Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Drágul a „fekete arany” Ml tagadás, vegyes érzel­mekkel fogadta a világ azt a Cenfből keltezett hírt, misze­rint az OPEC — a kőolajex­portáló országok szervezete — elhatározta az újabb áreme­lést, Igaz, a tervezettnél sze­rényebbet: »csak« kilenc szá­zalékkal drágul a »fekete arany«. Voltak ugyanis olyan szélsőségesek, akik legalább 30—35 százalékos emelést kö­veteltek ... Április 1-től tehát az OPEC tagállamai 13,34 dol­lár helyett 14,54-ért adják barrelenként (egy barrel kb. 160 liter) a kőolajat. Ugyanakkor a szervezet hozzájárult, hogy a tagálla­mok tetemes felárat szabja­nak. Kuvait, Líbia, az Egye­sült Arab Emírségek és Katar már februárban 1,2—1,7 dol­lárral drágábban hozta for­galomba természeti kincsét. Várható, hogy ezentúl más olajtermelők is élnek a lehe­tőséggel, s ez gyakorlatilag az olajárak kilenc százalékosnál nagyobb emelkedését jelenti... Amióta a hetvenes évek elején a nagyszabású energia- válság megrázkódtatta a tő­késvilágot — ennek hatása pedig néhány szocialista or­szágban, köztük hazánkban is számottevő — azóta a világ közvéleménye aggódva figyeli az olajárak módosítására irá­nyuló törekvéseket. Korunk jellemzője az energiaéhség: a korszerű ipar éppúgy mérték­telenül több olajat fogyaszt, mint a rohamosan gyarapodó autópark. S épp szerdán ér­kezett az MTI híre New York­ból, ahol szintén növekszik a benzinhiány: amire eddig nem volt példa, az amerikai nagy­város Queens negyedében a benzinkutak egy negyedét(l) bezárták. Az olajtermelők körében egyre gyakrabban csapnak össze a nézetek: növelni-e vagy visszafogni a termelést? Sokan a jelenlegi olajszűkös- sóg mesterséges fenntartását látják célszerűnek, vagyis a kutak termelésének visszafo­gására szeretnék megnyerni partnereiket. Mások azt a vé­leményt hangoztatják, hogy minden egyes olajtermelő or­szág szuverén joga a terme­lés szintjének a meghatáro­zása. Közeleg a nyár, a növekvő benzinfogyasztás évszaka. Az OPEC áremelése baljós jel. Ortiz, a szervezet főtitkára kijelentette: »Részei vagyunk a piacnak, rugalmasnak kell lennünk az árazásban!« Más szóval: az energiatakarékossá­gi intézkedések minden ko­rábbinál időszerűbbek. Es aligha csak a tökésországok- ban. Irán a szavazás előtt Meg kell védeni a vívmányokat Kapcsolatok a Szovjetunióval A küszöbönálló iráni nép­szavazás iránt élénk érdeklő­dést tanúsítanak a Szovjet­unióban: a sajtó, a rádió, a televízió renszeresen foglalko­zik az iránt helyzettel. A Szovjetunió álláspontja az, hogy az iráni nép elidegenít­hetetlen joga az államforma, a társadalmi rend megválasz­tása, s ezt minden külső be­avatkozás, nyomás nélkül kell megvalósítania. A Szovjetunió a maga részéről ezt szigorúan iráni belügynek tekinti, ugyanakkor több ízben le­szögezte: kész továbbfejlesz­teni, elmélyíteni a két ország már meglévő kapcsolatait, hi­szen olyan államról van szó, amelyet közvetlenül határos s amely jelentős szerepet tölthet be a térség általános helyze­tének alakulásában. A Bazargan-kormány poli­tikáját általában pozitívan j ítélik meg a Szovjetunióban. i A pozitívan értékelik az iráni vezetésnek azt a szándékát is. hogy független és el nem kö­telezett külpolitikát folytat. Ezzel kapcsolatban azonban fölhívják a figyelmet arra. hogy az imperializmus ko­rántsem adta fel kísérleteit iráni pozícióinak visszaszerzé­sére, s ebből a célból igyek­szik minden eszközt igénybe venni,, a politikai befolyáso­lást is beleértve. Ennek egyik megnyilvánulása az is, hogy az új iráni vezetést hamis ürügyekkel megpróbálják szembeállítani szomszédai­val. mindenekelőtt a Szovjet­unióval, de Afganisztánnal is. Ebben az összefüggésben a szovjet fővárosban jelentős­nek tartják, hogy Bazargan kormányfő nemcég a szovjet televíziónak adott nyilatkoza­tában állást foglalt a baráti kapcsolatok fejlesztése, az együttműködés bővítése mellett. Azt is jelentős fejleménynek tekintik, hogy Irán kivált az agressziós cé« lókat szolgáló katonai szövet­ségből, a CENTO-ból, s en­nek következtében az gyakor­latilag megszűnt. Az iráni belpolitikai fejle­ményeket illetően a szovjet sajtó elsősorban azt hangoz­tatja. hogy meg kell védeni az elért vívmányokat, meg kell teremteni a haladó erők egységét. A Pravda szerdán — teheránN, tudósításában — rámutatott, hogy a sahellene« mozgalomban részt vett erők többsége támogatja az isz­lám köztársaság megteremté­sét. Irán nem lesz többé az Egyesült Államok csendőre- a Perzsa-öbölben — hangoztatta Minacsi iráni miniszter. — Népünk, mint erről számos anti imperialista jellegű meg­mozdulás tanúskodik, helyes­li a kormánynak azt a törek­vését, hogy független, a béke. a semlegesség és az el nem kötelezettség elveire épülő külpolitikát folytasson. Az iráni nép kiáll a Szovjetunió­val való jószomszédi kapcso­latok fejlesztéséért, támogatja a Palesztinái arab nép igaz­ságos harcát. A néppárt (Tudeh) felszólí­totta a választókat, hogy a köztársaságra adják szavaza­tukat. A Pravda tudósítója ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a Tud.eh-párt, amely harminc évi illegalitás után lépett újra politikai élet po­rondjára, egyetlen napra sem szüntette be az önkényura­lom elleni harcot. Az iráni kormány beielen­tette, hogy kedden éjszaka tűzszünet lépett életbe az or­szág északkeleti részén levő Gonbod-i-Kalvus városban, ahol a hét elején harcok tör­tek ki iszlám milíciák és a helyi türkmén lakosok között. A tűzszüneti megállapodás alapját egy hatpontos egyez­mény alkotja, de részletei egyelőre nem ismeretesek. Harcok Ugandában Idi Amin végnapjai EGB-üléssz,ak A különmegállapodás visszhangja A kieoészílő egyezmény tartalmáról Az egyiptomi—izraeli meg- ülapodást kiegészítő egyez- nényt Vance amerikai és Da­nn izraeli külügyminiszter létfön irta alá, de annak tar- almáról még mindig csak •észletek szivárogtak ki. A rhe Washington Post — iz- ■aeli források alapján — szér­ián megírta: az Egyesült Ál­amok kötelezte magát arra, logy szükség esetén nemzet­közi békefenntartó erőt állít ’öl Egyiptom és Izrael között, >ha az ENSZ Biztonsági Ta­rácsa ilyen lépést nem tud, zagy nem akar megtennie«. Washington — hír szerint — azt is vállalta, hogy kato­nai erővel fölszámol egy Iz­rael elleni tengeri blokádot, és I szükség esetén olyan gyors fegyverszállításokat szervez j Izraelnek, mint tette ezt az i 1973-as háború idején — irta a The Washington Post. Az Izrael támogatására ki­látásba helyezett amerikai katonai, valamint gazdasági és politikai lépések, kimondva vagy kimondatlanul, arra az esetre szólnak, ha fölborul az Egyiptommal kötött megálla­podás, vagy ha akár egyipto­mi részről megtámadnák Iz­raelt — ez tűnik ki az ame­rikai sajtó értesüléseiből. Az amerikai bejelentés sze­rint a most Izraelnek nyúj­tott biztosítékokat Egyiptom­nak is fölkínálták, de Szadat elutasította. Gazdasági megbeszélések Janez Sztanovniknak, az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága ügyvezető titkárának beszámolójával szerdán meg­kezdte Genfben a szervezet 34. ülésszaka plenáris ülését. Az EGB ügyvezető titkárá­nak beszámolója után kapott szót Szenes Ervin, az Orszá­gos Környezet és Természet- védelmi Hivatal főosztályve­zetője, akit az EGB-n belül a 70-es évek elején létrehozott környezeti kormánytanács­adók testületének elnökévé választottak 1978-ban. Szenes Ervin a 34. ülésszak plenáris ülésén beszámolt a testületben végzett több mint tízhónapos munkáról, megem­lítve, hogy a megbízatással összefüggésben az eltelt idő­szakban nem kevesebb, mint 14 kormányközi tanácskozás' tartottak. Ez is jelzi — muta­tott rá a testület elnöke —, hogy az európai kormányok nagy fontosságot és jelentő­séget tulajdonítanak a Szo\ - jetunió kezdeményezése alap­ján megrendezésre kerülő környezetvédelmi konferen­ciának. A kormánytanácsadói tes­tület két dokumentumterveze­tet dolgozott ki, amelyek alapján a közgyűlés várható- [ an dönt a tervezett konferen­cia ez évi megrendezéséről. Ezek egyike a nagy távolsá­gokra — országhatárokon is túl — terjedő levegőszennye­ződés problémájával, illetve a hulladékban szegény techno­lógiák elterjesztésével és a hulladékok újbóli hasznosítá­sának kérdésével kapcsolato­sak. Mindkét tervezet nemzeti intézkedésekre és nemzetközi együttműködésre vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz. Az EGB genfi közgyűlése csütör­tökön az általános vitával folytatja munkáját. ■ —ü IRM > WWW >•.. .jf-*;; -• *.*t vb v^ vj* , |/íf m Hl /ifzK A [ VILÁGI mis Idi Amin Dada ugandai el­nök tartózkodási helyét ille­tően az utóbbi időben csak találgatásokra hagyatkozhat­nak a hírügynökségek. Or­szágában hol itt, hol ott — lehetőleg mindig máshol és váratlanul — bukkan föl. Boeing 707-es gépe állandó­an indulásra kész — hogy ha kell, még időben elme­nekülhessen vele... Nyilat­kozatait viszont valósággal ontja a kampalai rádió. Utazgatásai közben idejé­ből bőven futja arra, hogy sorra küldje a jegyzékeket, leveleket az ENSZ-hez, az Afrikai Egységszervezethez, az Arab Ligához, a mohame­dán világhoz — nem kisebb kéréssel, mint hogy ítéljék el és állítsák meg Tanzánia »•agresszióját« országa ellen. A források elapadtak A hangoskodó marsall!, Uganda egykori nehézsúlyú ökölvívóbajnokát persze jól ismeri a világ. A hajdani gyarmati őrmester már javá­ban vezérkari főnök volt — aki kinevezte, Milton Obote elnök épp külföldön tartóz­kodott —, amikor 1971. ja­nuár 25-én puccsal megdön­tötte a kormányt és magát elethoss/.ig az ország állam­főjévé tette ... Amin időn­ként fantasztikus bakugrá­sokkal próbálta kozmetikázni rendszerét, bár bírálattal csak kevesen illették. Akik megtették, előbb-utóbb vesz­tőhelyen végezték ... vagy rejtélyes körülmények kö­zött autóbalesetek' áldozatai lettek. A hadsereg, amely nyolc évvel ezelőtt hatalomra se­gítette, csak az utóbbi egy­két esztendőben kezdett elé­gedetlenkedni. Addig az ugandai elnöknek nem oko­zott gondot, hogy megvásá­rolja a katonák hűségét. Az ország legfőbb exportcikké­nek, a kávénak eladásából nyert pénzből mindenkinek adott, aki híven szolgálta. (Az alig valamivel több mint tízmilliós lélekszámú Uganda nemzeti jövedelmének leg­alább a felét a húszezer fős hadsereg »fejlesztésére« for­dította.) A bevételek azonban idő­vel megcsappantak: az ugandai kávé ára az 1977-es tonnánkénti nyolcezer dollár­ról kétezer dollárra esett vissza, a vásárlók pedig — politikai okokból — föl­mondták a szerződéseket. A főleg élvezeti cikkekben megtestesülő »garantált jó­lét« szertefoszlott: az alapve­tő termékek árai rakétase­bességgel nőttek, a korrupció elburjánzott, az államkassza kiürült, s a külföldi segély- források elapadtak... Amin és Nyerere Politikai pályafutásának legnagyobb baklövését _ az ugandai elnök kétségtelenül akkor követte'el, amikor a - gyorsan növekvő belső elége­detlenség leplezésére tavaly ismét Tanzánia ellen fordult. Amióta hatalömra került. Idi Amint mindig idegesítette, hogy elődje, Milton Obote a,----------------------------------------------, s zomszédban menedékjogot kapott. Ezért aztán, különö­sen az 1972-es Obote-féle el­lenpuccskísérlet után, min­den alkalmat megragadott, hogy Tanzániát háborgassa. Ténykedésében ety csöppet sem zavarta, hogy Julius Nyerere tanzániai elnökkel még 1972-ben megállapodott: minden ellenséges tevékeny­séget; beszüntetnek egymással szemben, s Obote csak addig maradhat a szomszédos ál­lamban, amíg nem szervez­kedik az ugandai kormány ellen. Nyerere tartotta magit a megállapodáshoz, leli Amin nem. Október elején a határ­konfliktusokat olyan erejű és váratlan támadássá szé­lesítette, hogy csapatai mint­egy 1800 négyzetkilométerifyi területet zavartalanul fog­lalhattak el. Vérszemet <a- pott: bejelentette az ugandai kormány tartós igényét az elfoglalt körzetre. Tanzánia hadserege ellentámadásba lendült, s Nyerere az addig polikai tétlenségre kárhozta­tott ugandai emigránsokat is bevonta katonai akcióiba, így február elejére a határig szo­rította vissza a betolakodó­A VOLÁN 13 SZ. VÁLLALAT 1979. április közepén saját szervezésű alapfokú személy- és tehergépjármű-vezetői tanfolyamot indít A jelentkezőkkel szerződést kíván kötni. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Kaposvár, Füredi út 180. A HADÁSZATI támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról folyó tárgyalásokon Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége tagnap újabb megbeszélést tartott. a választás eredmé­nye alapvetően nem változ­tatta meg a belpolitikai erő­viszonyokat, de kiélezett hely­zetet teremtett — ezt állapí­totta meg a Finn KP Központ.: Bizottsága Helsinkiben tar­tott ülésén, a parlamenti vá­lasztásokat értékelve. ÜJABB DIPLOMÁCIAI ak­ció kezdődik a ciprusi kér­dés megoldására. Április 2— 4. között Genfben találkozik Rolandisz ciprusi külügymi­niszter és Waldheim, az ENSZ főtitkára. KILENC KÖRZETBEN ön­álló listán indítí jelölteket az Osztrák Kommunista Párt — jelentette be a május 6-án esedékes parlamenti válasz­tásokról nyilatkozva Franz Muhri, az ÖKP elnöke. LEVÉLBEN TILTAKOZOTT Kurt Waldheim ENSZ-tötit- kárnál Hun Sen, a Kambod­zsai Népköztársaság külügy­minisztere azzal kapcsolatban, hogy Waldheim elfogadta a megdöntött Pol Pót.—Iieng Sary-rendszer képviselőjének megbízólevelét. SAJÁT ATOMFEGYVERÉ­NEK kifejlesztésére irányuló munkálatokat folytat a dél- aUikaá fajüldöző kormányzat a NATO tagállamainak támo­gatásával: szénből nyert fo­lyékony tüzelőanyagok terme­lésének leple alatt urándúsí- k i épít. A LEGÚJABB FÖLMÉRÉS szerint az amerikai közvéle­mény 71 százaléka helyesli a hadászati támadó fegyver­rendszerek korlátozásáról szó­ló újabb szovjet—amerikai egyezmény megkötését. A KUVAITI fővárosban megkezdte tanácskozását Ab- duL Fatah Iszmail, a Jemeni NDK legfelsőbb népi taná­csa elnökségének elnöke és Ali Abdullah Szaleh ezre­des, észak-jemeni államfő. A KUBAI ÁLLAMTANÁCS a Jósé Marti Érdemrenddel tüntette ki a kubai látogatá­son tartózkodó Pjotr Jaro- szewicz lengyel miniszterel­nököt. 'A BRIT ALSÖHÁZ idei kntonaá költségvetési vitájá­ban minden, várakozást felül­múlva 52 munkáspárti képvi­selő szavazott a fegyverkezési kiadások novelese ellen, mi­vel a kormány megszegte vá­lasztási ígéreteit kát. Hét évi hallgatás után megszólalt Milton Obote volt elnök is: össznépi felkelésre, Amin diktatúrájának meg­semmisítésére hívta föl az ugandaiakat... Tárgyalni vagy sem? Az ellenzék odahaza és külföldön egyaránt aktivizá­lódott; már jó néhány hete az ö akcióikról — egy orszá­gos felkelésről — tudósíta­nak a Kelet-Afrikából érke­ző hírek. Az emigráns ugan- daiak osztagai (tanzániai tá­mogatással) a főváros, Kam­pala felé közelednek, smind több helyen csatlakoznak hozzájuk az Aminhoz egykor hű hadsereg egységei. Geril­lák ellenőrzik a területek je­lentős részét a kenyai ha­tárnál, s az ország legfonto­sabb vasútvonalát, amely még a külvilággal kapcsolta össze Ugandát. Idi Amin, úgy tűnik, már hajlana a tárgyalásokra — ha hiúsága nem »szólna« mindig közbe. Még most sem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy ne kiáltsa ki »bosz- szútól lihegő agresszoroknak« az emigránsokat és a tanzá­niaiakat. Felismerni azonban képtelen, hogy a fő veszélyt számára nem Tanzánia, ha­nem az ellenzék jelenti. Min­denekelőtt a »Mozgalom Uganda Felszabadításáért«, amely 1973 óta vár az' alka­lomra, s amelynek 1500 ge­rillája hazájában szervezi az ellenállást. Az afrikai államok közve­títéssel próbálkoznak, de nem Amin, hanem a konti­nens érdekeit tartják szem előtt. Sok megfigyelő már le­írta az ugandai elnököt, má­sok talpraállását jósolják, mondván: nyolc esztendős országlása idején vagy egy tucat merényletet, illetve puccskísérletet tudott kivé­deni, miért ne tudná most is... Csakhogy a veszély Idi Aminra nézve ezúttal sok­kal nagyobb. — Akik — és sokan — szembefordultak vele, már nem érik be hang­zatos ígéretekkel, új Ugan­dát akarnak magtiknak. A Boeing 707-es előbb- utóbb kénytelen lesz fölszáll­ni ... K. M. Tüntető fiatalok Teheránban

Next

/
Oldalképek
Tartalom