Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

Másodszor Is #Is6k A HÉTKÖZNAPI BUZSÁK „Összefogtunk valamennyien.. 11 Fergeteges és fejlődés Fennállásának rövid két esztendeje alatt igen szép eredménnyel büszkélkedhet a barcsi Vörös Csillag Tsz mun­kásőr szakasza. A Gábor An­dor egység először az alaku­lás évében, másodszor tavalyi munkája alapján érdemelte ki az elsőséget, nyerte el a zász­lót és az oklevelet, s ezzel az egység legjobb szakasza cí­met. Az ünnepi egységgyűlésen kétszer is szólították a fiatal szakasz fiatal parancsnokát, Francz Rezsőt, a termelőszö­vetkezet gépészeti főmérnökét. Először a legjobb alegységnek járó elismerések, ezt követően pedig a kiváló parancsnok ki­tüntetés átvételére. — Összefogtunk valameny- nyien, s ahogy a legjobb al­egység cím, a zászló és az oklevél valamennyiünké, ez a kiválójelvény, kitüntetés is a szakasznak szól. .. Szerényen, a közösség ösz- szeíogásót említi legfontosabb­nak, amikor az eredmények­ről beszél, meg arról, hogy milyen céllal is hozták a ter­melőszövetkezetben létre a kis munkásőr közösséget: Losonczi Mihály, a Vörös Csillag Tsz elnöke nemcsak mint gazdasági vezető, hanem mint egykori munkásőr sza­kaszparancsnok ,is — ma tar­talékos — figyelemmel kíséri a munkásőröket. Tapasztala­tait így összegezi: — Elégedett vagyok helytál­lásukkal ... — A szövetkezet­ben a szocialista verseny szervezésében, a végrehajtás­ban mutatott példájukkal, kezdeményezésükkel, testületi munkájukkal kiérdemelték az elismerést. Rájuk minden fel­adat végzésében számíthatott a szövetkezet vezetése. Ezt várjuk, kérjük tőlük a jövő­ben is... • • • Újakkal gyarapodott az idén is a szakasz. Pál József gép­kocsivezető, Havasi József ser­tésgondozó és Csonka Zoltán belső ellenőr tett esküt; meg­fogadták, hogy társaikkal együtt példát mutatnak a ter­melőszövetkezetben és a mun­kásőri feladatok végrehajtásá­ban. Miért lettek munkásőrök, és hogyan illeszkedtek be a szakaszba — erről társai ne­vében Csonka Zoltán így be­szél : — Az embernek kell vala­kihez tartoznia ... Ismertük egymást a munkában, s mint előképzősök, hamar tapasztal­tuk, milyen közösségbe ke­rültünk. Végtelen szeretettel, barátsággal fogadtak bennün­ket. Nagyszerű dolog egy ilyen összetartó, egymást segítő, a közös célokért lelkiismeretesen dolgozó kommunista közös­séghez tartozni... Becsületük és tekintélyük van a Vörös Csillag Tsz mun­kásőreinek. Erről nemcsak a tsz elnökének, a pártbizottság titkárának szavai győztek meg, ezt mondotta nagyon sok szövetkezeti dolgozó is. Szaba­dos István, a Gábor Andor egység parancsnoka is hang­súlyozta. A két ünnepi egységgyűlé­sen a termelőszövetkezet fia­tal munkásőrei vették át le­szerelő — tartalékba vonuló — társaiktól a fegyvert. Ta­valy Keserű József, az idén pedig Csonka Zoltán fogadta meg, hogy hűek lesznek az eskü szelleméhez. Sz. L. A kétszeres kiváló szakasz, a jobb felső sarokban a parancs nők. Tájház nyílik. Buzsák központja valóságos kis kultúrcentrum. Múlt és jelen egységben mutatja itt magát. A leendő tájház, me­lyet a Siotour létesít a Bog- dán-házból, közeli, ígéret, úgy mondják: a szezonra kinyit. Őrzi a múltat a jövőnek. Há­rom épület alkotja a »kis múzeumot«. Maga a lakóház, egy nyári konyha és a szín. Vakítófehér mind a három, a régi buzsáki házakat mindig ilyenre meszelték. A nagy ud­var rendezvények | színhelye lesz; megpihenhetnek itt a turistacsoportok. A csupaüveg iskolában i néhány éve nyitották meg — kétszázhatvannégy gyerek ta­nul. Köztük hetvennégyen Táskáról járnak át. Vida Ár­pád igazgatóval és a helyet­tesével, Németh Gézával beszélgettünk az iskolai mun­káról, más feladatokról. Em­lítettük már, hogy két szak­körben is tanulják a gyerekek a buzsáki mintákat. Tánccso­portból is kettő van. A tánc­kultúrát Németh Géza éleszt­geti, aki — mint már több­ször — a megüresedett nép­művelői posztot is betölti új­ra, kedvet és energiát plán­tálva a fiatalokba a kultúra iránt. Egyelőre hat felnőtt pár ropja a buzsáki fergete­gest, mely korábban szinte — Sokan közülük már ré­gebben tevékenykedtek a tes­tületben, voltak néhányan, akik viszont velem együtt kezdték. Ismertük egymást a munkából: tudtuk, kire, mi­ben lehet számítani. Amikor elhatároztuk, hogy összeíor­asztjuk a szakaszt, s a tes­iletben és a gazdasági fel­adatok végzésében is példát mutatunk, tudtam: a szakasz minden munkásőrére számít­hatok. • • • Részt vettem a barcsi Gá­bor Andor munkásőregység tavalyi — az évet záró — ki­képzési »harcgyakorlatán«, ahol a tsz-szakasz kapta a leg­nehezebb feladatot. A pa­rancsnokkal együtt mindenki — a legfiatalabb és a legidő­sebb is — helytállt. — Soroljam mindegyiket? Ludas Sándort, Pallér End­rét, Demhofíer Jánost, Hor­váth Lajost, Keserű Józsefet.. A szakasz sikerének titka: minden feladatot közügynek becsületbeli kötelességnek te­kintünk. Fiatal parancsnok ■ agyők, ám mint tartalékos 1 'színek, van irányítói, vezetői gyakorlatom, s ez nagy se­gítségemre volt A legnagyobb segítséget azonban a szakasz minden egyes munkásőrének összefogása jelentette. • • • Ezt mondotta a parancsnok. És hasonló volt a véleménye Horváth Lajosnak, a tsz párt- bizottsága titkárának is. Nem azért mert ó is tagja a mun­kasör szakasznak, hanem mert személyesen látja, tapasztalja a szolgalat, a testületi és gaz­dasági feladatok példás végre­hajtására való törekvést — Nem csupán nekem ez a véleményem. Ezt mondják az al.a pszervezetek vezetőségei is, amikor értékelik a munkás- őri pártmegbízatás teljesítését, s megköszönik lelkiismeretes testületi és gazdasági tevé­kenységüket Alii figyelmesen olvassa az újságokat, fölfigyelhet azokra a tudósításokra, amelyek a Poli­tikai Bizottság egy-egy tagjá­nak, a Központi Bizottság tit­kárainak, a Minisztertanács el­nökének és helyetteseinek fővá­rosi vagy vidéki látogatásairól számolnak be. Kölcsönösen hasznosak ezek a találkozók, hiszen a vendégek közvetlenül tájékozódhatnak a párthatáro­zatok végrehajtásának helyze­téről, .másrészt véleményükkel, tapasztalataikkal segíthetik a helyi vezetők munkáját. Somogybán Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára töltött két napot. Kaposváron, Nagyatádon, Csurgón sok szó esett a XI. kongresszus, a párt- értekezletek határozatainak eddigi végrehajtásáról, s ter­mészetesen arról is, hogy a Központi Bizottság december 6-i határozatának végrehajtása megkezdődött, a párttagok és a pártonkivüliek cselekvő egyet­értéssel és készséggel fogadták e döntéseket. A nagyatádi, a csurgói párt-vb tagjaival foly­tatott beszélgetés, a nagyatádi eémagyárban, a csurgói Napsu­gár Ipari Szövetkezetben tett látogatás is alátámasztotta a megyei pártszékházban elhang­zott tájékoztatót. A rekonstruk­ció jó hatása, a tőkés export növelése, az új termékek beve­zetése, a korszerűbb, termelé­kenyebb gépek beállítása mind­két ipari üzemben szembeötlő volt. Sarlós István a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalása nyomán kibonta­kozott helyi tevékenységről is tájékozódott útja során, ő pedig felhasználta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a békemoz­galom hétfőn elfogadott mun­kaprogramjára, megossza kö­zel-keleti élményeit a cérna­gyári pártnap, a beszélgetések résztvevőivel. E héten befejeződtek a gaz­dasági építőmunka kérdéseiről tartott pártnapok a megyében. Január 29-e és február 16-a kö­zött húszezren vettek részt a háromszázötven pártnapon. A tavalyival összehasonlítva kitű­nik, hogy több volt a pártnap, s háromezerrel nagyobb a hall­gatóság is. A helyi, a megyei, az országos vezetők megvonták az 1978. évi munka mérlegét, ele­mezték, hogy a népgazdaság egyensúlyának javítása, a mi­nőségi és a hatékonysági ténye­zők fokozottabb előtérbe állítá­sa van az 1979. évi terv közép­pontjában. A fő gazdaságpoliti­kai törekvéseken, az országos feladatokon kívül mindenütt «zó volt a helyi teendőkről is. Éppen ezért nagy volt az ér­deklődés a pártnapok iránt. élénk eszmecsere bontakozott ki, alaposan megvitattak egy- egy kérdést. A somogyi embe­rek helyesnek tartiák, hogy a óért mereszti a velük is a gon­dokat. oviit és őszinte a léékor, a sajtó js bemutatta a gazdasá­gi helyzetet. Kitűnt, hogy ér­tik: a vállalatok most sokká’ szigorúbb követelmények előtt állnak. A munkások, a mező- gazdasági dolgozók, az értelmi­ségiek készek a hatékonyabb munkára, ha a föltételeket (anyag- és alkatrészellátás) i megteremtik. A hozzászólások is tükrözték a cselekvő tenni akarást. Kaposvár fejlődése az egész megye szempontjából fontos. Ezért figyelemre méltó, hogy a megyeszékhely tanácsa megvi­tatta az V. ötéves területi és tanácsi fejlesztési terv eddigi végrehajtását A kaposváriak és az idelátogatók is jól látják, mennyit fejlődött a város a három év alatt. Az is köztudo­mású, hogy fontos beruházások befejezése késik kivitelezői hi­bából, az anyagi fedezet hiánya miatt, bizonyos területeken újabb feszültségek keletkeztek, a lakosság száma ugyanis a vártnál gyorsabban nőtt, a munkaerő-utánpótlás viszont csökkent. S közben a népgazda­ság jelenlegi helyzete is szigo­rú határokat szab abban, meny­nyit használhat fel a város már az idén is a költségvetésre, a fejlesztésre. A megver tanács támogatása nélkül elképzelhe­tetlen néhány beruházás befe­jezése. A városi tanács ülésén kriti­kus és önkritikus vita bontako­zott ki e kérdésekről, s különö­sen az kristályosodott ki: vilá­gosan mondjuk meg: mi az, amit a népgazdaság nehéz I helyzete miatt, s mi az, amit a tanács, a vállalatok hibájából nem tudunk megvalósítani idő­ben. Így például átmeneti in­tézkedésekre is szükség van. A városi tanács ülése elsősorban a pénzügyi egyensúly helyre­állítását tartja fontosnak hatá­rozott intézkedések, ésszerű ta­karékoskodás, ió gazdálkodás és szigorúbb ellenőrzés révén. Lajos Géza Európa-szerte szerzett híve­ket. Ureczki Csaba jár ki Marcaliból, hogy foglalkozzon velük, most már van egy ti­zenöt perces műsoruk. Ott- jártunkkor éppen Lóky Györggyel, a marcali műve­lőd,ési központ igazgatójával jöttek a buzsákiakhoz megbe­szélésre. Egyébként a tánckultúra ébresztgetése már az óvodá­ban kezdődik ebben a köz­ségben. A hagyományőrzés fontos feladat itt. Ezért hív­ták életre az asszonykórust is, mely szép sikerrel szere­pelt a különböző bemutató­kon. A táncosok és a me- nyecskekórus együttest alkot­nak. Az is a hagyomá­nyok ápolásához tartozik hogy dokumentumokból gyűj­teményt őriznek; Vida Ár­pád színes fotókat készít, minden ünnepről, jeles ese­ményekről. Sőt a kisfilmtár is kezd kialakulni. Ö a ren­dező és az operatőr egy sze­mélyben. Van egy távlati terv is: a volt tanácsháza épületében — itt működik a2 öregek napközi otthona — ál­landó kiállítást berendezni a buzsáki viseletből. Góz Mihály fiatal pedagó­gus a KISZ-alapszervezet tit­kára. Ügy mondja: a szabad idő hasznos eltöltésére kell a fiatalokban igényt ébreszteni. Ami azt illeti, a környezetet már megteremtették társadal­mi munkával a művelődési ház pincéjében. Ritka szép klubot alakítottak ki, mely a Buzsákon is népszerű diszkó- programok mellett más tevé­kenységi formának is ottho­na Iahet majd. A klubvezető, Tschepen Zoltán is pedagó­gus; bizonyságául annak, hogy Buzsák tanítói, tanárai éppen úgy feladatuknak tekintik az iskolán kívüli szervező és irányító munkát, mint elődeik a hajdani »mesterek«. Tehát itt vagyunk a Szabó Béla reliefjével díszített mű­velődési házban. Németh Gé­za a hármas hasznosításra hívja föl a figyelmünket: az épületben nemcsak a próbák, rendezvények zajlanak, ha­nem mozielőadások is; az is­kolai tornaórákat szintén itt tartják. Ebben az épületben kapott helyet a könyvtár, mely­nek olvasói között a fiatalok vannak többségben ezek kö­zül is az iskolás korúak. A nagyteremben éppen a kis el­sősök próbálnak a csapatbe- 1 mutatóra Knézics Istvánná tanítónő irányításával. A gye­rekek — hívják föl a figyel­met kísérőink — úgy öltöz­nek, mint városon. A nagyob­bak kezén nem ritka látvány a karóra; sokuknak otthon magnetofonjuk, rádiójuk van. Az űj és átalakított házak háromnegyed részében fürdő­szoba is épül; ápoltak a bu­zsáki gyerekek. A község ké­pét alakító épületek sorában jelentős helyet foglalnak el a korszerű, szép boltok, dicsér­ve a »gazdát«, az áfészt. Ha csak az utóbbi éveket vizs­gáljuk is, gyarapodott a köz­ség. Az iskolát már említet­tük, a tűzoltószertárt még nem. S a szilárd burkolatú utakat sem. Buzsáki »utazásunk« végére értünk. Mennyi mindent meg­tudtunk erről a somogyi köz­ségről, és mennyi minden maradt még későbbre, íelfe- deznivaló! Mert ahány ház, annyi kis világ... Leskó László Próbálnak az elsősök. Teljesítették vállalásukat A barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet a múlt év ja­nuárjában felhívással fordult a megye termelőszövetkezeted­hez, hogy újabb felajánlások­kal folytassák az októberi for­radalom tiszteletére indított, szép eredményeket hozó mun­kaversenyüket, új mumkasiike- rekkel állítsanak méltó emlé­ket a termelőszövetkezeti moz­galom kibontakozása harmin­cadik évfordulójának. A zárszámadással együtt a Vörös Csillagban értékelték a felajánlások teljesítését, és eredményeiket elküldték a versenyt szervező megyei tsz- szövetségnek. A tavaly jubilá­ló szövetkezet tagsága példá­san valóra váltotta év eleji el­határozását. Hatvan vagonnal több búza és négyszáz vagon­nal több burgonya termelésé­re vállalkoztak, az előbbi vál­lalást kilenc és fél, az utóbbit 171 vagonnal teljesítették túl. Négyszázezer literrel több tej termelését határozták el, az eredmény csaknem hatszáz- tizenegy ezer liter többlettej lett. Három helyett 4,2 vagon­nal több marhahúst, harminc helyett negyvenhárom vagon­nal több közös és háztáji ser­téshúst termeltek. A jelentő­sen megnövekedett termékki­bocsátás mellett a szarvasmar­hák kivételével a vállaltnál nagyobb arányban növelték állatállományukat. Figyelem­re méltó, hogy a népgazdasá- gilag is fontos kukorica vetés- területét nyolc százalék“" he­lyett csaknem tizenhárom százalékkal növeltek. Összességében hírnevéhez és a verseny kezdeményezőjéhez méltón, sikerrel teljesítette felajánlásait a Vörös Csillag tagsága, ezen belül a mező- gazdasági kerületek harminc­két szocialista brigádja. I II I ■H I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom