Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Felhasználót keres egy új termék Felihasználót keresnek egy terméknek. A megye legfiata­labb üzeme, a Kemikál bar­csi építési műanyagfeldolgozó gyára évente 12 ezer torma bi- tumenemulzió gyártására len­ne alkalmas. A múlt évben 1500 torma készült. Az idén ennek a kétszeresére — ösz- szesen 3000 tormára — számí­tanak. Más szóval azt jelenti ez. hogy a kapacitás egynegye­dét használják csak ki. Azért kevés a megrendelés, mert az útépítést, útjavítást végző vállalatok, üzemeik ra­gaszkodnak a régihez, a meg- : Mkotthoz, idegenkednek az újtól. A javításokat ma úgy vég­zik el, hogy iki vontatják az út szélére a bitumen melegítésére szolgáló kocsikat, befűíenek, és sűrű, büdös füstöt eregetve dolgoznak. Ez a tűzveszélyes és egészségtelen munka évti­zedek óta ismert már az útja­vításban. Az új anyag éppen e módszer hátrányait küszöböli ki. hiszen az előre kevert bi- tumememulziót tartálykocsi vi­szi a helyszínre. Hidegen hasz­nálhatják fel. Nincs szaga, nem tűzveszélyes, és a munkát végző. embert is kíméli. Ennyi jó tulajdonság halla­tán az ember azt gondolná, hogy kapva kapnak érte a fel­használók, már csak azért is, mert az újdonság ára sem több, mint a hagyományos bi­tumené. Hazánkban még két helyein gyártanak ilyen termé­ket: a Kemikál budapesti gyá­rában — ahol sorban állnak érte a felhasználóik — és a Zalaegerszegen működő Erdő- kémiánál. Ez a '►túlkínálat'« a felhasználóiból óhatatlanul olyan érzést vált ki, sok van belőle, vagy pedig a meglévő készlet — kä tudja miért? — nem akar fogyni. Pedig tulaj­donképpen hiánycikk ez a ter­mék. Más országokban — köz­tük, az NDK-bam és Csehszlo­vákiában — szerzett tapaszta­latok alapján évente 50—60 ezer tonnának kellene elfogy­nia hazánkban. Sokkal több­nek, mint amennyi jelenleg a termelő kapacitás. Csakhogy ehhez a gyár kevés: '►lépniük-« kellene a felhasználóknak is. A gyár ■— azért, hogy ne áll­janak a gépek — tovább dol­gozza fel az anyagot: tetőszi­getelőt készít belőle. Igaz, en­nek jelentős része sem fogy el itthon, hanem a szomszédos Jugoszláviában. Mert ott meg­éri importálni is. Nálunk? Az ésszerű kockázatvállalás nélkül nem lehet előrehaladás. Gépet vettek ötvenegy millióért Munkájuk félmilliárd forintnál többet ér Befejezte teljesítményt nö­velő beruházását a Dél-du­nántúli Vízügyi és Közműépí­tő Vállalat. Ennek eredménye­ként a négy dél-dunántúli me­gyében — Tolnában, Baranyá­ban, Zalában és Somogybán — évente félmilliárd forint értékű vízépítési munka el­végzésére tud vállalkozni. A fejlesztésre 1975-ben pá­lyázat útján nyílt lehetősége a vállalatnak. A teljesítménye akkor 320 millió forint volt A pályázatban azt vállalta, hogy állóeszközeinek 63,5 mil­lió forint értékű növelésével évente 490 millió forint értékű munkát végez el. A fejlesztésre megkötővé’ a szerződést. A megvalósítás­hoz 35 millió forint állami támogatást kapott a Dél-du­nántúli Vízügyi és Közműépí­tő Vállalat, a bank pedig 28,5 millió forint hitelt adott Mi történt a pénzzel? Holl Lajos igazgató elsőként az építési beruházásokat em­líti. Erre 11 millió forintot költöttek, és egyebek mellett bővítették a központi telepen a műhelyeket. Ezzel lehetővé vált a gépek gyors javítása. Fonyódon építésvezetőséget hoztak létre, Szekszárdon pe­dig új telephelyet kapott az építésvezetőség. A legnagyobb összeget — 51 millió forintot — a munkát könnyítő gépek vásárlására fordították. Egye­bek mellett három betonkeve­rő telepet létesítettek, vettek két, autóra szerelt betonszi­vattyút, három mixerkocsit a beton szállítására. A vezeték- építéseknél a csövek munka­árokba helyezését az a négy autódaru is segíti, amelyet eb­ből a pénzből vásároltak. A földmunkákat új kotrók, föld­tolók és forgórakodók gyorsít­ják. A szállítást két új autó­busz és hét tehergépkocsi teszi biztonságosabbá. E beruházások megvalósítá­sa azt is jelenti, hogy több és bonyolultabb feladatot tud megoldani a vállalat. A múlt évben 22 százalékkal növel­ték termelésüket, és már 1978-ban 520 millió forint ér­tékű munkát végeztek el. Eb­ben az évben újabb 12—13 százalékos termelésnöveke­déssel számolnak, és — ter­veik szerint — megközelítik a 600 millió forintot Azt hogy mit kell csinálnia a vállalatnak, a négy megyé­ben határozzák meg, hiszen a beruházásokra a pénzt a ta­nácsok és a vízügyi ágazat biztosítják. A középtávú terü­leti tervekből jó előre tudni lehet, hogy melyik évben mi­lyen munka elvégzését bíz­zák majd a vállalatra. . — Ebből az előrelátó terve­zésből az is következik, hogy az idén már minden kapaci­tásukat lekötötték? — Azt pontosan tudjuk, hogy mit fogunk dolgozni — mondta az igazgató. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy kapacitásunkat , teljes egészé­ben szerződéssel is lekötöttük már. Munkánk bőven van, és tudjuk, hogy hol vár ránk új feladat. Az idén Somogybán a legfontosabb munkánk — ezen jelenleg is dolgozunk — a fonyódi regionális vezeték Somogyjád—Kaposvár közöt­ti szakaszának az építése. Er­re, valamint a vezetékhez tar­tozó eddei, kaposvári tározó medence építésére, a fogadó­állomásra összesen 92 millió forintot költenek. A másik, ehhez hasonlóan nagy feladat ennek a vezetéknek a másik végpontján, Fonyód-Bélatele- pen van. A Nyugat-balatoni Regionális Vízmű második ütemének építése az idén 53 millió forintba kerül. Ez tu­laj donképpen a vízkivételi művet jelenti. A múlt év vé­gén már lefektettük a Bala­ton medrébe azt a szívócsö­vet, mely a tó vizét juttatja el a tisztítóműhöz. E cső vég­pontja a parttól nyolcszáz méterre van. Kaposvár vízellátásának je­lenlegi gondján segít majd, ha a Kapos völgyében — Baté és Taszár környékén — megfúrt kutakat bekötik a városi hálózatba. A húskom­binát és a cukorgyár rekonst­rukciójával kapcsolatos víz­építési munka ugyancsak je­lentős feladatot ró a válla­latra. — Feladatunk tehát van bőven, kauacitásunk is e fel­adatok megoldásához. 1700 dolgozónk tavaly 54 millió fo­rint nyereséget termelt. Az idén alig számolunk létszám- emelkedéssel. A tavalyihoz vi­szonyított 12—13 százalékos feladatnövekedést elsősorban a termelőberendezések ki­használásával kívánjuk meg­oldani. Dr. K. I. 300 kombájn érkezik Az idén 300 gabonakom­bájnt kapunk az NSZK-beli Claas-cógtőL Cserébe a Mező­gép-tröszt békéscsabai, szol­noki és kecskeméti vállalata kukoricacsőtörő adaptereket, szalmaszecskázókat, rostákat, valamint erőgépekhez való vezetőfülkéket szállít a nyu­gatnémet vállalatnak. Az er­ről szóló szerződést tegnap | írta alá az Agrotröszt és a I Komplex külkereskedelmi vál- i lalat a Claas-céggeL Mérlegkészítés előtt HAZÁNKBAN a felszaba­dulás után a stabilizációt kö­vetően a KÁLISZ kiadása volt az első lépés az egységes számviteli rend kialakítása ér­dekében, majd a tervgazdál­kodás kiszélesedésével sor ke­rült a mérlegbeszámoló rend­szer bevezetésére. A napjaink­ban is érvényes — és meg­határozó — szárhviteli jogren­dünk alapját a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1968. év végén megjelent 33. sz. tör­vényerejű rendelete teremtet­te meg. Eszerint a mérlegbe­számoló a könyvviteli adatok­ból származó, megfelelően csoportosított információkat szolgáltat a népgazdasági ter­vezéshez, a társadalmi termék és nemzeti jövedelem számí­tásához, a szabályozórendszer működésének vizsgálatához, a szükséges döntések meghoza­talához. Ugyanebből a forrás­ból értékelhető a népgazdaság pénzügyi helyzete, elemezhető a költségvetési kapcsolatok alakulása. 1968-tól a közvetett gazda­ságirányítási rendszer beveze­tésével a mérlegbeszámolók szerepe különösen megnöve­kedett. A kormányzati és te­rületi gazdaságirányító szer­vek pénzügyi információigé^ nyének kielégítése azonban már 1 elképzelhetetlen a mér­legbeszámolók korszerű szá­mítógépes feldolgozása nélkül. E feladat irányítója és szer­vezője a PM Bevételi Főigaz­gatóság, ahol több mint 5000 vállalat és szövetkezet adatai­nak orezágos szintű feldolgo­zását végzik — 1971 óta a PM Számítóközpont technikai közreműködésével. A SZÁMÍTÓGÉPES feldol­gozás lehetővé teszi, hogy a mérlegek benyújtási határ­idejét követő 12—14 napon belül országos, majd területi gyorsjelentésben kb. 100 fon­tos adat, néhány héten belül pedig a teljes mérlegbeszá­moló csaknem 2000 adata ága­zati, szektorális és miniszté- riumonkénti bontásban, mint­egy 1400 összesítési fokozat­ban, a mérlegmelléklctek ere­deti formájában reprodukálva és sokszorosítva a központi szervek rendelkezésére álljon. A mezőgazdasági tsz-ek mér- legösszesítései megyei és já­rási szinten is elkészülnek. Elvileg, ha valamennyi szükséges információforrás egyidejűleg rendelkezésre áll­na, a mérlegek viszonylag rö­vid idő alatt összeállíthatók lennének. A gépi összesítések után azonban több hónapos '►nyomozó-« munka kezdődik a gyakran százmillió vagy mil­liárd forintos tévedések, adat­hiányok feltárása és helyre- igazítása érdekében. A fokozatos javulás mellett is elgondolkoztató, hogy az 1977. év végi adatszolgáltatá­sokban több mint 71 ezer hi­bát kellett kijavítani. Ez azt jelenti, hogy a mérlegbeszá­molók 60 százalékában átla­gosan 11,7 hiba volt garnitú­ránként. Az országos átlaghoz viszonyítva a terület (az igaz­gatósághoz tartozó négy du­nántúli megye) aránya vala­mivel kedvezőbb. Az adatszolgáltatások jelen­tősége és szerepe miatt a Be­vételi Főigazgatóság évről év­re értékeli azok minőségét, és keresi a megoldás módját. A minőségi változás elenged­hetetlen és sürgető. Az alapvető pénzügyi infor­mációk megbízhatóságának, pontosságának fokozása közös ügyünk, és ennek érdekében minden lehetséges eszközt és alkalmat föl kell használni. A mérlegkészítés idején az elsőfokú adóhatóságok szak­emberei — mint azt eddig is EGY TÁVIRAT TÖRTÉNETE Minőséggel szerzett bizalom / A weimari gépgyártó kom­binát és a Kaposvári Mezőgép között több éves a kapcsolat. 1976 óta az NDK-ban gyár­tott burgonyabetakaritó kom­bájnhoz a somogyi vállalat ké­szíti a hajtóműveket. Az alap­anyagot rudakban, öntvények­ben. kapják meg az anyaválla­lattól, s a magyar partner munkálja meg, állítja össze azokat. E munkák zömét a memyei gyáregységben vég­zik. — Komplett részegységeket gyártunk, ami azt jelenti, hogy tel-esen összeállított blokkot küldünk vissza: más munka nincs vele, csak be kell sze­neim a kész gépbe — mondja Hajdú János, a gyáregység igazgatója. A mennyeiek jelenlegi mun­kája egybe esik a vállalat táv­lati elképzeléseivel. Itt kíván­ják ugyanis kialakítani a hő­kezelő és a forgácsoló közpon­tot Ezek a műveletek a leg­fontosabbak a hajtóműgyár- tásiban. A többi részfeladatot a kaposvári gyáregységgel kö­zösen, oldják meg. Évente 16—20 ezer részegy­séget készítenek. Az NDK- ban működő gyár szakemberei ejT're elégedettebbek az itt ké­szített termékkel. Az ’együtt­működés kezdetekor kételked­ve csóválták a fejüket: nem bíztak túlságosan abban, hogy egy kis somogyi faluban olyan minőségi munkát tudnak vé­gezni, amely megfelel a világ­szerte ismert cég követelmé­nyeinek. Aggodalmuk azóta eloszlott, s amikor nemrégi­ben itt járt a weimari vezér- igazgató, elismeréssel gzólt a látottakról. Az új technológiát megta­nulni, magasabb színvonalú, bonyolultabb feladatokat vég­rehajtani nem könnyű, és nem is mint máról holnapra. Takács János új szakmát tették — készséggel állnak a gazdálkodó szervek rendelke­zésére, a felmerült gondok, kérdések időben való tisztá­zásáért. További segítséget je­lent, hogy a mérleg- és be­vallásnyomtatványok a vonat­kozó kitöltési utasításokkal együtt ezúttal korábban je­lentek meg. A FEBRUÁRBAN esedékes mérlegekhez az adóhatóságok nemcsak a mezőgazdasági szö­vetkezeteknek, hanem vala­mennyi vállalatnak és szövet­kezetnek megküldik a számí­tógépre programozott egyező­ségek és összefüggések jegy­zékét. A bevételi szervek a vállalati információk pontos­sága érdekében, ha szüksé­ges, kötelesek a fegyelmi, sza­bálysértési vagy súlyosabb esetben a büntetőjogi felelős­ségre vonás eszközéhez nyúl­ni. Természetesen az elvárt színvonalon benyújtott adat­szolgáltatásokért az elismerés sem marad el. Bízunk abban, hogy erte mind gyakrabban kerül majd sor, hiszen a hi­bátlan mérleg ma már nem illúzió, bizonyítja ezt, hogy a múlt ‘évben a benyújtott be­számolók mintegy 40 százalé­kában nem volt szükség javí­tásra. A megbízható informá­ciókhoz ezt az utat kell jár­hatóvá tenni. Kis-Fái Sándor tamilt: hegesztőből esztergá­lyos lett. — Igényesebb, pontosabb munkát végzek. Nagyobb lett a jövedelmem is. — Nehéz volt az átváltás? — Másodkézből szereztük meg az új ismereteket. Az NDK-sok ott megtanították né­hány munkatársunkat, ők az­után átadták a tapasztalato­kat. Úgy érzem, sikerrel. Az igazgató veszi át a szót: — Ma már feleannyi ideig sem tart egy részegység elké­szítése, mint az induláskor. Nemcsak ez az előnyünk a kooperációból Ennél talán még jelentősebb az, hogy lé­nyegesen megnőtt az újítások A megyei népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban ér­tékelte múlt évi tevékenysé­gét, megvitatta se tapasztala­tokat. A legtöbb vizsgálat a mezőgazdaságban és a keres­kedelemben volt, s megnőtt a költségvetési és a kulturá­lis ágazat intézményeiben tar­tott ellenőrzések száma is. A megyei népi ellenőrök tavaly összesen 157 vizsgálatot foly­tattak 734 helyen. A lakosság áruellátásával kapcsolatos vizsgálatok zömét a járási bizottságok végezték. Figyelemre méltó az a meg­állapítás, amely a községi és a városi pereinkerületi lakos­ság áruellátásának nagyatádi vizsgálatát követően született. E területeken javult a lakos­ság áruellátása, csökkentek az ellátási gondok, fejlődött a tanácsi szervek összehangoló és szervező munkája. Sajnos másutt — például a marcali járásban — olyan tapasztala­tokról számoltak be, hogy még mindig nagy a fogyasztók megkárosításának, a túlszám­lázásnak, a súlycsonkításnak a száma. Az idegenforgalmi szezon idején többször szóba került a Balaton-parti üdülőhelyek ellátása, a szálláshelyek hiá­nya és a vadkempingezés. Ezek a gondok felhívták az országos szervek figyelmét a turisták, üdülők fogadása és a fogadóképesség közötti összhang megteremtésére. A legforgalmasabb helyeken, például Siófokon és környé­kén csupán a szezon kezde­tén voltak kisebb zavarok' az áruellátásban. A felvásárlást több áfész- ben megvizsgálták. A tapasz­talatok szerint az áfészek túl »•óvatosan« jártak el egyes termékek termeltetésében, a szerződéskötésekben. A felvá­sárlási telepek általában kor­szerűtlenek, a berendezések elavultak, a munkaszervezés színvonala alacsony. Így az­tán a termelők gyakran órá­kat, fél napokat várnak, amíg leadhatják árujukat. A tej- és tejtermékforgal­mazással kapcsolatos, a táp­lálkozási szokásokat is érin­tő vizsgálatok tapasztalatai­nak értékelése után a megyei NEB arra a megállapításra jutott, hogy a. korszerű táp­lálkozási szokások kialakítása érdekében soron kivül össze­Bánfi Pál az esztergályosok csoportvezetője. Így vélekedik erről: — Amikor nálunk bevezet­ték az új terméket, kiforrat­lan volt néhány munkafolya­mat Az emberek jobbnál jobb ötletekkel, javaslatokkal álltak elő. Ezek azt célozták, hogy könnyebb, ésszerűbb legyen a munka. Voltak, akik egy sze­relőszalagot állítottak össze, ahol a munkafolyamatok a kí­vánt sorrendiben követték egy­mást Gyorsabbá vált az ösz- szeszerelés. Emelgetni sam kellett az ötvenkilós blokko­kat. Mások különböző célszer­számokat terveztek, például e— több orsós fúrófejet ígv most egyetlen művelettel tud­ják elvégezni a blokk kifúrá­sát. Ma már kifinomult az új • technolóigia, de apró ötlet, ésszerűsítés akad még bőven. Tavaly például csak az NDK- ba menő termékekhez tíz újítási javaslatot nyújtottak be. Talán ennek az újra, több­re törekvésnek is köszönhető, hogy megnőtt a bizalom a weimari gépgyárban a mer- nyeiek iránt. Erre egy apró jelből is lehet következtetni. A közelmúltban nem tudott lejönni a gépgyár átvevője, hogy a szokáshoz hívein a helyszínen vizsgálja át a szál­lításra váró gépegységeket. Helyette egv távirat érkezett Ebben közölték: indulhat a szállítmány, biztosan nem lesz baj a minőséggel. Ez a távirat az itt végzett •munkát minősítette. hangolt intézkedéseket kell tenni az iskolatej-akció szé­lesítése érdekében. Fontos a hűtőpultok és tárolók megfe­lelő üzemeltetése a kereske­delmi egységekben. Gondos­kodni kell a berendezések szervizéről, s jobb lehetne az árupropaganda is. A NEB a szolgáltatásokkal kapcsolatos vizsgálatok alap­ján megállapította, hogy a városokban, nagyközségekben javult e tevékenység, a ki­sebb helyeken azonban hiány van például fodrászból, • sza­bóból, cipészből, műszerészek­ből. Így szinte természetes, hogy nem csökken a kontárok száma. Ez különösen . a Bala- ton-parton az üdülési idény­ben okoz gondot. Alig akad vállalkozó például a lakóhá­zak karbantartására, felújítá­sára. A gazdálkodási fegyelem­mel kapcsolatos vizsgálatok során kiderült — erre utal a bejelentések nagy száma —, hogy nincs minden rendben. A legsúlyosabb jelenség, ami­kor egyes vezetők a közva­gyont egyéni céljaikra hasz­nálják fel. A látrányi tsz-ben 4 év alatt majd 10 hektoli­ter bort és 600 liter pálinkát ajándékoztak el a velük hiva­tali vagy üzleti kapcsolatban levő személyeknek Egyszóval csak lassan erő­södik a gazdálkodás fegyel­me, holott a társadalmi és gazdálkodáspolitikai követel­mények ezt egyre jobban sür­getik. A vizsgált szervek minden esetben tudomást szereztek a NEB megállapításairól, elfo­gadták és hasznosították a hiányosságok megszüntetésére, a munka javítására vonatko­zó javaslataikat. Üzemi gyűléseken, közgyűléseken tá­jékoztatták az érintetteket egy-egy bejelentés utáni vizs­gálat eredményéről, és anké­tökon ismertették a témavizs­gálatok tapasztalatait, vitatták meg az intézkedéseket. Így nem csupán az egyes szervek vezetői, hanem a dol­gozók is tudomást szerezhet­tek arról, milyen eredménnyel járt egy-egy NEB-vizsgálat. szama. Im J. Lassan erősödik a gazdálkodás fegyelme A népi ellenőrzés megállapításai

Next

/
Oldalképek
Tartalom