Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
Végre tiszta lappal Sajátos módon csoportosa tutik «1 minap a megye gazdasagait egy tsz-vezető ismerősöm. Bár az adottságod mellett a gazdálkodás hogyanját Is számításba vette, a Zselicség termeiószö vetkezető i végül is egyik általa körülírt csoportba sem fértek bele. Mikor ezt szóvá tettem, igy válaszolt: »Ugyan hova is sorolhatnám őket?« Tény, hogy a zselici gazdaságoknak — köztük a szent- balázsinalc — számos gondjuk mellett az előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Márpedig szántukra ez sokkal nehezebb, mint néhány egykori, jó adottságai ellenére is veszteséges gazdaságnak. Ez utóbbiakban olykor elég volt megadni a földnek, ami a földé, növelni a műtrágya- adagot, lecserélni a vetőmag- fajtákat, és máris készen állt a »csoda«. Néhol egyetlen év alatt megduplázták a búza vagy a kukorica termésátlagát Hogyan beszéljünk azonban fordulatról Szentbalázson, ahol az új vezetőség háromévi megfeszített munkájának eredménye »mindössze egy nulla«. Valójában az a »nulla« tiszteletreméltó és a fentebbi »ráduplázásokkal« egyenértékű eredmény. A gazdaság új* jáépítését ugyanis itt mély szakadékok feltöltésével kellett kezdeni: gyönge adottságok közt jórészt eszközök és pénz nélkül, a kívülállók elnéző legyintése és — olykor érthető — bizalmatlansága közepette dolgoztak ezért az egyensúlyt jelentő nulláért. Két éve már az is nagy szó volt, hogy az állatok elé '.•égre elfogadható minőségű takarmány került, vagy hogy az őszi szántást ősszel végezték. (Igaz, az utóbbit altkor még jórészt bél-gépekkel.) Azóta ötmilliós gazdaságot dolgoztak le ezernyi apró lépés eredményeként. Mostani őszi szántásaikban már nincsenek a tábla szélén meg- műveletlen sávok, a teherautók nem furikáznak félig megrakottan, a traktoros kétszer is meggondolja, érdemes-e néhány négyzetméternyi, »a munkaidőbe nem férő« íölddarabért másnap újra »fölvonulni«. A szarvasmarhatelepen nem éktelenkednek a korábbihoz hasonló trágyahegyak. Mindez összefügg á minden területen ösztönzővé formált bérezéssel. 1977-ben még csaknem 9 kiló abrakot használtak föl egy kiló marhahús előállításához, tavaly már 5 kiló 10 dekát, a tehenenként! tejtermelés két év alatt átlag 800 Literrel nőtt Megkétszerezték az anyajuhok létszámát, az egy birkáról nyírt gyapjú súlya 5 és fél kiló (majd két kilóval több az előző évinél). A növénytermesztésben ész- szerűsítették a vetésszerkezetet vetőmagfelújítást hajtottak végre és talajjavítást végeztek. A múlt év eredménye hektáronként 42 mázsa kukorica, 32 mázsa búza és 311 mázsa cukorrépa. Mindez egyetlen év alatt, 20 százaléABC-től a yelőmagboltig Beszélgetés az új vásárcsarnokról Százéves múlt 1879-ben alakult meg a nyomdászszakszervezet kaposvári csoportja Jelentős évfordulót ünnepelhet a Nyomda«, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének kaposvári csoportja. A megyeszékhelyen működő nyomdászok szak- szervezeti csoportja száz évvel ezelőtt 1879. január 12- én alakult meg, s azóta rendszeres szakszervezeti élet van Kaposvár nyomdáiban. Az első kaposvári csoport abban az időben mű társkör néven működött s a pécsi kerülethez tartozott A háromtagú csoport néhány év múlva gyarapodni kezdett, és a századforduló táján már több mint harminc tagja volt a kaposvári nyomdászok szervezetének. A szak- szervezetbe tömörült munkások harca háromirányú volt: a tisztességesebb bérért, a napi 12 órás munkaidő csökkentéséért és a munkásösszefogásért tevékenykedett az akkori idők osztályharcos szervezete. A kaposvári szervezetben az 1910-es időkben olyan jelentős munkásvezetők tevékenykedtek, mint Tóth Lajos és Szalma István, akik később, 1919-ben, a Tanács- köztársaság ideje alatt a legfőbb tisztségeket töltötték be Kaposvár munkásmozgalmában. A két munkásvezető mártírhalála után sem szünetelt sokáig a szakszervezeti élet, mert a különböző helyeken működő Munkásotthon látogatói között mindig tucatnyi nyomdász jött össze. 1928-ban megépült, a kaposvári Munkásotthon (a mostani Ady Endre utcában, ahol a KIOSZ épülete van). 1930-ban a szeptemberi munkástüntetések, véres ösz.ecsapások után a megye- székhely nyomdászai Ls hosz- szabb időn keresztül a sztrájkot választották. A megtorlás nem maradt cl, sokan maradtak munka nélkül. A fel- szabadulás után egyre erősebb lett a kaposvári szak- szervezet, amelynek több mint háromszáz tagja van napjainkDan. A tagok több- ége 30 éven aluli, rajtuk kívül ott van még most is minden szakszervezeti rendezvényen Galina János, aki 60, és Horváth Pál, aki 64 éve tagja » helyi csoportnak. Az évforduló alkalmából kiállítás nyűt a La tinea művelődési központban. A Kaposvári Városi Tanács nagytermében ünnepi taggyűlés volt, majd díszelőadásra került sor a művelődési központban. kos költségmegtakarítás mellett Távolról sem rekorderedmények ezek, mégis jelzik a változást. Talán lesz, aki úgy látja, aligha tekinthető érdemnek, ha a táblát egyik szélétől a másikig felszántják, Vagy ha az állatok elé ehető takarmány kerül... De hiszen maguk a Surján völgyiek is tudják, hogy az elmúlt három éviben csak a gazdálkodás elemi követelményeinek telitek eleget, és azt is, hogy tartalékaik zöme még ma is elsősorban mennyiségi. Mégis, náluk ma ez a megtalált egyensúly a lehető legjobb eredmény. Az újjászervezett gazdaság a harmadik vetés előtt, végre tiszta nyereség reményében, tiszta lappal kezdhet munkához. Rövidesen megérkezik első nagy teljesítményé traktoruk, harmadik éve folyó talajjavítási programjuk eredményeként pedig az idén már mintegy 400 hektárnyi, a mocsártól visszahódított föld ad termést. Tovább gyarapítják juhásza tu kát, és már termelési rendszer keretében fejlesztik húsmarha-teny észterüket. Fontolgatják egy növénytermesztési rendszerbe való belépés lehetőségét Is. (Vajon nem késtek el ezzel máris? A kérdésre adott válaszuk meggyőzött. »Eddig annyira nyilvánvalóak voltak a változtatás lépései, hogy a termelési rendszer sem mondhatott volna többet, mint amit bármelyik szakembernek a józan ész diktál. Egyszerűen nem voltunk azon a szinten, hogy partnerek lehessünk. Most értük el azt az alapot, amelyen gondolni lehet »ipar- szerű« termelésre...«) Mi lehetne 1979 soron következő lépése, elérhető legjobb eredménye? »Jó volna egy olyan aratás, amelyről a beszámolót már nem úgy kellene kezdenünk: Sajnoß...« Ennek valóra váltásihoz minden eddiginél több /esélye van ma a szentbalázsi tsz-nek. B. F. Az 1975-ben hozott tanácsi határozat alapján új, korszerű vásárcsarnok épül Siófokon. Az 55 millió forintos beruházás lebonyolítója, a Somogy megyei Beruházási Vállalat, illetve a kivitelező, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat vezetői, szakemberei szerint április 28-ra elkészül az épület, következésképpen már a balatoni előszezonban jelentős szerepe lesz Siófok kereskedelmi életében. Az előkészítő munkák után 1976-ban kezdték el építeni, s most már csak a külső burkolás és a belső szerelési munkák vannak hátra. Az új vásárcsarnokkal kapcsolatos elképzelésekről, tervekről beszélgettünk dr. Flliszár Tiborral, a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályának vezetőjével. — Az új vásárcsarnok nem csupán az őstermelők számára ad majd élárusítóhelyet — mondta. — Ennél sokkal többre hivatott: korszerű bevásárlóközpont lesz a helyi lakosság és az üdülővendégek szolgálatában. Hogy mit jelent majd a Balaton-partl város kereskedelmi életében, ezen belül az élelmiszer-ellátásban, azt néhány adattal magyaráznám. A város élelmiszert árusító üzleteinek alapterülete jelenleg összesen 3350 négyzetméter, a vásár- csarnokban megnyitandó üzletele alapterülete 1369 négyzetméter lesz. Következésképpen a vásárcsarnok átadása után a mostani egyharmadá- val nő az élelmiszert forgalmazó kereskedelmi egységek alap területe. A növekedés még altikor is számottevő, ha az idényjellegű üzletek alapterületét is (1420 négj'zetméter) figyelembe vesszük Az említetteken kívül még egy 833 négyzetméteres szabadpiaci árusítóhellyel és egy 88 négyzetméteres zárt baromflpáac- cal is gyarapodunk a vásár- 'csarnokon belül, összesen tehát csaknem 2300 négyzetméMesterfokon 1974-bep született a rendelet a mesterszakmunkás-kép- zésről. Az ember azt hihetné, hogy a vállalatok éltek a lehetőséggel. Nyugdíjban a szekeres A Béke—Füredi lakótelep építésén dolgozik a SÁKV héttagú ácsbrigádja, Közülük hárman szerezték meg a mes- terszakmunkás képesítést. Luncze Sándor és Sárközi Dezső most is közöttük van, harmadik társuk a paksi atomerőműnél vállalt munkát Csípős, hideg szél fúj, a szerszámoskamrának használt fabódéba húzódunk. Később lassanként a brigád valameny- nyi tagja beszállingózik; fél óra múlva együtt hallgatják a beszélgetésünket «— A vállalattól tizenegyen végeztük el a féléves tanlo- lyamot. A Tanép-től is voltak öten — mondja Sárközi Dezső. — Pénteken és szombaton jártunk iskolába — mi már csak így mondjuk —, utána pedig elméleti és gyakorlati vizsgát tettünk. — Mi volt a tananyag? — Politikai és gazdasági alapfogalmakkal ismerkedtünk, előadást tartottak alapvető vezetési ismeretekből, és munkajogi kérdésekről is szó esett. Természetesen a szakmai tudás bővítésén volt! a hangsúlj-. — A mindennapi munkájukban hasznosítani tudják a tanultakat? — Igen. Az utóbbi években sokat változott a technológia, az ácsmunka átalakult. Áttértünk a nagyzsaluzásos módszerre, sokféle új anyagot, új fogást kell megismernünk. — Mit tanítottak volna másként, mint az előadók? — A mi szemünk itt az építkezéseken gerendákhoz, panelekhez szokott A szakT rajzzal eléggé nehezen boldogultunk. De amikor a tanulmányi kiránduláson megnéztük, hogyan néz ki valóságban az alagútzsalűs módszer, azonnal a »helyére ugrott« az, amit a könyvből csak félig- meddig értettünk meg. Először a gyakorlatban mutatnám meg az új módszert, és azután venném elő a könyvet. — Az új fogásokat clőbb- utóbb mindenkinek ismernie kell. — így van. Azért vagyunk itt, hogy átadjuk az új módszereket A szerszámokra terelődik a szó. Csak hosszas keresgélés után tudnak előkotorni egy törött nyelű szekercét. A többiek is ritkán veszik kézbe a magukét legföljebb drótvágásra használják már. Korántsem áll akkora tiszteletben a mesterség jelképe, mint hajdanán. Megkérdezem, vajon a frissen végzett fiatal szakmunkások ismerik-e a szakma minden csínját-binját Egy ma1 építkezésen aligha áll módjukban gyakorolni az új fogásokat. Élénk vita kerekedik. Az idősebbek azt állítják, hogy lenne még mit tanulniuk az iskolában, a fiatalok amellett kardoskodnak, hogy állják a versenyt, de elismerik: sok mindent lehet ellesni az »öregektől«. Egy dologban azonban egyetértenek: tanulni érdemes, mert a mai világban csak így boldogul az ember. , Nem kell a pénz!’ Bársony János és Kula László kőművesek az elsők között végeztek cl az országban ezt a tanfolyamot. Tudomásuk szerint építőipari szakmában a SÁÉV-nél indult először. Huszonketten vettek részt rajta; valamennyien a vállalat dolgozói. — Mi változott azóta? — Semmi. Végezzük a munkánkat — válaszolja Bársony. — Ügy tudom, brigádvezető lett — Igen, de még tartott a tanfolyam, amikor kineveztek Sokat betegeskedett a régi brlgádvezetonk, kellett valaki a helyére, engem találtak alkalmasnak. \ — Ezek szerint fölösleges volt elvégeznie a tanfolyamot? — Ellenkezőleg, sok hasznos ismeretet szereztünk elméletben és gyakorlatban egyaránt. A húsz év előtt tanultakkal ma már nem sokra mennénk az építőiparban. A vizsgán például volt,■'akinek hidegburkolást kellett végeznie, ami külön szakma. A másik társunk pedig egy épület alapjának műszeres kitűzését esi- nálta meg, ami már a művezetők feladata. — Jó dolog mesterszakmun- kástnak lenni? — Nem mondhatnám — ingatja fejét Kula László. — Minőségileg jobb munkát kell végeznünk, ezt. mindenki, elvárja tőlünk, de ha valamit véletlenül elhibázunk, azonnal odadörgölik az orrunk alá: »Mí van, mester?«, vagy azt: »Most' talán többet tudsz ool- gozni ?« A rendelet szerint a mester- szakmunkásokat a vizsga után magasabb fizetési kategóriába sorolják. Ez 3—10 százalékos béremelkedést jelent. Bársonyéle megkapiák az egy forint tíz filléres óra- bcremelést, de nem sókára kérték: vegyék vissza tőlük a pénzt — Miért? — Éppen az előbb említet okok miatt. Többet dolgozn. tényleg nem tudunk, jobt munkát végezni pedig kötelességünk. Úgy gondoltuk, hé együtt vagyunk, közösen ré szeoedjünk a jutalmakból, dt közösen viseljük hibáink miatt a felelősséget is. Ha úgj tetszik: ez a sportszerű. — Azért mégis kaptak jutalmat — Igen, kétezer forintot a sikeres vizsgáért — És ezután? Hogyan tovább? összenéznek, nem értik egészen a kérdést, aztán majdnem egyszerre válaszolnak. — Dolgozunk, mint eddig. Azt csináljuk, ami a feladatunk, amit ránk bízna le Kinek az érdeke? Korántsem mutatkozik akkora érdeklődés, e továbbképzési forma iránt amekkora megilletné. A 13-as Volán elindította első tanfolyamát; autószerelőket képeznek mesterszakmunkássá. A SÁÉV- nél is folytatódik az oktatás: VÍZ7 és gázszerelőket, szobafestőket, villanyszerelőket tanítanak a következő években. És a többiek? Néhol nem is tudnak róla, másutt két- három képzettebb munkás jelentkezett ugyan; nekik Pécsre kellett menniük vizsgát tenni. Oktatásban viszont nem részesültek. Megkapták a tananyagot és maguk készültek fel. Pedig a lehetőség adott: az 503-as Ipari szakmunkásképző intézet oktatókat biztosít az elméleti előadásokhoz, és helyiséget bocsát a jelentkezők rendelkezésére. Csupán a gyakorlati foglalkozások megszervezése a vállalatok feladata. Azokat pedig összevonva, közösen is meg lehet, oldani. Lendral Jómét tér úgynevezett hasznos kereskedelmi tere lesz a vásár- csarnoknak. — Milyen boltokat talál majd a vásárló az új létesítményben? — A csakis élelmiszereket árusító üzlettől a vetőmagboltig sokfélét. A legjelentősebbnek mondható a több mint 700 négyzetméteres ABC-áru- ház, melyet a Somogy megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat fog üzemeltetni. (A Sió Áruház ABC- osztályának alapterülete jelenleg 450 négyzetméter.) Körülbelül 140 négyzetméteres mintából tjük lesz az állami gazdaságoknak, ezenkívül nyitunk önkiszolgáló zöldség- gyümölcs üzletet, tej- és kenyérboltot, virágüzletet, hentesáruüzletet, a Balatoni Halgazdaság közreműködésével halértékesítő szaküzletet, és néhány szeszmentes vendéglátó egység is helyet kap a vásárcsarnokban. Az új létesítmény bevásárlóközpont jellegét hangsúlyozta az a ténv is, hogy a szabadpiaci elárusítóhelyek kivételével minden üzlet egész nap nyitva tart majd. Említésre méltó, hogy a csarnok mellett egy 300 gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkolót létesítünk. — A korszerű bevásárlóközpontban jól képzett szakemberekre lesz szükség. — Annál is inkább, mert a jövőben a város területén működő vásár és piac irányítását egy külön erre a célra létesített szerv, a városi tanács vb csarnok- és pia, ■ igazgatósága látja majd e . Ezt a szel-vet már létrehozta a végrehajtó bizottság, a személyi feltételek adottak. Remélhetőleg sikeresen irányú - jak majd a korszerű vásárcsarnok és a többi vásár, piac üzleti életét. Azok a vállalatok és szövetkezetek, amelyek üzlethelyiséget kapnak az új ’ vásárcsarnokban, szintén körültekintően választják ki a szakembereket. Az árusító vállalatok ,és vásárlók érdeke, hogy jól képzett eladók, üzletvezetők, tisztességes kereskedők kerüljenek Siófok legszebb, legkorszerűbb boltjaiba. — Az elmondottakból, következik, hagy a nemrég létrehozott csarnok- és piacigazgatóság foglalkozik majd a híres és hírhedt pulóverpiaccal is. — Ez nem lesz könnyű feladat. A pulóverpiac nyári forgalma, közlekedésbénító hatása ,köz!smert. • Egyelőre csal: a gondok enyhítésére tehetünk ígéretet. Az ezzel kapcsolatos tervek között szerepel, a piac körüli autóparkoló lényeges bővítése. Mintegy 2 hektárnyi területet jelöltünk ki az At- ti'a -utca nyugati o’dalán, ahol mintegy ezer gépkocsi helyezhető majd el. Talán ezzel sikerül megakadályozni, hogy a gépkocsik a 65-ös fő- közlekedési úton szabálytalanul parkoljanak. Továbbá egv gyalogjárda- építését is tervezzük, mely a várost a piaccal kötné össze. Remélhetőleg e tervek a következő idényre megvalósulnak.
