Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
Tisztelet az elődöknek ■ Losonczi Pál köszönti a talál kozó részvevőit. (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatója befejező részében a megye élelmiszeriparának és fagazdaságának helyzetéről, a fejlesztés legfőbb céljairól szólt. Alig hangzottak el az őszinte érdeklődéssel kísért tájékoztató utolsó szavai, nyomban megindult a beszélgetés. Elsőként Valter Imre, a ba- latonszabadi termelőszövetkezet volt elnöke kért szót, kicsit meghatottad modva köszönetét ezért a találkozóért. — Bizony, van még tennivaló bőven — mondta —, előbbre kellene lépni a mezőgazdasági termékek feldolgozásában, a szőiő- és gyű-! mölcstelepítésbcn, no és a termőföldjeink jobb hasznosításában. Bízok abban, hogy a mostani vezetők nagy felelősséggel, jó felkészültséggel megbirkóznak ezekkel a feladatokkal. — fy régi sorstársakkal, kollegákkal való találkozás, bizony szavakkal nehezen kifejezhető jó érzéssel tölti el az embert — mondta Szabó Kálmán, a böhönyei szövetkezet nyugdíjas elnöke. — Nagyon helyes, jó gondolatnak tartom a tájjellegű termelés szervezését, erősítését, mert ahol valami hagyományosan jó volt, ott érdemes fejleszteni. Elmondta Szabó Kálmán, hogy nem szakadt el a szövetkezettől, a községtől, véleményét ma is kikérik, észrevételeire ma is támaszkodnak. — Amit tettünk, azt a közös érdekében tettük — mondta — és a jövőben sem hunyjuk be a szemünket, ha olyat látunk, ami nem helyes. Egy kicsit ehhez a gondolathoz kapcsolódott Puskás József volt, pusztakovácsi elnök, mikor szóvá tette, hogy a nagy értékű gépek nem részesülnek olyan megóvásban, mint amire szükség lenne. — Akik itt ülünk, sokan tíz éve nem voltunk biztosak abban, hogy ilyen termésátlagokat érüíík el, mint például tavaly — mondta Pankász Ferenc, a Dél-somogyi Állami Gazdaság nyugdíjas igazgatója. — De épp ilyen igaz az, hogy tovább kell lépni. Talán jobban felül kellene vizsgálni a pénzügyi ösztönzőket, nem jó a minden áron való nyereség a vállalatnak, ha az esetleg ráfizetéses az államnak. Szólt a nyugdíjas vezető — mint »gyakorló« kistermelő — a háztáji termelés gondjairól, a kibontakozó kertbarátmozgalomról, melyet nem anyagilag, inkább szakmailag, a feltételek jobb biztosításával kellene támogatni. Az eszmecsere, a beszélgetés folytatódott, csak a helyszín változott. A vendéglátó gazdaság igazgatójának, Sütő Ödönnek kíséretében a találkozó részvevői megtekintették a nagyüzem fácánnevelő telepét, majd a sertéstelepét, végül pedig kisvasúttal kiutaztak a berekbe, ahol a szabad ég alatt él a nagyüzem 2400 keresztezett húsmarhája. Egy négyszázharmincas létszámú ellés előtt álló gulyát tekintetlek meg. Hadd tegyem hozzá, ez az egyszerű, olcsó, gazdaságos tartási rendszer (a jószágok feje fölött még soha nem volt fedél) különösen nagy érdeklődést váltott ki. Záporoztak a kérdések, szűnni nem akart az érdeklődés —, de azért a szó mindig csak visszakanyarodott egy témához. Így mondta az egyik volt elnök: — Nem tudom elmondani, milyen jó érzés töltött el, mikor megkaptam a meghívót. Lám, nem feledkeztek el rólunk ... Az üzemlátogatás után, immár fehér asztal mellett, Böhm József köszönetét mondott a nyugdíjas vezetőknek, hogy eljöttek. — Először rendeztük meg ezt a találkozót — mondta —, de nem utoljára. Szeretnénk időszakonként megismételni. Elszámolni azzal, hogy hogyan állunk azzal a munkával, melyet az itt ülők elkezdtek. Megtisztelő, hogy Losonczi elvtárs elfogadta a meghívásunkat es végighallgatta elszámolásunkat. A megyei tanács elnöke köszönetét mondott a házigazdának a vendéglátásért, azért, hogy megtekinthették ezt a gazdaságot, amely jól és egyre jobban igazodik lehetőségeihez, végezetül jó egészséget kívánt a nyugdíjas vezetőknek. — Valamennyi volt elnök kollégám nevében köszönöm ezt a rendezvényt — ezekkel a szavakkal emelkedett szólásra Losonczi Pál, jelezve, hógv nemcsak, államfőként jött el erre a találkozóra, hanem úgy is, mint a barcsi szövetkezet hajdani, alapító elnöke. — Akármekkora volt a lelkesedésünk, a szilárd meggyőződésünk akkor, azért mégsem hittük, hogy akkorát fejlődjön mezőgazdaságunk, mint ahová jelenleg elértünk. Örülök, hogy ebben az állami gazdaságban jött létre ez a találkozó, hiszen köztudott hogy az itteni természeti körülmények között az erőszakolt termelésszerkezet mennyi gondot okozott. Amit ma láttunk, azt bizonyítja, hogy ilyen mostoha bereki adottságok mellett is meg lehet találni a korszerű, hatékony termelés módját. Az Elnöki Tanács elnöke szólt a termelés tartalékairól, az olcsóbb, a gazdaságosabb termelés követelményeiről, majd megemlítette a FAO legutóbbi vizsgálatának tapasztalatait : — Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési bizottsága megvizsgálta, hogy az utóbbi tíz évben a világon hol fejlődött a legnagyobb mértékben a mezőgazdaság. Magyarország Hollandia után a második helyen áll. Ebben az eredményben, benne van az itt ülőit munkája. Köszönet nekik, és köszönet azoknak, akik nincsenek itt: a magyar parasztságnak, akik megértették és tevőlegesen támogatták céljainkat, és hihetetlen gyorsasággal elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás szervezésmódját. A mai napnak talán a legnagyobb értéke, hogy azokról emlékezünk meg, akik ezt a forradalmat végigvitték. Losonczi Pál szavaira Tóth Lajos, a kaposvári szövetkezet nyugdíjas elnöke válaszolt, hangsúlyozva, hogy igen nagy élmény és öröm ez a rendezvény. Azért is, hogy a régi harcostársak találkozhattak, azért is, amit ebben a gazdaságban láthattak, és azért is. hogy Losonczi Pál látogatásával megtisztelte ezt az összejövetelt. Köszönetét mondott a rendezőknek, és a házigazda állami gazdaság igazgatójának. A bensőséges, tartalmas, szép találkozó Varga Péter záró szavaival ért véget. Vörös Márta Üj munkarend városközpontban Holnaptól megváltozik néhány — Kaposvár központjában levő — intézmény munkakezdésének az ideje. A lépcsőzetes munkarenddel 1977 áprilisában találkoztak először a város lakói, illetve az ide bejárók. Akkor az északkeleti és az északnyugati ipartelep vállalatai változtattak munkakezdésükön. Ennek az lett az eredménye. hogy tizenhat százalékkal csökkent a hat óra előtti forgalom és kilenc százalékkal a nyolc órát megelőző. Kaposvár lakossága évente ezerötszázzal gyarapszik. Az ily módon növekvő közlekedési igényt csupán több autóbusz beállításával nem lehet kielégíteni. Éppen ezért fordult a Kaposvári Városi. Tanács és a 13. számú Volán a vállalatok, intézmények vezetőihez: közösen igyekezzenek enyhíteni a csúcsforgalom okozta zsúfoltságon. Az 1977. évi változtatás tapasztalatai után. tavaly, az év közepén tizenegy olyan vállalatot, intézményt kerestek meg a szakemberek, melyek a megyeszékhely közpon t jába n tevékenykednek. Közülük öi vállalkozott a változtatásra. A városi tanács dolgozói hétfőtől negyed kilencre járnak, az SZMT, az OTP, az ingatlan- kezelő vállalat és a Délviép dolgozói pedig fél nyolckor kezdik a munkát a korábbi nyolc, illetve háromnegyed' nyolc helyett. A Volán mindehhez a korábbinál 184 járattal többet indít. Ezt szolgálja a január 28-itól érvényes új menetrend. Hunyady Szabolcs, a Volán osztályvezetője elmondta, hogy a zsúfoltság csökkentése szempontjából a negyed kilences munkakezdés kedvezőbb, mint a fél nyolcas, de így is kényelmesebben utazhatnak a munkába ■gvekvők, mint korábban. A még jobb utazási körülmények megteremtése érdelké- b“0 azonban szükséges a továbblépés. Éppen ezért a Kaposvárt Városi Tanács és a 13. számú Volán megbízta a Közlekedéstudományi Kutató Intézetet, azzal, hogy behatóan vizsgálja meg a város tömegiköz’ek édesét. Az intézet az idén elkészíti tanulmánytervét, amellvel Kaposvár autóbuszközlekedését tovább lehet javítani. Persze ez önmagában nem elegendő. A jövőben még inkább szükség lesz arra, hogv a vállalatok -megértsék: fontos, hogy dolgozóik kényelmesebb körül- ménvek között, pontosan jussanak el a munkahelyükre. Erre nem szabad sajnálni a belső rendjük módosításával járó fáradalmakat sem. II Kommunista Internacionáié alakuló kongresszusa Volt még részünk a télből a héten, de ránk köszöntött már a tavasz is. A sűrű hóesést és a csikorgó hideget meleg napsugár feledtette velünk. Március elsején »hivatalosan« is beköszöntött a csillagászati tavasz. Ig,az, akkor még éppen csak szakadozni kezdett a fehér hótakaró. A meleg hatására azonban gyorsan olvadt, s ennek nemcsak a napsugárt kedvelők örültek, hanem a közutak és utcák tisztántartásáért felelős emberek is. A hosszúba nyúlt tél eléggé megapasztotta a sókészletet, amelynek segítségével letakarították az utakat. A kopogó hideget gyakran váltotta fel ezen a télen a kellemesen meleg idő. Ez pedig gondokat okozott: a hőmérséklet-ingadozás több helyen bontotta meg az utak aszfaltszőnyegét. A rohanó autók aztán tovább törték az utat, s a végeredmény az, hogy régén nem láttunk ennyi kátyút, mint amennyi most van. Több helyen lassúbb haladásra figyelmeztető táblák kerültek vagy kerülnek az utak mellé. A gépkocsi és az utasok épsége érdekében be kell tartá- ni előírásukat. A tél maradandó nyomainak számbavételével együtt megkezdődött a felfagyások kijavítása is. A kátyúkat először a forgalmas útvonalakon tüntetik el, aztán jönnek a mellékutak. Egy ideig mindenesetre vigyázni kell még. Bármilyen erősen tartotta magát a tél, a tavaszi készülődésnek egyre több jelével lehetett találkozni. A fagymentes napokon megindultak a traktorok a földeken, hogy folytassák a szántást. Amikor a szél engedte, dolgoztak a repülőgépes növényvédelmi szolgálat helikopterei és merev szárnyú gépei is: szórták a műtrágyát. A hideg ellenére jól halad a metszés a somogyi gyümölcsösökben és a szőlőskertekben. Az állami gazdaságokban -— Balaton- bogláron, Siófokon, Kutason és Bárdibükkben — szinte egész héten csattogtak a metszőollók. A Nagyatádi Konzervgyár termeltetési körzetébe tartozó gazdaságokban pedig készülnek a cukorborsó vetéséhez. Ha ilyen marad az idő, a héten rpár megindulnak az első táblákon a gépek. A borsót» ugyanis szakaszosan vetik azért, hogy május végén, június elején rr egy időben érjen be a termés. A tavasz közeledtének — vagy megérkezésének — jele az is, hogy megnőtt a vetőmagvakat árusító boltok és a csemetelerakatok forgalma. A Zöldért-től kapott tájékoztatás alapján pedig már az idei szerződéskötésekről is tudósított az újság. Érdemes ebből kiemelni azt a jó hírt, hogy ismét fellendülőben van a megyében a zöldpaprika és az étkezési paradicsom termelése, és tovább növekedett a primőr- meg a korai termelés aránya. Ebben minden bizonnyal része van annak, hogy meghonosodott a váz nélküli fóliás termelés, s az idén már 160 hektáron dolgoznak ezzel a módszerrel. A héten a megyébe látogatott az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese: Vincze József arról tanácskozott a megye vezetőivel, hogy miként valósult meg a vízgazdálkodási ágazat V. ötéves tervének időarányos része. A tanácskozáson azt állapították meg, hogy az V. ötéves terv elején elhatározott beruházások megfelelő ütemben készülnek. Az eredmény: több ember kap a megyében egészséges ivóvizet. Az ilyen jellegű tanácskozások között nem ez volt az első és nem is az utolsó. Jól bevált gyakorlat, hogy az egyes ágazatok fejlődéséért felelős vezetők az ország egy területéért, a megyéért felelős testületek vezetőivel rendszeresen értékelik a közös célok megvalósításának ütemét, megoldást keresnek a gondokra. A jól előkészített tanácskozásokon alapos vizsgálat alá veszik ilyenkor az ágazatot vagy annak egy részét, s a megállapításokat figyelembe véve szervezik a következő időszak munkáját. Kcrcza Imre Az imperialista világháború kitörésekor egyértelműen bebizonyosodott a korabeli munkásmozgalom nemzetközi szervezetének, a II. In- ternacionálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivételével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihiteleket. A nemzetközi munkásmozgalom, úgy látszott, végleges vereséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nemzeti irányzatokra szakadt szét, és az ideológiai színskálán is elhatárolódott egymástól a szociálsovi- niszta, a centrista és a forradalmi internacionalista irányzat. A háború folyamán azonban a szenvedésekkel és a nehézségekkel párhuzamosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A »saját országban, a saját burzsoázia ellen« jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az internacionalizmus pedig fokozatosan érvényre is jutott. A háborúellenes centrista és baloldali irányzatok komnro- misszumaként 1915-től fellépett az úgynevezett zimmerwaldi mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly érvényesült, sokat tett a háborúellenes közvélemény kialakításért. Egymás után következő konferenciái pedig az októberi forradalomig lehetőséget nyújtottak a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is arra, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet elképzeléseire. Az októberi forradalom minőségileg új helyzetet teremtett. Hatása, majd a közppnti hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetőségeinek értékelése kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Különösen a vesztes országokban vált jelentős erővé a baloldal. Lenin már nevezetes áprilisi téziseiben is sürgette az új. kommunista internacionálé megalakítását. Az 1913 folyamán alakuló bolsevik jellegű, kommunista pártok és csoportok elfogadták ezt a lenini igényt, és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet és közös irányvonal kialakítására. Különösen jelentős szerepük volt ebben az útkeresés ben az oroszországi bolsevil Megkezdődött a második ütem Beruházás 150 millióért 1977 nyarán nagyszabású sertéstelep-bővítési program megvalósításához fogtak a Böhönyei Állami Gazdaságban. A két ütemben készülő beruházás összesen mintegy 150 millió forintba kerül, s a tervek szerint 1980-ra befejezik a munkákat. Az első ütem 32 milliós beruházásaként 3300 hízóférőhelyet adtak át. — Tavaly novemberben kezdtük el a százötven férőhelyes, higiénikus ellető építését, s ezt az Agrokomplex- rendszerű. Somogybán egyedülálló, korszerű létesítményt most, február 21-én telepítettük be — mondta Szabó Gyula, a gazdaság igazgatója. — Az állatok nem a padlószinten, hanem megemelt rácspadozaton vannak; könnyebb a-4*karítás. almozni nem kell, s a malacok hőigényét infra- lámpák elégítik ki. A bővítési program kerekében még az idén 62 millió forint értékű beruházást valósítunk meg. Ilyen elletőférőhelyből, mint amilyet februárban használatba vettünk, 1980-ig összesen 998 lesz. A tágas teremben — ez a szó illik a helyre, inkább, mint az istálló vagy az ól — a tisztaság, a rend, az állategészségügyi követelmények megtartása eleve adott a technológia jóvoltából. A százötven koca és a malacok olyan körülmények között töltik itt az előírt időt., hogy a sertés- tenyésztő szakember vagy állatorvos csak elismeréssel beszélhet róla. A fertőzési veszély és a malacelhullás minimális. Az idén 16 700 hízósertés értékesítését tervezi a Böhönyei Állami Gazdaság. A nápai sonkaüzemnek szállítják az állatokat, s tavaly az átadott sertések minőségével elsők voltak az ország százr huszonöt állami gazdasága közül! A jövőben meghatározó. szerepet játszhatnak a Kaposvári Húskombinát ellátásában, ugyanis 1980 után — a sertés- I telep bővítésének, korszerűsítésének program szerinti elvégzésekor — már 43 500 hízósertést értékesítenek évente. párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt hadifoglyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nemz'etiségei forradalmárainak). Az orosz- országi párt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjában azt az előkészítő tanácskozást, melyen a magyar kommunisták képviselői is részt vettek. Ezen úgy döntöttek, hogy az alakuló kongresszusra meghívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesen bol- sevizált csoportokat, irányzatokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kommunista konferencia — 1919, március 2-án ült össze a Kremlben. 21 ország 35 szervezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konferencia kidolgozta a közös platformot a proletárdiktatúra, a szocialista tulajdonviszonyolt megteremtésének alapján. Hangsúlyozta a teljes szakítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni in- ternacionáléval. Meghallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokráciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta demokráciát, s helyébe a szovjethatalom osztálylogikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség, az elegendő erő és az egység kérdései is- felvetődtek, március 4-én a küldöttek az internacionálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi kommunista konferencia átalakult a Kommunista Internacionálé alapító (I.) kongresszusává. A következő ülések további fontos határozatokat hozlak a szociáldemokráciához való viszonyról, a nemzetközi helyzetről, a munkás- nőkérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a III. Kommunista Internacio- nálé történelmi jelentőségét méltatva: »Az I. Internacio- nálé lerakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletárharc alapját. A II. Internacio- nálé korszaka előkészítette a talajt a mozgalom széles, tömegméretekben való elterjedésére számos országban. A III. Internacionálé magáévá tette a II. Internacionálé munkájának eredményeit, megtisztította az opportunista, szociálsoviniszta polgári és kispolgári salaktól, és megkezdte a proletárdiktatúra megvalósítását.-“
