőt a tárolótér már a múlt évben kevésnek bizonyult. A fejlesztési feladatok meghatározásánál a gesztor a partnerüzemekkel egyetértésben elsősorban az exporttermelés fokozását tűzte célul. A tőkés exportot háromszorosára. a szocialista exportot legalább kétszeresere szeretnék növelni. Ez magasabb technológiai színvonalat, jobb minőséget, kivan a borászati üzemtől. A jelentős anyagiakat igénylő beruházás csak közös erővel valósítható meg, és az eddig sikeresen működő társulás fejlődésének a’.ap- faltétele. A hatodik ötéves tervre készülve a mostani időszak fő feladata. hogy megkeressék és kidolgozzák a népgazdaság szempontjából is »lényeges korszerűsítés módját. V. M. Amerre megy a hatalmas gyárudvaron, mindenütt tisztelettel köszön ük öt. idősebbek és fiatalabbak egyaránt. Ebből is érződik, hogy nemcsak neki hiányzik majd a gyári közösség, hanem ő is hiányozni fog a fűrészüzem munkásainak. I Sokan gondolnak rá majd szeretettel: Németh . Sándor- né, Oqlizán Jánosné, Francz Rudolf né, akik már korábban vele dolgoztak. A fiatalabbak közül Horváth Józsefné, Lőrinc:: Qyuláné, Búzás Lászlóné meg Csendes Gyuláné, aki leányként került a brigádba, itt ismerkedett meg és dolgozik most is együtt, a férjével. Embert tekintélye jó hatással •volt a brigád közösségére, hogy az alakulástól eltelt tizenegy esztendő alatt egyre följebb emelkedtek. Elsőnek alakítottak, meg brigádjukat, s a szocialista cím elnyerésén kívül bronz-, ezüst - és aranyjelvényt érdemeltek ki— az utóbbi három .alkalommal is —. s tavalyi munkájukkal elsőnek és egyedül a gyáregység huszonöt. , brigádja közül a Vállalát kiváló brigádja kitüntetést is elnyerték. Lantosné volt már kiváló dolgozó, elküldték őt külföldi jutalom üdülésre, mci6t pedig Zala karosra. A Petőfi brigád 24 tagja mindig elsőnek jelentkezett, ha társadalmi munkát kellett végezni, parkosítani, fásítani. vagy kommunista szombaton dolgozni a gyáregység. Csurgó fejlődéséért. Soha nem feledkeztek meg a beteg vagy a gyés-en levő társaikról, ajándékkal kedveskedtek Szabó Jánosáénak és Tímár Józsefnénak. — Én a nehéz munkát kora ifjúságomtól megszoktam, dolgozni mindig szerettem. Pérjem — sajnop, már nem él — kovács volt, gyakran beálltam mellé a műhelybe, segítettem, ha olyan munka akadt, amelyet egyedül nem tudott elvégezni. Társaimnak, s főként a .fiataloknak mindig azt mondtam: a munka nem szégyen, bármit dolgozik az ember, csak becsülettel, legjobb tudása szerint végezze. Ahogyan beszélt, úgv Is cselekedett. Ezzel. példás emberi magatartásával tekintélyt vívott ki magának » gyáregységben. — Több mint tíz éve ismerem, tisztelem — mondta Barna Imre, a parkettaüzem vezetője. — Szavának súlya volt mindenki előtt, s ezért nemcsak brigád vezetőként, hanem csoportvezetőként t is* dolgozott. A. művezető távol- létében zavartalanul irányította a többiek munkáját, úgy, hogy közben ó is dolgozott. Végtelenül sajnálom, nagyon hiányzik majd. Ma.tníika, Lantos Lászlón«, búcsúzik ... Mindenki arra készül, hogy illő módon köszönjön el tőle. Ügy, ahogy arra tizenöt évi munkájával, emberi magatartásával rászolgált. Szalai László
