Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

Szívéhez nőtt a gyár i*a« ter. • szavakkal fe­jezte M Mayer Judit kultúr­politikai elő­adó a Nagy­atádi Kon­zervgyárhoz való tartozá­sát, szavai­nak azonban ez az értelme, amikor az ott töltött csak­nem másfél évtizedről, ter­veiről és cél­jairól beszél. — Ember­séggel fogad­tak, gondos­kodtak, hogy folytathassam tanulmá­nyaimat. Az emberi meg­becsülést^ munkám el­ismerését mindenkor éreztem, s ez köt elszakít- haíatlanul a gyárhoz. , Tragikus családi okok miatt — édesapja korán meghalt — abbahagyta a gimnáziumot, s munkát vállalt Először idénymunkásként diszpé­cser volt — a terményszá til­tást irányította —, majd né­hány hónap múlva állandó munkás . lett Dolgozott a csomago!óban, fizikai munkát végzett s közben tanult Le­velező úton befejezte a gim­náziumot elvégzett egy mű­szaki könyvtárosi tanfolya­mot Ahogy fejlődik a gyár, úgy gyarapszik az ő tudása is. Nem véletlen, hogy útja d gyár kommunistáihoz veze­tett S amikor a gyár egyéves pártiskolára javasolta, kész­ségesen vállalta. Hiszen már az úttörők soraiban, majd a gimnázium KlSZ-szervezeté- ben is vonzódott a közösségi munkához. A politikai kép­zés, a tanulás iránti vágy ösztönözte arra, hogy az esti egyetem szakosítójára jelent­kezzen, most végzi a negye­dik évet Előbb egy kicsit tamáskod- va, s némileg furcsáiévá hall­gattam, amikor sorolta társa­dalmi tisztségeinek sokaságát, (önkéntelenül az fogalmazó­dott meg bennem: miként tud valamennyinek becsülettel eleget tenni? S ha eleget tesz, vajon meddig bírja erővel, energiával? A gyári pártbizottságban, az egyik alapszervezet veze­tőségében betöltött tisztsége szintén rengeteg munkát ad. Azután a pártbizottság mel­lett működő agitációs-propa- ganda munkabizottság elnöki tisztsége, a gyári és a megyei Vöröskeresztben meg a szak- szervezetben viselt tisztsége, • gyári szépirodalmi él a műszaki könyvtár gondozása rengeteg tennivalóval jár. ö a vezetője a négyszeres aranykoszorús, kétszeres ki­váló címmel kitüntetett Váci Mihály szocialista brigádnak. S akkor még nem szóltunk a fő hivatásáról. Nagyon érdek­li a zene, a könyv, szeret ol­vasni. művelődni. Hallgatom az egy-egy író­val, újságíróval rendezett ta­lálkozó sikeréről szóló beszá­molóját, hogy Fekete Gyulá­nak, Jókai Annának, Raffai Saroltának, dr. Pálíy József­nek, Ipper Pálnak hány és hány kérdést kellett megvá­laszolnia. Sikerük van a gyárba rendszeresen eljáró kaposvári zenetanároknak. Sokat töprengtem, hogy honnan a rengeteg energia? Vajon mi ösztönzi őt, a hoz­zá hasonlókat arra, hogy kö­telező munkájuk, társadalmi tisztségük, pártmunkájuk mellett ennyit adjanak a kö­zösségnek? — Jutka, segíthetnél...! Ha vetélkedőt, irodalmi műsort szerveznek, összejöve­telt rendez a gyár MSZBT- tag cső portja, csak szólnak Mayer Juditnak, s ő szívesen segít. Szóban és más formában sok elismerést kapott. Kiváló jelvények, a szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst fo­kozatának, -a Vöröskereszt ezüst-' és aranyjelvényének, okleveleknek a tulajdonosa. Bizonyára — mint minden embernek — ezek az elisme­rések neki is jólestek. Nem mért tette! Az ösztö­nözte és sarkallja erre. hogy viszonozza, amit a gyártól, az ott dolgozó kommunistáktól kapott. Emberségük, törődé­sük járult hozzá, hogy a gyár- han talajra talált, megbecsü­lést szerezhetett! Szalal László Az örökbefogadás feltételei hatóság pótolhatja. Például abban az esetben, ha az álla­mi gondozásba vételkor a szü­lő súlyos mulasztása szolgál­tatott okot és igazolható, hogy nem lehet remény a gyermeknek a családi környe­zetbe való visszakerülésére. Különösen mérlegelendő, . ha az állami gpndozás a szülő hi­bájából, erkölcsi magatartása — i szákossága — miatt vált szükségessé. A jogszabály biz­tosítja az ötökbefogadó titkos­ságát. Természetesen az örök­be fogadó szülők — nagy pe­dagógiai körültekintéssel — a megválasztott életkorban, Il­letve az egyéb körülmények bekövetkeztekor a gyermeket felvilágosíthatják az örökbe fogadásról. A titoktartás fel­oldása kizárólag a gyermeket ismerő örökbe fogadó szülő jogköre. Sajnos néhány esetben nincs biztosítva a törvényben rög­zített soronkívüliség elve, mi­vei több ügy indokolatlanul elhúzódott, s néha öt hónapot is igénybe vett. Ez azért okoz gondot, mert az örökbe fogadó anyák a gyermek gondozását és nevelését bölcsődei elhelye­zés nélkül kívánják biztosíta­ni. A jogerős gyámhatósági határozat hiányában azonban gyermekgondozási segélyben nem részesülhetnek, emiatt fi­zetés nélküli szabadságot • kell igénybe venni. Az intézeti gyárt), mint a kiskorú törvé­nyes képviselője az új szabá­lyozás alapján felügyeleti in­Növényvédelmi tájékoztató A vértetű elleni védekezés Az idén is megfigyeltük megyénk több pontján a vér­tetű által okozott fertőzése­ket. A fertőzés rendszeresen gondozott, kezelt ültetvények­ben fordul elő. Ennek oka, • hogy a gyakori rovarölő sze­res permetezések a vértetű természetes ellenségének — a vértetű fürkésznek — jelen­tős mértékű pusztulását idé­zik elő. Különösen sok házi­kertben figyelhető meg a fertőzés Nagyatád, Csurgó, Marcali, a Balaton-part, vala­mint Kaposvár körzeteiben. A kártevő kizárólag almán él, s szívogatással károsítja a fa hajtásait. Nagy egyedsű- rűségű telepekben lepi el a fás részeket, különösen ott, ahol a kérget valamilyen mechanikai sérülés (jégverés, szélvihar stb.) érte. Kora nyá­ron megtalálhatjuk a telepeit a zöld hajtásokon és a levél­nyeleken is. Szívogatása kö­vetkeztében sima felületű duzzanatok, a vastagabb ága­kon, gallyakon pedig karfiol­szerű daganatokhoz hasonló elváltozások keletkeznek. A kártevő rovarok potrohát dús, fehér viaszbevonat borítja, mely fokozatosan ellepi az egész telepet, és ősszel már vattaszerű, gyapjas külsőt kap. Ezekről a telepekről le­het ilyenkor — nyugalmi ál­lapotban — már messziről felismerni a veszedelmes kártevőt A vértetűtelepek a téli hidegnek ellenállnak. Nemcsak a fák föld feletti részét károsítják, hanem az erősebb fagyok beköszöntővel lehúzódnak a föld felszíne alá. és ott a fa gyökerein, a gyökér nyald részén teleped­nek meg Kora tavasszal is­mét felvándorolnak a fa ko­ronájára, megtelepedésükhöz előszeretettel választják a sebzési felületeket, metszés­helyeket A kártevő áttelelésének és a tavaszi újrafertőzés meg­akadályozása érdekében még az erősebb fagyok beköszön­tése előtt a fán található fer­tőzött gallyakat vesszőket tá­volítsuk el. A vastagabb ága­kon a vértetves sebeket, te­lepeket terpentinnel vagy gyümölcsfaolajjal ecseteljük be, és a sebeket pár nap múl­va éles késsel tisztítsuk ki. A sebek felületét faragjuk si­mára, és kenjük be oltóviasz- szal vagy fémmentes olajfes­tékkel. Munkánk azonban csak akkor lesz eredményes, ha az eltávoUtott fertőzött ré­szeket az összegyűjtött kéreg­törmeléket azonnal elégetjük. Tavasszal, rügypattanás előtt a Novenda 2 százalékos, a Krezonit E .0,7—0,9 százalékos vagy a Neopol 5 százalékos töménységű oldatának vala­melyikével végrehajtott le­mosó permetezéssel tudjuk elpusztítani a koronaszint felé húzódó kártevőket Ax örökbefogadás az elve­szett vagy hiányzó család pót- lását hivatott biztosítani. Cél­ja, hogy az árva. az elhagyott gyermekeknek családi neve­lést adjon, és ezzel életükéi megnyugtatóan rendezze. Ép­pen ezért a gyermekvédelem egyik fontos eszköze. Mivel korábban az állami gondozot­tak örökbefogadásával kap­csolatos eljárás nem minden­ben felelt meg a gyermekvé­delem magasabb követelmé­nyeinek. ezért a családjogi törvény, valamint a kísérő jogszabályok — közöttük is nagyon fontos az oktatási mi­niszter 115/1978. OM. sz. uta­sítása — újra szabályozták az örökbefogadást Az állami gondozás elrendelése esetén a szülői jogokat és kötelessége­ket e törvény szerint a gyer­mek- és ifjúságvédő intézet igazgatója mint intézeti gyám gyakorolja, aki a jó szülő gon­dosságával köteles irányítani a gyermek további életútját. Így például dönt az elhelye­zéséről, elősegíti, megszervezi és előkészíti az állami gondo­zott kiskorúak örökbefogadá­sát Az örökbefogadási eljárás jogilag és pedagógiailag . is összetett feladat. Ugyanis a i gyámhatóság csak akkor en- ' gedélyezheti az örökbefoga­dást, ha ez az örökbefogadó érdekében áll, közérdeket nem sért és mindkét fél alkalmas családi kapcsolat létesítésére. Ez azt is jelenti, hogy az örök- befogadók munkában való helytállását közösségi maga­tartását és egész életmódját figyelembe kell venni A ren­dezett anyagi helyzet még az elhagyott gyermek esetében sem lehet az engedélyezés egyedüli feltétele. Érzelmi hátteret egészségi, pedagógiai és pszichológiai vizsgálatokat végzünk, és megismerjük ar t örökbefogadók családtörténe­tét is. Az intézett gyám az őrökbe fogadó szülőkkel kötött meg­állapodás alapján engedélyez­heti, hogy a gyermek a gyám­hatóság határozata előtt az örökbefogadók családjába tér­jen. Ez az úgynevezett »pró- banevel黫 időszaka, amely­nek fél 'éve után biztosnak látszik az örökbefogadás en­gedélyezése. Ez idő alatt vizs­gáljuk a gyermek fejlődését, egészségügyi állapotát csa­ládhoz való kötődését és be­illeszkedését Is. A hatályos jogszabályok ma már lehetőséget adnak arra, hogy a vér szeri mű szülő til­takozása esetén az örökbefo­gadáshoz szükséges szülői hoz­zájárulást az illetékes gyám­téZkedést kezdeményezhet, ami gyorsíthatja az ügy inté­zését Az intézeti gyám a gyermek állami gondozásba vételét el­rendelő határozatból i6 érte­sülhet az örökbe fogadás es­hetőségéről. Ugyanakkor föl­keresi az illetékes gyámható­ságokat azokkal a kiskorúak­kal kapcsolatosan, akiket a szülők nem látogattak, hogy a gvámhatóságok a szülőket az esetleges örökbeadás előtt jegyzőkönyvileg nyilatkoz­tassák. Évente több gyermek örökbe fogadása ennek az. el­járásnak köszönhető (például csecsemőotthonokban levő, ne­velőszülőknél elhelyezeti gyermekek látogatásának hiá­nya). Az örökbefogadási szándék­kal jelentkező szülőket nyil­vántartásba vesszük, és széle« körű vizsgálat alapján ki­szűrjük azokat, akik nem al­kalmasak erre. Például leg­utóbb egy örökbefogadásra jelentkező szülő előrehaladott életkora, rendezetlen családi élete, iszákossága és kedve­zőtlen vagyoni viszonya miatt nem került be nyilvántartá­siunkba. Ugyancsak kimaradt a nyilvántartásból ta orvosi Igazolás alapján bizonyított idegbeteg szülő, de nem ve­szik fel a külföldi állampolgá­rokat sem. Dr. Orbán István, • Somom megyei Qyernw.lt- é» líJSsáevédfl Intézet Igazgatóis Balatoni krónika A szívhalász utcája Egy vaskos kéziratpaksamé­ta hever az asztalomon, Krú­dy Zsuzsa lektori véleményé­vel, előszavával. A borítón ezt olvasom: Balatoni szívhalá­szat, azaz: válogatás Krúdy Gyula balatoni írásaiból. Tu­domásom szerint kiadásra vá­logatták ezeket az írásokat, s hogy végül miért nem került nyomdába a gyűjtemény, ar­ról fogalmam sincs. Minden­esetre kitűnő tárcák, novellák együttese; a miniatűr reme­kek sajátosan krúdys színe, bája, zamata ezúttal is elbű­völi az olvasót Krúdy Gyula különböző köteteiben elszór­tan megtalálhatók balatoni írásai is, ez az összeállítás azonban csakis Balaton-sze- relmét lett volna hivatott do­kumentálni. Kincses Attila Kik voltak a hunok? Ahhoz hogy megértsük, ho­gyan született meg az ellen­őrizhetetlen emberi képzelet­ben Attila hármas koporsójá­ról és a vele elföldelt kincsé­ről szóló legenda, le kell hán- tanunk a hunok történetéről néhány, a század alatt rászórt, idegen réteget El kell őket kísérni Mongóliától Nyugat- Európáig tartó vándorúju­kon, és különösen azokban a rövid évtizedekben kell őket megfigyelnünk, amelyek fo­lyamán a mai Magyarország déli részén helyezték el tá­boruk központját Ebből a “főhadiszállás bői- kiindulva már könnyebben nyomon követhetjük az At­tila elásott kincséről szóló el­beszélések útját az irodalom­ba, a regényos ábrázolásból a történelemkönyvekbe, azokból a közhitbe, onnan meg a kincskereső, könnyen gazda­godni akaró emberek tervei közé. A hun: Bélső-Ázsiában élt nomád nép volt A kínai kró­nikásoktól elsősorban -A di­nasztiák története« című, sok­kötetes művekből, közte a “Korai Han-dinasztia törté­nete« és különösen a “Kései Han-dinasztia története« (Hou Han Su) című könyvekből sok mindent megtudhatunk róluk. A kínai történetíróknak kevés jó szavuk van a Hiung-nu- uak nevezett birodalomról — örök harcban álltak velük. Az észak-kínai Csin-dinasztia császárai az 6 betörésük fel­tartóztatására kezdték meg a Nagy Fal építését. A hunokról szólva nem sza­bad a 20. század egységes nemzeteihez hasonló államala­kulásra gondolni. Huszonnégy egymástól alkatra, nyelvre is különböző nemzetség kato­nai szövetségének gyűjtőne­ve volt ez. A kínaiakkal foly­tatott háborúk és belső vi­szályok következtében i.e. az 1. században ez a szövetség kettészakadt. A déli törzsek szövetsége függő viszonyba került Kínától. Az északi szövetség nemzetiségei ugyan­akkor megkezdték fél évez­redes vándorlásukat Kazahsz­tánon, a Volga és a Don vi­dékén át a keletrómai biroda­lomig. Létszámuk közben óriásira nőtt: a legyőzötteket, alánokat, keleti gótokat es más népeket beolvasztották, az arra alkalmas férfiakat be­sorozták katonának. Hatalmuk 433 után érte el csúcspontját, amikor Attila (Etele, Etzel) lett az uralko­dójuk. Tisza-parti főhadiszál­lásukról kiindulva két nagy katonai akciót indítottak a nyugat-európai birodalmak ellen. 451-ben lerombolták a Duna mellett létesült katonai és polgárvárosokat, és eljutot­tak a Rajnáig. A rómaiak a katalaunumi csatában azon­ban megállították és visszaté­résre kényszerítették őket. Egy esztendő múlva Attila seregei Itália e)i?n vonultak. Itt több siker koronázta vállalkozásu­kat: élfoglal­ták Aquileát és Milánót (Mediola­num). A hun sereg körül­vette Rómát- is; az ostrom­lott városban államcsínyek és felkelések követték egy­mást. Az egy­kor világhó­dító, gőgös Róma, a nép- milliók leága­zója és rab­szolga tartója tehetetlenül, ellenállásra kép­telenül hevert a »barbárok« lába előtt. Attila — kideríthetetlen ok­ból — azonban nem foglalta el az »örök várost«. Más ter­vek foglalkoztatták már? Be­tegség pusztított seregében? Felkelés tört ki a hátország­ban, mely az utánpótlást ve­szélyeztette? Az tény, hogy el­vonulása ellenében Róma ha­talmas évi adófizetési kötele­zettséget vállalt; Attila azon­ban csak egyszer söpörhette be a váltságdíjat; 453-ban vá­ratlanul meghalt k• >5* ('• hökíil <> jcK1>V tiíLS Attila lakomája. h-s ):C1 ísk. kvül ;i h.r ixcro­Halála után az addig lap­pangó nemzetiségi ellentétek fellángolták. A hunok egy ré­sze visszavonult Ázsiába, és ott beolvadt más népekbe, fel­morzsolódott. A gót, alán, ger­mán törzsek, amelyeket a hu­nok erőszakkal olvasztottak be. önálló szövetségekbe tö­mörültek, és folytatták a rab­szolgatartó nyugatrómai biro­dalom ellent támadásaikat 476-ban Odovacar (Odoaker) germán zsoldosvezér mérte az utolsó halálos csapást a nyu­gatrómai birodalomra. Máté György (Folytatjuk) Nemrég hírt adtunk arról hogy Siófokon utcát neveztek el a magányos utazások, a piros-sárga őszök és a hófú­vás os éjszakák költőjéről, aki az izzó Nyírség szülötte, a felvidéki kisvárosok nevelt)* volt • csak felnőttkorában, országos hírű íróként ismerte meg a Balatont Sokszor nya­ralt a tizes években (legsike­resebb korszakában) Siófokon, itt ismerte meg második fe­leségét Várady fürdőigazgató leányát, Zsuzsát Közhely, ha azt mondjuk, megszerette a Balatont Krúdynál kevésbé fogékony, kevésbé érzékeny szemű-szívű művészek is első látásra behódoltak ennek a tájnak. Krúdynak pedig — ugyancsak közhely — külö­nös érzéke volt ahhoz, hogy szihte percek alatt felfogja, s a legelső Írása legelső monda­tában kifejezze egy-egy ma­gyarországi táj, népcsoport lelki karakterét Siói ejti nya­ralásaival kapcsolatban szíve­sen emlegetik cigányzenés mulatozásait is, de hát Krúdy mindig mulat az emlékezet­ben, legjobb esetben egy-egy kiskocsmában üldögél, és szol­gálatkész pincérek veszik kö­rül. (Ha ez igaz volna, a Krúdy-életmű keletkezése a rejtélyek rejtélye volna. Hi­szen ő legalább annyi írást hagyott hátra, mint Jókai, aki viszont közismerten józan életű, páratlan szorgalmú fér­fi volt) Krúdy Gyula minden rbizonnyal a Balaton-parton is többet nézelődött, tűnődött, gondolkozott és írt mint bo­rozott szerenádozott és pár­bajozott nem beszélve az Obiigát lányszöktetésekrőL Krúdy Zsuzsa találóan írja: »Siófokon elvesztette (utalás második házasságára), Füre­den — egy évtized múlva — gyógyították beteg szivét Így lett életének két fontos állo­mása: Siófok és Füred, de igen szívesen időzött Tihany­ban és Kisőrsön is.« Talán elmondhatjuk: sze­gényebb volna a Krúdy-világ a Balaton nélkül, de a tó kultúrhistóriája is szegényebb volna Krúdy nélkül. Végül nézzük, hogyan kezdődik a balatoni Krúdy-írás: »A hí­res régi magyar fürdőhelyen, ahol a százesztendős platánok I alatt azok a melódiák fjorpng- ' tak, amelyeket nagyapáink dúdolgattak, és a vendégszo­bákban az a furfangos külse­jű csizma húzó volt az ágy mel­lé készítve, amelyet a múlt század elején talált föl egy veszprémi asztalos ... stb.« Mint a többi. Sz. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom