Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Lengyel bányászok Kaposváron Jogpropaganda-hónap Somogybán Áprilisban' 287 jogi is­meretterjesztő előadás ■■ hang­zik eh Somogy; üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben, lakó­körzeteiben, iskoláiban, mű­velődési házaiban. Többi ügy­félszolgálati rendezvényen is adnak \ tanácsot a jogalkalma­zó szervek képviselői. Kapos­váron hat központi eiiő.'idás szolgálja»; a jogi ismeretter­jesztést. Két rendezvényen cserélik tói tapasztalataikat az üzemi jogsegélyszolgálat és a. tanácsi ügyfélszolgálat dolgo­zói. A Házi Jogtanácsadó szerkesztősége négy -városban kiállításon és a mozikban filmeken mutatja be ismeret­terjesztő kiadványait." ■ Ezeket egyébként a megye lakói is megkaphatják. j.- -k­A jogi ismeretterjesztés t-gyre inkább a társadalmi ér­deklődés középpontjába ke­rült. A szocialista demokrácia kiteljesedésének kulcskérdé­se, hogy az állam polgárai mennyire ismerik az állami szervek működését. Cselekvő részvevőkként tudnak-e abba bekapcsolódni, s a jogi nor­mákkal osszál angban alakít- ják-e ki életvitelüket. A jogi ismeretterjesztés fel­adata, hogy a kihirdetett jog­szabályokat a maga eszközei­vel »lefordítsa«, eljuttassa az állampolgárokhoz, s megér­tesse azokat. A jogi ismeret- terjesztés egyik eszköze a jogi nevelés, a másik pedig a jog­propaganda. A jogi nevelés a szocialista jog lényeges elveinek megis­mertetését és elfogadtatását jelenti. A jogtudat fejlesztésének megvannak a maga közvetett és közvetlen eszközei. Ezek között nagy szerepe van a rádió, a televízió műsorainak és a sajtó írásainak. Jogtu­datot formáló szerepük van a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a jo­gászszövetség szervezeteinek, szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek is. Vannak azon­ban olyan szervezetek is amelyeknek rendeltetésszerű tevékenységük a jogi isme­retterjesztés. Ilyen a Házi Jogtanácsadó és a TIT jogi szakosztálya. A jogi ismeret- terjesztésnek Somogybán is vannak jó hagyományai, melyek az országos hatókörű jogpropaganda mellett, vagy azzal összekapcsolva segítik előrevinni a megye lakosságá­nak közéleti tevékenységét, növelik a jogtudat általános szintjét, és közrehatnak a tá­jékoztatás és tanácsadás ha­tékony és szakszerű megoldá­sában. A jogpropaganda legkoráb­ban kialakult formája a jogi ismeretterjesztő előadás, ame­lyet a Hazafias Népfront és a TIT tervszerű program sze­rint szervez a megyében élé jogászok közreműködésével. A társadalmi, valamint a jog- alkalmazó szervezetek^ terv­szerűen programozzák éves jogpropaganda tevékenységü­ket, és működésük részeként folytatják a feladatkörök sa­játosságaihoz igazodó jogi felvilágosító, tanácsadó és az eljárások szakszerű megindí­tását segítő munkájukat. A Somogy megyei Tanács igaz­gatási és jogi bizottsága han­golja össze a különböző szer­vezetek ez irányú tevékenysé­gét. Somogybán jelenleg hat­van jogsegélyszolgálat műkő­Árokásó gép a leilei úton dik és nyújt jogi segítséget a dolgozók hivatalos ügyeinek intézéséhez, és egyes esetek­ben a képviseletet ellátja. Ezek az új jogszolgáltatási formák a XI. kongresszus ha­tározatával összhangban köz­vetlenebb kapcsolatot terem­tettek a jogalkalmazó szervek dolgozói és az állampolgárok között. Üj vonása az is a jogi is­meretterjesztésnek, hogy többféle eszközét együttesen alkalmazzuk. A szóbeli felvi­lágosítást jól egészítik ki az írásos tájékoztatók. Ezek kö­zül hatásában, színvonalában is a legjelentősebb a Házi Jogtanácsadó. Szakszerűen, mégis mindenki számára ért­hetően válaszol a kérdésekre. A tanácsi szervek is készítet­tek már az eljárások megin­dítását segítő írásos tájékoz­tatót, illetve a tanács rende­letéit tartalmazó röplapot. Fórumot kapott a jogi is­meretterjesztés a Somogyi Néplap hasábjain is: a heten­ként megjelenő Jogi szakér­tőnk írja című rovattal. A gyakorló jogászok azokat az időszerű jogi tudnivalókat ír­ják meg, amelyek egy jogsza­bály módosítása, vagy új jogi szabályozás miatt közhasznú- ak. A Somogy megyei Tanács közlönye negyedévenként megjelenő mellékletében az államigazgatási dolgozóknak azokat a cikkeit, tanulmányait tesszük közzé, amelyek egy közérdekű témában összege­zik az ismereteket, vagy tár­nak fel problémákat. A jogi ismeretterjesztés hagyományosán bevált és új­szerű eszközeinek felhaszná­lásával rendezi meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Magyar Jogász Szövetség megyei szer­vezete, a főügyészség, a bíró­ság, az ügyvédi kamara, a termelőszövetkezetek szövet­sége, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szer­vezete, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei Bi­zottsága, valamint a Házi Jogtanácsadó szerkesztősége a Somogy megyei jogpropa­ganda-hónapot. Ennek prog­ramjában 300 rendezvény sze­repel, és ez csaknem 50 féle témát tartalmaz: átfogó elő­adást éppen úgy, mint a ter­melőszövetkezeti tagok jogai­ról és kötelezettségeiről, az alkoholizmus és a büntetőjog összefüggéseiről, az öröklési és a családi jog egyes kérdései­ről szóló előadást. 175 előadó tart 60 üzemben, intézmény­ben és 191 lakossági körzet­ben jogi ismeretterjesztést. A KPM Közúti Igazgatóságán ak »Mulag« nevű árokásó gé­pe egy kilométer hosszú árkot ás ki naponta. Így megóv­ják az utakat az clvizcscdés tői. Dr. Kassai János, a Somogy megyei Tanács VB titkárá Gerencsér Miklós | | FERDE HÁZ j — Hol van Károly?! Dezső jól ki öltözött a ház iránt érdeklődők fogadására. Csillogó alpakkaöltönyben fe­szített, hatalmas mellére ezüstmintás, bordó nyakkendő terült. Mártira rivallt: — Elcserélték malacért! Mi­féle házkutatás ez?! Mitakar­tok itt? Legkevésbé Karikó Imre is­merte ki magát a buta hely­zetben. Masszív, összefogott lényével ellentétben elfogta a bizonytalanság, s ezt nehezen tűrte. S az sem tetszett neki, hogy kiabálnak a lánnyal, akit szeret. — Nem akarunk semmit. Mártinak volt fontos, hogy feljöjjünk. — Igen — dacoskodott a lány. — Imrének meg kell tudnia, hogy mire készültök. De mondjátok el neki ti! Kü­lönben is muszáj volt haza­jönni. Nagyapa küldött ben­vv ií vn Irat — Igen? — gyanakodott De­zső. — Mi a szösz... Szóval az öreg pandurkodik fölöt­tetek? — Csak üzenetet küldött. Itt söröznek a Sárga Csikóban azok az öregek, akik segítet­tek az építkezésnél. Áldomást akarnak inni veletek. — Hohó! — ébredt föl a résenlét a kőfaragóban. Nem kevesebbet akart a lánya, mint azt, hogy zárt ajtók fo­gadják az apróhirdetésre je­lentkezőket. Ravaszkodva kön- törfalazott Mártinak, mert még mindig remélte, hogy nem kell részletezniük az ügyet Karikó előtt. — Áldomásra most nincs pénzünk. De a következő hó­nap első vasárnapján .. j ak­kor majd kiteszünk ma­gunkért. Mondjuk: három da­rab százassal én is beszállha­tok. — Micsoda könnyelműség — álmélkodott gúnyosan Márti. Noha még nem tudta pon­tosan a szerszámlakatos, mifé­le ellentét lappang a házbeli­ek rendellenes viselkedése mögött, afelől bizonyos volt, hogy botránynak néznek elé­be, mégpedig az új házzal kapcsolatban. Nem csak sze­relmi elvakultságból, de ér­telme sejtése szerint is a lányhoz húzott: — Nem kell az öregeknek az a három darab százas, De­zső bácsi. Ok szeretnének fi­zetni. Meg akarjak vendégelni az egész családot. Dezső színészies m élt óság­gal tiltakozott: — Hát erről szó sem lehet. Csóró nyugdíjasok, itt kuliz­tak hónapokon át, és akkor ők fizessenek? Inkább nem megyek le. Mintha érezte volna a piros garbós fiú, hogy nyomon van, következetesen hajtogatta: — Mégis el keli menni az öregek közé. Egy pohár sör senkinek sem árt meg. — De igen! — harsogta le mérgesen Dezső. — A jegelt sörtől mindig náthás leszek! Márti támadott is, könyör- gött is újabb rohamával: — Imrének tudnia kell az igazságot. Családtagként járt el Ide dolgozni. Az én ked­vemért! Nem csaphatjuk be. Legalább vele legyünk becsü­letesek! Elérkezettnek látta az Időt Edit, hogy né köntörfalazza- nak tovább. Megelőzendő a nagyobb bajt. egyszerűen kö­zölte Karikóval: — Az én ötletem volt, hogy eladjuk a házat. , Romuald a feleségét is idehívta Emelkedett hangulatban, a mennyezetnél kalimpáló lá­bakkal nevetett néhány ma­gyar a somogysárdi vendéglő­ben. Vasmarkok tartották, dobálták őket az ének ritmu­sára. Lengyel bányászok kö­szönték meg így, számunkra kissé szokatlanul a vendéglá­tást. A Kapós-szállóba hétről hétre érkeznek a csoportok. Gyógyüdülesre jönnek Len­gyelországból a Volán utazási iroda vendégeiként. Fiatalok és idősebbek, kisebb-nagyobb betegségekkel, foglalkozási ár­talmakkal. A fürdőben kap­nak kezelést, és sokféle prog­rammal igyekeznek feledtetni velük a föld alatt töltött na­pok fáradalmait. A lengyel bányákban nincs metán, mint a magyarorszá­giakban, nem ilyen veszély fe­nyegeti őket. Franciszek Fi- cek, a legnagyobb ottani bá­nya alapító jelvényes, arany érdemkeresztes dolgozója más gondokról mesél: — Rettentő vizesek az ak­nák. Percenként 24 köbmétert szivattyúznak ki tőlünk. Így aztán nem csoda, ha huszon­nyolc évi föld alatti munka után beutalót kaptam Kapos­várra. A derekát tapogatja: 1 — Reuma — mondogatja keserves képpel, de a követ­kező pillanatban újra derűs: — Amióta írják a mi család­fánkat, mindenki bányász volt. Én sem cserélném el ezt a foglalkozást. A fiam is bá­nyász, a nagyobbik lányom férje szintén. Apám kétéves koromban meghalt, anyám megfogadta, hogy sohasem enged le a föld alá. Mégis így lett. A vérünkben van. — Sok ilyen dinasztia lé­tezik önöknél? — A Katowice környéki te­rületeken csak a bányászok és a fémmunkások dicseked­hetnek hasonló családfákkal. És még sokáig meg is marad­nak a bányászcsaládok. Ná­lunk sokan jelentkeznek bá­nyásznak. Igaz, a fizetésünk­ről legendák keringenek. Mi tagadás, jó összeget viszünk haza. De — akár hiszi, akár nem — nem ezen múlik. Mondom, a vérünkben van. Meg a ruhánkban. Egyszer kiszámítottam: a huszonnyolc év alatt több tonna vizet fa­csartam ki műszak után a ruhámból. — Segít a kaposvári kúra? — Sokat. Jobban érzem magam. Meg az a rengeteg szeretet, amellyel itt körül­vesznek minket. A legszíve­sebben meghívnák valakit a házamba, töltsön egy hetet nálunk. De hát nem tudok választani. Azért biztosan lesz magyar vendégem. Hihetetlenül hangzott ez a sűrű legénynek, mégsem lát­szott rajta döbbentség, hanem inkább jókedélyű fölény. — Mondom én, hogy le kell menni sörözni az öre­gekhez. Illő lenne nekik is elmondani ezt a meglepő öt­letet. Vagy talán szemérme­sek? Akkor majd mi. Gyere, Mártikám... — Helyes — mondta felvil- lanyozódva a lány. — Érdekel a véleményük. Máris indultak. Ám Dezső, aki mindeddig terhesnek érezte a fiatalok jelenlétét, váratlanul ragaszkodni kez­dett a társaságukhoz. — Az ifjúság marad. Kí­váncsi lennék, mitől ilyen magabiztos, amikor jóformán még semmit sem tud. — Hadd menjenek — szólt közbe Edit, Karikó egyetértett vele: — Ügy van. Az lesz a leg­jobb, ha most elmegyek. Azt hiszem, a részletek még job­ban zavarba hoznának. Dezső az ajtónál termett. Nagy testével elállta az utat. — Tessék fékezni, gyerme­keim. Azt mondtam, hogy maradtok. Ne avatkozzatok a felnőttek dolgába. — Belátom, nincs jogom a család ügyeibe avatkozni, de megdöbbent az elhatározásuk. Van valami halaszthatatlan ok, amiért meg kellene válni­uk a háztól? Irigylem ezt a vendéget. Bi­zony királyi dolga lesz Bytom Radzionkowban, ha eljut oda. Czeslaw Kueab közben egy­re csak szólongatott: elkopik a toliam, hagyjam már, in­kább énekeljek velük — nem kell sok ital, hogy dalra fa­kadjanak, és szépen, több szólamban énekelnek,, de az­tán ő is hajlott egy kis dis­putára. Arról érdeklődött, mit tudnak a magyarok Lengyel- országról. Hamar kiderült: ő is szeretné ha vendégül lát­hatna magyar barátai közül valakit, végül nem talált sza­vakat, elhallgatott Romuald Bartniczek bánya­technikus is a többiekéhez hasonló örömmel beszélt, egy kicsit ravaszkodott, messzebb­ről kezdte: — Szép házam van. Ez a hobbim. Van egy fiam és egy gyönyörű feleségem. Holnap Kaposvárra érkezik. írtam neki, hogy milyen nagyszerű itt, és azt tanácsoltam,, üljön vonatra, nézze meg a saját szemével. Jólesik a pihenés. Ez mind­egyikünkön látszik. A techni­kus napi nyolcórai munka és egy-két órás ingázás hosszú fáradalmait heveri ki nálunk. Az idei tél különösen nehéz volt — Másfél hétig nem műkö­dött a Katowice—Gdansk vasútvonal, nem tudtunk utánpótlást adni a nagyobb városoknak, Olyan hely is volt, ahol két és fél méteres hóba alagutakat ástak, és úgy közlekedtek az emberek. Rengeteg szenet termeltünk, és még arról is gondoskodni kellett, hogy amint az idő­járás engedi, azonnal minél többet szállíthassanak. — A legtöbbet a munkáról beszéltek. A lengyel bányá­szok hétköznapjai milyenek? — Gondolom, nem sokban különböznek a magyarokétóL Én sportoltam, jégkorongozó voltam, és még most is szí­vesen mozgok. Zene- és iro­dalomrajongó vagyok, no meg a már említett ház. Azt csi­nosítom. Ügy élünk, mint bárki más. Csak a munkánk különböztet meg a többi em­bertől, meg az, ahogyan köszönünk egymásnak. — A magyar bányászkö­szöntés így hangzik: Jó sze­rencsét ! — A miénk is hasonló. Az ősi, évszázados köszönés ma­radt meg a mai napig1 Isten hozzon szerencsét! — Az ön fia is bányász lesz? — Nem. A mi családunk­ban én vagyok az első. Sze­retem ezt a munkát, szívesen adnám a gyereket is bányász­nak. de gyenge a szeme. Más pályára mehet csak. Jól ta­nul, ötösei vannak. Ezután csak szakmai kér­désekről beszélgettünk. Mind­egyiküket érdekelte, milyenek a magyar bányák, hogyan él­nek itt a bányászok, s a lel- kemre kötötték, föltétlenül írjam meg: üdvözlik, köszön­tik magyar bányásztestvérei­ket. Valaki tréfásan meg is jegyezte: egyetlen baj van azokkal a magyar barátaik­kal, akikkel eddig találkoz­tak. mégpedig az, hogy mind »föld fölötti ember«. %. 1 Lulhár Péter Növényvédelmi tájékoztató Az almafavarasodás elleni védelem Az almafavarasodás tavaszi fertőzést elindító aszkóspórái kifejlődtek, érettek, és már­cius 22—23-án már megfi­gyelték az első spóraszóródást is Kaposvár, illetve Bárdud­varnok körzetében. A fertő­zött levelekben a szaporító- kipletek jól teleltek. A későb­biekben a fertőző spórák szó­ródásának üteme a csapadék mennyiségétől függ. Az őszi lombfertőzöttség következté­ben az idei tavasszal is erős íertőzöttség kialakulására kell felkészülni. Egy kiadós (10— 15 mm-t meghaladó) eső után------- ■ ■ 1 _ r—■■ I mponált Editnek a szer­számlakatos tartása. Ehhez mérten komolyan vette és úgy szólt hozzá, ahogy tekintélyes emberekhez illik. — Van rá okunk, Imre. A szegénység. Maga modern fia­tal, meg kell értenie. Ezt a házat eladjuk, újra munká­hoz látunk, újat építünk. Ak­kor aztán otthonunk is lesz, és anyagilag is rendbe jö< vünk. Ebben az egész dolog­ban a maga jövője éppen olyan fontos, mint a mienk. Mit válaszol rá? — Mentsen fel a válasz kö­telezettsége alól. Senkit nem akarok megbántani. Dezső harsányan rontott a fiúra: — Csak nyugodtan sérte­gess bennünket! Nagyot röhö­gök rajta! Te is éppen olyan élhetetlen vagy, mint a többi proli! Türelmes udvariassággal tüntetett Karikó a goromba­ság ellen. — Valóban nem fontos De­zső bácsinak, hogy az öregek sok száz munkaórát dolgoztak a házépítésnél? Elutasítón, mérgesen hado­nászott a kőfaragó. Elegáns alpakka zakója mulatságosán összeráncolódott rajta. (Folytatjuk) az érett spórák tömegesen szabadulnak ki, s a csapadék hatására megkezdődik a fer­tőzés folyamata. A spórák a levegőben több hétig is élet­ben maradnak, ezalatt az újabb eső vagy erős harmat­képződés következtében a bekövetkező fertőzéseket csalj kémiai védekezéssel tudjuk megelőzni. Feltétlénül szük­séges még a jelenlegi, vi­szonylag szárazabb időjárás mellett is az alma és körte­fáink védelme. A védekezést — az időjá­rástól függetlenül — zöld-, illetve pirosbimbós állapotban szükséges megismételni. Az első permetezésre javasoljuk a Rézoxiklorid 50 WP 0.3 százalékos, a Recin-Super 0,3—0,5 százalékos, vagy a Cuprosan-Super D 0,3—0,5 százalékos oldatának valame­lyikét. A védekezés eredmé­nyessége érdekében szükséges egyes termesztési körzeteken belül a védekezések össze­hangolt. egységes végrehajtá­sa. A permetléhez feltétlenül keverjük a jelenlegi meleg időjárásban terjedő liszthar- matfertőzés megfékezése ér­dekében a Thiovit 0,3 száza­lékos. vagy a Karathane FN- 57 0.1 százalékos töménységű készítmény valamelyikét is. A meleg márciusi időjárás hatására gyümölcsfáink ve­szedelmes kártevőinek — a levéltetvek — élettevékenysé­ge is megélénkült. Megfigyel­tük a fűreváitó zöld almafa- levéltetű, a fekete- és zöld őszibarack-levéltetű, vala­mint a fekete cseresznye-le- véltetű első fejlődési alakjai­nak (ősanyáinak) megjelené­sét. s az első lárva nemzedék kelése is megkezdődött. A nagy számban áttelelt és ko­rán fejlődésnek indult levél- tetű-népesség a korai erős fertőzések kialakulására fi­gyelmeztet. A gombaölő sze­rekhez ezért feltétlenül ke­verjük a levéltetvek ellen ha­tásos Unifosz 50 EC, Nogos 50 EC. Bi-58 EC, Sinoratox 40 EC. 0,1 százalékos rovar­ölő szer valamelyikét is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom