Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J ET E K1 Ara: 1,20 Ft FOLYTATÓDOTT A PAJZS *79 GYAKORLAT Kiváló felkészültség, helytállás Lázár György találkozója a katonákkal AZ MSZM r SOMOGY MEGYEI B I Z OTTS Á G Á NA K LAPJ A ’ XXXV. évfolyam 115. szám 1979. május 19., szombat Következetesen védjük az enyhülés eredményeit » Országos szövetkezeti békenagygyűlés Kaposváron Kr. Országos Békatanács, a fogyasztási szövetkezetek, a icrmelöszö vetkezetek és az .ipari szövetkezetek országos ■tanácsa Kaposváron, a Do- rottya-saálló dísztermében rendezte meg az országos szö­vetkezeti békenagygyűléat. Nagy Gábor mondta el Som­lyó György Csak a béke cí­mű verset, majd dr. Kiss Jel­ese/, a Mészöv elnöke — a somogyi szövetkezeti szövet­ségek koordinációs . bizottsá­gának soros elnöke — kö­szöntötte- a rendező testüle­tek. a három szövetkezeti ágazat somogyi és más me­gyékből érkezett vezetőit, il­letve az elnökségben helyet foglaló dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét. dr. Balassa Ti­bort, a megvet tanács elnök- helyettesé*. Rostás Károlyt, a Hazafias Népfrortt. megyei bi­zottságának elnökét és a bc- krnagygvűlés valamennyi részvevőjét: a fogyasztási, ipari cs mezőgazdasági szö­vetkezetek tagjait, alkalma­zottjait. , Dr. Ki.sis József arról a megtiszteltetésről szólt, amely a több mint .kétszázezer ■ szö­vetkezeti tagot számláló So- mogyot érte azáltal, hogy megyénket jelölték ki a bé­kenagygyűlés színhelyének. — Nemes feladat —- mondotta ■— a béke ügyének fórumot szervezni, mert a haladó em­beriség legfőbb vágya a há­ * i ború elkerülése, hiszen nél­küle az alkotó munka elkép­zelhetetlen. A szövetkezeti eszme is csak békében bon­takozhat, ki, s fejlődhet to­vább. össze kell fognunk a háború ellen, a béke védel­mében. Patay János, az Országos Béketanács tagja,/ a Szövosz elnökhelyettese, a nagygyűlés szónoka hangsúlyozta: a szo­cializmus és a béke erői kö­vetkezetesen védik az enyhü­lés eddigi eredményeit, egy­ségesen lépnek föl a haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások előmozdításáért. A fegyverkezési verseny féke­zéséért vívott küzdelemben kiemelkedő szerepet tölt be a nemzetközi békemozgalom és a Béke-világtanács. — A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben is valljuk: nincs más alterna­tíva, mint a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése — mondotta Patay János. — A nemzetközi erőviszonyok, a hidegháború fel-íeltámadó szélrohamai ellenére is, a bé­ke és a társadalmi haladás híveinek kedveznek. Békében alkotni, barátság­ban élni — ez minden hala­dó gondolkodású ember vá­gya, természetes törekvése itthon és szerte a világon. A bekpt azonban nem elég csak akarni — építeni is kell; szi­lárd meggyőződéssel, egy- ---------— —............................ é rtelmű kiállással és haté­kony cselekvéssel. A magyar békemozgalom pártunk és kormányunk politikáját tá­mogatja, amikor hazai é* nemzetközi munkájában min­dent megtesz, az egyetemes haladásért., a béke megőrzé­séért. Népünk biztonságban nyugodt . politikai légkörben é) és dolgozik, igaz'hazafisag- gal szolgálja a szocíálízinu- és a béke ügyét. — A magyar szövetkezők — a mezőgazdasági, az ipari és a forrasztási szövetkezetek tagjai — is jól tudják, hogy a földkerekség országainak népei, a különböző nemzeti és nemzetközi szervezetek, bi­zottságok, a regionális és vi­lágfórumok megfeszített, összehangolt és egyre hatéko­nyabb küzdelmet folytatnak a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a tömegpusztí­tó fegyverok betiltásáért, a katonai enyhülésért, a lesze­relésért, biztonságos jövön- kért: a békéért. Tudják azt is, hogy a világ népeinek béke-r vágya mind erőteljesebben érvényesül és válik a kormá­nyok programjává — mond­ta az Országos Béketanács tagja. — Hazánk békemoz­galmának aktív tényezői, ré­szesei a különféle szövetkeze­tek. A VIII. bék'ekongresszus fontos megállapítása, hogy »a béke ügye az egész magyar társadalomé“, épp ezért a beke megőrzését szövetkezeti ügynek is tekintik. % — A jövőben még hatéko­nyabbá keli termünk a szö­vetkezetek, a szövetkezeti tagság békemozgalmi munká­ját. Társadalmi igény, hogy a szövetkezők még fo'kpzotlab- ban részt vállaljanak a béke- mozgalmi feladatok megoldá­sából és ez a tevékenység a mozgalmi munka szerves ré­szévé váljon. Ez is erősíti or­szágunkat és a széles nemze­ti egység békemozgalmi tö­rekvéseit — mondotta befeje­zésül a békenagygyűlés elő­adója. A rendesvény záró esemé­nye a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola úttörőinek a nagygyűlés résztvevőit kö­szöntő, a békét éltető műsora volt. Gyerekek köszöntötték a felnőtteket — azokgt, akik biztosítják számukra a ta­nuláshoz szükséges békés, nyugodt körülményeket. Az iskola kórusa — Zákányt Zsolt vezényletével — nagy sikert aratott az alkalomhoz illően — kitűnően — váloga­tott programmal. Az országos szövetkezeti békenagygyűlés az Inter- nacionáléval ért véget Kárpáti Miklós, az MTt honvédelmi tudósítója jelenti: Utolsó ' szakaszáig crk.cz»! '• a Pajzs ’79 hadgyakorlat föl­adatainak végrehajtása: a belgát* csehszlovák, magyar és szovjet egységek a száraz­földi, a légi és 'a vízi hadi- technika sokféle eszközét be­vetve hajtottak végre átütő erejű támadást; fáradhatatla­nul, nagy lendülettel mértek csapást az »ellenségre«. A pénteki eseményeket megtekintette Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese — az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja —, valamint Korom Mihály, az MSZMP KB tit­kára, Borbándi János és Mar­jai József, a Minisztertanács 1 einöktíely elitese. Részt vettek a gyakorlaton a Varsói Szer­ződés tagállamainak honvé­delmi minisztered, s ott volt az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, A gyakorlat egyik leglát­ványosabb szakaszában szov­i jel csapatszállító _ repiiiógIpck jelenlek meg a légtérben, amelyekből dcszaiit-alegysé­gek ugrottak lei. Nemcsak a harcosok, hanem a legkorsze­rűbb technikai eszközök.és a harcjárművek is ejtőernyővel értek földet, A selyemkupolák még el sem lapullak, máris megkezdődött a lendületes tá­madás a -kijelölt objektum el: foglalására. A szovjet légi dcszantot magyar vadászre­pülők oltalmazták. A deszan tégy ség parancsno­ka jelentette a feladat sike­res végrehajtását Lázár Györgynek, ő gratulált a nagyszerű teljesítményhez. Czinege Lajos hudscreglá- bornok, honvédelmi miniszter ajándékokat adott át a gár- ■ daegységnek, amely harminc­öt évvel ezelőtt részt vett ha­zánk felszabadításában. iji pénteki nap másik nagy feladatának végrehajtásában szinte valamenyi fegyvernem részt vett. Égig csapó na­(Folytatás a 2. oldalon) Intermetall-tanácskozás Budapesten befejeződött az Intennetall tanácsának 29. ülése. Megvitatták az elmúlt év munkájáról szóló beszá­molót, különös tekintettel a vaskohászati termékek gyár- tásszakosításának bővítési le­hetőségeire. Az elmúlt évben 85 új, ilyen jellegű javaslatot tárgyaltak meg. 1978-ban 282 ezer tonnával több vaskohá­szati terméket szállítottak egymásnak a partnerek,, mint egy évvel korábban,, vasko­hászati másodtermékekből a termékcsere értéke meghalad­ta az 50 millió rubelt. Az Intermetall tanácsülésen határozatot hoztak arról, hogy a vaskohászatban használatos tűzálló anyagok kölcsönös szállítását is a jövőben a szervezet keretein belül bo­nyolítják le. (MTI) >** Egymillió hektár gazdát keres Gyepgazdálkodási tanácskozás A SZOT napirendjén A lakosság áruellátása A lakosság áruellátásának helyzetét vizsgálta pénteki ülésén a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. Sághy Vil­mos belkereskedelmi mi.nisZ- t'r kijelentette: a lakosság idei áruellátása a tavalyihoz hasonló színtű lesz. E sommás fogalmazás nem zárta ki a te­hetőségét, hogy bizonyos áru­csoportokból, egyes termékek­től javuljon a kereskedelem > íná'ata. Az év első négy hő­i apjában fofyóárakon számít­va 7.7 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma, több mint 10 százalékkal a vendég­látásé. Ruházati cikkekre 6,8, egyéb iparcikkekre 8,5 száza­lékkal fordított többet a la­kosság, mint a múlt év azo­nos időszakában. A miniszter kitért az apró cikkek bosszantó hiányára is. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása olykor olyan következményekkel jár,, hogy megszüntetik egy-egy termék előállítását. Az ily módon ke­letkező átmeneti hiány pót­lására a kereskedelem immár rendszeresen rendez úgyneve­zett hiánycikk-kiállításokét. Tavaly tíz ilyen kiállítás eredményeként 450 millió fo­rint értékű áru gyártását vál­lalták, illetve ennyit szállítot­tak a helyi ips.ri> vállalatok, szövetkezetek a kereskedelem­nek. Ezt a módszert folytat­ják. (MTI) Az egész világot érintő energiaáremelkedés növelte a nagy energiaigényű abrakta­karmányokkal való gazdálko­dásban a felelősséget: ahol nem szükséges — vagy pó­tolható — ott S költséges ab­rak- helyett tömegtakannányt alkalmazzanak Erről tanács­koztak a szakemberek tegnap délelőtt Kaposváron a So­mogy megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson, majd megtekintették a kapos­vári főiskolai tangazdaság bő- szénfai gyepterületeit is. Szendrei András, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető- helyettese bevezetőben el­mondta: megyénkben mint­egy nyolcvanezer hektár gyepterület van, ám en­nek termésátlaga kevesebb a hektáronkénti 10 mázsánál. Holott az ésszerű felhaszna- las, gondozás révén elérhet­nénk — s ez kellene — a hek­táronkénti 50—60 mázsás át­lagtermést is. Az is igaz, hogy az említett területből csak 34 ezer hektáron lehetne inten­zíven, s 12 ezren fél intenzi­ven gyepet termeszteni. A többi terület tulajdonképpen csak «odasorolodotv«. nem művelhető föld, amely jobb híján kapta a gyep nevet. Az intenzív termeléssel, a feles­lege* »statisztikai jellegű«, föl­dek kiiktatásával nemcsak a hozam nő a többszörösére, hanem olyan tömegtakarmá­nyok vetésterülete is fölsza­badul, amelyen hasznosabb árunövények termelhetők. A gyepgazdálkodásban me­gyénk nem áll előkelő helyen, de mint a tanácskozás előadó­ja, Demeter János, a 'MÉM mezőgazdasági főosztályának tudományos főelőadója el­mondta: országosan sem sok­kal jobb a helyzet. Tömeg ta­karmányt hazánkban 2,1 mil­lió hektáron termelnek, ebből 1.3 millió hektár a gyep. A kukorica, vetésterületét és a lakarmánygabonáét is egy- i beszámítva 4.2 millió hektá­ron termelnek takarmányt, s ez az összes mezőgazdasági terület 62 százaléka. Kérdés- szükség van-e a magyar me­zőgazdaságnak ilyen hatalmas területre. A szemes termé­nyek iparszerű termesztése ré­vén megnőtt termésátlagok megfelelőek, a tömeg takar­mány hozama azonban igen elmaradt ettől, ütvén, évvel ezedőtt is már 10—15 mázsa hozamúak voltak a gyepterü­letele, s azóta semmi fejlődés. Természetesen vannak minta­gazdaságok, * ahol 100—120 mázsát is betakarítanak, az átlag azonban épp csak az utolsó esztendőben mutatott némi emelkedést. Pedig az ország devizagazdálkodását is jelentősen érintené, ha a drá­ga abraktajíarmanyokat, ahol lehet, olcsó tömeg la kan nárty- nyal helyettesítenék. Ehhez azonban meg kell teremteni a gyepgazdálkodás korszerű, tu­dományos feltételeit. Csak olyan területen érdemes gyep­pel foglalkozni, ahol a műve­lés. a telepítés és az öntözés valamilyen formában megva­lósítható. Elengedhetetlen a betakarítás, a feldolgozás megszervezése is. de itt. saj­nos, »objektiv nehézségek« is vannak. Nincs, illetve csak korlátozott számban áll ren­delkezésre megfelelő gép. • Ha számításba vesszük, Hogy minden hektáron egy mázsa termésnövekedés or­szágosan 37 ezer szarvasmar­ha takarmányát tudná bizto- | sí tani; akkor érzékelhetjük a feladat elvégzésének fontos­ságát. A mezőgazdaságban ezért támogatiák kiemelten a gyep gazdálkodás fejlesztését, a korábbiaknál szigorúbb szempontok szerint, ám az előző évihez képest kétszer akkora keretösszegből. Az üzemeken múlik, ha nem él­nek ezzel a támogatással. Lázár György megtekintette a, Pajzs "79 közös hadgyakor­lat pénteki eseményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom