Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

A hét három kérdése Üjra vietnami helységneve­ket tanul a világ. A francig expedíciós csapatok vereségét jelképező Dien Bien Phu völgykatlana után a talán leg­több bombatámadást kiálló Vinh, az amerikai imperializ­mus kegyetlen hadviselését megtestesítő My Lai és a Sai­gon szomszédságában bevehe­tetlen erődöt képező Chu Chi vasháromszög került a köz­tudatba. Most viszont az észa­ki tartományok települései! Lang Son, Lao Kay. Hoang Lien Son, s a többiek szere-fT pelnek a híradásokban. A hét három kérdésére Réti Emin válaszoL , . , . | !■ i ■ Mi a helyzet a kínai— ■ • vietnami határövezet háborújában? Harmadik hetébe lépett a Vietnam ellen indított, s az országnak mind a hat északi tartományára kiterjedő kínai agresszió. A sűrűn nyilatkoz- gató Teng Hsziao-ping először 15 napban, azután 33 napban jelölte meg a támadás időtar­tamát, de nehezen lehet hi­telt adni a felröppentett és cá­folt dátumoknak. Egyes jelen­tések ugyanis arra utalnak, hogy tovább tartanak a kínai csapatösszevonások, bevetés­re készítik elő a kínai légierő jelentős egységeit Más hírek egy visszavonulás kezdetére céloznak — azaz a tudósítá­sok meglehetősen ellentmon­dóak. > A kínai támadás nem fehet-' te el célját: nagy veszteségek­kel fizettek a határmenti tér­nyerésért, jóllehet vietnami részről főként a milicisták harcoltak, s a fő erőket még pem vetették be.-.Amennyiben Kína végül is a józanság ma­radék szavára hallgatna, s kivonulna, ez nem győzelmi parádé lenne. Ha viszont foly­tatja és fokozza kalandját, még kevésbé számíthat siker­re, de annál több veszélyt Idézne fel. Miközben a kínaiak bonyolult és nehéz helyzetbe manőverezték bele magukat, világszerte nő a Pekingnek címzett bírálatok száma. Akadtak furcsa megnyilvá­nulások is: visszatetszést kel­tett például, hogy az amerikai pénzügyminiszter éppen ebben az időszakban tett látogatást a kínai fővárosban. Akadtak zavaró körülmények a Bizton­sági Tanács vitájában, hiszen a NATO hatalmak igyekeztek egyenlőségjelet tenni az ag- resszor és az agresszió áldo­zata közé, ezért nem is szület­hetett megfelelő döntés. A kínai vezetés azzal pró­bálta gyengíteni az elítélő nyi­latkozatok súlyát, hogy tár­gyalási indítványt tett: java­solta a két ország külügymi- niszterhelyettesi megbeszélé­seit. A hanoi rádió joggal lep­lezte le ezt a szemfényvesztő és képmutató kínai megnyil­vánulást Peking ugyanis úgy akar »tárgyalni-«, hogy közben kínai csapatok tartanak meg­szállva vietnami területeket. Vietnam természetesen nem zárkózik el a párbeszéd elől (noha korábban már nyolc tárgyalási forduló maradt eredménytelen a kínaiak ma­gatartása miatt), de ragaszko­dik a kínai csapatok vissza­vonásához, s szuverenitásá­nak tiszteletben tartásához. 2 Mi jellemezte a szov­• jet vezetők állásfoglalá­sait a választási kampány so­rán elmondott beszédekben? Nincs olyan világpolitikai kérdés, ahol ne esne különös nyomatékkai latba az SZKP és a szovjet kormány veze­tőinek véleménye. Érthető ér­deklődés kísérte tehát a most vasárnapi szovjet választások előkészületeit, amelyek al­kalmat adtak Brezsnyev. Ko­szi gin, Kirilenko, Szuszlov, Gromiko és mások kiemelke­dően fontos nyilatkozásaira. Valéry Giscarcf d’Estalng francia köztársasági elnök a négynapos hivatalos mexikóvárosi látogatása alatt Jósé López Portillo elnökkel tárgyalt. I HÉT- CÍMSZAVUKBAN Hétfő: Változatlan erSwel folyta­tódik a Vietnam elleni kí­nai agresszió; határozat- hozatal nélkül zárul a Biztonsági Tanács vitája — Felbocsátlák a Szojuz­ai űrhajói. Kedd: Az ttgandal—tanzániai vt­szályrói tárgyal az Afrikai Egység&zervezet Nairobi­ban — Az, NDK külügymi­nisztere a ‘ szovjet főváros­ban. , :da: Egységfelhfvátaok és belső harcok Irántoan — A fran­cia - elnök Mexikóban — Hua Kuo-feng fogadja a Peklngben tartózkodó ame­rikai pénzügyminisztert. Csütörtök; Választások Spanyolor­szágban — Begin Izraeli miniszterelnök Carterral találkozik — Népszavazás Skócia es Wales korláto­zott önkormányzatáról. Péntek: LeoetyM Berzsnyev beszéde kül- és belpolitikai kérdé­sékről — U go La Maifa visszaadja kormányalakí­tási megbízatását Olaszor­szágban. Szombat; Fegyverszünet a két Je­men fegyveres konfliktu­sában — Hanoi visszauta­sítja a képmutató kínai »tárgyalási« javaslatokat. Leonyid Brezsnyev több mint egyórás beszédében egyaránt érintett jelentősebb belső kér­déseket s külpolitikai problé­mákat. Az utóbbi hetekben kétség­kívül feszültebbé váló nem­zetközi helyzetben (a kedve­zőtlen elemeket elsősorban a kínai agresszió, s a kínai kár­tyával játszó amerikai szélső­ségesek tolták előtérbe) hatá­rozott, nyugodt, magabiztos hang hallatszott a moszkvai Kremlből. A Szovjetunió tel­jesíti kötelezettségvállalásait Vietnam iránt a négy hónap­ja aláírt szerződés értelmében; szolidaritását nyilvánítja az önvédelmi küzdelmet folytató hős országgal, s kalandor ter­veik feladására szólítja a tá­madókat. A Szovjetunió ko­molyan veszi ezt a válságot is, de nem »temeti« ,az eny­hülést, ellenkezőleg, újabb erőfeszítésekre szólít fel a nemzetközi kapcsolatok javí­tása érdekében. Az SZKP fő­titkára, a szovjet államfő nem zárta ki egy SALT egyezmény közeli megkötését, célzott a SALT—III. forduló szükséges­ségére, s reális lehetőségként beszélt a Moszkva és Wa­shington közti csúcstalálkozó­ról. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatták, hogy a vietnami amerikai agressziót éppen a nemzetközi enyhülés kibonta­koztatásának időszakában si­került felszámolni, * egy ha­sonló folyamat most a kínai támadókat szigetelhetné el, még jobban lerántva a leplet a pekingi magatartásról. A SALT szerződés meg­kötése mellett (Brezsnyev hangsúlyozta egyébként, hogy a megállapodás föl­tételei jobbak is lehet­nének, de a kompromisz- szum jegyében most ennyire futotta) új szovjet kezdemé­nyezések hangzottak el a kö­zép-európai haderőcsökkentét; előmozdítására, s az országok közti bizalmat erősítő intézke­dések teljesebbé tételére. (Ezek közé tartozik például a flottagyakorlatok és nagy csa­patmozdulatok előzetes be­jelentése). A következetes enyhülési törekvések és a kö­vetkezetes kiállás az agresszió áldozata mellett így kapcsoló­dik egymáshoz a Szovjetunió legmagasabb szinten kifejtett következetes békepolitikájá­ban. 3 Hogyan alakulnak a kö­• zel-keleti tárgyalások? Az amerikai elnöknek a közvéleménykutatások ada­taiban kifejezett népszerűsége tavaly szeptemberben, a Camp David-i keretegyezmények aláírása után volt a legmaga­sabb. Amikor azután kitűnt, hogy a várakozások túlzottnak bizonyultak (több lényeges kérdést nem oldottak meg. csak a szőnyeg alá söpörtek, s közben új fejlemények bon­takoztak ki a bagdadi csúcstól a Szíriái—iraki békülésen át az iráni fordulatig) — annál szembetűnőbb lett a kiábrán­dulás és a csalódás. Amerikai kezdeményezésre ezért összehívták Camp Da­vid—2-t, hasonló céllal, de új szereposztásban. Az egyiptomi miniszterelnök, valamint az izraeli és amerikai külügymi­niszter találkozója azonban nem hozta közelebb a megol­dást, ezért Carter újabb csúcs­ra, immár a Camp David— 3-ra tett indítványt. Ezt Sva­dat mondotta le, mert az arab világ részéről fenyegető teljes bojkottól félt. Begin viszont sértődötten visszautasította, hogy ne az egyiptomi elnök legyen partnere. Zsarolások és ellenzsarolások közepette vé­gül is az izraeli kormányfő amerikai útra indult, de csak kétoldalú találkozóra került sor. Egyelőre nehéz lenne előre­jelzést adni, hogy lesz-e újabb Camp David i főleg: hozhat-e eredményt. Az Egye­sült Államok nyilván mindent elkövet majd ennek érdeké­ben, hiszen rápillantva a nap­tárra: elnökválasztás előtti év­ben vagyunk, s Carter népsze­rűségének visszaszerzésében reménykedik. Csakhogy a kü- lönút eddig is túlságosan sí­kosnak bizonyult, s nincs rá biztosíték, hogy az elkövet­kező időkben ne rosszabbod­nának tovább a külőnutas béke esélyei. Befejeződött Alvaro (Mal magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására március 1— 3. között baráti látogatást tett Magyarországon Alvaro Cun- hal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának else titkára megbeszéléseket foly­tatott Alvaro Cunhallal. A PKP főtitkára találkozott Gyenes Andrással, a KB tit- kárávaL' A találkozókon részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és Adelino da Silva, a PKP KB tagja. * A megbeszélések során köl­csönösen tájékoztatták egy­mást pártjaik helyzetéről, te­vékenységéről és időszerű fel­adatairól. Véleménycserét folytattak a két ország és párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviselői kife­jezésre juttatták a magyar kommunisták szolidaritását azzal a küzdelemmel, amelyet a portugál kommunisták a többi haladó erővel összefog­va a forradalmi vívmányok, a szabadságjogok és a demok­ratikus rend védelmében, a néptömegek anyagi és szociá­lis helyzetének javításáért, társadalmi fölemelkedéséért, Portugália nemzeti független­ségéért folytatnak. Alvaro Cunhal hangsúlyoz­ta, hogy a portugál kommu­nisták nagyra értékelik azo­kat az eredményeket, amelye­ket a dolgozó magyar nép az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építé­sében elért. Ezek a sikerek, a megvalósult szocialista vív­mányok fontos hozzájárulást jelentenek a portugál dolgo­zók harcához. Az MSZMP és a PKP kép­viselői megerősítették, hogy a két párt aktívan hozzá kíván járulni a Magyarország és Portugália közötti kapcsola­tok minden téren történő to­vábbfejlesztéséhez. Hangsúlyozták, hogy a vi­lágbéke megőrzése az embe­riség sorskérdése. Megelége­déssel szóltak a nemzetközi enyhülés, különösen az euró­pai béke, biztonság és együtt­működés eddigi eredményei­ről. Ugyanakkor rámutattak: az imperializmus fokozza erő­feszítéseit, hogy feltartóztas­sa a béke, a függetlenség és a társadalmi haladás erőinek előretörését, megpróbál aka­dályokat gördíteni az enyhü­lési politika útjába, szítja a fegyverkezési hajszát és a hi­degháború légkörét, beavat­kozik más népek belügyeibe. az intervenció és agresszió eszközeit alkalmazza a füg­getlen államok, a felszabadu­lásukért küzdő népek ellen. A nemzetközi reakció tö­rekvéseivel szemben minden népnek létérdeke a katonai feszültség csökkentese, a fegy­verkezési hajsza és különösen a tömegpusztító fegyverek gyártásának beszüntetése. A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat nőnapi a jándéka csak 4 napig: NDK nylonharisnya 19 Ft helyett 13,30 Ft, NDK combfix 28,30 Ft helyett 19,80 Ft a kaposvári, barcsi, nagyatádi, marcali, Balaton-parti szaküzleteiben és áruházaiban. Megerősítették, hogy a két párt sikraszálí a békéért, a nemzetközi enyhülésért, az általános és teljes leszerelé­sért, összhangban az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezleté­nek állásfoglalásával. Ennek érdekében készek továbbra is együttműködni más haladó, s demokratikus és békeszerető erőkkel. Az MSZMP és a PKP kép­viselői a leghatározottabban elítélik a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság elleni kínai fegyveres agressziót, amely nemcsak az indokínai orszá­gok, hanem a világ béké­jét is veszélyezteti és kö­vetelik annak haladéktalan megszüntetését, a kínai csa­patok kivonását vietnami te­rületről. Kifejezik a meg­győződésüket, hogy a szé­les körű nemzetközi tá­mogatást élvező Vietnam megfékezi a kínai agresszoro- kat, megvédi az ország füg­getlenségét és szuverenitását. A magyar és portugál kom­munisták támogatásukról és szolidaritásukról biztosítják a hős vietnami népet igazságos harcában. A két testvérpárt kifejezte szolidaritását a demokrá­ciáért, a nemzeti független­ségért, a társadalmi haladá­sért, az imperializmus, a neo­kolonializmus, a faji megkü­lönböztetés ellen küzdő orszá­gokkal, népekkel és mozgat makkal. A megbeszélések megerősí­tették a két párt nézeteinek azonosságát a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom helyzetéről. Abból ki­indulva, hogy minden párt önállóan és országa nemzeti sajátosságainak megfelelően határozza meg politikáját, az MSZMP és a PKP képviselői különösen fontosnak tartják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését a marxizmus—leni- nizmus és a proletár interna­cionalizmus alapján. Az MSZMP és a PKP továbbra is hozzá kíván járulni a va­lamennyi antiimperialista erő együttműködését és közös ak­cióját megvalósító létfontos­ságú célhoz. A megbeszélések a két párt kapcsolatait jellemző szívé­lyes, elvtársi légkörben zaj­lottak le. • • • Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szom­baton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Be­recz János, az MSZMP kül­ügyi osztályának vezetője bú­csúztatta. (MTI) .Pekingi kacsa” a titkos tárgyalásról «PP Vietnam északi határvidékének több térségében folytatód­tak a harcok. Képünkön: Egy vietnami katona sebesült baj­társát viszi biztonságba. (Folytatás az 1. oldalról) a két ország határkonfliktu­sának megoldására. Erre a vietnami külügyminisztérium már válaszolt és a válasszal kapcsolatban a Nhan Dán ezeket írja: »Következetes ál­láspontunk, hogy a kínai reakciós vezetés haladéktala­nul, föltétel nélkül vonja visz- sza csapatait Vietnam terüle­téről, tartsa tiszteletben szu­A Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Zselic Áruháza vas-műszaki osztályának 4. sz. bélyegzője 1979. február 16-án elveszett. A bélyegző lenyomata a következő: KAPOSVÁRI ÁFÉSZ „Szövker Társaság” 4 110 Zselic Áruház 0 VAS-MÜSZAKI 4. sz. OSZTÁLY 0 KAPOSVÁR 8. A bélyegző február 16-tól érvénytelen. (41292) verenitásunkat és független­ségünket. Csak ennek alap­ján lehet szó tárgyalásokról«. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Kína a világközvé­leményt megtévesztő propa­gandát folytat, úgy állítva be, hogy »ő a tárgyalások híve, azokat szorgalmazza, míg Vietnam ezzel ellentétes poli­tikát folytat«. »Pekingi kacsának« nevezi a Pravda szombati számában megjelent cáfolat azt a Pe- kingbői származó és egyes nyugati hírügynökségek által terjesztett jelentést, amely szerint »kínai, amerikai és szovjet megbízottak között titkos tárgyalások folynak In- dokináról«. E jelentések sze­rint “Kína most »lélegzetvétel­nyi szünetet tart« a harcok­ban, mert »az igazi eredmény a titkos diplomácia eszközei­vel folyó tárgyalásoktól függ«. A Pravda megállapítja: ez a hin elejétől a végéig ha­zugság. »Először is a Szovjet­unió semmiféle „titkos diplo­máciával” sem foglalkozik. Másodsorban „az igazi ered­mény” nem valamiféle, a ku­lisszák mögött folyó alkudo­zástól függ. A népek azt kö­vetelik, hogy haladéktalanul vessenek véget a bűnös ag­ressziónak és feltétel nélkül vonják ki a kínai csapatokat a vietnami földről« — írja a Pravda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom