Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

Vetélkedő a Tanácsköztársaságról A tudományos megismerés nélkülözhetetlen eleme a meg­felelő fogalmi apparátus. A kategóriák többsége pontos képet ad a valóságos folya­matokról és jelenségekről. Vannak azonban olyan terü­letek, amelyek változékonysá­guk vagy éppen újszerűségük miatt fogalmilag nehezen, vagy nehezebben ragaüiiatók meg. A társadalmi jelenségek és folyamatok tudományos meg­ismerésében jóval nehezebben kristályosodnak kategóriáink, mint a természettudományos kutatásban. Ennek az az oka, hogy a társadalmi folyamatok igen gyors változásokkal jár­hatnak együtt, s előfordul, hogy mire a kutatások ered­ményei egy-egy jelenségről megszületnek, a társadalmi valóság már új jelenségeket, folyamatokat produkál. Külö­nösen vonatkozik ez a társa­dalmi szerkezet változására, amely nagy társadalmi átala­kulások idején igencsak fel­gyorsulhat. Négy-öt évtized történetileg általában rövid idő, esetenként azonban —ép­pen a struktúraváltozások szempontjából — évszázados fejlődést sűríthet a felgyor­sult történeti eseményekbe. A kezdet hármassága Négy-öt évtizede hazánk gyengén fejlett agrár-ipari or­szág volt, gazdasági és főleg társadalmi struktúrájában a feudális elemek csaknem ak­kora szerepet játszottak, mint a visszamaradt, fejletlen pol­gári tendenciák. A társadalom nagy tömegeit a parasztság alkotta. Ezt a — mondhatjuk — félfeudális paraszti társa­dalmat változtatta meg szo­cialista forradalmunk, s ala­kította át ipari-agrár jelle­gűvé, amelyben a legszámo­sabb osztállyá s vezető erővé a munkásság vált. Társadal­munk eközben gyökeresen át­formálódott. A MOdaltaa forradalom győzelme után a munkásosz­tály, parasztság, értelmiség hármassága fejezte ki társa­dalmunk alapszerkezetét. Ez a fogalmi rendszer az SO-es években jól betöltötte szere­pét, hiszen kifejezésre juttat­ta termelési viszonyaink (a tulajdon-, a munkamegosztási és az elosztási viszonyok) struktúraformáló és meghatá­rozó szerepét, s világosan megjelölte azokat a nagy tár­sadalmi egységeket, amelyek társadalmi szerepükben, mun­kájukban, életmódjukban és a társadalmi tevékenység szá­mos más területén jellegzete' sen eltértek egymástól. Az épülő szocialista társadalom szerkezetét ez a hármasság megbízhatóan tükrözte. Szocialista fejlődésünk há­rom évtizede alatt azonban társadalmi szerkezetünkben további átalakulások, módosu­lások következtek be. E vál­tozások fő tendenciáit az jel­lemzi, hogy az alapvető osz­tályok közötti osztáiyjellegű különbségek jelentős mérték­ben, és egyre kevésbé alkal­mas arra, hogy a változások tendenciáit feltárja. Más szó­val a jelentkező új rétegek megragadására hagyományos kategóriáink elégtelenek. Változások az alapstruktúrában Jelentős változások követ­keztek be például a munkás­ság és a parasztság egymás­hoz való viszonyában. Nap­jainkban az aktív keresők túl­nyomó többsége (58 százalé­ka) munkás, a termelőszövet­kezeti tagság aránya 14 száza­lék. Hosszú viták eredménye­képpen az állami gazdaságok dolgozóit az utóbbi években már egyértelműen a munkás­sághoz soroljuk. E besorolás jogosságához nem férhet két­ség, az állami tulajdon, az üzemszerű termelés, az álla­mi gazdaságok belső struktú­rája elegendő bizonyíték. De hova sorolhatjuk a termelő­szövetkezetek ipari munkát végző dolgozóit, a lakatosokat, a gépjavítókat vagy karban­tartókat? A termelőszövetke­zetekben dolgozó gépkocsive­zetőket miért tekintjük a pa­rasztsághoz tartozóknak, és a hasonló autókon üzemben dol­gozó gépkocsivezetők miért munkások? A kérdéseket to­vább folytathatnánk, bár így is látható, hogy hagyományos kategóriáink az új jelenségek értelmezésében csak ellent­mondásosam töltik be szerepü­ket. Mindez főleg a paraszt­sággal kapcsolatos felfogá­sunkra vonatkozik. A pa­rasztság ugyanis mint társa­dalmi kategória kifejezetten a kisárutermelő parasztokat je­lenti, akik ma gán tu La j dón ú földjeiken, aeját termelési eszközeikkel végezték munká­jukat A tsz-szervezesek ide­jén a termelőszövetkezetek tagjai még igen sok vonatko­zásban a hagyományos pa­rasztsághoz álltak közelebb — a termelési eszközeik hagyo­mányosak voltak, hosszabb volt a munkaidejük, bérezé­sük és szociális helyzetük nagymértékben eltért az ipari dolgozókétól. Napjainkra azonban gyökeresen megvál­tozott ez a helyzet A terme­lőszövetkezetekben meghono­sodott és elterjedt az ipar- szerű termelés, s megváltozott a tagság munkakörülménye, anyagi és szociális helyzete. A 70-es évekre a parasztság életszínvonala elérte a mun­kásság életszínvonalát. A meg­változott körülmények között a termelőszövetkezeti tagságra egyre kevésbé érvényes a ha­gyományos értelemben vett -paraszt« kategória. Ez a fo­galom inkább csak a magán­termelő parasztokra vonat­koztatható (arányuk az aktív keresők 1—2 százaléka), és azokra a mezőgazdasági kise­gítő és segédmunkát végző szakképzetlen és idősebb dol­gozókra, akik életmódjukban is konzerválták a paraszti életforma számos, elemét. A rétegeződés jelentősége Gondokat okoz osztályaink belső rétegeződésének hagyo­mányos felfogása is. A mun­kásosztályon belül például évtizedes óta megkülönböz­tetjük egymástól a segéd-, betanított és szakmunkások rétegét. Ez a csoportosítás a szakképzettségen alapul. s túlságosan leegyszerűsítve fe­jezi csak ki a rétegkülönbsé­geket. Nemcsak arról van szó, hogy bizonyos üzemekben alig van különbség betanított munka és szakmunka között, vagy szakmunkásképzettseggel tucatszám végeznek betanított munkát, hanem arról, hogy a munkásosztály belső rétegező- dése sokkal színesebbé és dif­ferenciáltabba vált ma már annál a sémánál, amit a se­géd-, betanított- és szakmunka egyáltalán kifejezhet. Egyfe­lől a 'munkásosztály hatá­rain átmeneti helyzetű réte­gek képződtek, amelyek mind a parasztság felé, mind pedig az értelmiség — leginkább a műszaki értelmiség — felé közelítik a munkásosztályt (állami gazdaságok dolgozói, mezőgazdasági ipari dolgozók és technikusok, termelésirá­nyítók stb ). Másfelől pedig új rétegképző Ismérvek kerültek előtérbe, melyek a hagyomá­nyosnál esetenként fontosabb rétegeket jelölnek meg. A végzett munka jeliege vagy a munkásság regionális meg­osztottsága például új elemek­kel gazdagítja az osztály bel­ső rétegezőrtéoét, a olyan tár­sadalmi problémákra orien­tálja a figyelmünket, amelyek a korábbiakban fehér foltok voltak társadalmi tudatunk­ban. Szociológiai irodalmunk megbízható képet rajaol társa­dalmi szerkezetünk várható tendenciáiról. Osztályviszo- nyainkban — említettem — minden bizonnyal a közeledés folyamata dominál, amely részben az osztáiyjellegű kü­lönbségek csökkenésével, rész­ben pedig az osztályokon be­lüli differenciálódó fokozódá­sává! jár együtt. Ezek a ten­denciák azonban csak akkor válhatnak részleteikben is megismerhetővé es feltárható­vá, ha a társadalmi szerkezet átalakulásával párhuzamosan tovább gondoljuk és formál­juk meglevő kategóriáinkat is. Bóha Antal Zalaegerszegen rendezik meg' a szakmunkástanulók vetél- j kedőjét, meLynek témája a Magyar Tanácsköztársaság. A j hatvanadik évfordulóra al- | búmba gyűjtötték a somogyi I emlékeket idéző fényképeket az 503. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet fiataljai. Föl­keresték azokat, akik emlékez­nek a régi időkre. A termelő­szövetkezeti moaga'om törté­netébe Is belepillantottak a kutató tanulók, a Latinra Termelö«zövetke".--tbon is jár­tak. Sok ismeretet szereztek a Lgtentra-emiékmü eumban, A szakmunkásképzőből ötfős csa­pat indul Zalaegerszegre, a politikai vetélkedőre. Egyszerijén, gyorsan Korszerűsítik az ügyintézést Az ügyfélben az vált ki megelégedettséget, ha gyorsan, udvariasan intézik el az ügyét. Ellenkező esetben mindenhol elpanaszolja, hogy mekkora a huzavona, mennyit talpalt a hivatalokban. A hetvenezer lakooú megyeszékhely közhan­gulatára is jó hatású minden intézkedés, mely az iratok út­ját rövidíti. • »,» ... Ezért volt közérdekű' az' a téma, melyet a közelmúltban tárgyalt a városi tanacs vb. Az ügyintézés és az ügyvitel egyszerűsítésében és korsze­rűsítésében szép eredménye­ket értek el Kaposváron. Ez jó alapot teremt ahhoz, hogy még gyorsabb ütemben végez­zék ezt a munkát. Az egysze­rűsítés, a korszerűsítés a tar­talékok feltárásának egyetlen útja. A végrehajtó bizottság a kaposváriak érdekével egybe­esőén fogalmazta meg a köve­telményeket: a lakosság ügyeit egyszerűen, kulturáltan, gyor­san, törvényesen intézzék, az Ügyviteli munka legyen köny- nyebb, jobban segítse az ügy­intézők tevékenységét. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a szakigazga­tási szervek ügyintéző és ügy­viteli munkája egyszerűsödött korszerűsödött, a tartalékok mégis nagyok. Egy alapos Kényszerpályán a „vándormadarak” I viisgálat szerint mindenütt ! található elhagyható, egysze- ] Hűsíthető munkamozzanatok, több helyütt célszerűen hasz­nálhatók például az úgyneve­zett bianco nyomtatványok. A korszerű szervezeti vál­toztatás úttörője a most mar hároméves ügyfélszolgálati iroda. A lakosság elfogadta. igénybe, veszi a szolgáltatá­sait. Havonta mintegy három­ezer ügyfelet fogadnak, s így jóval kedvezőbbek a munka- körülmények az osztályokon. Mindenképpen elgondolkoz­tató azonban, hogy az embe­rek közül nagyon kevesen ke­resik fel munkaidő után az irodát. Pedig eppen azért hosszabbították meg az ügy­félfogadási időt. hogy minél kevesebben hagyjak ott ügyeik miatt a munkát. A jó tapasz­talatok alapián a jövőben meg több úgy intézésével bíz­zak meg az irodát. A jogi tanácsadu« ugyancsak három évvel ezelőtt kezdődött. Havonta tizenöten-húszan keresik meg a hetenként egy­szer két óraban ügyeletet tar­tó jogászokat. Előfordul, hogy lakóbizottság, egy-egy lakókö­zösség képviselője kér taná­csot. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy min­denképpen folytatják a jogi j tanácsadást. Az újdonságok között talál- j juk a január elseje óta mű- j ködő központi iktatóirodát. A ! központi szervezés eredmé-1 nyeként előrehaladott a pénz­ügyi osztálynál a gépi köny­velésre való áttérés. Az adó­csoportnál eve« oia középgé­peken dolgoznak, egyre ered­ményesebben. Az adócsoport az ennél koiszerubb elektroni­kus központi adatfeldolgozás­ra 19üU-oan tér át. A költség- vetési csoportnál viszont mar az év elején bevezették ezt. Tavaly megszervezték a la- kásigénylök gépi nyilvántar­tását, s megkezdődött a gépi adatszolgáltatás is. Most gyűj­tik a tapasztalatokat, ugyanis az idei névjegyzék összeállí­tása erre külouösen alkalmas. Beváltak a házi szerkeszte- sű bianco nyomtatványok. A pénzügyi, az építési, az igaz­gatási osztályon most már tö­megesen használják őket. mi­vel gyorsan ki lehet tölteni. E segédeszközök használatát még szélesebb körben tervezik a tanácson. Most alakítják ki a házi­nyomdát. tervezik a központi leiróirodát. A Végrehajtó, bi­zottság termét hangrögzítő be­rendezéssel szerelik föl. Sok feladat megoldása vár a tanácsra, éppen ezért egy 1985-ig szóló tervet dolgoznak ki az ügyintézés és az ügy­vitel egyszerűsítésére, korsze­rűsítésére. Reméljük, hogy a kaposváriak a gyakorlatban -s tapasztalják a szép tervek megvalósulásának hálását ügyeik intézése közben. Lajos Géza Változnak-e társadalmi szerkezetünk kategóriái ? ben csökkentek. Nagy társa­dalmi egységeink termelési viszonyaiban, életmódjában bizonyos fokú kiegyenlítődés megy végbe, s az osztálykü­lönbségek fennmaradása és újratermelődése helyébe mindinkább az osztályok kö­zeledésének tendenciája lép. E tendenciák mellett a mun­kamegosztás fejlődésének kö­vetkeztében egyre több átme­neti réteg és csoport alakult ki a társadalmi termelésben, amelyek osztályba sorolása nehéz feladatot ró a társada­lomtudományok művelőire. Az osztályok közötti folyama­tokkal párhuzamosan megvál­tozott, vagy módosult alapve­tő osztályaink belső rétegező- c'ése is. E változások követ­keztében hagyományos struk- túraképünk — a munkásság, parasztság, értelmiség hár­massága — ma már egyre ke­vésbé képes megfelelő tám­pontot nyújtani társadalmi Szerkezetünk megismerésé­Egy esztendő alatt több mint százzal nőtt a munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok és 'Ipart tanulók összlétszama a Barcsi Építőipari Szövetke­zeti Közös Vállalatnál, s a múlt év végén már több mint hétszázan voltak. Az összeté­tel javult, hiszen a szakmun­kások száma több mint húsz- szal gyarapodott. A munkaerő mozgása érdekes képet mutat: 1976-ban még 46-os csökkenés volt, majd 1977-ben 81-es, a múlt évben pedig 86-os növe­kedés következett. Tavaly 293 dolgozó lépett munkába, s 207 távozott. A be- és kilépőknek mintegy 95 százalékát olya­nok teszik ki, akik többször változtattak már munkahelyet Szabó Gyula, a vállalat igazgatója így elemezte a helyzetet, visszatekintve a múlt év tapasztalataira: •— Ez a nagy mozgás — fi­gyelembe véve a többi barcsi üzem adatait is — azt mutat­ja, hogy csupán varosunkban körülbelül kétszázra tehető azoknak a száma naponta. akik állandó »mozgásban« vannak a be- és kilépések miatt, következésképp a ter­melésben nem vesznek részt. Nemcsak cél, hanem követel­mény is. hogy csökkentsük az indokolatlan munkaerőmoz­gást a gazdasági feladatok eredményes megoldása érde­kében. Az igazgató beszámolt arról, hogy a »vándormadarak« kényszerpályára való térítésé­re, pontosabban számuknak csökkentésére tavaly novem­berben közös egyezségre ju­tottak a barcsi üzemek — a SEFAG, a Kemikál, az ÉP­GÉP, a költségvetési üzem, az Unltech, a Dráva Ipari Szö­vetkezet és a Barcsi Tövál — vezetői. — A kölcsönös előnyökön nyugvó megállapodás lényege, hogy az ebben részt vevő va­lamennyi üzem szükségesnek tartja a munkafegyelem meg­szilárdítását. Többet, jobban és rendszeresebben kell fog­lalkoznunk a régi dolgozók­kal, gondoskodnunk kell a megbecsülésükről, es követke­zetesebbeknek kell lennünk a jól dolgozók értékelésében. Nem engedhetjük meg, hogy az év közben munkahelyet változtatók keresete eppen ennek a változtatásnak a kö­vetkeztében növekedjen. Meg­állapodtunk abban is. hogy a tehetséges fiatalok előmene­telét a lehetőségeinkhez ké­pest kölcsönösen támogatjuk. A tövál igazgatója szerint a megállapodást követő időszak a közösen megfogalmazott cé­lokat Igazolta: helyesnek bizo­nyult az együttműködés, és érdemes lenne azt más terü­letekre, különösen a termelési együttműködésre is kiterjesz­teni. Ez utóbbi javaslat a tö­vál részéről már eddig is gya­korlati formát öltött: lakatos­üzemük 2,4 millió forint be­vételhez jutott tavaly, s ezt főkén az Unitech Ipari Szö­vetkezettel közösen gyártott konténerekből érték eL H. F. Négymillió gépekre Jói dolgozó közösség gon­doskodik a tapsonyi Rákóczi Termelőszövetkezetben arról, hogy a gazdaság műszaki föl­szereltsége, a gepek es a be­rendezések üzemkész állapota hatékonyan segítse a növény­termesztés es állattenyésztés eredményességét, Ez a szerelő­gárda a múlt évben - befejezte a Bábouia rendszerű szemes- termény-szári tó építési, szere­lési munkáit — ennek a beru­házásnak az értéke 8 millió forint —, közben, tizennyolc erőgépet fölkészítettek a mű­szaki vizsgára. Az utóbbi fel­adat az idén is a műszakiakra vár, s rájuk hárul a most lé­tesítendő battériás malacneve- iő technológiai szerelése is. A tsz építőborigádja — kis létszáma és a legkorszerűbb­nek éppen nem mondható föl­szereltsége ellenére — nagy feladatokat old meg évről év­re. Tavaly a szerelőikkel együtt ők is a terményszárító építésén dolgoztak, s meg­kezdték a már említett batté­riás malacnevelő alapozását, a régi épületek tetőszerkezeté­nek javítását, újrafedését. Ezek a munkák az Idén foly­tatódnak. Állandó tennivalót ad az építő brigádnak a szö­vetkezet épületeinek folyama­tos karbán tartása. A múlt évben hárommillió forintért vásárolt új gépeket a Rákóczii Tsz. Az idén ennél egymillióval többet terveznek erre a okra. Egyebek közolt két gabonakombájnt és egy Rába traktort vesznek. A Te- rebezdpusztán épülő malac­nevelő — 1200 férőhelyes lesz — öt és fél millióba kerül, en­nek az összegnek azonban csak a felét kell állnia a tsz- nek. a többit állami támoga­tásként kapja. Ugyancsak szá- mot'evő — 235 ezer forintos — állami támogatást élveznek a másik jelentős beruházáshoz — a munkákat itt is tavalyról folytatják —, a szövetkezet rét- és legelőterfileteiinek javí­tásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom