Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

Tisztelet az elődöknek ■ Losonczi Pál köszönti a talál kozó részvevőit. (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács elnökhe­lyettese tájékoztatója befeje­ző részében a megye élelmi­szeriparának és fagazdaságá­nak helyzetéről, a fejlesztés legfőbb céljairól szólt. Alig hangzottak el az őszin­te érdeklődéssel kísért tájé­koztató utolsó szavai, nyom­ban megindult a beszélgetés. Elsőként Valter Imre, a ba- latonszabadi termelőszövet­kezet volt elnöke kért szót, kicsit meghatottad modva kö­szönetét ezért a találkozóért. — Bizony, van még tenni­való bőven — mondta —, előbbre kellene lépni a me­zőgazdasági termékek feldol­gozásában, a szőiő- és gyű-! mölcstelepítésbcn, no és a termőföldjeink jobb hasznosí­tásában. Bízok abban, hogy a mostani vezetők nagy felelős­séggel, jó felkészültséggel megbirkóznak ezekkel a fel­adatokkal. — fy régi sorstársakkal, kol­legákkal való találkozás, bi­zony szavakkal nehezen kife­jezhető jó érzéssel tölti el az embert — mondta Szabó Kál­mán, a böhönyei szövetkezet nyugdíjas elnöke. — Nagyon helyes, jó gondolatnak tartom a tájjellegű termelés szerve­zését, erősítését, mert ahol valami hagyományosan jó volt, ott érdemes fejleszteni. Elmondta Szabó Kálmán, hogy nem szakadt el a szö­vetkezettől, a községtől, véle­ményét ma is kikérik, észre­vételeire ma is támaszkodnak. — Amit tettünk, azt a kö­zös érdekében tettük — mond­ta — és a jövőben sem huny­juk be a szemünket, ha olyat látunk, ami nem helyes. Egy kicsit ehhez a gondo­lathoz kapcsolódott Puskás József volt, pusztakovácsi el­nök, mikor szóvá tette, hogy a nagy értékű gépek nem ré­szesülnek olyan megóvásban, mint amire szükség lenne. — Akik itt ülünk, sokan tíz éve nem voltunk biztosak ab­ban, hogy ilyen termésátlago­kat érüíík el, mint például tavaly — mondta Pankász Ferenc, a Dél-somogyi Állami Gazdaság nyugdíjas igazgató­ja. — De épp ilyen igaz az, hogy tovább kell lépni. Talán jobban felül kellene vizsgál­ni a pénzügyi ösztönzőket, nem jó a minden áron való nyereség a vállalatnak, ha az esetleg ráfizetéses az állam­nak. Szólt a nyugdíjas vezető — mint »gyakorló« kistermelő — a háztáji termelés gondjairól, a kibontakozó kertbarátmoz­galomról, melyet nem anyagi­lag, inkább szakmailag, a fel­tételek jobb biztosításával kellene támogatni. Az eszmecsere, a beszélgetés folytatódott, csak a helyszín változott. A vendéglátó gaz­daság igazgatójának, Sütő Ödönnek kíséretében a talál­kozó részvevői megtekintették a nagyüzem fácánnevelő te­lepét, majd a sertéstelepét, végül pedig kisvasúttal ki­utaztak a berekbe, ahol a sza­bad ég alatt él a nagyüzem 2400 keresztezett húsmarhája. Egy négyszázharmincas létszá­mú ellés előtt álló gulyát te­kintetlek meg. Hadd tegyem hozzá, ez az egyszerű, olcsó, gazdaságos tartási rendszer (a jószágok feje fölött még so­ha nem volt fedél) különösen nagy érdeklődést váltott ki. Záporoztak a kérdések, szűnni nem akart az érdeklődés —, de azért a szó mindig csak visszakanyarodott egy témá­hoz. Így mondta az egyik volt elnök: — Nem tudom elmondani, milyen jó érzés töltött el, mi­kor megkaptam a meghívót. Lám, nem feledkeztek el ró­lunk ... Az üzemlátogatás után, im­már fehér asztal mellett, Böhm József köszönetét mon­dott a nyugdíjas vezetőknek, hogy eljöttek. — Először rendeztük meg ezt a találkozót — mondta —, de nem utoljára. Szeretnénk időszakonként megismételni. Elszámolni azzal, hogy hogyan állunk azzal a munkával, me­lyet az itt ülők elkezdtek. Megtisztelő, hogy Losonczi elvtárs elfogadta a meghívá­sunkat es végighallgatta el­számolásunkat. A megyei tanács elnöke kö­szönetét mondott a házigazdá­nak a vendéglátásért, azért, hogy megtekinthették ezt a gazdaságot, amely jól és egy­re jobban igazodik lehetősé­geihez, végezetül jó egészséget kívánt a nyugdíjas vezetők­nek. — Valamennyi volt elnök kollégám nevében köszönöm ezt a rendezvényt — ezekkel a szavakkal emelkedett szó­lásra Losonczi Pál, jelezve, hógv nemcsak, államfőként jött el erre a találkozóra, hanem úgy is, mint a barcsi szövet­kezet hajdani, alapító elnöke. — Akármekkora volt a lelke­sedésünk, a szilárd meggyő­ződésünk akkor, azért még­sem hittük, hogy akkorát fej­lődjön mezőgazdaságunk, mint ahová jelenleg elértünk. Örü­lök, hogy ebben az állami gazdaságban jött létre ez a találkozó, hiszen köztudott hogy az itteni természeti kö­rülmények között az erősza­kolt termelésszerkezet mennyi gondot okozott. Amit ma lát­tunk, azt bizonyítja, hogy ilyen mostoha bereki adottsá­gok mellett is meg lehet ta­lálni a korszerű, hatékony termelés módját. Az Elnöki Tanács elnöke szólt a termelés tartalékairól, az olcsóbb, a gazdaságosabb termelés követelményeiről, majd megemlítette a FAO legutóbbi vizsgálatának ta­pasztalatait : — Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési bizottsága meg­vizsgálta, hogy az utóbbi tíz évben a világon hol fejlődött a legnagyobb mértékben a mezőgazdaság. Magyarország Hollandia után a második he­lyen áll. Ebben az eredmény­ben, benne van az itt ülőit munkája. Köszönet nekik, és köszönet azoknak, akik nincsenek itt: a magyar pa­rasztságnak, akik megér­tették és tevőlegesen támo­gatták céljainkat, és hihetet­len gyorsasággal elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás szervezésmódját. A mai nap­nak talán a legnagyobb érté­ke, hogy azokról emlékezünk meg, akik ezt a forradalmat végigvitték. Losonczi Pál szavaira Tóth Lajos, a kaposvári szövetkezet nyugdíjas elnöke válaszolt, hangsúlyozva, hogy igen nagy élmény és öröm ez a rendez­vény. Azért is, hogy a régi harcostársak találkozhattak, azért is, amit ebben a gazda­ságban láthattak, és azért is. hogy Losonczi Pál látogatásá­val megtisztelte ezt az össze­jövetelt. Köszönetét mondott a rendezőknek, és a házigaz­da állami gazdaság igazgató­jának. A bensőséges, tartalmas, szép találkozó Varga Péter záró szavaival ért véget. Vörös Márta Üj munkarend városközpontban Holnaptól megváltozik né­hány — Kaposvár központjá­ban levő — intézmény mun­kakezdésének az ideje. A lépcsőzetes munkarenddel 1977 áprilisában találkoztak először a város lakói, illetve az ide bejárók. Akkor az északkeleti és az északnyugati ipartelep vállalatai változtat­tak munkakezdésükön. Ennek az lett az eredménye. hogy tizenhat százalékkal csökkent a hat óra előtti forgalom és kilenc százalékkal a nyolc órát megelőző. Kaposvár lakossága évente ezerötszázzal gyarapszik. Az ily módon növekvő közlekedé­si igényt csupán több autó­busz beállításával nem lehet kielégíteni. Éppen ezért for­dult a Kaposvári Városi. Ta­nács és a 13. számú Volán a vállalatok, intézmények veze­tőihez: közösen igyekezzenek enyhíteni a csúcsforgalom okozta zsúfoltságon. Az 1977. évi változtatás ta­pasztalatai után. tavaly, az év közepén tizenegy olyan vál­lalatot, intézményt kerestek meg a szakemberek, melyek a megyeszékhely közpon t jába n tevékenykednek. Közülük öi vállalkozott a változtatásra. A városi tanács dolgozói hétfő­től negyed kilencre járnak, az SZMT, az OTP, az ingatlan- kezelő vállalat és a Délviép dolgozói pedig fél nyolckor kezdik a munkát a korábbi nyolc, illetve háromnegyed' nyolc helyett. A Volán mindehhez a ko­rábbinál 184 járattal többet indít. Ezt szolgálja a január 28-itól érvényes új menet­rend. Hunyady Szabolcs, a Volán osztályvezetője el­mondta, hogy a zsúfoltság csökkentése szempontjából a negyed kilences munkakezdés kedvezőbb, mint a fél nyol­cas, de így is kényelmeseb­ben utazhatnak a munkába ■gvekvők, mint korábban. A még jobb utazási körülmé­nyek megteremtése érdelké- b“0 azonban szükséges a to­vábblépés. Éppen ezért a Ka­posvárt Városi Tanács és a 13. számú Volán megbízta a Közlekedéstudományi Kutató Intézetet, azzal, hogy beha­tóan vizsgálja meg a város tömegiköz’ek édesét. Az inté­zet az idén elkészíti tanul­mánytervét, amellvel Kapos­vár autóbuszközlekedését to­vább lehet javítani. Persze ez önmagában nem elegendő. A jövőben még inkább szükség lesz arra, hogv a vállalatok -megértsék: fontos, hogy dol­gozóik kényelmesebb körül- ménvek között, pontosan jus­sanak el a munkahelyükre. Erre nem szabad sajnálni a belső rendjük módosításával járó fáradalmakat sem. II Kommunista Internacionáié alakuló kongresszusa Volt még részünk a télből a héten, de ránk köszöntött már a tavasz is. A sűrű hó­esést és a csikorgó hideget meleg napsugár feledtette ve­lünk. Március elsején »hiva­talosan« is beköszöntött a csillagászati tavasz. Ig,az, ak­kor még éppen csak szaka­dozni kezdett a fehér hóta­karó. A meleg hatására azon­ban gyorsan olvadt, s ennek nemcsak a napsugárt kedve­lők örültek, hanem a közutak és utcák tisztántartásáért fe­lelős emberek is. A hosszúba nyúlt tél eléggé megapasztot­ta a sókészletet, amelynek se­gítségével letakarították az utakat. A kopogó hideget gyakran váltotta fel ezen a té­len a kellemesen meleg idő. Ez pedig gondokat okozott: a hőmérséklet-ingadozás több helyen bontotta meg az utak aszfaltszőnyegét. A rohanó autók aztán tovább tör­ték az utat, s a vég­eredmény az, hogy régén nem láttunk ennyi kátyút, mint amennyi most van. Több helyen lassúbb haladásra fi­gyelmeztető táblák kerültek vagy kerülnek az utak mellé. A gépkocsi és az utasok ép­sége érdekében be kell tartá- ni előírásukat. A tél maradandó nyomai­nak számbavételével együtt megkezdődött a felfagyások kijavítása is. A kátyúkat elő­ször a forgalmas útvonalakon tüntetik el, aztán jönnek a mellékutak. Egy ideig min­denesetre vigyázni kell még. Bármilyen erősen tartotta magát a tél, a tavaszi készü­lődésnek egyre több jelével lehetett találkozni. A fagy­mentes napokon megindultak a traktorok a földeken, hogy folytassák a szántást. Amikor a szél engedte, dolgoztak a repülőgépes növényvédelmi szolgálat helikopterei és me­rev szárnyú gépei is: szórták a műtrágyát. A hideg ellené­re jól halad a metszés a so­mogyi gyümölcsösökben és a szőlőskertekben. Az állami gazdaságokban -— Balaton- bogláron, Siófokon, Kutason és Bárdibükkben — szinte egész héten csattogtak a met­szőollók. A Nagyatádi Kon­zervgyár termeltetési körzeté­be tartozó gazdaságokban pe­dig készülnek a cukorborsó vetéséhez. Ha ilyen marad az idő, a héten rpár megindul­nak az első táblákon a gé­pek. A borsót» ugyanis szaka­szosan vetik azért, hogy má­jus végén, június elején rr egy időben érjen be a termés. A tavasz közeledtének — vagy megérkezésének — jele az is, hogy megnőtt a vető­magvakat árusító boltok és a csemetelerakatok forgalma. A Zöldért-től kapott tájékozta­tás alapján pedig már az idei szerződéskötésekről is tudósí­tott az újság. Érdemes ebből kiemelni azt a jó hírt, hogy ismét fellendülőben van a megyében a zöldpaprika és az étkezési paradicsom ter­melése, és tovább növekedett a primőr- meg a korai ter­melés aránya. Ebben minden bizonnyal része van annak, hogy meghonosodott a váz nélküli fóliás termelés, s az idén már 160 hektáron dol­goznak ezzel a módszerrel. A héten a megyébe látoga­tott az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese: Vincze József arról tanácskozott a megye vezetőivel, hogy mi­ként valósult meg a vízgaz­dálkodási ágazat V. ötéves tervének időarányos része. A tanácskozáson azt állapítot­ták meg, hogy az V. ötéves terv elején elhatározott be­ruházások megfelelő ütemben készülnek. Az eredmény: több ember kap a megyében egész­séges ivóvizet. Az ilyen jellegű tanácsko­zások között nem ez volt az első és nem is az utolsó. Jól bevált gyakorlat, hogy az egyes ágazatok fejlődéséért felelős vezetők az ország egy területéért, a megyéért fele­lős testületek vezetőivel rend­szeresen értékelik a közös cé­lok megvalósításának ütemét, megoldást keresnek a gon­dokra. A jól előkészített ta­nácskozásokon alapos vizsgá­lat alá veszik ilyenkor az ágazatot vagy annak egy ré­szét, s a megállapításokat fi­gyelembe véve szervezik a következő időszak munkáját. Kcrcza Imre Az imperialista világ­háború kitörésekor egyértel­műen bebizonyosodott a kora­beli munkásmozgalom nem­zetközi szervezetének, a II. In- ternacionálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők ki­vételével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihiteleket. A nemzetközi munkásmozga­lom, úgy látszott, végleges ve­reséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nemzeti irányza­tokra szakadt szét, és az ideo­lógiai színskálán is elhatáro­lódott egymástól a szociálsovi- niszta, a centrista és a forra­dalmi internacionalista irány­zat. A háború folyamán azon­ban a szenvedésekkel és a nehézségekkel párhuzamosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősé­ge. A »saját országban, a sa­ját burzsoázia ellen« jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az in­ternacionalizmus pedig foko­zatosan érvényre is jutott. A háborúellenes centrista és baloldali irányzatok komnro- misszumaként 1915-től fellé­pett az úgynevezett zimmer­waldi mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly ér­vényesült, sokat tett a háború­ellenes közvélemény kialakí­tásért. Egymás után követke­ző konferenciái pedig az ok­tóberi forradalomig lehetősé­get nyújtottak a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is ar­ra, hogy felhívja a nemzet­közi figyelmet elképzeléseire. Az októberi forradalom mi­nőségileg új helyzetet terem­tett. Hatása, majd a közppnti hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetőségei­nek értékelése kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Különösen a vesztes országok­ban vált jelentős erővé a bal­oldal. Lenin már nevezetes áprili­si téziseiben is sürgette az új. kommunista internacionálé megalakítását. Az 1913 folya­mán alakuló bolsevik jellegű, kommunista pártok és csopor­tok elfogadták ezt a lenini igényt, és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet és közös irányvonal kialakítá­sára. Különösen jelentős sze­repük volt ebben az útkeresés ben az oroszországi bolsevil Megkezdődött a második ütem Beruházás 150 millióért 1977 nyarán nagyszabású sertéstelep-bővítési program megvalósításához fogtak a Bö­hönyei Állami Gazdaságban. A két ütemben készülő beru­házás összesen mintegy 150 millió forintba kerül, s a ter­vek szerint 1980-ra befejezik a munkákat. Az első ütem 32 milliós beruházásaként 3300 hízóférőhelyet adtak át. — Tavaly novemberben kezdtük el a százötven férő­helyes, higiénikus ellető építé­sét, s ezt az Agrokomplex- rendszerű. Somogybán egye­dülálló, korszerű létesítményt most, február 21-én telepítet­tük be — mondta Szabó Gyu­la, a gazdaság igazgatója. — Az állatok nem a padlószin­ten, hanem megemelt rács­padozaton vannak; könnyebb a-4*karítás. almozni nem kell, s a malacok hőigényét infra- lámpák elégítik ki. A bő­vítési program kerekében még az idén 62 millió forint érté­kű beruházást valósítunk meg. Ilyen elletőférőhelyből, mint amilyet februárban használat­ba vettünk, 1980-ig összesen 998 lesz. A tágas teremben — ez a szó illik a helyre, inkább, mint az istálló vagy az ól — a tisztaság, a rend, az állat­egészségügyi követelmények megtartása eleve adott a tech­nológia jóvoltából. A százöt­ven koca és a malacok olyan körülmények között töltik itt az előírt időt., hogy a sertés- tenyésztő szakember vagy ál­latorvos csak elismeréssel be­szélhet róla. A fertőzési ve­szély és a malacelhullás mi­nimális. Az idén 16 700 hízósertés ér­tékesítését tervezi a Böhönyei Állami Gazdaság. A nápai sonkaüzemnek szállítják az állatokat, s tavaly az át­adott sertések minőségével elsők voltak az ország százr huszonöt állami gazdasága kö­zül! A jövőben meghatározó. sze­repet játszhatnak a Kaposvári Húskombinát ellátásában, ugyanis 1980 után — a sertés- I telep bővítésének, korszerűsí­tésének program szerinti el­végzésekor — már 43 500 hízó­sertést értékesítenek évente. párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt hadifog­lyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nemz'etiségei forradalmárainak). Az orosz- országi párt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjában azt az elő­készítő tanácskozást, melyen a magyar kommunisták kép­viselői is részt vettek. Ezen úgy döntöttek, hogy az ala­kuló kongresszusra meghívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesen bol- sevizált csoportokat, irányza­tokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kom­munista konferencia — 1919, március 2-án ült össze a Kremlben. 21 ország 35 szer­vezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konfe­rencia kidolgozta a közös platformot a proletárdiktatúra, a szocialista tulajdonviszo­nyolt megteremtésének alap­ján. Hangsúlyozta a teljes sza­kítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni in- ternacionáléval. Meghallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokráciáról, éles kritikával illette az úgyneve­zett tiszta demokráciát, s he­lyébe a szovjethatalom osz­tálylogikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség, az elegendő erő és az egység kérdései is- felvetődtek, már­cius 4-én a küldöttek az in­ternacionálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi kommunista kon­ferencia átalakult a Kommu­nista Internacionálé alapító (I.) kongresszusává. A következő ülések további fontos határozatokat hozlak a szociáldemokráciá­hoz való viszonyról, a nem­zetközi helyzetről, a munkás- nőkérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a III. Kommunista Internacio- nálé történelmi jelentőségét méltatva: »Az I. Internacio- nálé lerakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletár­harc alapját. A II. Internacio- nálé korszaka előkészítette a talajt a mozgalom széles, tö­megméretekben való elterje­désére számos országban. A III. Internacionálé magáévá tette a II. Internacionálé munkájának eredményeit, megtisztította az opportunista, szociálsoviniszta polgári és kispolgári salaktól, és meg­kezdte a proletárdiktatúra megvalósítását.-“

Next

/
Oldalképek
Tartalom