Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

Végső búcsú Zalka Mátétól Harcos élete példa és tanuságtétel SZOVJET-KÍNAI VISZONY Az eltépett szerződés A Mező Imre úti temetőben tegnap katonai diszpompaval, sok ezer tiszteletadó mély részvéte mellett helyezték őrök nyugovóra a spanyol pol­gárháború legendás táborno­kának, Zalka Máténak ham­vait. A Mező Imire úti temető díszravatalozója előtt díszzász­lóalj sorakozott föl csapatzász­lóval, s a ravatalozóban — ahol bíborpámákon helyezték el a nemzetközi brigádok hír­neves Lukács tábornokának kitüntetéseit — koszorúkkal övezett koporsója körül vete­ránok, egykori harcostársai álltak díszőrséget. Ravatalánál fejet hajtottak a Központi Bizottság, a Mi­nisztertanács, a KIŰZ központi bizottsága, a Hazafias Nép­front, a Magyar Partizán Szö­vetség, az írószövetség és szü­lőföldje, Szabolcs-Szatmár megye képviselői, a magyar néphadsereg és a társ fegy­veres testületek parancsnoki karának számos tábornoka, tisztje. Részt véttek a gyász­szertartáson a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének képviselői, valamint Zalka Máté leánya, Natalia Zalka és hozzátartozói. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter búcsúzott a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosától, a ma­gyar nép hűséges fiától, a ki­magasló katonai vezetőtől, a forradalom ügye iránt elkö­telezett írótóL — A sokat próbált kommu­nista forradalmár, az oly sok győztes csatát vívott katona, szent eszméinkért, a nemzet­közi munkásosztály ügyéért életét áldozó internacionalista évtizedek után végleg hazaiért szülőhazájába, s hamvait visszaadjuk a szülőföldnek, amelyet szíve utolsó dobbaná­sáig lángéig szívvel szeretett — mondotta. — A hazától, a szülőföldtől sok ezer kilométerre élte át a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új rendet teremtő viharát Százezernyi magyar hadifogolytársával együtt őt is magával ragadta a nagy október; orosz osztálytestvérei, a bátor harcosok sorába állt, | s a 20 esztendős Zalka Máté. leli hadifogolytáborok lelkes propagandistája, elindult a forradalmárok útján. Fegyvert fogott a fiatal szovjethatalom védelmében, a Vörös Hadse­reg katonája, egyik legendás hírű parancsnoka lett. Igaz internacionalistaként mint a magyar vörösgárdista egysé­gek, majd a nemzetközi ezred parancsnoka, végig harcolta a polgárháborút, a szibériai taj- gáktól Ukrajna földjén át a Fekete-tengerig. Az októberi forradalom utá­ni tevékenységében is a szo­cialista hazafiság és a pro­letárnemzetköziség mély érzé­se vezette. — Zalka Máté a forradalom tüzében, az intervenciósok és fehérgárdisták elleni kemény csatákban edződött harcos kommunistává, s vált kima­gasló parancsnokká. Kiemel­kedő katonai érdemeiért, pél­damutató bátorságáért és hő­siességéért a szovjet kormány az akkori idők legmagasabb elismerésével, a Vörös Zászló Renddel tüntette ki. Czinege Lajos — méltatva Zalka Máté tevékenységét — a továbbiakban ezeket mon­dotta: (Folytatás az 1. oldalról) ennek bizonyítására. Rámuta­tott a nemzetközi együttmű­ködés fontosságára, hangsú­lyozva, hogy az Interkozmosz- program megvalósításában a szocialista országok együttmű­ködése számos nagy fontos­ságú tudományos sikert ho­zott már. — Ma nemcsak a földön köszöntjük az űrhajósok nap­ját. a világűrben is ezt kö­szönti két expedíció. Öröm­mel állapítjuk meg, hogy a szovjet űrhajósokkal együtt a föld körüli pályán velünk együtt ünnepel a testvéri Bul­gária egy állampolgára is — mondotta a többi között Pet­— Egész életpályája, ma már legendás hősi harcai, ki­emelkedő elkötelezett írói munkássága, maradandó al­kotásai a szocialista hazasze­retet és a proletár, internacio­nalizmus k; menthetetlen for­rásait jelenti hazánkban és határainkon túl is a mai és a további generációk számára. Zalka Máté egész harcos élete tanúságtétel, s mindig arra tanító példa, hogy az igaz hazaszeretet, a szocialista rendért folyó küzdelem és a nemzetközi proletariátus ügye,- az internacionalizmus elvá­laszthatatlan egymástól. Zalka Máté koporsóját a magyar néphadsereg hat ez­redese helyezte a vörös dra­périával borított, páncélautó vontatta ágvútalpra. majd ün­nepélyes gyászzenével, díszőr­ség kísérte végső nyughelyére, a munkásmozgalmi pantheon sírsétányához, ahol díszlövé­sek közepette eltemették. Sírját elborították a kegye­let, a megbecsülés és az em­lékezés virágai. A kegyeletes esemény az In- temacionálé hangjait követően a Zalka Máté emléke előtt tisztelgő díszzászlóalj díszme- petével fejeződött be. Az ünnepi ülés részvevői táviratban üdvözölték az SZKP Központi Bizottságát, annak politikai bizottságát és főtitkárát, Leonyid Brezsnye* rét, köszönetét mondva az űrhajózás fejlesztéséhez nyúj­tott támogatásért, az űrkuta­tás nagyszabású programjának elősegítéséért. Az ülésen jelen volt a bol­gár párt- és kormányküldött­ség. amely Dobrí Dzsurov had- seregtábomoknak, nemzetvé­delmi miniszternek, a BKF KB Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével a Szojuz— 33 űrhajó útja alkalmából ér­kezett a Szovjetunióba. Nagy számban vettek részt az ün­nepségen a szovjet űrhajósok. (MTI) Az Amin ellenes erők há­rom oldalról is bekerítették az ugandai fővárost, és né­hány óra alatt sikerült Kam- palába juttatni tüzérségüket, rakétakilövő ágyúikat és szin­te ellenállás nélkül jutnak előre a városban — jelentik a nyugati hírügynökségek. A Kampalát ostromló erők a fővárosból kelet felé vezető utakat nyitva hagyták a me­nekülők számára. Egyes for­rások szerint az ellenzéki erők már Kampala belvárosában vannak. Idi Amin elnök — aki ked­den, még televízióbeszédben szólította harcra embereit — szerdára eltűnt a fővárosból. Kampalában úgy tudják, hogy még kedden elmenekült Jinja felé, ahol a széthulló ugandai hadsereg katonái gyülekeznek, és ahol az elnök fia sebesülten fekszik a kórházban. Kampalában egyre áttekint­hetetlenebb a helyzet. A vá­rosban az üzemanyaghiány kö­vetkeztében szinte megszűnt a közlekedés, gyakoriak az áramkiesések, és a telefonok — a jelek szerint — üres szo­bákba csöngőnek, meg a rend­őrség ügyeleti helyiségében és a rádiónál is. Az ugandai rá­dió egyébként zenét sugároz, Van két olyan mondata a szovjet—kínai barátsági szer­ződés pekingi felmondását megbélyegző szovjet kor­mánynyilatkozatnak, ame­lyet joggal idéznek azok, akik szilárdan bíznak a szo­cialista nagyhatalom béke­politikájában. »A Szovjet­unióban változatlanul fenn­marad az a mély megbecsü­lés, amelyet a kínai nép, e nép történelme és kultúrája iránt érez. Nincsenek objek­tív okok arra, hogy orszá­gaink népei elidegenedjenek egymástól, vagy különösen arra, hogy szembe kerülje­nek egymással« — állapítja meg a szovjet kormánynyi­latkozat. Mao Ce-tung szavai Az 1950 februárjában kö­tött szovjet—kínai barátsá­gi, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés egyoldalú fölbontása Pe­king részéről a mai kínai vezetés régóta kialakult, mindinkább mélyülően szov­jetellenes stratégiájának megnyilvánulása. Ha a szer­ződésfelbontás formálisan csak most történt is meg, csak összegező kifejezése egy hosszabb folyamatnak. Ma­gát a felmondás aktusát 1978 őszén előre bejelentette előbb a kínai külügyminiszter, majd Teng Hsziao-ping. a vezetés második embere. és egy bemondó közölte: saj­nos, nem tudnak híreket adni. Az ugandai főváros elesett — jelentette tegnap az UPI hírügynökség különtudósítója, aki az Amin-ellenes erők kí­séretében érkezett Kampalá- ba, és onnan küldött tudósí­tást. A csapatok az éjszaka leple alatt vonultak be a vá­rosba; néhány helyen még né­mi ellenállás tapasztalható, és elszórtan fegyverropogás hal­latszik. »Megsemmisült Idi Amin diktatúrája« — adták a la­kosság tudtára a főváros ut­cáin cirkáló, hangszóróval föl­szerelt járművek. Kampala lakói — a jelen­tések szerint — örömmel üd­vözölték az Amin-ellenes erő­ket, egy-két helyen a polgár­ság megtámadta Amin még1 jelen levő embereit. Az Ugandai Nemzeti Felsza- badítási Fronthoz közel álló tanzániai források szerint a front 11 tagú végrehajtó ta­nácsa még e héten Kampalába érkezik. A mintegy húsz — szám­űzetésben működő — ugandai ellenzéki szervezetet tömörítő front kétévi átmeneti idősza- j kot javasol a demokrácia I helyreallitasara. | Aki az utóbbi 29 év tör­ténetét vizsgálja, fölidézve a szerződés megszületésének idejét, leszögezheti: ez volt az új Kína számára az első igazi fellépés a világpoliti­kában, hiszen az aláírás idején még csak néhány hó­nap telt el a Kínai Népköz- társaság kikiáltása — 1949 októbere — óta. A barátsá­gi szerződéssel együtt írtak alá azt a megállapodást, amely a Csang Csüng vasu­tat a Kínai Népköztársaság tulajdonába adta és amejy- nek értelmében a szovjet csapatokat kivonták Port Arthurból. Aláírtak egy olyan megállapodást is, amely több százmillió ru­bel hosszú lejáratú szovjet hitelt nyújtott Pekingnek. A szerződés megszövege­zésére és aláírására Moszk­vába érkező Mao Ce-tung a pályaudvaron az előzmé­nyekről így beszélt: »Az Ok­tóberi Szocialista Forradalom után a szovjet kormány el­sőnek szüntette meg azokat az egyenlőtlen szerződéseket, amelyek a cári Oroszország és Kína között fennállottak. A szovjet nép és a szovjet kormány csaknem 30 éven át több ízben nyújtott támo­gatást a kínai népnek sza­badságharcában. A kínai nép sohasem fogja elfelejte­ni azt a testvéri segítséget, amelyben nehéz megpróbál­tatásai idején a szovjet nép és a szovjet kormány része­sítette.« A segítség értéke A szerződést aláíró két fél egyike az utóbb’i 29 eszten­dőben igyekezett a legtelje­sebben megfelelni szerződé­ses kötelezettségeinek. A Szovjetunió az 1950-et köve­tő évtizedben 198 korszerű­en felszerelt hatalmas ipari vállalat felépítésében nyúj­tott segítséget Kínának; ~a többi között olyan, Kína szá­mára teljesen új iparágak­ban, mint a gépkocsi-, a traktor-, és a repülőgép- gyártó-ipar. Huszonegy ezer szovjet tudományos-műsza­ki dokumentáció került a Kínai Népköztársaság tulaj­donába, közöttük több mint 1400 nagyvállalat teljes ter­ve. Még 1963-ban is — ek­kor már egymást érték Pe­king szovjetellenes megnyil­vánulásai ! — nyolcvannyolc ipari vállalat és objektum építésénél nyújtottak műsza­ki segítséget szovjet vállala­tok és szakemberek. 1950 és 1960 között a Szovjetunió által szállított berendezések­kel állították elő Kínában a vas és az acél 35—50, az alu­mínium- 100, a tehergépko­csik, traktorok 85, a villa­mos energia 50, az elektro­mos berendezések 45. a ne­hézgépgyártás termékéinek 35 százalékát. Többezer kí­nai szakember tanult szovjet egyetemeken és üzemekben. A Szovjetunió állandó se­gítséget nyújtott Kínának az ország védelmének erősítésé­ben és a korszerű honvédel­mi ipar megteremtésében. A szerződés »döntő szerepet töltött be abban, hogy 1950— 53-ban a koreai háború évei­ben és az úgynevezett taj­vani válság idején, 1958-ban megakadályozták a KNK el­leni nyílt imperialista ag­ressziót« — állapítja meg a szovjet kormánynyilatko­zat, s utal azokra a szovjet katonai egységeknek a sze­repére is. amelyeket a KNK kormányának kérésére küld­tek Kína területére, hogy védelmezzék az országot az ellenséges légierő berepülé­seitől. Az uótbbi három évtized­ben — akárhol és akár­hányszor volt szó a Kínai Népköztársaság nemzetközi szerepéről, jogairól, képvise­letéről — a szovjet politika mindig teljes súlyával föllé­pett a kínai nép odalán. Elég csak arra a hosszú küzde­lemre visszaemlékezni, ame­lyet a Szovjetunió azért ví­vott, hogy az ENSZ-ben (és más nemzetközi szervezetek­ben (ne bitorolhassa Peking jogos helyét Tajvan, s a KNK végre elfoglalhassa he­lyét. Szakadár lépések Kínában egy időtől fogva másként pillantottak a szer­ződésre és a szovjet—kínai viszonyra. Mao Ce-tung már 1958-ban arról beszélt, hogy »föl kell készülni a szaka­dásra«. ... »nem szabad fél­ni a szocialista táborban és a nemzetközi kommunista mozgalomban bekövetkező szakadástól«. A hatvanas évek elejétől fogva a pekin­gi vezetés — Mao élete vé­géig az 5, halála után a ma élen álló politikusok irányí­tásával — nyűt, a nemzet­közi színtéren szinte napon­ta elhangzó szovjetellenes rágalmakkal és támadások­kal fordult szembe az 1950- ben aláírt szerződéssel. Az ENSZ közgyűlésein, a kínai külügyminiszter, Teng Hsziao-ping tokiói és ame­rikai beszédeiben, Hua Kuo- feng jó néhány megnyilatko­zásában a legszélsőségesebb imperialista hecclapok mo­dorában beszélt a Szovjet­unióról. Moszkva már 1971-ben, majd 1973-ban javasolta, hogy a romló viszony meg­javítása céljából kössenek megállapodást az erő alkal­mazásának eltiltásáról, illet­ve a kölcsönös meg nem tá­madásról. Peking ákkor a most felmondott szerződésre hivatkozva mint szükségte­lent utasította el a javasla­tokat. Most magat a szerző­dést mondta föL Annak idején a dokumen­tum 6. cikkelyébe belefog­lalták: a 30 évre kötött szer­ződés, ha csak a felek egy évvel az érvénytartam lejár­ta előtt nem közük <4 fel­bontásra való kívánságukat, további öt évig érvényben marad. Pék ingben mostaná­ban már csak azt az egyet­len pontot tekintették betar­tandónak, hogy a huszonki- lencedik evben kell közölni a szerződés felmondására irá­nyuló szándékot. lint a szibériai és távol-ke-1 rov akadémikus. Befejezte tanácskozását az úttörővezetők országos konferenciája Kecskeméten szerdán befe jezödött az úttörővezetők VII országos konferenciájának há romnapos tanácskozássoroza új szolgáltatás! Közületek, magánosok részére stencilgépen sokszorosítást vállalunk. Gyorsszolgáltató részleg, Kaposvár, Ady Endre u. 5. Vas-műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet (152270) ta. X délelőtti plenáris ülé­sen, amelynek elnökségében foglalt helyet Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ központi Bizottságának első titkára, valamint párt-, álla­mi és társadalmi életünk több más vezető személyisége is, folytatták az országos ta­nács hétfőn elhangzott beszá­molójának megvitatását. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára em­lékeztetett arra, hogy álla­munk évente 33 milliárd fo­rintot költ a gyermekekre. S ha ma még van is olyan is­kola, amely napközigondok- ikal, tornateremhiá nnyal küzd, a kormány azon fáradozik, hogy mielőbb megszűnjön az oktatási intézmények, a gyer­mekek nevelési feltételei kö­zötti aránytalanság. Az idén 15 új úttörőházzal és 200 más gyermekintézménnyel gyara­podik a hálózat. Faluikon márványtábla hirdeti majd: »Épült a nemzetközi gyer­mekévben«. A több mint egymillió paj­tást tömörítő gyermekszerve­zet munkájáról, feladatairól három napon át folytatott vi­tába százkilencvennyolcán kapcsolódtak be. Az elhang­zottakra Szűcs Istvánná, a szövetség föütkara válaszolt. Kemény munkát végeztek a kozmonauták Néhány óra alatt, szórványos harcban Elesett az ugandai főváros „Megsemmisült Idi Amin diktatúrája** 1050. február 14. Visinszkij szovjet külügyminiszter aláírja a szerződést. A háttérben Sztálin és Mao.

Next

/
Oldalképek
Tartalom