Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

Február 15-én kezcJdik Újjáválasztják a lakó­bizottságokat Kaposváron Nagyobb területet fognak át Újraválasztják a lakóbi­zottságokat Kaposváron feb­ruár 15-e és május 31-e kö­zött, mivel az öt évre szóló megbízatásuk az első félévben lejár. A városi tanácsra, a városi népfrontbizottságra nagy feladat hárul az előké­szítésben, a szervezésben, ép­pen ezért a végrehajtó bizott­ság és a népfrontelnökség együttes ülésen határozta meg a feladatokat tegnap délután a városi tanács nagytermé­ben. Dr. Szász Attila, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának munkatársa. Varga Károly megyei népfronttitkár is részt vett a tanácskozáson. Jelenleg kilencvenöt lakó­bizottság van a megyeszékhe­lyen. Az újraválasztás lehető­séget ad árra, hogy még na­gyobb területet fogjanak át, ott is működjenek, ahol eddig nem voltaic, így a Vörös Had­sereg utca környékén, a szent- jakabi, a kaposfüredi, a tö- röcsked városrészben. Ennek szükségességével az együttes tUísén részt vevők is egyet­értettek, hangsúlyozva, hogy a feladatok eltérőek lehetnek a belvárosban, egy új lakóte­lepen, vagy pedig a város külső részein. Lakóbizottságot választanak az állami vállalati kezelésbe tartozó, valamint a magán­erőből épült lakóházakban. Ott viszont, ahol a lakások OTP-sek, szövetkezetiek. KISZ vagy a MÉSZÖV akciójában épültek, a lakóbizottság fel­adatainak ellátására fölkérik az intéző bizottságot, vagy a közös képviselőket. Az eddigi tapasztalatok ösz- szegezése szerint eltérő a ka­posvári lakóbizottságok mun­kája, megtalálhatók az érté­kes munkát végzők, s az olya­nok is, amelyek éppen hogy csak megalakultak. Némelyik formálisan működik, nincs bennük kezdeményezőkész­ség, öntevékenység, pedig fel­adat bőven akad a környezet­ben. Nagy a szerepük pél­dául a lakosság és a tanács, illetve a népfront közötti kapcsolat kiépítésében, az ész­revételek, javaslatok gyors el­juttatásában az illetékesekhez, a rend, a tisztaság helyi szor­galmazásában, a kisebb társa­dalmi munkák öntevékeny megszervezésében. A tájékoz­tatásban, a felvilágosító és nevelő munkában is közre­működhetnének. E feladatokat csak úgy le­het mindenhol megoldani a jövőben, ha olyanokat válasz­tanak meg, akik szívesen vál­lalják ezt a fontos társadalmi | megbízatást. Különösen szük­ség van a közéleti bátorságra. ■ hiszen ki kell állni a lakókö- j zösség érdekeiért, sőt olykor * meg kell őket győzni, hogy az egyébként közérdekű javasla­tuk miért nem valósítható meg azonnal. A korábban jól dolgozó tagokra továbbra is számítanak. A választáskor szeretnék, ha több nő. fiatal, nyugdíjas kerülne be a lakó­bizottságokba. Az együttes ülés egyetértett azzal, hogy operatív bizottság fogja össze a választások elő­készítését Feladataik közé tartozik a lakóbizottsági ta­gok kiválasztása, fölkérése, a választási gyűlések előkészíté­se, s természetesen a lakosság mozgósítása. Az utóbbira kü­lönösen nagy gondot fordíta­nak, mert a jó működés alap­ja, hogy minél többen megis­merjék a jelölteket, tájéko­zódjanak a feladatokról. Nem fejeződik be a munka a választásokkal, utána az ed­diginél tervszerűbben és rendszeresebben segítik, tájé­koztatják a lakóbizottságok elnökeit. Ezután lakóbizottsági felelős is lesz a tanácson, a népfrontbizottságban, az In­gatlankezelőnél, a városgaz­dálkodási vállalatnál, s ez a közvetlen kapcsolat kialakítá­sában, az ügyek gyorsabb el­intézésében is sokat jelent Az együttes ülés döntése szerint felülvizsgálják és ki­egészítik a lakóbizottságok működését szabályozó tanács­rendeletet. Ehhez a lakosság javslatait is várják. A kiegé­szített tanácsrendeletet pedig a népfrontbizottság is megvi- ■ tatja majd. !>. G. 1 „Milliárdos** lett a Kemikál A negyedik forintot a barcsi gyár adja Az idén több mint egymil- liárd forint értékű termék előállítására vállalkozik a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat, öt gyára közül a vállalat tervteljesítéséhez leg­többet — minden negyedik forintot — a barcsi ad. Az Építési Műanyag-feldolgozó Gyár terve 260 millió ' forint értékű termék. Van azonban egy másik •»terve« is a fiatal üzemnek: az év végéig az elő­írtnál több — összesen 285 millió forint értékű — termé­ket akar átadni a felhaszná­lóknak. Ez azt jelenti, hogy az idén már megközelíti a teljes kapacitását a barcsi gyár. Termékeik rendkívül kereset­tek, a többségük eddig hiány­cikknek számított, vagy kül­földről — nemegyszer valu­táért — vásárolta meg az or­szág. A fiatal gyár fiatal munkás­gárdája tehát az előírtnál na­gyobb feladatra vállalkozik. Hogyan tudják ezt megolda­ni? A kérdésre így felel Ná­dor Ottó igazgató: azért, hogy a megrendelő - sek beérkezé­se után folya­matosan tud­juk szállítani. Az idén 28 millió forint értékűt gyár­tunk belőle! A legnagyobb bevételt je- j lentő tanmé- | künk a flizin: ; az idén már j negyvenegy színben ké­szítjük ezt a külső homiok- zatképező anyagot. A tervezett 1200 tonna értéke 64 millió fo­rint Azért, hogy kitűzött célunkat elér­hessük, új­donsággal is jelentkezünk. mészetesen tovább folytatjuk a már ismert termékeink gyár­tását is. — Az év első hónapjában mit sikerült megvalósítani a tervből ? — Az itt dolgozó háromszáz ember ismeri céljainkat, tud­ja. hogy milyen feladatok vár­nak a gyárra. Január azonban mégis elsősorban a felkészülés időszaka volt. A mi terveink jelentős részét csak az év bi­zonyos szakában lehet felhasz­nálni. Ebből következik, hogy a termelési értékből az első és az utolsó negyedévre 45—45 millió forint jut, és a két kö­zépső negyedévben kell ösz- szesen 160 millió forint értékű cikket előállítani. Ezen az egyenetlen terhelésen úgy kí­vánunk segíteni, hogy — ahol lehet — széthúzzuk az idényt. Most olyan árut készítünk', amelyet mindig eladhatunk. Nagy az érdeklődés például a fürdőszoba-blokkok iránt: a kis lakást, nyaralóházat építő­kön kívül az ingatlankezelők is vevőnek jelentkeztek. Az idén 6—800 gyártását tervez­ték. Eddig százat elkészítet­tünk már belőle. »»Játszunk« a munkaerővel azért, hogy mindig ott legven elég. ahol a termelés érdeke azt megkí­vánja. Dr. K. I. Évente 50 ezer hízó Még hónapok vannak hátra a Kaposvári Húskombinát so-nkakonzerv-i' ■'mének be­indításáig, de azokban a me­zőgazdasági nagyüzemekben, amelyek az új üzemrésznek szállítják majd az állatokat, már az a beszédtéma, hogy a minőségi követelményeknek megfelelő sertésekből miként biztosítják a szükséges meny- nyiséget * A Dél-somogyi Állami Gaz­daság 78 millió forintos költ­séggel nagyarányú rekonst­rukcióba fog. Pecker Pállal, a .gazdaság f őá! !a1 tenyésztőjé­vel erről beszélgetünk. — Ezernyolcszáz kocára ala­pozzuk a gazdaság termelését Évente 25—26 ezer sertést szállítunk korábbi szerződések alapján a zalaegerszegi feldol­gozó üzembe Az úi üzem in­dulásával gyökerese*] meg­változik a mi feladatunk is. Ezért határoztuk e! a költsé­ges. de gazdaságos beruhá­zási. A tervek szerint ennek három év alatt meg kell, te­rű’nie. Nemcsak az állatok száma változik a rekonstrukció ha­tására, hanem a gazdaságban folyó munka is. A majdnem kétszer annyi sertést ugyan­annyi dolgozó látja el. Ezt "é- o^sitésse! lehet megoldani. Az új technológiára részletes terv készült, az oktatás ped'g már megkezdődött a gazdaság központjában. Az év második fé' ében kez­dődő émtikezés 1980 végéire fejezőtek be. Akkor már csaknem negyver.ezér hízót nevel rz avarét. Az építkezés te’jes befeiezése. 1901 harma­dik negvede után elérik az ötvenezret. A fejlesztéssel eavűtt S5 rr’ilió forintért híiftiráevakeze­lót építenek. A trágyái 1985- től effv 500 hektáros táblára juttatí ák. A főáUattenvésztő hangsú­lyozta: az gazdaság egvik legjövedelmezőbb ága­zata volt eddig is a sertéste­nyésztés, — Most sríá* e’képZélesőin­ket ha ""go'fűk össze a megvei leényeVzel. A tenyé'ztétt fa:- ták eddig e’ső osztályú minő­sítést kaofak. Bízunk abban, hoav megfelelnék az úi köve­té, mén veknek is. Azzal pedig, h'-'gv három év alatt mesté- -ülrek befektetéseink, szá­-noerrr j a1 om 11V 3 f or ’ a,Q7,fé«. TT?01V P'J'V'Út­te' savit a mezőr-T^-c-s-jban sz'n'e á’ta’.ános munkaerő­gondon is. Felújítják a siófoki hajózsilipet Megöregedett a siófoki ha­józsilip. Acéltáblái 1947 óta fogják fel a Balaton vizének roppant nyomását Évente né­hányszor — a vízeresztések iuején — megcsikordulnak a kerekek, hogy utat nyissanak a hajóknak a Balatonról a Sióra. Ilyenkor három-négy ember áll a zsilipet nyitó ke­rék mellé, és izzadva tekeri azt. A hajózsilipek kézi moz­gatását biztosító berendezések regen elavultak már. Ezért — a felújítás első lépéseként — ezeket teszik rendbe a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság balatoni kirendeltségé­nek munkásai. Ezt követi majd a többi szerkezet fel­újítása. A Sió-zsilip ugyanis a após korszerűsítésre szorul. E több évre tervezett munka t fejezése után automatikus v zérléssel biztosítnak kijá- r .tot a hajóknak a Balaton­ról. — Termékeink jelentős ré­szét az évnek csak bizonyos szakában tudja használni az építőipar. Esért úgy kell prog­ramozni a munkánkat hogy mindig azt gyártsuk, amire éppen szüksége van. Bizonyos mértékű előre gyártásra is vállalkozni kell ennek érde­kében. Példaként mondom, hogy az egyik termékünk — a belső glettanyagnak hasz­nált — breplaszta Ilyenkor még nem fgoy, de mi már hozzáláttunk a készítéséhez. Az építőiparban egyre több országban használják még az előre elkészített szilárd ha­barcsot. Ennek előnye, hogy teljesen szárazon, zsákban le­het szállítani és tárolni. Fel- használás előtt csak össze kell keverni a vízzel, és a minő­sége garantált. Az idén — piackutatásként — néhány száz tonnát készítünk svéd kooperációban. Ha megkedve­lik a felhasználók, két év múlva már néhány ezer ton­nát is tudunk szállítani. Ter­,Ki a jövőnek vei magot...’* Életrajzi gyűjtemény — tlok inneni uniókkal Színes leporellósorozat Sokszínű, idegenforgalmi ne­vezetességeket megörökítő le­porelló sorozattal jelentetett meg a Győr-Sopron megyei I Jegenforgalmi Hivatal. 150 s in.es fotón mutatja be Győr, 5 >pron, Mosonmagyaróvár, oma és Kapuvár látnivalóit, pannonhalmi vár, a nagy­úri és a fertőd i kastély pségeit is bemutatják. A i milliós példányszámban n egjelent leporellókat ma­megjelent leporellóikat négy- nvelvű betétlappal látják el, Es várostérképekkel, melyeken feltüntetik a műemlékeket és 4 bevásrálóközpontokat is. Egyesült két ipari szövetkezet Egyszerűsítették tevékenységüket A januári 'közgyűlésen mondtak igent a tagok a nagybajomi és a böhönyei ve­gyesipari szövetkezet egyesí­tésére, Somogy Ipari Szövet­kezet néven. Az egyesülési közgyűlést előkészítő folyamai tulajdonképpen akkor kezdő­dött, amikor a bajomiak át­vették az áfész-től a faáru­üzemet, a böhönyeiek pedig leadták a Zala megyei rész­legüket. Most azzal folytató­dik, hogy a szolgáltató rész­legüket fokozatosan adják át más cégeknek. Az egymáshoz igen közeli területen csaknem azonos munkát végző két kis szövet­kezet hosszú távon életképte­len lett volna. Nem tudtak megfelelő szakembergárdát toborozni. Egy ember sokszor öt-hat munkakört is ellátott, s ez a termelés rovására ment. A fejlődést csak na­gyobb, erősebb műszaki gár­da és korszerűbb, gazdaságo­sabban dolgozó, a munkát egymás közt megosztó üze­mek biztosítják. Ezért dön­töttek úgy a vezetők és a tag­ság, hogy egyesítik a két szö­vetkezetei Az 1970-re szóló tervekben 50 millió forint ér­tékű termelés és 7,5 millió forint nyereség szerepel. Kü- lön-külön nem érhették vol­na el ezt. Most, az átszervezéssel egy- időben a szövetkezet egysze­rűsítette tevékenységét, és csak háromféle ipart tart meg. Műszaki, gyártáselőké­szítési, anyag- és áruforgalmi osztállyal erősödve a háron* területen gyorsabb fejlődés várható, mint korábban. Az asztalosrészlegeknél a legfontosabb változás az hogy ezentúl közős szabászai látja el a bajomi és a böhö­nyei telepet; minden alap­anyagot szárítva. leszabva kapnak meg az asztalosok. A nagybajomi részleg korábban | sok mindent készített. Most j már nem fogadnak el vegyes j I megrendeléseket. Kárpitosra- j mákat, üvegfalakat és ajtókat j gyártanak. A nemrég átvett j faáruüzemben pedig 600 ezer meszelőfal készül. A böhö­nyei részlegnél 320 ezer asz­tallábat csinálnak az idén. A legnagyobb fejlesztési lehető­ség is ezen a területen Van. A korábban gazdaságtalanul termelő asztalosműhelyek hi­ánycikknek számító, különle­ges méretű ablakok sorozat- gyártására állnak át, és talán jövőre már dollárt is »»hoz­hatnak« a szövetkezetnek. A lakatosüzemek tevékeny­sége alapvetően mem változik. A nagybajomi részlegben to­vábbra is fém ajtókat, abla­kokat, tejpavilonokat csinál­nak, Böhönyén pedig a jól bevált konténereket gyártják a Csepel Művek megrendelé­sére. A konfekciórészlegeket — éppen úgy, mint az asztalos­üzemeket — közös szabászat szolgálja ki ezentúl. A böhö­nyei szövetkezet régebben csak bérmunkát végzett, most megszünteti ezt, és saját ter­mékeket gyártanak. Munka­ruhát, farmer- és szövetnad­rágokat varnak majd. Nehéz év lesz az idei. Az emberek bíznak abban, hogy az egyesülés kezdeti gondjai után azok is belátják, hogy szükség volt erre a lépésre, akik ellenezték. I* F. Reprezentatív kötetben vas­kos életrajzi gyűjtemény je­lent meg Vas megye egykori munkásmozgalmi harcosai­ról, az illegális pártmunka ne­héz körülményeit vállaló for­radalmárokról, a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordu­lójára. A kötet céljáról írja főszerkesztője, Rácz János, a Vas megyei pártbizottság tit­kára: »-Amikor pártunk hát évtizedes hősi harcéra emlé­kezve felidéztük a történelmi küzdelem csomópontjait, ezt nem öncélúan tesszük, hanem mert meggyőződésünk: e tör­ténelmi harc tanulságainak megismerése fontos ahhoz, hogv megértsük a párt jelen politikájának összefüggései t« A kötet szerkesztőinek « praktikus célon kívül más szándékai is voltak az élet- raj^gyűjtemény közreadásával, Julius Fuclk szaraival: »»Egyet kérek tőletek, akik túlélitek ezt a kort: ne feledjetek! Ne feledjétek, se a jókat, se a rosszakat! Egy napon a ma múlt lesz. nagy időkről fog­nak beszélni és névtelen hő­sökről, akik történelmet csi­náltak.« A magyar progresszió kezdeteinek, a szocialista-de­mokratikus törekvések gyö­kereinek felkutatása is a kö­tet célja. Hogv az olvasó a teljes egységében, szerteága­zó, bonyolult összefüggéseiben láthassa a kort és a napjain­kat is megtermékenyítő esz­mék mozgósító, embert próbá­ló és nemesítő hatását. A Vas megyei munkásmoz­galom klscne-iíedö harcosairól iriüáott köuetet szerkeszti 121 Egrikor; munkás. szegénypa­raszt. elkötelezett értelmiségi életrajzát közük, megjelölve mindenütt a forrásokat (ar­chív anyagokat, szóbeli adat­közlőket. monográfiákat. ta­nulmányokat). Nem szűkül le a válogatás a megyében szü­letett és életűt; végéig itt munkálkodó emberekre — sőt ezek vannak ke ve-ebben. A századelőtől egymást követő események forgataga az or­szág különböző tájaira sodor- I ta a vasi tájak szü’ötteit. De j elkerülve a »»nyugati végek- | ről« is mindig elevenen é't az í érzelmi kapcsolat a szülőföld- I del. a szőkébb pátriával. Nem ; feledték a gyermekkor olv kedves tájait, s az itt lakók nyelvét. életét, eszmél tető sorsát.. B'izonvos. hogv a gve-- meWkorban. felszívott élmény- anyag mélysége, dráma’-moz­gósító ereje meghatározott szerepet játszó’t abban, bocv rmndegviikük út’a a forradal­mi mozgalom fe’é vezetett, Olvan jól ismert nevek is sze­repelnek köztük, m’n1 Derko- vits Gyula, a két világháború közötti idők nagyszerű, forra­dalmár festője., a mártírhalált halt kommunista. Fürst- Sán­dor. vagy a kkvá'ó marxista történész. Mód Aladár. A kötetet értékes dokumen- v tumanyag egészíti ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom