Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

Folytatódott a Pajzs 79 gyakorlat ! (Toliftatds ez L oldalról) palmtűz jelezte, hogy a véd-5 erőik mindent megtesznek a folyón való átkelés megaka­dályozására. Nagy sebességű felderítő repülőgépek — ala­csonyan szállva — mérték föl a folyó túlpartján elhe­lyezkedők arcvonalát, s jelen­tették a levegőből az adato­kat a tüzérségnek. A levegők nagy erejű tűz­támogatási! val vízre szálltak az első kétéltű páncélozott harci jármüvek. Az úszó harc­eszközök -menet közben nyi­tottak tüzet »az ellenségre-, a vadászrepülők oltalma alatt. Ugyancsak megindultak az önjáró kompok, fedélzetükön egy-egy harckocsival'. Az erő­teljes, lendületes támadás le­hetővé tette, hogy a hídépí­tők is hozzálássanak munká­jukhoz. A tehergépkocsikról vízbe csobbanó hídelemeket i boszorkányos gyorsasággá kapcsolták össze, és nem sok idő múltán már a stabilan álló hadi hídon gördülhettek át a nehéz harci járművek. A. túlsó partra érkezés után rög­tön megkezdődött a partvo­naltól menekülő »ellenség­Amerikai üzletemberek Kosziginnél A küszöbönálló szovjet— amerikai csúcstalálkozónak, Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi megbeszélésének jelentőségét hangsúlyozta Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök azon a megbe­szélésen, amelyet pénteken folytatott a Moszkvában tar­tózkodó amerikai üzletembe­rekkel. A szovjet kormáhyfő a Kremlben, fogadta M. For- restalt, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági ta­nács elnökét és J. Giffimt, az Armco International amerikai vállalat elnökét. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről szólva Alekszej Koszigin meg­ismételte: a Szovjetunió' kö­vetkezetesen állást foglal amellett, hogy ezeket az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök alapján fejlesszék, min­denfajta megkülönböztetés és korlátozás nélkül. Ez egyrészt mindkét ország számára elő­nyös lenne, másrészt hozzájá­rulna a két ország viszonyá­nak javításához is. Az amerikai üzletemberek válaszukban kijelentették: az Egyesült Államok üzleti kö­rei érdekeltek a két ország viszonyának megjavításában, s ezen belül abban, hogy nor­mális feltételeket teremtsenek a kölcsönösen előnyös keres­kedelem számára, ök Is alá­húzták Brezsnyev és Carter júniusi csúcstalálkozójának fontosságát. A megbeszélésen Nyikolaj Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter is részt vett. (MTI) erűinek üldözése, fölszámolá­sa. A robbanások füstje-döre- ye valóban harcszerű körüi- rr)ényékét teremtett s a len­dületes hajrában magas fokú együttműködésről tanúskod­tak a csapatmozdulások. A gyakorlat végeztével a kormány elnöke találkozott a feladatukat teljesítő katonák­kal. Elismerően szólt a de- rékas helytállásról, gyors, pontos és fegyelmezett akció­jukról. Sok sikert kívánt to­vábbi feladataik végrehajtá­sához, munkájukhoz. A katonák megköszönve a jókívánságokat jelképes aján­dékokat adtak át Lázár Györgynek. • • • A Varsói. "Szerződés tagál­lamainak a Pajzs ’79 had­gyakorlat alkalmából hazánk­ban tartózkodó honvédelmi miniszterei és az általuk ve- vezetett küldöttségek tagjai, valamint a Varsói Szerződés tagállamai egyesített .. fegyve­res erőinek főparancsnoka és törzsének főnöke pénteken megkoszorúzták a Gellérthe­gyen a felszabadulási emlék­művet. Az emlékmű talap­zatán Dobri Dzsurov hadse- regtábomok, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Czinege Lajos hadsereg tábornok, honvédelmi miniszter, Karl-Heinz Hoff­mann , hadseregtábornok. a Német Demokratikus Köztár­saság nemzetvédelmi minisz­tere, Ion Coman vezérezredes, a Román Szocialista Köztár­saság nemzetvédelmi minisz­tere, Dmitri} Usztyinov, a Szovjetunió marsaüja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, Martin Dzur hadse­regtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere, vala­mint Viktor Kulikor7 a Szov­jetunió matrsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek, főpa­rancsnoka éés Anatohj Grib­kov had-seregtábornok. az egyesített fegyveres erők tör­zsének főnöke helyezte el a gyakorlaton résztvevő hadse­regeknek a hősök emléke előtt tisztelgő koszorúját. • * * A Varsói Szerződés tagálla­mainak a Pajzs ’79 hadgya­korlat : alkalmából hazánkban tartózkodó honvédelmi mi­niszterei és az általuk veze­tett küldöttségeik tagjai, vala­mint a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek • főparancsnoka és törzsének főnöke pénteken á Hősök terén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. Vizsgálatok a Szaljut-6-on Gyorsítják a rakodás ütemét Fokozott érdeklődést váltott ki a közlemény A TASZSZ a külügyminiszteri bizottság budapesti tanácskozásáról, javaslatairól Gyorsan folyik a rakodás a Szaijut—6 űrállomáson. Vla­gyimir Ljahov és Valerij Rju- min már igen sok tartályt vitt át a Progres&z teherűrha­jóról az űrállomásra. Köztük az élelmiszereket, a filmeket, az orvosi berendezéseket és természetesen elsőnek a pos­tát tartalmazó tartályokat. Az űrhajósok rövidesen hozzá­láthatnak a teherűrhajóval érkezett ' pótalkatrészek be­szereléséhez. Pénteken kétszer Is félbe­szakították a rakodást: erre a napra a program orvosi vizsgalatot is előírt. Heggel — közvetlenül az ébredés után — nyugalmi állapotban, délután pedig a »bíbic-“ űr­ruhát felöltve vizsgálták szí­vük, véredényrendszerük ál­lapotát, és számos más ténye­zőt. A földi orvosokat az automatikus diagnosztikai műszerek, a telemetrikus be­rendezések tájékoztatták Lja­hov és Kjumin egészségi ál­lapotáról. Az orvosi vélemény változatlanul az, hogy az ál­landó személyzet két tagja — az űrutazás harmadik hónap­jának végéhez közeledve is — kitűnő egészségnek örvend. A földi központ kis létszá­mú orvosbrigádja mindent pillanatok alatt megtudhat a két űrhajŐ6róL Szükség ese­tén az intézet kutatóival, il­letve — korszerű távközlési berendezések segítségével — a Szovjetunió legnevesebb egészségügyi szakértőivel is konzultálhatnak. Az intézetbe érkeznek azok az adatok is, amelyeket az űrállomás, illetve egyes mes­terséges holdak észlelő be­rendezései gyűjtenek be a sugárzás mértékéről az űrál­lomás pályáján. Bár a Szai­jut —6 pályáját úgy válasz­tották meg, hogy az űrhajó­sokat csak viszonylag kevés­sel nagyobb sugárzás érje. mint a földön, szükség ese­tén — a sugárzásveszély megnövekedésekor — a köz­pont az űrállomásról a su­gárzás ellen nagyobb védel­met nyújtó űrhajóra rendel­heti át őket, vagy utasítást adhat a haladéktalan vissza­térésre. (MTI) Az összes európai — és nemcsak európai — főváros­ban nagy figyelemmel tanul­mányozzák azt a közleményt, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. május 14—15-i budapesti üléséről adtak ki — írja kommentár­jában Dmitrij Szergejev, a TASZSZ politikai hírmagya­rázója. — A nemzetközi közvéle­mény fokozott érdeklődését váltotta ki az a javaslat, hogy a közeljövőben tartsanak po­litikai szintű tanácskozást va­lamennyi európai állam, to­vábbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével, 6 ezen vitassák meg az európai államok közötti bizalmat fo­kozó, valamint a katonai szembenállást csökkentő, rqajd ezt követően az európai fegyveres erők és fegyverze­tek koncentrációját csökken­tő intézkedéseket. — E tanácskozáson köz­ponti helyei kaphatna egy, az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt­vevő államok közötti szerző­dés kidolgozása, amelyben az aláírók lemondanának arról, hogy elsőként alkalmazzanak akár . nukleáris, akár hagyo­mányos fegyvereket egymás ellen. Egy ilyen szerződés megkötése erősítené az erő­szak alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről tör­ténő lemondás politikai és jo­gi alapját, fokozná hatékony­ságát, és mindenekelőtt újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a konflik tusveszély elhárítására. — A katonai enyhülés kér­déseinek megvitatására java­solt konferencia az európai államközi kapcsolatokban ka­tonai téren további bizalom­erősítő intézkedésekhez vezet­hetne. Az utóbbi négy eszten­dőben — mint ismeretes — az össz-európai tanácskozás záróokmányának megfelelően érvényesülnek azok az in­tézkedések, hogy előre beje­lentik a nagyobb hadgyakor­latokat, megfigyelőket hívnak a gyakorlatokra, s katonai küldöttségekét cserélnek. — A mostani javaslat — kiegészítő intézkedésiként — megállapodást irányoz elő, s ennek értelmében előzetesen bejelentenék az e térségben végrehajtandó nagyobb csa­patmozdulatokat, a nagy légi hadgyakorlatokat és azokat a haditengerészeti gyakorlato­kat, amelyeket az össz-európai tanácskozáson résztvevő álla­mok területi vizeinek közelé­ben rendeznek. — Természetesen továbbra is érvényesek és megvitatha­tok a szocialista országok ko­rábban megfogalmazott javas­latai. Például arról, hogy ne bővítsék az európai katonai - politikai csoportokat, korlá­tozzák az Európában tartandó hadgyakorlatok szintjét, ter­jesszék ki a bizalomerősítő intézkedéseket a Földiközi- tenger térségében. A Varsói Szerződés tagállamai készek figyelmesen tanulmányozni más, az államok közötti bi­zalom fokozását, a katonai enyhülést elősegítő javaslato­kat is. A szocialista országok ja­vaslataiban körvonalazódik egy össz-európai értekezlet, amely nagy lépés lehetne Európában a katonai enyhülés útján. Meggyőződéssel állít­hatjuk — szögezi le a TASZSZ szemleírója —, hogy a katonai enyhüléssel foglal­kozó értekezlet fontos határ lehetne az európai tartós bé­kéért és biztonságért folyó harcban, újabb szakasza le­hetne az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten megkezdett munkának. — A sor most a többi or­szágon — az Észak-aAanti Szövetség tagjain, Európa semleges és el nem kötelezett államain van. A magyar fő­városban megfogalmazott ja­vaslatokra adandó válaszukra vár minden európai! Fontos, hogy ez a válasz kedvező le­gyen. Á választás: alkalom a megújulásra1 A belga és olasz kommunisták állásfoglalása SVÁJCI BANKTITOK (III.) Hol a sah pénze? »A Belga Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt a nyugat-európai parlament közvetlen szavazásával törté­nő megválasztását fontos po­litikai eseménynek tartja-» — jelentette ki pénteken Brüsz- szelben tartott sajtóértekezle­tén Giancarlo Pajetta, az Olasz KP vezetőségének tag­ja és Louis Van Geyt, a Bel­ga Kommunista Párt elnöke. A két párt delegációja közö6 nyilatkozatot hozott nyilvá­nosságra. A nyilatkozat han­goztatja: az EGK tagállamai­nak népei, amelyeket eddig távol tartottak egy, a mono­polistáik érdekeit szolgáló kor­mányok által irányított szer­vezettől, most első ízben hal­lathatják hangjukat. A június 10-i választás alkalom a meg­újulásra, amely olyan mér­tékben válik valósággá, ami­lyen mértékben a demokrati­kus erők, elsősorban a kom­munisták jelen lesznek az új nyugat-európai parlament­ben. Pajetta és Van Geyt rámu­tatott: a Közös Piac hozzájá- rulhat az enyhülés kibonta­koztatásához, Helsinki szelle­mében. Kezdeményezheti nuk­leáris fegyverektől mentes övezetek létesítését Európá­ban, a fegyverzetek csökken­tését és ellenőrzését, a kato­nai blokkok feloszlatását, 77/777« tiszteletben tartva minden ál­lam szuverenitását és függet­lenségét, ....... „ .......... N emrég röplapokat oszto­gattak Teherán utcáin. Ezek a volt uralkodó családjának 144 tagját sorolták föl: vala­mennyien pénzt »mentették át« Svájcba, hogy majd a rossz napokban is jobb napo­kat lássanak. Mindenekelőtt maga a sah cselekedett így: mintegy négymiiliárd frankot küldött át fokozatosan a sváj­ci páncélszekrényekbe, mióta hatalma ingadozni kezdett. Később azonban magasra szökött a sah iránti ellen­szenv még Svájcban is: a pénzátimenekités közüggyé lett Pedig a köztársaság la­kói egyébként nemigen törőd­nek azzal, ki utalja át hoz­zájuk vagyonát — fő, hogy ■megtegye. Nem elriasztani, csalogatni szokták a külföl­dieket Ez egyszer azonban a sváj­ci közvélemény is megmoz­dult Egy polgári lap cikkíró­ja így nyilatkozott- »A miJli- _ árdokat amelyeket a sah * családja félretett a mi erköl­csi és jogi fogalmaink szerint nem szolgálták meg.« Olva­sóleveleket is közöltek, ilyen kirohanásokkal: »A sah sváj­ci vagyonát el kell kobozni, a St. Moritz-i villát is, a ban­kokban elhelyezett milliókat vagy milliárdokat is.« Vagy: »Szomorú lenne, ha a de­mokratikus Svájc bankjai prosti tuálnák magukat azok­nak a pénzeknek az átvéte­lével. amelyeket az ahszolu- tisztikus önkény urai Iránban összeharácsoltak.« Ha valaki azt várná ezek után, hogy a svájci bankhá­zak »fújj, piha!« kiáltással tüstént visszautalják a sah lététéit az új iráni kormány­zatnak, 14 vednek. Nem ha- g&arkodják «. a dolgot; a pénznek nincs szaga. (Ellen­kező esetben a páncélszekré­nyek környékén meglehetősen bűzös volna a levegő.) Hiába jelentette ki Ktyrme- ini ajatoliah gazdasági szak­értője, hogy ezt a pénzt el­lopták az iráni néptől, s »re­méli, a svájci kormány nem enged országa bankjaiban lo­pott értékeket őrizni« — egyelőre a sahnak nincs oka az aggodalomra. Tegyük föl, hogy az Iráni kormány megindítja a kiké-, rési akciót. Ehhez be kell bi-' zonyítania, hogy az az érték, amelyet egy adott bankban a sah valamelyik családtagjá­tól őriznek, bűnös úton ju­tott a betéfet elhelyező bir­tokában. Éppen az a pénz! De melyik van épp ott? Es épp az honnan származik? Egyébként is svájci értelme­zés szerint — mint említet­tük — a devizacsempészés vagy az adómanipuláció nem számít büntetendő cselek­ménynek. Feltételezhetjük azonban, hogy az új teheráni kormány­zat nem fogja ennyiben hagy­ni a dolgot, a sah vagyoná­ról hallani fogunk. De nem ő az egyetlen, aki a politikai »csúcsidőszakban« összegyűj­tött értékeit Svájcba mentet­te. A csendes és biztonságos alpesi köztársaság évtizedek óta ide vonzza a szabályos vagy szabálytalan úton szer­zett pénzeket. Temérdek pénzt hordtak ide a német fasiszta vezetők, itt őrizték (vagy még őrzik?) Hailé Szelasszié egy­kori császár vagyonának egy részét, s üzletfél volt a hír­hedt kongói diktátor. Moise Csőmbe is. Állítólag ide utal­ta át az amerikai Lockheed- gyár a. megvesztegetési pén­zeiket, amelyeket különböző magas rangú politikusoknak fizetett. A becslések szerint a kül­földiek mintegy 250 milliárd dollárt helyeztek el Svájcban, és — a hamburgi Stemt idéz- J ve — »az idegen pénzekkel, a tisztákkal és a piszkosokkal, a svájci bankok zsíros hasznot vágnak zsebre«. Mondják,' hogy a »gnómok« — vagyis a svájci bankvilág multimillio­mosai — nagyon szerényén élnék: nem tartanak sofőrt, maguk vezetik kocsijukat, reggelenként pontosan meg­jelennek munkahelyükön, és naponta 10—12 órát dolgoz­nak. Puritán gnómok! De — mint látni — megéri nekik. T. L Gyilkosság a kávéházban Megdöbentó terrortámad ds Ankarában: fegyveresek be­hatoltak egy kávéházba, » hat fiatalt a helyszínen agyonlőt­tek. A legfrisebb török dráma számunkra kissé érthetetlen, enyszersmind iszonyítató_ Tö­rökországban azonban már csupán egy hir a sok közül. Ahol a »szürke farkasok«, az újfasiszta gyilkos bandák garázdálkodnak, ahol a szél­sőséges elemek tobzódása mi­att hónapok óta 13 tarto­mányban a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom van ér­vényben, ott lassan már hoz­zászoknak az efféle esemé­nyekhez. Törökország áll a terror európai listájának az élén; évente legalább ezer gyilkosságot regisztrálnak a hatóságok. * Bülent Ecevit kormányfőnek azonban nemcsak emiatt sú­lyosbodnak a gondjai. Az or­szág gazdasági helyzete vál­ságosra fordult. Hetven szá- zalák körüli az infláció, a munkanélküliség már a fel­nőtt lakosság húsz százalékát sújtja. Az ipari üzemek tel­jesítménye katasztrofálisan alacsony, s a központi bank devizakészlete rohamosan apad. Az alapvető élelmisze­rekért, cigarettáért és más létszükségleti cikkekért kí­gyóznak a hosszú sorok, a benzinhiány pedig a közleke­désben okoz fennakadásokat. Bár a kormány parlamenti támasza biztosnak látszik, helyzetére jellemző, hogy be­iktatása óta kilencvennél több bizalmatlansági indítványt tett az ellenzék. Törökország stratégiai fon^ tossága az iráni események kapcsán megnőtt. Ecevit ed­dig következetesen képviselte azt a politikai irányvonalat hogy a szomszédos Szovjet­unióval korrekt, jó kapcsola­tokat ápolva egyengesse ha­zája érdekeit a tőkés országok közösségében, nem utolsó sor­ban a NATO-ban. Rendeződ­tek Ankara és Washington kapcsolatai — bár gazdasági­lag ebből a törökök eddig nem sok hasznot húztak. A nyugati csúcstalálkozó részt­vevői januárban guadeloupe-i megbeszéléseiken egyértel­műen a török gazdasági. élet szanálása mellett foglaltak állást, feltételül szabva a nemzetközi valutalappal kö­tendő megállapodást. Erre azonban — politikai okokból — Ecevit nem hajlandó. Most a török külügyminisz­ter Japánban tárgyal. Elsősor­ban arról a segítségről, ame­lyet a szigetország Ankará­nak nyújtana. A tokiói lapok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Törökországnak nyújtandó segélyét 5—609 millió dollárra becsülik, amelyből 47—50 milliót Japán szavazna meg. Tavaly már 60 millió dollár segélyt nyújtott Tokió a gazdasági bajokkal küszködő Ankarának. A belső feszültség minden­képpen nehezíti Ecevit dolgát. Törökországban rendkívül ko­moly erőt képvisel a hadse­reg. A tábornokok egyelőre lábhoz tett fegyverrel figyelik az eseményeket. Kérdés, hogy a gazdasági bajok, a terror­hullám és a kisebbségek el­lenségeskedése közepette meddig tart a türelmük,' A Gépészeti Szakközépiskola esti tagozata az 1979,80-as tanévre felvételt hlyeiét Jelentkezhetnek a 17. életévüket betöltött, gépipari jellegű munkakörben dolgozó betanított munkások, szakmunkások. A szakmukás-bizonyítvánnyal nem rendelkezők sikeres felveted vizsga után az I. osztályba iratkozhatnak. A szakmukásképzö iskola >*A<- (hagyományos) tagozatát végzett jelentkezők sikeres különbözeti vizsgával a dolgozók 4 éves szakközépiskolájának második osztályába kérhetik íe.Lvételüket. Az egységes iparitanuló-képzésben részt vevők szintén a második osztályba iratkozhatnak, különbözeti vizsga nélkül. Érettségizettek sikeres különbözeti vizsga esetén a II. osztályba nyeniek felvételt. Jelentkezési határidő: 1979. július 31. A jelentkezők bővebb felvilágosítást és jelentkezési lapot az iskolában kaphatnak: Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. (41645)h

Next

/
Oldalképek
Tartalom