Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Bronzérmes rakodógép A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékeny­ségében az elmúlt ki­lenc ev alatt jó gyakorlattá vált, hogy a párt aiapszerve- zetei éves munkájukat év végi beszámoló taggyűléseken ér­tékelik. Az 1978. évi beszámo­ló taggyűlések megfelelően be­töltötték szerepüket, megvitat­ták a vezetőség beszámolóját az éves tevékenységről, cse­lekvési programokban, mun­katervekben megfogalmaz­ták az 1979-es év legfonto­sabb feladatait. Az 1978-as év értékeléséhez és'az 1979-es fel­adatok megfogalmazásához jó alapot adott az alapszerveze­tek számára is a Központi Bi­zottság nagy jelentőségű, de­cember 6-i határozata nép­gazdaságunk tevékenységé­ről, ezzel összefüggésben a po­litikai munka helyzetéről és feladatairól. Az irányító pártbizottságok a központi utasításokat, érté­keléseket és saját tapasztala­taikat felhasználták az alap­szervezeti titkárok felkészíté­séhez. A járási és városi szin­ten összevont alapszervezeti titkárok értekezletén az adott járás vagy város területén folyó gazdasági, politikai, ideológiai kérdések konkrét elemzéséről és tennivalóiról volt szó. Bevált, hogy a pártvezetősé­gek az összevont taggyűléseket az alapszervezetek beszámoló taggyűlései előtt tartsák meg. Ez jól szolgálta az alapszer­vezeti taggyűlések előkészíté­sét. Segítette az alapszerveze­tek vezetőségeit a konkrét helyi feladatok egységesebb kidolgozásában. Ez a módszer egyúttal növelte a pártvezető­ségek tekintélyét, feladatkö­rük jobb megértését. A titkárok felkészítése mel­lett a taggyűlések előkészíté­sének jelentős fórumai vol­tak a pártcsoport-értekezletek. Ezeken a párttagok személyre szóló pártmegbízatásait érté­kelték. Szóltak a csoport egész tevékenységéről, a pártonkí- vüliekkel való viszonyukról, lényegében a párt és tömegek kapcsolatáról. Helyes volt, hogy a pártcsoportok ülésein az alapszervezetek vezetősé­gei képviseltették magukat, és aktívan részt vettek a megbe­széléseken. A taggyűlési beszámolót el­készítő vezetőségi ülésekre jellemző volt a kollektív munka, a konkrét elemzés és feladatmeghatározás. Nagyon sok alapszervezet vezetősége bevonta a beszámoló elkészí­tésébe a pártcsoportbizalmia- kat, többek között azzal a céllal is, hogy a tagság előze­tes felkészítéséhez a vezetősé­gi üléseken hallottakat már fel tudják használni. Az irá­nyító pártbizottságok segítő, ellenőrző munkája a beszá­molók elkészítése során fo- lvamatos volt. A pártbizottsá­gik tagjai — és munkatársai - - jelen voltak a vezetőségi i éseken, és ismertették az i ínyító pártszerv értékelését ; végzett munkáról. A beszámoló taggyűlése­ken a párttagságnak 80— 8ö százaléka jelent meg, a részt vevő kommunis­táknak mintegy 20 szá­zaléka mondóit véleményt a pártszervezet munkájáról. A résztvevők száma és a felszó­lalók aránya valamivel kisebb az előző évi átlaghoz, képest Ez a taggyűlések előkészítésé­ben tapasztalható rutinszerű­séggel magyarázható, amely eleienként fellelhető volt a púrtszervek által készített mi­nősítésekben is. A taggyűléseken a párttag­ság elsősorban a párt gazda­ságpolitikájának helyi végre­hajtásával foglalkozott. A ve­zetőségek beszámolói és a fel­szólalások kifejezték egyetér­tésüket a párt gazdasági in­tézkedéseivel és a KB 1978. decemberi határozatával kap­csolatban. Az alapszervezetek nagy többsége — a pártszer­vezetek jellegétől függően — e taggyűlésen visszatért a ko­rábban tárgyalt gazdasági jellegű párthatározatok vég­rehajtásának értékelésére; a termékszerkezet, az építőipar, a mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztésének kér­déseire. A tapasztalatok ' azt bizonyítják, hogy a taggyűlé­sek tovább segítették a párt­tagok között népgazdaságunk helyzetének reálisabb megíté­lését Számtalan érdemi ész­revétel és javaslat hangzott el a pártfórumokon a terme­lés hatékonyságának és minő­ségének fokozása érdekében. A párttagok a gazdasági veze­tőktől konkrét szakszerű in­tézkedések megtételét kérték: a termékszerkezet fejlesztése, a takarékosabb gazdálkodás, az exportképes árualap növe­lése érdekében. A taggyűléseken mind a vezetőségek beszámolói, mind a párttagok fel­szólalásai egyértelműen és élesen tettek szóvá néhány olyan negatív jelenséget, amely megítélésük szerint a párt gazdaságpolitikai törek­véseivel ellentétes. A leggyak­rabban elhangzó igény, hogy az üzemek vezetői az anyag-, alkatrész, és szerszámhiányt megszüntetve teremtsék meg a termelés folyamatosságának feltételeit. Következetesebben lépjenek fel az illetékesek a munkafegyelem megsértőivel, a hanyag munkát végzőkkel szemben. Kérik a bérezésben az egyenlősdi megszüntetését, a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalomban pedig a követelmények jobban iga­zodjanak az új minőségi el­várásokhoz. A párttaggyűléseken el­hangzott a párttagoknak az az igénye, hogy a gazdasági vezetők, de a pártszervezetek is konkrétabban fogalmazzák meg a jövőben az egyes kom­munisták, illetve az adott kommunista kollektíva fel­adatait a termelés javítására vonatkozóan. A tennivalóknak csupán jelszószerű hangozta­tása, pl. a takarékosság stb. nem mozgósító, hanem inkább A konténeré a jövő irritáló hatású. A felszólalók sürgették, hogy a párt minden területen és minden szinten következetesebben lépjen fel a ga.zdasagpan fellelhető hi­bákkal szemben. A pártszervezetek belső éle­tével kapcsolatban a vezető­ségek, számot adtak a taggyű­lések, vezetőségi ülések napi­rendjeiről, döntéseiről és a pártcsoportok , munkájáról. Összegezték a pártcsoport- ertekezleten elhangzottakat, mindenekelőtt a pár „megbíza­tások teljesítéséről. Az esetek többségében elismerően szól­tak a párttagfelvételi mun­káról és a pártoktatásról. A pártalapszervezetek mű­ködésének gyengeségeit ele­mezve kiemelték, hogy a párt­taggyűlések még nem mindig fórumai a kommunisták poli­tizálásának, szerepkörüket leegyszerűsítik sok esetben a tájékoztatásra. Budapesten és a megyékben is bírálták a vezetőségek ama beszámolóit, amelyek ugyan elismerően szóltak a jól dolgozó pártta­gokról, de személy szerint nem merték kritizálni a párt­megbízatásokat nem vállaló­kat A tömegszervezetek párt- irányításának témakörében a legtöbbet a KISZ-szel fog­lalkoztak. A pártszervezetek egy része önkritikusan meg­állapította, hogy a dolgozó fiatalok között a KISZ tömeg­befolyása, szervezeti hatása nem kielégítő. A múlt évben a KISZ megerősítésére átirá­nyított párttagak egy része nem váltotta be a reménye­ket. A beszámolót, a cselek­vési programot, az el­hangzott javaslatokat a taggyűlések — néhány ki­vételtől eltekintve — minde­nütt egyhangúlag elfogadták. Előfordult, hogy a cselekvési program átdolgozásával bíz­ták meg a vezetőséget összegezve az 1978. évi be­számoló taggyűlések tapaszta­latait megállapítható, hogy e taggyűlések erősítették a párt politikája iránti bizalmat, a párttagság egységét. A párt­tagságnak a taggyűléseken ki­nyilvánított elkötelezettsége, a pártonkívüliek széles körében megnyilvánuló érdeklődés jó alapot biztosít az 1979-es év feladatainak jobb, eredmé­nyesebb megoldásához. Czank János, az MSZMP KB munkatársa Két újdonságot is bemuta­tott a kaposvári Mezőgép Vállalat Budapesten, a tegnap zárult Agromasexpo mezőgaz­dasági gépkiállításon. A leg­nagyobb sikert a nagy báláik mozgatására alkalmas hom­lokrakodó gép aratta: az erős mezőnyben harmadik díjat szerzett. Ezt a típust eddig külföldön szerezték be a gazdaságok. Magyarországon elsőként a kaposváriak gyártják majd. Jövőre készítik el az úgyne­vezett nullszériát, ez 50—100 darab lesz. Az előzetes fölmé­rések és az egyre növekvő ér­deklődés azt mutatja, hogy nem lesz gond az értékesítés­sel. Díjat nem nyert ugyan, mégis sok érdeklődőt vonzott a Mezőgép immár hagyomá­nyosnak mondható terméke, a KCR darucsalád, öt típusát mutatták be, az újdonság a KCR—6000-es erdészeti daru volt. A gépkocsira szeretető rönlkrakodó hazai sikerét töb­bek között az Is garantálja, hogy ilyen gépet eddiig csak tőkés importból tudtuk besze­rezni. Szintén a következő évben kezdik gyártani. Az újdonságok mellett több olyan terméket láthatott a ki­állítás közönsége, amely már sok sikert aratott. Így például az önjáró univerzális rakodó­gépet, a traktorra szerelhető villás emelőt és a vibrációs altalajlazí'tót, melynek alkal­mazása fölöslegessé teszi az évenkénti mélyszántást. Újítási Fíónap a Videoton tahi gyáregységében r Ésszerűbb technológiával A Videoton tabi gyáregy­ségében az üjítómozgalom rö­vid múltra tekint vissza. A gazdasági egység dolgozói 1975-től foglalkoznak rendsze­resen javaslatok benyújtásá­val. Az eltelt néhány év alatt a gyáregység dinamikus fejlődésével az újítómozgalom is Igyekezett lépést tartani. A társadalmi, gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a gaz­dasági erő fokozottabb össze­hangolására, a korszerű ter­melési, technikai eljárások al­kalmazására van szükség. Ezt segítik az új műszaki megol­dások. Az újítómozgalom helyzetéről, az eddig elért eredményekről, a jobbat ke­reső emberek segítéséről Sár- fali Dezső főmérnök elmond­ta: A tabi gyáregységben az üjítómozgalom további fel­lendítését, a megoldásra váró legfontosabb feladatokat tar­talmazza a feladatterv, és se­gíti az újítási hónap. Ennek eredménye, hogy évről évre több javaslatot tesznek a gyáregység dolgozói. Vitaülés a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről Á tudomány és a gyakorlat eszmecseréje A szállíttatok egyre gyakrabban használják a korszerű kon­téneres szállítási módot. Ezt jelzi a MÁV Budapest—Jó­zsefváros pályaudvarán feladqtt, illetve áthaladó konténe­rek évről évre növekvő száma. Ebben az évben csaknem százezer konténert fogadnak, illetve továbbítanak. A forga­lomnövekedés korszerűsítést kíván: még az idén három sínpályát »■átölelő-»' daru kezdi meg a munkát, amely gy«r- üítja cs könnyíti a rakodást. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és az Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerve­zete hasznos hagyományt te­remtett azzal, hogy immár negyedik éve áprilisban tu­dományos vitaülést szervez egy-egy időszerű, országos je­lentőségű témáról. Nemcsak a megyében, hanem szerte az országban is sokan emlegetik a kisüzemi állattenyésztés fej­lesztésének módjait tárgyaló múlt évi tanácskozást. Teg­nap ismét egy fontos téma. a szarvasmarha-tenyésztés koncentrációjával és speciali- zációjával kapcsolatos kérdé­sek megvitatására gyűltek össze az ország tudományos és gyakorlati szakemberei, nagyüzemi vezetők, ágazat: irányítók. Részt vett az ülé­sen a wroclawi mezőgazdasá­gi akadémia állattenyésztés: intézetének küldöttsége dr. Jcrzy Juszczak professzor ve­zetésével, valamint az eszéki oktatási és kutatási központ mezőgazdasági karának nyolc­tagú küldöttsége dr. Antun Petrocsevics professzor, egye­temi tanár vezetésével. A kaposvári Latinca műve­lődési központ zsúfolásig megtelt színháztermében Tóth Lajos, az Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek elnöke nyitotta még a vitaülést. Bevezető előadást dr. Guba Sándor, a főiskola főigazgatója tartott. Tömören összegezte azokat a mélyre­ható változásokat, melyek az elmúlt évtizedekben végbe­mentek mezőgazdaságunkban. Rávilágított arra, hogy amíg a növenytermelesi fóágazatban nagyarányú koncentráció, specializáció ment véigbe, ad­dig a szarvasmarha-ayazatoK- ban ez a koncentráció nem valósult meg, a termelékeny­ség tekintetében alig történt változás, s még ma is jellem­ző a telepek szétszórtsága. Ez a fejlődésbeli eltérés igen sok és egyre nehezebben el­viselhető ellentmondást ho­zott magával. A szakosodási aránytalanságok miatt példá­ul a növénytermelésben elő­térbe került, és magas fokú- an, korszerűen gépesített az árunövénytermelés, ugyan­akkor a takarmány termelés színvonala alacsony, gépesí­tettsége hiányos, nagyfokú a melléktermék pazarlása, nem beszélve az értékes gyepek elhanyagoltságáról. — Fontos és sürgető felada­tunk — hangsúlyozta a nö­vénytermesztési és a szarvas­marha-ágazatok közötti össz­hang megteremtése, vagyis mielőbb el kell hárítani az akadályokat a szarvasma'rha- ágazatok koncentrációja specializációja elöl. Extenzív, fólintenzív és in­tenzív íejiesziesi lehetőségre tett javaslatot, és kiemelte annak fontosságát, hogy az üzemek a hasznosítási irány eldöntésénél saját üzemi adottságaikra alapozzanak. I Végezetül szólt * szarvas­marha-ágazatban különösen nagy szerepet játszó társulá­sok, közös vállalkozások je­lentőségéről. A vitaülesen tegnap össze­sen hat előadás es tizenkét korreferátum hangzott el. A számok arra utalnak, hogy a tudomány és a gyakorlat szakemberei rendkívül sokol­dalúan és ü&szefüggesei ben is tárgyaltak a témáról. A leg­újabb külföldi és hazai tu­dományos kutatási eredmé­nyek, az ezekből adódó kö­vetkeztetések és javaslatok is­mertetése mellett jó néhány korreferátum hasznos gya­korlati tapasztalatokat tárt az érdeklődőik elé. Méltán hangzott el a megjegyzés: a tudomány és a gyakorlat nél­külözhetetlen eszmecseréjé­nek is tekinthető ez a rendez­vény- Az előadásokban el­hangzott tudományos vizsgá­latok cs megáLlapítások ta­pasztalatait az ország külön­böző gazdaságaiból érkezett korreferensek — gazdasági vezetők — saját üzemük gya­korlatának példáival, eredmé­nyeik ismertetésével támasz­tották alá. A téma sokoldalú megvitatása arra is rávilágí­tott, hogy rendkívül összetett, sokrétű tennivalót igényel a szarvasmarha-ágazat céltu­datos, gazdaságos fejlesztése, koncentrációja és speciaiizá- ciója. A vitaülés részvevői dél­után megtekintették a főisko­la kutatási bázisait. Y. M. Az idősebb szakemberek támogatjuk, irányítják a fia­tal, pályakezdő újítókat, a gazdasági vezetők pedig ötle­teikkel, tanácsokkal Látják el őket. A műszaki osztályon dol­gozókkal meglevő jó kapcso­lat biztosítja, hogy az elmélet és a gyakorlat találkozásakor sokat érő, hasznos, ésszerű megoldások szülessenek. — Márciusban újítási hó­nap volt a tabi gyáregység­ben. Ez idő alatt összesen 25 javaslat benyújtását vártuk. A dolgozók 33-at adtak be. Elsősorban az önköltségcsök­kentésre, illetve a számítógép kártyáinak mérőprogramjai­ra vona'.koznak a javaslatok. Jelenleg a szakvéleményezé­sük folyik, csak az előkalku­láció után látjuk a megtaka­rt tást. — Melyik volt a múlt év leghasznosabb újítása? — Az 58 javaslat csaknem félmillió forint vállalati hasz­not hozott. Közülük kiemelke­dik Katona István és Seibin László közös újítása, mely az előkalkuláció a.apjan iüU ezer forint költség- és 2500 nor­maóra-megtakarítást jelent. — Aki nyitott szemmel jár és figyel, az talál ésszerűsíte­ni valót — mondta Katona István géplakatos, az alkat­részüzem fiatal szakmunká­sa. — Mindig észreveszünk valamit, amit jobban, terme­lékenyebben csinálhatnánk. Feltűnt, hogy a számítógép tápegységeiben levő egyik al­katrészt üzemünk forgácsolási eljárással igen hosszú norma­idő alatt állítja elő. Javasla­tomat új technológia beveze­tésére elmondtam a műszaki osztályon dolgozó Seibin Lászlónak. — Ennek az a lényege — mondja Seibin László —. hogy az eddig forgácsolással készí­tett alkatrészt termelékenyebb eljárással, fröccsöntéssel gyártjuk. • Ezzel jelentős költ­ség- és normaidő-megtakarí­tást ér el a vállalat, mert a korábbi húsz perc helyett a tizedrésze alatt készülhet el az alkatrész. Az általunk megadott tervek alapján a székesfehérvári szerszám­üzemben készítették el a gvártáshoz szükséges szer­számot. A próbagyártás meg­kezdődött. Krutek József 3 /// un Erősödő egység, növekvő bizalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom